A székelyudvarhelyi születésű Csíky András színművészt színpadi és filmes alakításain keresztül széles körben ismerik. Sokan emlékeznek arra, milyen lelkesen látott hozzá társaival együtt a Nagybányai Állami Színház alapításához, megint sokan a Szatmári Állami Színház, valamint a Szatmári Északi Színház társulatának tagjára, illetve igazgatójára. Neve 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal fonódik egybe. A 78 éves színművésszel Köllő Katalin kolozsvári újságíró folytatott beszélgetést, az életútinterjú a Prospero Könyvek sorozatban látott napvilágot, a kolozsvári Komp-Press Kiadó gondozásában. Függelékében a színész főbb szerepei, filmszerepei, díjai és kitűntetései, valamit a megjelent kritikák és méltatások olvashatók. /Antal Ildikó: Amikor a színművész mesél a csodáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/
2008. október 21.
Október 17-én Székelyudvarhelyen tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos szervezete IX. kongresszusát, munkálatain Kocsik József újraválasztott megyei elnök vezetésével részt vett az Arad megyei elnökség héttagú delegációja is. A tisztújítás során Sebestyén Csabát egyhangú döntéssel megerősítették elnöki tisztségében. Ügyvezető elnökké a Bihar megyei Szentmiklósi Zoltánt, alelnökökké Bodó Gézát és Kiss Zoltánt választották. Sebestyén Csaba elnök kijelentette: politikai szempontból függetlenként kívánja továbbszolgálni az erdélyi magyar gazdálkodók érdekeit, ezért bejelenti kilépését a Magyar Polgári Pártból, ugyanakkor megerősíti RMDSZ tagságáról történt lemondását is. A kongresszusban elfogadta a politikai függetlenségről, az RMDSZ-RMGE közötti társult tagsági szerződés felbontásáról szóló határozatot. Kocsik József Arad megyei elnök közölte, az általa vezetett Arad megyei szervezet a Temes megyeikkel együtt továbbra is együttműködik az RMDSZ- szel. /Balta János: RMGE Kongresszus. Kocsik az RMDSZ ernyője alatt tartja Aradot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./
2008. október 21.
A székelyudvarhelyi tanítóképző főiskola bővítését tervezi a város vezetése. Erről folytat tárgyalásokat Bunta Levente polgármester a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőivel. A pszichopedagógia szak létrehozása merült fel lehetőségként. /Bágyi Bencze Jakab: Bővítenék az udvarhelyi felsőoktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2008. október 21.
Wiener Ferenc, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet biológus oktatója 1956-ban diákjai számára elrettentő példaként állította pellengérre a genetikát, mint az angol–amerikai imperializmus szélhámosságba hajló áltudományát, és jelölte ki követendő útnak Micsurin, Tyimirjazev, Liszenko tanait. Egyúttal, Andrásofszky Tibor rektor mellett főszerepet játszott a magyarországi forradalom hatásának elhárításában, ami egyet jelentett az „ellenséges elemek” kizárásával, illetve termelésbe küldésével. Wiener elvtárs azután kint maradt Svédországban, ahol a genetika lelkes kutatója lett. Ugyanígy harcostársa, Méra Endre elvtárs, de ő Olaszországban kötött ki. Nem csak egyes tanárok és besúgó diáktársak segítettek a „tisztogatásban”, hanem megbízható, kegyelt bukaresti káderek is: Szekeres Sándor, Gere Mihály, Kopándi Sándor, Domokos Géza stb. Jellemző, hogy a nagyváradi származású Mogyorós Sándor (Alexandru Moghiorosként a központi bizottság titkára) üzent hadat a magyar nacionalizmusnak, elvtársa, Leonte Rautu (Leon Leibovici) pedig Nuszbaum Oszkár tanársegéddel és Moszkovics Károly diákkal együtt az izraelita osztályidegen egyetemi hallgatókat, köztük Lobsein Verát vette célba. Az 1956 utáni megtorlást kutatók számításai szerint Romániában mintegy 1500 magyar értelmiségi szenvedte meg, többen az életükkel fizettek. Marosvásárhely 1956–1959 közötti eseményeiről képet ad Dr. Nagy Lajos rétyi körorvos, a rendszer egykori szenvedő alanya Életünk kórtörténete (Pallas–Akadémia, Csíkszereda) című, könyvében, tizenkét sorstársának visszaemlékezéseivel és korabeli hivatalos dokumentumokkal kiegészítve. Kitért arra is, mi lett a gyűléseken megbélyegzett „ellenséges elemek” további sorsa. Kuna Tibor, gyergyócsomafalvi „kulákivadék” Balánbánya főorvosa, Bárányi Ferenc és felesége, László Ildikó megbecsült orvosok és közéleti személyiségek Temesváron, Katz Pál igazgató-főorvos Zilahon, Piros Ferenc kórházalapító főorvos Marosvásárhelyen, Tóró Árpád népszerű szakorvos Székelyudvarhelyen, Szász István Tas a kolozsvári mentálhigiéné megszervezője, Kiss András Belényesen, majd Nagyváradon főorvos. /Barabás István: Az élet fonákja. Nehéz leckék. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2008. október 23.
