Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2007. december 5.
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport szabadegyetemének utolsó előadására került sor az elmúlt héten. Tizenötödik előadáshoz érkezett a szabadegyetem, amelynek keretében kéthetente tartottak előadássorozatot Székelyudvarhelyen. A meghívott udvarhelyszéki történészek, kutatók, múzeumi szakemberek különböző témákban tartottak előadást. A záró előadáson dr. Orosz Pál József zenetanár A székely népdalok Kodály Zoltán kórusművészetében címmel értekezett. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, a forrásközpont igazgatója szerint idén rendszeresebb volt az előadássorozat, és mivel a helyi televízióadó is műsorra tűzte az előadásokat, sokkal több érdeklődőhöz eljutott azok üzenete. /Szász Emese Évet zárt a szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./
2007. december 6.
A három évvel ezelőtt, 2004. december 5-én a kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásról tartottak megemlékezést In memoriam: december 5. címmel december 5-én Budapesten, a Polgárok Házában.,,Azért gyűltünk össze, hogy felmutassuk a mi konok hűségünket az egy és oszthatatlan magyar nemzet iránt” – nyitotta meg az ünnepséget Hende Csaba, a Polgárok Házát fenntartó Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumi elnöke, fideszes politikus. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy három évvel a népszavazás után ,,legalább három tapasztalattal lettünk gazdagabbak”: a magyarországi politikai, szellemi elit túlnyomó része ma már nem ellenzi a kettős állampolgárságot; a vajdasági magyarság az őt sújtó, aránytalanul nagy csapások ellenére csak kismértékben fordult el az anyaországtól; valamint a magyar–magyar viszonyrendszerben korszakváltás zajlik. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere beszédében úgy fogalmazott: ,,2004. december 5-től ismét szégyen lett magyarnak lenni itthon, és még nagyobb szégyen határon túl. A szabadkai piacon, ahol azóta bátrabban ütnek arcon, Kárpátalján, ahol elszállt talán a legeslegutolsó, Európához fűződő remény, és Erdélyben, ahol a tolakodó idegenség joggal hivatkozik arra, hogy hazátlanok vagytok, magyarok. ” ,,December 5-én Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, amely példátlan az európai nemzetek történetében: a gyomrán, a zsebén áthaladó érzelemtől uralva elutasította 3,5 millió testvére feléje nyújtott kezét” – mondta. Szász Jenő beszéde végén tiszteletbeli székely címet adományozott az ünnepségen jelen lévő Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek egyebek mellett azért, mert síkraszállt a nemzetegyesítés ügyéért. /A kettős állampolgárságról szóló népszavazásra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2007. december 8.
A székelyek kitűnő humorú, anekdotázó emberek. A humor szinte létkérdés életükben, hiszen történelmük során a természet viszontagságaival, a történelem kegyetlen eseményeivel csak úgy tudhattak megküzdeni, ha volt, ami vidámságot, lelkierőt adjon küzdelmes életükben – írja Előbeszédében a kötet összeállítója. Megjelent Gub Jenő: Mózsi bá és Mari nén. Székely viccek, anekdoták, igaz történetek /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2007./ című kötet. /b. d. : Nevessünk együtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2007. december 11.
Bíró Enikő személyében új elnöke van az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének, a közgyűlés titkos szavazással döntött az új elnök személyéről. /Tisztújítás a városi RMDSZ-nél= Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11 . /
2007. december 11.
A hagyományokhoz híven, nagyszínpadi zenés produkcióval búcsúztatja az évet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A neves koreográfus-rendező Gajdos József vezetésével készülnek a bemutatóra. A produkcióban a társulat régi és idén szerződött, fiatal színészei, valamint meghívott vendégművészek egyaránt jelen lesznek. /Szász Emese: Kabaré az udvarhelyi színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2007. december 11.
Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban megnyílt Giriti Ágnes debreceni festő vándorkiállítása, Nemzetünk öröksége címmel. Székelyudvarhely a tárlat 9. állomása. Giriti Ágnes arra vállalkozott, hogy a magyar – gyakorta pusztulásra ítélt – épített örökséget vásznon örökítse meg. Magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági, illetve horvátországi várak, kastélyok, történelmi magyar családok udvarházai, templomok láthatók zömmel a tárlaton. /Barabás Blanka: Magyar örökség képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./
2007. december 12.
