Szőcs Géza, a MISZSZ-kongresszuson megalakult Reform Tömörülés tiszteletbeli elnöke elmondta: továbbra sem kíván visszatérni az aktív politikai életbe Szükség volt erre az elkülönülésre az MISZSZ-en belül, hogy elváljon a politikai funkciót betöltő része. /Barabás Zoltán: Elkülönülés és professzionalizálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1993. december 15.
A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1993. december 15.
Évente tartanak csángó fesztivált Jászberényben. Papp Imre, a Jászsági Népi Együttes művészeti vezetője emlékezett a kezdetre. 1990 elején Kallós Zoltán kalauzolásával több moldvai csángó faluba eljutott, itt ismerhette meg a moldvai népi táncot és zenét. A Jászsági Népi Együttes nemzetközi táncház- és zenész táborba meghívták a moldvai csángókat is, főleg a klézseieket. Az első csángó fesztiválon, 1990-ben meghalt Hodorog Luca néni Lőrincz Györgné. Az volt az utolsó kívánsága, hogy Jászberényben temessék el. A következő évben, 1991-ben megrendezték az első Csángó Fesztivált majd konferenciát Jászberényben. A mostani harmadik fesztiválon erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak és vajdaságiak is szerepeltek. /B. Kovács András: Jászberényi csángó zarándoklat.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1993. december 15.
A Királyhágómelléki Egyházkerület kiadta hagyományos sajtótermékét, a könyvnaptárt /Református Naptár 1994 /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/, ebben található a romániai református egyház teljes név- és címtára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 15.
Székelyudvarhelyen a zsűri döntött szoborpályázat ügyében: Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotása, egész alakos Orbán Balázs bronzszobra fogja ékesíteni Székelyudvarhely főterét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 15.
A kolozsvári Magyar Színház nagy sikert aratott angliai turnéjának elismerő visszhangjából hozott szemelvényeket Darvay Nagy Adrienne, saját fordításában. /Darvay Nagy Adrienne: Bizarr, brillírozó és pimasz. A kolozsvári Magyar Színház nagy-britanniai turnéjának sajtóvisszhangjából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 16.
A román televízióban láthatták a nézők, hogy a Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén megjelent Vacaroiu miniszterelnök és helyeslően bólogatott Vadim Tudor szokásos RMDSZ- és királyellenes kirohanásait hallva. A kormányfő beiktatásakor hangsúlyozta, hogy politikailag nem elkötelezett, nem tagja egyik pártnak sem. A kormánypárt és Iliescu elnök is elítélte a miniszterelnök lépését. /A román kormányfő gesztusa. = Pesti Hírlap, dec. 16./
1993. december 16.
Dec. 5-9-e között Markó Béla RMDSZ-elnök és Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök Svájcban tett látogatást az ottani Helsinki Egyesület meghívására. Előadást tartottak a magyar kisebbség helyzetéről, majd Bernben találkoztak külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Genfben az Amnesty International képviselőivel. Mindenütt kifejtették, hogy az Európa Tanács Romániával szemben támasztott követelményeivel szemben nem tapasztalható előrelépés. /Az RMDSZ-vezetők svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1993. december 16.
A képviselőház dec. 16-án tárgyalta a háborús veteránok törvényének három éve elkészített tervezetének harmincadik /!/ változatát. A többség megszavazta, hogy a bécsi döntés után Észak-Erdélyből a magyar hadseregbe besorozottak nem kaphatnak támogatást. A hitlerista német hadseregbe bevonult szászok viszont részesülnek a támogatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18., Kirekesztett Horthy-katonák. = Új Magyarország, dec. 17./
1993. december 16.
Dec. 15-én Temesváron az egyházak ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg 1989 negyedik évfordulójáról. A temesvári egyházi vezetők /Nicolae Corneanu ortodox érsek metropolita, Kóbor György római katolikus püspöki helynök, Neumann Ernő főrabbi, Nicolae Teodorescu görög katolikus vikárius, Bálint György evangélikus lelkész, Bálint Pál baptista lelkész/ és Tőkés László püspök közösen fogalmazott állásfoglalást olvastak fel, majd a tömeg az utcára vonult és ott hallgatta meg Tőkés László és a forradalmár szervezek vezetőinek beszédeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Tőkés László beszéde: /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19., Állásfoglalás szövege: Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17.
1993. december 16.
Iliescu államelnök dec. 16-i 218-as és 219-es rendelete értelmében a kiutazó turistáknak a határon 10 ezer, a kishatárátlépővel rendelkezőknek 5 ezer lejt kell fizetni. Ebből az összegből nyújtanak pénzügyi támogatást a lakások fűtésére. Elutasították az RMDSZ alkotmányjogi kifogásait a rendelettel kapcsolatban. A rendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenéskor lép életbe. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
1993. december 16.
