Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ÚMSZ-nek adott interjújában úgy értékelte, hogy a székely nagygyűlést az RMDSZ elleni kezdeményezés, és határozottan érzi: egyesek a minél rosszabb, annál jobb elmélet mellett foglalnak állást. „Két szék között a pad alatt maradunk mindannyian” – vélte Markó. Az RMDSZ vezetői, az egyházi vezetők, kiemelkedő erdélyi magyar értelmiségiek vagy az RMDSZ-en kívül szerveződő kis alternatív csoportok az alapvető célokban egyetértenek. Markó szerint csak egységes fellépéssel lehet eredményt elérni. Március 15-e külön ünneplésére a rossz példát Magyarország szolgáltatta, hangsúlyozta Markó. Kiemelte, a székelyudvarhelyi nagygyűléssel nem ért egyet. „Kiáltványokkal, nyilatkozatokkal az autonómiát megvalósítani nem lehet, de azt meg lehet akadályozni, hogy az RMDSZ a maga megfontolt, viszonylag lassú, de következetes útján tovább haladjon előre.” /Gujdár Gabriella: Markó Béla RMDSZ-ellenes kezdeményezésnek érzi a székely nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2006. március 14.
A Székely Nemzeti Tanács csíki területi elnöke György Attila, a városi pedig Szondy Zoltán. Szondy Zoltán lemondott, helyette Márton Róbert lett Csíkszeredában az SZNT vezetője. Márton Róbert úgy látja, nagy a kiábrándultság. Az embereket megfélemlítették. A cégek vezetői kénytelenek összekacsintani a hatalomban lévő atyafiakkal. Az alkalmazott pedig kénytelen a főnöke politikai irányvonalához igazodni. „Azok, akiknek ki kellene harcolniuk az autonómiát, tizenhat éve ott ülnek a parlamentben, de nem az önrendelkezés kivívása a fontos számukra, hanem a hatalom” – jegyezte meg. Március 15-én buszokat indítanak majd Csíkszeredából, Al- és Felcsíkból, de a Gyimesekből is Székelyudvarhelyre. A román tiltakozásra Márton Róbert emlékeztetett: amikor a románok Antonescu marsallt ünneplik, erdélyi magyar szervezetek nem tiltakoztak és nem szerveztek ellentüntetést. Most a szokásos riogatás történik. /Jakab Lőrinc: Ünnepi készülődés Csíkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14
2006. március 14.
Zsehránszky István kritikus, az Interetnikai Színházi Fesztivál főszervezője, a Kisebbségi Hivatal igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, nem kell állandóan panaszkodni, hogy nincs pénz. Van pályázati alap interetnikus programokra. Rendkívüli érdeklődés övezi Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztivált. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Georges Feydeau Zsákbamacska című vígjátékát játszotta fergeteges sikerrel. A székelyudvarhelyiek Anna Karenina pályaudvar című játékát is telt házzal fogadta a közönség. /Lokodi Imre: Fesztivál a színi-képlethez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2006. március 15.
Hatalmas az érdeklődés Székelyudvarhelyen az ünnepség iránt, a hazai és nemzetközi hírügynökségek képviselői már napok óta lefoglalták szálláshelyüket. Az érkező járműveket már a város határa előtt ellenőrzi az országos közúti hatóság és a forgalmi rendőrség közös járőre. Ellenőriznek minden olyan autóbuszt és kisbuszt, amely a megye területén utasokat szállít – nyilatkozta Cezar Asandei, a Hargita Megyei Közlekedés-rendészet vezetője. Székelyudvarhelyre érkezett Anghel Andreescu, a közrendért és közbiztonságért felelős belügyi államtitkár, Gheorghe Popa, az országos rendőrparancsnok helyettese és Iosif Panduru, az országos csendőrparancsnokság közbiztonsági igazgatóságának vezetője. A Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Ferenc Csaba elmondta: Udvarhelyen, március 15-e megünneplése alkalmával a Kovászna, Hargita és Maros megyei Székely autonóm tartomány létesítéséről szóló kiáltvány hangzik el. Ferenc Csaba egyetlen politikai párt képviselőjét sem hívta meg a tüntetésre. /Közel tízezer résztvevőt várnak az udvarhelyi nagygyűlésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 15.
