A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ tíz éve alakult meg és eddig kétszáz könyvet adott ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője több mint tíz évig könyvtáros volt. A kiadó sorozatai sokat mondanak olvasóiról is: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Mesevonat, Nagyapó mesefája, Barangolás a Székelyföldön (útikönyvek), Erdély hegyei (turisztikai kalauz), Dióhéjban és vannak még önéletírások, kortárs szépirodalmi alkotások stb. Tőzsér József, a kiadó igazgatója harminc éve dolgozik a könyvkereskedelemben és munkássága kezdete óta hangsúlyozza a személyes találkozás semmivel sem helyettesíthető szerepét és értékét. Könyveik közül Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című önéletírása nagy port kavart. Domokos Géza Igevár című Kriterion-emlékei pert vonzottak a Kriterion-embléma kapcsán, ami díszítőelemként jelent meg. /Parászka Boróka: Kétszáz könyv. Beszélgetés Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./
2002. október 5.
Okt. 4-én megkezdődött Csíkszeredán a III. Székelyföld Konferencia, melyre kétszáz résztvevőt vártak. Kolumbán Gábor, a Székelyföld 2000 munkacsoport nevében köszöntötte a jelenlévőket, vázolva a konferencia lényegét: a tudomány eszközével hozzájárulni a Székelyföld fejlesztéséhez. Az eddigi konferenciák, valamint a tizennyolc műhelymunka rávilágított arra, hogy a munkacsoport lehetőségeit meghaladja a konferencia szervezése. A szervezést a Sapientia EMTE valamelyik csíkszeredai kara vállalhatná fel és a rendezvényt kétévente kellene megtartani. Dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai dékánja a magyar magánegyetem szerepéről, lehetőségeiről és jövőképéről tartott előadást. Dr. Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke az 1902-ben megtartott Székely Kongresszusra emlékezett. /(Daczó Dénes): III. Székelyföld Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2002. október 5.
Okt. 4-én szervezte meg az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége harmadik alkalommal a Székelyföldi Gazdasági Fórumot és az Üzletember-találkozót. A rendezvény részét képezte a III. Székelyföld Konferenciának. A Székelyföldi Üzletember-találkozón megfogalmaztak egy zárónyilatkozatot. Az anyaországi Pro Professione Közhasznú Társaság által pályázaton elnyert megyei fejlesztési stratégiai programot ismertették. A társaság vezetője, dr. Kulcsár László Bunta Leventével, a megyei tanács alelnökével és Mátéffy Mária fejlesztési aligazgatóval közösen tartott előadást. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyföld jövőjéért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./
2002. október 7.
A konferencia regionális fejlesztési fórummá alakul, amely állandó koordináló és munkakeretként kíván tevékenykedni - jelentette ki Kolumbán Gábor a III. Székelyföld Konferencia okt. 5-i záróülésén. E fórum állandó munkabizottságokat tart fenn, rendszeresen tanácskozik és dokumentumokat tesz közzé. A tudományos munka pedig az ezentúl kétévente szervezett Székelyföld Konferenciákon folytatódik. A kétnapos III. Székelyföld Konferencia végén a szekcióülések vezetői beszámoltak az egyes szakosztályokban elhangzott előadásokról, az ezek során megfogalmazott javaslatokról. Az öt szekcióban - önigazgatás, gazdaságtörténet, regionális identitás; közösségi együttműködés; gazdaság, tudás, fejlesztés; örökségünk jövője; a kulturális autonómia megteremtésének lehetőségei a Székelyföldön - elhangzottak alapján a résztvevők megpróbálták vázolni a régió jelenlegi állapotát, és konkrét programokat javasoltak a gondok orvoslására. A gondok között kiemelték az infrastruktúra fejletlenségét, továbbá, hogy a foglalkoztatott lakosság jelentős hányada az agrárszférában tevékenykedik, egy olyan ágazatban, amely nem tud versenyképessé válni az európai unióhoz való csatlakozás során. /Sarány István: Véget ért a III. Székelyföld Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2002. október 8.
