Tíz különböző erdélyi helyszínen júl. 15-én nyitják meg a Bolyai Nyári Akadémiát. A Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképző fórumának keretében szervezett 23 tanfolyamon 900 hallgató és 150 előadó vesz részt Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Magyarországról. A Bolyai Nyári Akadémia szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A rendezvény költségeit pályázatokon elnyert pénzekből fedezik, így az akadémia támogatói a magyar oktatási minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és a román kormány tájékoztatási minisztériumának alárendeltségébe tartozó, etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatal. A X. jubileumi Bolyai Nyári Akadémia fő rendezvényei Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Segesváron, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Brassóban, Szentegyházán és a Madarasi Hargitán zajlanak. /Ma nyílik a Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./
2002. július 15.
Tíz különböző erdélyi helyszínen júl. 15-én nyitják meg a Bolyai Nyári Akadémiát. A Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképző fórumának keretében szervezett 23 tanfolyamon 900 hallgató és 150 előadó vesz részt Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Magyarországról. A Bolyai Nyári Akadémia szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A rendezvény költségeit pályázatokon elnyert pénzekből fedezik, így az akadémia támogatói a magyar oktatási minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és a román kormány tájékoztatási minisztériumának alárendeltségébe tartozó, etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatal. A X. jubileumi Bolyai Nyári Akadémia fő rendezvényei Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Segesváron, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Brassóban, Szentegyházán és a Madarasi Hargitán zajlanak. /Ma nyílik a Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./
2002. július 15.
Sokkolóak voltak az idei népszámlálás nyilvánosságra hozott előzetes eredményei. Erről beszélgetett a lap munkatársa Bíró A. Zoltánnak, a csíkszeredai székhelyű KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának intézetvezetőjével. Az elmúlt években folytatott kutatások nagyjából hasonló irányzatokat jeleztek. A fogyatkozás mértéke nagyobb volt, mint amit vártak, de a székelyföldi gazdasági, szociális állapotokat figyelve nem meglepetés ez az eredmény. Hová "tűnt el" több mint 190 ezer erdélyi magyar? Sokan áttelepedtek Magyarországra vagy más külföldi országba, továbbá nem magyarnak vallották magukat, hanem feltehetően románnak, végül csökkent a születések száma. Biztosabbat a sokkal részletesebb adatközlés után lehet majd mondani. Négy-öt évvel kitolódott a fiatalok körében a házasságkötés és a gyerekvállalás közötti időszak. Ennek részint munkaerőpiaci okai vannak, állást és pénzt kell keresni, másrészt egyre többen vesznek részt felsőfokú vagy még magasabb szintű képzésben. Most a versenyképesebb csoport egy jelentős része az, amelyik elmegy. Lehet, hogy másutt kap állást, ezért elköltözik más városba, Magyarországra vagy még tovább. Az 1990 utáni kivándorlási hullám mérséklődött valamelyest, a gyerekvállalás is több lesz talán, megnő a családalapítások száma, de mindenekelőtt arra kell gondolni, hogy vajon a fiatalok rendelkeznek-e olyan tudással, amellyel itthon versenyképessé válhatnak. Az a felsőfokú képzés, amelyben a fiatalok többsége részesül, nem egyezik a hazai munkaerőpiaci kínálattal, mert vagy túl magas, vagy túl gyakorlatias. Ezen kellene javítani. /Pataky Lehel Zsolt: Hová tűnt el közel 200 ezer magyar? Interjú Bíró A. Zoltán társadalomkutatóval a népszámlálás előzetes eredményeiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./
2002. július 15.
