A Magyar Polgári Szövetség berkeiben továbbra sem csillapodnak a kedélyek. A bihariak kiváltak a szövetségből, és Magyar Polgári Egyesület néven kívánnak tovább politizálni. Ehhez a döntéshez csatlakozott Orbán Mihály országos elnökségi tag és Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök is. Szilágyi Zsolt kifejtette, május közepén Szász Jenő, az MPSZ elnöke a bihariak ismételt meghívásának tett eleget. A beszélgetés végén az elnök azt javasolta, hogy a bihari Magyar Polgári Egyesület kössön szerződést az MPSZ-szel. A beszélgetés után a szerződés-tervezetet elküldték Székelyudvarhelyre, de másfél hónapig nem kaptak választ, ezért a bihariak érvénytelennek tekintették azt. A sajtóban kilépéssel vádolták meg a bihariakat. Erről szó sincs. Két évvel ezelőtt az MPE azt vállalta, hogy működteti az MPSZ bihari szervezetét. Szilágyi Zsolt továbbra is hisz abban, hogy azokat a létező csoportosulásokat, amelyek a nemzeti jobboldalnál működtek helyi vagy regionális szinten, szerződéses alapon sikerül közös együttműködésre hozni. Az elmúlt két évben nagy csalódás volt számára az a munkastílus, amely az MPSZ-en belül kialakult. Szó sincs arról, hogy a bihariak közül bárki is az RMDSZ-be való visszatérésen gondolkodna. /Kovács Cecília: Huzavona az MPSZ-en belül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 1./
2006. szeptember 2.
A neves kibédi folklorista, rovásírás-kutató, költő és műfordító Ráduly Jánosnak idén négy könyve is napvilágot látott. Egyik rovásírással foglalkozik, három a Kis- Küküllő menti székely népmeséket, mondákat, tréfákat, anekdotákat tárja az érdeklődők elé a maguk sajátos ízében: A fák királyválasztása (Hoppá Könyvkiadó, Marosvásárhely 2006), Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006.), Hová, hová, Laji bátyám? (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2006), Tanuljunk könnyen rovásírni (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 2006). /Szente B. Levente: A kibédi tündérkönyvek margójára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2006. szeptember 4.
A ferences rend mindig a segítségre szorulókhoz állt közel. Az alapító Szent Ferenc a leprásokat ápolta, nekünk a ma legelesettebbjeit, a magukra hagyott gyerekeket kell gondoznunk. Akkor is, ha nem vagyunk tanító rend – mondta Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba szerzetes. Mintegy kétszáz gyermek jött el az iskolaévkezdés előtt a Böjte Csaba atya által életre hívott intézményekből Szovátára, a találkozóra. A dévai, parajdi, torockói, petrozsényi és szászvárosi gyerekek mutatták be műsorukat a színpadon. Böjte Csaba elmondta: az általa vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz naponta érkeznek félő, szorongó gyermekek, akik képtelenek tanulni, az elvárások szerint teljesíteni. Az atya szerint felöltöztetni, jóllakatni, megnyugtatni, szeretni kell őket, és így az öröm és az eredmény sem marad el. Az erdélyi ferences tartomány provinciálisa, Leó atya szerint Csaba atya munkáját bűn lenne meggátolni csak azért, mert nem fér bele a forma szerinti rendi regulába. Csaba atya esetében az előírt kolostori közösség a gyermekekből áll. – Nélküle, az ő személyisége, varázsa nélkül nem lenne tető a fejük fölött és leves a tányérjukban – mondta Leó atya. Szent Ferenc regulája alapján több, önálló jogi személyiséggel működő szerzetesrend létezik. Erdélyben a ferences rendet a kisebb testvérek Szent Istvánról nevezett tartománya jelenti, saját szervezettel. A minoritáknak vagy más néven konventuálisoknak Aradon van egy rendháza, ők kevesen lévén, a miskolci rendtartományhoz tartoznak. A ferences nővéreket a millesdorfi apácák képviselik, rendházuk Székelyudvarhelyen van, a világi vagy harmadik rendként ismert laikus ferenceseknek még nincs Romániában önálló szervezetük. A moldvai román ferencesek létszámban meghaladják az erdélyi rendtartományét. Leó atya elmondása szerint a két rendtartomány között nem teljesen felhőtlen a viszony: volt eset, hogy a lujzikalagori plébános, aki ferences szerzetes is, halálos bűnné nyilvánította a csíksomlyói búcsújárást. /Kovács Csaba: A ma rászorulói: az elhagyott gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2006. szeptember 4.
