Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5677 találat lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 5671-5677
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. szeptember 4.

A Népszabadság aug. 27-i számában, a "Tőkés tőkéje" című cikkben a következő mondat jelent meg: "Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott". A fenti mondat második részében több téves állítás van. A valóság a következő: az Erdélyi Magyar Könyvklub többségi tulajdonosai magyar cégek (a Magyar Könyvklub Rt. 74%-os, a Pénzkontó Kft. 16%-os tulajdonrésszel). A fennmaradó 10%-os tulajdonrész Bencze Tiboré, aki az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője. Tehát az Erdélyi Magyar Könyvklub nem a Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége. (Mellékesen pedig Bencze Tibor nem "egyik vezetője" a Reform Tömörülésnek.) Révai Gábor, a Magyar Könyvklub vezérigazgatója kijelentette, hogy az Erdélyi Magyar Könyvklub soha, senkitől, semmilyen támogatást nem kapott. /Révai Gábor vezérigazgató: A Magyar Könyvklub vezérigazgatója pontosít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./

2002. szeptember 4.

A Népszabadság aug. 27-i számában, a "Tőkés tőkéje" című cikkben a következő mondat jelent meg: "Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott". A fenti mondat második részében több téves állítás van. A valóság a következő: az Erdélyi Magyar Könyvklub többségi tulajdonosai magyar cégek (a Magyar Könyvklub Rt. 74%-os, a Pénzkontó Kft. 16%-os tulajdonrésszel). A fennmaradó 10%-os tulajdonrész Bencze Tiboré, aki az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője. Tehát az Erdélyi Magyar Könyvklub nem a Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége. (Mellékesen pedig Bencze Tibor nem "egyik vezetője" a Reform Tömörülésnek.) Révai Gábor, a Magyar Könyvklub vezérigazgatója kijelentette, hogy az Erdélyi Magyar Könyvklub soha, senkitől, semmilyen támogatást nem kapott. /Révai Gábor vezérigazgató: A Magyar Könyvklub vezérigazgatója pontosít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./

2002. szeptember 5.

Ladányi László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet szakértői testületének tagja a kezdetekre emlékezve elmondta: az első komolyabb lépés az erdélyi ifjúsági élet reformja terén a székelyudvarhelyi SZ-MADISZ megalakulása volt 1998-ban. Ladányi szerint "lehet az RMDSZ-szel együtt is politizálni, nem az a megoldás, ha ifjúi lendületben mindent csak rombolunk." Székelyudvarhelyen a MADISZ jogosítványát az UFF, az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma gyakorolta. Az RMDSZ-közeli ifjúsági csoportok alelnökei találkoztak 1999 őszén, hogy egyeztető fórum kellene Hargita megyében. Borboly Csaba kezdeményezésére megalakult Csík Területi ifjúsági Tanácsa, ez egyeztető fórumnak indult, s az RMDSZ mellett jött létre. Nem sokkal utána megalakult az Udvarhelyi Egyeztető Tanács, szintén Ladányi László, a területi RMDSZ ifjúsági alelnökének kezdeményezésére. A második marosfői találkozón eldöntötték, hogy közösen lépünk fel a megye ifjúsági kérdéskörében. Az egyik találkozó mottója ez volt: Itthon, fiatalon. 2000 őszén jött létre az Itthon, fiatalon mozgalom. /Oláh István: Itthon, fiatalon - Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2002. szeptember 5.

