Idén ősszel Kolozsváron elindult a magyar nyelvű újságíróképzés, a filológiai karon. Másodévtől kezdődik a szakosodás. /Kisgyörgy Réka: Röviden az újságíróképzésről? Valami elindult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1993. november 25.
Becslések szerint több mint 500 ezer román vándorolt ki a Ceausescu-rezsim 1989-es megdöntése óta. Az USA, Kanada és Németország az emigránsjelöltek legnépszerűbb úticélja. 1992-ben 104 ezer román kért menedékjogot Németországban. /Financial Times, okt. 13. ? Virginai Marsh cikkének fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóban (Budapest), nov. 25./
1993. november 25.
Megjelent a Magyar Gazda első /novemberi/ száma, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ kiadványa, Makkay József a főszerkesztője. Makkay visszatekintett az elődre: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet 1869-ben indított Magyar Gazda folyóirata 1944 őszéig jelent meg folyamatosan. Megszűnése előtt a lap 70 ezer példányban jelent meg. A beköszöntőt dr. Csávossy György, az RMGE elnöke írta, hangsúlyozva, szükség van erre a lapra. /Miklós László: Itt a gazda, hol a gazda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1993. november 25.
Balogh Edgár üdvözölte II. János Pál pápa "korunk élenjáró politikusa" nyilatkozatát, hogy a szocializmus a kezdeti "vadkapitalizmus" ellenreakciója, hozzájárult a tőkés társadalom régi formáinak megváltoztatásához. Balogh Edgár a pápa szavaira hivatkozva elutasította a boszorkányüldözéssé fajult gyanakvást. Az emberiség békevágyában rejlő szeretettartalék jelentkezik a vallások reneszánszában. /Balogh Edgár: Lelkiismeret és politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1993. november 25.
Doina Cornea szerint a román-magyar viszony mindig inkább politikai, mintsem etnikai probléma volt. A kormánynak szüksége van arra, hogy népe mindig féljen valamitől, ezért szuggerálja, hogy félni kell a magyaroktól. Nem állíthatja, hogy a magyarokat elnyomják, inkább vegzálják őket. Hibának tartja, hogy az RMDSZ nem informálta előzően a Demokratikus Konvenciót arról, hogy memorandumot küld az ET-nek. /Nick Thorpe (Kolozsvár): "Itt nem lesz erőszak" (a London Observerben megjelent cikk fordítása): Magyar Narancs, nov. 25./
1993. november 26.
Iliescu elnök nem hajlik a párbeszédre, csak a hatalom által megszabott feltételek között, állapította meg Emil Contantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke. Iliescu elnök a rádióban beszélt arról, hogy megdöbbentette a DK döntése: külön ünneplik meg december elsejét. Adrian Nastase, képviselőházi elnök azt tervezi, hogy hozzanak határozatot arról, hogy a volt román király 10-15 évig ne utazhasson be az országba. /Gyarmath János, Bukarest: Ion Iliescu a konfrontációt választja. = Magyar Nemzet, nov. 26./
1993. november 26.
Kincses Előd beadvánnyal fordul a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához, mert az ellene indított és be nem fejezett nyomozás miatt nem térhet vissza szülővárosába, Marosvásárhelyre. /Kincses Előd Strasbourghoz fordul. = Népszabadság, nov. 26./
1993. november 26.
Székely Ervin RMDSZ-képviselő sorolta fel a kisajátítási törvény tervezetével kapcsolatos kifogásokat, hozzátéve, hogy a kisajátítási törvény mindig hatékony eszköze volt és lehet a nemzeti kisebbségek erőszakos beolvasztásának. /Székely Ervin: A kisajátítási törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1993. november 26.