Székelyudvarhelyen, a városi könyvtárban 1999-ben megalakult az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport. A tudományos munkáról a csoport egyik tagja, a városi könyvtár igazgatója, Hermann Gusztáv adott tájékoztatást. A kolozsvári egyetemről több udvarhelyi származású fiatal történész tért vissza, jutott munkához Székelyudvarhelyen és a város környékén. Ők szorgalmazták a csoport megalakítását. Egyesületként idén jogi státust is nyert az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, székhelye az udvarhelyi városi könyvtárban van. 1999 óta kéthetente találkoznak, minden alkalommal valaki beszámol kutatásairól. Tizenöt körül mozog a tagok létszáma. Eddig két tudományos évkönyvet adtak ki. A kollégák jelenleg a harmadik kötet anyagán dolgoznak. Ezenkívül szabadegyetemi rendszerben tartanak előadás-sorozatot. Az egyes szakterületeken otthonosan mozgó tudósokat hívnak meg. Vendégük volt például a tatabányai Balogh Béni, aki a második bécsi döntésről értekezett, vagy Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa, Vincze Gábor, a szegedi egyetemről, aki a székelyföldi autonómiapróbálkozásokról beszélt, no és Kordé Zoltán a középkori székelységről tartott előadást. Az Areopolisz fő kutatási területe Székelyföld története és részben jelenkori társadalma /Zilahi Imre: Karácsony előtt lesz szüret. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv székelyudvarhelyi könyvtárigazgatóval. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2002. október 11.
Ötéves a Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat. Ferenczes István költő, a lap főszerkesztője visszatekintett: a kilencvenes évek elején fölmerült egy székelyföldi regionális lap indításának a gondolata. Még a napilap is jó lett volna azokban az években, nagy szerepe lehetett volna egy egységesebb székelyföldi regionalitás megfogalmazásában. Végül a megoldás Csíkszeredában született meg: 1997 októberében megjelent a Székelyföld első száma. A napokban hagyja el a nyomdát az októberi Székelyföld, a 61. szám. A megyei önkormányzat égisze alatt megszületett a Hargita Kiadóhivatal, amely a folyóirat mellett könyvkiadási feladatokat is vállal. 2000 januárjától pedig Ferenczes Istvánék szerkesztik a Moldvai Magyarságot is, a csángó újságot, miután az 1998-ban Sepsiszentgyörgyön megszűnt. A Székelyföld regionális lap, kevesebb szépirodalmat tesz közzé. Székelyföldön jóval több történész, néprajzos, képzőművész, szociológus, népművész, alkotó újságíró, közíró él, mint szépíró. A munkatársak: Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince a szegedi doktoranduszi évek végeztével Kézdivásárhelyen él, onnan ingázik, Mirk Kata-Szidónia Debrecenben elvégezte a néprajz-antropológiát, illetve a szociológiát, azután jött haza. A folyóirat ezer - októbertől ezerszáz - példányban jelenik meg. - Elsősorban hiánypótló könyveket adtak ki. Többek között a Csíki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, a klézsei csángómagyar költő, Duma István András verseit és Az ember ott a legfájóbb magyar című, a csángómagyarokról szóló versek antológiáját. A Pro-Print Kiadóval közösen minden évben kiadott Erdélyi Szép Szó az erdélyi magyar írók az évi termésének a legjavából válogatott antológia. A Székelyföld folyóirat évfordulós ünnepségén kerül átadásra az Erdélyi Magyar Írók Alkotóház Csíkszeredában. A Székelyföld-díjakat 1998-ban osztották ki először. Azok a szerzők kapják, akik az előbbi évben a legszínvonalasabb közlésekkel jelentkeztek. 1998-ban Benkő Levente, Kovács András Ferenc és Tánczos Vilmos, 1999-ben Bogdán László, Gazda József és Vincze Gábor, 2000-ben Kányádi Sándor és Oláh-Gál Elvira, 2001-ben Király László, Lőrincz György és Máthé Éva kapta a folyóirat nívódíját. Idén Lászlóffy Aladár, Egyed Péter és Tófalvi Zoltán kapja a díjat. /Ferencz Imre: Ötéves a Székelyföld kulturális folyóirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2002. október 12.
