A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői január 5-én Szabadkán bemutatták a legnagyobb délvidéki magyar pártnak a január 21-i szerbiai parlamenti választásra készült programját. Kasza József, a VMSZ elnöke emlékeztetett rá, a szövetség november végén indította útjára azt a programalkotó konzultáció-sorozatot, amelynek folyamán lakossági fórumok tucatjain kérte ki a Bácskában, Bánátban élő magyarok véleményét arról, hogy milyen célokat tűzzön maga elé. A párt követeli, hogy Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Zenta községeket – amelyeket a Milosevic-érában a területi nemzetiségi arányok megváltoztatásának szándékával Kikinda körzetébe soroltak – helyezzék vissza a szabadkai székhelyű közigazgatási körzetbe. Szükségesnek tartja a párt, hogy megszülessen a kisebbségi perszonális autonómia szerveinek, a nemzeti tanácsoknak a hatásköreit és megválasztását szabályozó jogszabály, jelentősen bővüljön a helyi önkormányzatok hatásköre és pénzügyi önállósága, s megteremtődjön Vajdaság Autonóm Tartomány teljes körű autonómiája, amelyet Újvidék minden erőfeszítése ellenére a tavaly elfogadott új szerb alkotmány sem adott vissza. /A VMSZ bemutatta választási programját. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2007. január 19.
A vajdasági magyar közösség egységének és a parlamenti képviselet visszaszerzésének fontosságát, a Szerbiában élő nemzetiségek közötti jogegyenlőség megteremtését, valamint az ország mihamarabbi európai felzárkózásának szükségességét hangsúlyozták január 17-én Szabadkán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) országos kampányzáró rendezvényén. A Kasza József által vezetett magyar érdekvédelmi szervezet felhívására több mint ötezren gyűltek össze a város sportcsarnokában. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ, és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke tolmácsolta az erdélyi, illetve a felvidéki magyarság üdvözletét. Üzenetet küldtek a magyarországi országgyűlési pártok vezetői is. A VMSZ 250 jelöltet indít a január 21-én esedékes szerbiai parlamenti választásokon. – Bár Trianon után a határon túli magyaroknak más-más állam fennhatósága alatt kellett megküzdeniük jövőjükért, mégis meg tudtak maradni magyarnak. Ugyanaz a történelmünk, ugyanaz a kultúránk most is, édesanya helyett hiába kaptunk mostohát, minket nem tudtak egymástól elidegeníteni, minket nem lehet legyőzni – hangsúlyozta üdvözlő beszédében Markó Béla. Rámutatott: az erdélyi magyarságnak sokszor kellett farkasszemet néznie a román nacionalizmussal, mégis mindig képes volt újrakezdeni, mert hitt alapvető céljaiban: az egyéni és kollektív jogok, az autonómia kivívásában, valamint az ország európai uniós csatlakozásában. – A megmaradásnak, a szülőföld megtartásának egyetlen nagy titka van, az egység. Nekünk, magyaroknak továbbra is egyetlen szervezetet kell támogatnunk – szögezte le Markó Béla, hozzátéve: Erdélyben is vannak, akik pluralizmusról, többpártrendszerről beszélnek, de aki ilyesmit akar, az a magyarság ellen dolgozik. A VMSZ nem fogadja el, hogy a vajdasági magyarokat másodrendű állampolgárokként kezeljék, és keményen fellép a közösség szimbólumainak meggyalázása ellen, hangsúlyozta Kasza József, az VMSZ elnöke. A szlovákiai magyarság másfél évtizedes politikai küzdelmének egyértelmű tapasztalata, hogy a közösség csupán önmagára és politikai képviseletére számíthat, legyen akár kormányban, akár ellenzékben – jelentette ki Bugár Béla, az MKP elnöke. A látogatás során Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott Kasza József pártelnökkel, Kern Imre ügyvezető alelnökkel, valamint Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (VMNT) elnökével, akikkel a vajdasági, illetve az erdélyi magyar közösségek helyzetéről, valamint az együttműködés további lehetőségeiről tárgyaltak. A nap folyamán az RMDSZ képviselői meglátogatták Szabadkán a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumot, valamint az alig egy éve létrehozott magyar tannyelvű Tanítóképző Főiskolát is. /A délvidéki magyarság parlamenti képviseletet akar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2007. március 6.