Koltón a Petőfi-emlékünnepség a falunapokkal kapcsolódott össze, a kettős rendezvényre Magyarországról, illetve a szomszédos településekről és Szatmárnémetiből is érkeztek vendégek. A zsúfolásig telt református templomban szeptember 3-án Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után a Teleki-kastély kertjében a résztvevők megkoszorúzták a magyarországi Pogány Benő szobrász alkotását, a Petőfi-Szendrey-emlékművet. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra előtt Kárpát-medencei politikai és civil szervezetek rótták le kegyeletüket, majd fellépett a kaplonyi kórus. Hatodik alkalommal szervezte meg a nagybányai Teleki Blanka nyugdíjasklub a Petőfi Sándor Szépkorúak Vers- és Prózamondó Találkozóját. A kétnapos rendezvénnyel idén Teleki Blanka születése kétszázadik évfordulójának állítottak emléket. Az Erdélyből, Partiumból és Magyarországról érkezett szavalók egy-egy Petőfi-költeményt, valamint egy szabadon választott verset adtak elő. Az első díjat a székelyudvarhelyi Gajewszky Klára nyerte el, és ő bizonyult a közönség kedvencének is. /Berszán Blanka: Őszi irodalmi zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2006. szeptember 6.
Újabb hat esztendőre választotta meg vezető testületét a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. A közgyűlési tagok harmadik alkalommal szavaztak bizalmat Antal Zoltán székelykeresztúri lelkésznek, aki 1994 óta immár harmadik mandátumát kezdi meg az egyházmegye espereseként. A tisztújító gyűlést Székelyudvarhelyen, a belvárosi református lelkészi hivatal Bocskai István Közösségi Házában zajlott. Az udvarhelyszéki református közösség az elmúlt időszakban két templom újraavatását ünnepelte. Elsőként augusztus 24-én – Tőkés László királyhágómelléki református püspök jelenlétében –, a bikafalvi istenháza nyitotta meg újra kapuit a hívek előtt. A tavaly augusztusi árvíz során megrongálódott templomot egy év alatt újították fel, jórészt anyaországi adományokból. Néhány nappal később Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke avatta fel a hodgyai református templomot. Az árvíz járta létesítményt hazai és magyarországi szervezetek, köztük a Magyar Nemzeti Bank hathatós támogatásával sikerült újjáépíteni. Az újjáépítéssel egy időben fényképes bemutató füzet, valamint Hodgya monográfiája is napvilágot látott. /Szász Emese: Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2006. szeptember 8.
Megnyílt az ötödik mezőmadarasi alkotótábor, amelyen ez évben 22 képzőművész vett részt a megyéből, Temesvárról, Székelyudvarhelyről, illetve Magyarországról. A Mezőmadarasi Fejlesztési Egyesület, illetve a helyi református egyházközség által szervezett táborban az alkotómunka mellett ifj. Molnár Dénes képzőművész tartott előadásokat. /A mezőmadarasi alkotótábor tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
2006. szeptember 13.
Rendhagyó tanévnyitóra készül a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola. A tanintézmény közössége szeptember 18-án szobrot állít az iskola névadójának. A jeles udvarhelyi költőt ábrázoló szobor Zavaczki Walter székelyudvarhelyi művész alkotása. A szoborállítás költségeit jórészt helyi vállalkozók, valamit a szülők adományaiból fedezte az iskola. A szombatfalvi általános iskola a rendszerváltás után vette fel a költő nevét, és azóta szeretne emléket állítani névadójának. /Tompa-szobor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./
2006. szeptember 14.
Október 20-ára nem készül el a kolozsvári Sétatéren felállítandó 1956-os emlékmű. A kezdeményező Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos tájékoztatása szerint a romániai megemlékezések központi rendezvényének a helyszíne Kolozsvár lesz, a 4 méter magas szobor helyett azonban az ünneplőknek be kell érniük csupán az „alapkőletétellel”. Előre nem látott ügyintézési bonyodalmak merültek fel. Jelenleg úgy tűnik, a magyarországi ’56-os Emlékbizottság mintegy 4,8 millió forinttal finanszírozza az emlékműállítást, az Illyés Közalapítvány pedig 600 ezer forinttal járul hozzá a szoborállítás költségeihez. – A szobor „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy, a jóreménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az emlékmű alkotója Szakáts Béla /sz. Székelyudvarhely, 1938/ Temesváron él, egyetemi tanár. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor a romániai ’56-os elítéltek rehabilitációját kérte a parlament őszi ülésszakának első napján. A politikus különbizottság felállítását javasolta, amely csak ’56 eseményeivel foglalkozna, és feladata lenne megvizsgálni valamennyi ítéletet. Sógor Csaba emlékeztetett arra, hogy a Szekuritáté a Román Munkáspárt utasítására elfojtott minden, a magyarországi eseményekkel szimpatizáló megnyilvánulást, s több ezerre tehető a romániai letartóztatások és ítéletek száma. Egymást követték az elhurcolások, a letartóztatások és hidegvérrel kimondott halálos ítéletek. Az áldozatok között volt olyan csoport, amelynek tevékenysége az 1848-as hősök emlékművének a megkoszorúzására szorítkozott, vagy fehéregyházi megemlékezésben nyilvánult meg. Mások át akartak szökni a határon, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak, vagy memorandumot szerkesztettek, amelyet az ENSZ-hez szándékoztak benyújtani. Egyesek fegyveres felkelést kíséreltek meg szervezni a kommunista rendszer megdöntésére, de még addig sem jutottak el, hogy találkozzanak. Ott voltak a temesvári diákok – románok és szászok! –, akik közül legalább kétezret tartóztattak le és ítéltek el. /(ercsey, farkas, pam): Nem készül el időben az ’56-os emlékmű. Kolozsváron zajlanak a központi ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2006. szeptember 14.