Anyagi forrás hiányában kénytelenek leállítani több elkezdett munkálatot Székelyudvarhelyen, reagált Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, a város előző polgármestere kijelentéseire Bunta Levente polgármester. Szász Jenő ugyanis több mint egy tucatnyi önkormányzati intézkedést kifogásolt, ugyanakkor cáfolta, hogy leköszönésekor üresen hagyta volna a város kasszáját. Bunta Levente szerint az összeg nem elégséges. „Vádaskodás helyett jó volna ha feltárná, hogyan sikerült hatalmas pénzösszegeket terelnie Székelyudvarhelyért nevű magánalapítványába, vagy miként jutott tulajdonába a város több, nagy értékű ingatlanja” – összegzett Bunta Levente. /Bágyi Bencze Jakab: Vádak helyett elszámolást. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2008. október 23.
Sipos Beáta „rendhagyó eset”: tehetségével nevet szerzett magának a magyarországi televíziózásban, aztán hagyott csapot-papot, és idén januárban áttelepedett Erdélybe, pontosabban „szerelmetes” városába, Csíkszeredába. Nincsenek erdélyi kötődései, vallja. 31 évesen itt akar élni és dolgozni. Színháztörténész-, bölcsészdiplomája van. Az RTL Klubnál rendező asszisztensként kezdte, majd a későbbiekben öt tévécsatornánál dolgozott szerkesztőként: Duna TV, ViaSat, ATV, Viva, TV2. Áttelepedése előtt hívták a Mindentudás Egyeteme műsorba – ez volt az álma –, de ő a csíkszeredai tévés felkérést választotta. Nem azt kapta, amit ígértek – nagy csalódás volt. Most az udvarhelyi Aves Media produkciós irodánál dolgozik. Elsősorban magyar tévés csatornának dolgoznak, főként az MTV-nek. /Lázár Emese: A Szerkesztő-riporter. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./
2008. október 24.
Ötnapos magánlátogatásra érkezett október 23-án Erdélybe Sólyom László köztársasági elnök. A marosvásárhelyi repülőtérre érkező Sólyom László Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott rövid megbeszélést, majd este Csíkszeredában Traian Basescu államelnökkel tárgyalt. A két államfő részt vett és beszédet mondott az 1956-os forradalom mártírjainak emléke előtt tisztelgő rendezvényen. Mindkét politikus a nemzet egységének fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszédében Traian Basescu elmondta: a kelet-európai államokban a kommunistaellenes forradalmak Magyarországon kezdődtek el 1956. október 23-án, és Romániában értek véget 1989 decemberében. Az elnök köszönetet mondott a magyar népnek „az első olyan eseményért, amely bebizonyította, hogy a kommunizmust le lehet győzni”, ezért a kelet-közép-európai népeknek tisztelniük kell a magyarok 1956-ban tanúsított bátorságát. Basescu leszögezte: autonómiára ugyanolyan szükség van Caracalon vagy Aradon, mint a Székelyföldön. A beszédek elhangzása után a román államfő elhagyta az ünnepség helyszínét, Sólyom László pedig a csíkszeredaiak társaságában megkoszorúzta az 1956-os forradalom hős áldozatainak adózó Gloria Victis emlékművet, és részt vett a mártírok emlékére tartott ökumenikus imán. Az est a nemzeti ünnep alkalmából ünnepi fogadással és magyar állami kitüntetések átadásával zárult. Október 24-én Sólyom László a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizik, felkeresi a római katolikus Segítő Mária Teológiai Líceumot és a Márton Áronról elnevezett középiskolát, találkozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, látogatást tesz a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlegén, megbeszélést folytat a megye és a város vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyal. A magyar államfő sűrű programot bonyolít le, megfordul majd Kézdivásárhelyen, Ojtozon, Csíkszentmártonban, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, és felkeresi a gyimesi csángók vidékét is. Sólyom László programjában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel történő tárgyalás is szerepel. Románok és magyarok úgy gyógyíthatják be a múlt sebeit, ha a közös jövőjükre tekintenek, amely ugyanúgy összeköti a két népet, mint múltjuk – jelentette ki Traian Basescu államfő Csíkszeredában. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföldön tárgyalt Magyarország és Románia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Csíkszeredán a magyar és román elnököt köszöntve Ráduly Róbert Kálmán polgármester beszédében párhuzamot vont az 1956-os mártír áldozatok nyughelyéül szolgált budapesti 301-es parcella, valamint az Erdélyben és Romániában is fellelhető számos mártírhely között. Erdélyben van egy virtuális 301-es parcella, mondta. „A kommunizmus áldozatai voltak az egyházi iskolák, a közösségi és egyházi vagyonok, a Bolyai Egyetem is annak áldozatává vált, és ezek mind ott vannak a 301-es parcellában” – hangsúlyozta Ráduly. A tömegből többen amiatt zúgolódtak, hogy nem hallatszik a felszólalók beszéde, Sólyom László 1956 fontosságára és külföldi fogadtatására hívta fel a figyelmet, majd kifejtette, igazságosnak és támogatandónak tartja Székelyföld egységes fejlesztési régióvá minősítését. Markó Béla elmondta, ünnepi alkalom az erdélyi magyarság számára, hogy az október 23-i megemlékezéseket a magyar államfő is megtiszteli jelenlétével. „Sólyom László nem először van Erdélyben és Marosvásárhelyen, de Kárpátalján és a Felvidéken is járt már, így ápolva, a pártok felett, a politikán túl, a határon túli magyarsággal a kapcsolatot” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. „Fontosnak tartom azt, hogy Sólyom László a Székelyföldre látogat, hiszen szüksége van a Székelyföldnek az odafigyelésre” – mondta Markó. /Mihály László: Sólyom és Basescu is „odafigyel” Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ „A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy a magyar nemzet különböző politikai nemzetekbe integrálódva él, tagjai különböző államok lojális állampolgárai” – hangsúlyozta Sólyom László. „Szeretném, ha látogatásom a Székelyföldön azt az üzenetet hordozná, hogy a hazaszeretet az egész magyar nemzetet felöleli” – fűzte hozzá. Traian Basescu államfő szerint kettős jelentőséggel bír az ő jelenléte a csíkszeredai megemlékezésen: egyrészt tiszteletét akarja kifejezni a „magyar gyökerű román állampolgárok” előtt, másrészt tiszteletét kívánja kifejezni a magyar forradalom eseményei iránt. /Sarány István: Román–magyar csúcs az ötvenhatos megemlékezésen. Kölcsönösség és szolidaritás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2008. október 24.
Az 1956. október 23-i eseményekre emlékeztek Székelyudvarhelyen. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyudvarhelyi tagszervezetének szervezésében az évforduló kapcsán ifj. Tompó Lóránd irodalomtörténész tartott előadást Amit még mindig elhallgatnak 1956-ról címmel. Az előadás után a HVIM tagjai megkoszorúzták a ferences rendi templom mellett álló politikai foglyok emlékművét. Az udvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén is levetítették Bokor Attila: 56 csepp vér című filmjét. /1956-ra emlékeztek Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2008. október 25.
Sólyom László és Traian Basescu államfők csíkszeredai találkozóján elhangzott néhány jelentős gondolat.,,Székelyföld több mint ezer évig megőrizte népe egységét nyelvében és kultúrájában, és remélem, sőt, kívánom, hogy a jövőben is megbontatlan maradjon. Ez előtt kívánok szeretettel és nagyrabecsüléssel tisztelegni látogatásommal. Örülök, hogy Basescu elnök úr velünk együtt ünnepli a magyar forradalom napját. Ez azt jelenti, Románia államfője megérti, milyen érték a román állam számára a magyar nemzet itt élő részének megmaradása és fejlődése” – mondta Sólyom László, nyilatkozva Székelyföld egységének fontosságáról, jelezve: a nemzetközi jog tiltja az etnikai arányok megváltoztatását. A magyar fő kerülte az autonómia kifejezést. Traian Basescu azonban megismételte tézisét: ugyanakkora szabadságra, autonómiára van szüksége Székelyudvarhelynek és Sepsiszentgyörgynek, mint Caracalnak vagy Konstancának. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy Traian Basescu nem ért egyet az RMDSZ új, regionális felosztásról szóló elképzelésével. Erről Sólyom László számolt be a sajtónak. /Farkas Réka: Dönteni saját sorsunkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. október 25.
Immár harmadik napja tart Csíkszeredában az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozója, szakmai megbeszélésekkel együtt. Fellépett a Nagyvárad Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely, a Háromszék Táncegyüttes, aHargita Nemzeti Székely Népi Együttes, továbbá a hivatásos néptáncegyüttesek sorába tartozó székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes is. /Antal Ildikó: Hivatásos néptáncosok a színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2008. október 25.
