Virgil Pop, a Nyugat-Erdélyi Területi Műemlékvédő Bizottság titkára tiltakozott a Mátyás-szobor talapzatán elhelyezett tábla ellen, szövege sem fele meg a valóságnak. Virgil Varasianu művészettörténész akadémikus szintén tiltakozott. /(németh): Trikolóros Disneyland. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1993. január 23.
Jan. 14-én ismeretlen tettesek betörtek a túrterebesi római katolikus templomba, kárt okoztak a templomban és elvitték az arannyal futtatott ezüst kelyhet az Oltáriszentséggel együtt. /Gál Éva Emese: Ellopott szentség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1993. január 23.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár a Beszélő hetilap kérdésére, hogy bizonyos pártok sok kifogást emelnek a Határon Túli Magyarok Hivatalával szemben, kifejezetten pénzügyi kifogásokat, elmondta, hogy a költségvetési vita során egy Magyar Szocialista Párt és egy Fidesz-javaslat alapján fölvetődött, hogy más intézményekkel együtt meg kell szüntetni a Határon Túli Magyarok Hivatalát, vagy legalábbis radikálisan csökkenteni kell a költségvetését. Entz Géza nem tudja, hogy ez pusztán fiskális elképzelés volt, vagy az illető pártoknak alternatív elképzelése van arról, hogyan kell a határon túli magyarok kérdésével kormányzati szinten foglalkozni. Ő még nem hallott alternatív elképzelésről. /Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár: "...pénznyerés céljából meg kell szüntetni". = Beszélő, jan. 23./
1993. január 23.
A 87. évében járó Balogh Edgár számvetést tett, összegezte életútjának tanulságait. A népszolgálat volt számára az elsődleges. Vallja, hogy az RMDSZ történelmi magaslatára jutott a Kolozsvári Nyilatkozattal, kimondva, hogy a kisebbségi önkormányzat korszerű megvalósítására törekszik. Élete legnagyobb csalódását szenvedte meg, amikor hitt a néptestvériségben. Balogh Edgár Antall József miniszterelnököt "a demokratikusan uralomra jutott magyar nép-nemzeti vonal élemberének" nevezte, azonban úgy látta, hogy a magyarországi pártoknak nincs szociális koncepciójuk. Balogh Edgár nem ért egyet azzal, hogy Domokos Gézát és Sütő Andrást támadják, "bűnbánatot" követelnek tőlük, mert ezek az írók a diktatúra idején a magyar szellem folytonosságát jelentették. Szerinte a reformkommunistáknak lehet szerepük a jövőben. Balogh Edgár állást foglalt Csurka István vihart kelt tanulmányával kapcsolatban: "Szövegében köszönthettük ugyan a nálunk is becsült író nemzetféltését, észlelve ugyanakkor a tapintat és óvatosság reálpolitikai hiányát is félreérthetőség és ködös általánosítások során, de nem értjük azt a rosszindulatú hűhót sem, amely lefasisztázta és leantiszemitázta a magyarság során töprengő, népet felemelni akaró írót." /Balogh Edgár: Államnemzet és népnemzet. = Népszabadság, jan. 23./
1993. január 25.
Magyar-román vita zajlott Erdélyről Rómában a Magyar Akadémia könyvbemutatóján. Eördögh István pap-történész, a vatikáni Propaganda Fide levéltárosa a közelmúltban megjelent munkája /A román terjeszkedés a magyar Erdélyben 1916-1920 között/ kapcsán. Antonello Biagini, a római tudományegyetem kelet-európai történelem professzora, akinek a mű kiadása köszönhető, hangoztatta, hogy az ilyen munkák megjelentetése segíti a helyzet jobb megértését. /Vita Rómában "a román terjeszkedésről". = Új Magyarország, jan. 25./
1993. január 25.
Sütő András nem tartja árulónak azt, aki eljön Erdélyből, és nem tartja hősnek az otthon maradót. A veszély ott van, hogy ha majd helyet foglalhat az erdélyi magyarság a jognak asztalánál, "nem lesz részünkről, aki leüljön." - Az RMDSZ-nek világos távlati programot kell kidolgoznia. /Szigethy András: Együttgondolkodásra van szükség. = Népszabadság, jan. 25./
1993. január 25.
