Első alkalommal lát vendégül erdélyi képzőművészt a Parlament Galéria Budapesten: okt. 31-én nyílt meg Biró Gábor /sz. 1955, Székelyudvarhely/ székelyudvarhelyi festőművész tárlata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1996. október 31.
Kisebbségi körülmények között nagy szerepe van az anyanyelvi öntudat ébrentartásában, ezért fontos Murádin Jenő könyve: Anyanyelvünk ösvényein. Nyelvművelő írások /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
1996. november 1.
Székelyudvarhely és Csíkszereda között, a Tolvajostetőn fából ácsolt hatalmas kereszteket avattak fel a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. A legnagyobb nyolcméteres, mellette áll két kisebb kereszt. Az emlékmű értelmi atyja Borbély Gábor csíkszeredai főesperes, aki a vereckei emlékmű felállításának hírére határozta el, hogy ha ott nem, akkor itt legyen emlékmű. Albert Márton műépítész tervezte, a kivitelezésben Pataki Imréé az oroszlánrész. Pataki Imre Hargita megye utolsó magyar prefektusa, a Kriterion Alapítvány ügyvezetője, aki helyi cégek segítségével, igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. A hideg időben több mint ezren jöttek el az avatásra, hogy meghallgassák dr. Jakubinyi György érsek beszédét, majd Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, dr. Csedő Csaba polgármestert és Borbély Gábor főespres jelkép-magyarázatait. Félszáz katolikus pap, Hegyi István református, Simén Domokos unitárius lelkész biztosította az ökumenikus jelleget. A keresztállítók ugyanitt tizenegy fenyőfát is elültettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1996. november 2.
Egy év alatt heti hat óráról egy órára csökkent az ukrán tévé ungvári magyar adása. A román televízió heti öt órát a közel kétmilliós magyarság anyanyelvén, ebből is másfelet a kettes csatornán, ami nem fogható a magyarlakta területek nagy részén. Szlovákiában a több mint félmilliós magyarság két órás anyanyelvű műsort élvezhet, ez az összes adásidő 0,12 százaléka. A magyar népesség Szlovákia népességének 10 százaléka, panaszolta a szerkesztőség helyzetét Pék Zoltán, a magyar adás szerkesztője. Kárpátalján nov. 1-jétől csak heti egy órás műsort adhatnak, fizetésüket sem kapták meg, mondta Kulin Zoltán, a szerkesztőség helyettes vezetője. Vajdaságban napi 4-5 óra a magyar adásidő, de a magyar közösség elutasító a műsorral kapcsolatban, mert az a szerb kormánypropaganda eszköze. - Az erdélyi magyarok 80 százaléka tudja fogni valamelyik magyarországi csatornát. Székelyföldön a Duna Televízió a legnépszerűbb, állapította meg Ferencz Csaba, a Háromszék Televízió Alapítvány vezetője. Szavait megerősítette Fazekas Enikő, a gyergyószentmiklósi SYN kábeltelevíziós társaság szerkesztője: ők nyolc csatornán közvetítenek adást, de mindenki csak a Duna TV-t nézi. Székelyföldön rohamosan terjednek a helyi kábeltelevíziók adásai is. A kábeltelevíziók azért terjedtek el Székelyföldön, mert így olcsóbban ki tudták elégíteni a Duna iránti keresletet. Az egyik legnagyobb kábeltelevízió, amelynek saját csatornája van, Sepsiszentgyörgyön a Selectronic, amely 1992-ben indult, mondta el Fülöp Szidónia irodavezető, saját műsort 1995 óta adnak. A magyar lakta területeken működő román kábeltelevíziós társaságok mindenhol továbbítják a Duna Televízió adását. A székelyudvarhelyi Ati Beta kábeltelevízió alapítói között van Hosszú Attila, az egyik legsikeresebb magyar vállalkozó. Komoly anyagi megterhelést okoz a román nyelvű feliratozás, amelyet a román médiatörvény kötelezővé tesz a magyar adások számára. Egyedül az élő adás számára nem kötelező a feliratozás.- Szlovákiában nemcsak a feliratozás kötelező, hanem a szigorú szabály /valamennyi műsort először le kell adni szlovák nyelven, utána lehet csak magyarul is közvetíteni/ megnehezíti munkájukat. Dunaszerdahelyen már sugárzásra kész volt a városi stúdió, azonban a szlovák parlament új törvénye értelmében önkormányzatnak nem lehet televíziója, tehát kezdhetik újra az engedélyeztetést. /Riba István: Határon túli magyar tévé. = Heti Világgazdaság, nov. 2./
1996. november 6.
