A részben közös gazdasági, kulturális jellemzők is alapot jelentenek a két város szorosabb együttműködésére, a testvérkapcsolat kialakítására - hangzott el a Temesvár-Szeged közös tanácsülésen, Temesváron. A szegedieket meghívták a jövőre esedékes temesvári nemzetközi metszetkiállításra, melyet helyi, újvidéki és szegedi képzőművészek alkotásaiból rendeznek. Botka László, Szeged polgármestere felhívta a figyelmet az európai uniós pénzekből "futtatott" tükörpályázatokra, szorgalmazta a vásárokon, szakmai kiállításokon való kölcsönös részvételt. Adrian Orza temesvári alpolgármester a kórházi adminisztrációval és a szociális védelemmel kapcsolatos tapasztalatcseréket, javaslatokat tartotta szükségesnek. A magyarországi küldöttség este a Kós Károly Közösségi Központban "magyar-magyar" találkozón vett részt. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár-Szeged közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2003. november 18.
Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Szövetségének temesvári elnöke elmondta, hogy első ízben mutatkozik be nagy létszámú temesvári alkotócsoport Budapesten. Huszonhat festő, szobrász, grafikus és iparművész dec. 5-ig állítja ki munkáit a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában. A temesváriak a szegedi képzőművészekkel évek óta rendszeresítették a kiállításcseréket, alkotói táborokba szóló meghívásokat. Dr. Ernyei Gyula, a Magyar Iparművészeti Egyetem tanszékvezetője, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetségének elnöke Temesváron járva "felfedezte" a város sokszínű művészeti életét, ő hívta meg a művészeket. A budapesti tárlaton jelen lesz a magyar művészek közül Jecza Péter, Szakáts Béla, Jakabházi Sándor és Tasi József István. /Kurkó Irén: Rendhagyó budapesti kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
2003. november 20.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében nov. 19-én Deák Ferencre emlékeztek. A "haza bölcséről" dr. Zakar Péter szegedi történész tartott előadást, az est házigazdája Ujj János történelemtanár volt. /Emlékezés Deák Ferencre. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./
2003. november 22.
Dr. Zakar Péter szegedi történész emlékezett a "haza bölcsére" a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvényt szervező Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, dr. Matekovits György egyetemi tanár is beszélt Deák Ferencről. /(S.): Deák Ferenc a köztudatban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/
2003. december 10.
Péter I. Zoltán nagyváradi újságíró, helytörténész legújabb kötetéről /Ady Erdélyben, Noran Kiadó, Budapest/ elmondta, hogy több évtizedes helytörténeti keresgélései során minduntalan föltűnt a költő alakja, ez indította a könyv megírására. A könyvbemutatón, Szilágyi Aladár újságíró beszélgetett a szerzővel eddigi munkásságáról, terveiről a kötet előéletéről. A könyvet megjelentető Noran Kiadó igazgatója, a Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József elmondta, hogy a tavaly ilyentájt könyvesboltokba került másik Péter Zoltán kötet, a Mesélő képeslapok nagy sikernek örvend a mai napig. Az ötleten fölbuzdulva Nagyvárad után Arad, Szabadka és Szeged is jelentkezett kiadásra a Mesélő képeslapokhoz hasonló monográfiával. A Várad, villanyváros sorozatban folytatódik a nagymúltú település történetét felölelő emlékirat irodalom kiadása Réz Pál gondozásában, jelentette be a kiadó. /(Balla Tünde): Ady Erdélyben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2003. december 16.
Vincze Gábor szegedi történész Nagy Mihály Zoltán kollégájával írott, rövidesen megjelenő újabb kötete: Autonomisták és centralisták. Észak-Erdély a két román bevonulás között (1944. szeptember-1945. március). Ez egy bevezető tanulmányból és 48 mellékelt dokumentumból áll. A dokumentumokból kiderül, hogy Erdély sorsa más alternatívák szerint is alakulhatott volna, ha a magyarság egyes vezetői, a kommunista csoportosulásai másképpen viselkednek. Ezek azután a romániai kommunista diktatúra áldozatává váltak. Szolgálataikra csak addig volt szükség, amíg Erdély státusát a nagyhatalmak, a békecsináló nagyhatalmak eldöntötték. /Sylvester Lajos: Világháború utáni autonómiakísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
2003. december 17.
A gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Iskolaközpont két XII. osztályos diákja, Gál Csongor és Gyulai Arthúr I. díjat nyertek Tekerőpatak monográfiája című, közösen írt dolgozatukkal Nagyenyeden, a nov. 21-23-a között rendezett II. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Eredményüknek köszönhetően 2004 március végén, április elején a diákok Szegeden, egy Kárpát-medence szintű tudományos diákköri versenyen fogják képviselni iskolájukat. A két diák tagja az Unicornis Diákkörnek, amelyet az idén januárban alakítottak meg András Szabolcs tanár vezetésével. A kör tagjai havonta jönnek össze. Jelenlegi témájuk Gyergyó története a második világháború idején, különös tekintettel arra az időszakra, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és magyar volt az adminisztráció. /Gál Éva Emese: Díjazott gyergyói diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2003. december 31.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. tervei szerint a jövő évi befektetéseinek értéke eléri a 3 milliárd forintot, 2005-ben pedig a 4 milliárdot - jelentette ki Reményi Zoltán, a társaság vezérigazgatója Budapesten. A Corvinus Rt. az idén a Szabolcs Gabona Rt.-vel 500 millió forintot fektetett be egy kolozsvári székhelyű malomipari társaságba, és 100 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a Danubius Rt.-vel közösen indított szovátai beruházásnál. A Corvinus Rt. további 130 millió forintot fektetett be szintén kolozsvári székhelyű beruházásba a magyarországi Megatrend informatikai céggel, és mintegy 230 millió forintos beruházást hajtott végre a szegedi székhelyű Goboker társasággal, amely erdélyi, épületgépészeti szerszámokat, alkatrészeket forgalmazó cégbe fektetett be. /Corvinus Rt.: 3 milliárd forintos befektetési terv. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./
1997. október 26.
Hatodik alkalommal rendezték meg Szegeden a határon túli magyarok szervezeteinek és pártjainak tanácskozását okt. 24-e és 26-a között. A pártok megismerkedhettek a többiek gondjaival, ezáltal közelebb jutottak a megoldáshoz a kollektív lés kisebbségi jogok érvényesítéséhez vezető úton. Balla Lajos a Vajdasági Magyarok Szövetségének képviseletében arról referálhatott, hogy a megosztottság miatt a választásokon a vajdasági magyarok elveszítették köztársasági képviselőik felét. /Délmagyarország (Szeged), okt. 27./
1997. október 30.
Szegedi egyetemi tanárok négy napos továbbképzőt tartottak a magyar könyvtárosoknak Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban. A téma az informatika könyvtári alkalmazása volt, a résztvevők megismerkedhettek az Internet használatával is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. november 11.
Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./
1997. november 21.
Nov. 21-én Szegeden aláírták a Duna-Maros-Tisza Eurorégió alapító okmányát. Az alapító tagok magyar részről Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, Jugoszláviából a Vajdaság, román részről Arad és Temes megyék. Krassó-Szörény és Hunyad megyék is csatlakozni szeretnének. Az együttműködés a helyi önkormányzatok között, illetve a gazdasági, kulturális és tudományos terülten bővül. Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára levélben üdvözölte az új régió megalakulását. A térség gazdasági-kulturális és turisztikai együttműködését előmozdítani hivatott eurorégió fontosságáról beszédesen vall két számszerű adat: a régió területe 77.243 négyzetkilométer, összlakossága pedig megközelíti a hatmilliót. Az eseményen a román kormány nevében Remus Opris kormányfőtitkár mondott köszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./
1998. szeptember 11.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/
1998. szeptember 11.