Tamás Pál Bandi Dezső tanítványaként vált ismert autodidakta ötvösművésszé Marosvásárhelyen. Később családostól áttelepült Magyarországra. Tamás Pál megmaradt erdélyi embernek, rendszeresen hazajár, itteni közösségéért is tenni akar. A minap egy szép albummal jelentkezett ezek Tamás Pál fémdomborításait vonultatják föl. A művészt beajánló sorokat Sebestyén-Spielmann Mihály írta. Tamás Pál elmondta, hogy szeptember 15-én édesapja szülőfalujában, a Székelyudvarhely közeli Oroszhegyen avatják fel az első székely népművészeti ötvösmúzeumot. A létesítményt jelentős adományával alapozta meg, száz művét ajándékozta a településnek. Emellett azt is vállalta, hogy bizonyos munkái eladásával rendszeresen hozzájárul a továbbtanulni vágyó szegény helyi gyermekek támogatásához. /(nk): Népművészeti ötvösmúzeum Oroszhegyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./
2006. szeptember 15.
A feddhetetlenségi törvény szakaszonkénti vitája során, többek között az ellenzéki, de koalíciós pártok által benyújtott módosító kiegészítések miatt is, többször élénk vita alakult ki a képviselők között. A liberálisok és a demokrata pártiak azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy szövetségre lépett az ellenzéki pártokkal, a szociáldemokratákkal, a Nagy-Románia Párttal (NRP) és a konzervatívokkal. A kormány által benyújtott törvénynek ugyanis több szakaszát az RMDSZ javaslatára változtatták meg vagy vették ki a törvény szövegéből. Máté András képviselő, a jogi bizottság tagja elmondta, a törvénytervezetet szakmai hiányosságok miatt kifogásolják. A jogszabály többek között azért is elfogadhatatlan, mivel a létesítendő Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget olyan hatáskörrel ruházza fel, mintha ügyészségi kivizsgáló intézmény lenne, és egy személyben összpontosul az ügyészi és bírói hatalom. Máté András szerint az EU nem ezt, hanem a nagy korrupció felszámolását kérte Ráadásul a tervezetben szerepel még a magyar egyházi személyek vagyonának az ellenőrzése az ügynökség, tehát egy román intézmény által, amire nem volt példa még a Ceausescu rendszerben sem. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Székelyudvarhely polgármestere arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy függessze fel tisztségéből Markó Béla miniszterelnök-helyettest, mivel „Romániának nincs szüksége olyan emberekre, akik személyes érdekből a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása ellen szavaztak.” /(-i-): Megfeddték a feddhetetlenségi törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2006. szeptember 16.
A gyermeklétszám csökkenése miatt nem indulhat magyar nyelvű kilencedik osztály idén Nagyszebenben az Octavian Goga Gimnáziumban, bár Keresztes Gizella aligazgatónő úgy vélekedett, hogy megfelelő politikai akarattal fenn lehetne tartani az anyanyelvi oktatást. A megyében a nagyszebeni középiskola mellett már csak Szászmedgyesen működik magyar kilencedik osztály, és az ingázás helyett a diákok többsége inkább román tagozaton tanul tovább. Keresztes Gizella szerint a középiskolai osztály megszűnésével a nagyszebeni magyarság megmaradása kerülhet veszélybe. A tanárnő szerint az Oktatásügyi Minisztériumban az RMDSZ-t képviselő Murvai László igazgató nyugdíjazása után a Szeben megyei magyarság támogatás nélkül maradt. – Kötő József volt államtitkárhoz hiába fordultunk segítségért. Egyszerűen azt mondta, hogy szerezzünk gyerekeket – mondta az aligazgatónő. – Ezt azonban, nem olyan egyszerű megoldani, hiszen nagyon sok a vidéki fiatal, aki az ingázás és a bentlakási költségek miatt nem választja iskolánkat – tette hozzá. A nagyszebeni pedagógusok úgy érzik, hogy az oktatási tárca igazságtalanul a Szászmedgyesi Országos Gázipari Szakközépiskola javára döntött, hiszen ott indulhat magyar nyelvű osztály. Keresztes Kálmán helyettes főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy a szászmedgyesi középiskola semmivel sem gyengébb, de az érettségi eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a szászmedgyesi szakközépiskola összes magyar diákja sikertelenül vizsgázott. Az idén kisérettségiző diákok fele választotta a szakközépiskolát, a többiek Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre mentek. Varró Sándor református lelkipásztor Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004-ben sikerült befejezni az épületet, amely jelenleg húsz diákot tud befogadni. Tavaly csupán tízen választották a szórványkollégiumot szálláshelyül. Varró Sándor egyelőre abban látja a megoldást, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket valamelyik neves egyházi iskolába Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra irányítsák. Serfőző Levente, a HID – Szebeni Magyar Egyesület elnöke elégedetlen a Szeben megyei magyar nyelvű oktatást képviselő szakemberekkel. Még az Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatának tanárai is a román tagozatra küldik saját gyerekeiket ahelyett, hogy példát mutatva magyar nyelven iskoláztatnák őket. /D. I.: Nem indul líceumi magyar osztály. Nagyszeben diákjai román tagozaton tanulnak tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2006. szeptember 16.