Idén is megtartották Székelyudvarhelyen az Őszi Napokat. Az Agro Expo Kft. és az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében a városban vásárt és termékkiállítást rendeztek. Ez a termékkiállítás volt a legsikeresebb rendezvényünk, mondta Kosztin Endre, az Agro Expo Kft. igazgatója. Érdekes volt a népi mesterségek bemutatója, eljöttek Korondról a fazekasok, Siménfalváról a kosárfonók, Agyagfalváról a szövők, a bögözi seprűkötők, és az udvarhelyi fafaragók. A festőművészek történelmi tárlaton állították ki munkáikat. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a millecentenáriumi fotókiállítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./
1996. november 12.
Tankó Gyula Gyímesi szokásvilág /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című könyve Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk települések szokásvilágát mutatja be. A moldvai és a gyimesi csángók nyelve archaikusabb, szokásaikban is hagyományőrzőbbek. A könyv a hiedelmekkel is foglalkozik. A kiadvány hátsó borítóján Nagy Olga néprajzkutató kiemelte, hogy a szerző elkötelezett értelmiségi, hiszen gyimesközéploki tanárként három évtizede él együtt azokkal, akiknek szokásvilágáról ír. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 12./
1996. november 12.
Sorbán József, a Kishomoród menti Lövéte állategészségügyi technikusa a falu kulturális életének mindenese, a helyi színjátszás lelke, színdarabokban szerepel, rendezői tanfolyamot végzett, közösségfejlesztő előadásokra jár, ha szükséges, az iskolásokkal is foglalkozik. Tavaly megszervezték a helyi Ki mit tud? versenyt, függetlenül a Duna Televíziótól, ez csak helyi verseny volt. A szervezést a lövétei Grimasz színjátszó csoport vállalta. A sikerre való tekintettel idén is lesz ilyen versengés, mégpedig karácsony másnapján. / Forrai Tibor: A Ki mit tud? Lövétén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 12./
1996. november 14.
Sára Sándor Vád című filmjét vetítették Székelyudvarhelyen, a rendező jelenlétében. Arra a kérdésre, hogy létezik-e még film, amely így mutatja be a győztes Vörös Hadsereget, mint ő, azt válaszolta: nem hiszi. Ezt a filmet előző alkotása, a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilm mozaikjainak felhasználásával készült. Rettenetes volt, hogy 1944 telén Magyarországon a szovjet törvények szellemében ítélkeztek. Sára Sándor elmondta, hogy amióta a Duna Televízió főigazgatója, alig van másra ideje. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 14./
1996. november 19.
Nov. 19-én nyílt meg Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban a Honfoglaló magyarság című vándorkiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum a Csíki Székely Múzeummal közösen szervezett, s amelyet a csíki, székelyudvarhelyi és szovátai közönség már megtekintett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1996. november 20.
Nov. 15-17-e között tartották meg a negyedik diák-újságíró találkozót Zilahon, a Meszes-hegység menedékházában. Tíz erdélyi város diáklapjai közül jelen voltak a Tentamen /Marosvásárhely/, a Bökény /Szilágysomlyó/, az Ébredés /Székelyudvarhely/ szerkesztői, de hiányoztak a brassóiak, a nagyenyediek, a csíkszeredaiak. Köszönetet mondtak a szervező zilahi Guguc újságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1996. november 23.
A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1996. november 23.
Székelyudvarhelyen a helyi Balázs Ferenc Vegyeskar nov. 23-án kórustalálkozót szervezett. Tárkányi János, a Művelődési Ház igazgatója ismertette a Duna Televízió Baráti Kör létrehozásának célját, majd a vendéglátó kórus lépett a színpadra Nagy Ildikó karnagy vezényletével. Fellépett a város mindhárom kórusa, a Székely Dalegylet és az Alla Breve Ifjúsági Vegyeskar is. Sikeres volt az 1990. nov. 27-én újból megalakult Brassói Magyar Dalárda. Elmondták, hogy megtalálták a kórus zászlaját, a dalárda ugyanis 133 évvel ezelőtt alakult meg. A Szászcsávási Vegyeskar ajándékot is hozott, Nagy László: Fiaim, csak énekeljetek! című emlékkönyvet, amely a falu, a kórus történetét foglalja magába. A szászcsávásiak meghívtak mindenkit arra a rendezvényre, amelyet a jövő évben szerveznek, a kórus fennállásának 160. évfordulója alkalmából. A kórustalálkozó bevételét a Duna Televízóért Alapítványnak szánják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./
1996. november 23.
A Hit Gyülekezete nemzetközi konferenciát tart Székelyudvarhelyen nov. 23-24-én, igét hirdet a magyarországi Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Németh Sándor, adja tudtul a Romániai Magyar Szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1996. november 28.
Egyre több román szót hallani mostanában Székelyudvarhelyen, A románok betelepítése nem a Ceausescu-korszakban kezdődött, hanem korábban. A városban 1934-ben kaptak földterületet az ortodoxok, hogy templomot építsenek. A városban hatszáz ortodox él, mondja a papjuk, a vasárnapi miséken mintegy nyolcvanan vannak. Sem ő, sem más megkérdezett román nem tud arról, hogy a elüldöznék innen a románokat. /J. Á.: Románok Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./
1996. december 3.
