Az RMDSZ kongresszusa több határozatot fogadott el: a/ Határozat a térségek fejlesztéséről.Az RMDSZ céljai között kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső-Erdély, Székelyföld) fejlesztési elképzeléseinek támogatása. Székelyföld megoldása érdekében az RMDSZ támogatja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak, szükséges egy térségspecifikus fejlesztési program megvalósítása: a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség létrehozása. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének étre kell hoznia egy térség- és vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, támogatásával megbízott munkacsoportot. b/ Tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, jelentős részének elszegényedésére, Az RMDSZ szociálpolitikai irányelveket határozott meg. Növelni kell a létbiztonságot. A szociális minimumnak a létfenntartási minimum felett kell elhelyezkednie. A pénzbeli támogatások és szociális ellátási rendszerek reformját folytatni kell, kiemelt figyelmet fordítva a közösségi szociális gondozás fejlesztésére. Szükséges a többgyermes családok támogatási rendszerének létrehozása, a gyermekgondozási segély növelése. Szorgalmazni kell az önkormányzatok együttműködését a civil szervezetekkel és egyházakkal a nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok támogatásában. Olyan szociális védőháló kialakítása szükséges, amely az egyedül élő és önellátásra képtelen idősek számára megfelelő életkörülményeket biztosít. Biztosítani kell a nyugdíjak méltányosságát, a nyugdíjasok szociális biztonságát. Rendezni kell a mezőgazdaságban dolgozók nyugdíját. c/ Határozat a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy a módosításra kerülő kedvezménytörvény új formájában is őrizze meg lényegét: minél több lehetőséget és támogatást biztosítson az önazonosság erősítéséhez mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják. d/ Határozat a romániai magyarság népesedési helyzetének javításáról. Az RMDSZ szakemberek bevonásával folytatja az erdélyi magyarság fogyását előidéző sajátos, és a régió egészére jellemző demográfiai folyamatok elemzését. A kutatások eredményeire építve kell megfelelő stratégiát kidolgozni. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a kérdéssel foglalkozó munkacsoportot kell létrehoznia. e/ Határozat a romániai magyar közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényről. Az RMDSZ parlamenti képviseletének kiemelt feladata a romániai magyar nemzeti közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatása. f/ Az RMDSZ állásfoglalása Románia európai integrációjáról. A nemzeti kisebbségek, közösségek kérdéskörének európai dimenzióba emelése fontos állomást jelentett az integrációs folyamatban. A romániai magyarság továbbra is cselekvő részese az integrációs folyamatnak. Az RMDSZ hozzájárult az integrációs folyamat felgyorsításához. Az RMDSZ, a romániai magyar nemzeti közösség partnere Románia európai integrációs törekvéseinek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3. , 2381. sz./
2003. február 3.
Olyan új mozgalmat szeretnék kezdeményezi, amely továbbra is az egységes képviselet újraépítéséért kíván harcolni - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. Toró úgy fogalmazott, hogy a Reform Tömörülés új stratégiáját majd csak a platform hamarosan összeülő kongresszusa fogalmazza meg, annyi azonban egyértelműen megállapítható, hogy egy homogén, központosított pártban igen nehezen találnák meg a helyüket. Reményei szerint az új mozgalom indításában szövetségesekre talál az RMDSZ különböző szervezeteiben, az egyházakban és a civil szervezetekben. Mint mondta, már nem lehet gátat vetni annak, hogy a Székelyföldön valami létrejöjjön az RMDSZ-en kívül, akár a Reform Tömörüléstől is függetlenül. /Az RT az egységes képviselet újjáépítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2003. február 3.