Az 1500-as évek végén keletkezett a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról. Első kiadása ismeretlen, lőcsei 17. századi kiadásának csak csekély töredéke maradt meg. Dallamát és kis szövegtöredékét Kodály Zoltán találta meg 1914-ben Bukovinában, Istensegíts faluban. Dózsa Dániel újra „megformálta”, ez Kőváry László: Száz történelmi rege (Kolozsvár, 1857) című gyűjteményébe épült be. Dózsa Dániel /Makfalva, 1821. jan. 30. – Búzásbesenyő, 1889. szept. 25./ hőskölteményt is írt, több regényt publikált. Különböző kolozsvári lapok munkatársa volt. Dózsa Dániel szövege most ismét közkinccsé vált: Tündér Ilona. Széphistória. Dózsa Dániel átdolgozása, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008, a kiadást gondozta Beke Sándor. /Ráduly János: Dózsa Dániel Árgirusa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2008. október 27.
Az egy főre eső Wass Albert szobormások alapján azt vélné valaki, hogy W. A. a legnagyobb magyar író, írta Sebestyén Mihály. Kifogásolta, mért nem Reményik Sándor, Kemény János, Tamási Áron /szülőfaluján kívül/ szobor készül, továbbá gróf, Bánffy Miklós, Áprily Lajos, Dsida Jenő stb. szobrát készítik el, a cikkíró folyatja az írók felsorolását. Ők „jobb ízlésű, Erdélyhez hűségesebb, egyetemes magyar irodalmat teremtettek”, mondott ítéletet a cikkben. „Miért a maga korában jelentéktelen író-nagyúr túldagasztott utókora?” Miért nincs inkább Kacsó Sándornak kultusza? /Sebestyén Mihály: Szoboröntők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Megjegyzés: Kacsó Sándor dicstelen szerepet játszott a Magyar Népi Szövetség élén! A hiányolt írók közül többnek készült szobra:1995. június 24-én Marosvécsen leleplezték Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. 2007. október 27-én felavatták Marossárpatakon Kemény János szobrát, a helybéli Miholcsa József alkotását. Székelyudvarhelyen 1993. május 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát. 2003. jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. Leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit – szám szerint 10 reliefet –, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. 2004. szeptember 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát. Szatmárnémetiben az egykori Deák téren 1997. május 16-án volt a Dsida Jenő mellszobor felavatása. Baróthi Ádám szobrászművész elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában. Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. júl. 3./ Székelyudvarhelyen leleplezték a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. /Krónika (Kolozsvár), 2004. máj. 24./ 2003. május 16-án leleplezték Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum folyosójának falán a Kuncz Aladár írót ábrázoló domborművet, amelyet alkotója, Kő Pál magyarországi szobrászművész ajándékozott az iskolának. 1991. október 13-án Bölönben ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter szobrászművész alkotását. 2004. júl. 8-án felavatták Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört.
2008. október 28.
Október 26-án, vasárnap a gyimesi csángókat kereste fel Sólyom László köztársasági elnök, másnap Székelyudvarhelyre és Nyárádszeredára látogatott. A székely Athénban, a magyar államfő a városházán találkozott helyi elöljárókkal, értelmiségiekkel és üzletemberekkel, valamint a szomszédos települések polgármestereivel. A találkozón Bunta Levente udvarhelyi polgármester elmondta: a székelyek visszakapták erdeiket, földjeiket, iskoláikat, és a szólás szabadságával is élni tudnak, de a területi autonómiát egyelőre nem sikerült megvalósítaniuk. Székelyföld szegény vidék, az egy főre eső GDP alacsonyabb, a fizetések 30 százalékkal kisebbek, mint az ország más területein. Több európai térség esetében a gazdasági gondok enyhítésére a megoldást az autonómia teljes körű biztosítása jelentette. A székelység autonómiatörekvéseiről nem hajlandó lemondani. A polgármester az államelnök segítségét kérte a Székelyföldről szóló monográfia széles, hazai és magyarországi tudósok összefogásával, akadémiai támogatással történő megírására. Bunta megköszönte az anyaország által a kilencvenes években nyújtott önzetlen segítséget, de úgy vélte, ma már a magyar–magyar viszonyt új alapra kell helyezni. Válaszbeszédében Sólyom László elmondta: bejárta a Székelyföldet, sok tisztségviselővel, értelmiségivel és közemberrel találkozott, tapasztalatokat szerzett. Megígérte, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is valamennyi nemzeti ünnepet igyekszik a határon kívül is megünnepelni, ezzel is bizonyítva a magyar