1995 decemberében ért véget a Duna Televízió mind ez ideig legnagyobb szabású jótékonysági akciója a Könyvet-könyvért Kárpátaljára elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében a Duna Televízió nézőitől több mint 100 ezer könyvet gyűjtöttünk össze. Ezzel az akcióval a leghátrányosabb helyzetű magyar közösségeknek kívántak segíteni, s mintegy 90 iskolát, 54 óvodát szereltünk fel komplett könyvtárral. A könyveket beküldők között - stílusosan - frissen megjelent könyveket sorsoltunk ki. Ennek az akciónak a sikere adta az alapot egy hasonló gyűjtés megszervezéséhez. Ezúttal a kárpátaljai művelődési intézmények mellett erdélyi, vajdasági és dél- baranyai (Horvátország) könyvtárak, iskolák könyvállományának bővítése a cél. Külön hangsúlyt kap két lerombolt dél-baranyai falu, Szentlászló és Kórógy most épülő, illetve újjáépülő könyvtárának felszerelése. Az elképzelések szerint ezúttal a gyűjtés kétközpontú lesz: a Duna Televízión kívül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is fogadja a könyvadományokat. Az akció sikeres lebonyolításához jelentős segítséget ígért a Pro Hungaris Alapítvány (rendszerezés és számítógépes feldolgozás), de a munkát támogatja a szegedi Arc Film (kreatív munkák), az MTV szegedi stúdiója (helyi reklámok), a Magyar Posta Budapesti Postacsomag Üzeme (szállítás) is. Azokkal a határon túli szervezetekkel, amelyek fogadják az adományokat és gondoskodnak majd a szétosztásról, a Duna Televízió együttműködési megállapodást köt. Az akció része a Duna Televízió évek óta folyó karitatív munkájának, melynek keretében a könyveken kívül gyógyszerekkel, orvosi felszerelésekkel segítette a határon túli magyar szervezetek munkáját. Az önzetlen adakozás mellett kimondatlan célja e munkának a nézőkkel való kapcsolat elmélyítése. /Szeptember végén - ismét könyvakció a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1998. szeptember 14.
Békéscsabán tanácskozott a Duna-Körös-Maros-Tisza /DKMT/ Regionális Együttműködés elnökeinek fóruma. Az 1997. novemberében Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyék, valamint négy szomszédos romániai megye és a jugoszláviai Vajdaság által életre hívott szervezet vezető testületének Békéscsabán rendezett tanácskozása alkalmából Lechmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, a DMKT soros elnöke elmondta, hogy az elnökök értékelték a csaknem egy éves működésük során felhalmozódott tapasztalatokat. Megállapították, hogy meg kell határozni azokat a regionális jelentőségű fejlesztési célokat, amihez kiinduló alap lehet a Békés megyében már elkészült területfejlesztési koncepció, illetve ennek summázata, a délalföldi összesítés. Az elnökök mostani ülésükön tízmillió forinttal közös alapot hoztak létre az előkészületek költségeinek fedezésére, és felállították azt a bizottságot, amely a következő ülésükre megszervezi a DKMT égisze alatt működő jogi személyiségű regionális fejlesztési társaság megalapítását és az ehhez szükséges munkaszervezet kialakítását. A DKMT központja várhatóan Szegeden lesz. /Regionális konferencia volt Békéscsabán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2002. január 22.
Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2002. január 25.
A történelmi Bánság egész területén fogható az RTV Temesvári Területi Stúdiójának új regionális programja, amelyet naponta 18-20 óra között sugároz az RTV 2 földi adóhálózata. A Temesvár- központú regionális program elsősorban az Arad-, Temes- , Hunyad- és Krassó-Szörény megyeiekhez szól, de jól látható Szeged környékén és a Vajdaságban is. Az új regionális programban helyet kapnak a bánsági nemzetiségek nyelvén sugárzott adások is: minden szerdán 20 perces adásban /19,30- 19,50 között /a Bartha Csaba által szerkesztett magyar adás látható. /(Pataki Zoltán): Beindult a Bánság regionális televíziója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. január 28.
Újabb sikeres magyarországi turnéról tért haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat Szeged város meghívásának tett eleget és a Magyar Kultúra Napja alkalmából lépett fel a szegedi Nemzeti Színházban. Szarvas-rege táncjátékkal léptek föl. /(daczó) Újabb sikeres fellépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 29.
