A Kézdivásárhelyen az Agache-üggyel kapcsolatos letartóztatások ellen közös nyilatkozatban tiltakozott Kézdivásárhely polgármesteri hivatala, a Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Polgári Szövetség fiókszervezete, az RMDSZ és a MADISZ helyi szervezete. "Ez a megtorló intézkedés ellentmond a Nemzeti Megmentési Front amnesztia-határozatának és a nemzetközi jog előírásainak. 1989. december 22-én a népharag országszerte az elnyomó szervek addig rendkívül durván viselkedő képviselői ellen fordult. Ezt máshol mindenütt elismerték a forradalom természetes megnyilvánulásának, nálunk pedig bűnügyi eljárást indítanak ezeknek a Ceausescu-bizalmiaknak az érdekében és a forradalmat végrehajtó tömeg egyes tagjai ellen." /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ Letartóztatások: nov. 26-i jegyzet.
1991. február 6.
Az RMDSZ Országos Elnöksége arra hívta fel tagjai figyelmét, hogy mindenki saját belátása és lelkiismerete szerint vegyen részt az alkotmány elfogadásával kapcsolatos dec. 8-i népszavazáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1991. február 7.
A rádió bukaresti magyar és német szerkesztőségének élére olyan főszerkesztőt neveztek ki, aki épp hogy csak tud valamit magyarul és németül. /Rendnek kell lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./
1991. február 7.
Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/
1991. február 7.
Horn Gyula bukaresti sajtóértekezletén kifejtette: "Mindenkivel sikerült találkoznunk, akivel a magyar-román viszonnyal, a nemzetközi helyzettel kapcsolatban fontos eszmecserét folytathattunk" Megnyugtató volt, hogy a tárgyaló felek többsége "nem vitatta azt, hogy nekünk jogunk van az itt élő magyarság kérdéseivel foglalkozni." Ez nem jelent beavatkozást. "Ugyanakkor vannak egyes politikusok itt, Romániában, akikben még élnek a régi fenntartások és görcsök. Időnként hisztérikus megnyilatkozások hangzanak el" Horn megállapította, hogy az ún. Hargita-Kovászna jelentés "kárt okoz az itteni magyarság, a Magyar Köztársaság és Románia kapcsolataiban." /"Európa normái és követelményei?" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. február 7.
Nov. 26-án letartóztatták Kézdivásárhelyen Héjja Dezsőt, majd nov. 29-én Filip Orban Danielát. Héjja Dezső huga, Könczey Emilia mondta el, hogyan történt a letartóztatás. Héjja Dezső idézést kapott, hogy jelenjen meg a rendőrségen. Ennek eleget tett, majd üzentek a feleségének, hogy vigyen be a férjének váltó fehérneműt. A feleség és Héjja Dezső huga bement a rendőrségre, akkor tudták meg, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. Fényképeket mutogattak nekik, hogy kit ismernek fel. A rendőrségen közölték velük, a hozzátartozókkal, hogy segíteniük kell a többi személy azonosításában. Ha nem kerülnek elő a bűntársak, akkor Héjja Dezső 15-20 évet is kaphat, de ha segítenek, akkor másfél évre csökkenhet a büntetése. A rendőrségen közölték velük, ne mondják el senkinek, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. /Iochom István: Az Agache-ügy fejleményei. Egy letartóztatás története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. február 7.
Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. február 7.
Az egész romániai magyar sajtót a megsemmisülés réme fenyegeti, lap főszerkesztője, Magyari Lajos költő. A Háromszéket olvasói hűsége, a mintegy huszonötezres példányszám eddig megőrizte. Most viszont az újabb papíráremelés /a valamikori kilogrammonkénti hat lej helyett jelenleg százhúsz lej/, az energiaárak emelése, a szolgáltatások díjainak növelése nehéz helyzetet teremtett. Kénytelenek a lap árát emelni. /Magyari Lajos: Lapunk sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. február 8.
Romániában dec. 8-án népszavazást tartottak az új alkotmány elfogadásáról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ A lakosság jelentős része /34 %/ távol maradt a szavazástól. /MTI/ A végleges eredményt dec. 13-án hozták nyilvánosságra.
1991. február 8.
Marosvásárhelyen dec. 8-án felszentelték az új református templomot /Ludasi utca 3./, amelyre a hívek harminc éve vártak. A templomot 1988-ban kezdték építeni. A költségek egy részét magyarországi és nyugati egyházi szervezetek fedezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
1991. február 8.
Szatmárnémetiben dec. 7-8-án megrendezték a Gellért Sándor nevével fémjelzett vers-és prózamondó versenyt. Minden magyarlakta megye képviseltette magát, de jöttek Jugoszláviából és Magyarországról is. Az első két helyezést a Vajdaságból érkezettek nyerték. Gellért Sándor /1916-1987/ ha élne, most lenne 75 éves. /Szabadság (Kolozsvár), dec.18./
1991. február 8.
