Szept. 23-án kezdődött meg Székelykeresztúron a múzeum fennállásának 50. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat. Dávid Gyula, az EMKE elnöke ünnepi beszédében a közművelődési egyesületek és a múzeumok együttműködését szorgalmazta. A múzeum alapítója és első igazgatója, a 85 éves dr. Molnár István az első évtizedekre emlékezett, felidézve, hogy az első iskolai múzeumot 1946 szeptemberében nyitották meg, amely Orbán Balázs nevét vette fel. Az ötvenes években annyira megszaporodtak a múzeumi tárgyak, hogy már nem fértek el, ezért a tanács a volt Kaszinó épületét utalta ki a múzeumnak. Sikerült egy Nyikó menti székely házat a múzeum kertében felállítani és berendezni. Csarnokot készítettek a népi ipari szerkezetek bemutatására, 1971-ben, a múzeum fennállásának 25. évfordulóján már itt állították ki ezeket a szerkezeteket. 1977-ben vonult nyugdíjba Molnár István. Utóda Fülöp Lajos múzeumigazgató lett, az ő idejében bővítették és korszerűsítették az épületet. 1982-ben szervezték meg azt a nagyszabású képzőművészeti kiállítást, melynek anyaga közel kétszáz képzőművész adományozta alkotásból jött össze. Gazdagodott a szabadtéri részleg is egy 1853-ban épített kecseti házzal, majd egy 1780-as Nyikó-menti épületegyüttessel. A múzeum 1995 júniusában kivált a központosított intézményrendszerből. A múzeum egyik új alapkiállítása a vidék történelmét vázolja föl az ókortól a X-XI. századig. Dr. Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója megnyitotta a helytörténeti kiállítást. Dr. Székely Zoltán Székelyföld a honfoglalás korában címmel tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26., okt. 1./
1996. szeptember 24.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ az Illyés Alapítvány és más támogatók segítségével hozta létre Szovátán a Teleki Oktatási Központot, amely 1995. júl. 17-én kezdte meg működését. Bíró István, a központ igazgatója elmondta, hogy egy év alatt 56 rendezvényt tartottak, a legnagyobbak a Bolyai Nyári Akadémia szervezésben tartott továbbképzések voltak, de sok más jelentős továbbképzésnek is ez a szovátai központ volt a színhelye. Itt tartotta konferenciáját a MÚRE, a Magyar Közgazdászok Társasága, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az RMPSZ évi nagygyűlését. A tetőtér beépítését tervezik, ezzel 52 további férőhelyet biztosítanának, továbbá létrehoznak egy 51 férőhelyes ifjúsági szállót is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 24./
1996. szeptember 28.
Szept. 28-án tartották Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban a Heuréka Matematikai Tehetséggondozó Alapítvány évadnyitóját. A Bíró G. Albert tanárnak köszönhetően létrehozott alapítvány célja a tehetséges tanulók felkutatása és támogatása. Az 1996-97-es tanévben egyetemi felkészítést vállal az alapítvány, nemcsak matematikából, hanem pszichológia, külkereskedelem, marketing, ügyvitel, könyvelés, informatika témakörökben is. Három hónaposak a felkészítő tanfolyamok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./
1996. szeptember 29.
Szept. 27-29-e között negyedik alkalommal rendezték meg Gyergyószentmiklóson a Műkedvelő Színjátszó Találkozót, amely az idén a MŰSZIT nevet vette fel, és fő szervezője Gergely Edit utolsó éves magyar-finn szakos egyetemista. A találkozón fellépett együttesek: Gaudeamus /Érmihályfalva/, Szovátai Népszínház, Diákszínház /Sepsiszentgyörgy/, Mókamesterek /Kézdivásárhely/, Vakvarjúcska /Kolozsvár/, Kós Károly Népszínház /Mákófalva/, Fábián Ferenc Színjátszó Társulat /Gyergyószentmiklós/, Diákszínpad /Kovászna/, Hahota Társulat /Marosvásárhely/, Fickó Társulat /Dés/, Zsebszínház /Kolozsvár/, Dicsőszentmártoni Népszínház, Lendvay Márton Társulat /Nagybánya/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8., 9./
1996. szeptember 30.
