Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte március 18-án Székelyudvarhelyen a Bethlen-negyedi református egyházközség Bethlen Gábor kórusa. Felelevenítették az 1997-es megalakulásuktól számított kórus-krónikájukat. Felléptek már a legkisebb szórványbéli templomban, de nagyvárosokban is, emlékezett Máthé Vilma kántornő, zenetanár, aki megalakulásától vezeti a dalárdát. /Molnár Melinda: Lelküket hallják minden dalban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./
2007. március 20.
A 2006/2007-es tanévtől kezdődően Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző XI-es diákjai fakultatív tantárgy keretében tanulják a néprajzot. Március 2–4. között gyűjtőúton vettek részt, elkísérte őket a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Miklós Zoltán. A végállomás a Bákó megyei Magyarfalu (Arini) volt. Először Klézsére utaztak, ahol a Szeret–Klézse Alapítvány vezetőjével, Duma Andrással találkoztak. Magyarfaluban a helyi magyar oktatásban részt vevő diákok segítségével felkeresték az adatközlőket. Változatos témájú beszélgetéseket rögzítettek a diákok, pl. : különböző ünnepkörökhöz kapcsolódó szokások, udvarlás, guzsalyas, jóslás, világháborús élmények, tánc-ének, vendégmunkások, szülés, temetkezés stb. /Gyűjtőúton a moldvai csángókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./
2007. március 22.
Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 22.
Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 2007 szeptemberétől az eddigi közgazdász szak mellett egy új felsőoktatású képzést indít, a kommunikációs szakot, tájékoztatott Geréb László, a MÜTF székelyudvarhelyi tagozatának igazgatója. Az induló új szak a bolognai folyamat rendszerének megfelelően hároméves felsőfokú képzést biztosít, levelezési formában. A kommunikációs oktatás minőségét biztosítandó már felvették a kapcsolatot a New York-i Kommunikációs Akadémia képviselőivel, valamint a Budapesti Kommunikációs Főiskolával is. Szeptemberben lesz tízéves a tatabányai MÜTF székelyudvarhelyi tagozata. /Máthé László Ferenc: Kommunikációs képzést indít a MÜTF. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 22./
2007. március 22.
Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban mutatták be Pál-Antal Sándor nyugalmazott marosvásárhelyi levéltáros legújabb forráskötetét, az Áldozatok – 1956. A forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban címűt. A szerző az elítéltek peranyaga – kihallgatási jegyzőkönyvek, vádiratok, ítéletek alapján írta könyvét. Hiánypótló, mert a forradalomról erdélyi vonatkozású, tudományos igényű könyv elenyésző számban jelent meg. A kötet a képet ad a korabeli hangulatról, társadalmi, szociográfiai helyzetről, illetve a megtorlásokról, perekről, másrészt bibliográfiát, forrásanyagot tartalmaz, periratokat, jegyzőkönyveket. A marosvásárhelyi állami levéltárba a selejtezésre szánt katonai ügyészség levéltári anyagát (pl. Brassóból) átküldték megvizsgálásra. Ez Pál-Antal Sándornak jutott feladatául, így született meg a könyve. (bb): Vádlottak, elítéltek, áldozatok (1956). = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 22./
2007. március 23.
Már tizenhét éve testvériskolai kapcsolatot tart fenn a miskolci Kós Károly és a bajai Jelky András műszaki szakközépiskolákkal a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola. Évente találkozókat szerveznek a három iskola tanárai és diákjai. Az utazási költségeket a magyarországi Rákóczi Szövetségtől pályázati úton szerzik meg. Szakács Paál István, a Bányai János-szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy ezek a találkozók, tapasztalatcserék tanárnak és diáknak egyaránt hasznosak. /(bágyi): Testvériskolai kapcsolatok = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 23./
2007. március 23.
Békés forradalom címmel Unitárius Ifjúsági Napok kezdődtek március 22-én Székelyudvarhelyen. A szervező Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) kezdeményezéséhez bekapcsolódott mindkét – mind a belvárosi, mind a Bethlen negyedi – unitárius egyházközség. /Szász Emese: Unitárius napok Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./
2007. március 24.
