A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/
1995. július 11.
Sepsiszentgyörgy központjában a bank helyi fiókjának irodáit a kormány átadta az ortodox püspökségnek. Ez a felekezet négy méteres szobrot akar állítani a városban Adrei Saguna püspöknek és az ún. "elmagyarosított" görögkeletiek román nemzeti tudata megerősítését meghirdetett céljának tekinti. Kézdivásárhelyen új ortodox templomot kezdtek építeni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
1995. július 19.
Fazekas János a párt KB gazdasági titkára volt, majd 1961-től élelmezési miniszter, 1965-től 1982-ig a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja. Többször összeütközésbe került Ceausescuval, aki emiatt 1982-ben véget vetett Fazekas politikusi karrierjének. A fontosabb magyarellenes intézkedésekről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Az első ilyen volt a Magyar Népi Szövetség vezetőinek bebörtönzése, majd a szövetség megszüntetése. A Bolyai Egyetem megszüntetéséért név szerint felelős: Ceausescu, Iliescu, Atanasiu Joja, Daicoviciu és Takács Lajos. Iliescu az egyetemisták Demokratikus Szövetségének elnöke volt, kongresszusukon Bukarestben többen kérték a román és magyar egyetem egyesítését. Takács Lajos akkor a Bolyai Egyetem rektora volt, nem állt ki az egyetem önállósága mellett. A Magyar Autonóm Tartomány 1960-as megváltoztatása /románlakta területek odacsatolása/ szintén Ceausescu műve volt. Sepsiszentgyörgyön nagy felháborodással fogadták, hogy vidéküket Brassóhoz csatolják a megyésítéskor. Fazekasnak sikerült elérni, hogy Háromszék Kovászna néven önálló megye legyen. - Ceausescu először 1968. jún. 30-án mondta ki, hogy a romániai magyarság a román nép része. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./
1995. július 27.
A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./
1995. július 28.
Ötödik napja állnak Gelencén a Kakas Zoltán vezette néprajzi és környezetvédelmi tábor sátrai. A résztvevők a néphit világából a hiedelemlények, valamint a temetőnéprajz egyes területein végeznek gyűjtőmunkát. A táborozást a Nemere Természetjáró Kör anyagilag támogatja. A gyermekriogató hiedelemlényről elnevezett Bao-bao néprajzi tábort először 1971-ben szervezték meg. Azóta más-más néven a honismereti táborozásra többször sor került, az idei a huszonötödik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./
1995. július 29.
A Nemzeti Jobboldal Pártja elégedetlen azzal, hogy Iliescu elnök titokban tárgyal Izraellel a Romániából származó zsidók egyes ingatlanainak visszaadásáról. A párt közleménye szerit támogatni kell a román többség érdekeit, függetlenül a külső beavatkozástól. Iliescu elnök ugyan elutasította az izraeli parlament határozatát, amely szerint Romániában módosítani kell az ingatlantörvény egyes előírásait, de az elnök elfogadta a romániai zsidó hitközség egyes ingatlanainak visszaadását célzó tárgyalások megkezdését. Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártja elnöke azt javasolta Iliescunak, hogy alkalmazza a szokásos kétszínű magatartását, ha nem képes alkotmányos jogát gyakorolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
1995. augusztus 18.
B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1995. augusztus 13.
Aug. 13-án Gyimesközéplokon tartották a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyűlését a sepsiszentgyörgyi, onesti, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, balcescui és marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották, a művelődési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./
1995. augusztus 18.
B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1995. szeptember 1.
Benkő Levente /Sepsiszentgyörgy/ összefoglalta az oktatási törvénnyel kapcsolatos eseményeket és a magyar oktatásügy nehéz helyzetét. A parlament jún. 28-án elfogadta a 84/1995-ös oktatási törvényt, másnap 53 RMDSZ és ellenzéki képviselő az elfogadott törvény alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet, és óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Júl. 18-án döntött az Alkotmánybíróság: a törvény alkotmányos. Iliescu államelnök júl. 24-én írt alá a törvényt, szentesítve az aug. 31-én életbe lépő jogszabályt. Az RMDSZ válságstábot alakított ki, amely a polgári engedetlenség lehetséges formáit dolgozza ki. Az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4 %-a magyar nemzetiségű, azonban csak 4,9 % tanulhatott magyar nyelvű iskolában. A szórványvidéken a magyar gyermekek fele kényszerül román osztályokba. A középiskolások 5,64 %-a magyar, de csak 4,2 % tanulhat anyanyelven. Jelenleg a tantárgyak 50-71 %-át tanítják románul a névlegesen magyarnak mondott szakiskolákban. Az egyetemi oktatásban egyre csökkent a magyar hallgatók száma. A hetvenes években még a magyar hallgatók aránya 5,4-5,8 %-os volt, 1991/92-ben már csak 4,5 %, az 1993/94-es tanévben alig 3,7 %. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen szintén egyre csökken a magyar hallgatók létszáma. Az RMDSZ elnöksége júl. 20-án nyilvánosságra hozta kifogásait az új oktatási törvénnyel kapcsolatban. /Magyarország, szept. 1./
1995. szeptember 4.