Kallós Zoltán eddig mintegy 30 ezer dallamot gyűjtött, ennek egy részét próbálja most közreadni. A kommunista diktatúra idején gyakoriak voltak a házkutatások, ezért Kallós Zoltán kénytelen volt anyagát Magyarországra küldeni. A hatalmas gyűjtés teljes anyaga a Magyar Tudományos Akadémiánál van, letétben. Kallós megpróbál válogatást készíteni és azt átadni a következő századoknak, hogy tudják, milyen is lehetett a népi kultúra. A pénzhiány miatt hozta létre a Kallós Alapítványt, hogy közkinccsé tehesse gyűjtését. Emellett táncházak, táborok, vetélkedők szervezés, fiatalok továbbtanulásban segítése lenne az alapítvány további célja. Megjelent az Uram irgalmazz nékünk, moldvai magyar szentes énekek és imádságok című lemeze, Budapesten kazettán kapható. Ez tulajdonképpen két csángó falu, Lészped és Klézse anyaga. További válogatások is megjelentek. Karácsonyra napvilágot lát Nem engedi Isten, hogy elveszejszenek, moldvai magyar életképek vallásos és népi szövegek "Glória, Kolozsvár" című kötete. Kallós Zoltán gyűjtései több kötetben láttak napvilágot. A Balladák könyve 1969-ben és 1971-ben /majd három kiadása Magyarországon/, Új guzsalyam mellett /Kriterion, Bukarest, 1973/ egy klézsei öregasszony teljes monográfiáját, hatalmas dallamanyagát tartalmazza. Tegnap a Gyimesben járta, gyimesvölgyi gyűjtés. /Csomafáy Ferenc: Az egyetemes európai kultúra szerves része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1993. november 26.
Pataki József /Jakabfalva, 1908. dec. 6.-Kolozsvár, 1993. szept. 17./ történész, nyugalmazott egyetemi tanár munkássága előtt tisztelgett Demény Lajos. Pataki József a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, részt vett a Román Tudományos Akadémia Erdély középkori oklevéltárát szerkesztő munkabizottságában, Imreh Istvánnal együtt feldolgozta az 1614-es székely katonai összeírás adatait és kiadta /ugyancsak Imreh Istvánnal együtt/ Kászonszék krónikáját: Kászonszéki krónika 1650-1750, Budapest-Bukarest, 1992/. A Székely Oklevéltár köteteit Demény Lajossal együtt készítette: 1971-ben kezdték a munkát, a Székely Oklevéltár I. kötete 1983-ban, a II. 1985-ben látott napvilágot. Hatalmas munkabírással, szinte éjt nappallá téve dolgozott. Pataki József válogatásában látott napvilágot a Kolozsvári emlékírók 1603-1720 /Kriterion, Bukarest, 1990/ című kötet. Ebbe olyan forrásokat közölt, melyet eddig még senki sem dolgozott fel. Pataki József fiatal munkatársai, tanítványai pályafutását készséggel egyengette. Haláláig dolgozott. /Demény Lajos: A történész Pataki József emlékére. = A Hét (Bukarest), nov. 26./
1993. november 26.
Marosvásárhelyen nov. 27-én mutatják be Sütő András Az ugató madár című drámáját. Az ősbemutató Budapesten volt, a Nemzeti Színházban, nov. 17-én. /Sütő András: Most, hogy megszólal az ugató madár? = A Hét (Bukarest), nov. 26./
1993. november 26.
A Kriterion kolozsvári fiókszerkesztőségének el kellett költöznie. A Kolozsváron működő Polis Könyvkiadó Kft magáncég /igazgatója Dávid Gyula irodalomtörténész/, 50-50 százalékban magyar-román vegyes kft. Együttműködnek a Kriterionnal, vannak közös kiadásaik is. A Polis fő profilja a könyvimport, ennek a tevékenységnek a hasznából vállalkoznak könyvkiadásra. Az erdélyi magyarok a növekvő gazdasági nehézségek ellenére vásárolnak könyveket A Polis most kezdi megjelentetni első könyveit. Hamarosan megjelenik a fiatal kolozsvári Kisgyörgy Réka Angyalok kenyere című elbeszéléskötete. /Miklós László: Mit és a könyvkiadó, ha magán? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1993. november 27.
A múlt héten Bukaresten a három és fél millió tagot számláló Fratia szakszervezeti konföderáció szervezett tüntetést, nov. 29-re pedig az 1,1 milliós létszámú Nemzeti Szakszervezeti Blokk szervez tüntetést, követelik a kormány távozását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Politizálódnak a szakszervezetek. = Magyar Hírlap, nov. 27./
1993. november 27.
Sok a hiányzó a parlamentben, az RMDSZ küldöttei is sokat vannak távol, ez nem helyes, szögezte le Tokay György. /Tokay György: Jónás levelei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27-28./
1993. november 27.