Ion Iliescu elnök részvételével ünnepelték meg Iasiban Moldva és Havasalföld egyesülésének 143. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt a Moldovai Köztársaság küldöttsége Alexandru Mosanu parlamenti elnök vezetésével. A két politikus kezet fogott egymással, közben a tömeg az egyesülés szót skandálta. /Románia-Moldova: = Népszava, jan. 25./
1993. január 26.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Iliescu államelnökhöz írt válaszlevelében megköszönte az elnök üdvözletét és kifejtette, hogy az RMDSZ folytatja a jogállami elvekért folytatott harcát, szüksége van a különböző autonómiaformákra. Aggodalommal tölti el, írta, hogy "a feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják, és súlyosan megsértve a magyar lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelvhasználatban." /Markó Béla válaszlevele Ion Iliescu elnökhöz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
1993. január 26.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok tiszteletben tartásáról kiadott éves jelentésében úgy ítélte meg, hogy Romániában 1992-ben javult az emberjogi helyzet, bár még vannak kifogásolnivalók a kisebbségi jogok szavatolása terén. Az 1,6-2,2 milliós magyar kisebbség tart a kulturális asszimilációtól, nem fogadja el, hogy Románia nemzetállam. A megkülönböztetéstől a magyar és a cigány kisebbség szenved. /Magyar Hírlap, jan. 26./
1993. január 26.
Az RMDSZ kongresszusi határozatai között szerepelt, hogy az RMDSZ részt kíván venni a magyar-román tárgyalások őket érintő részénél. Teodor Melescanu külügyminiszter jan. 26-án, a magyar-román külügyminisztériumi szakértői tárgyalások megkezdése előtt fogadta az RMDSZ háromtagú küldöttségét /Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tokay Györgyöt, a képviselőházi frakció vezetőjét és Verestóy Attila szenátort/. Markó Béla elmondta, hogy a legpozitívabb eredmény a tárgyalás ténye volt. "...még nem ismerjük a romániai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó vitás szövegeket, amik javaslatként szerepelnek e tárgyalásokon, ez majd egy későbbi szakasz feladata lesz." /Cseke Gábor: Melescanu komolyan veszi az RMDSZ-t. = Magyar Nemzet, jan. 27./
1993. január 26.
Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget, nyilatkozta a Cotidianul bukaresti napilapnak Mihály volt román király. A komoly magyarok nem úgy gondolkodnak, mint Horthy. - Külföldi nagyköveti megbízást adnának neki a román hatóságok, ha elismerné, hogy Románia köztársaság. Mihály azonban erre nem hajlandó, Ő a monarchiát tartja megfelelőnek Románia számára. /Cotidianul, jan. 26. - ismertette: Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget. = Népszava, jan. 27./
1993. január 26.
Ceausescu születésnapján a bukaresti temetőben sok ember felkereste a volt román diktátor sírját. Már Ceausescu-emlékbizottság is alakult. /Magyar Nemzet, jan. 28./
1993. január 26.
Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter Izraelbe látogatott Jichak Rabin miniszterelnök és védelmi miniszter meghívására. Spiroiu hazatérése után nyilatkozatában méltatta a két ország hagyományos kapcsolatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1993. január 26.
A The New York Times szerint az autonómiáról megoszlanak a vélemények. A magyarok által javasolt modell azt jelenti, hogy önkormányzattal rendelkező övezeteket hoznak létre, amelyekben az oktatás és a közigazgatás magyar nyelvű. A lap idézte Entz Géza államtitkárt, aki kijelentette: minél tovább utasítják el a románok, a szlovákok és mások e javaslatot, annál mélyebb lesz a politikai válság. Amennyiben nem képesek megváltoztatni véleményüket erről, akkor fennmaradnak az erőszak, a további gazdasági hanyatlás, az etnikai tisztogatás, az üldözés különböző formái. /MTI/
1993. január 26.