Vetró András szobrászművész kézdivásárhelyi műtermében elkészült Rákossy Árpád jogászdoktor portrészobra, amely a tervek szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján kerül a felsőcsernátoni református templom előtti szobortérre. Rákossy Árpád a Rákosi Mátyás-féle magyarországi koncepciós perek első áldozatainak egyike volt, aki a kecskeméti bírói tanács elnökeként kezdeményezte két tanyasi ember bűnperének átsorolását az önvédelemből elkövetett gyilkosság kategóriájába, hogy az elkövetőket a halálos ítélet elől megvédhessék. A gyilkosság a háború utolsó évében történt, egy tanyasi gazda vasvillával agyonszúrta azt a részeg szovjet katonát, aki miután feleségét és lányát molesztálta, a gazdát az istállóba tuszkolta, hogy ott végezzen vele. A gyilkosságra négy év múltán derült fény. Rákossy Árpád első büntetéséből 1956 februárjában szabadult, felezéssel. Az 56-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért újra bebörtönözték. Életét és a családjáét teljesen tönkretették. Gyermekei Magyarországon élnek, a kétszeres áldozat porait, utolsó kívánsága szerint, a felsőcsernátoni temetőben helyezték örök nyugalomra. Rákossy Árpád 1940-48 között Sepsiszentgyörgyön és 1945-ben rövid ideig Kézdivásárhelyen teljesített szolgálatot, felesége is kézdivásárhelyi volt. A szobrot Székelyudvarhelyen öntik bronzba. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület felhívással fordult a megye lakosságához, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeget adományok révén teremthesse elő. Rákossy Árpád szobra a kisborosnyói ’56-os emlékkő és a sepsiszentgyörgyi emlékmű mellett a harmadik ’56-os emlékjel lesz, amelyet Háromszék megyében az 50. évfordulón elhelyeznek. /(sylvester): Elkészült Rákossy Árpád szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2006. szeptember 21.
Több erdélyi településen tartott, illetve szervez a magyarországi tüntetőkkel szimpatizáló megmozdulásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. „MSZP+RMDSZ egyenlő SZDSZ – vesszenek az árulók! Világ kommunistái, egyre süljetek!” Ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek szeptember 20-án Nagyváradon az EMI tagjai Lakatos Péter RMDSZ-képviselő irodája előtt. A csoport felháborodását Lakatos korábbi nyilatkozata váltotta ki. „Én nem látok benne semmi kivetnivalót, farizeus az, aki azt állítja, hogy másképp csinálta volna. Ha a Fidesz erre úgy reagál, hogy tüntetéseket szervez, akkor ezzel azt erősíti, hogy csak hatalmat akar” – kommentálta a budapesti eseményeket Lakatos. „Ha Lakatos Péter nem lát kivetnivalót Gyurcsány beszédében, akkor azt jelenti, egyetért vele” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke. Lakatos Péter a tüntetés után kijelentette, hogy „semmi közünk ahhoz, ami Budapesten történik, nem tesz jót, ha importálni akarjuk az ottani konfliktusokat”. „Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – írta a magyarországi tüntetőket támogató levelében az EMI országos elnöksége. Szász Jenő MPSZ-elnök szerint minden településen szervezni kellene ilyen megmozdulásokat. Az MPSZ gyertyás tüntetést szervezett szeptember 19-én este Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában. A rendezvényen elhangzott: a 2004. december 5-i népszavazás eredménye is arra utal, hogy hazugság áldozataivá váltak a magyarországi választók. A magyar kormány távozását kéri az MPSZ sepsiszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége is. /Balogh Levente, Kulcsár Andrea: Erdély-szerte felkavarta a kedélyeket a magyar miniszterelnök beszéde. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2006. szeptember 21.
Olaszteleken műemléktemplom, kastély, kazettás mennyezet, emlékművek, emléktáblák, szobor hívja fel a látogató figyelmét. A falu szülötteinek idei találkozóján két emléktáblával lett gazdagabb a település. Id. Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen élő nyugalmazott mérnök állított fémplakettes emléktáblát a református templom cinterme falu felé néző falára. Felirata: In memoriam Kolumbán Lajos etnográfus, tanár, kir. tanfelügyelő. Született Olaszteleken 1875-ben, meghalt Budapesten 1958-ban. A rézplakett Kába Zoltán csíkjenőfalvi fiatal szobrászművész alkotása. Kisebb emléktáblával jelölték meg azt a Gödör utcai telket, ahol a tudós egykori szülőháza állt. Kolumbán Lajos a hétfalusi csángókról írt munkáin kívül (A hétfalusi csángók a múltban és a jelenben, Brassó,1903, A Barcaság népe, Budapest, 1906) földrajzi utazóként is ismert volt. Erről tanúskodik Utazások Nagymagyarországon című sorozata, amely az első világháború küszöbén látott nyomdafestéket. /Emléktábla Kolumbán Lajosnak (Olasztelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2006. szeptember 22.