Liberális világkonferenciát rendeznek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-ből Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kapott meghívást a konferenciára, melyen részt vett Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke is. /Liberális világkonferencia Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1993. november 27.
A nyugati sajtó világgá röpítette a hírt, hogy Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek Kézdivásárhelyen született, a város a gyulafehérvári érsekséghez tartozik, ő pedig a iasi érsekséget tüntette fel, tehát hamisított. Robu hevesen tiltakozott a "vád" ellen. Iochom István utánanézett: valóban Kézdivásárhelyen született, 1944, nov. 6-án, a római katolikus plébánia anyakönyvében megtalálható a bejegyzés: "Joannes rom. cath. Kézdivásárhely, Kanta utca 6.", apja Petrus Robu rendőr. II. János Pál pápa a tiltakozások ellenére nevezte ki őt a moldvai csángók főpapjává. /Iochom István: Ioan Robu érsek Kézdivásárhelyen született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
1993. november 27.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság pályázatot hirdetett erdélyi vonatkozású, magyar műszaki és természettudományos témakörből. /EMT pályázati felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27-28./
1993. november 27.
Jakab László nyugalmazott plébános vitába szállt azzal a nézettel, hogy a katolikus egyház nézetei középkoriak. /Jakab László: Középkorban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27-28./
1993. november 29.
Nov. 29-én a szakszervezetek hatalmas tüntetést szerveztek Bukarestben, mintegy 60-70 ezer ember jelent meg, hogy meghallgassa a szakszervezeti vezetők beszédeit. A tüntetők a kormány és Iliescu elnök lemondását követelték. Közben megkezdődtek az ország nemzeti ünnepének rendezvényei. Iliescu elnök a Cotroceni palotában rendezett fogadást, melyet az ellenzéki pártok vezetői bojkottáltak. /Gyarmath János: Románia tüntet és ünnepel. = Magyar Nemzet, nov. 30./ Bukaresten kívül tucatnyi városban tüntettek, követelve a Vacaroiu-kormány menesztését. /Petíció az élelmiszerkosárban. = Népszabadság, nov. 30./
1993. november 29.
Az emberi és kisebbségi jogok terén számos európai ország elmarad Románia mögött, jelentette ki Iliescu elnök a francia TV5 műsorának nyilatkozva. Bukarestben a szakszervezetek nov. 29-én hatalmas tüntetésre készülnek. /Tömegtüntetés készül Bukarestben. = Népszabadság, nov. 29./
1993. november 29.
Nov. 29-étől kezdődően a Moldovai Köztársaság is bevezette új pénznemét, a moldvai lejt, amely a rubelt, illetve a rubelkupont váltja fel. A beváltásnál 1 lej=1000 rubel. Az új pénz dec. 2-ától érvényes. /Moldova új pénzneme. = Pesti Hírlap, nov. 29./
1993. november 30.
Nov. 30-án a parlament két házának együttes ülésén, melyen a Moldovai Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, ünnepi ülést tartottak, az egyesülés 75. évfordulójára emlékezve. A szónokok Decebal dák vezértől kezdve bejárták a történelmet. Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos pontjait nem tartották meg. Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ekkor Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrajnai nagykövet is, amikor a jelenlevők Besszarábia nevét skandálták. - Gyulafehérváron a rendfenntartó erők riadókészültségben várják a dec. elsejei ünnepséget. /Bogdán Tibor, Bukarest: Ünnepi megemlékezés Romániában. = Magyar Hírlap, dec. 1./ A moldovai képviselő beszédének "a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő" román határokat emlegető mondatánál a képviselők, a szenátorok, a kormánytagok és az elnöki tanácsosok tapsoltak. Ion Coja szenátor bekiáltva a Balatonig tolta ki a román határokat, ezt a televízió közvetítésénél is hallani lehetett. Az RMDSZ az ellenzékkel ünnepelt. = Népszabadság, dec. 2./
1993. november 30.
Marin Sorescu költőt nevezték ki művelődési miniszternek, aki nov. 26-án letette a hivatali esküt. Hetek óta üres volt a miniszteri szék. Sorescu engedelmes kiszolgálója a hatalomnak. /N. J.: Marin Sorescu az új művelődési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
1993. november 30.