Ladányi László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet szakértői testületének tagja a kezdetekre emlékezve elmondta: az első komolyabb lépés az erdélyi ifjúsági élet reformja terén a székelyudvarhelyi SZ-MADISZ megalakulása volt 1998-ban. Ladányi szerint "lehet az RMDSZ-szel együtt is politizálni, nem az a megoldás, ha ifjúi lendületben mindent csak rombolunk." Székelyudvarhelyen a MADISZ jogosítványát az UFF, az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma gyakorolta. Az RMDSZ-közeli ifjúsági csoportok alelnökei találkoztak 1999 őszén, hogy egyeztető fórum kellene Hargita megyében. Borboly Csaba kezdeményezésére megalakult Csík Területi ifjúsági Tanácsa, ez egyeztető fórumnak indult, s az RMDSZ mellett jött létre. Nem sokkal utána megalakult az Udvarhelyi Egyeztető Tanács, szintén Ladányi László, a területi RMDSZ ifjúsági alelnökének kezdeményezésére. A második marosfői találkozón eldöntötték, hogy közösen lépünk fel a megye ifjúsági kérdéskörében. Az egyik találkozó mottója ez volt: Itthon, fiatalon. 2000 őszén jött létre az Itthon, fiatalon mozgalom. /Oláh István: Itthon, fiatalon - Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2002. szeptember 7.

Szegeden, a Belvárosi Temetőben ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra került sor szept. 6-án a Székely Himnusz zeneszerzője halálának 80. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezésen jelen volt Gyulai Endre csongrád-csanádi megyés püspök. A Székely Himnusz 1921-ben született. Szerzői Erdélyből Magyarországra települt és ott tanuló fiatalemberek: Csanády György és Mihalik Kálmán. Csanády György /Székelyudvarhely, 1895. febr. 23. - Budapest, 1952. máj. 3./ - 1920- 21-ben ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Mihalik Kálmán /Oravicabánya, 1896. febr. 21. - Szeged, 1922. szept. 6./ tífuszban halt meg. Sírja Szegeden van. /A Székely Himnusz zeneszerzőjére emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2002. szeptember 7.

Szegeden, a Belvárosi Temetőben ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra került sor szept. 6-án a Székely Himnusz zeneszerzője halálának 80. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezésen jelen volt Gyulai Endre csongrád-csanádi megyés püspök. A Székely Himnusz 1921-ben született. Szerzői Erdélyből Magyarországra települt és ott tanuló fiatalemberek: Csanády György és Mihalik Kálmán. Csanády György /Székelyudvarhely, 1895. febr. 23. - Budapest, 1952. máj. 3./ - 1920- 21-ben ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Mihalik Kálmán /Oravicabánya, 1896. febr. 21. - Szeged, 1922. szept. 6./ tífuszban halt meg. Sírja Szegeden van. /A Székely Himnusz zeneszerzőjére emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2002. szeptember 11.

Önkormányzati vezetők, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok részére tartottak képzését Sarmaságon szeptember első hétvégén. Seres Dénes szenátor ismertette a jogszabályokat és azok módosításait. Nagy Máté András, a Bihar megyei Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda (HVII) ügyvezető igazgatója az Új Kézfogás alapítványi támogatásait ismertette. Vida Gyula parlamenti képviselő figyelmeztette az önkormányzati vezetőket az októberrel kezdődő új gondjaikra, feladataikra: az egészségügyi intézmények felügyeletét, finanszírozását a helyi tanácsok hatáskörébe utalják. Péter Pál, Székelyudvarhely megyei jogú város alpolgármestere a pályázás módszertana és a vidékfejlesztés összekapcsolásáról értekezett. Ismertette a székelyföldi, pontosabban az udvarhely- és csíkszéki 15 kistérséget, azok kialakulásának történetét. A képzés idején bemutatták Vincze Mária Vidéki helyzetelemzés - kászoni esettanulmány /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. /Fejér László: Pályázás és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. szeptember 11.