Sokkolóak voltak az idei népszámlálás nyilvánosságra hozott előzetes eredményei. Erről beszélgetett a lap munkatársa Bíró A. Zoltánnak, a csíkszeredai székhelyű KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának intézetvezetőjével. Az elmúlt években folytatott kutatások nagyjából hasonló irányzatokat jeleztek. A fogyatkozás mértéke nagyobb volt, mint amit vártak, de a székelyföldi gazdasági, szociális állapotokat figyelve nem meglepetés ez az eredmény. Hová "tűnt el" több mint 190 ezer erdélyi magyar? Sokan áttelepedtek Magyarországra vagy más külföldi országba, továbbá nem magyarnak vallották magukat, hanem feltehetően románnak, végül csökkent a születések száma. Biztosabbat a sokkal részletesebb adatközlés után lehet majd mondani. Négy-öt évvel kitolódott a fiatalok körében a házasságkötés és a gyerekvállalás közötti időszak. Ennek részint munkaerőpiaci okai vannak, állást és pénzt kell keresni, másrészt egyre többen vesznek részt felsőfokú vagy még magasabb szintű képzésben. Most a versenyképesebb csoport egy jelentős része az, amelyik elmegy. Lehet, hogy másutt kap állást, ezért elköltözik más városba, Magyarországra vagy még tovább. Az 1990 utáni kivándorlási hullám mérséklődött valamelyest, a gyerekvállalás is több lesz talán, megnő a családalapítások száma, de mindenekelőtt arra kell gondolni, hogy vajon a fiatalok rendelkeznek-e olyan tudással, amellyel itthon versenyképessé válhatnak. Az a felsőfokú képzés, amelyben a fiatalok többsége részesül, nem egyezik a hazai munkaerőpiaci kínálattal, mert vagy túl magas, vagy túl gyakorlatias. Ezen kellene javítani. /Pataky Lehel Zsolt: Hová tűnt el közel 200 ezer magyar? Interjú Bíró A. Zoltán társadalomkutatóval a népszámlálás előzetes eredményeiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./
2002. július 15.
A magyar kisebbség létszámának csökkenése legfőképpen a kivándorlással magyarázható, de a népszaporulat csökkenése és az asszimiláció is "előkelő" helyet foglal el. Az utóbbi tíz évben a leszakított országrészek mindegyikében csökkent a magyarok száma. Szlovákiában az elmúlt tíz évben 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Csak összehasonlításképpen: az 1991-es népszámláláskor még 567.296-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, tavalyig ez a szám 520.528-ra zsugorodott. Szlovákiai elemzők úgy látják, roppant felgyorsult a szlovák-magyar nyelvhatáron és a szórványban élő magyarok asszimilációja. A tavaly decemberi, ukrajnai népszámlálásról még nincsenek végleges adatok, a részleges eredményekből csupán az összlakosság száma ismert. Eszerint Ukrajnában a tavalyi év végén 48.416 millió ember élt, ez a szám hárommillióval kevesebb, mint a szovjet korszakban, tizenhárom évvel ezelőtt tartott népszámlálás idején volt. A 48 millióból 164 ezer magyart vettek nyilvántartásba, közülük több mint 155 ezer Kárpátalján élt. A horvátországi magyarok száma a tavalyi népszámlálási adatok szerint 22 ezerről 16,5 ezerre csökkent 1991-hez viszonyítva. Ennek okát a délszláv térségben dúló háborúkkal magyarázzák. Szerbiában sem ismertették még az idén tavasszal végzett népszámlálás eredményeit, csak a köztársaság lakosainak számát: Szerbiában összesen 7,47 millióan élnek, ezen belül a Vajdaságban mintegy kétmilliónyian. Tíz évvel ezelőtt a térségben 339 ezer magyar élt, a legpesszimistább becslések szerint számuk akár hetvenezerrel is csökkenhetett. Az ok: a háború elől történő menekülés. Az anyaország határain túl rekedt magyarság száma az utóbbi tíz évben soha nem tapasztalt csökkenést mutat: 330-350.000-es fogyással kell számolni. /Jakab Árpád: Határtalanul fogy a magyar. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./
2002. július 15.