Székelyudvarhelyen a két millecentenáriumi kopjafát még a nyáron helyezték el a Budváron és az unitárius templom bejáratánál. Most Pál Árpád kecsetkisfaludi nyugdíjas tanító és fafaragó kopjafáját állították fel a református temetőben. Ezzel emlékeztek a székelyudvarhelyi műszaki középiskola 1945-1949 között végzett diákjai a honfoglalás évfordulójára. Ugyancsak millecentenáriumi emlékező a felújított, 1937-es évszámú zetelaki székelykapu, amelyet most a Jézus Szíve kápolnánál állítottak fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1996. szeptember 30.
Az unitárius egyházról beszélt dr. Szabó Árpád teológiai professzor, az egyház főjegyzője a vele készült interjúban. Az erdélyi unitáriusok száma 80 ezerre tehető, de létszámuk csökkenőben van, hiszen évente több a temetés, mint a születés. Az unitárusoknak 125 egyházközsége van Erdélyben, tömbben a Homoród mentén élnek, azután Erdővidéken, Háromszéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén, a Nyárád mentén, Dicsőszentmárton körül, az Aranyos mentén és Kolozsvár környékén. Innen már csak szórványban vannak, kivéve Nagyváradot, ahol egyházközségük van. Az új statútum szerint hat évre választják a püspököt és a főjegyzőt, őket csak egyszer lehet újraválasztani. Az unitárius teológiai tanárok képzése és utánpótlása nehézségbe ütközik. Dr. Erdő János püspök halálával megüresedett a kolozsvári vallástörténeti tanszék, melynek betöltéséről a protestáns teológia belső megegyezése szerint az unitáriusok gondoskodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
1996. szeptember folyamán
Székelyudvarhelyen a vármegyeház elődje az 1733-ban épült széki székház volt, ez volt Székelyföldön a széki hatóság első állandó székhelye. Ezt a múlt században le kellett bontani, annyira megrepedezett. Az új városházát 1897-ben avatták fel, olvasható a Polgármesteri Hivatal egy hónapja indított folyóiratában. /Város Házi Hírlap (Székelyudvarhely, I. év. 2. sz., felelős kiadó Szász Jenő polgármester, szerkeszti Komoróczy György)
1996. október 1.
Antal István, az RMDSZ Hargita megyei képviselője okt. 1-jén interpellált a parlamentben. Visszautasította Salcudeanu kormánypárti képviselő, volt miniszter felszólalását, akik szégyentelenül valótlant mondott a Hargita és Kovászna megyében folyó, a magyarok által alkalmazott etnikai tisztogatásról. Ugyancsak félretájékoztatta a parlamentet Salcudeanu a svájci Basel Hilf Alapítvány székelyudvarhelyi beruházásáról. A beruházás a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek kisegítő iskolájának épült, időközben egy vállalat, az Aris Industries Rt bérbe vette a területe és bérbe vett területet egy bukaresti apácarendnek adományozta. Ez érvénytelen szerződés, ezen folyik a vita. A helyi tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, a helyi fogyatékosok megsegítéséhez, közben nagy nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy bukaresti apácák érkezzenek ide és román árvaházat nyissanak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./
1996. október 1.
Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
1996. október 3.
Okt. 3-án Székelyudvarhelyen a Városháza dísztermében iskolatörténeti tanácskozáson emlékeztek a magyar nyelvű oktatás milleniumára. Szász Jenő polgármester köszöntötte a megjelenteket. Dr. Mészáros István, az MTA tagja, kultúrtörténész tartott előadást az ezeréves magyar oktatásról. Az első magyar iskola, a bencés kolostor 996-ban létesült. Az első iskolákban az imádság a főimádság a Miatyánk, Európa közös imája magyarul hangzott el. Jelentősek voltak a székesegyházi iskolák, így Gyulafehérvár, Várad és Csanád egyházmegye iskolája. Az ülésszak végén iskolatörténeti előadások hangzottak el, nemcsak a híres iskolákról volt szó, hanem a többiről is. /Embert, ne csak szakembert! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./
1996. október 3.
Okt. 5-én Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban tartja közgyűlését a diákújságírók egyesülete, a DUMA. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
1996. október 4.