A Szegedi Nemzeti Színház Liliomfi című előadása zárta a Csiky Gergely Állami Magyar Színház által múlt héten szervezett temesvári színházi minifesztivált, amelyen a két szomszédos országból három (magyar) társulatot látott vendégül. A Pogánytánc az újvidékiek előadásában, illetve a Záróra a szabadkai társulat tagjainak alakításában sikeres volt. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió színházait felsorakoztató fesztiválnak egyébként lesz folytatása – ígérte Szász Enikő, a Csiky Gergely Színház igazgatója. /(pataky): Színházi minifesztivál – folytatása következik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2007. március 16.
A történelmi Bánságban és a Dél-Alföldön, illetve az ezekkel szomszédos területeken (a mai Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban) tevékenykedő helytörténészek, kutatók, honismerettel foglalkozó civilszervezetek tartották meg találkozójukat Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A történelmi dialógus – délvidéki hagyományok 2006–2007-es program keretében rendezett konferencia A nándorfehérvári diadal és Dél-Magyarország címet kapta. Matekovits Mihály, a román minisztérium nemzetiségi főosztályának vezérigazgatója tartott előadást a szokások sokféleségének létjogosultságáról, majd Papp Sándor turkológus, a Szegedi Tudományegyetem docense Ulászló tragikus sorsának és a békekötés feltételeinek török forrásokban fellelhető adatait ismertette, Koszta László docens Délvidék középkori egyházszervezetét mutatta be, Blazovich László egyetemi tanár meg a 15. századi dél-alföldi városfejlődésről tartott előadást. A konferencia első napját a honismereti műhelyek találkozója zárta, a kerekasztal-beszélgetés moderátora a budapesti Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke volt. Bemutatkoztak a régió honismereti kiadványai: a szabadkai Bácsország, a budapesti Honismeret, a Szeged, az aradi Szövétnek és a temesvári Régi(j)óvilág. A második napon a régió városainak, Makó, Gyula, Temesvár középkori történetével ismerkedhettek meg a részvevők. Temesvárról, a Bánság fővárosáról Vicze Károly történész tartott előadást, majd Bodó Barna mutatta be a temesvári Szórvány Alapítvány eurorégiós honismereti stratégiáját, amely a sajátos értékek védelme és a honismereti oktatás hatékonyabbá tétele érdekében született. Szeged és testvérvárosai tükörben címmel hangzott el Fodor Enikőnek, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanárának az előadása, amely Hunyadi Jánosnak és korának az iskolai oktatásban elfoglalt helyét világította meg. Temesvár nevezetességeiről Kiss Ferenc tanfelügyelő szólt, emellett bemutatkozott Szabadka és Szeged is, Dévát és Hunyad megyét pedig Kofity Magda vajdahunyadi tanár ismertette. A konferencia végén a jelenlévő civilszervezetek, köztük a Karácsony János Honismereti Egyesület, a Bácsország Vajdasági Honismereti Egyesület, a Nyitott Távlatok és a Szórvány Alapítvány képviselői együttműködési egyezményt írtak alá. /Pataky Lehel Zsolt: Honismereti műhelyek euroregionális együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2007. március 29.
Tizenkét év után köszön le a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki tisztségéből Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, ha beváltja ígéretét, és idén, mandátuma felénél leköszön pozíciójábólA VMSZ tanácsa bejelentette, hogy május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Az eredetileg közgazdász-végzettségű Kasza József évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségből nőtt ki. Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választáson a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség jelöltjei valamennyi olyan választókörzetben győztek, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Egyes értesülések szerint Kasza utódját sikerült megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. /Balogh Levente: Véget ér a Kasza-éra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2007. április 4.
Tízéves a Temesváron és Szegeden készülő háromnyelvű eurorégiós rádióműsor, jubilál az Európa Hullámhosszán – Pe undele Europei – Na talasima Evrope magyar– román–szerb nyelven Dél-Alföldön, a Bánságban és a Vajdaságban sugárzott rádiós magazinműsor. A kéthetente jelentkező, 55 perces regionális műsor a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió eseményeiről, a határtérség közéleti, gazdasági, kulturális és civil kapcsolatairól szól. Az eurorégiós műsorok készítésére a szegedi és a temesvári rádió 1997-ben közös, kétnyelvű szerkesztőséget hozott létre. Ebben a szerkesztőségben magyar és román rádiósok dolgoznak együtt: Lang János, Kimpián Péter (Szeged), Agneta Nica, Lehőcz László (Temesvár). Valamennyien beszélik mindkét nyelvet. Az ilyen módon történő többnyelvű műsorkészítés Európában is egyedülálló. 2001-ben bevonták az együttműködésbe a Szabadkai Rádiót, megindították az Európa hullámhosszán harmadik, szerb nyelvű adását is. A temesvári, szegedi és szabadkai rádiósok március 29-én a temesvári rádió székházában megtartott tudományos ülésszak során mutatták be a tízéves együttműködés tapasztalatait. /Pataki Zoltán: Európa hullámhosszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2007. április 14.
A kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét követelték április 13-án Szabadkán megtartott tanácskozásukon a délvidéki magyarság képviselői. A konferenciát a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szervezte azzal a céllal, hogy áttekintsék, milyen változásokat hoz a vajdasági magyarok számára Magyarország várhatóan jövő év január 1-jén bekövetkező csatlakozása a schengeni övezethez. A tanácskozáson a VMSZ és a köztük lévő nézeteltérések ellenére képviseltette magát minden vajdasági magyar párt, jelen voltak a történelmi egyházak, a magyar kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért felelős intézmények, továbbá a délvidéki magyarság érdekében működő civil szervezetek képviselői. Valamennyi hozzászólás visszatérő eleme volt a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás eredménye miatti keserűség, illetve az, hogy a Vajdaságban élő magyarok gondját csak a kettős állampolgárság oldhatja meg. Ezért fordultak a részvevők zárónyilatkozatukban az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplőihez azzal a felszólítással, hogy törvénymódosítással – és ne népszavazás útján – tegyék lehetővé az Európai Unió területén kívül élő magyarság számára a magyar állampolgárság letelepedés nélküli megszerzését. A szabadkai tanácskozás emlékeztette a magyar Országgyűlést és a kormányt arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, amely szerint: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. /Kettős állampolgárságot követelnek (Vajdasági magyarok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./
2007. május 19.
Megbeszélést tartottak május 18-án Szabadkán a délvidéki magyar pártok, amelyek feszült viszonyuk miatt évek óta alig állnak szóba egymással. A Vajdasági Magyar Szövetség székházában folytatott tárgyalást Pásztor István, a párt e hónap elején megválasztott elnöke kezdeményezte, s részt vett rajta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Közösség, Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség, valamint Józsa László, a nemzeti önkormányzat feladatait ellátó Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /Magyar pártok megbeszélése Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2007. május 24.
Május 25-én az arad-belvárosi református egyházközség imatermében mutatkozik be kortárs népzenével Bakos Árpád (Csantavér) énekes-zenész, zeneszerző és Pálfi Ervin (Szabadka) színész, énekes, zenész. Bakos Árpád az Újvidéki Rádiónak volt munkatársa, később a H-csoport alapító tagja, számos lemezt adott ki, többször díjazták a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján. Pálfi Ervin számos magyar és klasszikus drámában lépett fel, megkapta a legjobb férfi alakítás díját a szabadkai Népszínházban. /Zenei barangolások a határok mentén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2007. június 7.
Nemrég ért véget Zentán az Énekelt Versek Fesztiválja, a marosvásárhelyi Kővirág együttes nyerte el a tizenkettedik alkalommal megrendezett fesztivál második díját, a topolyai Csalóka és az óbecsei Prima Vista együttesek közös produkciója után. A harmadik helyezést a kárpátaljai Filep Anita és a felvidéki Kelemen-trió érte el, a különdíj a szabadkai Folton Folk nevű zenekarhoz vándorolt. A gálaműsoron Juhász Attila zentai polgármester és Goldschmied József, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodájának programigazgatója adta át az értékes díjakat. /Nagy Botond: Ki énekel a legszebben verset? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2007. június 28.
A Csíki Játékszín játékát – a Hegedűs a háztetőn szinte valamennyi énekszámát – tapssal ünnepelte a kisvárdai közönség. A Parászka Miklós rendezte musicalről a szakmabeliek is elismerően nyilatkoztak. A fesztiválon megosztotta a közvéleményt a Pinczés István által színpadra vitt, Zalán Tibor Katonák, katonák című drámája a székelyudvarhelyiek előadásában. A Szabadkai Népszínház Moliére – Képmutatók cselszövése című előadással jelentkezett. A színházak közül kevesen maradnak hosszabb időre, csupán néhány fős küldöttség képviseli a társulatokat a fesztivál végéig. /Rostás-Péter Emese: Színház a színházban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2007. július 2.
Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 8.