nemzet egységét és azt, hogy ünnepeink is közösek. Örül annak, hogy székelyföldi útja során néhány alapvető kérdésben a nagy nyilvánosság és a román államfő előtt is kifejthette a magyar állam és saját álláspontját. Az elnök kitért az emlékezetes december 5-i anyaországi népszavazási kudarc következményeire is, s kifejezte reményét, hogy annak hatását gyakori erdélyi látogatásai is enyhíthetik. Az államfő szerint az anyaországnak a nemzetközi jog olyan pozíciót biztosít, amelyből kiindulva törődhet, segítséget nyújthat a szomszédos országban élő nemzetrészeknek. Emellett szükség van egy közös nemzetstratégiára is. Sólyom László hangsúlyozta: fontos az anyanyelvi oktatás, az egyetemi oktatást beleértve. Reményét fejezte ki, hogy a Sapientia Egyetemet is sikerül mielőbb akkreditálni, s a román állam is részt vesz majd az intézmény társfinanszírozásában. – Minden erővel arra kell törekedni, hogy Erdélyben a magyarság teljes társadalmat képezzen – mutatott rá. A közösség autonómiájához azonban politikai és gazdasági erőre, de szervezeti keretekre is szükség van. – Nem mondhatom, hogy vidámabb vagyok, mint amikor a látogatást elkezdtem – mondta Sólyom. Az elnök meglátogatta a Benedek Elek Tanítóképzőt, a református kollégiumot, majd a Küküllő Szálló éttermében rendezett állófogadáson találkozott a város elöljáróival, intézményvezetőkkel, tanárokkal, vállalkozókkal. Ötnapos székelyföldi látogatásának mérlegét megvonva, Sólyom László elmondta: rendkívül gazdag és tanulságos út volt, édes és keserű tapasztalatokban egyaránt volt része. Örül annak, hogy a székelyekkel együtt tölthette az ’56-os forradalom emlékünnepét, hiszen meglátása szerint ’56 hagyománya élőbb Erdélyben, mint Magyarországon. Látogatása során hangsúlyozta, mennyire fontos egy nemzetrész megmaradása szempontjából egyrészt az anyanyelvi oktatás, másrészt pedig az egyetemi képzés. –Az újságíró szerint az államfő kifejtette: elégedetlen a Sapientia egyetemen zajló oktatás minőségével, s azt szorgalmazza, hogy ezen az egyetem vezetése mielőbb változtasson. Sólyom László hangsúlyozta: látogatásának valamennyi helyszínén szóba került Székelyföld gazdasági elmaradottsága, illetve a helyiek elvárása, hogy a magyarországi tőke a térségben is beruházásokat eszközöljön. Az államfő Szejkefürdőn megkoszorúzta, Orbán Balázsnak, „a legnagyobb székelynek” a sírját, majd Nyárádszeredán tett rövid látogatást. Itt Bocskai István fejedelem szobránál helyezett el koszorút, megtekintette a református templomot, és a főtéren helyi lakosokkal beszélgetett. Sólyom László Marosvásárhelyről repült vissza Budapestre. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföld várja az anyaországi befektetőket. Véget ért Sólyom László erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Székelyudvarhelyen Sólyom László a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumba látogatott, ahol Ravasz László püspök, a tanintézet egykori diákja emléktáblájának leleplezésén vett részt. /Bágyi Bencze Jakab: Tanulságos út volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2008. október 28.
A hagyományokhoz híven idén októberben is sor került az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjainak kiosztására Székelyudvarhelyen, a városháza dísztermében. Október 25-én az ünnepségen telt ház előtt vehetett át EMIA-díjat a korondi Páll Lajos költő, festő és Szilágyi István író Kolozsvárról. Varga Borbála költőnek ítélték oda az alapítvány Debüt-díját. Hídverő-díjjal jutalmazta az alapítvány kuratóriuma Márkus Béla debreceni irodalomkritikust, egyetemi tanárt magas színvonalú műveiért. Életmű-díjat ebben az évben nem adtak át, köszöntötték viszont a hetvenéves írókat és költőket. Gálfalvi Zsolt írói, szerkesztői, irodalomszervezői munkásságát közelgő hetvenötödik születésnapja alkalmából Pomogáts Béla irodalomtudós méltatta. Cseke Péter egyetemi tanár értékelte ki az alapítvány által kiírt szociográfiai riportpályázatot, melynek végeredménye, a rendkívül erős mezőnynek is köszönhetően, megosztott második díj lett. A Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos magiszteri hallgatói közül Berszán Rékát Középajtáról, Dénes Emesét Varságról írt riportjáért tüntette ki a kuratórium. Zörgő Noémi és Ferencz Zsolt a Művelődés különdíjában részesült, az oklevelet és a díjat a lap főszerkesztője, Szabó Zsolt nyújtotta át. A közönség külön örömére az ünnepélyen bemutatkoztak az újonnan megalakult Udvarhelyi Székely Filharmonikusok. /R. Kiss Kornélia: Díjkiosztó gála Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2008. október 29.