Kolozsváron Funar polgármester nov. 30-án tervezi a városban felállított Avram Iancu szobor avatását. Az Adevarul bukaresti lap "művészi kudarcnak" nevezte a Svájcban élő román szobrász tervei alapján kézült szobrot: 20 méteres oszlopon álló 6 méteres bronzszobor. Még nem készült el teljesen, a szobrot majd kiegészítik három havasi tülköt fúvó pásztorlánnyal. /Funar ünnepi szoboravatása Kolozsváron. = Új Magyarország, nov. 30./
1993. november 30.
Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1993. november 30.
Románia kérni fogja felvételét a NATO-ba, jelentette ki Nicolae Spiroiu védelmi miniszter. /Románia kéri felvételét a NATO-ba. = Magyar Hírlap, nov. 30./
1993. november 30.
Felemelte szavát a templomrablások ellen a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsek, a ki 14 évet volt börtönben a kommunista diktatúra idején. A Bánságban sok templom plébános nélkül maradt, mert a püspökség területéről 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra, annak ellenére, hogy a püspökség mindössze 2-3 esetben adta ehhez a beleegyezését. /Gazda Árpád: Dr. Boros Béla a templomrablásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1993. november 30.
Iliescu elnök beszédében emlékezett 1918-ra, utalt az azt megelőző eseményekre is, Besszarábia és Bukovina Romániával való egyesülésére. Iliescu hangsúlyozta, hogy az ország összes polgárai, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden jogot élveznek, amit nem lehet elmondani a határon túl élő románokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1993. november folyamán
Beke György összefoglalta a Neptun-ügyet, elítélve a hármak tárgyalásait. Megszólaltatta Kolumbán Gábort, az SZKT alelnökét, aki szintén elutasította Tokayék tárgyalásait. /Beke György: Útkeresés vagy úttévesztés? = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./
1993. november folyamán
Tófalvi Zoltán ismertette az 1957-ben elítélt kilenc erdélyi magyar értelmiségi perét, akik Dobai István egyetemi tanár, nemzetközi jogász Erdélyről készített memorandumának elkészítésében, terjesztésében működtek közre. Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsőt és Nagy Józsefet pedig 5 évi kényszermunkára ítélték. Dobai István a Bolyai Tudományegyetem nemzetközi jogásza tervezetet dolgozott ki az erdélyi kérdés rendezésére. Dobai István a memorandumot megmutatta Jordáky Lajosnak, aki a tervezettel szemben a független Erdély gondolatát tartotta fontosnak. A Dobai által javasolt, a méltányosság elvén álló lakosságcserével egyetértett. Dobai felkereste Márton Áron püspököt is, aki Erdély Magyarországra való visszatérését tartotta megoldásnak, hasonló volt Dobri János református teológiai tanár véleménye. Dobai az ENSZ-hez akarta eljuttatni a memorandumot, de a letartóztatása ebben megakadályozta. Az elítéltek között volt Varga László református lelkész, aki jelenleg a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. László Dezső 1941-1944 között magyar parlamenti képviselő volt. A Dobai-perben 1957. szept. 16-án kezdődött a tárgyalás. A román bíróság először tárgyalta nyilvánosan az erdélyi kérdést. Mindegyik vádlott fenntartotta véleményét a kínzások és annak ellenére, hogy az ügyész halálos ítéletet kért. Kertész Gábort például állandóan verték, mégsem tudták megtörni. Cellájába egy dühöngő elmebeteget tettek, aki valóságos kálváriává változtatta életét. Dobai István, Kertész Gábor és Nagy József dossziéján egy különleges jelzés volt, amelynek értelmében sohasem szabadulhattak a börtönből. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol mintegy 400 ember raboskodott hihetetlen körülmények között. Dobai súlyos tébécés lett, az orvos megtiltotta, hogy gyógykezeljék. Az ablaktalan cellában elviselhetetlen volt az élet. A legnagyobb melegben is naponta csak három deci vizet kaptak, a forró ételt pedig tíz perc alatt, kanál nélkül kellett beszürcsölniük. A 400 elítéltből csak 42-en maradtak életben. 1959. márc. 6-án számolták fel ezt a különlegesen kegyetlen részleget. Dobait akkor lepedőben vitték az új cellába. Az orvos a börtönparancsnok utasítása ellenére sztreptomicinnel kezelte, így mentette meg az életét. /Tófalvi Zoltán: Magyarok a vádlottak padján. = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./
