Mitruly Miklós könyve /Szóból ért az ember. Népi elbeszélések Krasznáról. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Mitruly Miklós. Erdélyi Gondolat. Székelyudvarhely, 1999/ az élő folklór lejegyzése. Történetei ezért nem férnek bele a katalógusokban szereplő hagyományos epikus sémákba, állapította meg Keszeg Vilmos. Kár, hogy ez három évtized késéssel történt. Ha az anyagban rejlő tanulságok korábban fogalmazódtak volna meg, ma talán a XX. század változásokkal, átalakulásokkal, újításokkal teli népi kultúrájáról is többet tudnánk. /Keszeg Vilmos: Megkésett könyv a folklórról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
1999. október 25.
Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
1999. november 2.
Megtartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Középiskolás-szövetség (RMKSZ). A középiskolások azzal indokolják az új alapokon induló kulturális és érdekképviseleti szerv életre hívását, hogy korábbi szervezetük, a MAKOSZ több éve rossz ügyvitelt folytat, s ezt az ifjúság részéről érkező negatív visszajelzések is megerősítik. Az alakuló ülésen a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek és a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum és a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum diáktanácsainak képviselői vettek részt. Kidolgozták az alapszabályt és a cselekvési programot, amelyben megjelölték, hogy rövid távon a tömörülés programszervezéssel és a diáktanácsoktól érkező tervezetek anyagi és szellemi támogatásával kíván foglalkozni. Az RMKSZ-t támogatásáról biztosította a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége (DUMA) és több közéleti személyiség. /Új diákszövetség alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./
1999. november 2.
Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház első teljes évadjának második premierje vígjáték, Carlo Goldoni a Két úr szolgája című komédiája. A sikeres előadás rendezője a magyarországi Gáspár Tibor. /Thália új hajlékában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./
1999. november 2.
A bukaresti Kovács Albert professzor esszéit, tanulmányait és publicisztikáit tartalmazza Szépeszmény poétikák /Kelet-Nyugat Kultúráért Alapítvány és a Lyra Kiadó/ című könyve. - A másik új kiadvány A verselgető népi költők antológiája a Kicsiny dalaim /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című kötet. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1999. november 4.
A Pax Romana mozgalomról Jakabbfy Tamás, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ felelős szerkesztője tájékoztatott. A Pax Romana mozgalom világszintű, 1921-ben kezdődött. Ma már az öt lakott kontinens mindegyikén megtalálható. Erdélyben 1992 óta létezik. Azzal a céllal született, hogy kapcsolatot létesítsen az értelmiségiek között, mert elszigetelten él a katolikus értelmiség. A Pax Romana ezek között egyfajta hálót, láncot szeretne kialakítani. Vannak helyi Pax Romana csoportok - például Brassóban, Székelyudvarhelyen, Szatmáron. A Pax Romana nem kirekesztő jellegű, sokszor hívnak nem katolikus előadót is. - A jelenlegi egyetemisták és frissen végzettek is szép számban jelen vannak, minden év tavaszán egyetemistáknak és középiskolásoknak szóló rendezvényeket szerveznek. - A Pax Romana apolitikus szervezet a világon mindenhol. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közéletben nem kíván jelen lenni, de a Pax Romana szervezetként nem foglalhat állást politikai kérdésekben. /Gál Mária: Az értelmiségi lét meghatározó eleme a közéletiség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
1999. november 6.
Október 23-án összeült néhány erdélyi középiskola, /a szatmári Kölcsey Ferenc, Kolozsvárról a Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Líceum, a kézdivásárhelyi Tanítóképző, a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum/ diáktanácsa. A küldöttek elhatározták, hogy a MAKOSZ-szal (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) szembeni elégedetlenségük miatt megpróbálnak kidolgozni egy új utat a középiskolás diákszervezeteket tömörítő szövetség számára, megalakították a Romániai Magyar Középiskolás Szövetséget. - A MAKOSZ természetesen még működik, és folynak az egyeztetések arról, hogyan tovább, mert mindenki tudja, hogy ez a két szervezet párhuzamosan nem létezhet. Több alternatíva is létezik: az egyik az lenne, hogy a MAKOSZ-t is tovább vinni, ha ez nem megy, akkor az RMKSZ vonalát követni, esetleg a két szervezetet összevonva egy harmadikat indítanánk el. /Gáspár Miklós: MAKOSZ, holnap PISZOK Az RMKSZ mint alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1999. november 8.