Elhunyt Imreh István professzor /Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12. - Kolozsvár, 2003. jan. 31./, kiváló történész és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem előadó tanárává nevezték ki. Előbb a jog- és közgazdaságtudományi karon fejtette ki tevékenységét, majd 1950-től a történelem szakon tanított. A két kolozsvári egyetem 1959. évi egyesítése után a Babes-Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kori történelem előadó tanára volt nyugalomba vonulásáig (1983). Közben a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltárának megbízott igazgatója is volt. A Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vette fel külső tagjai sorába. Gazdag tudományos munkássága középpontjában Erdély, s azon belül a székelység, különösen a rendtartó és a törvényhozó székely falu története állott. Temetésére február 4-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdon. (RMSZ) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Imreh István a legmagasabb szinten művelte nemcsak a történelemtudományt, hanem szociográfusként és a történelmi statisztika terén is a legjobbak között emlegetik. Mindenekelőtt Székelyföld kutatója volt. Érdeklődésének középpontjában a székely faluközösség értékmegtartó és értékteremtő életének feltárása állt. Ennek eredményeként jelennek meg korszak-meghatározó művei: 1973-ban A rendtartó székely falu, a falujegyzőkönyvek világából rekonstruált székely történet. 1983-ban megszületett A törvényhozó székely falu című munkája. Kimondottan székely vonatkozású könyvei a felsoroltakon kívül: Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (1956), Székelyek a múló időben (1987), Kászonszéki krónika, 1650-1750 (1992), Látom az életem, nemigen gyönyörű - 1764 (1994). Ezenkívül még legalább tucatnyi könyvet írt, több mint háromszáz közleménye jelent meg. 1999-ben kiemelkedő történetírói és közéleti munkássága elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékkönyvet jelentetett meg tiszteletére. Imreh István egész életét a tudományos munka mellett az egyetemi oktatásnak szentelte. Kutatók generációit nevelte nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, színes, magával ragadó előadásait mindig telt házas hallgatóság előtt tartotta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2003. február 4.
Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnöke szerint a tiszteletbeli elnöki hivatal törlése Tőkés László tevékenységét nem befolyásolja, az RMDSZ-ét viszont igen. "A jelenlegi kongresszus küldöttei úgy döntöttek, nem hajlandók integrálni Tőkés László személyiségét és intézményét a szövetségbe, amely döntésért a továbbiakban a felelősséget nekik kell vállalniuk." Toró szerint kisebbségi érdekvédelmi szervezetet lehet alakítani, és magyar vidéken létre is fognak hozni ilyet. Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust a politika színterén. A Reform Tömörülés az elmúlt tíz évben az RMDSZ egységéért küzdött A jövőben is az egységért kell munkálkodni, de nem ilyen típusú egységért, ahol Tőkés Lászlót kiiktatták a Szövetségből - jegyezte meg Toró T. Tibor. Szerinte ha a tiszteletbeli elnöki jelentést napirendre tűzték volna, akkor talán elment volna a püspök a kongresszusra. Borbély László elmondta: annak napirendre tűzése nem szerepel az RMDSZ szabályzatában. /B. B. J.: Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./
2003. február 5.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója az elmúlt hetekben sejtelmesen beszélt veszélyekről, összeesküvésekről: olyan eseményláncokról, amelyek a románok "nemzeti-állami" létét fenyegetik. Az SRI-igazgatója meglátogatta a szekusidő hangulatát is őrző vidéki "információs egységeket". Timofte elődje, Magureanu a magyar veszélyre, az "enklavizálódó" Székelyföld "borzalmaira", elszakadási és kiválási mozgalmakra figyelmeztetett, Timofte ma ezt már nem teheti. Új veszélyeket kellett tehát kiötleni. Ha Európa által is elfogadott az országhatáron túli nemzetrészek iránti felelősségvállalás, akkor Timofte "nemzetmentő" figyelme azokra a konspiratív csoportokra összpontosul, amelyek most a határon túli román identitást veszélyeztetik. A románellenesen konspiráló világ képét őrzi, ez pedig a Ceausescu-korszak meghaladhatatlan öröksége. /Bakk Miklós: Szekusidőben: a győzelmes kotyvalék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2003. február 5.
