Orbán Viktor vezetésével a FIDESZ küldöttsége jan. 22-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Céljuk: kapcsolatteremtés a parlamenti és parlamenten kívüli pártokkal és szervezetekkel. Találkoztak Victor Stanculescu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu helyettes külügyi államtitkárral is. Látogatásuk végén sajtótájékoztatót tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1991. január 22.
Jan. 22-én a nagybányai törvényszéken újabb tárgyalásra kerül sor az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes porom ügyében perbefogott magyar és cigány vádlottak ügyében. A tárgyalást febr. 19-én folytatják. A nagyernyei Csipor Antalt elgázoló régeni Covaci Ioan ügyében az ügyészség nem foglalt állást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./
1991. január 22.
Jan. 19-én előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pál 49 éves marosvásárhelyi lakost, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak azzal, aki rugdosta Cofariut. A márciusi események ártatlan magyar áldozatainak gyilkosai még mindig szabadlábon vannak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1991. január 22.
A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölni kezdte az 1990. március 19-21-i események kivizsgálásáról készült parlamenti jelentést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1991. január 23.
Jan. 23-án éjszaka már másodszor verték szét ismeretlenek Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Líceum névtábláját, az előző hónapban pedig Kőrösi Csoma Sándor domborművét törték össze. /Gazda József: A megdobált Kőrösi Csoma Sándor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./
1991. január 23.
Marosvásárhelyen lezajlott a Független Magyar Párt V. országos konferenciája. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyarság politikai pártjai lépjenek koalícióba. Megerősítették országos elnöki tisztségében dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvost, társelnök: Kiss Kálmán tanár /Marosvásárhely/. Az elnökség tagjai: Kollár József /Temesvár/, Enyedi Miklós /Marosvásárhely/, Kiss József /Szatmárnémeti/. Az országos konferencia előtt tisztújítás volt két megyében. Máramaros megyében a párt új elnöke Pusztai János író, Szatmár megyében pedig Soós Angéla színésznő. A vezetőség tagjai: dr. Bálintfy Imre, Kiss József, Badzay Chila Gábor és Menyhárt János. Az Erdélyi Futár szerkesztésével Badzay Gábort bízták meg. /Tisztújítások a Független Magyar Pártban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1991. január 24.
Petre Roman miniszterelnök a török kormányfő meghívására jan. 24-én kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba utazott. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoztak. Románia rövidesen 50 millió dolláros hitelt kap török áruk importálására. Jildirim Akbulut miniszterelnök megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy a romániai török kisebbség teljes szabadságot élvez. A román kormányfőt fogadta Turgut Özal államfő is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./ Petre Roman hazaérkezése után sajtóértekezleten összegezte tapasztalatait. Jórészt Románia és Törökország erőfeszítései nyomán valóra váltható az a török elgondolás, hogy Fekete tengeri övezetet alakítsanak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1991. január 25.
Temesváron tízezres tömeg tüntetett, Ion Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetést az ellenzéki pártok szervezték. /MTI/
1991. január 25.
Az Adevarul Harghitei /Csíkszereda/ jan. 25-i száma Kincses Elődöt Szaddam Husszeinhez hasonlította /G. Mihail: Hic jacet lupus!/
1991. január 25.
Marosvásárhely volt November 7-e lakónegyedében rendszeresen megverik a magyarokat. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./
1991. január 25.
A 23 tagú alkotmányozó bizottság 1990. szept. 3-án kezdte meg munkáját, melyben két RMDSZ-képviselő is részt vesz. Hajdu Gábor az államszervezési kérdésekkel foglalkozó csoport tagja, Frunda György pedig az emberi jogokkal foglalkozóé. Frunda György egyben a bizottság titkára. Frunda nyilatkozott az eddig elvégzett munkáról. Nem elégedett, hangsúlyozta, de amit lehetett, azt megtették Hajdu Gáborral együtt. A kollégák értékelték munkájukat addig, amíg a nemzetiségi problémákról nem volt szó. Frunda kiemelte, hogy az Iliescu elnök által is aláírt Párizsi Chartában először szögezték le, hogy a nemzeti kisebbségek jogai az ENSZ által kikiáltott egyetemes emberi jogok részei. Ezt nem akarták megérteni a román kollégák. Az anyanyelvi oktatásnál kiegészítést kért Frunda György: az anyanyelvi oktatást biztosítsák minden fokon. /Nagy Miklós Kund: Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./
1991. január 25.