Szeptember 19-én rokonszenvtüntetés zajlott Székelyudvarhelyen, ahol békés demonstráción a mintegy négyszáz résztvevő őszinte részvétét fejezte ki a magyar népnek, akiket – szerintük – a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetősége „aljas és galád módon átvert.” Szeptember 20-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdeményezésére Sepsiszentgyörgyön szerveztek tüntetést. Meg nem erősített hírek szerint erdélyi résztvevői is vannak a budapesti tüntetéseknek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke először szólalt meg nyilvánosan a magyarországi események kapcsán. Szerinte az RMDSZ-nek nem kell beleszólnia a magyarországi belpolitika ügyeibe, de kétségtelen, hogy a romániai magyarságot is érintik a budapesti fejlemények. Markó úgy látja: nemcsak Magyarországon, hanem Európa e térségében mindenütt másfél évtized után elfáradt a politikai osztály, nem mindig tud szembenézni a kihívásokkal, a közélet táborokra szakadt, a mostani magyarországi helyzet ennek is a következménye. A budapesti események Markó szerint Románia számára is figyelmeztetést jelentenek. Romániában is „föl kell ébrednie” a politikai osztálynak – mondta. Az erőszakos cselekmények távlatilag a demokráciát is csorbíthatják, hiszen – mint fogalmazott – az ilyesmi indokolttá teszi a korlátozásokat. „Az a tény, hogy nagyon hamar megszületett Budapesten egy ötpárti közös nyilatkozat, feljogosít a reményre, hogy a magyarországi parlamenti pártok – minden nézetkülönbség dacára – a demokrácia alapértékeivel kapcsolatosan a továbbiakban is egyet tudnak érteni, képesek megtalálni a megfelelő megoldásokat” – mondta. /Markó Béla. Szimpátiatüntetés lesz Kolozsváron is. Markó a budapesti eseményekről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2006. szeptember 25.
Október közepén utcai tüntetéseket szervez a kolozsvári magyar tannyelvű állami Bolyai Egyetem létrehozásáért az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács. A tervek szerint a megmozdulásokra párhuzamosan 5–6 erdélyi városban kerül majd sor, valószínűleg lesznek megmozdulások Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is, közölte Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. /Utcára vinnék az egyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2006. szeptember 28.
A Magyar Nemzet napilap első fokon elvesztette azt a pert, amelyet rágalmazás vádjával indított ellene Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke. Bálint-Pataki azt követően kezdeményezett jogi eljárást jóhíre védelmének érdekében, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztus 22-től kezdődően több cikkében „hírbe hozta” a volt hivatalvezetőt egyik munkatársnőjével, aki – a lap állítása szerint – férjével együtt a román hírszerzésnek dolgozott. A Magyar Nemzet azt állította, hogy Szatmári Ildikó, aki „korábban a HTMH-nál vállalt munkát, így került bensőséges viszonyba főnökével”, és így elérte azt, hogy a hivatal szabotálhassa a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat, valamint azt is, hogy az erdélyi magyarság számára hátrányos kormányzati döntések szülessenek. A Magyar Nemzet „kisebbségi szakértőjét”, Lukács Csaba újságírót vette igénybe állításainak bizonyítására. Lukács szerint forrásai meg nem nevezett HTMH-munkatársak voltak, továbbá „névtelen leveleket, elektronikus anyagokat kapott pontosan meg nem határozható forrásokból”. Bálint-Pataki elégtételt kapott, de aligha nyert. A helyreigazítás nem volt hírértékű sem Budapesten, sem az Evenimentul Zilei háza táján, de Kolozsváron és Székelyudvarhelyen sem. Bálint-Pataki József, Szatmári Tibor, Szatmári Ildikó – „ezt a három embert aljas, koholt vádakra alapozott módon hurcolták meg, penderítették ki állásából és alázták porig.” – írta Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója, a Szabadság munkatársa. /Tibori Szabó Zoltán: „Ismeretlen forrásból” tönkretett életek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2006. szeptember 28.