Tárgyalni készülnek Maros, Kovászna és Hargita megye vezetői.Jelentős előrelépésként könyvelték el a háromszéki RMDSZ politikusai, hogy a szatmárnémeti kongresszus határozatot fogadott el a térségek fejlesztéséről. A kezdeményező Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök közölte, Háromszék szempontjából, ahol évek óta folyik az eredménytelen harc a kistérségi társulások létrehozásáért, jelentős előrelépésnek számít, hogy a harcot felvállalja az RMDSZ csúcsvezetősége. A Székelyföldi Fejlesztési Régiónak olyan régióvá kell válnia, ahol mindenki meg tudja őrizni identitását, ám meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek egy egységes program mentén biztosítják a gazdasági fejlődést" - hangsúlyozta Demeter. /Farkas Réka: Székelyföldi Régiót terveznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2003. február 6.
Az RMDSZ kitart amellett, hogy az SZDP-vel tervezett idei együttműködési megállapodás a tavalyihoz hasonlóan előírja a romániai magyar közösség képviselőinek jelenlétét az összes fontos állami intézményben, közölte Markó Béla febr. 5-én, a sajtótájékoztatón. Markó elmondta: néhány RMDSZ-honatya a parlamenti frakciók találkozóján kérte, hogy a magyar szakemberek legyenek jelen a rendőrség és a titkosszolgálatok kötelékében, valamint a diplomácia területén, mivel ez a magyar közösség és kisebbség-többség viszony javát szolgálná. "Nem természetes, hogy a Székelyföldön az államhatóságok képviselői kizárólag román nemzetiségűek legyenek", szögezte le. Markó Béla felhívta a figyelmet a kongresszus által elfogadott határozatokra, amelyek több olyan kérdésre - integráció, régiófejlesztés, ingatlanok visszaszolgáltatása, kedvezménytörvény, szociális helyzet, népesedés - vonatkoznak, amelyeket az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelemmel fognak kezelni. /Az RMDSZ a magyarság állami intézményekben való képviseletét szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2003. február 7.
Nyilatkozatban foglalt állást az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusával kapcsolatban a Reform Tömörülés alsó-háromszéki szervezete. Sajnálattal tapasztalják, hogy az RMDSZ magyar és román baloldali pártok érdekeinek kiszolgálójává vált. Előrelépésnek látják Székelyföld gazdasági régióként való megjelölését. Tiltakoznak Tőkés László tiszteletbeli elnök eltávolítása ellen. /(demeter): Megosztották a magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2003. február 8.
Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2003. február 10.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja hivatalos küldöttséggel megjelent Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán, illetve febr. 1-jén, a szatmárnémeti Láncos-templomban sorra került Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén. Katona Ádám platformelnök Medgyessy Péte miniszterelnök kongresszusi üdvözlő beszéde alatt feltűnést keltő módon - az EMK magasra tartott vörös szórólapjával - jelezte, hogy az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja "a pálya elhagyására" szólítja föl a budapesti miniszterelnököt. Az RMDSZ csúcsvezetése a 7. Kongresszust törvénytelen módon, a belső választásokat megelőzően szervezte meg. Ezért tiltakozásul az EMK küldöttsége nem szólalt föl az RMDSZ program- és alapszabály-módosításának, illetve a szövetségi elnök választásának vitájában és a szavazásokon sem vett részt. Viszont véleményét nyilvánosságra hozta az 1000-1000 példányban kinyomtatott, és a kongresszusi résztvevők, illetve a sajtó munkatársai között szétosztott Memorandumában meg a vörös színű szórólapján, valamint nemzetközi sajtóértekezletén. A Láncos-templomban Katona Ádám platform-elnök A harmadik út prófétái című előadásával szerepelt. Bemutatásra került a platform kiadványa, dr. Csapó József szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című könyve is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé kérte föl Tőkés László püspököt, aki elfogadta a platform felkérését. Az EMK elnöksége nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen elnökségének valamennyi tagja nyakába akasztott papírlapokra írt protestáló szövegekkel is kifejezésre juttatta véleményét a Szövetség csúcsvezetőségének politikájáról. Az EMK tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus megszüntette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke funkciót. Egyúttal az EMK tiltakozott az ellen, hogy a kongresszus elnöksége a küldöttek előtt eltitkolta a több mint ezer személy részvételével tartott Egyházkerületi Közgyűlés üzenetét. Ugyancsak tiltakozott az EMK amiatt, hogy a