A helytállásért, a Diktatúra Elleni Alapítvány díját első ízben Tőkés László püspöknek és feleségének ítélték oda. A díjat jan. 25-én Pungor Ernő akadémikus adta át Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1991. január 25.
Jan. 25-én meghalt Bajor Andor író, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ katolikus hetilap főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Bajor Andor /Nagyvárad, 1927. szept. 30. - Kolozsvár, 1991. jan. 25./ a Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia szakos diplomát. 1949-től gyakornok a Bolyai Tudományegyetemen, majd magyar tanszéken tanársegéd. 1953-tól az Állami Irodalmi Kiadó szerkesztőségi tagja, 1969 után az Előre munkatársa. A humoros művekben talált igazi hangjára.
1991. január 25.
Budapesten aláírták a román-magyar kereskedelmi egyezményt, melynek értelmében 1991-től a két ország között minden elszámolás konvertibilis valutában történik, a két ország külkereskedői közvetlenül állapodnak meg, a nemzetközi kereskedelemben szokásos feltételekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1991. január 25.
A Népszabadság évi előfizetési díja Romániában 5792 lej, a Nemzeti Sporté 4018 lej. Romániában 43 magyarországi - ugyanakkor 189 kínai - újság fizethető elő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./
1991. január 26.
A BMDSZ /Bánsági Magyar Demokrata Szövetség/ 1989. dec. 23-án alakult meg. Jan. 26-i ülésükön úgy döntöttek, hogy a jövőben az RMDSZ Temes megyei szervezete lesz a nevük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1991. január 26.
Nem érzem magam magyarnak. Csángónak sem. Románnak tartom magam, még ha valaha be is bizonyosodna, hogy mi magyar származásúak vagyunk. - nyilatkozta Ion Robu bukaresti római katolikus érsek. "...nem örvendünk, ha magyarnak neveznek bennünket." /Interjú Ioan Robu bukaresti katolikus érsekkel. Tinerama lapból átvette: Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./
1991. január 26.
A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ Romániában járt küldöttsége a román kormánnyal való tárgyalásokat követően bejelentette, hogy javasolni fogja, nyújtsanak Romániának egymilliárd dolláros kölcsönt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./
1991. január 26.
A marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentés /Minzatu-jelentés/ elrejti az igazságot, hangsúlyozta a Romania Liberában Sorin Rosca-Stanescu. /A cikk magyar fordításban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./
1991. január 26.
Az öbölválságra hivatkozva a vámőrséget a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ rendelték alá, ez a szerv senkinek sem tartozik elszámolással. Szigorú a vámvizsgálat, aki többször volt már külföldön, azt visszafordítják, csak kevés élelmet és egy váltás ruhát lehet kivinni, továbbá igazolást kérnek: szabadságon van-e az illető. /Lokodi András: Mi újság a határon? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
1991. január 28.
Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1991. január 29.