Csíkszeredában az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány hozta létre a Márton Áron Kollégiumot, ahol a tanulók háromágyas szobában laknak. A Keresztény Segítség Alapítvány kollégiuma az előző szomszédságában hasonlóan jó körülményeket biztosít a bentlakóknak. Székelyudvarhelyen Dobai László református tiszteletes 1991-ben új diákotthon létesítésébe kezdett. Az 1991-92-es tanévben már működtette az által létrehozott Református Diákotthon Alapítvány első kollégiumát, ideiglenes helyen. 1993-ban az Illyés Alapítvány, a magyar oktatási minisztérium adakozott a kollégium javára, holland segítséggel bebútorozták a kollégiumot. 1995. ápr. 16-án felavathatták a 120 férőhelyes Református Diákotthont. Dobai László tiszteletes, a kollégium igazgatója elmondta, hogy az elitképzésre fektetik a hangsúlyt, ezért szigorú a program, nagy a túljelentkezés. /Sárány István: Egy másféle kollégium. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4.
1996. október 5.
Szovátán, a Teleki Oktatási Központban okt. 5-én az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége felkészítőt szervezett azoknak a magyar szakos tanároknak, akik az iskolákban a szép és helyes kiejtést elősegítő Beszélni nehéz! köröket vezetik . A szép számban összegyűlt tanároknak budapesti szaktanárok tartottak előadást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./
1996. október 8.
Székelyudvarhelyen a gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola már beindított egy vállalati üzemmérnököket képező tagozatot, idén a soproni Faipari Erdészeti Egyetem faipari-gazdasági /üzem/mérnöki képzés indítását tervezi. Október 24-26-án lesznek a felvételi vizsgák. Az egyetem tanárai fogják tartani a konzultációkat. A szervezési hátteret Az Emberért, a Holnapért Alapítvány biztosítja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./
1996. október 8.
Jól sikerült könyvbemutatókat rendezett az elmúlt napokban Székelyföldön a kolozsvári Polis Kiadó. Dávid Gyula irodalomtörténész, a könyvkiadó igazgatója mutatta be Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Homoródalmáson a két írót. Bálint Tibornak a Zokogó majom és a Zarándoklás a panaszfalhoz címűek után a trilógiát záró Bábel toronyháza című regénye és Szabó Gyula Kegyetlen kegyelet című regénye jelent meg a Polis Kiadónál. /Kolozsvári írók Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1996. október 10.
Az RMDSZ elemezni fogja a képviselő- és szenátorlisták összeállításának tapasztalatait, mivel nem mindenütt sikerült a különböző érdekek összeegyeztetése. A jövőben az RMDSZ tisztségviselőit, döntéshozó testületeit is ilyen közvetlen, belső választással fogják jelölni, ahogy ez Hargita megyében történt, fejtette ki Markó Béla. Elemezni kell a módszereket, mert az RMDSZ különbözik a politikai pártoktól, nem olyan centralizált, több platform van jelen soraiban. "Azok a markáns személyiségek, akik az elmúlt években bizonyítottak, és most nem kerültnek be a parlamenti csoportba, nem sodródhatnak félre. Nekünk az a feladatunk, hogy helyet, szerepet biztosítsunk" számunkra. "Egyáltalán nem tudunk egyetérteni Markó Béla kollégánk lépésével, hogy Hargita megyében függetlenként jegyezte be magát. Ez azt jelenti, hogy elhatárolta magát az RMDSZ-től, ezt mi mindenképpen elítéljük." Áldatlannak tartja a vitákat. Az olyan rendkívül jelentős emberekre, mint Sütő Andrásra, szüksége van az RMDSZ-nek. - Frunda György kampány igen jól megy, gyűlésein nagy a részvétel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./
1996. október 10.
Borbély Imre az MTI tudósítójának elmondta: szándékában áll végleg letelepedni Székelyföldön, egyelőre azonban államosított lakásának visszaszerzése köti le. Hibásnak és főleg ellene irányulónak nevezi a Szövetségi Képviselők Tanácsának döntését, amely a helyben lakáshoz köti a jelölést. Ugyancsak sérelmezi, hogy az Operatív Tanács nem adott helyet óvásának. Elmondta, hogy másfél nap alatt sikerült összegyűjtenie a szükséges több mint 1300 aláírást. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: amennyiben Borbély Imre független jelöltként indul, akkor nem maradhat az RMDSZ tagja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./
1996. október 10.