Tőkés László püspök okt. 11-én Budapesten sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a személyét érő vádakkal ellentétben ő nem az egységet bontja meg. Hozzátette: "Az RMDSZ egysége már csak diktatórikus eszközökkel tartható fenn". Tőkés László rámutatott arra: azért nyújtott be a párton belüli belső választások kikényszerítésére törvényességi kérelmet a bukaresti bírósághoz, mert az RMDSZ-en belüli törvényességet és belső demokráciát kívánta helyreállítani. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere jelezte: Székelyföldet egy külön EU régióként képzelik el. Arra kérte az "anyaországi magyarságot": használják ki azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyeket Erdély kínál számukra. Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes utalt arra: azt szeretnék, ha nem csak az épületeket adná vissza a román állam, de visszaállítaná az azokban működtetett intézmények állami támogatási rendszerét is. /(MTI): Tőkés László budapesti sajtótájékoztatója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./
2002. október 12.
A Smaranda Enache és Szokoly Elek nevével fémjelzett Pro Europa Liga Kisebbség a többségben - többség a kisebbségben. Székelyföldi etnikumközi kapcsolatok címen tartott fórumot. Enache leszögezte, hogy a történelmet a tudósokra kell bízni, a civil szervezeteknek a most élők gondjait kell felvállalniuk. Marius Lazar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára ismertette a tanítványaival együtt a Székelyföldön folytatott kutatómunka eredményeit. Felhívta a figyelmet a régió gazdasági, infrastrukturális elmaradottságára, másrészt a Székelyföldről terjedő negatív hírek hatására kialakult rossz külképre. A székelyföldi helyzetet súlyosbítja, hogy újabban lakosságcsökkenés észlelhető. /(s.): Magyarok és románok a Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./
2002. október 14.
Okt. 11-én Szülőföld vagy haza? címmel tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. A beszélgetésen részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Böjte Csaba ferencrendi szerzetes Déváról. A Budapestre akkreditált külföldi újságíróknak nyelvű tájékoztatóban négy témát jelöltek meg: a magántulajdon kérdése a rendszerváltozás után; a több mint 50 éve elkobzott és vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok sorsa; a pszeudo-demokrácia a romániai önkormányzati rendszer tükrében; az RMDSZ, mint egypárt rendszer. A tájékoztató anyag szerint döbbenetesek az idei Kárpát-medencei népszámlálási adatok. A magyarság lélekszámának apadása már- már háborús menekülésre emlékeztet. Tőkés László újabb nyilatkozatot tett közzé az RMDSZ Operatív Tanácsának okt. 9-i közleménye kapcsán, melyet "deklaratív és megbélyegző" jellegűnek minősített és visszautasította az őt ért vádakat. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Élhető jövőképet az erdélyi magyarságnak címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy "a Székelyföldnek, mint régiónak, önálló gazdasági fejlesztési stratégiára van szüksége, hogy a népességfogyást és az elvándorlást megállítsuk, és élhető, jövőt biztosító társadalmi, gazdasági, kulturális környezetet teremtsünk". Bírálta az RMDSZ-t, kifejtve, hogy "társadalmi ellenőrzés hiányában a közösség érdekérvényesítése gyakorlatilag megszűnik abban a politikai struktúrában, amelyik már csak névlegesen az ő érdekvédelmi szervezete". Szász Jenő Székelyföldet külön EU régióként képzeli el. Böjte Csaba ferencrendi szerzetes arról beszélt, hogy szeretnék, ha nem csak az épületeket adná vissza a román állam, hanem visszaállítanák az azokban működtetett intézmények állami támogatási rendszerét is. A sajtótájékoztatót követően Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének jelenlévő tanácsosa a Romániai Magyar Szónak elmondta, hogy nincs különösebb válságról szó, csak Tőkés László összeférhetetlenségéről. /(Guther M. Ilona): Tőkés László kontra RMDSZ ügy. A tiszteletbeli elnök Budapesten is nyilatkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2002. október 14.
Okt. 12-én Nagyváradon Bihar megyei és székelyföldi gyermek népi tánccsoportok léptek föl az I. Csillagocska gyermeknéptánc-találkozón. A rendezvény egyúttal a váradi gyermektáncház megnyitó ünnepsége is volt. Elsőként Pálfi József várad-réti református lelkész köszöntötte a sokadalmat. A réti református egyházközség immáron harmadik esztendeje ad otthont a templom alagsorában a gyermektáncháznak. Benedek Árpád zenepedagógus, a gyermektáncház vezetője bejelentette: jövő keddtől ismét várják a gyerkőcöket a táncházba. A gála a váradi Csillagocska fellépésével kezdődött, majd fellépett a balánbányai Ördögborda, a csíkszentdomokosi Elevenek, a micskei Kisgörböc népi tánccsoport. /Tóth Hajnal: Csillagocska gyermeknéptánc-találkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./
2002. október 16.