Önkormányzati vezetők, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok részére tartottak képzését Sarmaságon szeptember első hétvégén. Seres Dénes szenátor ismertette a jogszabályokat és azok módosításait. Nagy Máté András, a Bihar megyei Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda (HVII) ügyvezető igazgatója az Új Kézfogás alapítványi támogatásait ismertette. Vida Gyula parlamenti képviselő figyelmeztette az önkormányzati vezetőket az októberrel kezdődő új gondjaikra, feladataikra: az egészségügyi intézmények felügyeletét, finanszírozását a helyi tanácsok hatáskörébe utalják. Péter Pál, Székelyudvarhely megyei jogú város alpolgármestere a pályázás módszertana és a vidékfejlesztés összekapcsolásáról értekezett. Ismertette a székelyföldi, pontosabban az udvarhely- és csíkszéki 15 kistérséget, azok kialakulásának történetét. A képzés idején bemutatták Vincze Mária Vidéki helyzetelemzés - kászoni esettanulmány /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. /Fejér László: Pályázás és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. szeptember 14.

Szept. 13-án Csíkszeredában, a Mikó-várban a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Csíki Műemlékvédő Egyesület, valamint a Székelyföld 2000 Munkacsoport közös szervezésében vitafórumot tartottak Örökségünk jövője: Természeti és kulturális örökségünk védelme és hasznosítása témakörben. Horváth Alpár a Székelyföld 2000 Munkacsoport nevében üdvözölte a jelen lévő szakembereket, jelezve, hogy e rendezvény részét képezi az 1902-es Székely Kongresszus közelgő centenáriuma megünneplésének. Vofkori László székelyudvarhelyi tanár előadásában Székelyföld természeti és épített környezetéről értekezett. A csíki régészeti ásatásokról, mint elhanyagolt területről szólt Botár István régész, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő a máréfalvi székely kapuk megmentésének olyan példáját emlegette, mely követendő lehet másutt is. Több értékes előadás hangzott el. /Kristó Tibor: Örökségünk jövője. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

2002. szeptember 14.

Szept. 13-án Csíkszeredában, a Mikó-várban a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Csíki Műemlékvédő Egyesület, valamint a Székelyföld 2000 Munkacsoport közös szervezésében vitafórumot tartottak Örökségünk jövője: Természeti és kulturális örökségünk védelme és hasznosítása témakörben. Horváth Alpár a Székelyföld 2000 Munkacsoport nevében üdvözölte a jelen lévő szakembereket, jelezve, hogy e rendezvény részét képezi az 1902-es Székely Kongresszus közelgő centenáriuma megünneplésének. Vofkori László székelyudvarhelyi tanár előadásában Székelyföld természeti és épített környezetéről értekezett. A csíki régészeti ásatásokról, mint elhanyagolt területről szólt Botár István régész, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő a máréfalvi székely kapuk megmentésének olyan példáját emlegette, mely követendő lehet másutt is. Több értékes előadás hangzott el. /Kristó Tibor: Örökségünk jövője. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

2002. szeptember 14.

Zsigmond Győző néprajzkutató azzal a céllal járta be a legnagyobb székely szűkebb szülőföldjét (Felsőboldogfalva község tizenegy faluját), hogy a történeti néphagyomány mai elemeinek összegyűjtése után hasonlítsa össze ezt az anyagot az Orbán művében szereplő utalásokkal. Munkájában /Orbán Balázs idejében és ma. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ arra következtetett, hogy elsősorban hangsúlyeltolódás jellemző, nem az elemek teljes cseréje. A romantikusabb, misztikus színezetű történetek rostálódtak ki elsősorban, egyébként a két korszak történelmi emlékezete "nagyjábóli egyezést mutat". Zsigmond Győző szerint a tájhoz kötöttség, a táji szemlélet Orbán Balázs óta még fölerősödni látszik. Ugyanakkor megfigyelhető a hiedelemmondák háttérbe szorulása. Zsigmond Győző úgy látja, hogy visszaszorulóban van a történelmi néphagyomány, a fiatalok már csekély érdeklődést mutatnak iránta. /Zsidó Ferenc: Történeti néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 14.