Antall József elhunyt miniszterelnöknek a határon túli magyar sajtó képviselőihez intézett beszédét közölte a Romániai Magyar Szó azzal, hogy először lát napvilágot a beszéd szövege. "Mi az egyetemes magyarság gondolatvilágában élünk", hangsúlyozta, majd megismételte vitát kavaró meghatározását: "tízmillió magyar állampolgár kormányfője kívánok lenni, de lélekben és érzésekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke". A szomszéd országokban, ahol a magyarság őshonosként él, tartsa meg helyét, ne hagyja el otthonait, az értelmiség ne költözzön el.- Megismételte, hogy a békeszerződések érvényesek. - "...sem a jobb-, sem a baloldali szélsőségeseknek teret nem engedünk." A sajtónak óriási a felelőssége. - Magyarországot szellemileg és lelkileg is újjá kell építeni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16,17, 18-19./
1993. december 16.
Szilágy megyében az 1992-es népszámlálás adatai szerint 68.148 magyar élt, a megye lakosságának 23,7 %-a, kevesebb, mint 1977-ben, amikor 64.017-en voltak /24,2 %/. Zilahon 13.636 magyar él, a város lakosságának 20 %-a, Szilágycsehben 4508 magyar, 50,4 %, Szilágysomlyón 4894 magyar, 27,8 %, Zsibón 1801 magyar 15,7 %. A megyében a magyarság nagyobb része falvakban, községekben él: 38.309 lélek. A magyarok lélekszáma Sarmaságon 5.194 fő, Szilágynagyfaluban 4.412, Szilágykrasznán 4.169 fő. /Fejér László: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1993. december 16.
Megtartotta alakuló kongresszusát az újabb Román Kommunista Párt, dec. 22-én szeretnék bejegyeztetni magukat. Élükön Gheorghe Popescu tanár áll, aki egyben a Nemzeti Egységpártnak is tagja. /Ami még hiányzott? = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./
1993. december 17.
A parlamentben az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták. A kormányfő minden bajért az előző kormányokat okolta. Heves vita után a szavazás szoros eredményt hozott: a miniszterelnök megmenekült, 236-an bizalmat szavaztak neki, de 223-an ellene voksoltak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 17.
Melescanu külügyminiszter személyében 1989 óta először lehetett ilyen rangú hivatalos román vendég az Egyesült Államokban. Christopher külügyminiszter bejelentette, hogy üdvözli a román demokratikus átalakulás felé tett lépéseket. /Melescanu Amerikában. = Népszabadság, dec. 17., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./
1993. december 17.
Romániában nincs magyarellenes hangulat, amint hogy a kisantant sem volt magyarellenes szövetség, állapította meg Iliescu elnök a belgrádi Borbának adott interjújában. Élesen bírálta az etnikai alapon való területi autonómia gondolatát is. /Bogdán Tibor: Iliescu ellenzi az etnikai autonómiát. = Magyar Hírlap, dec. 17./
1993. december 17.
c dec. 15-én ökumenikus hálaadó istentiszteleten találkoztak a romániai egyházak képviselői /ortodoxok, katolikusok stb./ és közös állásfoglalásukban tisztelettel adóztak az 1989-es temesvári események emléke előtt. Az 1989-es összefogásban osztozott a város valamennyi nemzetiségű és vallású polgára. Ezt az egységet, ezt a megbékélést kell megőrizni. Az állásfoglalás aláírói elutasítják a "magyar veszély" megosztó jellegű manipulációit. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17./
1993. december 17.
Beke György Atlantisz harangoz című új könyvét méltatta Fábián Ernő. Ezt a könyvet az RMDSZ-nek kellett volna összeállítani az erdélyi Atlantiszról, olyan tényszerű dokumentáció. A fejezetekben szó esik a történelemhamisításról, a csángókról és a háború utáni kegyetlenkedésekről is. /Fábián Ernő: Mi történik Atlantisz földjén? = A Hét (Bukarest), dec. 17./
1993. december 18.
Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 18.
Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke december elején részt vett az Európai Régiók Gyűlésének Katalóniában tartott tanácskozásán. Az erdélyi magyarság célkitűzése az autonómia elérése. Amikor az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ Aradon, a Küldöttek Tanácsában fölvetette az autonómia gondolatát, akkor Domokos Géza - az RMDSZ akkori elnöke - anélkül, hogy leült volna ezzel a csoporttal beszélgetni, közleményt adott ki, ebben elhatárolódott az EMK fölvetésétől, az autonómia megtárgyalásától. Jelenleg nagyfokú a központosítás, a helyi önkormányzathoz nem tartozik többek között a tanügy, a rendőrség vagy a pénzügy. Több mint harminc olyan megyei hivatal van minden megyében, amelyeket a minisztériumok irányítanak, vezetőiket is a minisztériumok nevezik ki. Sántha Pál javasolta, hogy Kovászna megye evezetőségével kössenek együttműködési szerződést, hiszen gazdasági, turisztikai, mezőgazdasági, ipari szempontból is közös érdekeik vannak. Ezzel létre lehetne hozni a két magyar többségű megye között a minimális kapcsolatrendszert. Kovászna önkormányzata elfogadta ezt a javaslatot, a prefektus /főleg a Kovászna megyei prefektus/ viszont hevesen támadta mindezt. Sántha Pál szeretné Maros megyét is bekapcsolni ebbe. /Régiók, autonómiák, kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./
1993. december 18.