A magyar kisebbség létszámának csökkenése legfőképpen a kivándorlással magyarázható, de a népszaporulat csökkenése és az asszimiláció is "előkelő" helyet foglal el. Az utóbbi tíz évben a leszakított országrészek mindegyikében csökkent a magyarok száma. Szlovákiában az elmúlt tíz évben 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Csak összehasonlításképpen: az 1991-es népszámláláskor még 567.296-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, tavalyig ez a szám 520.528-ra zsugorodott. Szlovákiai elemzők úgy látják, roppant felgyorsult a szlovák-magyar nyelvhatáron és a szórványban élő magyarok asszimilációja. A tavaly decemberi, ukrajnai népszámlálásról még nincsenek végleges adatok, a részleges eredményekből csupán az összlakosság száma ismert. Eszerint Ukrajnában a tavalyi év végén 48.416 millió ember élt, ez a szám hárommillióval kevesebb, mint a szovjet korszakban, tizenhárom évvel ezelőtt tartott népszámlálás idején volt. A 48 millióból 164 ezer magyart vettek nyilvántartásba, közülük több mint 155 ezer Kárpátalján élt. A horvátországi magyarok száma a tavalyi népszámlálási adatok szerint 22 ezerről 16,5 ezerre csökkent 1991-hez viszonyítva. Ennek okát a délszláv térségben dúló háborúkkal magyarázzák. Szerbiában sem ismertették még az idén tavasszal végzett népszámlálás eredményeit, csak a köztársaság lakosainak számát: Szerbiában összesen 7,47 millióan élnek, ezen belül a Vajdaságban mintegy kétmilliónyian. Tíz évvel ezelőtt a térségben 339 ezer magyar élt, a legpesszimistább becslések szerint számuk akár hetvenezerrel is csökkenhetett. Az ok: a háború elől történő menekülés. Az anyaország határain túl rekedt magyarság száma az utóbbi tíz évben soha nem tapasztalt csökkenést mutat: 330-350.000-es fogyással kell számolni. /Jakab Árpád: Határtalanul fogy a magyar. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./
2002. július 15.
Zeteváralján, a szabadidő központban rendezték meg júl. 11-14. között a negyedik SZOMIT Ifjúsági Találkozót, melynek a házigazdája a Székelyudvarhelyi MADISZ volt. A romániai magyar ifjúság perspektíváiról dr. Verestóy Attila szenátor, Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, valamint Sófalvi László értekeztek és válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Verestóy szerint érdemes itthon maradni, már csak azért is, mert pár év múlva kedvezményezett területnek számít az ország Európa viszonylatában. Asztalos Ferenc kiemelte a magyar nyelvű oktatásban elért eredményeket. Az Itthon Fiatalon mozgalom vezetői hangsúlyozták, hogy fontos lenne jövőjük alakításában az ifjúsági szervezetek és a vállalkozók közötti kapcsolat kiépítése. /Bágyi Bencze Jakab: Ifjúsági találkozó Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
2002. július 15.
Zeteváralján, a szabadidő központban rendezték meg júl. 11-14. között a negyedik SZOMIT Ifjúsági Találkozót, melynek a házigazdája a Székelyudvarhelyi MADISZ volt. A romániai magyar ifjúság perspektíváiról dr. Verestóy Attila szenátor, Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, valamint Sófalvi László értekeztek és válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Verestóy szerint érdemes itthon maradni, már csak azért is, mert pár év múlva kedvezményezett területnek számít az ország Európa viszonylatában. Asztalos Ferenc kiemelte a magyar nyelvű oktatásban elért eredményeket. Az Itthon Fiatalon mozgalom vezetői hangsúlyozták, hogy fontos lenne jövőjük alakításában az ifjúsági szervezetek és a vállalkozók közötti kapcsolat kiépítése. /Bágyi Bencze Jakab: Ifjúsági találkozó Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
2002. július 16.
Mintegy négyezer résztvevőt számlált a júl. 14-én zárult harmadik Gyergyóremetei Falunapok. Maroshévíztől Csíkszeredáig majdnem minden településről, sőt Marosvásárhelyről is érkeztek vendégek. Előadásokat tartott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, valamint több csíkszeredai és székelyudvarhelyi településfejlesztési szakember. Gyergyóremete is bekerült a Közép-erdélyi Régió és Brandenburg együttműködése révén megvalósuló, európai uniós forrásokból táplálkozó új kísérleti programba. /Gergely Edit: Jó volt a hangulat. Véget ért a III. Gyergyóremetei Falunapok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2002. július 16.
Mintegy négyezer résztvevőt számlált a júl. 14-én zárult harmadik Gyergyóremetei Falunapok. Maroshévíztől Csíkszeredáig majdnem minden településről, sőt Marosvásárhelyről is érkeztek vendégek. Előadásokat tartott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, valamint több csíkszeredai és székelyudvarhelyi településfejlesztési szakember. Gyergyóremete is bekerült a Közép-erdélyi Régió és Brandenburg együttműködése révén megvalósuló, európai uniós forrásokból táplálkozó új kísérleti programba. /Gergely Edit: Jó volt a hangulat. Véget ért a III. Gyergyóremetei Falunapok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2002. július 18.