Szamosújváron a szórványkollégium szemet gyönyörködtető épület, ahol mindent megtesznek azért, hogy gyermeket megőrizzék a magyarságnak. Most azonban nagyon kevés támogatást kapnak. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly ősz óta Téka Művelődési és Oktatási Központként működnek a Téka Alapítvány keretén belül. A nyár folyamán sikerült felújítani az épületet: konferenciatermet és előadói termet rendeztek be, felújították a könyvtárt, berendezték az internet-termet. Állandó programjaik hetente mintegy 5–600 személyt mozgatnak meg. Egykor a néptánccal kezdték, ez meghatározó irányvonalunk maradt: hetente 300 gyerek jár ide táncolni, emellett most már közművelődési intézménnyé alakultak. Négy éve van felnőtt képzési programjuk, idén elérték, hogy az Európai Unióban is elismert oklevelet kapjanak a résztvevők. Az idei képzéseket nagyobbrészt az udvarhelyi Humán Reform Alapítvánnyal közösen szervezik. A szórványoktatást szolgálja a tavaly ősszel felavatott új kollégium, ahol összesen 92 helyet tudnak biztosítani. Most a legnagyobb gond a fenntartás. A kollégiumot valamikor a református egyház is támogatta, de 2004-ben, amikor a gyerekek száma ugrásszerűen megnövekedett, úgy döntöttek: kiszállnak a programból. Gyakran rendeznek gyűjtést a kollégium számára a falvakban, amelyek után tele autók érkeznek élelmiszerrel, ami nagy segítség, de az anyagi gondokat nem oldja meg. A gyerekek többsége szociálisan hátrányos helyzetű családból érkezik, anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy fizessenek. A román állam nem támogatja az intézményt, a helyi önkormányzatnak nincs pénze. A megyei tanács sem foglalkozik az üggyel. Hiányzik a normatív intézmény támogatás. Az lehetne a megoldás, ha a román vagy a magyar állam bizonyos normát biztosítana. Szamosújváron kell felépíteni a Mezőségi Magyar Iskolaközpontot. A tervek szerint ez a szórvány oktatási központ begyűjtené az adott régió gyermekeit. /Sándor Boglárka Ágnes: Közel száz gyermeket tart el a szamosújvári szórványközpont. Több támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. március 26.
Az Európai Unió strukturális alapjaiból újíthatják fel Székelyudvarhely történelmi központját, a város részt vehet az Urbact II elnevezésű programban, és város-korszerűsítésre pályázhat 2007 és 2013 között. Székelyudvarhelyen a város főtere, a Kossuth, a Bethlen Gábor és a Szent Imre utca, valamint a Székely támadt vár és környéke teljes felújítására készül integrált fejlesztési terv. „A történelmi városközpont épületeiben fél évszázad alatt alig történt infrastrukturális fejlesztés, a legtöbbjét államosították, és olcsó bérlakásként használták” – magyarázta Puskás Emese, a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályának munkatársa. A központi épületek helyreállítása igen költséges, nem beszélve a műemléknek nyilvánított Székely támadt várról, amelynek helyreállításával évtizedek óta birkózik a város. Székelyudvarhely költségvetéséből ilyen nagyságrendű beruházásra nem jutna pénz. A pályázatot az Urbact programra várhatóan szeptemberben írja ki az integrációs minisztérium. Székelyudvarhely egyetlen nem egyházi műemlékének, a központtól kétszáz méterre található Székely támadt várnak és környékének felújítási terve már tíz évvel ezelőtt elkészült. Tavaly januárban több köbméternyi kő omlott le az északi falból. A Székely támadt várat 1562-ben, János Zsigmond parancsára kezdték építeni Udvarhelyen, ikerpárját, a Székely bánja várat pedig a háromszéki Lécfalva határában a Várhegyen. Az erődítmények a születő erdélyi államiság, a fejedelmi hatalom erejének megerősítését szolgálták a szabadságjogaikért fegyverrel is harcoló székelyekkel szemben. A várakat a 16. század végi székely lázadások alkalmával lerombolták. /Kovács Csaba: Várjavítás uniós pénzből. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2007. március 26.
Hetedik alkalommal szervezték meg a hét végén a családorvosok szakmai konferenciáját Székelyudvarhelyen. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi és Gyógyszertudományi Szakosztálya, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezte továbbképzőn négy megye – Hargita, Maros, Kovászna és Fehér – mintegy 250 családorvosa vett részt. A rendezvényen erdélyi és magyarországi orvosok tartottak előadást. A konferencia a családorvosok kötelező, folyamatos továbbképzésének része. /Szász Emese: Családorvosi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./
2007. március 26.
Az Ivácson László rendezte Hüvelyk Matyi kamaraelőadás az Udvarhely Néptáncműhely első, gyermekeknek szóló táncjátéka. A gyermekelőadást március 26-án láthatják az érdeklődők Székelyudvarhelyen. /(bb): Hüvelyk Matyi. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 26./
2007. március 27.