Nov. 6-án Kolozsváron tartotta küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A megnyitó beszédet Buchwald Péter ideiglenes prefektus tartotta. Bíró Károly EMT-elnök a szervezet tevékenységéből az idén szervezett konferenciákat emelte ki: Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, SZÁMOKT ?99, OGÉT ?99, ÉPKO ?99, Körmöczi János Fizikus-napok, Országos Szakmai Napok (OSZN). Égly János, kiadói elnökhelyettes kifejtette: a Műszaki Szemle EMT-kiadványokhoz nagyon nehezen gyűlnek össze az egy-egy lapszámhoz szükséges tudományos dolgozatok. - A kiadói tevékenység legnagyobb megvalósítása a Transindex (http:www.transindex.ro) elnevezésű internetes napilap beindítása. Deák Melinda, az EMT gazdasági titkára hangsúlyozta: az anyagi gondokon új pályázati lehetőségek felkutatása, illetve a bejegyzésre váró Technorex cégen keresztül történő kereskedelmi tevékenység beindítása segíthet. A brassói, székelyudvarhelyi, illetve a nagyváradi fiókszervezet képviselői is beszámoltak tevékenységükről. /Kiss Olivér: EMT Küldöttgyűlés. Erdélyi műszakiak seregszemléje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
1999. november 8.
Nov. 5-6-án Székelyudvarhelyen nyolc székelyföldi ifjúsági információs iroda részvételével tartották meg az IFINET, az információs irodák tömörítő szervezetének tanácskozását, ahol elfogadták a szakmai etikai kódexet. Az IFINET terve az, hogy a régiót átfogó információs hálózattá alakuljon. Jelenleg az irodák minimális szolgáltatási kötelezettsége a pályaválasztási, felvételi, turisztikai, szórakozási lehetőségekről szóló adatok birtoklása és hozzáférhetőségének biztosítása a fiatalok számára. Az ehhez kapcsolódó irodai munka megkönnyítésére az IFINET keretén belül számítógépes adatbáziskezelő programot adtak át minden irodának. /Ifjúsági irodák tanácskozása Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
1999. november 9.
A Magyar Állandó Értekezlet keretében október 26-án oktatási szakbizottság alakult Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A bizottság elnöke Gál András Levente magyarországi államtitkár. Az ülésen az RMDSZ színeiben Asztalos Ferenc képviselő volt jelen. A szakértői bizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg, illetve jelentéseket tesznek a magyar kormánynak. Az ajánlások, jelentések nyomán a magyar kormány jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezheti. - A határon túli magyar nyelvű oktatást támogató magyarországi intézmények vizsgálatába be kell vonni az Apáczai Közalapítványt, a Domus programot, az Illyés Közalapítványt, a magyar felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatait, a Magyar Nyelvi Intézetet, a magyar ösztöndíjtanácsok rendszerét, a Márton Áron Szakkollégiumot és a Nemzetközi Hungarológiai Központot. Egyetértettek abban, hogy el kell készíteni a határon túli magyar tudományos műhelyek kataszterét. Pályázati rendszer alapján kell kijelölni azokat, akik bekapcsolódnak a kutatási programba, igénybe kell venni a határon túli szaktekintélyeket, tudományos kutatóműhelyeket is. /Jakab Árpád: Kétes protekció helyett biztos pályázati rendszert akarnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./
1999. november 9.
Megjelent a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat októberi száma. Ebben Kovách Géza udvarhelyi születésű történész Haynau első aradi áldozatai címmel közölt tanulmányt. Dr. Németh Kálmán, a bukovinai Józseffalva plébánosa budapesti útjára (1937-ben) készített "emlékiratában" a moldvai csángóknál folytatott missziós tevékenységéről és a bukovinai magyarok helyzetéről számolt be. A plébános Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts és Józseffalva lakóinak Bácskába történt áttelepítését irányította. /Megjelent a Székelyföld. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./
1999. november 10.