Egy éve hunyt el Szeley-Szabó László (1950. szeptember 14.– Székelyudvarhely, 2005. szeptember 28.) természetvédő és fotóművész. Mintegy évi 200 napot töltött terepen, otthon hagyva családot-üzletet. Járta Hargita hegység erdőségeit, több mint 80 tudományos írást hagyott maga után, egyedül vagy munkatársaival 5 madárfaj romániai megfigyelését közölte elsőként, ugyanakkor bizonyította 4 faj első fészkelését is az ország területén. Fontos cikkei jelentek meg szaklapokban, a National Geographic számaiban, valamint a Duna-delta Kutatóintézet évkönyveiben. Társszerzője két fontos romániai szakkönyvnek, a Duna-delta Bioszféra Védterület Vörös Listájának, valamint a Medvéskönyvnek. Fontos megvalósítása az Erdélyi Nimród természetvédelmi magazin megalapítása, szerkesztése, gondozása 1999 óta. E lap a Székelyföldi Nimródból szélesedett erdélyi szintre, s néhány év alatt helyet kapott mind a romániai magyar természetbarátok, mind pedig a Magyarországon élők könyvespolcain. /Dr. Kiss J. Botond: Szeley-Szabó László (1950. szeptember 14.–2005. szeptember 28.). = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 2006. szept. 28./
2006. szeptember 29.
Nagyenyeden a természetrajzi, valamint történelmi múzeum megalakulásának 210. évfordulóját ünnepli a város. A múzeum alapításának az 1796-os évet tekintik, amikor Benkő Ferenc professzor külön választotta a Bethlen-könyvtárban őrzött tekintélyes gyűjteményt a könyvtár anyagától. Alapítási dokumentumként a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárban őrzött A ritkaságok és természeti dolgok Múzeuma címet viselő, Benkő Ferenc 1796-ban kézzel írt leltára szolgál. A mai Románia területén elsőként a székelyudvarhelyi múzeum 1772-ben, majd a nagyszebeni 1790-ben, a iasi-i Természetrajzi Múzeum és a bukaresti Nemzeti Múzeum 1834-ben, a balázsfalvi Természettörténeti Múzeum 1850-ben, a kolozsvári Erdélyi Múzeum 1859-ben létesült. Mint természetrajzi múzeum azonban a nagyenyedi vitathatatlanul az első az országban. A Bethlen Kollégium 1948-ban történt államosítása után 1950-ben a múzeumot kettéválasztották. A Történelmi Múzeum a Fejedelmi Palotába (vár) költözött. Az akkor átvett kb. 7000 tárgy jelenleg 30 000-re bővült, főleg az ásatások során előkerült leletekkel. A Természetrajzi Múzeum a Kollégium épületében maradt és a Fenichel-gyűjteménynek köszönhetően, tudományos értéke alapján a bukaresti Grigore Antipa után a másodikként tartják számon az országban. Az Erdélyi Református Egyházkerület mindkét múzeumot visszaigényli, az államosításkor készült leltár eltűnt. Az 1950-es kettéváláskor készült és megőrzött leltár szerint valamennyi tárgy a román állam tulajdonát képezi. A Bethlen Dokumentációs Könyvtár államosítási leltára viszont minden további nélkül előkerült, így az átadás is zökkenőmentesen megtörtént. /Takács Ildikó: 210 évesek az enyedi múzeumok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2006. szeptember 30.
XVI. Benedek pápa saját kezűleg aláírt levélben köszöntötte Bálint Lajos nyugalmazott érseket püspökké szentelésének 25. évfordulója alkalmából. Bálint Lajos /sz. Csíkdelne, 1929. júl. 6./ segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, majd plébános Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen, ahol egyben a kerület főesperese is volt. Egy évvel Márton Áron halála után, 1981. szeptember 29-én a gyulafehérvári székesegyházban szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök. Márton Áron utódlási joggal kinevezett segédpüspöke. Dr. Jakab Antal megyéspüspök mögött 13 év börtön és szenvedés állt. Bálint Lajos 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. 1991. augusztus 5-én a szentatya őt nevezte ki Gyulafehérvár első érsekének. Ezt az áldozatot és próbatételt igénylő szolgálatot 1993. végéig vállalhatta, mert súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. Jelenleg Székelyudvarhelyen él, és egészségének függvényében látogatja a plébániákat, esetenként püspöki szolgálatot is végez. Bálint Lajos érseket körlevélben köszöntötte dr. Jakubinyi György érsek. /A pápa köszöntötte Bálint Lajos érseket. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
2006. október 2.
Szeptember 30-án immáron kilencedik alkalommal tartotta tanévnyitóját Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Az elsőévesek köszöntése után az Euromenedzser szakon sikeresen végzett diákok számára kiosztották a diplomákat, majd az elmúlt év legjobb tanulói kapták kézbe 20 millió régi lej értékű ösztöndíjaikat. /Bágyi: Tanévnyitó és diplomaosztó a MÜTF-ön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 2./
2006. október 2.