A hét végén lezajlott tisztújító közgyűlésen Bíró Enikő ügyvédet választották meg az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete elnökévé. A korábbi elnöknek, Ladányi Lászlónak alprefektusi kinevezését követően Ványolós István csak megbízott elnökként látta el Székelyudvarhelyen az RMDSZ vezetését. /Kovács Csaba: Emberközelibb RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2007. december 12.
A középiskolások műveltségi vetélkedője, a Tudász december 11-én a megszokott helyszínen, a székelyudvarhelyi Digital 3 televízió nagystúdiójában zajlott, ahol nyolc erdélyi középiskola képviseltette magát. Bár Udvarhelyen már hagyománya van a középiskolai tanárok szervezte Tudásznak, a rendezvény mégis újdonságnak számított, hiszen első ízben mérték össze tudásukat a diákok országos szinten. Kápolnási Zsolt szervező, a székelyudvarhelyi Eötvös József Középiskola tanára elmondta, a vetélkedő szervezői tavasszal döntöttek arról, hogy országos szintű versennyé fejlesztik a Tudászt. A vetélkedőt a kolozsvári Báthory István Gimnázium csapata nyerte, második volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. /Tudász tizenötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12 . /
2007. december 12.
Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház Kulissza programjának keretében december 12-én a Hangba írt színház újabb, pontosabban harmadik találkozóját tartják. A havi rendszerességgel jelentkező felolvasószínházban ezúttal William Shakespeare Szentivánéji álom című művéből hangzanak el szemelvények – Játékok és vígjáték címmel. – A Csíki Játékszín előadásában december 13-án Székelyudvarhelyen láthatja a közönség a Lili bárónő című kétrészes operettet, Parászka Miklós rendezésében. /B. B. : Színházi előadások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./
2007. december 13.
A XIII. Erdélyi Folk- és Néptáncnapok keretén belül december 14-én Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban koncertezik a baróti Transylmania zenekar. Az etno-folkot játszó együttes utoljára két éve lépett fel a városban, azóta tagcserék, lemezkiadás is történt a zenekarnál. Az alapítótag, Cseresznyés Szilamér elmondta, a jelenlegi felállás: Hompoth Arthur-dobok, ő – basszusgitár, Tókos Imre – gitár, Cseresznyés Emília és Szélyes Margit – vokál, Gáspár Csaba – hegedű és Merkuhl Róbert – furulya és népi hangszerek. A zenekar életének legkiemelkedőbb eseménye volt, hogy felléphettek a nyáron megrendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján, Perkőn. A jövő év elején felveszik harmadik lemezük anyagát, melynek címe vagy címadó dala Mert tudnom kell... lesz, és a perkői produkció anyaga nyújtja az alapot. Pozitív nemzeti jövőképet kívánnak sugallni. A Transylmania 2002. június 27-én alakult Baróton. A zenekar alapítója Cseresznyés Szilamér basszusgitáros. Céljuk: a népzenei hagyomány átmentése és népszerűsítése. 2006-ban megjelent El ne add az ősi házat című zenealbumuk Erdélyben. A lemezt nagyszabású koncertkörút keretében mutatták be 13 erdélyi városban. Néhány helyre a magyarországi Ismerős Arcok zenekar is elkísérte őket. /Csáki Emese: Két év után újra itt a Transylmania! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./
2007. december 14.
Karácsonyváró örömöket tartogat a vidék gondozottjainak és a velük sorsközösséget vállalóknak a dévai Szent Ferenc Alapítvány. December 14-én Böjte Csaba ferences szerzetes Oroszhegyen mutat be szentmisét az alapítvány keretében működtetett otthon gyermekeinek, családtagjainak, támogatóknak és vendégeknek. December 15-én lesz az Erdélyi Gyermekek Nagykarácsonya – a Parajd 2007 címmel meghirdetett, kisiskolásoknak szánt ünnepség. Böjte Csaba elmondta: nem csak az alapítvány gyermekeit várják, szeretettel hívják a legkisebbeket a sóbányai karácsonyváróra. A „legnagyobb ajándék az lesz, hogy szeretetben együtt lehetünk, és énekelhetjük sok száz gyerekkel a szép karácsonyi dalokat”. December 16-án, vasárnap Felsősófalván adventi istentiszteletet tartanak. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium gyermekkórusa, a helyi iskolaház tanulói, a gyülekezet gyermekei és a konfirmandusok ünnepi műsorral készülnek. A református templomi ünneplés után Csaba testvér megáldja a nappali foglalkoztatót, amelyet Felsősófalván egy szép falusi parasztházban működtetnek. /Molnár Melinda: Erdélyi Gyermekek Nagykarácsonya rendezvénysorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./
2007. december 17.