Székelyudvarhelyen a Hagyományőrző Forrásközpontban nemrég újraindított előadássorozat keretében Zepeczaner Jenő a székelyföldi fürdőéletről beszélt, vetített képekkel illusztrálva kultúrtörténeti áttekintését. /Kápolnási Zsolt: Areopolisz szabadegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./
Gyergyóalfaluban a templom egykori falképeinek, a tizennégy, feltehetően 18. századi freskónak feltárásán dolgoznak a Magyar Restaurátorkamara szakemberei. A lemeszelt értékekből már sikerült felszínre hozniuk néhányat, a további munkálatokhoz szükséges anyagiakat jótékonysági rendezvényeken próbálják összegyűjteni. A megyei műemlékvédelmi hatóság azonban a kezdeményezésről és a munkálatokról nem tud. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván az 1213-ban Árpád-kori alapokra épült gyergyóalfalvi templomot. Végső formáját és a 14 gyönyörű falképet 1773-ban kapta, ez utóbbiakat azonban ma hiába keresnénk. Az időközben megkopott freskókra ugyanis újakat festettek, sőt 1992-ben még ezeket is lemeszelték. „A székelyudvarhelyi Maszelka János és a szárhegyi Czimbalmos Attila festő-restaurátorok – mindketten a Magyar Restaurátorkamara munkatársai – dolgoznak a falképek feltárásán. A templom elfedett falképeinek restaurálási költségeit a gyergyóalfalvi származású Bege Attila, a Buda környéki Székely Kör elnöke jótékonysági akciók segítségével igyekszik biztosítani. /Antal Ildikó: Lemeszelt freskókat tárnak fel Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
2007. március 28.
Március 21-én szervezte a székelyudvarhelyi Eszterlánc napközi otthon és az azonos nevű egyesület a már hagyományosnak mondható Tavaszi szél vizet áraszt nevet viselő népdaltalálkozóját. A rendezvényen a város összes óvodája képviseltette magát, továbbá Lengyelfalváról, Farcádról, Felsőboldogfalváról jöttek el. Összesen harminc, népviseletben pompázó kisgyerek énekelt. A rendezvény „karmestere” Kovács Katalin óvónő volt, az Eszterlánc gyermekkórusának vezetője. /Népdaltalálkozó az Eszterláncban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./
2007. március 29.
A közelmúltban két kiadvány jelent meg magyar nyelven a közlekedési szabályokról. Az egyiket Bukarestben adta ki az Országos Könyvtár, románból fordították, címe: A közúti forgalom könyve (így!), a másik Székelyudvarhelyen látott napvilágot az Infopress Rt. nyomdájában, szerzője: Baló Jan-Eugen autóvezetést oktató mérnök, munkájának címe: KRESZ (a rövidítés jelentése: Közlekedésrendészeti szabályok). A Bukarestben megjelent munkának az a fő baja, hogy rossz a fordítása. Mondatainak szerkezete magyartalan, bonyolult, emellett számos kifejezés, szókapcsolat ismeretlen a normatív magyar nyelvhasználatban. Se szeri, se száma a magyartalan kifejezéseknek, például: vasúti szintjáró (= vasúti átjáró), nemzeti út (országút), állati erővel vont jármű (szekér), hajtóanyag-állomás (benzinkút vagy töltőállomás), hajtási engedély (vezetői jogosítvány). A Baló Jan KRESZ című munkája nyelvi szempontból egészen más. Apróbb nyelvi és helyesírási hibák ugyan fel-felbukkannak benne, de nem zavarják a szöveg megértését. A KRESZ szerzője arra törekedett, hogy munkája érthető legyen. Elérte célját. /Komoróczy György: Helyesen magyarul. KRESZ-verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./
2007. március 30.
Mrozek Szerenád tragikomédiáját mutatja be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata március 30-án, Patkó Éva rendezésében. A dráma emberi kapcsolatok alakulásáról, szerepjátszásról és őszinteségről szól. /Kovács Csaba: A Róka szerenádja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. április 2.