Zsigmond Győző néprajzkutató azzal a céllal járta be a legnagyobb székely szűkebb szülőföldjét (Felsőboldogfalva község tizenegy faluját), hogy a történeti néphagyomány mai elemeinek összegyűjtése után hasonlítsa össze ezt az anyagot az Orbán művében szereplő utalásokkal. Munkájában /Orbán Balázs idejében és ma. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ arra következtetett, hogy elsősorban hangsúlyeltolódás jellemző, nem az elemek teljes cseréje. A romantikusabb, misztikus színezetű történetek rostálódtak ki elsősorban, egyébként a két korszak történelmi emlékezete "nagyjábóli egyezést mutat". Zsigmond Győző szerint a tájhoz kötöttség, a táji szemlélet Orbán Balázs óta még fölerősödni látszik. Ugyanakkor megfigyelhető a hiedelemmondák háttérbe szorulása. Zsigmond Győző úgy látja, hogy visszaszorulóban van a történelmi néphagyomány, a fiatalok már csekély érdeklődést mutatnak iránta. /Zsidó Ferenc: Történeti néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 15.

Öt fogadalmas nővérrel gyarapodott a mallersdorfi ferences nővérek családja. Augusztus 24-én Székelyudvarhelyen három nővér - a máramarosszigeti Fejes Katalin, a kaplonyi Bíró Filoména, a besztercei Kramer Zsuzsa ideiglenes fogadalmát, két nővér - a brassói Vajda Zita, a csíkmenasági Bándi Irén örökfogadalmát tette le. A fogadalomtételen jelen volt Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök. /Udvarhelyi fogadalomtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. szeptember 15.

Öt fogadalmas nővérrel gyarapodott a mallersdorfi ferences nővérek családja. Augusztus 24-én Székelyudvarhelyen három nővér - a máramarosszigeti Fejes Katalin, a kaplonyi Bíró Filoména, a besztercei Kramer Zsuzsa ideiglenes fogadalmát, két nővér - a brassói Vajda Zita, a csíkmenasági Bándi Irén örökfogadalmát tette le. A fogadalomtételen jelen volt Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök. /Udvarhelyi fogadalomtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. szeptember 16.

Székelykeresztúr kórháza nem annyira pénzhiánnyal, mint amennyire orvoshiánnyal küszködik, derült ki Gál Csaba igazgatóhelyettes közléséből. A kórház három 14 ágyas szülészeti-nőgyógyászati osztálya egy ideje orvoshiány miatt nem működik. A kórházban csak öt orvos van, a két bedolgozó nyugdíjas orvossal együtt. Ezenkívül még öt rezidenssel - két nőgyógyásszal, egy-egy bel-, gyermek- és tüdőgyógyásszal - van az intézménynek szerződése. Az utóbbi két-három évben szinte felére csökkent a kórház személyzete. /D. L.: Orvoshiány a székelykeresztúri kórházban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 16./

2002. szeptember 16.

Székelykeresztúr kórháza nem annyira pénzhiánnyal, mint amennyire orvoshiánnyal küszködik, derült ki Gál Csaba igazgatóhelyettes közléséből. A kórház három 14 ágyas szülészeti-nőgyógyászati osztálya egy ideje orvoshiány miatt nem működik. A kórházban csak öt orvos van, a két bedolgozó nyugdíjas orvossal együtt. Ezenkívül még öt rezidenssel - két nőgyógyásszal, egy-egy bel-, gyermek- és tüdőgyógyásszal - van az intézménynek szerződése. Az utóbbi két-három évben szinte felére csökkent a kórház személyzete. /D. L.: Orvoshiány a székelykeresztúri kórházban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 16./

2002. szeptember 16.

Az elmúlt hét végén több erdélyi városban idézték fel a 150 éve született Petelei István író személyiségét, életművét. A megemlékezések szept. 13-án Székelyudvarhelyen kezdődtek, majd szept. 14-én Szovátán emléktáblát avattak a jeles novellista és irodalomszervező egykori nyaralója helyén. A budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Alapítvány szervezte jubileumi rendezvénysorozat Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben folytatódott, ahol az emlékezők koszorút helyeztek el Petelei István sírján. /Petelei Istvánra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2002. szeptember 16.