A Székelyföld Konferencián Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója hívta fel a figyelmet a könyvtárak egyre mostohább helyzetére. A nagyobb könyvtárakban negyedére esett vissza, a községekben pedig nulla az évi állománybővülés. A könyvtárak önkormányzati fenntartásba való kerülése egyelőre súlyos visszaesést eredményezett. A községi könyvtárosok jelentős része tanácsi tisztviselővé alakult, és van olyan polgármester, aki a minimális nyitást sem engedélyezi könyvtárosának. Kevés a könyv, számítógépes hozzáférést nem tudnak biztosítani, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés megoldatlan. A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület elérte, hogy a határon túli magyar érdekeltségű könyvtárak is kapjanak NKÖM-támogatást, körülbelül 1/8-át annak, amit például a színházak kapnak. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete az RMDSZ segítségét várja a magyarországi Országos Dokumentumellátó Rendszer és a székelyföldi közkönyvtárak Maros, Hargita, Kovászna megyékben könyvtárközi könyvkölcsönzésének megoldásában. Az EMKÉ-nek kellene képviselnie a könyvtárak érdekeit részben az RMDSZ-en keresztül, akár az RMDSZ ellenében is. Várja, hogy az Illyés-alkuratórium művelődési szaktestületének költségvetéséből a könyvtárügy is arányos támogatáshoz jusson. /Éltes Enikő: Több ráfigyelést a székelyföldi könyvtárakra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2002. október 17.
Okt. 14-én a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete székelyföldi tagozatának megalakulásával ért véget a Sepsiszentgyörgyön összehívott Szegények fóruma. A '92 óta létező RMDSZ-tagszervezet célja új politikai platform alapítása az RMDSZ ernyője alatt, melyet Demokratikus Újbaloldali Fórum néven kértek az SZKT-n bejegyeztetni. Ígéretet kaptak, hogy a következő alkalommal megkapják az SZKT-képviselet jogát is. A Szegények fórumán kemény szavakkal bírálták az RMDSZ felső vezetését, különösen azt a tényt, hogy nyári panaszlevelükre választ sem kaptak. Az eladósodott lakók kilakoltatását, a magántulajdonú lakások elárverezését leállította a kormány, a késedelmi kamatok törlése azonban várat magára. A fórumon elfogadott őszi panaszlevél új követelésekkel egészíti ki a nyárit, így új munkahelyek teremtését kéri állami, szövetkezeti vagy önkormányzati egységek létrehozása révén, a mainál progresszívebb adókulcsot, a költségvetési jövedelmek nagyobb hányadának munkahelyteremtésre fordítását. Követelik, hogy az önkormányzati jövedelmek 75 százaléka helyben maradhasson a szociális kiadások növelése céljából. /(b. kovács): A nyomorszint alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./
2002. október 17.
1956 eszméje Székelyföldön is visszhangra talált. Jancsó Csaba visszaemlékezett a történtekre. Akkor 14 éves volt, nyolc sepsiszentgyörgyi mikós diák megalakította a Székely Ifjak Társaságát, mely az ellenállást akarta megszervezni. A magyar szabadságharcot leverték, de ők szerettek volna valamit tenni. 1957. márc. 15-én megkoszorúzták Sepsiszentgyörgyön az 1848-as emlékművet. A következő évben is megismételték, de akkor már vártak rájuk a Szekuritáté emberei, és letartóztatták őket. Kilencen összesen 96 év börtönbüntetést kaptak. Jancsó Csaba akkor 16 éves volt, és 10 évet kapott. Köztük volt három felnőtt is, többek között Szalay Attila textilgyári alkalmazott, aki 1959-ben a szamosújvári börtönben halt meg. Az ő tiszteletére egy emléktáblát helyeztek el, annak a Csíki utcai háznak a falára, ahonnan elhurcolták. A börtönben mindennapos volt a verés, a kínzás. Éheztették őket. A börtönben a lakosság számarányához viszonyítva a magyarok álltak az első helyen. /Némethi Katalin: 1956 októberében Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Ifjak Társasága. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./
2002. október 18.
