A Le Monde-ban Jacqes Decornoy A román nacionalizmus újratermeli a "magyar veszély" kísértetét címmel beszámolt a román nacionalizmus erősödéséről, de írt a magyarországi szélsőségesekről is, Csurkáról, aki megkérdőjelezi a trianoni szerződést. /A cikket fordításban közli: Heti Magyarország, febr. 5./
1993. február 6.
Boros Zoltán, a román tévé magyar adásának főszerkesztője elmondta, hogy a főosztályvezető írásbeli utasításban utasította arra, hogy a magyar adás ezentúl csak kulturális műsorokat készíthet. Boros Zoltán ezt nem fogadta el, fellebbezett a vezérigazgatóhoz. A vezérigazgató levélben közölte, hogy nem emel kifogást a magyar műsor ellen. Boros Zoltán erről hivatalos írást kért, de ezt még nem kapta meg. A főosztályvezető tiltásáról a magyar adás nem vesz tudomást. /Bodgán Tibor, Bukarest: Patthelyzetben a bukaresti tévé magyar nyelvű adása. = Magyar Hírlap, febr. 6./
1993. február 6.
Paul Everac, a tévé vezérigazgatója kijelentette, hogy nem nyúlnak a magyar adáshoz, tehát nem tiltják meg a politikai műsorokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6-7. /
1993. február 6.
Febr. 6-án Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a Vatra Romaneasca. Iliescu elnök a szövetségnek küldött üzenete burkolt figyelmezetésnek is tekinthető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és a türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette. Megintette a magyar kisebbséget is, hangsúlyozva, hogy Románia egységes nemzetállam, a területi autonómia pedig elképzelhetetlen. Ötezres tömeg gyűlt össze a Vatra Romaneasca ünneplésére. Zeno Opris elnök a szövetséget méltatva rámutatott arra, hogy szükség van a Vatrára, hiszen a magyarok Székelyföldön borzalmas mészárlást rendeztek, elkergetik az iskolákból, a munkahelyekről a románokat. Az RMDSZ-t horthysta-kominternes szervezetnek nevezte. /B. T., Bukarest: Hároméves a Vatra Romaneasca. = Magyar Hírlapm febr. 8./ Funar, Vatra Romaneasca alelnöke biztosította a hallgatóságot, hogy Mátyás király kolozsvári szobra nem sokáig lesz a magyarok szimbóluma. Befejezésül a jelenlevők lelkesen skandálták: Ki a magyarokkal az országból! /(mózes): Ünnepelt a Vatra Romaneasca. Funáriáda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9., Magyar Nemzet, febr. 9./
1993. február 6.
Funar polgármester kijelentette: ha az RMDSZ továbbra is úgy viselkedik, mint eddig, akkor szobor nélkül marad /a Mátyás-szoborra gondolt/. Szerinte a történelmi igazságot vissza kell állítani, ezt a magyaroknak be kell látniuk. /Németh Júlia: A törvényesség jegyében? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1993. február 6.
Vannak csángó-szakértők, írta figyelmeztetően Keszeg Vilmos néprajzkutató, akik hírnevet és/vagy pénzt szereznek azzal, hogy a csángókról, a csángók nevében beszélnek. /Keszeg Vilmos: Cserépbe a csángókat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1993. február 6.
Tőkés László püspök az amerikai egyházak meghívására az Egyesült Államokba utazott. /Transinfo: Tőkés László Amerikában. = Új Magyarország, febr. 6./
1993. február 7.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
1993. február 7.
Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1993. február 7.
Hivatalosan is sikerült bejegyeztetni Gyergyóremetén a Szent László Népfőiskolát. Több mint egy hónapja működik a német nyelvtanfolyamuk. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./
1993. február 7.
Tisztújító közgyűlést tartott Klézsén a sepsiszentgyörgyi székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A volt elnök - Bartos János - örökébe Erőss J. Péter lépett. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./
1993. február 7.
Négyfaluban a római katolikus közösséghez félezernyi moldvai csángó is tartozik, akik az elmúlt évtizedekben telepedtek le a Barcaságban. Bár tudatában vannak magyar származásuknak, csak tíz százalékuk beszéli anyanyelvét. Számukra külön szentmisét tartanak. Ugyanakkor Zátyi Lajos magyar szakos tanár segítségével nyelvtanfolyamot szerveznek számukra az anyanyelv jobb elsajátítására. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./
1993. február 8.