Hargita megye a maga 84,6 %-os magyarságával e tekintetben országos első. Csíkszereda 41 852 lakosának 81,7 %-a /34 183 fő/ magyar, Székelyudvarhely 36 926 lakosának 95,6 %-a /35 293 fő/ magyar. Székelykeresztúr lakóinak 95,1 %-a magyar, Gyergyószentmiklós lakóinak pedig 87,4 %-a. /Hecser Zoltán: Népszámlálás 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Hargita megye a maga 84,6 %-os magyarságával e tekintetben országos első. Csíkszereda 41 852 lakosának 81,7 %-a /34 183 fő/ magyar, Székelyudvarhely 36 926 lakosának 95,6 %-a /35 293 fő/ magyar. Székelykeresztúr lakóinak 95,1 %-a magyar, Gyergyószentmiklós lakóinak pedig 87,4 %-a. /Hecser Zoltán: Népszámlálás 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Székelyudvarhelyen a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Középiskolában folyik a Bolyai Nyári Akadémia, ahol zene és képzőművészet szakos tanárok számára szerveztek továbbképző tanfolyamot. Bodurián János iskolaigazgató elmondta, hogy Székelyudvarhelyen nyolcadik alkalommal rendezi meg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) a zenetanárok továbbképzését. /Bágyi Bencze Jakab: Bolyai Nyári Akadémia. Művésztanárok továbbképzője. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Székelyudvarhelyen a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Középiskolában folyik a Bolyai Nyári Akadémia, ahol zene és képzőművészet szakos tanárok számára szerveztek továbbképző tanfolyamot. Bodurián János iskolaigazgató elmondta, hogy Székelyudvarhelyen nyolcadik alkalommal rendezi meg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) a zenetanárok továbbképzését. /Bágyi Bencze Jakab: Bolyai Nyári Akadémia. Művésztanárok továbbképzője. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Júl. 17-én a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn megkezdődött a második Erdélyi Diáktalálkozó. Már több ezren érkeztek, hely még van. Van nagyszínpad, kisszínpad, különböző együttesesek fognak koncertezni. /Második Erdélyi Diáktalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Júl. 17-én a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn megkezdődött a második Erdélyi Diáktalálkozó. Már több ezren érkeztek, hely még van. Van nagyszínpad, kisszínpad, különböző együttesesek fognak koncertezni. /Második Erdélyi Diáktalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 19.
Lőrincz Zsuzsa Székelyudvarhely közösségét építi, szervezője e Míves Emberek Sokadalmának. Ez hagyományőrző kézműves rendezvény, rendszerint július harmadik hétvégéjén tartják. Most rendezik meg harmadszor. Jönnek fafaragók, fazekasok, szövőasszonyok, csipkeverők, népviselet- készítők, nemezelők, bőrdíszművesek, játékkészítők, csontfaragók, különféle kézimunkák értői, szíjgyártók, papírmerítők, vessző-, gyékény- és csuhéfonók, makramébogozók, rézdomborítók, népihangszer-készítők, gyöngyfűzők. Ismét divatba jöttek a népi mesterségek. /Oláh István: Míves emberek, ha találkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2002. július 19.
Lőrincz Zsuzsa Székelyudvarhely közösségét építi, szervezője e Míves Emberek Sokadalmának. Ez hagyományőrző kézműves rendezvény, rendszerint július harmadik hétvégéjén tartják. Most rendezik meg harmadszor. Jönnek fafaragók, fazekasok, szövőasszonyok, csipkeverők, népviselet- készítők, nemezelők, bőrdíszművesek, játékkészítők, csontfaragók, különféle kézimunkák értői, szíjgyártók, papírmerítők, vessző-, gyékény- és csuhéfonók, makramébogozók, rézdomborítók, népihangszer-készítők, gyöngyfűzők. Ismét divatba jöttek a népi mesterségek. /Oláh István: Míves emberek, ha találkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2002. július 19.
Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. július 19.
Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. július 19.