Demokratikus jogállamban nincs akadálya annak, hogy egy népcsoport vagy egy vidék autonómiát kiáltson ki. Székelyudvarhelyen nem lesz szervezett ellentüntetés. Minden marad a régiben, a kikiáltott autonómia megmarad az öncélú politikai manifesztumok színterén. „Magyarán: sok hűhó lenne semmiért.” – írta Ercsey-Ravasz Ferenc. Szerinte „nemzeti ünnepünk beárnyékolásával nem lehet érdekeinket szolgálni, az csak a politikai akarnok-kalandorok veszélyes zsonglőrködése, játék az autonómiát őszintén akaró nemzettársaik bizalmával.” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ünnepünk védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 16.
Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – zengte március 15-én a Székelyudvarhelyre összehívott Székely Nagygyűlésen résztvevő közel húszezres gyülekezet azt követően, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felolvasta kiáltványát. A jelenlévők közfelkiáltással erősítették meg a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez intézett dokumentumot. Traian Basescu államfő nem jelent meg az ünnepségen. Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren már a délelőtti órákban népes gyülekezet gyűlt össze, Székelyföld minden részéről érkeztek az emberek, de jöttek gyimesiek és kolozsváriak is. A kezdési időpontig a baróti Transylmania etno-rock együttes szórakoztatta a közönséget, miközben a felvonulók zászlókat, magyar és angol nyelvű transzparenseket lobogtatattak, ilyen feliratokkal, mint „Őshonos népként jogunk az önrendelkezés”, „Szép szabad Erdélyországot”, „Területi autonómiát a székelyeknek”, „Justice for Transylvania”. A rendőrök többször is megállították a Székelyudvarhely felé tartó autóbuszokat, de a névsor ellenőrzésén túl nem akadékoskodtak. Az ünnepség a huszárok látványos lovas felvonulásával kezdődött, majd elsőként Szász Jenő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, illetve amit a román nép ünnepélyesen megígért 1918. december 1-jén, jelentette ki, majd hozzáfűzte: „Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának is, ezért olyan autonómiát akarunk az erdélyi magyarságnak, mint például Dél-Tirolban és Katalóniában.” Hangsúlyozta: Székelyföld területi autonómiájának demokratikus igényéről akarnak hitet tenni békés módon a közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke magyarul és románul köszöntötte a jelenlévőket. Szégyenletesnek tartja az RMDSZ legfelső vezetésének vádját, hogy az SZNT-t és Székelyudvarhely önkormányzata önös politikai célokra használja fel március 15-ét. Ezért a székely nagygyűlés követeli: az RMDSZ vezetői kérjenek bocsánatot e durva sértegetésért, továbbá javasolják: az RMDSZ vizsgálja felül elhibázott álláspontját, és a nemzeti közösség érdekében vállaljon párbeszédet a kistársadalom többi közszereplőivel, támogassa az SZNT és EMNT autonómiára irányuló törvénykezdeményezéseit, és közös összefogással harcolják ki az önrendelkezési jogot. A püspök kifejtette, álláspontja egybeesik Traian Basescu államfőével, aki Koszovónak autonómiát kívánna adni, hasonlóképpen biztosítsanak autonómiát Székelyföldnek is. Fontosnak tartja, hogy alakuljon ki magyar–magyar párbeszéd. Szerinte példát kellene venni Traian Basescutól, aki Szász Jenővel szóba állt, míg az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet. Ugyanilyen lényeges a magyar–román párbeszéd is, de nem RMDSZ–román párbeszéd. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a magyarság közképviseletét, ebbe a román–magyar politikába be kell vonni a magyar polgári és egyházi élet képviselőit is”, fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak is támogatnia kellene küzdelmüket, szakítani kellene a kádári nemtörödőmséggel és a grósz károlyi politikai diskurzussal. Magyarországról Raffay Ernő történész szólalt fel, aki az autonómia különböző formáinak történetét tekintette át, hangsúlyozva, hogy most éles fordulópont elé érkezett az erdélyi magyarság. Ezután Csapó I. József felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák, hogy a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követelik: Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek, tartsák tiszteletben az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket, Románia parlamentje és kormánya tartsa tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes s tényleges egyenlőséget. Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia statútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az Európai Unió tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását, az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett. Az ünnepség áldással, a himnusz, székely himnusz eléneklésével fejeződött be. /Több mint húszezer ember tett hitet az autonómia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2006. március 16.