Az elmúlt hét végén több erdélyi városban idézték fel a 150 éve született Petelei István író személyiségét, életművét. A megemlékezések szept. 13-án Székelyudvarhelyen kezdődtek, majd szept. 14-én Szovátán emléktáblát avattak a jeles novellista és irodalomszervező egykori nyaralója helyén. A budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Alapítvány szervezte jubileumi rendezvénysorozat Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben folytatódott, ahol az emlékezők koszorút helyeztek el Petelei István sírján. /Petelei Istvánra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2002. szeptember 18.

Székelyudvarhelyen lépett fel Dinnyés József gitáros-énekes. Dalainak CD-re vivésére megalakította az Aranyalmás Kiadót. Megállapította, hogy mind a magyarországi, mind az utódállamokban használatos magyar irodalomtankönyvek egyfajta kritikai realizmust, bolsevik szerkesztési elvet követnek. Dinnyés feladatának tekinti a hivatalos irányzatok által feledésre ítélt szerzők műveinek felmutatását. Elmondta, hogy sikerült életre keltenie Szenczi Molnár Albert zsoltárait. Dinnyés "zenés, verses szabadegyetemet" indított. Öt részből álló előadás-sorozatról van szó, egyenként két-három órás találkozások ezek, amikor a harminc-negyven résztvevővel az irodalomról értekeznek, énekelnek. Jelenleg öt helyszínen fut ez a sorozat, ebből kettő Felvidéken található. /Zilahi Imre: Gitárkísérettel énekelt versek. Beszélgetés Dinnyés József előadóművésszel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2002. szeptember 18.

Székelyudvarhelyen lépett fel Dinnyés József gitáros-énekes. Dalainak CD-re vivésére megalakította az Aranyalmás Kiadót. Megállapította, hogy mind a magyarországi, mind az utódállamokban használatos magyar irodalomtankönyvek egyfajta kritikai realizmust, bolsevik szerkesztési elvet követnek. Dinnyés feladatának tekinti a hivatalos irányzatok által feledésre ítélt szerzők műveinek felmutatását. Elmondta, hogy sikerült életre keltenie Szenczi Molnár Albert zsoltárait. Dinnyés "zenés, verses szabadegyetemet" indított. Öt részből álló előadás-sorozatról van szó, egyenként két-három órás találkozások ezek, amikor a harminc-negyven résztvevővel az irodalomról értekeznek, énekelnek. Jelenleg öt helyszínen fut ez a sorozat, ebből kettő Felvidéken található. /Zilahi Imre: Gitárkísérettel énekelt versek. Beszélgetés Dinnyés József előadóművésszel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2002. szeptember 20.

Feszült hangulatban kezdi az új évadot a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. Jére Ágoston technikai igazgató elmondta, hónapok óta betöltetlen az intézménynél az egyébként jóváhagyott asztalosi állás. Szabó K. István, a társulat művészeti vezetője elmondta: "Színházunk szervezési szempontból része az udvarhelyi Művelődési Háznak. A teátrumnak nemcsak színészekre, de a produkciók megvalósításában szakképzett technikai személyzetre is szüksége van." A helyi önkormányzat által működtetett színház költségvetését a helyi tanácsi határozatok az utóbbi években a minimumra szorították vissza. /Zilahi Imre: Asztalos hiányában a színészek fűrészelnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2002. szeptember 20.

Feszült hangulatban kezdi az új évadot a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. Jére Ágoston technikai igazgató elmondta, hónapok óta betöltetlen az intézménynél az egyébként jóváhagyott asztalosi állás. Szabó K. István, a társulat művészeti vezetője elmondta: "Színházunk szervezési szempontból része az udvarhelyi Művelődési Háznak. A teátrumnak nemcsak színészekre, de a produkciók megvalósításában szakképzett technikai személyzetre is szüksége van." A helyi önkormányzat által működtetett színház költségvetését a helyi tanácsi határozatok az utóbbi években a minimumra szorították vissza. /Zilahi Imre: Asztalos hiányában a színészek fűrészelnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2002. szeptember 23.