Nagy Olga rendkívül termékeny szerző. Legújabb könyve: Esély a megmaradásra /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Írásában a széles körben ismert illyefalvi példával foglalkozott. Kató Béla református lelkész külföldi támogatással munkahelyeket teremtett, ezáltal vetve gátat a kivándorlásnak. Tej- és húsfeldolgozó, valamint faipari kisüzem működik, mezőgazdászokat képeznek a tanfolyamokon (svájci tapasztalatcserére küldve), egészségügyi központ (fogászati rendelővel, gyógyszertárral) és Keresztyén Ifjúsági Központ épült, és család nélküli apróságokat fogadnak be a Gyermekfaluba. Iparművészeti és Irodalmi Központ is működik a faluban. A Séra-kúriában szabnak és varrnak, Simó Júlia vállalkozásának termékeit külföldön is vásárolják, irodalmi múzeumot (Mikszáth- és Jókai-emlékszoba) rendeztek be. /P. Buzogány Árpád: Esély a megmaradásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./
2002. július 19.
Nagy Olga rendkívül termékeny szerző. Legújabb könyve: Esély a megmaradásra /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Írásában a széles körben ismert illyefalvi példával foglalkozott. Kató Béla református lelkész külföldi támogatással munkahelyeket teremtett, ezáltal vetve gátat a kivándorlásnak. Tej- és húsfeldolgozó, valamint faipari kisüzem működik, mezőgazdászokat képeznek a tanfolyamokon (svájci tapasztalatcserére küldve), egészségügyi központ (fogászati rendelővel, gyógyszertárral) és Keresztyén Ifjúsági Központ épült, és család nélküli apróságokat fogadnak be a Gyermekfaluba. Iparművészeti és Irodalmi Központ is működik a faluban. A Séra-kúriában szabnak és varrnak, Simó Júlia vállalkozásának termékeit külföldön is vásárolják, irodalmi múzeumot (Mikszáth- és Jókai-emlékszoba) rendeztek be. /P. Buzogány Árpád: Esély a megmaradásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./
2002. július 20.
Először osztanak diplomát júl. 20-án Székelyudvarhelyen azoknak a magyar fiataloknak, akik szülőföldjükön vettek részt nappali tagozatos, magyar nyelvű képzésben - tájékoztatta Bariné Turán Csilla, a végzős hallgatók oktatását folytató tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) szóvivője az MTI-t. A tanintézet jelenleg négy képzési helyen, Komárom-Esztergom megye székhelyén, a fővárosban, a már említett Székelyudvarhelyen és a csallóközi (Szlovákia) Dunaszerdahelyen kínál főiskolai továbbtanulási lehetőséget gazdálkodási és kereskedelmi szakon. A MÜTF a tatabányai és a székelyudvarhelyi önkormányzat együttműködésének keretében 1998-ban nyitotta meg erdélyi képzési központját. Most mintegy harminc magyar anyanyelvű erdélyi fiatal kap az Európai Unió által is elismert diplomát, s Kandikó József, a MÜTF főigazgatója és Bencsik János, Tatabánya polgármestere ajándékokkal is kedveskedik az első végzősöknek. /Diplomaosztás Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./
2002. július 20.
Először osztanak diplomát júl. 20-án Székelyudvarhelyen azoknak a magyar fiataloknak, akik szülőföldjükön vettek részt nappali tagozatos, magyar nyelvű képzésben - tájékoztatta Bariné Turán Csilla, a végzős hallgatók oktatását folytató tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) szóvivője az MTI-t. A tanintézet jelenleg négy képzési helyen, Komárom-Esztergom megye székhelyén, a fővárosban, a már említett Székelyudvarhelyen és a csallóközi (Szlovákia) Dunaszerdahelyen kínál főiskolai továbbtanulási lehetőséget gazdálkodási és kereskedelmi szakon. A MÜTF a tatabányai és a székelyudvarhelyi önkormányzat együttműködésének keretében 1998-ban nyitotta meg erdélyi képzési központját. Most mintegy harminc magyar anyanyelvű erdélyi fiatal kap az Európai Unió által is elismert diplomát, s Kandikó József, a MÜTF főigazgatója és Bencsik János, Tatabánya polgármestere ajándékokkal is kedveskedik az első végzősöknek. /Diplomaosztás Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./
2002. július 22.