December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. Dávid egyik méltatója, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus elmondta, hogy átnézve az eddigi, Kriterion-koszorúval díjazottak névsorát, van közöttük valami hasonlóság, valami közös. Olyan emberek kapták mindeddig, akik a munkájuk során a maguk területén jelentős alkotások sorát hozták létre. „Dávid Gyula munkássága átfogja egész szellemi életünket, és egy olyan, még befejezetlen életmű rajzolódik ki munkássága nyomán, amely mérföldkő a romániai magyar szellemi életben” – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt. - A Kriterion-koszorú inkább előlege annak, amit még meg kell csinálnom – vélte a kitüntetett, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. Számára mindig fontosabb volt mások könyveit a megjelenés felé segíteni, mint hogy ő szaporítaná eggyel a megjelenő kötetek számát. Úgy vélte, ezt a koszorút ő már régen megkapta, babérlevelenként, és további babérleveleket akar az eddigiekhez hozzáadni. Még tető alá szeretné hozni a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon utolsó kötetét, a tavaly megjelent 56-os életrajzi adattárhoz azóta is gyűltek az anyagok, a Bánffy-, valamint a Reményik-életrajz hátralévő köteteit is nyomdában szeretné tudni. Dávid Gyula Bukarestben, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ betekintett saját dossziéjába, ezt szeretné még feldolgozni. December 15-én Brassóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ díjkiosztó gálaestjén Mikó Andrásra, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára is emlékeztek a Mikó András Alapítvány szervezésében. /Horváth István: Elismerés babérlevelenként. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Brassóban az E-MIL-gálán a Méhes Györgyről elnevezett nagydíjat Bogdán László író, költő kapta idén megjelent, Hutera Béla utolsó utazása című regényéért. Az elismerés egyben főhajtás Bogdán eddigi, közel harminc kötetre rúgó életműve előtt is. Farkas Árpád költő betegsége miatt nem méltathatta személyesen a díjazottat, levelében viszont s elismerő képet vázolt fel róla. A Méhes-debütdíjat a székelyudvarhelyi születésű Bálint Tamás vehette át, akinek A pap leánya, birtokostul című verseskötete alig pár nappal a díjátadó előtt jelent meg. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen folyóirat három díjat osztott, irodalomtudomány és kritika kategóriában Pécsi Györgyi, lírájáért a második, Mi nem lóg, ha áll című verseskönyvével jelentkező Muszka Sándor költő vehette át az elismerést. A lap prózadíját egy tízéves kézdivásárhelyi kislány, Veress Anna kapta. A Márkus Barbarossa János író által létrehozott Avantgarderobe-díjat Murányi Sándor Olivér érdemelte Felnyomták szentnek című első szépirodalmi kötetéért. Ugyanebben az elismerésben részesült Kiss–Budai Tibor is, az E-MIL rendezvényeinek mesterszakácsa – nemcsak kiváló főztjéért. A harmadik Avantgarderobe-díj a tehetségkutatással foglalkozó Bretter György Irodalmi Körhöz került. Különdíjat kapott továbbá Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos a liga népszerűsítését segítő szervezői munkájáért. A Mikó András-díjat Magyari Ágnes prózaíró kapta. /Burus János Botond: Díjak korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Hármas könyvbemutatót tartottak december 13-án Kolozsváron. Az elsőkötetes Bálint Tamás közgazdaságtan-hallgató A pap leánya, birtokostul című könyvének bemutatójára öltönyben érkezett, verseit laptopból olvasta. A székelyudvarhelyi Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek című könyvét ismertető szövegből kiderült, hogy a szerző előzőleg néhány évet töltött a gyulafehérvári papi szemináriumban. Muszka Sándor második, Mi nem lóg, ha áll című kötetével jelentkezett. /Burus János Botond: Rekeszizmokat próbáló irodalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 18.