A Székely Nagygyűlés Kiáltványa Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés résztvevői, gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelősségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez. Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói megállapítjuk: – Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerződésben Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek – az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak! – Az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is! – Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára, de a romániai hatóságok ennek figyelembevételére sem hajlandók! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói kijelentjük: – Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni! – A történelmi hagyományok alapján területi önkormányzásunk ősi jussunk, enélkül szülőföldünkön meg nem maradhatunk, és erről soha le nem mondunk! – Alapvető emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel küzdünk, és erre azonnali, demokratikus megoldásokat várunk! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követeljük: – Autonómiát Székelyföldnek – szabadságot a székelységnek! – 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élő nép számára – tartsák tehát be ígéretüket! – Románia parlamentje és kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget! – Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia-statútumát! – Az Európa Tanács 2003/1334. számú határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minősítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának – az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a ,,nemzetállam” kifejezést! – Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását! – Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett! Székelyudvarhely, 2006. március 15. /A Székely Nagygyűlés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2006. március 16.
Az RMDSZ Székelyudvarhelyen külön ünnepelt: 15-én a városi és udvarhelyszéki RMDSZ a helyi Digital 3 Televízió nagytermében tartott kétórás emlékező estet, melyet a helyi adás közvetített. Az ünnepet Ványolós István tanár, tanácsos méltatta. Beszédében kiemelte, mi, magyarok nagyon szeretünk szenvedni, szeretjük sajnáltatni magunkat. Gyakran esünk a sehova sem vezető politikai széthúzás bűnébe. /Bágyi: Hagyományos műsorral ünnepelt az RMDSZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./
2006. március 16.
Temes megyében Lugostól Gátaljáig, Dettától Ötvösdön át Végvárig méltóképpen emlékeztek meg március 15-ről, a fő rendezvényre hagyományosan Temesváron, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél került sor. A román miniszterelnök üzenetét Marossy Zoltán kormánybiztos-helyettes tolmácsolta, majd a szervezők, mintegy tüntetőleg – a tavalyi ünnepséghez hasonlóan – nem olvasták fel Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üdvözletét. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében szolidarást vállalt a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés szervezőivel, hozzátéve: a tömbben és szórványban élő magyarok nem létezhetnek egymás nélkül. Kitért arra, hogy a parlamentben hányan és milyen módon akadályozzák a kisebbségi törvény elfogadását, ezáltal a kulturális autonómia megvalósítását. Szász Enikő, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, a temesvári magyar színház igazgatója felhívta a figyelmet: a román politikum egy olyan kifejezés, fogalom – az autonómia – ellen harcol, ami a romániai színházi törvényben már régen elfogadott. A szabadfalui megemlékezések 1990 utáni történetében először bontottak magyar zászlót, mégpedig azt, amelyet Cseh Áron kolozsvári főkonzul tavaly adományozott a bánsági magyar érdekképviseletnek. A rendezvényen közreműködött a Bartók Béla Kórus és az Új Ezredév Református Gyülekezet Énekkara, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében beszédet mondott Ilonczai Zsolt elnök. /Pataky Lehel Zsolt: “Isten, áldd meg a magyart!” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2006. március 16.
Március 15-én mutatták be a székelyudvarhelyi Corvina könyvesboltban a nemzetközileg is elismert amerikai fotográfus, Stephen Spinder Tíz esztendő Erdélyben című, a magyar népi kultúra hagyományairól szóló, fényképekkel illusztrált könyvét. A képek az elmúlt tíz évben készültek, ahogy azt Stephen Spinder „kívülállóként látta”, mivel neki nincsenek erdélyi gyökerei, és ettől is érdekes ez a könyv. /bágyi: Erdély egy amerikai fotóművész szemével. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./
2006. március 17.