Adrian Nastase külügyminiszter dec. 8-án egynapos látogatást tett Szófiában, hogy a román-bolgár kapcsolatokról tárgyaljon. Kijelentette, hogy Romániának semmiféle területi követelése nincs Bulgáriával szemben. A bolgár sajtó azon híreit cáfolta ezzel, miszerint Iliescu elnök dec. 1-jei beszédében kijelentette volna, hogy Dél-Dobrudzsa román terület és etnikailag ma is az. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1991. február 9.
Ítéletet hirdettek a temesvári perben: Coman Iont 25, Balan Radut 23, Cornel Pacostét 20 évre, számos vádlottat 18 évre ítéltek, tizenhat vádlottat felmentettek, köztük van Ilie Matei egykori KB-titkár és Radu Tinut, a "Tőkés-ügy" felelőse. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1991. február 10.
1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1991. február 10.
Többen nehezményezték, hogy Smarandache Nitu, a Kovászna megyei érdekvédelmi szövetség elnöke védelmébe vette Ion Aurel Agache volt milicista őrnagyot. Nitu elmondta, hogy a Kovászna megyei rendőrségtől felkereste őt egy ezredes és kérte, ismerjék el mártír-hősnek Agache őrnagyot. /Domokos Péter: Csúsztatás az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
1991. február 10.
A lap munkatársa, Torma Sándor főszerkesztő-helyettes megkereste Fábián Károly ügyészt, aki magyarázkodott: az Agache-ügyben a letartóztatások bizonyítékok alapján történtek. /Torma Sándor: Az Agache-iratcsomó kapcsán. Mi is ott leszünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
1991. február 11.
Domokos Géza találkozott Iliescu elnökkel. Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu elnök inkorrekt és nem lojális jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSZ-t a népszavazáson tanúsított egység kapcsán, jelentette ki Domokos Géza a tanácskozás után. Szó volt még az oktatásról, a televízió és a rádió magyar nyelvű adásáról, valamint a sajtóról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
1991. február 11.
Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1991. február 12.
A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./
1991. február 12.
A Kézdivásárhelyen történt letartóztatások ellen tiltakozott Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor /A hatalom az hatalom = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12 és a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./ Letartóztatás: nov. 26-i jegyzet.
1991. február 12.
A háromszéki RMDSZ tiltakozott az ellen, hogy Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától. /Állásfoglalás. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
1991. február 13.
Nyilvánosságra hozták az új román alkotmánnyal kapcsolatos dec. 8-i népszavazás végeredményét. Az alkotmány elfogadására esett érvényes szavazatok 77,3 %-a, ellene szavazott 2 millió 235 ezer ember /20,4 %/, érvénytelen volt a szavazatok 2,3 %-a. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1991. február 13.
Az Agache-ügyben történt letartóztatásokról többen nyilatkoztak a lapban. Király Károly leszögezte: "a népítéleteket nem szabad semmiféle joggyakorlatban közönséges bűncselekménynek tekinteni, s törvény elé állítani a tetteseket. Ezen a vidéken, ahol mi élünk, az eseményeket visszamenőleg ellenforradalomként kezelik, tehát a mostani letartóztatásokból arra következtethetünk, hogy nekünk a kommunista diktatúrát nem lett volna szabad megdöntenünk." Bajcsi Ákos képviselő: "Meg kell találnunk a módot arra, hogy leleplezzük az ellenünk irányuló aljas támadásokat." Bokor Zoltán, Kézdivásárhely polgármestere: "Nekünk, kézdivásárhelyi polgároknak, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kimozdítsuk a holtpontról az Agache-ügyet! Tiltakoznunk kell, minden formában. " /Iochom István: Közeledünk vagy távolodunk a demokráciától? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
1991. február 13.
A Romániai Magyar Újságírók Egyesülete csatlakozott a bukaresti ellenzéki lapok /Romania Libera, Adevarul/ által meghirdetett figyelmezető sztrájkhoz, melyet a papír árának jelentős drágulása és a független sajtó elleni diszkrimináció váltott ki. A Romániai Magyar Szó és a többi magyar lap is sztrájk-felirattal és a szolidaritási nyilatkozattal jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 13., stb./
1991. február 13.
A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
1991. február 13.
Címfogyatkozás a Kriterionnál címmel olvasható Gittai István interjúja Dávid Gyulával, a budapesti Élet és Irodalom hetilapban. Dávid Gyula a nyomda problémájához tért vissza. Ígértek egy korszerű nyomdát, de azt nem kapták meg, egy szerényebb nyomda számára épül munkacsarnok Csíkszeredában. Minimálisan két év kell ahhoz, hogy a Kriterion Kiadónak működőképes nyomdája legyen. A katolikus egyház adományából származó nyomda már működik Kolozsváron, a református egyháznak is van egy szerény könyvnyomdája. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
1991. február 13.
Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár) 1990/2-es száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
1991. február 14.
Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./
1991. február 14.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./
1991. február 14.
Dec. 13-án az Európa Parlament Tagállamain Kívüli Országokért Felelős Bizottság csoportja Sepsiszentgyörgyre látogatott, a prefektúra, illetve a politikai pártok megyei képviselőivel találkoztak. /(Ferencz): Az Európa Parlament Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