program- és alapszabály-módosítási vitában nem vették tekintetbe az EMK platform írásban, nyomtatásban elkészített Memorandumát. (Ezt a dokumentumot Markó Béla szövetségi elnök kívánságára állították össze.) Az EMK tiltakozott december elsejének budapesti megünneplése ellen, melyen Medgyessy és Nastase miniszterelnökök, illetve az RMDSZ hivatalos küldöttsége (Kelemen Attila és Verestóy Attila) együttesen vett részt. Az EMK tiltakozott továbbá Nastase miniszterelnök kongresszusi beszédében kifejtett azon kijelentése ellen, hogy kormánya nem hajlandó biztosítani a romániai magyar nemzeti közösséget megillető kollektív jogokat, illetve hogy Nastase miniszterelnök jogsértő kijelentését az RMDSZ vezetősége szó nélkül hagyta. Tiltakozott az EMK a romániai magyarság több súlyos közösségi jogsérelmének elhallgatása miatt is. Ugyanis az RMDSZ csúcsvezetősége - noha az EMK hosszú hónapok óta több rendben írásban is segítségét kérte -, nem járt el az egymást követő bukaresti kormányok úgynevezett regionalizálási praktikái ellen, továbbá a Székelyföldnek román egyházi és katonai intézmények betelepítésével történő, központi irányítással folytatott elrománosítása ellen, illetve az Aurel Agache kézdivásárhelyi milicista tiszt i meglincselése ürügyén igazságtalanul elítélt és börtönbe zárt, súlyosan beteg Reiner Antal azonnali kegyelemben részesítése érdekében. Az EMK elnökségi tagjai: Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Újvári Ferenc. /Kongresszus és rendkívüli közgyűlés után. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2003. február 11.
Az SZDP és az RMDSZ 2003. évi pártközi együttműködését előkészítőknek, Markó Béla szövetségi elnöknek, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezetőnek és Borbély László ügyvezető alelnöknek Toró T. Tibor platformelnök és Szilágyi Zsolt alelnök benyújtotta a Reform Tömörülés javaslatát. Javaslatuk szerint az együttműködési szerződésben szerepeljen az alkotmánymódosításra és a választási törvény vonatkozó álláspont, a nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek jogállását szabályozó kerettörvény elfogadásának ütemterve, az egyházügyi törvénynek a magyar történelmi egyházak által elfogadott változata, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó külön törvény /különös tekintettel a felekezeti oktatásra, a szórványiskolákra, az anyanyelv használatára az iskolák ügyvitelénél; az anyanyelvű tankönyvekre és az állami magyar egyetemre/, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény úgy, hogy az év végéig megvalósítható legyen, a kárpótlási törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a szövetkezeti törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a regionalizmus elvének és gyakorlatának alkalmazása a törvényhozásban és végrehajtásban /különös tekintettel a költségvetésre, adóreformra, a közigazgatási reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés szempontjai szerint, az autonóm közigazgatási régiók felé való közelítése. Kiemelt feladat: a Székelyföld önálló fejlesztési régió létrehozása, a területi-közigazgatási újrafelosztás anélkül, hogy az veszélyeztesse a kisebbségi közösségek hagyományos kereteit/, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását célzó folyamat határidejének rögzítése az Európai Unió-Románia parlamenti vegyes bizottság határozata alapján, a moldvai csángómagyar szervezetek zaklatását leállító, az anyanyelv oktatását támogató konkrét egyezség, a státustörvény zavartalan végrehajtását biztosító egyezség. Az RT javasolja továbbá országos fontosságú ügyek felvételét a központi egyezségbe: 1. a temesvári Magyar Ház ügyének végleges rendezése ez év végéig; 2. a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása; 3. a nagyváradi várkomplexum rehabilitációja; 4. a Csanád-Kiszombor-határátkelő ingatlan- és infrastruktúra-beruházásainak biztosítása; 5. az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésének megoldása; 6. a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy megnyugtató rendezése. Az RT fontosnak tartja még: Az előző évek egyezségeinek mindeddig nem teljesített előírásai élvezzenek prioritást a végrehajtásban, az RMDSZ a kormány azon kezdeményezéseit támogatja, melyek nem mondanak ellent a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság elveinek, nem veszélyeztetik a román-magyar stratégiai partnerséget, valamint az ország euroatlanti integrációjának folyamatát. /Szempontok és javaslatok a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési szerződés tartalmához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
2003. február 11.