A Bartók Béla-emlékdíjat a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította és adományozza egész év folyamán, az egész világon a magyar zenei élet nagyjainak és a magyar kultúra támogatóinak. A kitüntetettek névsorát szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának koncerttermében jelentették be. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke ezekben a napokban erdélyi körúton adja át a díjakat a kitüntetetteknek. Szeptember 30-án Homoródkarácsonyfalva temploma, másnap pedig Hodgya református temploma kapta meg ünnepélyes keretek között a díjat. A csíkmadarasi kultúrotthonban adták át a Bartók Béla-emlékdíjat négy Hargita megyei kitüntetettnek: Miklós Márton tanító, zenekarvezetőnek; Fodor Csaba táncoktatónak, az Ausztriában élő Antal Imre és Antal Ágnes előadóművész házaspárnak, valamint a Gyimesközéploki Nemzetközi Tánctábornak. Október 2-án Székelyudvarhelyen további kitüntetettek vehetik át a díjat: Bodurján János, dr. Orosz Pál József, Haáz Sándor, Udvarhely Néptáncműhely, Székelyudvarhely városa, Pál Róza (Korond), Gergely István (Csíkszereda), László Imréné (posztumusz), Nyisztor Ilona, Nyisztor Tinka (Pusztina), Fehér Márton, Szarka Mária (Külsőrekecsin). Este Csíkszeredában a Sapientia Egyetem aulájában adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a Sapientia egyetemnek, Szalay Zoltán muzikológusnak és Köllő Ferenc zenetanár-karnagynak. /Bartók Béla-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2006. október 3.
Illyefalván négy éve működik, Kató Ibolya önzetlen és szakszerű szervezőképességének hála, az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság. Még 2002-ben hívták életre. Azóta két kétéves turnusban pszichológusok, pedagógusok, lelkészek, óvónők készülnek fel e fontos feladatra, a Károli Gáspár Egyetem jeles szakembereinek és a Magyar Menthál-higiénés Társaság támogatásával. Sepsiilyefalván konferenciát tartottak, az eddig elvégzett munkát vették számba. A székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi Lelki Egészségcentrum tevékenységéről beszéltek, a szociális szférában dolgozók lelki egészségvédelméről, a pedagógus-továbbképzés és a cserkészet mentálhigiénés vonatkozásairól. /Simó): Tanulj, hogy segíthess! (Az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság konferenciája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./
2006. október 8.
Ötvenhét év óta először indult katolikus első osztály Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban, a több mint négyszáz éves felekezeti oktatási hagyománnyal rendelkező iskolavárosban. 1782-ben a jezsuiták átadták az elemit a ferenceseknek. A „barátok iskolája” az 1948-ban bekövetkezett államosításig működött. Állami iskola lett a gimnázium. Az ’50-es években újból indulhatott alsó tagozat az 1961-62 tanévig, állami oktatás keretében. Átcsoportosítások miatt csak V-VIII. osztály maradhatott a nyolcvanas évekig. Most a katolikus elsőbe huszonöt kisdiák indult. /Molnár Melinda a székelyudvarhelyi főesperesi kerület sajtószolgálata: Addig vagyunk–leszünk… amíg halljuk a csengőt. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./
2006. október 8.
Jean–Claude Périsset apostoli nuncius-érsek előterjesztése alapján XVI. Benedek pápa saját kezűleg aláírt levélben köszöntötte a jubiláló Bálint Lajos érseket. Huszonöt évvel ezelőtt, 1981. szeptember 29-én szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök a főegyházmegye immár nyugalmazott főpásztorát a gyulafehérvári székesegyházban. Bálint Lajos /sz. Csíkdelne, 1929. júl. 6./ érettségi után a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait. Márton Áron püspök letartóztatását követően a teológiai főiskolán békepapok voltak, ezért Bálint Lajos ötévi kényszermegszakítással fejezte be tanulmányait. 1957-ben szentelte pappá Márton Áron püspök. 1981-ben . szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök. Kilenc évi segédpüspöki működése alatt előszeretettel látogatta a szórványban és nehéz körülmények között működő lelkipásztorokat. 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. 1991. augusztus 5-én a pápa őt nevezte ki Gyulafehérvár első érsekének. Bálint Lajos a szolgálatot 1993 végéig vállalhatta, amikor súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. Jelenleg Székelyudvarhelyen él, és egészségének függvényében látogatja a plébániákat, esetenként püspöki szolgálatot is végez. Püspökké szentelésének 25. évfordulóján nem óhajtott ünneplést. /Bálint Lajos ny. érsek köszöntése. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./
2006. október 9.
A hetedik erdélyi magyar restaurátor- és továbbképző konferenciát tartották az elmúlt héten Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum szervezésében. Károlyi Zita, a székelyudvarhelyi múzeum restaurátora elmondta, az előadás hiánypótló, Romániában ugyanis nincs kémikusképzés restaurátorok számára. A következő három napon a résztvevők Fehér és Hunyad megye evangélikus és református templomait, illetve kúriáit keresték fel. A Maros mente településein, ahol a magyarság szórványban él, és mindinkább fogyatkozik, egyre romlik a templomok állaga. Károlyi Zita azonban pozitív tapasztalatokról is beszámolt: „Kéménd, Nagyrápolt vagy Oralja református közössége már csak néhány lelket számlál, esetenként már nem is beszélnek magyarul, de pályázati úton szerzett anyagi forrásból újrafedték vagy helyrehozták a födémet, megmentve ezzel a végleges pusztulástól a műemlék épületeket”. /Magyarországi restaurátorok Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2006. október 11.