Azért döntöttem úgy, hogy egy nappal az ünnepségek után érkezek Székelyudvarhelyre, hogy a Magyarország nemzeti ünnepének kijáró elnöki protokoll ne borítsa fel a helyi programot. Azonban félreértés ne essék, nincsenek komplexusaim, Románia határain belül akkor és olyan ünnepségre megyek el amilyenre akarok – szögezte le március 16-án a Székelyudvarhelyre érkező Traian Basescu. A „meglepetésszerűen” Udvarhelyre érkező államfő látogatását rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. A városközpont valósággal kéklett a sok egyenruhástól. Az államfő kifejtette, látogatásának célja, hogy folytassa a Szász Jenő polgármesterrel a múlt héten Bukarestben megkezdett eszmecserét, ugyanakkor tájékozódni kíván az udvarhelyi lakosságot érintő problémákról. A Szász Jenővel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen, többek között, Ladányi László alpolgármester, Constantin Strujan prefektus, Antal István és Mircea Dusa parlamenti képviselők is jelen voltak. A beszélgetésen terítékre került a helyi tanács és a polgármester közti konfliktus. Basescu államelnöki és volt polgármesteri minőségében is utalt arra, hogy nem szerencsés ha a helyi tanács aláássa a polgármester legitimitását. Basescu elmondta, autonómiáról csak a jelenlegi alkotmányos keretek között lehet beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e a székely nagygyűlésen elhangzottakkal, Traian Basescu elmondta: államelnökként nem érthet egyet egy tiltakozó jellegű megmozdulással, viszont tiszteli a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az államfő és kísérete gyors látogatást tett a városi sportcsarnokban is, innen az udvarhelyi ortodox parókiához hajtott Basescu, ahol Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke fogadta. Szász Jenő a látogatást követően a Hargita Népének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Traian Basescuban ma jobban bízok, mint a romániai magyar politikai elitben. Jóhiszemű vagyok, ha valaki őszinte párbeszédet kezdeményez velünk, ezt jóhiszeműen kell fogadnunk. Természetesen addig, amíg nem győződünk meg az ellenkezőjéről – fűzte hozzá. /Orbán Ferenc, Szüszer-Nagy Róbert: Államfői „meglepetés-látogatás” Udvarhelyen. Basescu: autonómiáról csak alkotmányos keretek között lehet szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2006. március 17.
A március 15-i ünnepségekről közölt román beszámolók megállapították: a fenyegetés ellenére, Székelyudvarhelyen incidensek nélkül zajlott le az esemény. Egyesek arra fektették a hangsúlyt: március 15-e alkalmából magyar magyart fütyülte ki, utalva nem csak a Székelyudvarhelyen lévő Tőkés László RMDSZ-bírálatára, illetve a Kézdivásárhelyen ünneplő Markó Bélának az „autonomistákhoz” intézett üzeneteire, hanem a Gyurcsány-beszéd kifütyülésére Erdély-szerte. Más román lapok szerint Markó néhol radikálisabbnak bizonyult Tőkéséknél. Az Evenimentul Zilei Tőkés László beszédéből a következőt emelte ki: „Ha Basescu egyet értett Koszovó autonómiájával, akkor miért ne értene egyet a Székelyföld autonómiájával?”. Markó szónoklatát meglepőnek tartják egyes román lapok, és kétszínűnek nevezik a politikust, aki vitriolos beszédet mondott, és kétségbeesetten próbál ellenőrzést gyakorolni minden magyar szavazatára, attól félve, hogy különben az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe. /Ki a radikálisabb, az SZNT vagy Markó? Román lapvisszhangok a március 15-i ünnepségekről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2006. március 17.
Székelyföld autonómiát akar! – derült ki a március 15-i ünnepségeken nemcsak Székelyudvarhelyen, de Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton vagy Kovásznán is. Markó Béla szövetségi elnök tőle szokatlan, radikális hangot ütött meg. Kiderült, Traian Basescu elnök lelkiismeretfurdalás nélkül hagyja cserben vélt vagy valós szövetségeseit, köt új látszatszövetséget, hogy céljait elérje. Azzal, hogy március 15-e előtt néhány nappal Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, az MPSZ elnökét fogadta, zavart és bizonytalanságot keltett az RMDSZ-ben. Vadim Tudorék és a sajtó megszelídítése elárulta: bizonyos politikai erők, a titkosszolgálatok egyetlen beintéssel az egekig tudják korbácsolni a magyarellenes hangulatot, majd ugyanazon kar egyetlen mozdulata le is tudja állítani őket, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, Traian Basescu azért fogadta Szász Jenőt, hogy megregulázza az RMDSZ-t és Markó Bélát. Ugyancsak az államelnök tiltotta meg Vadimnak, hogy Udvarhelyre menjen, és ő kényszerítette rá politikusait, például Emil Bocot Kolozsvárott, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken. /Simó Erzsébet: Vezet-e út az egység felé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2006. március 17.
Lezajlott az udvarhelyi Székely Nagygyűlés minden különösebb incidens nélkül. Románia már nem szeretne etnikai jellegű konfliktusokat, mert az lehetetlenné tenné az EU-csatlakozást. A székelyudvarhelyi nagygyűlés előrelépést jelent: az autonómiaigény nyilvános megfogalmazása és a nemzetközi fórumok figyelmének felkeltési szándéka. A Székely Nemzeti Tanács petícióját Brüsszelbe és más fontos helyekre is eljuttatja. A székelyföldi területi autonómia ügyét mindenképpen támogatni kell, állapította meg Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Székelyudvarhely tanulságai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2006. március 17.