Egy komoly párt két hétig sem tartana meg olyan elnököt, mint amilyen Gheorghe Funar, jelentette ki sajtóértekezletén Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség pártjának elnöke. A kolozsvári helyzetről megállapította, hogy felesleges a feszültség szítása. A brassói RMDSZ-kongresszus jól zajlott le, a radikálisok a háttérbe kerület. Most mit akar Funar, kérdezte. Manolescu, egyetért az RMDSZ kolozsvári szervezetének tiltakozásával a főtér újabb megcsúfolása ellen. /Nits Árpád: Sajtóértekezlet és tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1993. január 26.
Az 1990. jan. 26-án létrejött Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ mintegy ezernyolcszáz tagot számlál. Tagjai szeretnék kiépíteni az anyanyelvű egyetemi hálózatot, létre akarják hozni a Bolyai Egyetemi Campust, újraindították a Limes kört, megszervezték a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatot. Az erdélyi magyar ifjúság támogatására hozta létre Nagy Kázmér 1990 májusában a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Alapítványt. /Kolozsvári Magyar Diákszövetség Alapítvány az anyanyelvű oktatásért. = Magyar Nemzet, jan. 26./
1993. január 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: normális dolog, hogy különféle irányzatok léteznek az RMDSZ-ben. Együtt kell dolgozni minden tisztességes irányzattal. Az autonómia kérdésében a kongresszuson kialakult "egy majdnem konszenzusos álláspont." A szövetség döntéseiben "jelen kell lenni Tőkés Lászlónak is, az ő egyéniségére, politikai gondolkozására nagy szüksége van a szövetségnek." Jobb munkamegosztás szükséges, új struktúrákat kell létrehozni. Sok a tennivaló. Megalakítják a Szövetségi Képviselők Tanácsát, továbbá megalakítják a hivatalokat. /Marosi Barna: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1993. január 27.
Borbély Imre, az RMDSZ Országos Elnökségének tagja nyilatkozatában értékelte a kongresszus munkáját. A Kolozsvári Nyilatkozat nagy előrelépést jelentett, mert az autonómia kérdésében nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül, ezt az elnökkel az élen egy nagy tábor ellenezte. Több ilyen terv született /Szőcs Géza törvénytervezete, Csapó József három változatú memorandumtervezete, Balázs Sándor önrendelkezési statútuma/, de ezek között még nem történt egyeztetés. A konszenzushoz csakis olyan elnök szükséges, aki élvezi a tagság bizalmát. Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójában megmaradt politikai erőterek fölött állónak, Markó Béla elnököt az erdélyi magyar politikai paletta minden színárnyalata Verestóy Attilától Katona Ádámig elfogadja, ő tehát a mérleg nyelvét jelenti. - A Szabadelvű Kör egyes politikusai nehezen fogadták el az autonómia tervét és részt vettek a Borbély Imre elleni lejáratási kampányban, személyét összekapcsolták egy hipotetikus székely fegyverkezéssel. A személye iránti ellenérzés annak köszönhető, mondta Borbély Imre, hogy liberális gondolkodása dacára fenntartás nélkül vállalja magyarságát. - A kongresszus előtt több cikk megjelent, hangoztatva, hogy létezik egy csoport, amelynek hangadói Tőkés László, Csapó József, Szőcs Géza és Kolumbán Gábor. "Azt hiszem, sokan sok esetben mechanikusan átveszik a magyarországi, késhegyre menő megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ szembenállást, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." "Ezen cikkek jelentősége bomlasztó és kártékony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröznek. A populizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb pamfletekből." Az RMDSZ vezetőtestületei legitim, választott szervezetek, nem fogadható el tehát az, hogy a KOT nem kérte ki az autonómia kérdésében a szakértők véleményét. Az ilyen cikkek azt sugallják, hogy nyissunk vitát eldöntött kérdésekről. Ez a csoport tehát politikai felülvizsgálati igénnyel lép fel az RMDSZ vezető szerveivel szemben. /Kozma Szilárd, Brassó: Inetrjú Borbély Imrével, az RMDSZ Országos Elnökségének tagjával. = Pesti Hírlap, jan. 27./
1993. január 27.