Ezen a hét végén ünnepli tízéves fennállását a Both Aranka vezette székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport. December 20-án lesz az Aprók Táncháza, a következő napokon koncert, felnőttek táncháza majd gála lesz. A születésnapi ünnepséget a Digitál 3 Televíziónál tartják. Az ünnepi műsorban az eltelt tíz évet viszik színpadra. A Kékiringó 2007 nyarán Budapesten és környékén turnézott. Az utóbbi években sok középiskolásuk volt, akik azután elmentek továbbtanulni. /Barabás Blanka: Egy évtized a Kékiringóval. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 18./
2007. december 21.
A Székelyföldi Regionális Stúdió 2002. március 15-én sugározta első élő műsorát a Duna Televízió képernyőjén. A Duna Stúdióként ismert, székelyudvarhelyi székhelyű Regionális Stúdióhoz azonban már korábban, 2001 decemberében beérkeztek a műszaki eszközök, és nem sokkal később elkezdődtek a forgatások,– idézte fel Jakab Endre, a stúdió vezetője. Jelenleg heti három-négy alkalommal jelentkezik élő műsorral az udvarhelyi stúdió, a Világunk Reggel című, helyi idő szerint 7 és 9 óra között sugárzott műsorban. Ezen kívül híranyagokkal, magazinműsorokkal is jelen vannak napi rendszerességgel a Duna Televízió képernyőjén. – A stúdióhoz Székelyföld összes tudósítópontja hozzátartozott, illetve mai napig is tartozik, ezáltal az udvarhelyi stúdió egyfajta központ is. A Duna Stúdiónak jelenleg tizenkét belső munkatársa van. Korábban, a Régiók műsor elindulása után ez a szám jóval nagyobb volt, hét tudósítói ponton, mintegy harmincöt ember készítette műsorokat. Idén májusában megszűnt az Illyés Közalapítvánnyal kötött ötéves szerződés, amely a csatorna költségeit finanszírozta, és a magyar kormány jelezte, nem hajlandó tovább fedezni a költségeket. Az udvarhelyi stúdió élő műsorai megmaradtak, a Duna Televízió ugyanis átvállalta és havonta fedezi az optikai összeköttetés bérlését. /Szász Emese: A székelyudvarhelyi stúdió. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./
2007. december 22.
Augusztus vége felé jelentős változás állt be Kolozsvár közéletében: a magyar katolikusság egyik legmeghatározóbb személyisége – dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök búcsút vett főesperesi hivatalától. A megürült tisztséget Kovács Sándor főesperes vette át. Kovács Sándor elmondta, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte, akkor született meg a papi hivatása. Életében nagy szerepe volt Márton Áron püspöknek, aki személyesen vette fel őt a teológiára. A püspök szociológus volt, a teológián szociológiát is tanított. Marosvásárhelyre. Kovács Sándort Marosvásárhelyre helyezték. Székelyudvarhelyen nehéz volt a munkát elkezdenie, mert elődjéről, Pálffy Gézáról elterjedt a hír, hogy a Szekuritáté tette el láb alól. A Szekuritáté sokszor küldött hozzá provokátorokat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szeresd a népet, és a nép is szeretni fog téged. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2007. december 24.
Több mint két éve számolták fel Székelyudvarhelyen az önkormányzati testületet. A fejlődés kerékkötője volt az önkormányzati testület, nélküle sokkal jobban működik a város, állítja Szász Jenő polgármester, aki több mint egy éve „tanácstalanul” irányítja Székelyudvarhelyt. A Hargita megyei prefektúra álláspontja szerint önkormányzati testület hiányában a városháza működése több tekintetben a törvényesség határát súrolja, ami ellen jogilag ugyan fel lehetne lépni, ám ez ellehetetlenítené az udvarhelyiek életét. 2005. november 30-án tartotta utolsó ülését a székelyudvarhelyi önkormányzati testület. Immár két éve, Romániában egyedülálló módon Szász Jenő a polgármester kezében összpontosul a végrehajtó és a döntéshozó hatalom egyaránt. Nem jól van ez így, állítják a feloszlatott önkormányzati testület RMDSZ-es tagjai. Szász Jenő szerint a testület feloszlatása megteremtette a békés építkezés lehetőségét. „Megszűnt a viszályforrás, amit az RMDSZ-frakció egyes tagjai jelentettek. Ha maradt volna a testület, ma nincs regionális hulladéklerakat, jégpálya, nem indulhatott volna el a lakásprogram a Csereháton, és nem valósulhatott volna meg a távhőszolgáltatás újjáépítése a Tábor negyedben” – sorolta a polgármester. A tanács feloszlatása óta eltelt időszakban három pályázatot nyert Székelyudvarhely, több beruházás indult a városban. /”Béke” a törvényesség határán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./
2007. december 24.