Stanik István szerint Basescu elnök látogatásával az RMDSZ-nek is üzenni akart: ha tovább feszíti a húrt a koalícióban, talál ő majd olyan magyarokat, akikkel könnyebben szót ért. Az újságíró szerint ebben a játszmában Szász Jenő csak egy szánalmas bábfigura, aki menti magát. „Menekülne a sok büntető feljelentés, ügyészségi vizsgálat következményei elől.” /Stanik István: A játékosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Hasonlóan vélekedett Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője. Székelyudvarhelyen arra vártak, hogy jön Basescu elnök és megadja a kegyelemdöfést az RMDSZ-nek. Baescu „megoszt és uralkodik”. /Szűcs László: Talpon a magyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2006. március 17.
Zavargások nélkül zajlott le március 15-én a székelyudvarhelyi ellenzéki nagygyűlés, ez azt jelenti, hogy az autonómia – amit az RMDSZ is kénytelen volt felkarolni – nemcsak néhány, radikálisnak bélyegzett helyi vezető ambíciója, hanem széleskörű támogatásnak örvend a székelység körében. Szülőföldje sorsa alakulásában a székelység nagyobb beleszólást kíván. Az autonómiaigény mögött azonban az áll, hogy helyben jobb döntések születnek, mint a Bukarestben. Markó Béla – a székelyföldi román tisztviselők magyar nyelvismeretét követelő – felszólalása is több a székelységnek tett gesztusnál. Az RMDSZ bátorodását, a másodrangú szerep elutasítását jelképezi. /Chirmiciu András: Jelzések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2006. március 17.
Heves szóváltás tört ki március 15-én Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a területi RMDSZ-szervezet elnöke és Sógor Csaba RMDSZ-szenátor között a csíkszeredai polgármesteri hivatal előtt. Ráduly Róbert Kálmán nem akarta kommentálni a történteket, csupán annyit mondott, hogy ezt a székelyeknél „a sógorok egymás között rendezik le”. Sógor Csaba elmondta, Ráduly részéről tettlegességre is sor került. „Tűnjél el innen! Menjél Udvarhelyre. Kiraklak az albérletből és az RMDSZ-ből is” – kiáltotta Ráduly Róbert Sógor Csabának. /Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2006. március 17.
Regionális stúdió létrehozásáról írt alá együttműködési megállapodást a Duna Televízió, a Kovászna Megyei Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal. A stúdió várhatóan ősszel kezdi meg tevékenységét, ezt megelőzően a Duna TV szakemberei mérik fel a felszerelési szükségleteket a közalapítványi pályázatok összeállításához – közölte Cselényi László, a közszolgálati televízió elnöke. Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően 2000-től tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges itt is egy stúdiót tető alá hozni. /Domokos Péter: Ősztől Duna Televízió-stúdió sugároz Sepsiszentgyörgyről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2006. március 17.
Marosvásárhelyen zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál. – Tolsztoj regénye alapján született meg Nagy András Anna Karenina Pályaudvar című drámája. Szabó K. István rendezésében a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház ezzel az előadással vett részt Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztiválon. A történet a szerelemről és a halálról szól. /Madaras Orsolya: Interetnikai Színházi Fesztivál. Marosvásárhely, 2006. március 10-19./ – Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője elmondta, jó volt, hogy ilyen nagyszámú közönség előtt tehettek. Otthon jóval kevesebb néző előtt játszanak a termünk csupán 90 férőhelyes. Mostani előadásuk legfőbb mozgatóereje a zene, a ritmus. /Novák Ildikó: Ki a „ludas”?/ – A temesvári Csiky Gergely Állami Színház Patkó Éva negyedéves rendező szakos hallgató Learjét adta elő. Az előadás címe is hangsúlyozza (L=R+C+G), hogy lényeges eltérések vannak az eredeti Shakespeare-drámától. Az előadás szimbólumokra épül, minden egyes gesztusnak, pillantásnak meghatározott jelentése van. /Kádár-Dombi Katalin: A körön kívül/ – Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban Godot-ra vártak. Reménykedünk. Titokban mindannyian egy-egy Godot-ra várunk. /Papp Ida Júlia: Eljön-e hozzánk Godot?/ /Összeállították a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2006. március 18.