Pappá szentelésének 50. jubileumát ünnepelte június 29-én a nagybecskereki egyházmegye püspöke, Huzsvár László, aki 1988. február 14. óta áll az egyházmegye élén. Az ünnepség a nagybecskereki székesegyházban bemutatott szentmisével kezdődött. A szentmise homíliájában Gyulai Endre nyugalmazott szeged-csanádi és Pénzes János szabadkai püspökök méltatták a papi szolgálatának 50 jubileumát ünneplő főpásztort. Huzsvár Lászlót 1957-ben Szabadkán szentelte pappá Budánovics Lajos püspök, hogy megkezdje lelkipásztori szolgálatát Szelencsán, Topolyán, Szabadkán, Verbászon és Újvidéken. Nevéhez fűződik a Hitélet katolikus folyóirat és a Kincses Kalendárium elindítása, s számos ifjúsági rendezvény, nemzetközi zarándokút szervezése. Püspökké szentelését követően átszervezte az egyházmegye esperességeit, véglegesítette a plébániák és leányegyházak számát, újjászervezte a papi tanácsot, közzétette az Egyházközségek Szabályzata és Ügyrendje rendelkezést, hivatalát teljes mértékben átalakította, templomokat építtetett és újíttatott fel. A főpásztor fél évszázados lelkipásztori szolgálata ideje alatt megfordult Bácska és Bánát szinte minden egyházközségében. XVI. Benedek pápa elfogadta a 75. életévét betöltött Huzsvár László nagybecskereki püspök hivataláról való lemondását. /Huzsvár László püspök aranymiséje. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2007. július 13.
A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./
2007. augusztus 17.
Magyarokat ért támadások – Szabadkán megjelent falfirkák, s bácskai magyar gyerekek immár rendszeresnek tűnő bántalmazása – miatt tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke elmondta, hogy olyan falfirkák bukkantak fel Szabadkán, amelyek a magyarok legyilkolására buzdítanak. Döbbenetesnek nevezte, hogy a szerb kormány vezető ereje, a Demokrata Párt úgy véli, nem kell jelentőséget tulajdonítani a graffitiknak. A politikus felháborítónak minősítette azt is, hogy a bánáti, a Tisza mellett lévő Péterrévén öt-hat suhanc hónapok óta lelkileg és fizikailag bántalmaz magyar fiatalokat. /Magyarellenes támadások miatt tiltakozott a VMSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./
2007. augusztus 24.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) arra fogja kérni Sólyom László magyar köztársasági elnököt, hogy minden alkotmányos lehetőségét kihasználva kezdeményezzen olyan törvénymódosításokat, amelyek végeredményeképpen az Országgyűlés megalkotja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt – jelentette be Pásztor István, a VMSZ elnöke. A kérést szeptember 13-án Szabadkán adják át a magyar államfőnek, aki a VMSZ meghívására egynapos, magánjellegű látogatást tesz a Vajdaságban, s egyebek mellett találkozik a délvidéki magyar pártok vezetőivel, a magyar kisebbségi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács irányítóival. Pásztor szerint szükséges, hogy a hátralévő nagyon rövid időben Budapest végre konkrét intézkedéseket dolgozzon ki. Lehetőségként vetette fel – amennyiben nem jön létre a kettős állampolgárság –, hogy találjanak megoldást az ingyenes schengeni vízum biztosítására, vagy térítsék vissza a vajdasági magyarok többsége számára kifizethetetlenül magas, 35 eurós vízumdíjat; hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Németország tette a keletnémetek esetében. /A kettős állampolgárságért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./
2007. augusztus 30.
Augusztus 30-án kezdődik a VI. Zetelaki Írótábor az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája évente veszít támogatóiból, jelezte Király Zoltán ügyvezető elnök. A mostani írótábor abban különbözik az előzőektől, hogy lesz egy rendezvényük, amikor kortárs román költők verseit olvassák fel magyar fordítóik. Terveztek egy konferenciát a kisebbségi magyar írók magyarországi könyvpiacon való jelenlétéről, szabadkai, újvidéki és beregszászi írókkal, de a Nemzeti Kulturális Alap nem nyújtott ehhez támogatást. Most próbálnak először kidolgozni egy „összmagyar irodalmi cselekvési tervet”, a magyar irodalmi szervezetek együttműködési lehetőségeit szeretnék feltérképezni. Első lépésben tervezik létrehozni a határok nélküli magyar írók vándortáborát. Lényege, hogy ne külön-külön rendezzék meg az írószövetségek a táborukat, hanem csinálják közösen. /Erdős Zsófia: Cselekvési terv a gáton. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. szeptember 3.