A romániai magyarok, mint „őshonos etnikum, a nemzetközi jog szerint, melyre az RMDSZ programja is hivatkozik, nem mint kisebbség, hanem mint nemzeti közösség kívánjuk etnikai jogainkat élvezni közös hazánkban, Romániában, és ezek élén szerepel a székelyföldi magyar autonómia is” – áll abban az üzenetben, amelyet Traian Basescu államfőhöz intézett Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Felelevenítette a magyar és a román elnök csíkszeredai látogatását megemlítve: „míg Sólyom László konkrét etnikai jogokról, a romániai tömbmagyarságnak, a Székelyföldön élő magyarságnak etnikai területi autonómiájáról beszélt, amely egyébként konkrét követelésként 1995 óta szerepel az RMDSZ programjában... és amelyre 18 államban van példa az Európai Unióban, addig Ön, Basescu elnök úr egy másik jogra, a közigazgatási autonómia jogára terelte a szót, amely természeténél fogva nem etnikai jellegű, és amelynek bevezetése egyébként 2012-ig kötelező feladat az EU-tag Románia számára, ahogyan Ön emlegetni szokta: Caracaltól Aradig és Székelyudvarhelyig. (...) Ez a kétfele beszélés nem valamilyen steril nemzetközi jogi vita, hanem a romániai magyarság magyarnak maradásának kulcskérdése, annak a nemzetközi önrendelkezésnek a kérdése, amelyet immár 80 esztendeje annyiszor emlegettek a bukaresti politikusok, kormányok nemzeti közösségünk tekintetében, de amelynek megvalósítását, mindeddig megakadályozták”, fogalmazott a közlemény. /Elnöki mellébeszélés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2008. november 1.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, először Caracal autonómia-statútumát dolgozzák ki Hargita és Kovászna megye vezetői, gondolván, hogy autonómia-törekvéseiket illetően hatékonyabban célt érhetnek ezzel. Traian Basescu államfő adta az ötletet, hiszen vesszőparipája az, hogy valamennyi városban ugyanannyi autonómiára van szükség. Basescu rendszerint Caracalt említi példaként olyan városként, amelynek ugyanannyi autonómiára van szüksége, mint Székelyudvarhelynek. Az államfő elutasítja az etnikai alapon szerveződő, sajátos helyi önrendelkezést. /(-or-): Székely gyártmányú caracali autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2008. november 4.
„Az RMDSZ célja, hogy közösségi összefogással egy minél erősebb, számbelileg minél nagyobb, a romániai magyarság szándékait és akaratát felvállaló parlamenti képviseletet hozzon létre a következő négy évre” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, szenátorjelölt székelyudvarhelyi kampánynyitóján. Verestóy kifejtette, jelen kell lennünk azokban a struktúrákban, ahol a számunkra legfontosabb dolgokról döntenek. /Bágyi Bencze Jakab: „Minden voksot a tulipánra!” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2008. november 4.
Nevetve Töprengő címmel új szórakoztató magazin jelent meg Székelyudvarhelyen. A környéken már bejáratott lap, most a háromszéki piacot próbálja meghódítani. Alapvetően rejtvénymagazin, de különféle történeteket, válogatott idézeteket és aforizmákat is tartalmaz. /Váry O. Péter: Új lap a piacon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./
2008. november 5.
A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház is bemutatkozik Budapesten, a november 13aa és 17-e között első ízben megrendezésre kerülő dunaPart Kortárs Magyar Előadóművészeti Platformon. Magyarországon a Trafó – Kortárs Művészetek Háza és a Krétakör szervezésében a dunaPart célja a mai magyar független színház- és táncélet alkotóinak nemzetközi megismertetése, a lehetséges jövőbeli kapcsolatok kiépítése. Széles körű szakmai konzultáció után végül 25 alkotó/társulat mutatkozhat be a négynapos mustrán, melyre körülbelül hatvan külföldi menedzsert és intézményvezetőt várnak. Kroó Ádám, a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház vezetője és művészei november 13-án a Merlin Színházban mutatják be Love and money című darabjukat. A Göttinger Pál rendezte előadás sikeresnek mondható, folyamatosan játsszák. /Kánya Gyöngyvér: Világpiacra törő platform. Székelyudvarhelyi előadóművészek Nézőpontja érvényesült a dunaParton. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2008. november 7.