A Konzervatív Párt (KP) március 19-én Gyulafehérvárott ellentüntetést szervez, mintegy válaszképpen a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre. Legalább ezer résztvevőt várnak. A székelyudvarhelyi eseményekről Petru Calian képviselő úgy vélekedett, hogy az RMDSZ jól megszervezett stratégiát dolgozott ki erre vonatkozólag, mivel „bombaüzeneteivel” Erdély vonzásközpontjaira összpontosított. – Azt az „RMDSZ-beli bandát”, aki ilyenképpen zavarja az embereket, teljesen el kell hallgattatni, mivel megengedhetetlen állapotot idéztek elő. Nem fogadjuk el, hogy egy RMDSZ-vezető kioktasson bennünket és követelje, hogy a románok tanuljanak meg magyarul, mivel Romániában a román a hivatalos nyelv – folytatta Calian. A gyulafehérvári tüntetésnek az a célja, hogy figyelmeztesse az „RMDSZ-beli bandát” – zárta beszédét a KP képviselője. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azt nyilatkozta: az NRP törvénytervezetet kezdeményez, amely betiltaná az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyek célja az etnikai alapon biztosított területi autonómia eszméinek hirdetése. – Március 15. a világ magyarságának állítólagos ünnepe, különben nincs tudomásom arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint két millió magyar él, Kanadában, vagy Franciaországban ünnepségeket rendeztek volna e nap tiszteletére. Nem szabad engedélyezni egy székely nagygyűlés megtartását, ahol a székelyek kifejezik autonómiaigényüket, mondta Funar. /Székely-ellentüntetést szervez a „Konzervatív-Nagy-Románia Párt”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2006. március 18.
„Üdvözlendő Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása, ugyanis az elmúlt hetekben számos hazugság hangzott el a két székely megyével kapcsolatban, a kezdeményezés pedig hozzájárulhat ezek megcáfolásához” – jelentette ki a sajtónak nyilatkozva Markó Béla Marosvásárhelyen. Szerinte furcsa, hogy az eddig radikális nézeteiről ismert székelyudvarhelyi polgármester, Szász Jenő az államelnökkel való találkozón említést sem tett a magyarság problémáiról, az autonómiáról. Markó ismételten leszögezte, természetesnek tekinti, hogy a székelyföldi megyékben dolgozó közhivatalnokok értsék és beszéljék az ott élő közösség nyelvét, ez érvényes mindazokra, akik a közösségek szolgálatában állnak, rendőrök, orvosok, a megyei és helyi önkormányzatokban dolgozók. Erre egyébként van törvény, de ezeket nem tartják be, vagy félreértelmezik – mutatott rá. /Üdvözlendő Basescu székelyföldi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2006. március 18.
Hogyan értelmezi Traian Basescu Szász Jenőnél tett látogatását? Egyfajta „betartás” az RMDSZ-nek? – tette fel a kérdést a lap munkatársa Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének. A román államelnökök nem látogatnak gyakran Székelyföldre, Markó helyesli, jöjjenek el Székelyudvarhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Hargita megyébe és Kovásznába is, nézzék meg a helyszínen, mi a helyzet. A látogatás alkalmával a székelyudvarhelyi polgármester nem vetett föl semmilyen fontos kérdést a magyarság helyzetével kapcsolatosan, sem az autonómiáról, sem az iskolaproblémákról. A vezető román lapok Markó március 15-i beszédét primitív, sovén, agresszív nacionalista szónoklatnak nevezték. Markó erről kifejtette, egyes füleknek szokatlanul éles hangütés lehetett, de nem különbözik attól, amit ő eddig is mondott. Aki magyar közösségben akar hivatalt ellátni, az tudjon magyarul. Komoly támadás indult az RMDSZ ellen. Az eddig a románok által legjobban elfogadott Frunda Györgyöt támadták meg minősíthetetlen módon Most Markót támadják. Sok magyarnak vágták a fejéhez, hogy milyen kenyeret eszik. A székelyudvarhelyi rendezvényt az RMDSZ meggyengítésére próbálják felhasználni. Az oszd meg és uralkodj rajta elv működik. Markó szerint a székelyudvarhelyi polgármester is beleájult az államelnök ölébe, és rettenetesen elérzékenyült. Önérzetesen hozzátette: Nekünk nem szabad meghatódni ezektől a dolgoktól. – /Mózes Edith: Markó Béla: Aki magyar közösségben akar hivatalt ellátni, az tudjon magyarul! Szász Jenő „beleájult” Traian Basescu ölébe. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2006. március 18.