A sepsiszentgyörgyi bíróság meghozta az ítéletet az Illyefalván működő alapítványok kontra pénzügyőrség perben, ezzel alapfokon az alapítványok nyerték meg a jogi csatát. A két mintaszerűen működtetett alapítvány, a KIDA és a LAM pénzügyi tisztességéhez nem fér kétség, a pénzügyőrség által elrendelt százhúsz milliós elkobzás szabálytalan volt, melyet a bíróság nem fogadott el. Az alapítványokat támogató svájci segélyszervezet figyelemmel kísérte a bírósági ügyet. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre a törvény szerint az egyházi alapítványoknak joguk van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1995. szeptember 8.
Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 14.
Bár a mesterségesen létrehozott határok több évtizede szétszabdalták a Kárpát-medence kulturális-gazdasági szempontból egységes régióját, a határokon kívül rekedt magyar milliók nem mutatnak hajlandóságot önazonosságuk feladására. Szlovákia, Románia és Szerbia politikája nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a magyar kisebbségek hosszú távú megmaradását szavatolnák. Ellenkezőleg, a politikai igyekezet a kisebbségek eltűnését célozza. Ezen államok a magyar nemzeti közösséget ellenségként kezelik. - olvasható Borbély Imre képviselő Támpontok egy dinamikus magyar paradigmához című tanulmányából való. A dolgozat az Interconfessio Társaság Kolozsváron tartott tavalyi első tanácskozásának kiindulópontját képezte. "Tanulmányom a magyarság közös jövőjén töprengőkhöz szól" - fejtette ki Borbély Imre az interjúban, melyet Bágyi Bencze Jakab készített vele. Az anyaország társadalmi helyzetéről elmondta, hogy a "magyar társadalomban alapvető dolgokban nincs egyetértés." A magyar társadalom "politikai irányultságát a sajtó sokkal inkább meghatározza, mint a politikai pártok." Egyes csoportok hatalmas médiamonopóliummal rendelkeznek. - Az Interconfessio Társaság "civil társadalmi szerveződés, amely a magyar történelmi egyházak mentén szerveződő értelmiséget kívánja közös platformra állítani." Két konferenciájuk volt, Csíkszeredán, illetve Sepsiszentgyörgyön, Esélyeink Trianon túlélésére címmel. - A magyarországi politikai közgondolkodásba nem épült be kellő súllyal a határokon kívül rekedt magyar milliók léte, köznapi valósága. - Hosszú távú nemzeti programra lenne szükség. /Magyar Fórum, szept. 14./
1995. szeptember 26.
Sepsiszentgyörgyön leleplezték a harmadik román szobrot, Andrei Saguna, múlt században élt ortodox püspök négyméteres bronzszobrát. A városban van még a román katona és Mihai Viteazul lovas szobra. Az útikalauzokban is így fog szerepelni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Sepsiszentgyörgy lakosságának 74,8 %-a magyar nemzetiségű. /1992-es népszámlálás adata/
1995. szeptember 29.
A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. szeptember 29.
A gyergyószentmiklósi Művelődési Ház okt. 4-8-a között idén is megrendezi a már hagyományos Műkedvelő Színjátszó Találkozót. Fellépnek a következő együttesek: a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc, a fogarasi Babits Mihály együttes, a szovátai Népszínház, a dicsőszentmártoni Népszínház, a sepsiszentgyörgyi Concordia, a marosvásárhelyi Hahota és a kézdivásárhelyi Boér Géza Népszínház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1997. január 10.
Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./
1997. január 11.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1997. január 11.