Zárónyilatkozat a kis MÁÉRT párkányi tanácskozásáról. Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei az MKP meghívására 2007. szeptember 1-jén Párkányban találkoztak. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről, valamint véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről. A tanácskozáson az alábbi témákban alakult ki egyetértés a résztvevők között: 1. A tanácskozás résztvevői megerősítik a szabadkai, a bécsi és a marosvásárhelyi tanácskozáson elfogadott eddigi határozataikat. 2. A résztvevők üdvözlik Szlovákia, Szlovénia és Magyarország mielőbbi belépését a schengeni övezetbe. Közösen kérik a Magyar Köztársaság kormányát, hogy azon magyar közösségek tagjai számára, amelyek egyelőre nem válnak a rendszer részévé, külön megoldásokat foganatosítson Magyarországgal és az egymással való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében. Ebbe beletartozik: – a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzése, – a nemzeti vízum megszerzésének jelentős mértékű egyszerűsítése,- az EU jogi normáiból kiinduló kishatárforgalom életbeléptetése Kárpátalja esetében,- az EU tagállamok ide vonatkozó pozitív gyakorlatainak felhasználása. 3. A résztvevők üdvözlik, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésében nemzetstratégiai dokumentum készül. A résztvevők kívánatosnak tartják, hogy a magyarság nyugati diaszpórája szerves részévé váljon a nemzetstratégiának. A Fórum tagjai felkérik a magyarországi parlamenti pártokat, hogy e témában egyetértés szülessen a végrehajtandó feladatokról. 4. A résztvevők egyeztették nézeteiket a Magyar Köztársaság kormánya által a határon túli magyarok számára biztosított támogatási rendszerrel kapcsolatban. A rendszer működtetését illetően elvárják: a) a Státustörvény maradéktalan végrehajtását, a rendszer működéséhez szükséges feltételek biztosítását, különös tekintettel a kárpát-medencei információs irodahálózat zökkenőmentes működtetésére; b) a pedagógusok szakkönyv-támogatásának a folytatását, a határon túli magyar iskolák oktatás-nevelési támogatásának megőrzését, valamint kibővítését az iskolás kor előtti korosztály számára és a pályázatok meghirdetésének és kifizetésének a tanévhez történő igazítását; c) a súlyos és szülőföldjükön nem ellátható határon túli magyar betegek gyógykezelésének a biztosítását a ma meglévő rendszer keretében; d) hogy Magyarország kormánya és a határon túli magyar szervezetek vezetői közösen döntsenek a költségvetésben szereplő a határon túli magyarokat érintő nemzeti jelentőségű programokra és intézményekre elkülönített teljes összeg felhasználásáról. 5. A találkozó résztvevői elfogadhatatlannak tartják, hogy: a) Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak; b) Szerbiában magyar kisebbségek tagjait etnikai hovatartozásuk miatt fenyegessék és bántalmazzák, valamint hogy az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik; c) Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének elégséges feltételeit, hogy veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásának a léte, illetve az SZK kormánya elutasítja az Európa Tanácsnak a Kisebbségi Jogok Keretegyezményre és a Nyelvi Chartára vonatkozó ajánlásainak a végrehajtását; d) Ukrajnában kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitika területén. A Fórum résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását; e) Szlovénia kormánya az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat. A résztvevők tiltakoznak eme megnyilvánulások ellen, kifejezik szolidaritásukat egymás irányában és kijelentik, hogy minden lehetséges demokratikus fórumon közösen fognak fellépni az ilyen jelenségekkel szemben. 6. A résztvevők kijelentik, hogy ott, ahol számottevő nemzeti kisebbség él, az állami hivatalok és intézmények tisztségeinek betöltése során az adott térség nemzetiségi összetételéből kell kiindulni. Ellenkező esetben súlyosan sérülhetnek az adott kisebbség jogai. 7. A résztvevők hangsúlyozni kívánják, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. Az EU és ET számos országában bevált gyakorlat bizonyítja ennek az igazát. A résztvevők elvárják azon közép-európai országok kormányaitól, ahol magyar nemzeti közösségek léteznek, valamint a nemzetközi szervezetektől és a Magyar Köztársaság alkotmányos intézményeitől is az ilyen jellegű kezdeményezések támogatását. 8. A résztvevők fontosnak tartják, hogy az idei őszi romániai Európa Parlamenti választásokon biztosítva legyen a romániai magyar közösség képviselete. Ezért támogatják a megállapodást a romániai magyar szervezetek között a fenti cél elérése érdekében. 9. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának rendszeres működtetését. A következő tanácskozást a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség 2008. első félévében Horvátországban Eszéken rendezi. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának következő üléséig a titkársági feladatokat az MKP látja el. Párkány, 2007. szeptember 1./Felvidek. ma, szept. 1./
2007. szeptember 13.