Tizedik születésnapján Székelyudvarhelyen, a Digital 3 Televízió stúdiótermében a Kékiringó Néptáncegyüttes alkalomhoz illő gálaműsorral várta a közönséget. Rengetegen voltak kíváncsiak a gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesre. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyarország Felfedezői Szövetséggel együttműködve január 22-én adományozza kulturális örökségápoló, ifjúsági közösségek számára az Örökség-serleget. Ezt a nemzeti vonatkozású elismerést évente két szervezetnek adományozzák. A Magyar Kultúra Lovagrend az Örökség-serleg adományozásának 2008-as januári időpontját előbbre hozták azért, hogy a Kékiringó születésnapján átadhassák a táncosoknak, a vezetőnek, Both Arankának a megtisztelő elismerést. Az est fénypontját jelentette a zászlóavatás. /Barabás Blanka: Örökség-serleg a Kékiringónak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./
2007. december 27.
A székelyudvarhelyi Impar Alapítvány adományt adott át a helyi Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárának. Ebből új ruházatot vásárolnak majd a székelyudvarhelyi nyugdíjasklub kórusának. A székelyudvarhelyi Daimler Moto Club tagjai a felsőboldogfalvi Autista Központot, a Budvár Szociális Központot, és néhány székelyudvarhelyi rászoruló családot ajándékoztak meg. Jótékonykodott a városi RMDSZ új vezetője is. Bíró Enikő édességgel és játékokkal teli csomagokat osztott szét a Csillagvár és Ficánka napközi otthonban. /Angyaljárás Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
Magyarokról, székelyekről, anyanyelvről szólt Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott műsora. A felidézett versek – Tompa László, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Király László, Magyari Lajos és mások – a szülőföldhöz való ragaszkodást, az anyanyelv iránti hűséget szólaltatták meg. Befejezésként Móricz Zsigmondot idézte, aki 1941-ben a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban járva a következőképpen szólt az ott összegyűlt diáksághoz: „Szeretettel üdvözöllek székelyek, kik több ezer éve itt éltek, ezen a tájon. Ne feledjétek, ti csak összekötő láncszem vagytok az eltelt ezredévek és a következő évezredek között. Vigyázzatok, ez a láncszem el ne szakadjon!” /Király K. László: Anyanyelves láncszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2007. december 28.
Megdöbbentőek Hargita megyei 2007 első félévére vonatkozó statisztikájában az abortuszokra vonatkozó számok: 1660 születés mellett 1292 abortuszt jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 1000 újszülöttre 778,31 terhesség-megszakítás jutott. A megye minden régiójában majdnem egyformán magas a terhesség-megszakítások száma. A furcsa az, hogy a megye három városában, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson családtervező kabinet is működik, de ezek létezése, tevékenységüknek eredménye nem tükröződik a statisztikákban. – A számokat elemezve megkérdőjelezhető ezeknek a kabineteknek a létjogosultsága – vélte dr. Bokor Márton, a megyei közegészségügyi hatóság orvosigazgatója. A roma asszonyok is egyre nagyobb számban választják az abortuszt a gyermek világrahozatala helyett. Dr. Hompoth György csíkszeredai szülész-nőgyógyász szakorvos szerint a családok szintjén kezdődik a felelősség. Az abortusz nem veszélytelen beavatkozás, rengeteg szövődménnyel járhat. Dr. Hompoth György azt is elmondta, hogy a csíkszeredai kórházban évek óta szinte konstans az abortuszok száma. A 89-es változások után volt a nagy robbanás, amikor napjában tíz terhesség-megszakítást is végeztek. Azóta csökkent az abortuszok száma, de még mindig sokkal magasabb, mint a nyugat-európai országokban. /Forró-Erős Gyöngyi: A sok terhesség-megszakítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2007. december 28.