Szabó László, a városi strandot működtető Calypso Kft. tulajdonosa megnyerte a polgármesterrel folytatott pert. A Calypso Kft. és a Polgármesteri Hivatal közötti pereskedés tavaly kezdődött, amikor lejárt a korábbi polgármester, Ferenczy Ferenc idején működő önkormányzati testület által jóváhagyott szerződés a strand bérlésére vonatkozóan. A Polgármesteri Hivatal megtagadta a meghosszabbítást, és a bérlő kilakoltatását rendelte el. Szabó László beadványaiban hajlandóságát fejezte ki, hogy lemond bérletújítási előjogáról, amennyiben az önkormányzat megtéríti tízévi befektetéseit. Az általa igényelt összeg és az önkormányzati becsüsök szabta lelépési díj milliárdos eltérésű. Ezért nem történhetett meg az alku. Első fokon az udvarhelyi bíróság helyt adott a kilakoltatásnak, de az alperes fellebbezését a Megyei Törvényszék elfogadta. /Pintér D. István: Szász Jenő ismét vesztett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./

2002. szeptember 23.

Szabó László, a városi strandot működtető Calypso Kft. tulajdonosa megnyerte a polgármesterrel folytatott pert. A Calypso Kft. és a Polgármesteri Hivatal közötti pereskedés tavaly kezdődött, amikor lejárt a korábbi polgármester, Ferenczy Ferenc idején működő önkormányzati testület által jóváhagyott szerződés a strand bérlésére vonatkozóan. A Polgármesteri Hivatal megtagadta a meghosszabbítást, és a bérlő kilakoltatását rendelte el. Szabó László beadványaiban hajlandóságát fejezte ki, hogy lemond bérletújítási előjogáról, amennyiben az önkormányzat megtéríti tízévi befektetéseit. Az általa igényelt összeg és az önkormányzati becsüsök szabta lelépési díj milliárdos eltérésű. Ezért nem történhetett meg az alku. Első fokon az udvarhelyi bíróság helyt adott a kilakoltatásnak, de az alperes fellebbezését a Megyei Törvényszék elfogadta. /Pintér D. István: Szász Jenő ismét vesztett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./

2002. szeptember 23.

Szept. 20-án a Krónika napilap Székelyudvarhelyen vitanapot tartott az udvarhelyi média jelenéről és jövőjéről. A székelyudvarhelyi Gazda Árpád, a Krónika napilap vezető szerkesztője vitaindítóként elmondta, hogy a romániai magyar sajtóban kialakultak az erőviszonyok, elérkezett az ideje a szakmai párbeszédnek, a hibák feltárásának. Baloga Sándor kifejtette, hogy a kereskedelmi adóknál, mint amilyen a Digital 3, az újságíróknak meg kell felelniük a tulajdonosok elvárásainak is. Szabó Attila, a székelyudvarhelyi Prima Rádió munkatársa kijelentette, hogy Székelyudvarhelyen nincs médiaegyensúly, mert eddig arról szólt a történet, hogy a nagy hal miként eszi meg a kicsi halat. Szabó Attila a más véleménnyel szembeni intolerancia példájaként emlegette a Városházi Hírlap megszüntetését az RMDSZ-es többségű tanács által. Borbáth István a Városi Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője válaszként elmondta, hogy a Városházi Hírlapot azért szüntették meg, mert szerkesztői nem közölték a tanácsi határozatokat, inkább a politikai csatározások eszközeként használták a lapot. Több felszólaló a helyi sajtóban dúló csatározásokat bírálta. /Fülöp D. Dénes: Egymás vitorláiból kifogjuk a szelet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./

2002. szeptember 23.