A szenátusban Vasile Ion szenátor, Buzau megyei orvos interpellált, követelve Kincses Előd ügyvéd elleni eljárás megindítását. A szenátor azt állította, hogy Kincses Előd aktívan részt vett az 1990. márciusi eseményekben, nyíltan buzdította a magyar lakosságot erőszakos románellenes cselekményekre. Kincses Előd a felelősségre vonás elől Magyarországra menekült és ott kiadott egy könyvet Marosvásárhely fekete márciusa címmel, melyet a Népszabadság közölt folytatásokban. Másnap Markó Béla szenátor intézett interpellációt, tiltakozva a Front-csoport beadványának uszító hangneme ellen. A sorozatos megfélemlítések miatt ezer és ezer Maros megyei magyar hagyja el lakhelyét és az országot. Bizonyítékok vannak arra, hogy Kincses Előd pozitív szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben, ennek ellenére többször halállal fenyegették és más magyar nemzetiségűekkel együtt őt is diszkreditálni akarják. Markó Béla kérdést intézett a kormányhoz és a főügyészhez: A marosvásárhelyi jelentésből kitűnik, hogy a rendőrség azonosíthatta volna az igazi vétkeseket, beleértve a rendőrség, a hadsereg egyes tagjait is. Miért mellőzték a Maros megyei RMDSZ által előterjesztett dossziékat? Miért nem vizsgálták ki Ioan Judea ezredes és Ioan Scretiu tartalékos ezredes, volt megyei alelnök és mások szerepét a marosvásárhelyi eseményekben? Miért bízták a vizsgálatot a helyi szervekre, amelyek maguk is szerepet játszottak a történtekben? Ezután Mihail Iurcu szenátor Tőkés László püspök ellen interpellált, kifogásolva, hogy a püspök néhány nap múlva Budapesten, a Várban beszédet fog mondani az erdélyi művészek kiállításának megnyitóján. Miért járult hozzá a kormány ahhoz, hogy újra elhagyja az országot , hátha megint az ország érdekei ellen fog beszélni? Iurcu szenátor a továbbiakban tiltakozott az ellen, hogy Tőkés László könyvét /Temesvár ostroma 1989, Budapest, 1990/ mégis behozták az országba. /Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1991. január 29.
Az RMDSZ parlamenti csoportja tiltakozott az 1990. jún. 13-15-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentésének a Csíkszeredában 1990. jún. 13-án történtekkel foglalkozó része ellen. Románellenes jelszavak nem hangzottak el, az ottani esetből nem lehet következtetéseket levonni Hargita és Kovászna megye magyarságára vonatkozóan. A jelentés gyűlöletet szító, etnikumközi konfliktusokat provokáló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1991. január 30.
A Vatra Romaneasca hívei tüntettek Bukarestben a hivatalos marosvásárhelyi jelentés ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ Iliescu elnök a tévében nyilatkozott: a parlamenti vita során kifejthetik az egyes pártok észrevételeiket a jelentéssel kapcsolatban. /MTI/
1991. január 30.
Megrongálták a brassói zsinagógát. Múlt nyáron antiszemita feliratok is megjelentek a városban. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
1991. január 31.
Ion Iliescu elnök kétnapos látogatásra Olaszországba érkezett. Tárgyalt Gianni De Michelis külügyminiszterrel, Francesco Cossiga köztársasági elnökkel és Giulio Andreotti kormányfővel, megállapodtak a román-olasz együttműködési keretegyezményre vonatkozó tárgyalásokról majd febr. 1-jén fogadta a pápa. Iliescu elnököt a pápai kihallgatásra elkísérte Adrian Nastase külügyminiszter is. Iliescu elnök olasz üzletemberekkel tárgyalt, majd találkozott az olaszországi román emigráció több tagjával. Kisebb román csoport tüntetett a román elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3, 5./
1991. január 31.
Magyar-román oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten, jan. 30-án. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezmény kidolgozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./
1991. január 31.
Máramarosszigeten jan. 27-én éjjel provokáció történt, a főtéren álló Ioan Mihail de Apsa szobor nyakába egy máltai lovagrendet szimbolizáló keresztet tettek és egy fordítva állított magyar kokárdát. Az RMDSZ máramarosi vezetősége nyilatkozatban ítélte el ezt a provokációt. Apsa a két nép együttélésének szószólója volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Erre emlékezett a Máramarosszigeti Napló hetilap az elmúlt év során. A provokációval éket akarnak verni a két nép közé, hasonlóan ahhoz, ahogy 1990. márc. 10-én az Eminescu utcai iskola Petőfi domborművét meggyalázták. /Mazalik Alfréd: Elhibázott Provokáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., a Máramarosszigeti RMDSZ nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
1991. január folyamán
Januárban megjelent a Margitta, a margittai RMDSZ folyóiratának első száma.
1991. január folyamán
A Bod Péter Közművelődési Egyesület /Csernáton - Alsócsernáton/ is önálló kiadvánnyal rukkolt elő, januárban megjelent a Csernátoni Füzetek első száma.