Székelyudvarhelyen a Székely Támadt vár udvarán megrendezett III. Míves Emberek Sokadalmán (MES) Horváth Károly zeneszerző, a sokadalom művészeti vezetője a júl. 18. és 21. között lezajlott rendezvényt sikerként könyvelhette el. Erdélyben és a Székelyföldön útjukat, helyüket kereső szellemi energiák léteznek, jegyezte meg Horváth Károly, ezt mutatja a MES nagy sikere. Szeretnék elérni, hogy a kézművesek előbb megélhetési forrásként, majd életformaként fogják fel a mesterséget. Ugyancsak jelentősége volt a MESter című alkalmi napilapnak is. Az írás megmarad, és kordokumentumként évek múltán is elővehetjük. /Zilahi Imre: Erdély szellemi energiái. Beszélgetés Horváth Károly művészeti vezetővel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2002. július 22.
Székelyudvarhelyen a Székely Támadt vár udvarán megrendezett III. Míves Emberek Sokadalmán (MES) Horváth Károly zeneszerző, a sokadalom művészeti vezetője a júl. 18. és 21. között lezajlott rendezvényt sikerként könyvelhette el. Erdélyben és a Székelyföldön útjukat, helyüket kereső szellemi energiák léteznek, jegyezte meg Horváth Károly, ezt mutatja a MES nagy sikere. Szeretnék elérni, hogy a kézművesek előbb megélhetési forrásként, majd életformaként fogják fel a mesterséget. Ugyancsak jelentősége volt a MESter című alkalmi napilapnak is. Az írás megmarad, és kordokumentumként évek múltán is elővehetjük. /Zilahi Imre: Erdély szellemi energiái. Beszélgetés Horváth Károly művészeti vezetővel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2002. július 23.
Székelyudvarhely képviselő-testületét az Udvarhelyért Polgári Egyesület, illetve az RMDSZ-listán bejutott tanácsosok alkotják. Ez utóbbi frakciója célja, hogy Szász Jenő polgármestert teljesen ellehetetlenítse. Stratégiájuk lényege: a legkevesebb eszközt hagyni meg a polgármesternek, hogy az egyszerűen ne tudjon tevékenykedni és érvényesülni. Mindent megpróbálnak megvétózni, amihez hathatós segítséget kapnak a mindenható Verestóy Attila-sógor, Ferenczy Károly kezében levő médiától (Star Rádió, Digitál 3 TV). Az RMDSZ-frakció mindent feljelent, amit Szász Jenő dűlőre visz. Verestóy támogatásával azt is elérték, hogy - kizárólag Udvarhely esetében - a város polgármesteri hivatalában csak a bákói és brassói számvevőszék tarthasson vizsgálatot. Ugyanis a Hargita megyei számvevők nem hajlandók feltétel nélkül teljesíteni a Verestóy-utasítást: márpedig valami kompromittálót kell találni Szász tevékenységében. Ezt az RMDSZ-frakciót elnökként Borbáth István, a helybéli ROSEAL Rt. igazgatója vezeti, aki a legtöbbször hangoztatja: Szász "csal, lop, hazudik". Borbáth ellen viszont nemrég pénzügyellenőri kivizsgálás kezdődött. Borbáth István a Szász Jenő leváltását kezdeményező aláírásgyűjtés során "parancsba adta" alkalmazottainak, hogy írják alá az íveket. Az aláírásgyűjtést a Ferenczy Károly által támogatott (és létrehozott) Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület szervezi. /Kristály Lehel: Mégis, ki a tisztességes Udvarhelyen? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./
2002. július 23.
Székelyudvarhely képviselő-testületét az Udvarhelyért Polgári Egyesület, illetve az RMDSZ-listán bejutott tanácsosok alkotják. Ez utóbbi frakciója célja, hogy Szász Jenő polgármestert teljesen ellehetetlenítse. Stratégiájuk lényege: a legkevesebb eszközt hagyni meg a polgármesternek, hogy az egyszerűen ne tudjon tevékenykedni és érvényesülni. Mindent megpróbálnak megvétózni, amihez hathatós segítséget kapnak a mindenható Verestóy Attila-sógor, Ferenczy Károly kezében levő médiától (Star Rádió, Digitál 3 TV). Az RMDSZ-frakció mindent feljelent, amit Szász Jenő dűlőre visz. Verestóy támogatásával azt is elérték, hogy - kizárólag Udvarhely esetében - a város polgármesteri hivatalában csak a bákói és brassói számvevőszék tarthasson vizsgálatot. Ugyanis a Hargita megyei számvevők nem hajlandók feltétel nélkül teljesíteni a Verestóy-utasítást: márpedig valami kompromittálót kell találni Szász tevékenységében. Ezt az RMDSZ-frakciót elnökként Borbáth István, a helybéli ROSEAL Rt. igazgatója vezeti, aki a legtöbbször hangoztatja: Szász "csal, lop, hazudik". Borbáth ellen viszont nemrég pénzügyellenőri kivizsgálás kezdődött. Borbáth István a Szász Jenő leváltását kezdeményező aláírásgyűjtés során "parancsba adta" alkalmazottainak, hogy írják alá az íveket. Az aláírásgyűjtést a Ferenczy Károly által támogatott (és létrehozott) Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület szervezi. /Kristály Lehel: Mégis, ki a tisztességes Udvarhelyen? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./
2002. július 25.