Szept. 20-án a Krónika napilap Székelyudvarhelyen vitanapot tartott az udvarhelyi média jelenéről és jövőjéről. A székelyudvarhelyi Gazda Árpád, a Krónika napilap vezető szerkesztője vitaindítóként elmondta, hogy a romániai magyar sajtóban kialakultak az erőviszonyok, elérkezett az ideje a szakmai párbeszédnek, a hibák feltárásának. Baloga Sándor kifejtette, hogy a kereskedelmi adóknál, mint amilyen a Digital 3, az újságíróknak meg kell felelniük a tulajdonosok elvárásainak is. Szabó Attila, a székelyudvarhelyi Prima Rádió munkatársa kijelentette, hogy Székelyudvarhelyen nincs médiaegyensúly, mert eddig arról szólt a történet, hogy a nagy hal miként eszi meg a kicsi halat. Szabó Attila a más véleménnyel szembeni intolerancia példájaként emlegette a Városházi Hírlap megszüntetését az RMDSZ-es többségű tanács által. Borbáth István a Városi Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője válaszként elmondta, hogy a Városházi Hírlapot azért szüntették meg, mert szerkesztői nem közölték a tanácsi határozatokat, inkább a politikai csatározások eszközeként használták a lapot. Több felszólaló a helyi sajtóban dúló csatározásokat bírálta. /Fülöp D. Dénes: Egymás vitorláiból kifogjuk a szelet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./

2002. szeptember 24.

Mostanáig 289 312 kérvényt nyújtottak be az információs irodákba magyarigazolványra igényt tartó romániai magyarok, a szám körülbelül húsz százalékát jelenti az országban élő összes magyar nemzetiségűnek. Legtöbben Maros megyéből, de vannak Csíkszereda és Székelyudvarhely környékéről is. /A romániai magyarok húsz százaléka kért magyarigazolványt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./ Eddig mintegy ezer csángó kért magyar igazolványt. A magyar igazolvány iránti érdeklődés a Székelyföldön és azokon a közép-erdélyi településeken átlagon felüli, ahol a magyarság többséget alkot, vagy számottevő arányban van jelen. Az igénylők aránya a szórványvidékeken a legalacsonyabb. Az igénylők közel 63 százaléka egyháztagságával igazolta jogosultságát. RMDSZ tagsági bizonylattal mintegy 27 százalékuk, magyar nyelvi bizonylattal pedig alig több mint 9 százalékuk jelentkezett. A romániai státusirodákban 20.863 diákigazolványt 3.044 pedagógusigazolványt és 191 oktatói kártyát is kérvényeztek. /Gazda Árpád: A Szilágyság a listavezető. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2002. szeptember 24.

Mostanáig 289 312 kérvényt nyújtottak be az információs irodákba magyarigazolványra igényt tartó romániai magyarok, a szám körülbelül húsz százalékát jelenti az országban élő összes magyar nemzetiségűnek. Legtöbben Maros megyéből, de vannak Csíkszereda és Székelyudvarhely környékéről is. /A romániai magyarok húsz százaléka kért magyarigazolványt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./ Eddig mintegy ezer csángó kért magyar igazolványt. A magyar igazolvány iránti érdeklődés a Székelyföldön és azokon a közép-erdélyi településeken átlagon felüli, ahol a magyarság többséget alkot, vagy számottevő arányban van jelen. Az igénylők aránya a szórványvidékeken a legalacsonyabb. Az igénylők közel 63 százaléka egyháztagságával igazolta jogosultságát. RMDSZ tagsági bizonylattal mintegy 27 százalékuk, magyar nyelvi bizonylattal pedig alig több mint 9 százalékuk jelentkezett. A romániai státusirodákban 20.863 diákigazolványt 3.044 pedagógusigazolványt és 191 oktatói kártyát is kérvényeztek. /Gazda Árpád: A Szilágyság a listavezető. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./


lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 5671-5677




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998