A Magyar Polgári Párt /MPP/ elnöksége november 3-án Székelyudvarhelyen tartotta soros ülését. Az MPP az RMDSZ által meghiúsított, elmaradt összefogás ellenére nem kívánja a magyar parlamenti képviselet létét veszélyeztetni, a közösségépítést tekinti legfontosabb feladatának. Ezért döntött a függetlenként megméretkező alkalmas személyek támogatásáról. A Magyar Polgári Párt elnöksége azokban a megyékben, illetve egyéni választókerületekben, ahol a pártnak nincs függetlenként induló támogatottja, a megyei szervezetek elnökségeinek hatáskörébe utalta annak eldöntését, valamely, a magyar közösség számára méltatlannak tekintendő jelölttől elhatárolódnak, vagy a választópolgárok lelkiismeretére bízzák a döntés meghozatalát. /MPP-közlemény. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./
2008. november 7.
Ünnepel a székelyföldi színház, tíz év telt el azóta, hogy 1998. november 6-án megtartotta nyitóelőadását Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház. Az október 12–15. között tartott dráMA – Kortárs színházi találkozó még nem tartozott szorosan az évfordulós ünnepséghez, de annak jegyében jött létre. „Ez a találkozó nem akar más fesztiválokkal vetekedni” – olvasható Nagy Pál, a színház igazgatójának köszöntőjében. Ez a kezdeményezés is azt a célt szolgálja, hogy kitörjenek a „vidéki kisszínház” kategóriából. /Köllő Katalin: Gondolatok egy kortárs színházi találkozó születéséről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2008. november 7.
„Örömmel énekeljük” mottóval november 8-án második alkalommal szervezik meg a Szászrégenben a gyermekkórus-találkozót, amelyen hét énekkar lép fel, tájékoztatott Demeter József református lelkész. A találkozón farkaslaki, gyergyóremetei, kolozsvári, körtvélyfáji, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és szászrégeni gyerekkórusok lépnek fel. A szászrégeni református templom egy másik eseménynek is otthont adott, október 27–31-e között tartották a Szászrégeni Protestáns Napokat. /Pap Melinda: Programkavalkád Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./
2008. november 8.
November 7-én Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban Pataki József (1908–1993) történészre emlékezve konferenciát tartottak, amelyen a történész munkásságát Kiss András, Sipos Gábor és Forró Albert ismertette. Pataki József történész tanári pályáját Kolozsváron kezdte, majd Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tanított, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt. Az orosz hadifogságból 1948-ban került haza, 1956-tól a kolozsvári Történeti Intézetnél és a Bolyai Tudományegyetemen dolgozott. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Úttörő értékűek Erdély gazdasági fejlődésének ütemére vonatkozó kutatásai, történetírói érdemei közé sorolják a székelység múltjára vonatkozó forrásanyag feltárását is. Fontosabb munkái: Anjou királyaink és a két román vajdaság (1944), Domeniul Hunedoara la Székely oklevéltár I-II., III. (Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával 1983, 1985, 1994), Kolozsvári emlékírók 1603–1720 (1990), Kászonszéki krónika 1650–1750 (Imreh Istvánnal közösen, 1992). A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Haáz Rezső Múzeum, a Művelődési Ház és a Városi Könyvtár november 8-án tudományos konferenciát szervez. Az állami levéltárak munkatársai témakörben Flóra Ágnes (Kolozsvár), Bicsok Zoltán (Csíkszereda), Nagy Botond (Sepsiszentgyörgy), László Márton (Marosvásárhely) mutatják be tanulmányaikat, az egyházi levéltárak kapcsán pedig Bernád Rita (Gyergyószentmiklós), Róth András Lajos – Gidó Csaba (Székelyudvarhely) előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A konferencia második része fórum jellegű, amelynek témája a levéltárak helyzete. /Konferenciák a Magyar Tudomány Napjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2008. november 8.
Az évek múlásával úgy emlékeznek, hogy a Korunk Galéria csupán egy, a magyarságot összetartó erő volt. Valójában a Korunk Galéria ennél sokkal több volt. Kántor Lajos az újító törekvést még egyetemesebbé tette. A kiállítások, azaz a Korunk Galéria folyamatos léte nemcsak az erdélyi magyarság szellemi és művészeti megmaradását jelentette, hanem egy világot átfogó vitális erőt, hangsúlyozta Jakobovits Miklós október 31-én, a kiállítás megnyitóján. És jelentette Erdély sorsszerű ábrázolását. A Korunk galériája volt a kulturális bölcsője a Kolozsvár Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi, a székelyudvarhelyi Nagy Albert gyűjteményeknek, valamint az unitárius püspökség Nagy Albert gyűjteményének. /Jakobovits Miklós: A Korunk Galéria évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2008. november 10.