Kása Zsolt, a Temes Megyei Tanács külügyi referense, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió szegedi titkárságán a román megyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) képviselője. A tervek szerint a 2002-es évben az ifjú jogász-közgazdász hat hónapot dolgozik majd Szegeden, ahol a magyar megyék és Vajdaság képviselőivel együtt az Eurorégiót vezető Elnökök Fóruma határozatainak a gyakorlatba ültetése lesz a feladatuk. A DMKT Eurorégió eddig nem volt jogi személyként bejegyezve, így pályázatokat sem nyújthatott be saját nevén. Febr. 7-én kerül sor Szegeden az eurorégiós csúcstalálkozóra, az Elnökök Fórumára. Az elképzelés szerint a DMKT Eurorégiót Magyarországon jegyeztetnénk be, közhasznú társaságként. Az intézmény vezetését egy évre minden bizonnyal Dan Ioan Sipos Temes megyei elnök veszi át. Az eurorégiós tevékenység fő célja közös projektek kidolgozása és ezek európai alapokból való finanszírozása. Kása Zsolt elmondta: hamarosan megvalósul a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasúti összeköttetés, ami nagy mértékben elősegítheti a térség gazdasági fejlesztését. Folytatódik a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő és a bekötőutak kiépítése, végül elkészült a Béga-csatorna hajózhatóvá tételének megvalósítási terve, erre a vajdasági partnerek nyújtanak be pályázatot. /Pataki Zoltán: Kimozdul-e a holtpontról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. február 1.
Arad és Gyula testvérvárosok. Az Aradon és Gyulán évek óta megrendezett Kézfogások rendezvény idei témája: Önkormányzatok az Európa Uniós integrációs folyamatban. A mindkét városban sorra kerülő találkozón műemlékvédelem, építkezési, tájrendezési, környezetesztétikai témákról lesz szó.A szegedi színházzal már megbeszéltek egy aradi vendégjátékot. Eurorégiós szinten az önkormányzatok együttműködése szükséges. Ezért a három testvérváros, Gyula, Nagybecskerek és Arad közös pályázatot nyújtott be A civil szféra bevonása a döntéshozatalba címmel. /(Németh): Működő Arad—testvérvárosok kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2002. február 16.
A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2002. március 6.
A Szövétnek/Arad/ folyóirat februári száma sok érdekes olvasnivalót tartalmaz. Ujj János a kulturális jogegyenlőségről cikkezett, amely csak a kinyilatkozások szintjén létezik. Réhon József immár szegedi lakosként Vincze Gábor történésszel készített interjút a román—magyar kapcsolatokról. /(P .P.): A Szövétnek februári száma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2002. március 8.
Öt évvel ezelőtt, 1997 márciusában sugárzott első ízben közös műsort a Temesvári Rádió és a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója. Az Európa Hullámhosszán című eurorégiós rádióműsor ötödik születésnapját Temesváron ünnepelték. A közös, kétnyelvű (magyar és román) műsornak időközben elkészült a szerb változata is, a Szabadkai Rádió közreműködésével, így gyakorlatilag a Duna- Maros-Körös-Tisza Eurorégió egész lakosságához szól. /(Pataki Zoltán): Európa Hullámhosszán - Pe undele Europei - Na talasima Evrope. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2002. március folyamán
Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2002. március 11.
Kolozsváron mutatták be márc. 9-én Kudelász Nóbel Megy az élet haza című, az Előretolt Helyőrség-sorozatban megjelent debütáló kötetét. Kudelász Nóbel Gyulafehérvárott született 1975-ben, Szegeden végezte az angol–román szakot, jelenleg Sepsiszentgyörgyön él, és a teljes neve Kudelász Nóbel Baltazár Attila László. Kötetében szerepel próza és vers. /Jakab-Benke Nándor: Az angyal ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 22.