Aradi Kamaraszínház néven új színházat alapítottak az ÚMSZ korábbi munkatársai: Gujdár Gabriella jogász és Tapasztó Ernő színész. A Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én kezdi meg évadját a nemrég megalapított Aradi Kamaraszínház. Céljuk az, hogy – egyelőre főként vendégelőadások segítségével – ismét felvirágoztassák a magyar színházi kultúrát a városban. A kezdeményezőket az aradi polgármesteri hivatal 60 ezer lejjel, míg a minisztérium 11 ezer lejjel támogatta. Gujdár elmondta az Aradi Kamaraszínház az Aradi Bábszínházban működik, s így gyakorlatilag kamara-előadásokra van predesztinálva. Ezt a várost mindenki szórványnak tekinti. Szeretnék elérni, hogy állandó összeköttetés legyen például Szabadkával vagy Szegeddel. /Erdős Zsófia: Vendégelőadásokkal kezd az Aradi Kamaraszínház. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Öt évvel ezelőtt a jelenlegi projekt kezdeményezője, Tapasztó Ernő önálló magyar színház létrehozását tervezte. A társulat a Jelen Házban, a Nyugati Jelen kiadó támogatásával működött. A körülbelül egy évig, 2003 nyaráig több produkciót bemutató, illetve a környéken turnézó társulat munkáját személyes ellentétek lehetetlenítették el. A színház a városi művelődési házba költözött át, azonban a támogatására létrejött Aradi Magyar Színházért Alapítvány a Nyugati Jelen irányítása alatt maradt. /Rostás-Péter Emese: Magyar színház Aradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2007. szeptember 14.
Egynapos látogatást tett szeptember 13-án Szabadkán Sólyom László köztársasági elnök. Az államfőt a legnagyobb délvidéki magyar politikai erő, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hívta meg. A találkozón a vendéglátókon kívül jelen volt a többi délvidéki magyar párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség – elnöke is. Pásztor István, a VMSZ elnöke két hete jelentette be, a párt felkéri Sólyom Lászlót, hogy minden, tisztségéből adódó lehetőségét kihasználva próbálja elérni a határon kívül élő magyarok kettős állampolgárságának lehetővé tételét magyarországi letelepedés nélkül. A köztársasági elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatát betöltő Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel is találkozott. /Állampolgárságot kérnek a vajdaságiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2007. szeptember 26.
Sikeres EU-s pályázat esetén, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió magyar színházainak négynyelvű fesztiválját szervezné meg Temesvár. Szász Enikő temesvári színházigazgató elmondta, igazgatói pályázatának egyik fontos eleme volt a határokon átívelő régiós színházi együttműködés létrehozása. Az együttműködés konkrét eredménye az általuk szervezett Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiós minifesztivál volt, amelyen idén részt vett a szegedi, újvidéki és a szabadkai társulat. Ezt 2008 májusában meg szeretnék ismételni. Jövőre meg kívánják hívni az eurorégióban működő valamennyi magyar színházat, Békéscsabától Szegedig és Kecskemétig, Újvidékig és Szabadkáig. Szándékában áll 2009-ben ezt négynyelvű fesztivállá szélesíteni. A vajdaságiakkal nemcsak előadáscserékben merült ki az együttműködésük, hanem színészcserékben is megnyilvánult. A temesvári István a király előadásban Kovács Nemes Andor újvidéki színész alakítja Koppányt az egyik szereposztásban. Öt temesvári magyar színművész részt vett a vajdasági Tanyaszínház egyik nyári produkciójában, huszonöt előadást játszottak le különböző településeken. László Sándor, az Újvidéki Színház vezetője tavasszal rendez Temesváron egy dán abszurd vígjátékot. /Pataki Zoltán: Eurokeresztbe áll Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2007. október 19.