“A székelyudvarhelyi kiáltvány szövegét a Cotroceni-ben fogalmazták” – jelentette ki Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke. Hozzátette: ezen nem csodálkozik, mivel “az MPSZ már korábban, a 2004-es választások idején is paktumot kötött egy román párttal, a Népi Cselekvéssel”, amelynek vezetője “nem volt az autonómia híve, sőt, egy alkalommal ki is jelentette, hogy a székelyek problémáját erővel lehet megoldani”. – Márton Árpád RMDSZ-képviselő Traian Basescu székelyudvarhelyi látogatása kapcsán furcsállta, hogy “Szász Jenő úr, az állítólagos autonómiaharcos nem tartotta fontosnak, hogy a területi autonómia kérdéséről beszéljen az államfővel való találkozón”. “Értesüléseim szerint ezt a kérdést a zárt ajtók mögött sem érintették” – mondta Márton. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2006. március 18.
Mózes Edith, a Népújság munkatársa emlékeztetett „a nem kevés rosszindulattal elhíresített Kempinszky szállóbeli koccintásra, ahol vezető RMDSZ-tisztségviselők, Románia nemzeti napja alkalmából Adrian Nastaseval, az ország akkori miniszterelnökével poharazgattak.” Akkor politikai hadjáratot indítottak az „árulók” ellen, írta Most viszont, március 16-án Szász Jenő, a radikális autonómia vezére koccintott Traian Basescuval, Románia elnökével. „Vajon Tőkés László hogyan kommentálná ezt a másnapos ünneplést, hiszen annak idején nem győzte ostorozni a Kempinsky-beli RMDSZ- gesztust” – kérdezte az újságíró. Mózes Edith szerint lehet, hogy Szász Jenő mindezt előre megbeszélte az államelnökkel. – Traian Basescu udvarhelyi kiruccanásával az RMDSZ-nek is üzent. /Mózes Edith: Koccintgatások. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2006. március 18.
Miután a kisebbségi igény oly elemi erővel tört fel, hogy a belső féken tartóknak nem sikerült elfojtaniuk, s miután külső eszközökkel sem lehetett megakadályozni, hogy azt a magyar kisebbség világgá kiáltsa, Basescu államfő, mintegy elébe menve az eseményeknek, saját fegyverével igyekszik az ellenfelet legyűrni, ellenőrzés alá vonni. Ha a magyar kisebbség állami egyetemet, legalábbis önálló karokat kér, ha az eddig tabusított területi autonómiaigény nyíltan tör a felszínre, ráadásul reprezentatív nemzeti nagygyűlés helyeslésével, akkor az államfő maga is a szerepek újraosztásával kísérletezik. – Többmenetes mérkőzés lesz, írta a Háromszék munkatársa. Egy biztos, Basescu, a nagy játékos nem többet kíván nyújtani, hanem inkább kevesebbet. Udvarhelyen nem átallotta kijelenteni a székely nagygyűlés másnapján, hogy az autonómia – létezik, és legfeljebb adminisztratív továbbfejlesztéséről lehet szó. /B. Kovács András: A nagy játékos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./
2006. március 18.
Az Erdélyi Művészet, a Székelyudvarhelyen megjelenő művészeti folyóirat /főszerkesztője Veres Péter/ 22. számában Kincsek röjtökben címmel Kovács Árpád, a kortárs magyar művészet különböző műfajokkal kísérletező képviselője és a néhány évvel ezelőtt elhunyt budapesti Veress Pál festő- és grafikusművész életútját, művészi pályáját mutatja be. Szűcs György budapesti művészettörténész a Nagybánya-jelenséget elemezte. Kozma Erzsébet (1879–1973) „szobrásszá válásának és életútjának néhány biztosabb adatra támaszkodó földerítését” tűzte ki céljául Murádin Jenő. Öt kolozsvári festő, Fülöp Antal Andor, Incze János Dés, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor és Szolnay Sándor munkáiból 2005 őszén Budapesten rendezett kiállításról Sümegi György művészettörténész írt. A lap közölte továbbá Bíró József erdélyi kastélyokat bemutató sorozatának IV. részét, valamint a 2005. évi EMKE-díjasok névsorát. /Művészsorsok az Erdélyi Művészetben. Kultpárlé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2006. március 20.
Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 20.