Orbán János Dénes /sz. Brassó, 1973. júl. 4./ magyar–angol szakot végzett a kolozsvári bölcsészkaron, ezt magiszteri (ugyanitt, irodalomkritikából), majd doktori (Szegeden, világirodalomból) tanulmányok követték. Jelenleg az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. Több verseskötete, egy novelláskötete jelent meg, továbbá megírta a Méhes György-monográfiát /Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó, 2001./ Több díjat kapott: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (Bukarest, 1996), Sziveri János-díj (Budapest, 1996), Faludy György-díj (Szeged, 1999), Petőfi-díj (Budapest, 2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (Budapest, 2000), Herder-ösztöndíj (Bécs, 2000) (Kertész Imre Herder-díjas író javaslatára), Tivoli-díj (Róma, 2000) (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti európai poéta közé) és most megkapta a József Attila-díjat. Orbán János leszögezte, hogy nem a transzszilván eszméket vallja, hanem egyetemes irodalomban gondolkodik. Míg Magyarországon és időnként külföldön sikert siker után aratott idehaza gyakran mellőzték. Az erdélyi sajtó nem akarta észrevenni, hogy egy nemzetközileg elismert fiatal irodalmi műhely virágzik itt, Kolozsvárott, az Előretolt Helyőrség, amely nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi irodalomszemléletre is nagy hatással volt, és van. Orbán János kollégáival együtt szeretnek egy jól működő kiadót és egy jól működő írószövetséget (az Erdélyi Magyar Írók Ligájára gondolok) megteremteni. /Szabó Csaba: Aki próféta lett saját világhazájában. A József Attila-díjas Orbán János Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A nemzet nagyobb, mint az ország; ha belépünk az Európai Unióba, s a határok veszítenek jelentőségükből, 10 millió lakosú, közepes nagyságúnak tartott országból 15 milliós nemzet leszünk — mondta Orbán Viktor márc. 20-án Szegeden. A magyar miniszterelnök a Haza és haladás című est díszvendégeként tartott beszédében hangsúlyozta, hogy valójában az Európai Unió jön Magyarországra, és nem fordítva, hiszen "ki szeretné terjeszteni határait, s mi szívesen látjuk, jól fogja magát érezni nálunk". Orbán Viktor Magyarországnak az európai fejlett országokhoz való felzárkózásáról szólva úgy vélekedett, hogy ezen az úton "senkire nem számíthatunk, csak magunkra, mert a magyarok felemelkedése egyetlen népnek fontos: nekünk". /Orbán Viktor: 15 milliós nemzet leszünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 25.
Marosvásárhelyen márc. 23-24-én tartották meg - kilencedik alkalommal - Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak Tudományos Diákköri Konferenciáját, a TDK-t. Ez a legnagyobb Kárpát-medencei tudományos diákülésszak, amelyen a belföldi szaktekintélyek mellett az orvos- és gyógyszerészeti tudományok rangos magyarországi és külföldi előadói tartanak évről évre előadást. A több mint 260 dolgozat mellett az idén 43 budapesti, szegedi, debreceni és kárpátaljai hallgató vett rész a TDK-n. A Tudományos Diákköri Konferencia a romániai és nemzetközi tudományos élet szerves részévé vált, amiben szerepe van az egyetem vezetősége részéről kapott támogatásnak is - hangzott el dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettesének köszöntő beszédében. Az ülésszak szervezését a Magyar Diákszövetség vállalta. /(bodolai): TDK a MOGYEN. A legnagyobb Kárpát-medencei tudományos ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./
2002. március 26.
A magyarországi Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szegeden is megnyitotta a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés vállalkozássegítő irodáját. A Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (Southeast European Cooperative Initiative — SECI) 1996-ban indult. Célja — regionális együttműködés keretében — a délkelet-európai országok stabilitásának támogatása és ezáltal a térség európai integrációjának elősegítése. A kezdeményezésben részt vesz Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Moldávia, Románia, Törökország és Szlovénia. /Vállalkozássegítő iroda nyílt Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Nagyszentmiklós polgárai büszkék arra, hogy városukban született a világhírű zeneszerző, Bartók Béla. Születésnapja, március 24. táján emlékműsorral tisztelegnek emléke előtt minden évben. A tavaly megalakított Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével nagyszabású tervet dolgozott ki Bartók emlékének ápolására. Ennek eredménye volt a mostani, március 24-i rendezvény. Az ünnepség Bartók Béla köztéri szobrának, Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának megkoszorúzásával kezdődött. A Nákó-kastélyban népes közönség hallgatta a Bartók műveiből rendezett hangversenyt. A Pro Bartók Társaság meghívta a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolásokat, akik felléptek. Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Konzervatórium igazgatója elvállalta a rendezvények zenei igazgatói tisztségét is. Nagyszentmiklóson Csongrád és Temes megye tanácsának képviselő együttműködési szerződést írtak alá a Bartók Múzeum felújításáról. Elekes Botond olvasta fel a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, Rockenbauer Zoltán levelét, és adta át Magyarország ajándékát: Bartók Béla összes műveinek hanglemezsorozatát, valamint egy Bösendorfer hangversenyzongorát. /Szekernyés Irén: "Bartók méltó ünnepléséhez magas képzésű zenészekre van szükség". Nagyszentmiklós "Bánság Salzburgja" szeretne lenni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