Okt. 16-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban bemutatták be a városban működő Mentor Kiadó Erdély emlékezete sorozatában megjelent újabb köteteit, Pál-Antal Sándor Székely önkormányzattörténet és Kádár Zsombor - Pál-Antal Sándor Az erdélyi erdészet és faipar című könyveit. Pál-Antal Sándor levéltáros a rendszerváltás után egymás után teszi le a nagyszabású, nagyrészt a székelység intézményeinek múltját bemutató könyveit. Kádár Zsombor összegyűjtötte a faiparban használatos szavakat. A rendszerváltás után a budapesti és soproni egyetemi körök kiadták munkáit, végül itt van a székelyföldi erdészet és faipar kronológiája. Kádár Zsombor rengeteg dokumentumot gyűjtött össze, Pál-Antal Sándor pedig a levéltári forrásokat vette számba. - Pál-Antal Sándor a Székely önkormányzat című könyvét a fő művének tekinti. Több mint három évtizedes munkával sikerült megírnia összefoglalóját, gyakorlatilag a székely intézmények történetét. /Lokodi Imre: A Mentor Kiadó újdonságai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2002. október 22.
Megjelent a Helykeresők? Roma lakosság a Székelyföldön című könyv a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja és a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó közös kiadásában, a Helyzet-könyvek sorozat tizenegyedik kötete. A könyv a kulturális antropológia eszközével vizsgálta a roma-kérdést. A csíkszeredai szellemi műhely a budapesti Open Society Institute anyagi támogatásával létrejött Az önmeghatározás kérdése. A roma identitás változása a posztkommunista időszakban elnevezésű kutatási program keretében végzett vizsgálatot ebben a témakörben. Bodó Julianna, a kötet szerkesztője kifejtette: eddig a magyar közösség oldaláról közelítették meg a kérdéskört, most megpróbálták a romák szemszögéből világítani rá a dolgokra. /Sarány István: Helykereső romák. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2002. október 22.
Déván, a könyvkiállításon Balog Zoltán, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub marketing igazgatója elmondta, örül, hogy szórványba is hozhat magyar könyvet. A csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub csak magyar nyelvű könyvek kiadásával és forgalmazásával foglalkozik. Kiadványaikat katalóguson keresztül lehet megrendelni. Nagykereskedelemmel is foglalkoznak, van egy könyvesboltjuk Marosvásárhelyen, de fő irányzatuk mégis a klubtevékenység. Közel harmincezer tagjuk van, közel nyolcszáz településen. Legtöbben a Székelyföldön vannak, de egész Erdélyben van olvasójuk, sőt Csángóföldön, Bukarestben, Jászvásáron, Galacon, Pitesti-en is vannak klubtagok. Olyan településekre is szállítanak, ahol eddig soha sem volt magyar nyelvű könyv. A klub támogatásokkal segíti az erdélyi magyarságot. Például az "Erdély képes története" eladásából származó bevétel 10%-ával, 32 millió lejjel támogatták a dévai Szent Ferenc Alapítványt a marosillyei Bethlen-kastély felújításában. /Chirmiciu András: Magyarságot összetartó szerepünk is van. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2002. október 24.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföld-konferencián elmondta, nincs kizárva, hogy az Iliescu által megszervezett decemberi hatalomátvétel megtervezésénél az is benne volt a forgatókönyvben, hogy csupán egy magyar szervezetet engedélyeznek. Két nap alatt egységesen megalakult az RMDSZ egész Erdélyben, Szász szerint elképzelhetetlen, hogy kétmillió magyar ilyen rövid idő alatt egy sorba álljon. Felkérte a teremben lévő Domokos Gézát, hogy nyilatkozzon feltételezéséről. Domokos cáfolta az állítást, elképzelhetetlennek tartotta azt. Viszont Domokos Géza elmesélte, hogy 1989. december 23-án reggel négy úriember kopogtatott a bukaresti lakása ajtaján, Verestóy Attila, Tüdős István, Lányi Szabolcs és Demény Lajos. Ő csak az utóbbit ismerte. Egy kiáltványt hoztak, mely bejelenti az RMDSZ ideiglenes bizottságának megalakulását, s kérték, hogy írja alá, mivel közismert személyiség. Ő ezt megtette, s így került be két évre a romániai magyarság újkori politizálásba. Január 10-én megtörtént a kolozsvári első küldött-tanácskozás is a színház próbatermében. Ezt követően Iliescu mondta, hogy hallotta, pártot alakított. Ezt Domokos kiigazította azzal, hogy nem pártot, hanem szövetséget. Elképzelhető, hogy Iliescu a Magyar Népi Szövetség története után feltételezte: a kisebbség a hatalom oldalán fog állni ezúttal is. Talán ezért döntött úgy, hogy minden kisebbségnek legyen három képviselője az előparlamentben, a Nemzeti Egység Tanácsában. Tehát ennek a feltételezésnek lehet valamilyen reális alapja - hangsúlyozta Domokos -, de az akkori vezetőséggel nem folytak ilyen előtárgyalások. Talán a majdani történetírás erről a titokról is lerántja a leplet. /Gazda Zoltán: Iliescu utasítására alakult meg az RMDSZ? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./
2002. október 25.
Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2002. október 28.
Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
2002. október 29.
A Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem létrejöttével fokozatosan beszüntetik tevékenységüket a magyarországi egyetemek erdélyi távoktatási tagozatai. Erről tárgyalt a Sapientia vezetése a gödöllői Szent István Egyetem és a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem vezetőivel. A Szent István Egyetem, illetve elődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tizenkét éve, a Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki kara pedig 1993 óta működtet távoktatási tagozatot Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján. A távoktatási rendszerben agrárközgazdászokat, gépészmérnököket, erdőmérnököket és pedagógusokat képeznek. György Antal docens, a csíkszeredai alapítvány elnöke szerint a távoktatási formákban diplomát szerzett székelyföldi fiatalok száma meghaladta a hétszázat, s a jövőben létszámuk meghaladja majd az ezret. A soproni egyetem a környezetmérnöki kar letelepítése mellett az élelmiszer-tudományi kar beindításához is segítséget kíván nyújtani a Sapientia Egyetemnek, szerepet vállalnának a doktori képzésben is. /Fokozatosan megszűnnek a távoktatási karok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./
2002. október 29.
Székelyudvarhelyen október 24-27-e között a helyi pedagógusképzés 75 éves évfordulóját ünnepelték. Megkoszorúzták Benedek Elek szobrát, majd tudományos-kulturális programok következtek. Az előadások központi témája a pedagógusképzés történeti, politikai, gazdasági problémája a századelőtől napjainkig. A hallgatóság összehasonlíthatta a pedagógusképzés helyzetét Székelyudvarhely, Nagyenyed, Marosvásárhely, Sopron, Kecskemét, Nyitra, Szatmárnémeti intézményeit illetően, képet kapva a kárpát-medencei magyar pedagógusképzés helyzetéről. Ki mit tud a magyar neveléstörténetből? címmel vetélkedő is volt. A rendezvény székelyföldi kirándulással zárult. Az évforduló alkalmából emlékkönyvet is kiadtak. /Bálint Eszter: Hetvenöt generáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2002. október 29.
A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2002. október 29.
Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai címmel számolt be kutatása eredményéről. Tófalvi számbaveszi az 1956-os megtorlás időszakának pereit, a történteket, a mártírokat és a súlyos börtönbüntetést elszenvedetteket. /Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17. /folytatásokban/ - okt. 29. - A Székelyföld októberi számából/
2002. október 30.
Kovászna és Hargita megyei iskolások számára a sepsiszentgyörgyi Eufónia Kulturális Egyesület Tiszta forrásból címmel hirdetett népdalvetélkedőt. A Művészeti Líceumban (Sepsiszentgyörgy) okt. 18-án tartott vetélkedőre a székely megyékből népviseletben érkezett közel százötven diák. A többórás versenyt hangkazettára rögzítették, amelyből széles körben használható énekeskönyvet szerkesztenek. /(Ferencz): Székelyföldi népdalvetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./
2002. október 31.