Tankó Albert /sz. 1934, Szentegyháza/ 1958 óta tanító volt Székelyudvarhelyen, 1966 óta tanítja a fafaragást. 1979-ben megalakult a Fafaragó Klub a város Művelődési Házában, ebből nőtt ki később a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség. Több alkotótáborban vett részt tanítványaival, többször Szárhegyen /Gyergyószárhegyen/, több kiállításon szerepelt munkáival. /Fekete B. Zoltán: Harminc éve nevel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./
1996. december 3.
Sorra alakulnak a Duna Televízió baráti körei. Székelyudvarhelyen nov. 21-én alakult meg a Duna Televízió Baráti Kör, a Bibliofil Alapítvány elnöke, Györfi József könyvtárigazgató lett a kör elnöke. Az alapítók között vannak a város papjai is. A támogatás erkölcsi kiállás a Duna Tv mellett, de aktuálissá válik az anyagi oldal is, a költségvetés csökkentette a Duna támogatását. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./
1996. december 6.
Dec. 6-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak, amelyen megjelent Szász Jenő polgármesteren kívül dr. Nagy Géza, a debreceni Agrártudományi Egyetem dékánja. Elmondta, hogy az egyetem tizenhat kabinos, nyelvoktatást szolgáló felszerelést adományozott Székelyudvarhelynek. Az üvegezett kabinok mindegyike magnóval, fülhallgatóval és mikrofonnal van ellátva. Ezt a Bányai János Szakközépiskolában fogják elhelyezni. A dékán megígérte, hogy jelentős mennyiségű angol és német nyelvű írott- és hanganyagot ad még a városnak. Antal István RMDSZ-képviselő ismerkedett meg a debreceni professzorral, innen van a kapcsolat. Antal István is jelen volt a tájékoztatón. A debreceni egyetem segíteni fog abban, hogy Székelyudvarhelyen felsőfokú tanintézet jöjjön létre, elsősorban úgy, hogy debreceni professzorok jönnének oktatni. /Fülöp D. Dénes: A felsőfokú oktatás csírái. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./
1996. december 8.
Homoródszentmártonban dec. 8-án emlékeztek a millecentenáriumra, tizenegy-tizenegy fát ültettek az unitárius, illetve a református templom kertjében. A tanácsház előtt kopjafát avattak 896-1896 felirattal. A kopjafa Zólya Kálmán székelyudvarhelyi fafaragó munkája. Az ünnepségen beszédet mondott Kerekes Péter polgármester és Nágó Mihály alpolgármester. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./
1996. december 8.
Dec. 8-án a millecentenáriumra emlékeztek Farkaslakán. Az ünnepség a katolikus templomban tartott szentmisével kezdődött, melyet Szecsete László plébános tartott. Ezután felavatták a templom előtt felállított kopjafa-kompozíciót, Pap Jenő és Pap Ferenc faragók munkáját. Istentől kapott jogunk és kötelességünk megvallani és vállalni nyíltan, bátran és őszintén nemzeti önazonosságunkat, ragaszkodni saját hagyományainkhoz, kultúránkhoz és nyelvünkhöz - mondta beszédében Demény Gábor polgármester. A polgármester a falu nagy szülöttjét, Tamási Áront is idézte. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./
1996. december 9.
Székelyudvarhely önkormányzata dec. 9-én nyilatkozatot tett közzé a leköszönő kormány egyik utolsó cselekedetével kapcsolatban. A Vacaroiu-kormány 1346. sz. határozatával a "Csereháti" kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a balázsfalvi székhelyű görög katolikus érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. Bíznak abban, olvasható a nyilatkozatban, hogy az új kormány nem egy antidemokratikus kormányhatározat megerősítésével kezdi tevékenységét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 927. sz./
1996. december 10.
Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./
1996. december 12.
Dec. 13-14-ig ülésezik Székelyudvarhelyen az unitárius egyház püspökválasztó zsinata, ebből az alkalomból elfogadják az unitárius egyház új alaptörvényét is. Másodszor lesz unitárius püspökválasztás Székelyudvarhelyen, mondta Kedei Mózes helyi esperes-lelkész, először 1972-ben a városban választották meg dr. Kovács Lajost. Az új alaptörvény elmozdulást jelent a presbiteriánus, demokratikus egyházvezetés irányába. Eddig a püspököket életfogytiglan választották, az új törvény szerint viszont hatéves ciklusra választják a püspököt, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Székelyudvarhelyen hatezerre tehető az unitáriusok száma, ami a százezernyi erdélyi unitáriushoz viszonyítva is jelentős szám. A püspökválasztás a városban, a beiktatási ünnep pedig Kolozsváron, az unitáriusok központi templomában lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./
1996. december 14.