A vajdasági és az erdélyi magyar közösségek együttműködéséről tárgyalt Szabadkán október 17-én Nagy Zsolt, az RMDSZ külügyi megbízottja. A látogatás során Nagy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetőivel találkozott. Nagy emlékeztetett, volt már ilyen jellegű megbeszélés a felvidéki MKP-val, de a vajdaságiakat is látták már vendégül Erdélyben. „Elmondtuk a vajdaságiaknak, mi az eMagyar Pontokat hogyan töltöttük fel tartalommal, miként kívánjuk továbbvinni, ezáltal is közösen gondolkodva a hálózat jövőjéről”. Nagy találkozott a VMSZ és az MNT vezetőségével, akikkel arról tárgyaltak, miként lehet Románia előcsatlakozási és csatlakozási tapasztalatait, régiófejlesztési elképzeléseit a Vajdaságban is meghonosítani. /Lokodi Imre: Vajdasági–erdélyi magyar együttműködésről tárgyaltak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2007. november 20.
A Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat hatalmas sikert aratott a határon túli magyar színházak találkozóján Tiszaújvárosban. A szeptember 22. –november 24. között zajló rendezvénysorozaton bemutatkozhatott a szabadkai és a szatmárnémeti társulat is, míg zárásként a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház hozza el Szigligeti Ede Liliomfiját. Tiszaújváros 2004 novemberében, többek között a Magyarországon és a határokon túl élő és alkotó művészek összekapcsolása céljából hívta életre a Határon Túli Magyar Színházak Tiszaújvárosi Találkozóját. 2007-től a sorozat szerkezetében és nevében – Színház Határok Nélkül – megújult. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Tiszaújvárosi vigalom, határok nélküli színpadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2007. november 27.
A Határon Túli Magyarok Zenéje (HTMZ) elnevezésű jótékonysági koncertsorozat előadására kerül sor november 27-én Budapesten. A program lényege, hogy évről évre magyarországi és határon túli zenészek játsszanak együtt a magyar fővárosban és határon túli helyszíneken. A koncerthez CD adományozási akció is kapcsolódik, amely keretében határon túli városok könyvtárainak adományoznak lemezeket. Böszörményi Gergely főszervező szerint akciójuk lényege az, hogy a határon túli városokban is elérhetővé tegyék az anyaországban kiadott magyar zenei értékeket – amelyek nem egy esetben éppen határon túli magyar művészektől származnak. Böszörményi elmondta, 2001 óta szerveznek HTMZ-koncerteket. Az első, 450 darabos cédé adományból színvonalas zenei tékákat alapítottak erdélyi és más határon túli könyvtárakban. A jótékonysági koncertsorozathoz a tavalyi évben 75 lemezkiadó csatlakozott, s így 6 millió forint (84 372 lej) értékben adományoztak CD-t révkomáromi, beregszászi, szabadkai és kolozsvári könyvtáraknak, az utolsó helyszínen többek között a Sapientia-EMTE könyvtárának. /Jótékony zenei összefogás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2007. december 6.
A három évvel ezelőtt, 2004. december 5-én a kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásról tartottak megemlékezést In memoriam: december 5. címmel december 5-én Budapesten, a Polgárok Házában.,,Azért gyűltünk össze, hogy felmutassuk a mi konok hűségünket az egy és oszthatatlan magyar nemzet iránt” – nyitotta meg az ünnepséget Hende Csaba, a Polgárok Házát fenntartó Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumi elnöke, fideszes politikus. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy három évvel a népszavazás után ,,legalább három tapasztalattal lettünk gazdagabbak”: a magyarországi politikai, szellemi elit túlnyomó része ma már nem ellenzi a kettős állampolgárságot; a vajdasági magyarság az őt sújtó, aránytalanul nagy csapások ellenére csak kismértékben fordult el az anyaországtól; valamint a magyar–magyar viszonyrendszerben korszakváltás zajlik. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere beszédében úgy fogalmazott: ,,2004. december 5-től ismét szégyen lett magyarnak lenni itthon, és még nagyobb szégyen határon túl. A szabadkai piacon, ahol azóta bátrabban ütnek arcon, Kárpátalján, ahol elszállt talán a legeslegutolsó, Európához fűződő remény, és Erdélyben, ahol a tolakodó idegenség joggal hivatkozik arra, hogy hazátlanok vagytok, magyarok. ” ,,December 5-én Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, amely példátlan az európai nemzetek történetében: a gyomrán, a zsebén áthaladó érzelemtől uralva elutasította 3,5 millió testvére feléje nyújtott kezét” – mondta. Szász Jenő beszéde végén tiszteletbeli székely címet adományozott az ünnepségen jelen lévő Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek egyebek mellett azért, mert síkraszállt a nemzetegyesítés ügyéért. /A kettős állampolgárságról szóló népszavazásra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2007. december 29.