A népművészeti értékek, hagyományok őrzését felvállaló székelyudvarhelyi Artera Alapítvány idén is megszervezte húsvétváró, Mesés tojások elnevezésű ünnepi rendezvényét. Az alkotás, a gyerekeknek szóló különböző programok kerültek előtérbe. Az alapítvány a Kuckó Egyesülettel karöltve szervezte meg a kicsiknek szóló programokat. A rendezvény keretében kiértékelték a korábban meghirdetett nyuszifészek-, valamint a húsvétiképeslap-pályázatokat. Kovács Anna népi szövő és Dodó Sándor vesszőfonó munkáiból nyílt kiállítás. /Ünnepváró az Arterával. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2007. április 2.
Székelyföld kulturális életét gazdagítja az idén megalakuló Székelyföldi Filharmónia, Szász Jenő polgármester bejelentette az új intézmény megalakítását Bodurian János, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója és fia, Bodurian Aram tanár, karmester ideiglenes vezetése alatt. Apa és fia tíz éve szorgalmazza ezt az ötletet. A Székelyföldi Filharmóniát töredékében eddig a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar pótolta, amit szintén a művészeti iskola tartott életben azáltal, hogy nyaranta megrendezte a zenetábort. A filharmóniát a régi terv szerint a két megye hozta volna létre, de ez csak terv maradt. Október elsején indulna az intézmény. Az utolsó negyedévtől Székelyudvarhely pótköltségvetése biztosítana akkora összeget, hogy létrejöjjön a társulat. Ez alatt további támogatókat kell szerezni, illetve pályázatokon kell indulni. /Barabás Blanka: Megalakul a Székelyföldi Filharmónia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2007. április 2.
Több mint száz fiatalt és hatvan gyereket mozgósított négy napon át a Székelyudvarhelyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által a Békés forradalom című rendezvénysorozat. A találkozón székelyudvarhelyiek és székelykeresztúriak vettek részt. Az egymást váltó programok közül kiemelkedett a Csellengők csapatának megjelenése, evangelizációs és közösségépítő céllal. Rácz Norbert unitárius ifjúsági lelkész, Szabó Előd segédlelkész mint szervezők és Rüsz Domokos lelkész házigazdaként hangsúlyozták: új evangelizációs módszerekkel folytatják hasonló közösségépítő alkalmak szervezését. /mm): I. Székelyudvarhelyi Unitárius Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2007. április 2.
Krisztus pere – keresztény jogászszemmel címen tartott előadást Zetelakán és Székelyudvarhelyen Lábady Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanító egyetemi docens. /M. M. : Krisztus pere – keresztény jogászszemmel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2007. április 3.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a Gyermek- és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválját Székelyudvarhelyen a Kékiringó Alapítvány szervezésében. Hét néptánccsoport lépett fel a szépszámú közönség előtt, többek között a baláni és csíkszentdomokosi táncosokból alakult Ördögborda, a parajdi Ide lábam, az alsósófalvi Gyermekláncfű és a segesvári Kikerics. /Néptáncfesztivál nagy lelkesedéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./
2007. április 3.
A hét végén felavatták Kiskadácson az újjáépített fedeles hidat. Az 1829-ben készült építményt 2005 augusztusában az árvíz sodorta el. A megyei tanács támogatásával – fedél nélkül – építették újra. A Székelyudvarhelyi Rotary Klub szervezett gyűjtést a fedél újraépítésére. /(bágyi): Felavatták a fedeles hidat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./
2007. április 4.
Nem ütközik az alkotmányba a választási törvény, amely 25 ezer aláírást követel meg a választáson részt vevő, parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetektől, döntött az Alkotmánybíróság a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által kért alkotmányossági vizsgálatra válaszolva. Az alkotmányossági kérdés a február 4-ére kiírt székelyudvarhelyi időközi választások kapcsán merült fel, amelyen az MPSZ nem indulhatott, mert nem rendelkezett az előírt 25 ezer támogatóval. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette szervezet bírósághoz fordult. A másodfokon ítélkező csíkszeredai törvényszék január 30-án elfogadta az MPSZ indokait, felfüggesztette az MPSZ indulási kérelmének tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult. A folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt hiúsult meg a február 4-ére, illetve másodszor március 25-ére kiírt szavazás. A kormány harmadszorra április 29-én hívta urnák elé a választókat. Arról, hogy ezen a választáson indulhat-e az MPSZ, a csíkszeredai törvényszéknek a napokban kell döntenie. /Kovács Csaba: Elutasított MPSZ-kifogás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Székelyudvarhelyen a könyvtárba járó, olvasni szerető gyermekek további ösztönzésére azt az ötletet találta ki a könyvtár vezetősége, valamint vezetője, Szabó Károly, hogy felkérik azokat a rendszeresen könyveket kölcsönző, olvasmányokat szerető gyermekeket, díszítsék fel a gyermekkönyv-részleget. A könyvtár és a Kuckó Egyesület közösen tervezte meg ezt az akciót, melyre április 4-én kerül sor a városi könyvtárban. Az ötletgazdák azt tervezik, hogy ezt a könyvtári foglalkozást havonta megismétlik. A városi könyvtárt ideiglenesen Szabó Károly igazgatja. /Barabás Blanka: Csalogató gyermekkönyvrészleg a városi könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./
2007. április 6.