A román parlament Strasbourgból hazatérő tíztagú küldöttsége febr. 8-án sajtótájékoztatón számolt be az Európa Tanács üléséről. Florea Dudita szenátor, a küldöttség vezetője durva hibának ítélte meg Doina Cornea asszony ügyészség elé idézését, ugyanígy a televízió azon döntését, hogy a kisebbségi adásokból száműzik a politikát. Adrian Paunescu azzal vádolta Frunda György RMDSZ-szenátort, hogy Strasbourgban nem Románia érdekeit védte, hanem "másvalakiét", továbbá megengedhetetlennek nevezte, hogy Frunda György feltételeket szabott az ET-tagsághoz. Frunda György válaszában leszögezte, hogy a feltételeket nem ő szabja meg, hanem Európa. Az ülésszakon elfogadott kisebbségi jegyzőkönyv Románia általi elismerése a román törvények részévé avatják az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. /Cseke Gábor: Bukarest ragaszkodik az Európa tanácsi tagság megszerzéséhez. = Magyar Nemzet, febr. 9./
1993. február 8.
Febr. 8-én és 9-én Moszkvában tárgyaltak a román-orosz alapszerződésről, a román küldöttséget Ion Gorita külügyi államtitkár vezette. A tárgyaláson szóba került Moldova, továbbá a korábban Romániához tartozó Kígyó-szigetek kérdése is. /Román alapszerződés. = Magyar Hírlap, febr. 9./
1993. február 8.
A román kormány helyi közigazgatási osztálya Vasile Popovici, a Polgári Akció Pártja ellenzéki párt képviselőjének interpellációjára adott válaszában elismerte, hogy Gheorghe Funar polgármester a törvényes eljárást megkerülve helyeztette el a magyarság érzéseit sértő új feliratot a kolozsvári Mátyás-szoborra. - Ennek ellenére Funar figyelmen kívül hagyja a hatóságok átiratait. /Kolozsvári törvénysértés. = Pesti Hírlap, febr. 9./
1993. február 9.
Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották, aki nyilatkozott Mag Péternek, a Népszabadság bukaresti tudósítójának. A kongresszus az RMKDP újjászületésének tanácskozása volt, mert eddig csak vegetáltak, mindössze ezer tagot tudtak toborozni. Varga László úgy látja, jobb lett volna, ha nem pártként, hanem mozgalomként szerveződnek meg. A jövőben ezért a mozgalmi jelleget fogják erősíteni. Varga kifejtette, hogy nem a "nagypolitikában" akarnak dolgozni, hanem a kereszténydemokrata meggyőződésű erdélyi magyarok közéleti aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpraállításához. /Mag Péter: Mozgalomként tovább jutottunk volna. = Népszabadság, febr. 9./
1993. február 9.
Iliescu elnök az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének tiltakozó levelére válaszolva meglepetését fejezte, hogy "most került a közvélemény figyelmének középpontjába a főügyészséghez még 1991 novemberében intézett feljelentés Cornea asszony állítólag rendbontásra bujtogató televíziós szereplésével kapcsolatban." Iliescu szerint a felelősségre vonás halasztása érthetetlen. /Iliescu elnök levele Doina Cornea asszony ügyében. = Népszava, febr. 9./
1993. február 9.
A törvénytelem kilakoltatás miatt a Korunk szerkesztősége beperelte a polgármesteri hivatalt. A bíróság márc. 5-re tűzte ki a tárgyalást, addig a szerkesztőség a régi helyén marad. /(makkay): Törvényszéken a Korunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1993. február 10.
Szabófalva moldvai csángó faluból kért védelmet, segítséget Perka Mihály /Perca Mihai/ tanár. Szabófalván magyar szakkört akart létrehozni a tanulók egy csoportja, hogy anyanyelvüket tanulhassák. A megyei tanfelügyelőség képviselői a Securitate stílusában a gyermekeket egyenként hallgatták ki. A szülőket behívták az iskolába azzal, hogy olyan alkotmányellenes dolgokban vesznek részt, amely szerencsétlenséget hoz rájuk, az iskolára és az egész falura. Perka Mihály románul írt levelét közreadta Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Szabófalván a magyar nyelvkör alkotményellenes. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 10-23./
1993. február 10.
A csíkszeredai Julianus Alapítvány célja a szórványban élő magyarság segítése, a beolvadási folyamat fékezése - mondta el Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Több százezer ember jutott a beolvadás peremére. A székhely Csíkszeredában van, ahol különben moldvai csángó osztályt alakítottak. A szórványvidék peremén kollégiumokat kellene létesíteni, például Désen. A Julianus Alapítvány segített abban, hogy megemlékezzenek a cserhalmi ütközetről, melyhez a sok templomban megfestett Szent László legenda nem egy epizódja fűződik. Sikerült az emlékezés, a kolozsvári EMKE előadót küldött. Vetési László szórványszolgálatát /Református Szórványszolgálat/, Temesváron Bodó Barnának a szórványok tanulmányozását vállaló munkáját és az alapítvány munkáját jó lenne koordinálni. /B. Kovács István: A Julianus Alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1993. február 10.