Csernakeresztúr megmaradt magyarnak a környező román tengerben. A település közel 1700 lelket számlál, kétharmad részben magyar. Követendő példa lehet ez Erdély és az egész Kárpát-medence magyarjainak. Lakói a madéfalvi veszedelem elől elmenekült bukovinai székelyek, akiknek egy csoportja érkezett 1910-ben mai lakhelyére, főleg a régi, bukovinai Andrásfalváról. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 1994 májusában alakult meg. Szabó Julianna, az egyesület alelnöke elmondta: a hagyományőrző csoport rendszeresen tart néptáncot és népszokásokat bemutató előadásokat itthon és külföldön is. Kolozsváron szinte minden évben fellépnek, Székelyföldön is, és persze Déván, Vajdahunyadon, Pusztakalánon még gyakrabban. A mintegy 40 tagú egyesületben minden korosztály képviselteti magát. Az egyesület teljesen amatőr, saját kezűleg készítik öltözéküket. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület minden évben részt vesz a Bukovinai Székely Fesztiválon, amely jövőre a vajdasági Székelykevén lesz. Ugyanis a csernakeresztúriak tagjai a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Egyesületnek, amely az Erdélyben és Magyarországon, de még Jugoszláviában is szétszóródott bukovinai székelységet tartja össze. Sokszor léptek fel Bonyhádon. A magyarországi támogatás fontos a külföldi turnék költségeivel kapcsolatban, de a Dévai Polgármesteri Hivatal is támogatja az önképző csoportot. A lelkes keresztúriak 1995-ben bukovinai székely tájházat nyitottak meg. A tájház az eredeti, 1910 körüli telepesek életmódját és házberendezését tükrözi. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2002. november 1.
A száz éve született Illyés Gyulára emlékezett a napilap, részleteket közölve 1956-os székelyföldi úti jegyzeteiből és Egy mondat a zsarnokságról című versének újraközlésével. Erdélyben a diktatúra utolsó szakaszában Illyés Gyula minden könyvét betiltották. Mindhiába. Példája hatott, lelket öntött a csüggedőkbe. /Száz éve született Illyés Gyula. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2002. november 4.
Nov. 2-én megemlékezés keretében az 1944/45-ben a 2-es számú fogolytáborba hurcoltak és ott elhunytak emléke előtt Földváron. Bálint László brassói református lelkész emlékeztetett: a hírhedt haláltáborba hurcoltak elsöprő többsége észak-erdélyi magyar polgári személy volt, akikre a kollektív bűnösség pecsétjét sütötte rá az 1944 őszén berendezkedő új hatalom. "Nem szabad felednünk Szárazajtát, Földvárt, Lügetet, Foksányt, Tigyinát és a többi székelymagyar, múlt századi Golgotánkat" - fogalmazott a lelkipásztor. A koszorúzás után Hídvégre, a református parókiára mentek az emlékezők, ahol szeretetvendégség keretében könyv- és filmbemutató volt. Ungvári Barna András helybéli református lelkész ismertette Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyvét, amelyben a szerző a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar és sváb polgári személyek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak visszaemlékezéseit közölte. Végezetül a gyülekezet megtekintette Somogyi Csaba, Bartók Emese és Benkő Levente közös alkotását, a Megbocsátás című filmet, amelyben székelyföldi túlélők és tanúk szólalnak meg. /(ajtai): Megtartó emlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./
2002. november 6.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a vele készített interjúban hangsúlyozta: veszedelmesen fogy a magyarság. Az RMDSZ-t a jelenlegi szűk baloldali elit mintegy kisajátította magának. A székelységre gondolva, ha valamit el szeretnének érni, Szász Jenő szerint annak külön keretet kellene adni. Az RMDSZ mai politikai elitje gátat szab a belső kibontakozásnak, nem tartotta meg a belső választásokat. Első lépésként a külön keret akár civil szerveződésként is létrejöhet, amely székelyföldi magyarság jövőképéről indít vitát. Ha szükség lesz rá, Szász Jenő nem zárkózik el új politikai mozgalom indításától. Székelyföld lehetne egy eurorégió is. Tizenkét éve az RMDSZ a vélt szórványérdekeket tartja szem előtt. Szász Jenő szerint ezentúl a Székelyfölnek nevezett természetes eurorégiót kell előtérbe helyezni, mert itt képes az erdélyi magyarság a legnagyobb eredményt elérni. A magyar közösség küldetése, hogy kiharcolja magának a jogot saját dolgai intézéséhez. /B. Kovács András: A belső és külső ellenzékről. Interjú Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
2002. november 7.
A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