Kolozsvár RMDSZ-tanácsosai közleményükben kérték, állítsák vissza a Mátyás-szobor 1992. nov. 30-a előtti állapotát. Ugyanakkor a Műemlékvédelmi Bizottsághoz fordulva tiltakoztak a szobor mellett felállított hatalmas zászlórudak ellen. /Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1993. január 27.
Jan. 25-én Krysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter Bukarestben aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Eztán Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette: Lengyelország támogatja Románia teljes jogú tagságát a Közép-európai Kezdeményezésben. A lengyel szakértők viszont cáfolták, ezt, mindössze arról volt szó, hogy Románia vegyen részt a KEK egyes munkacsoportjainak tevékenységében. /Román-lengyel külügyminiszteri tárgyalások. = Új Magyarország, jan. 27./
1993. január 27.
Jan. 27-én Iliescu elnök fogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlése mellett Romániát képviselő küldöttség tagjait. Az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ, nem értenek egyet a küldöttség összetételével. /Magyar Hírlap, jan. 29./
1993. január 27.
Magyar külügyminisztériumi szakértői küldöttség utazott Bukarestbe, két témakörben tárgyaltak a román külügyminisztériumi megbízottakkal: egyrészt áttekintették a tavaly májusban aláírt Emlékeztető megvalósítását, továbbá a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről. A magyar küldöttség emellett egyeztetést folytat az alapszerződésről. /Magyar-román szakértői eszmecserék Bukarestben. = /Magyar Nemzet, jan. 27./
1993. január 28.
Tőkés László püspök nagyváradi sajtóértekezletén elmondta: megdöbbentő volt a román lapok negatív hozzáállása az RMDSZ kongresszusával kapcsolatban, a már-már hisztérikus megnyilvánulás a kormánypárti és jobboldali sajtóban. Tiszteletbeli elnökként továbbra sem kíván lemondani az RMDSZ-ben az egységteremtő politikai kezdeményezésekről. /(kinde): Egységteremtő törekvések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28. /
1993. január 28.
Aradon is utcát neveztek el Antonescuról. A város 680 utcájából mindössze 11 visel magyar nevet. Arad megye 110 tanácsi alkalmazottjából 5, a polgármesteri hivatal 66 tisztviselőjéből mindössze egy magyar, amikor Arad lakosságának 18-19 százaléka magyar. Arad megye kétszáz iparvállalata közül egyetlennek az élén áll magyar igazgató. A megyei tanfelügyelőség 26 tanfelügyelőjéből kettő magyar, a megye 28 líceuma közül egy magyar és egy magyar tagozat létezik. Az igazgatók közül csupán ketten magyarok. A megyei bíróság 34 bírójából egy, a 67 ügyvédből négy magyar. Közben Iliescu elnök, a kormány tagjai a nemzetiségi kérdés példás megoldásáról nyilatkoznak. /Ujj János: Teljes jogegyenlőség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28. - átvette: Új Magyarország, márc. 6./
1993. január 28.
Petre Roman volt miniszterelnök a vele készült interjúban visszatekintett működésére. Az 1991. szeptemberi államcsíny meglepetésként érte. A Stolojan kormány csak egy darabig folytatta a reformot. Roman szerint az RMDSZ-nek "szélesebb körű hivatása van, mint kizárólag a magyar származású román állampolgárok érdekvédelme." Szerinte az RMDSZ-nek meg kellett volna szavazni az alkotmányt. /Vajnovszki Kázmér: Exkluzív interjú Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad) jan. 28./
1993. január 28.
Makkai János főszerkesztő ismertette lapját, a 27 ezres példányszámú marosvásárhelyi Népújság napilapot. A lap önálló, nem függ az államtól, az általuk létrehozott Impressz Kft működteti. Az óriási infláció ellenére a Népújság nyereségesen zárta az 1992-es évet. Más kiadványok szerkesztését is segítik, így a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ folyóiratot és a Nagyernyei Híradó című kiadványt. A Népújság az év elején indította el az Árgus /Marosvásárhely/ című, szórakoztató jellegű, színes időszaki mellékletet. - A posta sok gondot okoz megbízhatatlan terjesztési tevékenységével. /Média (Nagyvárad), jan. 28./
1993. január 28.