Alkotói díjjal tüntették ki a székelyudvarhelyi Bálint Arthur operatőr-rendezőt a hetedik alkalommal megrendezett Kamera Hungária televíziós fesztivál gáláján. A budapesti seregszemle a magyarországi televíziós szakma legjelentősebb rendezvénye. A magyarországi és határon túli alkotókat, tévétársaságokat, valamint produceri irodákat tizenhárom kategóriában jutalmazták. Az életrajzi és a dokumentumfilmek közül Erdélyben forgatott alkotások bizonyultak a legjobbnak: a Józsi nővér és a sárga bicikli (a szintén alkotói díjjal jutalmazott Zsigmond Vilmos filmjének operatőre Bálint Arthur), illetve az Új Eldorádó (Kocsis Tibor filmje). /Alkotói díj Bálint Arthurnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2007. április 11.
Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így a mai ifjúság igen keveset tud erről. A Nagyküküllő felső völgyében mintegy 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelsőbb, úgynevezett anyaszék szerepét töltötte be Itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Maros és Nyárád mentén alakult ki Marosszék, a későbbi Marosvásárhely székkel. Háromszék, amint neve is jelzi, eredetileg három különálló székből állott. Ezek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délkeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszék a Feketeügy bal partján, míg Kézdiszék ettől keletre, a Feketeügy völgyének felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és a Maros hegyek közé szorított völgykatlanban helyezkedik el. Eredetileg ez a hat szék tartozott az udvarhelyi ispán, majd főkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. Ehhez az eredeti hat székhez sorolták hetedik székely székként Aranyosszéket. Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék és Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki már a XIV. század végén Mikóvárszék, s Udvarhelyszékből vált ki Székelykeresztúr székhellyel Keresztúrszék, délen, az úgynevezett Erdővidéken pedig Bardócszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. Mindezek tulajdonképpen az önkormányzatok első megalakulásai voltak, melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűlés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétszer pedig a vele szomszédos Agyagfalva (1506, 1848). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A székely székek kialakulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2007. április 11.
Életének 91. évében Budapesten elhunyt Méhes György író, műfordító /Székelyudvarhely, 1916. máj. 14. – Budapest, 2007. ápr. 10/. Az író Nagy Elek néven született, családja 1917-ben Kolozsvárra költözött. A jogi egyetem elvégzése után egy ideig az Új Cimbora című lapnál dolgozott. 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek. A második világháború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel. 1944 őszétől 1952-ig több újságnál is dolgozott, pártonkívülisége miatt több támadás is érte, ezek közül a legkomolyabb a neve megváltoztatására irányult; állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság. 1952-től szabadúszó lett, minden idejét az írásnak, s családjának szentelte. Az 1950-es években Méhes György elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái, például a Gyöngyharmat Palkó és más mesék, a Kárpátok kincse, a Szikra Ferkó, a Gyémántacél, a Virágvarázsló és a Világhíres Miklós. Az 1960-as évek elejétől az író visszatért a színházhoz, 33 névtelen levél című vígjátékával sikert aratott. Sorra születtek drámái és vígjátékai, amelyek a társadalomban meglévő feszültség kimondására törekedtek. Méhes György első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta. Magyarországi felfedezése csak az elmúlt években kezdődött, sorra jelentek meg írásai. Méhes György munkásságát 2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el. /Elhunyt Méhes György. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2007. április 12.
Fergeteges sikert aratott április 10-én Gyergyószentmiklóson a magyarországi Dévai Nagy Kamilla és növendékei Krónikás tavasz című előadása, a Pro Art Galéria szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett művésznőt tanítványai, a Krónikás Zeneiskola két felvidéki, egy-egy korondi és szovátai növendéke és Labant Csaba zeneszerző kísérte el. Hétnapos erdélyi turnéjuk során Csíkszeredában léptek fel, majd Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Korond, Szováta és Marosvásárhely következik. /Jánossy Alíz: Erdélyben a krónikások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