Az Amerikában működő egyházi és vallásos rádiók évi országos találkozóját tartották febr. 9. és 15. között az Amerikai Egyesült Államokban, Nashville-ben. A tanácskozáson, melynek témája a demokratikus értékek megőrzése egy liberalizált tömegtájékoztatásban, a román Országos Audiovizuális Tanácsot Gáspárik Attila képviseli. A Duna Televíziót többször bírálta az RMDSZ-vezetőség, ennek eredményeképpen az RMDSZ szatmári kongresszusa után már jobbára csak egyhangúságot sugárzott a Duna Tv erdélyi vonatkozásban. - A Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségében főszerkesztői utasításra kellett kihagyni az utolsó pillanatban a már beszerkesztett tudósítást a Reform Tömörülés elnökének székelyföldi tárgyalásairól és sajtótájékoztatóiról, nehogy megzavarja az RMDSZ kongresszusra készülődését. A kongresszus után meg már csak szitokszóként lehetett kiejteni a rádióban az "eltörölt" tiszteletbeli elnök nevét, állapította meg az Erdélyi Napló. /D. L. [Dénes László]: Na, bumm! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
2003. február 13.
Febr. 11-én Kolozsváron, a Pro Iuventute Egyesület székházában Benkő Samu tartott előadását Kós Károlyról. Rollinger Ágnes, az RMDSZ belmonostori kerületének elnöke köszöntőjében kifejtette: a Pro Iuventute szocio-kulturális egyesület, amint azt neve is mutatja, elsősorban az ifjúságért igyekszik tenni valamit, ezért is számít különös örömnek az, hogy ennyire sok fiatal volt jelen. Kós Károly Temesváron született, a házon táblácska emlékeztet az eseményre. Iskoláit Szebenben kezdte, és a kolozsvári református Kollégiumban folytatta. Budapesten az Állatkert több épülete, iskolák, lakótelepek, templomok fűződnek a nevéhez. Kós sokat tanult a kalotaszegi, székelyföldi építészettől is, bár azt sem tagadta meg soha, hogy kedvenc áramlatai közé tartozik a keresztény keleti művészet. Kós Károly ma is élő példakép lehet minden generáció számára. /Sándor Boglárka Ágnes: Kósról, fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2003. február 14.
Decemberben elkészült a Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás (KTT) tanulmánya a térség stratégiájáról. A tanulmány a polgármesteri hivatalokba került, hogy ott felhasználhassák. Borbély Emma, a KTT ügyvezető elnöke kifejtette, az átfogó tanulmány majd egyévi felmérés, gyűjtő- és kutatómunka eredménye. A nagy gonddal gyűjtött adatok feldolgozása a Székelyföldi Közösségfejlesztő Egyesület, a budapesti Szent István Egyetem Menedzsment és Marketing Tanszéke valamint a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és - képzési Központ segítségével történt. /k.k.: Stratégiai tanulmány a Kis- Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2003. február 18.
Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-nemzeti platformja támogató aláírást gyűjt két témában: az autonómiamodell érvényesítése /az autonómia magába foglalná Székelyföld, Kalotaszeg és Partium területi autonómiáját is/, a másik a kedvezménytörvény jelenlegi formájának megőrzése ügyében./Az EMK RMDSZ-platform aláírásgyűjtése elé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2003. február 18.