Az Iliescu elnököt támogató Demokratikus Nemzeti Megmentési Front több szélsőséges képviselőt is bejuttatott az Európa Tanács közgyűlésére küldendő román küldöttségbe, így Adrian Paunescut, Ceausescu udvari költőjét, Adrian Motiut, a Román Nemzeti Egységpárt tagját és Fúró Gyulát, a Romania Mare Párt tagját. /Magyar Hírlap, jan. 28./
1993. január 28.
A csángó szervezetek közötti ellentétet, ellenségeskedést akarta megszüntetni a minisztérium azzal, hogy a vitázó feleket egy asztalhoz ültette, béküljenek meg egymással. Budapesten, Andrásfaly Bertalan oktatási miniszter hívta meg a két csoport képviselőit. Az egyik oldalon a Moldvai csángó Magyar Szövetség vezetői ültek, Erőss J. Péter elnök, Katyi György titkár, Kosa Borbála pénztáros. Az asztal túloldalán ült Töttösy Istvánné dr., a minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztály vezetője és Atzél Endre, a főosztály jogtanácsosa. A Magyar Hírlap munkatársa birtokában van Szőcs Anna, a csángók két évvel ezelőtti magyarországi képviselőjének levele, aki meghallgatást kért Töttösynétől. Erőssnek és társainak Atzél Endrével van vitájuk. Mindenki csak a legnagyobb elismeréssel vallotta, hogy Atzél mindent megtett a csángókért /szállást ad nekik lakásában, utakat szervez az anyaországba, adományokat gyűjt, alapítványával csángó fiatalok oktatását készíti elő/, azonban később nem volt hajlandó elszámolni az adományokkal, állította Erőss J. Péter. Atzél akciót szervezett a pápa magyarországi látogatására, ennek eredményeképpen ezer moldvai csángó jött át Romániából, felét ő, felét a Piarista Diákszövetség finanszírozta. Atzél Endre nem tartotta megfelelőnek a csángó szervezetet, a Magyar Hírlap munkatársa szerint az ő segítségével megalakult 1992. aug. 28-án a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet. - A minisztériumi megbeszélés hosszúra sikerült, az ellentétek valószínűleg megmaradtak. Erőss J. Péter szervezetét védte Némethi Gábor budapesti ügyvéd, aki szerint Atzél Endrének kritikusan kellene látnia saját tevékenységét. A megbeszélés végén a miniszter megjegyezte: aki ilyen ügyekkel foglalkozik, az mind egy kicsit őrült is. Nélkülük nem mennének előre ezek a dolgok. /Rejtő Gábor: Szenvedő szerkezetben - avagy csángó magyarok Budapesten. = Magyar Hírlap, jan. 28./
1993. január 29.
A jan. 26-28-a között Bukarestben folytatott külügy- minisztériumi szakértői tárgyaláson a magyar küldöttséget Szőcs Ferenc, a románt pedig Valeriu Tudor, a külügyminisztérium 2-es területi főosztályának nemrég kinevezett főigazgatója vezette. Néhány kérdésben sikerült előrelépni, a kolozsvári konzulátus megnyitása azonban nem tartozott ezek közé. /Székely László: Az elmúlt hónapokban javultak kapcsolataink Bukaresttel. = Magyar Nemzet, , jan. 29./
1993. január 29.
Szőcs Ferenc, a román-magyar külügyi tanácskozás magyar küldöttségvezetője nyilatkozatában kitért arra, hogy szóba hozták a román fél előtt az RMDSZ igényét a tárgyalásokon való részvételre. Konkrét megállapodás azonban nem született. /Bogdán Tibor: Formálódik a magyar-román alapszerződés. = Magyar Hírlap, jan. 29./