Az Európai Unió 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította. Az év során a központi európai rendezvényeken kívül közös európai projektek és nemzeti szintű programok egyaránt zajlanak. Ebbe a programsorozatba kapcsolódik be a Kulturális Háromszög projekt, amelyért a magyarországi KultúrPont Iroda felel. A “kulturális háromszög” tagjai aradi, szabadkai (Vajdaság) és szegedi (Magyarország), művelődési intézmények (ezekről kapta a projekt a “háromszög” elnevezést). A projektben részt vesz az Aradi Bábszínház és Kamaraszínház, meg a Szabadkai Magyar Színház is. /Jámbor Gyula: 2008 – A kultúrák közötti párbeszéd európai éve. Háromszög-projekt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2008. január 3.
A tizedik (a bábelőadást is beszámítva a tizenegyedik) előadással december 28-án véget ért az Aradi Kamaraszínház első évadja. Kigondolója és fő szervezője, Tapasztó Ernő abban reménykedik, hogy lesz második, netalán többedik évad is: a szabadkaiakkal, szegediekkel, temesváriakkal megtartott megbeszéléssel, a Kulturális Háromszög projekthez való csatlakozással is ezt a gondolatot erősítette meg. Mindehhez pénz kell, ez a legnagyobb gond. Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház többszörösen díjazott művésze Micsinyál maga rossz? című egyéni előadóestjével lépett Aradon a közönség elé. Váta Loránd sanzonokat énekelt. /J. Gy. : Micsinyál maga rossz? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./
2008. február 22.
A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2008. március 26.
Szerb fiatalok támadtak meg március 20-án egy magyar diákot Szabadkán. A szerbek a nemzetiségéért verték meg a fiút. A támadásról a fiú édesanyja tájékoztatta a vajdaságma.info nevű internetes délvidéki hírportált, elmondva: az iskola igazgatója azt tanácsolta neki, hogy perelje be a támadókat. Az édesanya elmondta, mostanában több magyar diákot bántalmaztak szerb társaik, de az érintett szülők a megtorlástól tartva nem merik jelenteni az eseteket a rendőrségnek. Ez az eset a harmadik a közelmúltban a határon túli magyarok ellen elkövetett erőszakos cselekmény. Március 15-én Kolozsváron román fiatalok bántalmaztak egy magyar diákot, egy nappal korábban pedig ukrán szélsőségesek a kárpátaljai Nagyszőlősön egy magyar nőt vertek meg. /Nacionalista roham? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2008. március 26.
Március 19-én volt az Égtájak Iroda évnyitó rendezvénye Budapesten a Bourbon Rendezvényházban. A Határok nélkül a tánc nyelvén – Vendégségben Mátyás udvarában címmel meghirdetett esten a közönség a Kárpát-medence hét régiójából – természetesen Erdélyből is – érkezett táncosok, zenészek produkciójának tapsolhatott, illetve belekóstolhatott a reneszánsz lakomák ételeibe, boraiba. A Magyarország határain kívüli magyar kultúra megjelenítésének specialistája, a Goldschmied József által vezetett Égtájak Iroda idén további különleges programokat ígér. Az immár tizedik alkalommal megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat első felében a gyermekeket, a jövő színházba járóinak kegyeit keresik. Különleges produkciónak ígérkezik a szabadkai Gyermekszínház Hamlet című bábelőadása, valamint a komáromi Jókai Színház a Hófehérke és a törpék című meseoperettje. Az erdélyi társulatok közül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Liliomfit hozza Budapestre, a Csíki Játékszín La Mancha lovagjával lép fel, címszerepben a friss Jászai-díjas Fülöp Zoltánnal. A jubileumi évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház zárja, a társulat utóbbi évadjának gyakorlatilag teljes kínálatával. Június 29. és július 8. között a Határon túli magyar fiatalok találkozója következik, 16–18 ország amatőr ifjúsági művészeti csoportját, több mint 700 főt felvonultató program. Az Égtájak Művészeti Találkozók sorozata augusztusban a felvidéki Farnadon kezdődik, a vége pedig Erdélyben les: október elején Szamosújvár, december elején Kolozsvár látja vendégül a művészi csoportokat. /Csinta Samu: Magyar égtájak kultúrkavalkádja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