A sepsiszentgyörgyi fórumra sokan eljöttek, a hangulat az RMDSZ tizenhárom évvel ezelőtt induló dinamizmusára emlékeztetett. Az RMDSZ kongresszusa után számítani lehetett arra, hogy - különösen Székelyföldön - forrongó felháborodást váltanak ki a magyarság szimbólumvilágát, érzelmeit, kollektív énjét sértő személyi és csoportos leszámolások. A fórumon az RMDSZ hatalmi szféráihoz tartozók közül nem mindenki vonta le azt a következtetést, hogy ha nem lesz változás, egyszerűen szétesik az RMDSZ. A székelyföldi magyar lakosság körében igényként fogalmazódott meg az egyeztető fórumok szervezése. A kis lépések taktikáját nem ajánlatos szembeállítani a radikalizmussal. A robbanásveszélyes belső feszültséget kell érvként felsorakoztatni az elvetélt autonómiatörekvések újraélesztéséhez, az önálló állami egyetem visszaállításához, a kettős állampolgárság intézményének magyarországi elfogadtatásához és a közösségi jogok egyéb elemeinek visszaszerzéséhez. "Nemcsak státustörvényre, hanem nemzetiségi statútumra tartunk igényt" - fogalmazott Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Semmit a nép nélkül... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2003. február 18.
Románia európai uniós törekvései az Antonescu-kultusznál is erősebbnek bizonyultak. A kormány néhány évvel ezelőtt még egyetértett a háborús bűnös marsall rehabilitálásával, sőt nemzeti hőssé nyilvánításával, most nyugati nyomásra hajlandónak mutatkozik megtépázni Ion Antonescu nimbuszát. A Székelyföld folyóirat januári számának vezéranyaga az Antonescu-per dokumentumait hozta nyilvánosságra. Balogh László a per gyorsírásos dokumentumaiból közölt válogatást. Simó Márton Cselényi László filmrendezővel beszélgetett a kisebbségekről. /Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2003. február 20.
A Kis-Küküllő Térségi Társulás egyik legnagyobb megvalósítása, tájékoztatott Borbély Emma ügyvezető elnök, hogy szociálismunkás-képzést biztosít a fiatalok számára.A fiatalok alapképzése mellett olyan szakképzést biztosítanak, amelynek elvégzése után az önkormányzatok szociális munkásként alkalmazzák őket. A társulás által kiadott Vendégváró értékek a Kis-Küküllő térségében című kötet, valamint a képeslapok hat községet mutatnak be. A megvalósítások anyagi támogatója az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány volt.Borbély Emma elmondta, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének támogatásával létrejött egy hatalmas adatbázis, amelyben mind a 38 Kis-Küküllő térségi település pontos adatai megjelennek. /Antal Erika: Álláshoz jutnak a fiatalok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2003. február 20.
Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /
2003. február 21.
Orbán Balázs kutatásai óta nem készült olyan felmérés, amilyenre Sepsiszéki Nagy Balázs vállalkozott. Két kötet már megjelent a Nap Kiadó gondozásában: Háromszék, illetve Csík-, Kászon- és Gyergyószék ismertetése. Nagy Balázs Budapesten szerzett néprajz szakos diplomát. Nagy Balázs elmondta, hogy 1989-ben ment Magyarországra. Azzal a tudattal végezte az egyetemet, hogy tanulmányai befejezése után hazatér a szülőföldre. Elhatározta, hogy bejárja az egész Székelyföldet, a falvak jelenlegi állapotát rögzíti. Ez a terve lassan valóra válik, és lassan befejeződik. 1995 szeptemberében kezdte meg Székelyföld bejárását. 1998 decemberében jelent meg a Székelyföld falvait bemutató könyvsorozatának első kötete: Székelyföld falvai a huszadik század végén. Háromszék, Kovászna megye, I. kötet. Minden falu jelenlegi helyzetét mutatja be, kezdve népességi adatokkal, az 1992-es népszámlálás alapján. 2003 tavaszára várható Székelyföld falvai a huszadik század végén, Udvarhelyszék című kötetének megjelenése. /Bán Péter: Sepsiszéki Nagy Balázs - Orbán Balázs nyomában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./
2003. február 24.