Hargita megye tanfelügyelősége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevelés- és iskolatörténeti értekezleteket tartott több székelyföldi településen. Az értekezletek díszvendége dr. Mészáros István pedagógustörténész, az MTA tagja, aki október első öt napján Gyergyóalfaluban, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Korondon, végül Marosvásárhelyen tartott előadást A magyar iskola ezer éve címmel. Székelyudvarhelyen okt. 3-án egyúttal neveléstudományi ülésszakot hirdettek, a házigazda Szász Jenő polgármester volt, az ülésszak vezetője pedig Szabó K. Attila, a tanítóképző tanára. /A magyar iskola ezer éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1996. október 10.
Székelyudvarhelyen október első hetében rendezték meg a Zenei Napokat. A fellépők között voltak kolozsvári előadóművészek: Lászlóffy Zsolt orgonaművész és Székely Judit hegedűművész, továbbá a marosvásárhelyi Bartha vonósnégyes, a helyi Cantilena kamarakórus és a Tanítóképző Camerata leánykara. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./
1996. október 15.
A székelykeresztúri Nagy Antalnál, a helyi Rubin vendéglő pincérénél házkutatást tartottak, majd beidézték júliusban a rendőrségre, mert egy ittas vendégnek eltűnt a pénztárcája /amiről ő akkor nem is tudott, csak másnap értesült róla/, a rendőrségen nyolc órát vallatták és tizenhét gumibotütést mértek a két tenyerére. Hónapokig nem volt folytatása, de most újra behívatták, kapott egy pofont. A pincér az Udvarhelyi Híradó szerkesztőségéhez fordult. A lap munkatársa, Fülöp Dénes elment a rendőrségre, ahol Guraliuc Ioan százados kijelentette: hivatalosan nem nyilatkozhat, de azt elmondta, hogy ő nem tűri meg beosztottjainál a civilizálatlan magatartást. Ennek ellenére mégis az a kérdés, hogy miért fordultak idén már két esetben magánszemélyek panasszal a polgármesteri hivatalhoz. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy a jelenlegi törvények nem biztosítják, hogy a helyi választott szervek beleszólhassanak a rendőrség munkájába. /Fülöp D. Dénes: Eltűnt egymillió lej. "Tizenhét ütést kaptam". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 15./
1996. október 16.
Dr. Fodor Alpár, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ elnöke emlékezett arra, hogy az EMT 1992 óta szervezi meg az Országos Szakmai Napokat. Az elsőt Székelyudvarhelyen, a következőt 1993-ban, Sepsiszentgyörgyön, 1994-ben Kézdivásárhelyen, ahol párhuzamosan termékbemutatót is tartottak, 1995-ben Brassóban, azzal a szándékkal, hogy újjászervezzék az EMT brassói fiókszervezetét. Az idei Marosvásárhelyen lesz, okt. 18-20-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1996. október 17.
Az RMDSZ SZKT határozata amely a helyben lakást kizáró kritériumként szabta meg, sérti az egyén szabadságát és szűkíti a román törvény előírásait is, állapította meg Borbély Imre nyilatkozatában. "Minden demokrácia alapja a méltányosság és az esélyegyenlőség." A szavazócédulákra nem került rá a neve, ezzel az RMDSZ kényszerhelyzetbe hozta, vagy legitimálja a helytelennek tartott SZKT-határozatot, vagy vállalja a független jelöltséget. Hangsúlyozta, hogy lépése nem érinti az RMDSZ programjaihoz való hűségét, sem RMDSZ-tagságát. /Borbély Imre, Hargita megye független képviselőjelöltje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1996. október 17.
40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1996. október 17.
Az 1989-es fordulat után először sikerült szakmai tanácskozást tartania az egyházi lapok és a világi lapok egyházi rovata szerkesztőinek. A találkozót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete okt. 14-15-én tartotta Illyefalván, azzal a céllal, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a világi és egyházi lapok képviselői között, valamint, hogy hozzájáruljon az egyházi sajtó népszerűbbé válásához, szakmai szintjének emeléséhez. Cseke Péter, Kötő József és Borbély Imre vitaindító előadása után kezdődött a megbeszélés. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Mintegy húsz szerkesztőség küldte el munkatársait, továbbá a marosvásárhelyi és a kolozsvári rádió, a székelyudvarhelyi Anti-Beta tévéstúdió. Kötő József Sajtó és nyilvánosság az egyházban címmel tartott előadást. Borbély Imre a korszerű nemzeteszményről értekezett. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
1996. október 19.