A székelyudvarhelyi Művelődési Házban november 8-án díjátadással zárult a tudomány napja tiszteletére immár második alkalommal szervezett rendezvény, amelynek szervezői idén is a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Egyesület munkaközösségei voltak. Lukács István történelem szakos tanár, a Benedek Elek Líceum igazgatója ismertette és méltatta az Areopolisz Egyesület és a Csíki Székely Múzeum 2008-as évkönyvét. Az ünnepségen átadták az Udvarhelyszék Tudományáért díjat. Idén a rangos megtiszteltetést a Székelyudvarhelyen élő és ma is aktívan dolgozó dr. Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász, gyermekkardiológus szakorvosnak ítélték oda. Dr. Balla nevéhez százötvennél több tudományos írás, több mint háromszáz tudományos előadás, kutatómunka és az általa alapított Pápai Páriz Ferenc Alapítvány tevékenysége kötődik. /Lázár Emese: Kitüntetés Balla Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./
2008. november 10.
Obszcén kifejezésekkel sokkolta a Miskolci Nemzeti Színház nézőit a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadása, amely egyben ősbemutatónak is számít Magyarországon. Az első magyar erdélyi magánszínház vezetője, Kroó Ádám elmondta: társulata egy sajtóközleményben bocsánatot kért a színháztól és a nézőktől, és hibaként elismerte, hogy elmulasztották Miskolcra küldeni az előadás plakátjait, hogy az előadás csak 16 éven felülieknek szól. /Darvas Beáta: Nem kell Love and Money. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2008. november 11.
Március 15-re írja ki a népszavazást a székelyudvarhelyi önkormányzat, erről döntött a helyi tanács. A rendkívüli ülésen elsőként Izsák Balázs, a referendumot kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke tartott beszédet. Elmondta, hogy tárgyaltak Markó Bélával és Szász Jenővel is autonómiaügyben. Ha valamennyi székelyföldi önkormányzat megszavazza a kezdeményezést, kiáll az autonómia ügye mellett, akkor az többé nem lehet pártpolitikai kérdés. György Ervin prefektus kifejtette, az elmúlt időszakban több háromszéki önkormányzat is döntött az SZNT által kezdeményezett referendum ügyében, de mindegyik hibás. Ugyanis minden önkormányzatnak joga van népszavazást kezdeményezni, de a jogszabály szerint a népszavazást a kérdésben érintett településeken egy időben kell megszervezni. Kovászna megyében eddig Kézdivásárhely, Kőröspatak, Barót, Árkos és Zabola döntött a referendum megszervezése mellett. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Referendum március 15-én. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
2008. november 14.
András Csaba festőművész /sz. Székelyudvarhely, 1943/ a 30. egyéni tárlatával áll közönség elé, először mutatkozik be Marosvásárhelyen. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen tanult, majd a bukaresti Grigorescu Akadémián fejezte be – kiváló eredményekkel – tanulmányait. András Csaba saját stílusáról vallja: realista, figuratív, posztimpresszionista, színeiben expresszionista elemekkel. /Horváth Éva: Északi színek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2008. november 15.
A jövő évet, a 2009. esztendőt a legnagyobb székely, Orbán Balázs emlékének szentelik, aki 1829. február 3-án született Székelyudvarhely mellett, Székelylengyelfalván. Váradi Péter Pálnak és Lőwey Lillának köszönhetően a születési évforduló és A Székelyföld leírása megjelenésének 140. évfordulója előbb köszöntött ránk, már 2008 novemberében kezünkben tarthatjuk a jeles szerzőpáros újabb monumentális alkotását, a Székelyföld sorozat A legnagyobb székely címmel megjelent fotóalbumát, írta Sylvester Lajos. Az album a kelet-európai fotózás úttörőjének egykori felvételeit tartalmazza, összevetve a mai Székelyföld képeivel. A korabeli várak, várromok, kúriák, falvak és a székelyföldi táj képi megjelenítése már a maga korában is szenzációnak számított. Váradi Péter Pál a fotózásban egyenes ágú leszármazottja Orbán Balázsnak, honismereti fotóalbum-sorozatuknak összesét tekintve több évtized több tízezer felvételével Székelyföld képi megjelenítésében. /Sylvester Lajos: A Legnagyobb Székely feltámadása (Új Orbán Balázs-album). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
2008. november 15.
Jékely Zoltán (1913 –1982) költő 1973-ban ismerkedett meg Szabó Mihály (1924– 1996) szovátai történelem-magyar szakos tanárral, a költő erdélyi látogatásakor. Ráduly János közzé tette levelezésüket: Hajdani erdélyi tájakon. Jékely Zoltán kiadatlan leveleiből. /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008./ A levelek mellett fényképek hátára írt Jékely-sorok is találhatók. /B. D. : "Minden éjszaka odaálmodom magam" = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