Febr. 22-én Baróton az Erdélyi Civil Társadalomért Tömörülés tartott civil fórumot. Krizbai Imre református lelkész elmondotta, e találkozóra azért volt szükség, mert jelenleg mindenki szenved a politikai szféra és a választók közötti viszony rendezetlensége miatt. Az emberek úgy érzik, az RMDSZ mai vezetősége nem őket szolgálja, hanem saját érdekeiket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint a legfontosabb tennivaló a nemzeti tanács létrehozása. Nézeteinek alátámasztására a délvidéki magyarok sorsával vont párhuzamot. Ott megvalósult a területi kormány, a közösségi és nemzeti tanács, de valójában már súlya nincs. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan kifejtette: az volt a hibás elképzelés, hogy egy érdekvédelmi szervezet képes minden irányzatot ernyője alá vonni. Szász magyarországi példára polgári körök és ezek egyesületének létrehozását támogatja. Az egyesületnek nevet is javasolt: Magyarok Uniója Mozgalom. A felszólalók elítélték Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójának megvonását. Végezetül állásfoglalást fogalmaztak meg. Elítélik a Tőkés László ellen folytatott hadjáratot, támogatják az egyházkerületi közgyűlésen hozott határozatokat, javasolják egy nemzeti gyűlés összehívását az agyagfalvi rétre. /Hecser László: Civil fórum Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./ Baróton a jelenlevők a Magyar Nemzeti Tanács és az önálló Székely Fejlesztési Régió létrehozását szorgalmazták. Szász Jenő kijelentette: "Székelyföldön autonómia akkor lesz, amikor mi akarjuk.". /Benedek Márta: Polgári kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2003. február 24.
A Mátyás Napok keretében febr. 22-én Kolozsváron, a kolozsmonostori Kálvária-templomban a Vox Turturis kamarakórus lépett fel. 2000 októberében alakult, mondta el Flórián Gergely , a kórus vezetője, tagjai a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai. Felléptek már Székelyföldön, Nagyváradon és Baróton. /Hintós Diana: A Vox Turturis kamarakórus előadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2003. február 27.
Molnos Lajost elborzasztja a román ortodox egyház gáttalan agresszivitása, újabb és újabb földi javakra, többek közt földterületekre akarnak szert tenni. Székelyföldön különösen érvényesül a pánromán törekvés. Székelykálban negyven hektárnyi területet kaparintottak el a földet visszaigénylő egykori tulajdonostól, kolostor építésére - hatalmi segédlettel, s főleg törvénytelenül. Maroskeresztúron, minden tanácsi határozat és tiltakozás ellenére, építenek templomot, a helység közepén. Törvényellenesen, államhatalmi segédlettel. Nyárádszereda központjában akarnak ortodox templomot építeni, oda, ahová az unitárius egyház. Jött a prefektusi felszólítás: a területet szabaddá kell tenni, a magyar Millenniumi Emlékművet le kell bontani. A településen néhány ortodox vallású él, akiknek van imaházuk. Az érseknek viszont katedrális kell. Pénzt kap rá az államtól. /Molnos Lajos: Törmelék - Kitépett irkalapok. 27. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2003. február 28.
Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2003. február 28.
Az 1999-ben létrejött Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld és a Moldvai Magyarság havonta megjelenő folyóiratok mellett olyan dokumentumok újrakiadását vállalta, mint a Csíki Székely Krónika, az 1902-es Tusnádi Székely Kongresszus, és Vitos Mózes Csíkmegyei Füzetek. A kiadó másik fő célkitűzése a Moldvában élő csángómagyarok kultúrájának, történelmének megismertetése. Duma István András, a klézsei csángó költő Én országom Moldova verseskötete kezdte a sort, majd ezt követte Az ember ott a legfájóbb magyar címet viselő, csángómagyarokról szóló versantológia. Elindítják a moldvai katolikusok történelméről szóló dokumentumok kiadását Bibliotheca Moldaviensis néven. A kötetek kétnyelvűek /magyar és román/. Az első kötet Zöld Péter jelentése, aki megírta a moldvai magyarok történetét 1420-ig visszamenően. Gh. I. Nastase Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex tudósítása alapján) című tanulmányának eredeti, román nyelvű kiadása és magyar nyelvre való fordítása szerepel másodikként a tervben. Gh. I. Nastase, a iasi-i egyetem történész professzora volt, aki az 1926-os egyházi összeírások alapján elkészítette Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival, megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. A Codex Bandinus a legszámottevőbb jelentés a moldvai csángómagyarok sorsáról, mely Bandinus Márk marcionapolisi érsek, misszionárius főpap tollából származik, aki 1646-1647-es moldvai pasztorációs útja tapasztalatairól számolt be a Szentszéknek. A tervekben szerepel még Radu Rosetti: Despre Unguri si episcopiile catolice din Moldova (A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről) című tanulmánya, Veszely-Imets-Kovács utazása Moldva-Oláhhonban; Auner Károly, Petrás Incze János, Weigand Gustav, Ioan Ferent, Veress Endre, Lükő Gábor, Bitay Árpád munkái, tanulmányai. /Mirk Szidónia-Kata: Bibliotheca Moldaviensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2003. március 1.
Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2003. március 1.
Matekovics János könyvében /Eljutni a túlsó partra, Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002./ arra vállalkozott, hogy bepillantást adjon a romániai privatizáció rejtelmeibe, főleg a székelyföldi magánvállalkozások mindennapjaiba. Matekovics éveken át, riportok tucatjaiban követte nyomon a vállalkozások sorsát. /Magyari Lajos: Mi is van azon a ,,túlsó" parton? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2003. március 2.
Léstyán Ferenc atyát 90. születésnapján, február 12-én budapesti tisztelői nem a szokványos formában köszöntötték. Az Arcanum Adatbázis Kft. megjelentette a monumentális Megszentelt kövek című munkáját CD-n. A cég azt tervezi, hogy a korábban megjelent erdélyi monográfiákat valamint az előkészületben levőket egy korongra tegyék rá. Már megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása. Tervezik Bunyitay Vince A nagyváradi püspökség története, Kádár József Szolnok-Doboka vármegye története című munkák CD-formájú megjelentetését. Léstyán atya munkájának szellemi értéke felbecsülhetetlen. Hasonló munka CD-n adatbázisként az erdélyi egyházmegyében nincs. /Barta Tibor: Mindig fiatal. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./
2003. március 3.
Kovászna megyében, de máshol is, elszabadultak az indulatok a kongresszuson megválasztott Markó Béla elnök és csapata, de általában az RMDSZ ellen. Puskás Attila szerint ez a következőkre vezethetők vissza: az egész romániai táradalom elégedetlensége az elszegényedés miatt, ez hatványozottan sújtja a kisebbségi magyarságot. Fontos Székelyföld felemelése Erre a kongresszus hozott határozatot, de elkésett vele, szögezet le a cikkíró. Az RMDSZ tagság tehát joggal követel határozottabb és akár az egyezség felbontásával járó kiállást. Az autonómia a román társadalom visszautasítása miatt nem valósítható meg. Viszont megvalósítható szívós törekvések révén, az önkormányzatiság ténylegessé válásával. A kongresszuson az indulatok Tőkés László eltávolítására összpontosultak. Tőkés László hibát hibára halmozott, írta Puskás. Hozzátette: Szász Jenő mindenütt ott van, ahol gyalázni lehet az RMDSZ-t. /Puskás Attila: Elszabadult indulatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2003. március 4.
Szomorú, hogy ma magyar-magyar viták zajlanak Erdélyben, és ezzel az a látszat teremtődik, mintha nekünk nem a románokkal lenne vitánk, hanem egymással, adott esetben Magyarországgal - jelentette ki márc. 4-én Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Számos lakossági fórumot szerveztek a Székelyföldön, elsősorban Kovászna megyében. Ezeken a fórumokon hevesen bírálták az RMDSZ vezetőségét, olyan elképzelések fogalmazódtak meg, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke vezetésével a székelyföldi magyaroknak új szervezetet kell létrehozniuk. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Tőkés Lászlótól senki nem vette el a lehetőséget, hogy véleményét kifejtse. Markó szerint a jóhiszeműség a provokációval keveredik és aggasztónak tartja, hogy ezeken a fórumokon egyre több olyan ember tűnik fel, aki az 1989 előtti rendszer kiszolgálója volt. Markó Béla mindenkit figyelmeztetett: sem az RMDSZ-nek, sem az egyházaknak, sem az erdélyi értelmiségnek nem érdeke a közösség megosztása. /Markó Béla a Szövetségen belüli vitákról. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 4., 2404. sz./