A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen júl. 24-én Önkormányzat-regionalizmus, jogok és eszközök címen hangzottak el előadások. Előadást tartott T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szintén fideszes elnöke, Viorel Coifan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Cristian Anghel, Nagybánya liberális párti polgármestere, Nagy István, Pécska nagyközség RMDSZ-es alpolgármestere. A legnagyobb érdeklődés Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere, a Reform Tömörülés alelnöke előadását övezte. Szerinte fel kell térképezni a Székelyföld, Erdély gazdaságát, sajnálkozott afölött, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és felvetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Szász Jenő szerint a kisebbségi politizálást nem a szórványmagyarságból kellene irányítani, hanem a Székelyföldről. "Ha pedig Brüsszelben régiónak nevezik, mi mondhatjuk területi autonómiának" - tette hozzá. Előrevetítette annak lehetőségét, hogy 2004-ben önkormányzati szinten a székelyföldi tömbmagyarságban az Erdélyi Polgári Egyesület megméretkezik az RMDSZ-szel, és megnyeri a voksolást. Ezen az alapon esetleg népszavazással lehetne aztán dönteni arról, hogy a Székelyföld, mint természetes régió megalakuljon. "Mi fogalmazzuk meg végre, hogy mit akarunk, s ne az legyen a szempont, hogy ehhez mit szól Bukarest, az anyaország, az EU" - jelentette ki. Kifejtette, hogy az egész romániai magyarság megmaradásához a három szintű autonómia megvalósítása lenne szükséges, azonban csak a Székelyföld rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek a területi autonómiát lehetővé tennék; a többi, magyarok által is lakott vidékeken a közösségi autonómia lenne a megfelelő keret. "Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét, mert itt a legnagyobbak a lehetőségek" - zárta mondandóját Szász Jenő udvarhelyi polgármester. /"Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2002. július 25.
A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen júl. 24-én Önkormányzat-regionalizmus, jogok és eszközök címen hangzottak el előadások. Előadást tartott T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szintén fideszes elnöke, Viorel Coifan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Cristian Anghel, Nagybánya liberális párti polgármestere, Nagy István, Pécska nagyközség RMDSZ-es alpolgármestere. A legnagyobb érdeklődés Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere, a Reform Tömörülés alelnöke előadását övezte. Szerinte fel kell térképezni a Székelyföld, Erdély gazdaságát, sajnálkozott afölött, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és felvetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Szász Jenő szerint a kisebbségi politizálást nem a szórványmagyarságból kellene irányítani, hanem a Székelyföldről. "Ha pedig Brüsszelben régiónak nevezik, mi mondhatjuk területi autonómiának" - tette hozzá. Előrevetítette annak lehetőségét, hogy 2004-ben önkormányzati szinten a székelyföldi tömbmagyarságban az Erdélyi Polgári Egyesület megméretkezik az RMDSZ-szel, és megnyeri a voksolást. Ezen az alapon esetleg népszavazással lehetne aztán dönteni arról, hogy a Székelyföld, mint természetes régió megalakuljon. "Mi fogalmazzuk meg végre, hogy mit akarunk, s ne az legyen a szempont, hogy ehhez mit szól Bukarest, az anyaország, az EU" - jelentette ki. Kifejtette, hogy az egész romániai magyarság megmaradásához a három szintű autonómia megvalósítása lenne szükséges, azonban csak a Székelyföld rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek a területi autonómiát lehetővé tennék; a többi, magyarok által is lakott vidékeken a közösségi autonómia lenne a megfelelő keret. "Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét, mert itt a legnagyobbak a lehetőségek" - zárta mondandóját Szász Jenő udvarhelyi polgármester. /"Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