Guttman Mihály karmester fél évszázada a kolozsvári Zeneiskola tanára, több mint húsz évig a kolozsvári Filharmónia művészeti titkára volt, közben pedig a zenekart is vezényelte. Jelenleg a Székelyudvarhelyen székelő Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöki tisztét tölti be, emellett tanít a zeneiskolán és vendégszerepléseket is szívesen vállal. A Dalosszövetség tulajdonképpen a kórusok és az öntevékeny zenei együttesek fóruma. Jelenleg több mint negyven együttest, kórust és zenekart fog össze. A jelenleg 2000 tagot számláló szövetségre föltétlenül szükség van, megszervezi a kórustalálkozókat, a zenekari és fúvószenekari találkozókat. Guttman Mihály kiemelte, hogy a legfontosabb az lenne, hogy magyar zenetanárokat képezzenek. Ez a képzés Nagyváradon, a Sulyok István Főiskolán beindult. Másrészt fontos az, hogy a magyar zenetanárok tudják használni az elemi iskola részére írt magyar tankönyveket. Nagyon fontos szerepe van a népdaloknak, melyeket gyermekkorban kell megszerettetni és megtanítani. Nekünk nem a Nyugatot kell majmolnunk, hanem őrködni mindazon, ami a mi népdalkincsünk, amit Kodály, Bartók, Bárdos nekünk örökül hagyott, mondta. /A Nyugat majmolása helyett Őrködnünk kell népdalkincsünk felett. Interjú Guttman Mihály karmesterrel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./
1999. november 11.
Nov. 10-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a Csomád-Bálványos régió fejlesztési stratégiája elnevezésű kiállítás. A kiállítást Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Jánosi Csaba, a bemutatott anyag készítője nyitotta meg. Néprajzilag, történelmileg, mezőgazdasági és turisztikai szempontból is érdekes Lázárfalva, Torja, Tusnádfürdő, Bálványos stb. vidéke. /Kiállítás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
1999. november 11.
Papp Attila Oktondi okosok /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999/ című gyermekverskötete magánszemélyek támogatásával jelent meg az udvarhelyi. A borító és az illusztrációk Ferenczi Béla munkái. /Papp Attila Oktondi okosok című könyvéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./
1999. november 11.
Megjelent a Hírmondó /Székelyudvarhely/, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár negyedévi hírlapjának harmadik száma. A kiadvány Benedek Elekre emlékezett születésének 140. évfordulóján, dr. Bakk Elek székelyföldi orvos alakját dr. Bakk Sára idézte föl, Keszler Ibolya a Szolnokon lezajlott kárpát-medencei szépkorúak szavalóversenyéről számolt be. /Fekete B. Zoltán: Harmadszor is: Hírmondó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./
1999. november 12.
Megjelent Beke Sándor Erdélyi homály /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999/ című verskötete, amely eddig megjelent versköteteiből nyújt válogatást. Beke Sándor az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó alapítója és igazgatója. /Új könyv figyelmességgel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1999. november 13.
Vofkori László, a földrajztudomány doktora, a kétkötetes Székelyföld útikönyve szerzője munkájáért Budapesten a Széchenyi István-díjat kapott. Vofkori László brassói születésű, székelyudvarhelyi földrajztanár számos tudományos dolgozat szerzője. Orbán Balázs óta, akinek hatkötetes munkája, a Székelyföld leírása 1868-ban jelent meg, sok változás történt: a településhálózat átalakult, változott a helyi lakosság szokásrendje, sőt még a természeti táj is módosult. Orbán Balázs óta a szerzők Székelyföldnek csak egyes részeit járták be, így például Bányai János, Kelemen Lajos, Benkő Samu, Kisgyörgy Zoltán, Ferenczi Géza és István, továbbá Beke György. Azonban összefoglaló jellegű, rendszeres, tudományos igénnyel megszerkesztett útikönyv ezidáig nem jelent meg. Ebben van Vofkori László könyvének jelentősége. Az 1200 oldalas munkában közel 600 települést mutatott be. /Balás Árpád: Egy mai Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Nov. 13-án Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte Marosfőn az új katolikus templomot. Jelen volt Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely főesperesei, valamint a környékbeli helységek egyházi vezetői. Dr. Jakubinyi György köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy az impozáns, modern stílusú templom felépülhessen. /Templomszentelés Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
1999. november 15.
Nov. 12-14-e között zajlott le Székelyudvarhelyen a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ VII. kongresszusa. Az RMDSZ vezetése nem képviseltette magát, üdvözlő levelet sem küldtek. Jelen volt viszont Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Pap Kincses Előd, a Reform Tömörülés alelnöke. Nagy Pált (Székelyudvarhely) újra elnökké választotta a kongresszus. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSZ-ek és ifjúsági szervezetek között. /Az RMDSZ nemlétezőnek tekintette. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ A zárónyilatkozat szerint a szövetség nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti együttműködés javítására, valamint a helyi RMDSZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. /MISZSZ-kongresszus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1999. november 16.