Kolozsváron febr. 9-én levették a Mátyás-szoborról a négy zászlót, de a tábla a helyén maradt. Ugyancsak helyén hagyták a közelmúltban felállított hatalmas oszlopokat, rajtuk a román zászlóval. /N. Á.: Tisztuló légkör? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1993. február 11.
Kolozsváron a városi tanács egyik tagja, dr. Camelia Radulescu aláírásával hitelesített felhívásában azzal fenyegette meg a "horthysta tanácsosokat", hogy "a Deltába száműzzük magukat", ha továbbra is sértegetni merik Funar urat. /Indig Ottó: Deportálással fenyegetnek! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. 5. p./
1993. február 11.
Szilágyi N. Sándor cikkében valóságos védőbeszédet tartott Domokos Géza mellett. Feltette a kérdést, ki fog bocsánatot kérni Domokos Gézától, ő mindenesetre megtette: ezt a cikket egy évvel ezelőtt kellett volna megírnia. /Szilágyi N. Sándor: Amivel tartozunk Domokos Gézának. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. /
1993. február 11.
Ellenzéki képviselők és szenátorok közel nyolcvantagú csoportja tiltakozott beadványában a lehallgatások ellen és magyarázatot kértek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től. Az interpellációra Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője válaszolt, tagadta a tényeket, véletlenül ottfelejtett mikrofonokról beszélt. Azonban a képviselők irodáit 1990-ben alakították ki, ezért nincs válasz arra, hogy kik felejtették ott mikrofonokat. /Mikrofon-botrány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
1993. február 11.
Három órán át hallgatta ki febr. 11-én Adrian Horia Miclescu bukaresti államügyész Kolozsváron, az ügyészségen Doina Corneát, mert államellenes összeesküvés címén jelentette fel őt három magánszemély, azt állítva, hogy 1991. szept. 27-i tévéinterjújában, a második bukaresti bányászjárás idején, arra szólította fel a bányászokat, hogy térjenek haza, és törvényes eszközökkel - például általános sztrájkkal - küzdjenek céljaikért. A feljelentés nyomán - Doina Cornea meghallgatása nélkül - folyt mostanáig a vizsgálat. Doina Cornea saját videokazettáját bocsátotta az ügyészség rendelkezésére, mivel a román televízió nem őrizte meg a szept. 27-i interjú felvételét. /Pesti Hírlap, Népszabadság, febr. 12./
1993. február 11.
Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter febr. 11-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy Bukarest nem aggódik a magyar fegyvervásárlás miatt, a két ország között jó kapcsolatok vannak. /Népszabadság, febr. 12./
1993. február 11.
Az Európa Tanács legutóbbi ülésszakán Bratinka József, a szervezet magyar delegációjábak vezetője, az MDF országgyűlési képviselője levelet intézett Leni Fischer asszonyhoz, az ET Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökéhez, valamint Jacques Baumelhez, az Európai Műemlékvédelmi Albizottság elnökéhez. Levelében tájékoztatatást adott arról, hogy Funar kolozsvári polgármester lépései a város Mátyás király-szobrával kapcsolatban az európai műemlékvédelem ellen számító tettek. Funar "1992. novemberében elrendelte, hogy egy történelmi műemlék talapzatára román nyelvű, nemzeti és kegyeleti érzéseinket sértő feliratot helyezzenek el." /Levél a Mátyás-szobor ügyében. Súlyos sérelem. = Pesti Hírlap, febr. 11./
1993. február 11.
Ion Iliescu Ceausescu iskolájában címmel közölt Romániával foglalkozó cikket a Le Quotidien de Paris febr. 10-i száma. A Ceuasescut dicsőítő, utranacionalsita Paul Everacot nevezték kia Román Televízió élére. Ugyanúgy megdöbbentő, hogy Adrian Paunescu helyet kapott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román küldöttségben. Doina Cornea polgárjogi harcost beidézték az ügyészségre. A régi rendszer továbbélését mutatja a magyarok elleni "kitartó provokáció" is. /H. J. A.: "Ion Iliescu Ceausescu iskolájában". = Magyar Híralp, febr. 11.
1993. február 11.
Egymás után szűntek meg Bukarestben a magyar lapok /Falvak Népe, Változó Valóság, Cimbora/, ez a sors fenyegette a Fiatal Fórumot is. Csíkszeredán indult újra Ifi Fórum néven, egy magánkiadó, a Novos jóvoltából, 1992. áprilisától. 1992. júniusától Ferenczes István a főszerkesztője. Nem jelentkezik az utánpótlás, hiába hirdettek riporteri pályázatot. Nincsenek külön ifjúsági réteglapok, így mindenkihez kell szólniuk. /Mihálka Zoltán: Intrejú Ferenczes Istvánnal, az Ifi Fórum főszerkesztőjével. = Média (Nagyvárad), febr. 11./