Székelyudvarhelyen ülésezett az unitárius püspökválasztó zsinat, dec. 14-én püspökké választotta dr. Szabó Árpád teológiai tanárt /sz. 1935. ápr. 15./, aki az elhunyt dr. Erdő János utóda lett. Dr. Szabó Árpád 1990 és 1994 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora volt /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./, emellett segédpüspök. A zsinaton segédpüspökké választották dr. Rezi Eleket, az egyházi főgondnokok pedig Balogh Ferenc és dr. Kis György Árpád lettek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./
1996. december 14.
Dec. 15-én Homoródabásfalván a kultúrotthonban a helybeliek és az elszármazottak közösen emlékeztek a helyi 175 éve tartó folyamatos oktatásra. Bensőséges ünnep volt, Barabás Áron unitárius lelkész hirdetett igét. Zsombori Ilona iskolaigazgató felidézte az iskola történetét. A falu lélekszáma csökken, 1963-ban még 123 tanulója volt az iskolának, most már csak 59-en vannak. A faluban megnőtt a roma lakosság száma, az iskolások kétharmada közülük kerül ki. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./
1996. december 17.
Ráduly Jánost úgy ismerik, mint a Kis-Küküllő menti, főképpen a kibédi folklór kutatóját, gyűjtőjét, aki mesét is ír, fordít, újabban a rovásírásos emlékeket kutatja. Legújabb, tizenötödik kötetében új műfajjal mutatkozott be, verseskötetével: Fény és gondolat /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/. /Udvarhelyi Híradó (Székely-udvarhely), dec. 17./
1996. december 17.
Az 1970-es évek végén megszüntették a zeneoktatást a középiskolákban. Azóta a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban nem működött énekkar. Most alakult egy 60 tagú énekkar, amely Simó Margit zenetanárnő vezetésével. A tanárnő két hírneves zenekara mellett most egy harmadik életre hívásával bizonyította szakmai rátermettségét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./
1996. december 18.
Székelyudvarhelyen a kommunista diktatúra és a második világháború áldozataira emlékező emlékművet avattak, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. Beszédet mondott Páll László, Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi elnöke és Kedei Mózes unitárius lelkipásztor. A szobrot dr. Silay Ferenc, a szövetség udvarhelyi rangidős tagja leplezte le, akit többször letartóztattak a kommunista rezsimben. Először 1947-ben, szabadulása után 1949-ben kényszerlakhelyre hurcolták, lakása, könyvtára, minden értéke odaveszett, 1950-ben újból érte jöttek, akkor megúszta pár hónappal, 1965-ben államellenes izgatásért öt évre ítélték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1996. december 23.
A csíkszeredai Bálint András Alapítvány kuratóriuma dec. 23-án két Hargita megyei újságírót tüntetett ki a két évvel ezelőtt elhunyt ismert erdélyi újságíróról elnevezett emlékdíjával, amely odaítélhető székelyföldi pályakezdő újságírók továbbképzésére és az újságírók tevékenységének elismerésére. A félmillió lej értékű díjat és a százezer lejes könyvutalványt Kovács Attila, a Hargita Népe (Csíkszereda) pályakezdő újságírója és Pintér D. István, az Udvarhelyi Híradó felelős szerkesztője kapta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 31./
1996. december 31.
Az idei Kisebbségekért-díj egyik nyertese, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régi nevén: Anyanyelvi Konferencia/ a kapott kétszázezer forintot az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és kassai Keleti Napló újraindítására fordítja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 31./
1998. január 8.
A nacionalista oktatáspolitika, a nyílt vagy burkolt diszkrimináció eredményeképpen az ötvenes évektől egyre kevesebb magyar hallgatója lehetett a felsőfokú oktatási intézményeknek. Az elrománosítás kétféleképpen folyt: az elméleti tantárgyakat román nyelven kellett oktatni, emiatt az oktatás 70 %-a román nyelven folyt, a másik módszer: egyre több román hallgató ment a magyar jellegű intézményekbe. Az 1958-59-es tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 4443 nappali tagozatos hallgatója volt, közülük 2917 /65,7 %/ volt román, és 1266 /28,5 %/ magyar nemzetiségű. Az 1977-78-as tanévben 3270 /75%/ román és 1049 /21,1 %/ magyar diák látogatta a nappali tagozatot. Az 1989-90-es tanévben az egyetem 3007 hallhatójából 2304 /76,6%/ volt román, magyar pedig 661 /22 %/. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben 1949-től 1959-ig 13 %-kal nőtt a magyar nemzetiségű hallgatók száma, viszont 1959 és 1989 között ez a számarány több mint a felére csökkent. /Jakab Árpád: Egyre kevesebb magyar diák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 8./