Megjelent A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című tanulmánykötet, amely - alcíme szerint - a székelyföldi románok történetével foglalkozik. A kutatási program vezetője és a könyv társszerkesztője Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa volt. Hermann Gusztáv Mihály tanulmánya (Villa nostra olachalis - Egy hamis oklevél utóéletéről) nemcsak a szakemberek számára érdekes. Egy 1301-re keltezett, hamisított oklevél alapján - még kellő ellenérvek felsorolása után is - az oláhfalusi "kenézség" létezésének bizonyítékáról beszéltek román történészek. Sabin Opreanu, aki ismerte az oklevél hitelességét kétségbe vonó véleményeket, 1925-ben azt állította, hogy a 14. században Udvarhelyszék népességének legalább 40%-a román volt. /P. Buzogány Árpád: Tanulmánykötet a székelyföldi többség kisebbségéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 16./
1999. november 17.
A 80 éves Bandi Dezső munkássága elismeréséül kitüntetést kapott Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Minden idejét leköti a Marosvásárhelyen működő faragókör vezetése. Nem jár szakmai konferenciákra, értekezletekre, mert a tárgyalkotás folyamatát fontosabbnak tartja. Nem ért egyet azzal, hogy a folklórizmust fölösleges. Bandi Dezső /sz. Magyarsáros, 1919. okt. 7./ Ösztöndíjasként elvégezte Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát. A fiatal művész az egyéni alkotómunka helyett a közösségépítést, a nép felkarolását helyezte tevékenységének előterébe. 1957-től, több mint egy évtizeden át, a Népi Alkotások Háza Maros megyei irányítója. 1963-ban már 170 népi alkotási kört irányított több mint ezer taggal. A naiv művészeti ágak - festészet, szobrászat - és a szellemi néprajz hagyományainak felkarolásával foglalkozott. Cikkeit az A Hét, az Utunk, az Előre és a Művelődés közölte. 1990 után sem szűnt meg kapcsolata a művészi tárgyak alkotóival. /Bölöni Domokos: Néhány perc Bandi Dezső tanár úr társaságában. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), nov. 17./
1999. november 18.
Csíkszeredában bemutatták dr. Kiss J. Botond A Delta könyve című munkájának második, bővített kiadását. Az első kiadás 1981-ben jelent meg. - Gotthárd Béla az Erdélyi Nimród folyóirat legújabb számát ismertette a könyvbemutatón. /Fekete B. Zoltán: Természeti kincseink népszerűsítése. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./
1999. november 18.
Megjelent a Ion Creanga Könyvkiadó és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó által újraindított Nagyapó mesefája sorozat második kötete: Ion Creanga meséi Sütő András fordításában. Elsőként a székelymuzsnai Bán Péter mesefordításai láttak napvilágot. /Ion Creanga meséi magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./
1999. november 18.
A marosvásárhelyi Vatra című irodalmi havilap augusztusi számát a jelenkori romániai magyar nyelvű irodalom bemutatásának szentelte. Cistelecan Alexandru főszerkesztő-helyettes megállapította, hogy a nemzetiségek irodalma iránti érdeklődés csökken, a román írók számára - olvasói minőségükben - a romániai magyar irodalom egyáltalán nem létezik. Ennek legfőbb oka, hogy kevés fordítás jelenik meg; a kötetek száma elenyésző. Stoiciu Liviu Ioan, a Viata Romaneasca irodalmi lap munkatársa az elszigetelődésben szándékosságot lát; a szerzők magyar nyelvű olvasóiknak írnak. A Román Írószövetség magyar ("zárt") szakosztálya pedig "csak ők tudják, miért és kinek" alapon oszt ki évi díjakat olyan szerzőknek, akik "semmit sem fognak számítani a román irodalom történetében". Stoiciu azt is felrótta, hogy a magyarok nem írnak és közölnek románul is. /Irodalmunk helye a román köztudatban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./
1999. november 18.