A Corvina Könyvklub okt. 19-én mutatja be Székelyudvarhelyen, a Corvina Könyvesboltban Banner Zoltán Az erdélyi magyar naivok és ábrázoló népi mesterek című könyvét, melynek kézirata elnyerte a Magyar Könyv Alapítvány pályázatának fődíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1996. október 20.
Okt. 19-én Székelyudvarhely északi, Fenyéd felőli bejáratánál okt. 19-én székely kaput avattak /Tarcsafalvi László és Waum Péter hitoktató tanár munkája/. Az avatáson beszédet mondott Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor főesperes. Ugyenezen napon a város déli bejáratánál, a Jézus Szíve kápolna szomszédságában is városkaput avattak, a háromnyelvű névtábla mellett három díszes kopjafát állítottak fel. A kopjafákat idős és ifjú Kisgyörgy Imre, valamint Bartha István fafaragók készítették. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Okt. 20-án Székelyudvarhelyen, a millecentenáriumi rendezvények keretében Markó Béla szövetségi elnök beszédet mondott a város másik bejáratánál, a Szejkénél felállított székely kapu és háromnyelvű helységtábla felavatásának ünnepségén. Markó Béla a magyarság ezerszáz éves helytállásáról beszélt. "Legyen ez a székely kapu megmaradásunk, akaratunk és megújulásunk jelképe" - mondta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Ugyanaznap Markó Béla részt vett Szovátán az első és második világháborús hősi halottak emlékművének felavatásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./
1996. október 24.
Székelyudvarhelyen fölavatták a harmadik városkaput, két helyi faragóművész, Vaum Péter és Tarcsafalvi László készítette el a város harmadik bejáratánál a székelykaput, amely a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékezik. A városnév három nyelven olvasható, a székelykapu mellett van a testvérvárosok listája. Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor katolikus főesperes vett részt az avatáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1996. október 29.
Vofkori György Székelyudvarhely /képes várostörténet/ című munkáját bemutatta az Udvarhelyi Híradó okt. 24-i száma, most újabb, a városról szóló munkájáról tudósít a lap: dr. Vofkori László Székelyudvarhely /Rövid várostörténet/ című művéről, melyet Székelyudvarhely önkormányzata adott ki. A harminckilenc számozatlan oldalas kiadvány sok értékes adatot tartalmaz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./
1996. október 29.
Rövidesen négyéves fennállását ünnepli a határokon kívülrekedt magyarság számára oly fontos Duna Televízió. Még mindig megmaradásukért küzdenek Egy évre alakult meg Duna Televízióért Alapítvány, hogy segíteni próbáljon. Október közepén Csíkszeredában járt a Duna Televízióért Alapítvány elnöke, a svájci dr. Szölösy Árpád. Ez az alapítvány 25 millió forintos alaptőkével jött létre, tizenhattagú kuratóriumának erdélyi képviselői: Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Verestóy Attila szenátor. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./
1996. október 31.
A SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 6-án alakult meg, akkor még az RMDSZ aktív támogatója volt. Később azonban Borbély Levente az önálló székely nemzet képviseletét hirdette meg Zengő Nyíl című, 1991-es felhívásában. Ebben már szembefordult az RMDSZ-szel, kirohant azok ellen, akiket anti-székelyeknek hívott, köztük volt Sylvester Lajos, Magyari Lajos költő és Fülöp Lajos székelykeresztúri múzeumigazgató. A SZIF tehát a káros megosztást szolgálja. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész már 1992-ben megfogalmazta véleményét, melyet a Tiszatáj (Szeged) 1992/6-os számában publikált. Megállapította, hogy a Borbély Levente, a SZIF ideológusa azt bizonygatja, hogy a székelység külön nemzet. Mindez politikai hazárdjáték. A kovásznai Fábián Ernő pedig megírta, hogy Dumitrascu konstancai szenátor, egykori kommunista párttörténész valóságos szózatot intézett a székelyekhez, hogy elégeljék meg a magyarok elnyomását és szabaduljanak meg a galád magyaroktól. /Fülöp D. Dénes: Önpusztító SZIF-ideológia. Nem magyar a székely? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 31./