Nagy Pál kifogásolta, hogy Tamás Gáspár Miklós Zsoldosok és martalócok című cikkének átvételét elutasító írásának közlése mellé a szerkesztőség megjegyzést tett, kirekesztő módszernek nevezte Nagy Pál elutasító véleményét. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18. Előzmény: nov. 23-i jegyzet.
1993. december 21.
Bukarestben folytatódtak a tüntetések az orosz követség épülete előtt. A tüntetők a tiraszpoli Ilascu-perben kimondott ítélet ellen tiltakoztak - oroszellenes jelszavakkal. Az orosz nagykövet tiltakozott a heves tüntetések, a gépkocsik állandó tülkölése ellen a tévében elmondott beszédében. Beszédét elferdítve fordították le, emiatt újból tiltakozott. A tüntetők Bukarestben a Herestrau parkban ledöntötték Lev Tolsztoj, Gorkij és Majakovszkij szobrát. A román-orosz kapcsolatok feszültségét jelzi, hogy Gracsov tábornok, orosz hadügyminiszter elhalasztotta dec. 20-ára tervezett bukaresti látogatását, akkor írták volna alá a román-orosz katonai egyezményt. /Székely László: Mi köze Tolsztojnak Iliascuhoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 21.
Sróth Ödön a magyar nyelvű oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az emberek fásultak, tájékozatlanok. Hiányoznak az egyházi iskolák, többre lenne szükség. A falbak jó része elöregedett. Az elmúlt iskolai évben 274 ezer magyar anyanyelvű tanuló volt, közülük 217 ezren tanultak magyarul. /Sróth Ödön: Tengelytörő vagy amit akartok?= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 21.
Fey László mindenképpen igyekezett csökkenteni Telegdy Erika és Telegdy Álmos vizsgálatának megállapításait /Objektivitás: központi-e a központi lap?, Romániai Magyar Szó, dec. 4./, szerinte nem mértéke a tárgyilagosságnak az, hogy egy lap milyen arányban közöl ilyen vagy olyan cikkeket stb. /Fey László: A sajtó tárgyilagossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 22.
Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Király Károly emlékezett vissza az 1989-es fordulat után történtekre. A hatalom a hadsereg kezében volt, ebből következett, hogy azokat a főtiszteket, akik belelövettek a tüntető tömegbe, előléptették és azóta sem történt semmi bajuk. Az államhatalom megtartja a régi struktúrákat, az állami gazdaságokat, akadályozza a privatizációt és a demokratizálódást. /Simon Judit: Aki közel volt a tűzhöz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök összegezte az 1993-as év eredményeit: teljes egészében birtokba vehették a Kanonok-sort, idetelepítették a Szent László Gimnáziumot, vidékiek részére internátust létesítettek, egyelőre 48 hellyel. - Az állam azonban tovább halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői dec. 3-án Kolozsvárott összegyűltek, megtették észrevételeiket a kultusztörvénnyel kapcsolatban, majd aláírták és elküldték Bukarestbe. /Mihálka Zoltán: Négy betű új olvasatban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
Az 1989-es temesvári eseményekben sok embert agyonlőttek, megkínoztak. A temesvári vérengzésért vád alá helyeztek 26 főt, közülük azonban csak nyolcat ítéltek el. A nyolcból már csak ketten vannak börtönben, a többit kiengedték, ők ketten is bíznak abban, hogy hamarosan otthon lesznek. /Négy évvel a forradalom után a megtorlások vezérei szabadon. = Timisoara (Temesvár), dec. 16., átvette magyar fordításban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Kolozsváron újabb magyarellenes emlékezést rendeztek. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke leleplezte Octavian Popovici-emléktáblát. Azt állította, hogy ezt a diákot 75 évvel ezelőtt a "Nemesi Gárdák" elleni harcban lőtték le a magyarok. Folytatódik a magyarellenes emlékezések sorozata, azt akarják, hogy az említett diák nevét viselje a Postarét utca. Az Avram Iancu Diákotthonra is magyarellenes emléktáblát akarnak állítani. /(-nik): A történelem analfabétái. "Nemesi Gárdák" Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