Jékely Zsombor A bögözi templom című igényes füzete a sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány kiadásában jelent meg, a "Horor vacui" sorozat harmadik füzeteként. Az albumszerű könyv kiadását a magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium, továbbá a Hargita és Kovászna megyei művelődési felügyelőség anyagi támogatása tette lehetővé.A tanulmány törzsanyaga a falképek Szent László-legenda, Szent Margit-legenda és Utolsó ítélet/ leírása és elemzése. A sorozat szerkesztője Jánó Mihály. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1997. január 13.
Két sokat vitatott titkosszolgálat, az UM 0215 belügyminisztériumi és a Külföldi Hírszerző Szolgálat parlamenti fennhatóság alá kerül. A szenátus védelmi bizottságának elnöke, Nicolae Alexandru ellátogatott a két intézmény székhelyére, hogy a szolgálatok civil ellenőrzési módozatait megtárgyalja az intézmények vezetőivel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./Romániában kilenc titkosszolgálat létezik, ebbőleddig csak egyetlen egyre, a Román Hírszerző Szolgálatra /SRI/ terjedt ki a parlamenti felügyelet.
1997. január 15.
Szabó Tibor sepsiszentgyörgyi színészként vállalta el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói tisztségét. 1990 és 1994 között a Figura színésze volt, ez volt a Figura fénykora, Bocsárdi László vezette a csapatot. A műkedvelő társulatból került Szabó Tibor Sepsiszentgyörgyre, de fontosnak tartja a Figura tevékenységét. Néhány éven belül színész-túlkínálat lesz, állapította meg, hiszen most két főiskolán is folyik a képzésük, akkor majd megnő a Figura jelentősége is. /Gál Éva Emese: "Egy ütőképes társulat létrehozása" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Megkezdődött a Figura Stúdió Színház új színészgárdájának szakmai képzése. Szőcs Géza Romeo és Júlia című Shakespeare-játékát fogja a társulat bemutatni. /Figura-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1997. január 17.
Jan. 18-án Markó Béla, az RMDSZszövetségi elnöke részt vett Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszéki Küldöttek Tanácsának ülésén, ahol tájékoztatta a Kovászna megyei RMDSZ vezetőségét a koalíciós tárgyalások eredményeiről és a további teendőkről. Ugyanaznap Csíkszeredában megjelent a Csíki Területi RMDSZ tisztújító közgyűlésén, ahol szintén tájékoztatás hangzott el a kormánykoalíciós tárgyalásokról. A Csíki Területi RMDSZ titkos szavazás eredményeként 92-59 arányban Bíró Albint választották meg elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./
1997. január 21.
Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./
1997. január 24.
Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./
1997. január 28.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1969 és 1986 között jelentette meg az ALUTA évkönyvet. Az újabb évkönyv, az ACTA 1995 nem csupán a Székely Nemzeti Múzeum, hanem a csíkszeredai Székely Múzeum évkönyve is. Ezt az évkönyvet Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa mutatta be. A 400 oldalas évkönyv 200 példányban jelent meg, ez egyelőre csak az intézményközi cserét biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1997. január 28.
A sepsiszentgyörgyi Trisedes Press Rt., a Nyomda és Kiadóvállalat elindította a Gazdák Könyve sorozatot, eddig két kötet jelent meg: dr. Sikó Barabási Sándor Egészséges állattenyésztés és Csorba István Fólia és üveg alatti zöldségtermesztés című munkája. Ugyancsak a Trisedes adja ki a Gazdanaptárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1997. január 28.