Az óévet búcsúztató est leginkább kedvelt kulturális és színházi élménye a szilveszteri kabaré. A három székelyföldi színház kínálata a következő. Klasszikus musicallel zárja az évet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata: Masteroff-Kander-Ebb Kabaré című művét december 31-én mutatják be. Az udvarhelyi Kabarét Gajdos József rendező-koreográfus vitte színpadra, munkáját két fiatal, Kolozsváron végzett művész segítette: a díszleteket Csíki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna tervezte. Vígjátékkal készül a szilveszterre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Paul és Franz Schönthan–Kellér Dezső által szerzett A szabin nők elrablása című zenés bohózat próbáit már a múlt hónapban megkezdte a társulat Keresztes Attila rendező vezetésével. Száz év magyar operettjeiből kínál ízelítőt a Csíki Játékszín december Kállai István–Nemlaha György Mesék az operettről című darabjával. Csutka István, az előadás rendezője és koreográfusa, aki a darab ősbemutatójának rendezője is volt 2003-ban, a debreceni Csokonai Színházban. /Fény, zene, pezsgő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Újabb csereháti peren van túl a város. A sok közül ez az a jogi eljárás, amelynek elején a székelyudvarhelyi tanács megtámadta az Aris Industrie-val kötött koncessziós szerződést, illetve kifogásolta az ajándékozási szerződést, amellyel a kongregációnak ajándékozták az épületet. Kincses Előd ügyvéd elmondta, azon kell gondolkodni, honnan tudják majd előteremteni a kártalanításhoz szükséges összeget. /Máthé László Ferenc: Cserehát: honnan lesz pénz? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 28./
2007. december 1.
Nekrológ: Ferenczi Géza /1924-2007/ Apai ágon háromszéki, szemerjai származású. Már édesapja, Ferenczi Sándor régész és művelődéstörténész nagyobb kutatásokat végzett Háromszéken, s a Szemerjai Székely szignót használta. Bátyja, Ferenczi István régész és történész ugyancsak kötődött, mind ásatásokkal, mind pedig írásokkal Háromszékhez. Ferenczi Géza fél évszázaddal korábbi együttműködést megújítva kapcsolódott be 1996-ban a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveinek munkálataiba, jelentős dolgozatokkal emelve a periodika színvonalát. 1924. június 22-én, Kolozsváron született, közép és felsőfokú tanulmányait is szülővárosában végezte, 1954-ben a Bolyai Egyetem történelem szakán szerzett diplomát. Székelyudvarhelyen húsz évig vezette a múzeumot, emellett a környéken bátyjával közösen végzett ásatások, kutatások révén gazdag leletanyaggal gazdagította a gyűjteményeit. 1976-tól a csíkszeredai múzeum mellett működő megyei műkincsvédelmi hivatal muzeológusa lett. 1987-es nyugdíjazása előtt három évig a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban dolgozott. Bátyjával közös búvárkodásai a kora középkori Magyarország határvédelmi rendszerének feltárására irányulva az erdélyi magyar letelepedés irányának, szakaszainak és idejének szabatosabb meghatározásához, új eredményekhez vezettek. Régészeti, nyelvtörténeti adatokra támaszkodva új szemszögből közelítette meg a moldvai ősibb csángók eredeztetését, Moldvába telepítésük idejét. Édesapja nyomdokain haladva a székely rovásírás kérdésével is behatóan foglalkozott, főként az énlaki és székelyderzsi felirat megfejtéséhez kapcsolódó közlései ismertek. Művelődéstörténeti tekintetben is édesapját követte, művészettörténeti vonatkozásban Balogh Jolán és Entz Géza tanítványa volt, nyelvtudományi kérdésekben Szabó T. Attilával, később Kósa Ferenccel tartott kapcsolatot. 2005-től már súlyos betegen, de utolsó óráiban is dolgozott, életének a kutatói munka, az eredmények közzététele adott értelmet. 2007. február 14-én hunyt el, Székelyudvarhelyen. Ferenczi Géza könyvei Hargita megye útikönyve magyar és román nyelven (Csíkszereda, 1973); Székely rovásírásos emlékek (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1997); A moldvai ősibb csángók (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999); Lapok Erdély múltjából. Tanulmányok (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Utazások Udvarhelyszéken (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002 – Dénes István előszavával); A székely rovásírás az idő sodrában (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Régi várak, új írások. Régészet és rovásírás. Tanulmányok – társszerző: Ferenczi István (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006). /Hubbes Éva: Ferenczi Géza = Acta Siculica (Székely Nemzeti Múzeum évkönyve, 2007, Sepsiszentgyörgy), 761-76. p. /
2008. január 3.