Ha március 15-én valakit bekötött szemmel odaállítanak a kézdivásárhelyi ünnepség helyszínére, s Markó beszéde után meg kell tippelje, hol volt, biztosan Székelyudvarhelyt jelöli meg. Markó Béla ugyanis egy remek píár-fogással kemény szöveggel állt elő. A magyarság ünnepein, megemlékezésein egyetlen RMDSZ-es felszólaló sem meri saját gondolatat, érzéseit elmondani, nehogy kilógjon a csapatból. Élő példa erre Markó jobb kezének, Takács Csabának Aradon, a Szabadság-szobornál elmondott szövege – volt benne balcescuzás, közös múlt meg jövő, meg unió szajkózása. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./
2006. március 20.
Nehéz napokat, heteket tudhat maga mögött az RMDSZ. A kisebbségi törvény ügye megfeneklett, a román társadalomban egyre inkább szertefoszlik az RMDSZ-ről kialakult kép. A román sajtó ma már nem (csak) azért szidja az RMDSZ-t, mert a magyarság érdekeiért kiáll, hanem mert segédletével akadozik a korrupció elleni harc. Markó Béla nem ült le Szász Jenővel tárgyalni, kerülte a Tőkés Lászlóval való megbeszéléseket, mert ezáltal legitimizálta volna egy másik magyar szervezet létét. Amit nem tett meg ő, megtette Traian Basescu államfő. Székelyudvarhelyi látogatása, Szász Jenővel folytatott tárgyalásai annak elismerése, hogy az erdélyi magyarságot nem csak az RMDSZ képviseli. Minden bizonnyal az oszd meg és uralkodj elv is vezette. Mi az RMDSZ válasza? Szász Jenő démonizálása. Az RMDSZ vezetői pontosan tudják, mi zajlott a zárt ajtók mögött, és árulónak titulálták az MPSZ első emberét. Az RMDSZ szerint megoldás, alternatíva nem létezik, vezetői ismerik a legjobb utat, röviden így foglalható össze mindaz, ami március 18-án az SZKT-n elhangzott. Az RMDSZ-nek a romániai magyarság sorsa miatti aggódása mögül előbukkant a hatalomféltés, írta a lap munkatársa. /Farkas Réka: Mitől fél az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
2006. március 20.
A Konzervatív Párt (KP) szervezésében mintegy 700 személy vett részt március 19-én, vasárnap Gyulafehérváron azon a tüntetésen, amelyet a szervezők a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés ellenrendezvényének szántak. A konzervatívok erdélyi szervezeteinek tagjai és országos vezetőik, írók, költők, papok és román népviseletbe öltözött gyerekek „A román nyelvről nem egyezkedünk”, „Harcolunk, harcolunk, a román nyelvet megvédjük” típusú jelszavakkal fejezték ki ellenérzésüket a magyar autonómiakövetelésekkel és Markó Béla kormányfő-helyettes múlt heti székelyföldi kijelentéseivel szemben. Mircea Chelaru tábornok, a KP alelnöke kijelentette: „a mélyen polgári jellegű rendezvény” világosan jelezte, hogy „a románok nem alszanak, a nemzeti értékek fölött éberen őrködnek”. Szerinte ilyen „szent érték” a román nyelv, a területi nemzeti egység és a román nemzeti öntudat, amelyekből tapodtat sem engednek. A tüntetés fő konklúziója Chelaru szerint az volt, hogy az egységes román nemzetállamon belül a román nyelv ismerete minden állampolgár számára kötelező kell hogy legyen. A gyűlésen határozatot fogadtak el – közölte Nicolae Popa KP-alelnök, képviselő –, amelyben azt követelik, hogy Markó Béla kérjen bocsánatot a román néptől az elmúlt napokban tett kijelentéseiért. Ugyanakkor felszólították a központi bűnüldözési intézményeket, hogy vizsgálják ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek nemzeti gyűlöletre, területi szeparatizmusra és megkülönböztetésre irányuló, utóbbi héten végrehajtott felbujtásait. Felszólították az RMDSZ-t, hogy „nyíltan, világosan és egyértelműen jelentse ki lojalitását az egységes román nemzetállammal és Románia alkotmányával szemben”, és azt követelték, hogy ha „továbbra is gyalázza Románia történelmét, az alkotmányt és az ország törvényeit”, az SZNT-t helyezzék törvényen kívül – tudatta Nicolae Popa. /Magyarellenes tüntetés Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