Korabeli dokumentumok, kiadványok, fényképek őrzik a legnagyobb székely, báró Orbán Balázs emlékét szülőfalujában, Székelylengyelfalván. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója régóta dédelgetett álma vált valóra a múlt hét végén: a székelylengyelfalvi Orbán-kúriában – amelyben óvoda és iskola működik jelenleg – rendeztek be egy szobát Orbán Balázs emlékére. /Orbán Balázs- emlékszoba. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2006. október 11.
Genersich-díjat kapott a székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád nyugalmazott osztályvezető és gyermekgyógyász főorvos, a Magyar Tudományos Akadémia testületi tagja. „Dr. Genersich az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke volt, én pedig alelnöke és választmányi tagja, illetve mindkettőnknek számos publikációnk jelent meg a szakosztály lapjában, ezért is nagy öröm számomra ez a díj” – közölte a díjazott. /Máthé László Ferenc: Életműdíj dr. Balla Árpádnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./
2006. október 12.
Az elmúlt napok során több, diverziót keltő levél, szórólap jelent meg Sepsiszentgyörgyön, amelyek célja konfliktust kelteni a magyar szervezetek között. A Székely Nemzeti Tanácsot és ennek vezetőjét támadó szórólapot helyeztek el postaládákban, autók szélvédőjén, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, Tóth Birtan Csaba nevében, de aláírása nélkül. A szórólap szerint azok, akik „nemzetárulónak bélyegeznek minket, elégedjenek meg a meghívotti státussal. Csapó József folytassa csak tovább az ujgurokkal való találkozók szervezését és ne tulajdonítson túl nagy fontosságot a saját személyének. Ne sajátítsanak ki a Székely Nemzeti Tanács műkedvelő politikusai minden történelmi megemlékezést”. Tóth Birtan Csaba határozottan cáfolta, hogy ő lenne ezen röplap szerzője. Kifejtette, az akciót olyan érdekcsoport művének tartja, akiket zavar az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács együttműködése. A hét során Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnökének nevében küldtek levelet a magyar sajtónak. A szóban forgó írásban Gazda vehemensen támadta Sepsiszentgyörgy polgármesterét, az alsó-háromszéki RMDSZ elnökét, Albert Álmost. Gazda Zoltán kifejtette, felháborító, hogy valaki feltörte postaládája tűzfalát és magánlevelező címéről küldte ki a szóban forgó dokumentumot. A magyar nyelvű sajtó egy újabb levelet kapott, amelyet Nagy Pál, a székelyudvarhelyi MPSZ elnöke ír alá, és amelyben az utóbbi Tulit Attilát, a Székely Nemzeti Tanács alelnökét, az MPSZ volt alelnökét támadta. Ezt a levelet biztosan nem Nagy Pál fogalmazta meg és küldte el a sajtónak, hanem egy „egy újabb diverziót keltő dokumentumról van szó”. /Magyar vezetőket célzó diverzió Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke feljelentést tett a rendőrségen azoknak a szórólapoknak és leveleknek az ügyében, amelyeknek szerinte az a céljuk, hogy konfliktust keltsenek a székelyföldi magyar szervezetek között. /Cs. P. T.: Levelek, szórólapok – ki kelt diverziót? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2006. október 16.
A bizonytalan támogatási rendszer miatt szükségessé vált, hogy a civil szervezetek képesek legyenek alternatív források megteremtésére, mivel a jelenlegi pályázati rendszer nem teszi lehetővé, hogy a különböző civil szervezetek működési költségekre is pályázhassanak – foglalta össze Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke az október 14-én véget ért VIII. Civil Fórum legfontosabb következtetését. A VIII. Civil Fórum célja ezúttal is a szakmai segítségnyújtás volt. Különböző ötleteket vettetek fel arra vonatkozóan, hogyan gazdálkodhat egy civil szervezet, működhet együtt vállalkozásokkal vagy növelheti bevételeit különböző rendezvények szervezésével. A rendezvényen több mint 220 civil szervezet vett részt. /Kiss Előd Gergely: VIII. Civil Fórum: közösségi forrásteremtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ „A pályázás immár nem elégséges egy szervezet optimális működtetéséhez, az »ingyen« civilkedés ideje lejárt” – hangsúlyozta Puskás Bajkó Gábor, a Brassai Társaság képviselője az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nyolcadik alkalommal megszervezett Civil Fórumán. A Közösségi forrástermelés elnevezésű találkozón többször is elhangzott: a civil szervezeteknek alternatív pénzforrásokat kell találniuk, hiszen havonta szembesülnek kiadásokkal. Szükség van a tudatos arculatépítésre, amelyet elsősorban a célközösségek szintjén kell elkezdeni, erről beszélt Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnöke. /Saját források megteremtését szorgalmazzák. Vége az „ingyen” civilkedésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