Székelyudvarhelyen az év első kisbabája elhagyott gyerek. A szülészeten elmondták, hogy a gyereküket a szülészeten hagyó kismamák később sem szoktak jelentkezni. Évente általában húsz esetben hagynak gyereket a szülészeten, az elhagyott gyerekek a polgármesteri hivatal gyámhatósági osztályának gondozásába kerülnek. /Katona Zoltán: Elhagyott gyerek az év első újszülöttje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./
2008. január 3.
Az év végén az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy Székelyudvarhelyen tartott hármas könyvbemutatót. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) és az ERGO-Erdélyi Gondolat Egyesület szervezte könyvbemutatón Lőrincz György író, az EMIA elnöke üdvözölte a közönséget, ezután pedig rögtön színre lépett a debütáns, Bálint Tamás (Irodalmi Jelen – Méhes György-debütdíj). A pap leánya, birtokostul (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című kötetét Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke mutatta be. Nagy Koppány Zsolt tetszést aratott a limerikekkel. Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című novelláskötét bemutatták, továbbá sikere volt a kézdivásárhelyi Muszka Sándor Mi nem lóg ha áll (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek, Irodalmi Jelen) című munkájának, ez próza és vers egyben, illetve két részben. /Barabás Blanka: Csak Az nem elég. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./
2008. január 3.
Kevesen mondhatják el magukról a fiatal írók közül, hogy kötet összeállítására kérte föl őket a Magvető. Nagy Koppány Zsolt ezek közt szerepel, akinek legújabb könyvét karácsony környékén mutatták be Székelyudvarhelyen a Kalapos kávézóban. A „Nagyapám tudott repülni” című novelláskötet több év munkásságának terméke, derült ki az Orbán János Dénes moderálta beszélgetésből. /Kudelász Nóbel: Novelláskötetet mutattak be. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./
2008. január 4.
Biró Gábor Székelyudvarhelyen élő festőművésznek decemberben nyílt kiállítása a helyi Haáz Rezső Múzeumban. A művész a kolozsvári egyetem és néhány évi sepsiszentgyörgyi kitérő után 1985-ben tért vissza szülővárosába, amikor sokan Budapestre, Bécsbe vagy még távolabb mentek, menekültek. Képeit absztrakt alkotásokként definiálják. /Kovács Csaba: Tárlat ösvényjáróknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./
2008. január 4.
Három szerző, Bálint Tamás, Murányi Sándor Olivér és Muszka Sándor új kötetét mutatta be az óév végén Székelyudvarhelyen három rangos irodalmár, Orbán János Dénes, Nagy Koppány Zsolt és Sántha Attila, mindannyian a transzközépnek becézett erdélyi irodalmi hullám képviselői. Bálint Tamás első verskötetét, Murányi Sándor Olivér második, ezúttal prózakötetét, valamint Muszka Sándor szintén második, versekkel elegyített prózakötetét Sántha Attila kérdésekkel, OJD csípős-humoros kommentárral, NKZS pedig tréfás-ironikus versekkel (limerick) körítve ajánlotta az olvasóknak a Gondűző étteremben. Az esten harsogott a derű, villogtak a szólelemények. Az estről tudósítva Fábián Lajos megjegyezte: a transzközép irányzattal polgárjogot nyert az erdélyi magyar irodalomban a szexualitás összes devianciájával együtt, de ugyanezzel polgárjogot nyert a közönségesség, a nyelvi durvaság is. Ezek az írók, sztárok példaképek jó néhány irodalomkedvelő tinédzser számára, de Fábián nem szívesen engedné el a diákokat ilyen hangvételű könyvbemutatóra. /Fábián Lajos: Na meg a bemutató! = Polgári Élet (Székelyudvarhely), jan. 4./