A Budapesten élő Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa, a Honismereti Szövetség elnöke három évtizede foglalkozik a moldvai csángók néprajzával. Felvázolta a csángók történelmi múltját, akik hagyományos kultúrájukat tekintve - a harmadik évezred küszöbén - a szóbeliség szintjén élnek, anyanyelvükön nem tudnak sem írni, sem olvasni. A csángók nyelvünk igen archaikusrétegét őrzik - Szabófalva környékén például a XV. századi magyar nyelvet beszélik! - , a XVIII. század végén kezdődött nyelvújítás után keletkezett szavaink túlnyomó részét nem ismerik. Háromféle sors várhat a moldvai magyarokra. Moldvában maradnak és a gyorsuló asszimiláció sodrában anyanyelvüket elveszítik, elrománosodnak. A második út: Moldvában maradva ideig-óráig megőrzik tájnyelvüket. Az utóbbi években ugyanis az erdélyi és magyarországi gazdasági /vendégmunkások/ kapcsolatok felértékelték valamelyest a magyar nyelvet. Ez azonban a nyelvi beolvadást nem állítja meg, csak lassítja. A harmadik változat a hetvenes években kezdődött, amikor a népességkeverő politika jegyében megkezdődött Székelyföld iparosítása. Ekkor ezrével érkeztek erre a vidékre csángók, egy részük nem olvadt be a románságra. A fordulat után, 1990 januárjában - székely segítséggel - ők hozták létre a Csángó Újságot, amely Moldvai Magyarság néven most is megjelenik. 1990 óta több mint száz csángó fiatalt hoztak Magyarországra tanulni. E diákok ráhangolt anyaországi tanárok hiányában mérhetetlen nehézségekkel találták magukat szembe.Csupán néhányuk fejezte be tanulmányait, többségük lemorzsolódott, az akció kudarcba fulladt. Szerencsésebb kezdeményezés és ma már gyakorlat, hogy Erdélyben Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és másutt csángó gyerekek százai tanulnak magyar iskolákban. A majdani csángó értelmiség csíráit jelentik, akik majd hatékonyabban képviselhetik szegény, árva népük érdekeit. /Moldvai csángók vándorúton. "Mü mindig lejjebb vagyunk". = Magyar Nemzet, jan. 28./
1997. február 4.
Új lap jelent meg Történelmünk címmel, főszerkesztője és kiadója Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi középiskolai tanár. Egyelőre kéthetenként lát napvilágot, tudományos ismeretterjesztő kiadvány akar lenni. Előfizetni a Sribe-Kádár Kiadónál lehet, Sepsiszentgyörgyön. /Str. Oltului 43. bl. 7/G. 12./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1997. február 6.
Olyan hírek érkeztek a szerkesztőségbe, írta a nyers hangjáról ismert Európai Időben a főszerkesztő, hogy Stanik István, az Ady Endre Sajtókollégium volt igazgatója ellen kivizsgálás folyik 40 ezer dolláros sikkasztás ügyében. Stanik István a mindenkori sajtótámogatásokat odaítélő kuratóriumnak is tagja, tette hozzá Horváth Alpár főszerkesztő, majd kemény vádakat fogalmazott meg: a magyarság megsegítésére érkező pénzek ilyen-olyan zsebekben elsüllyedt. Hiába fordult az Európai Idő támogatásért a MÚRE-hoz /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/, nem kapott. Horváth Alpár Kántor Lajost is támadta. Lapja nevében követeli, hogy a MÚRE vezetősége, a Spectator Alapítvány hozza nyilvánosságra az előző években támogatott kapok névsorát, a kuratóriumok tagjainak névsorát, a támogatások összegét, Markó Béla nevezzen ki egy független bizottságot, amely kivizsgálja a sajtótámogatások ügyét. Követeli továbbá Stanik István felmentését, a jelenlegi MÚRE-vezetés felmentését, Kántor Lajossal és Gáspár Sándorral az élen, mert nem elveszerűséggel vezették az ügyeket. Megkérdezi Takács Csabát, mivel indokolja, hogy a közpénzekre alapozott magyar napilap vezetését arra akarja bízni, aki Soros-pénzekkel valló ellátottsága ellenére már jeleskedett egy-két lap tönkretételében. Netán működik az Erdélyi Magyar Szabadkőmíves Nagypáholy és inasait bármilyen körülmények között megóvja a nagymester? /Horváth Alpár: Romániai magyar sors panamai vagy sziciliai módra? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./ A lapban körkérdést tesznek fel Stanik István állítólagos sikkasztására vonatkozóan. A megkérdezettek nem tudnak a sikkasztásról. Arra a kérdésre, hogy taníthat-e felsőoktatási intézményben az, akinek nincs ilyen végzettsége, mint Staniknak például, Kántor Lajos azt válaszolta, hogy sajtógyakorlat vezetésében nem a diploma a meghatározó. - Végül a hetilap az olvasókhoz fordult: bárki bármilyen visszaélésről tud, esetleg RMDSZ-vezetőkkel kapcsolatban, beleértve a megfélemlítéseket, írja meg az Európai Időnek. /"Ingyenes győzelem". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./