A Székely Dalegylet /Székelyudvarhely/ hangversennyel köszöntötte karnagyát, Mészárosné Gyarmathy Ildikót, aki 30 éve áll a kórus élén. Az ünnepségen Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke bejelentette: a Székely Dalegyletet felvették az Európai Kórusok Szövetségébe, karnagyát pedig a Kárpát-medencei Magyar Kórusok Szövetsége a férfikari szakosztály elnökévé választotta. /Gellért Géza, a Székely Dalegylet ügyv. elnöke, Székelyudvarhely: Akit tisztelet illet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1999. november 23.
Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa. Ezen az ülésen került volna sor Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor tanácselnök és Csedő Csaba polgármester meghallgatására, viszont az érintettek nem jelentek meg az ülésen. Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa egy korábbi ülésén megvonta bizalmát a megye, valamint a város vezetőitől: Dézsi Zoltán prefektustól, Kolumbán Gábor tanácselnöktől és Csedő Csaba polgármestertől, a csíkszeredai kétnyelvű főiskolai tagozat beindításában játszott közreműködésük miatt. /Dézsi, Kolumbán és Csedő. A "vádlottak" nem jelentek meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./
1999. november 23.
Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./
1999. november 27.
Nov. 27-én Babes-Bolyai Tudományegyetemen a Comenius Tudományos Diákkör szervezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak. Szilágyi Pál, az egyetem rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi magyar tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főiskolai szintű intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Addig, ameddig létrejön az önálló magyar tannyelvű egyetem, a magyar tagozatok erősítéséért, az önálló karok létrehozásáért kell tenni. Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató kifejtette, hogy 1989-ben Romániában 107 líceumban működött magyar tagozat, ez a szám 1990-ben 136-ra nőtt, 1989 előtt egyetlen magyar líceum sem működött az országban, addig ma 50 tanintézetben folyik csak magyar nyelven az oktatás. Szamosközy István, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Karának dékán-helyettese emlékeztetett: 1990-ben 8 tanár oktatott a magyar tagozaton, jelenleg 27 tanár áll a 152 magyar diák rendelkezésére. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos elnöke a szövetség megalakulásáról és tevékenységéről beszélt, Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke pedig a pedagógusi életfelfogásról írt esszéjét olvasta fel. Bajcsi Ildikó, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója jelezte, hogy Kovászna megyében jelenleg több mint ötszáz képesítés nélküli óvónő, illetve tanítónő tanít. Létszámuk jövőre visszaesik háromszázra. Sajnos, nem azért, mert utánpótlás érkezik, hanem azért, mert ennyire csökken a jövő évben a magyar gyerekek száma Kovászna megyében. /Szabó Csaba: A közoktatás reformjáról értekeztek a pedagógusok A reform kulcsa az iskolaigazgatók zsebében van. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
1999. november 29.
Nov. 28-án Csíkszentsimonban leleplezték az 1848-49-es szabadságharcban, valamint a két világháborúban elesett hősök emlékművét. A monumentális emlékművet a Pro Csíkszentsimon-Csatószeg Alapítvány állíttatta, kivitelezője pedig a székelyudvarhelyi Tamás István. Tamás József püspök felszentelte az emlékművet, amelyen 24 első világháborús, 36 második világháborús és 14 negyvennyolcas szabadságharcos hős neve sorakozik. /Emlékmű szabadságharcosoknak, világháborús hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./
1999. november 30.
Nov. 27-én Székelyudvarhelyen díjat osztott az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. A kisregénypályázatra 103 pályamunka érkezett. A zsűri az első díjat megosztotta, így tehát a két első díjas: Penckófer János (Beregszász, Kárpátalja) és Zsidó Ferenc (Székelyudvarhely). Második díjat nem osztottak, s a harmadik ugyancsak megosztott - a sepsiszentgyörgyi Balogh László kapta, illetve a Máramaros jeligét választó szerző. A díjátadás után Gálfalvi Zsolt, az A Hét főszerkesztője köszöntötte 70 éves vagy annál idősebb erdélyi magyar írókat: a 90. évét betöltő Anavi Ádám /Temesvár/ költőt, színműírót, a 80 éve Nagy Ilona /Nagyszalonta/ prózaírót, a 75 esztendős Papp Ferenc /Marosvásárhely/ prózaírót és Nagy Pál /Marosvásárhely/ irodalomtörténészt, a 70 éves Kányádi Sándor /Kolozsvár/ költőt és Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy/ írót. /Megosztott díjak Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Kiosztották a kisregény-pályázat díjait. = Népe (Csíkszereda), nov. 29./
