A debreceni izraelita hitközség szeretett volna segítséget nyújtani néhány erdélyi magyar hitközségnek. Az erdélyi hitközségek Moses Rosen főrabbinak küldték el a debreceniek levelét Bukarestbe. A főrabbi megütközött azon, hogy a debreceniek közvetlenül fordultak az erdélyi hittestvérekhez, válaszlevelében tagadta, hogy Romániában élnének magyar ajkú hittestvérek. Elutasította a segítséget is, azzal, hogy nincs rá szükség. Moses Rosen 1947-ben került az elűzött főrabbi helyére, azóta tölti be ezt a tisztet. Évtizedeken át segítette a zsidók kivándorlását. 1989 után nyíltan is kimondta: életcélja Románia teljes izraelita közösségét az ősi földön látni újra. /Sebestyén Mihály: Zsidónak lenni ? magyarul (?). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
1993. augusztus 13.
Boldizsár Zeyk Imre, Tordaszentlászló RMDSZ elnöke szerint valószínűleg látszik, hogy faluját Szent László alapította. Tordaszentlászló 1600 lakosú, itt rendezik meg évente a kórustalálkozókat. A helyi RMDSZ oldotta meg a földkimérést. A falubeliek létrehozták a gépállomást, tulajdonukba került a tsz traktorállománya. /Kisgyörgy Réka: Tordaszentlászló múltja és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
1993. augusztus 14.
A mozdonyvezetők sztrájkja tovább tart, hatalmas károkat okozva az országnak. A Legfelsőbb Törvényszék aug. 13-i ítélete 80 napra felfüggesztette a sztrájkot, ennek azonban nem lett foganatja, sőt a még közlekedő vonatokat is leállították a sztrájkolók. Iliescu elnököt kérték fel közvetítésre. /A mozdonyvezetők kitartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./
1993. augusztus 14.
A bukaresti rádió Magyarországra irányuló adást /esténként fél tízkor/ indított el. Az első magyar nyelvű adást aug. 14-én Melescanu külügyminiszter üdvözölte. /Népszabadság, aug. 16./
1993. augusztus 14.
A III. RMDSZ-kongresszuson leköszönt tizenegy tagú Országos Elnökség 9 tagja /Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, dr. Csapó József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Toró T. Tibor/ közös nyilatkozatban tájékoztatta az RMDSZ testületeit arról, hogy nem volt tudomásuk Borbély László, Frunda György és Tokay György tárgyalásairól, a hatalommal folytatott titkos egyezkedéseiről. Ez azt jelenti, hogy semmilyen mandátummal nem rendelkeztek, ahogy azt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is kifejtette. Mindnyájan sérelmezik, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György többször azt nyilatkozta, hogy tárgyalásukról tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét. Többször előfordult, hogy Domokos Géza volt elnök csak késve tájékoztatta az elnökséget. Visszatekintő tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./ A volt Országos Elnökség elnöke Domokos Géza volt, az egyik érintett, Tokay György pedig elnökségi tag volt.
1993. augusztus 14.
Az RMDSZ volt Országos Elnökségének 9 tagja nyilatkozatban ítélte el a titkos tárgyalásokat és hangsúlyozták, hogy nem tudtak ezekről a tárgyalásokról. Minderre reagált Borbély László: ezek nem voltak titkos tárgyalások. Nem valamiféle egyezkedés folyt. "Ez csak megbeszélés" ? mondta Borbély László az őt és társait ért vádakra. /M. G.: Romániai magyar megbeszélések. Borbély László helyesbít. = Pesti Hírlap, aug. 14./
1993. augusztus 14.
Aggódik az RMDSZ-ért a cikkíró, nem kell vitákba bonyolódni, nem oldott meg semmit az "etnikai tisztogatás" vita, szerinte helyes volt a három RMDSZ-vezető tárgyalása a PER /Project on Ethnic Relations/ égisze alatt, Romániát mindenképpen felveszik az Európa Tanácsba, tehát el kell fogadni a felajánlott engedményeket. /Bucur Ildikó: Mielőtt összeugranánk = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./
1993. augusztus 14.
Júl. 21-31-e között négy ország negyven magyar néprajz szakos egyetemi hallgatója és középiskolása vett részt falukutató táborozáson a Bogdánd szomszédságában levő Szilágyszéren, dr. Szacsvay Éva, a budapesti Néprajzi Múzeum kutatója vezetésével. Tavaly a moldvai csángóknál, Luizikalagorban végeztek hasonló gyűjtést. /Gál Éva Emese: Falukutató tábor Széren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./
1993. augusztus 14.
Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány című írását újraközölte a napilap. /Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./ Először megjelent: Új Magyarország, jún. 26.
1993. augusztus 15.
Aug. 15-én első ízben ültek össze megbeszélésre, ez még nem hivatalos tárgyalás, a szakszervezeti vezetők és a vasúttársaság alelnöke. A hatalom a sztrájkot eddig az erő pozíciójából kezelte, ügyészséggel, börtönbüntetéssel fenyegetőzött. Aug. 14-én, amikor a sztrájkolók Brassóból Iliescu elnökkel telefonon kezdtek tárgyalni, elnémultak a telefonok. /Magyar Nemzet, aug. 16./ Iliescu elnök szerint indokolt a sztrájk, azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt konszenzust sürgetett. /Népszabadság, aug. 16./
1993. augusztus 15.
A moldvai csángók Mária-kegyhelyén, Chacicában aug. 15-én magyar nyelvű szentmisét mutattak be. Petru Gergel iasi püspök magyar papokat hívott a szentmisére, megjelent Jáki Teodóz /Győr/ bencés szerzetes, aki énektanítással készítette fel a híveket, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Keglevich István /Budapest/ a Regnum Marianum képviseletében, rajtuk kívül több erdélyi magyar pap is. /Hídépítés Csángóföldön. = Új Magyarország, aug. 17./
1993. augusztus 15.
Aug. 15-én 24. alkalommal rendezték meg az Arad megyei színmagyar Majláton a Majláti Vasárnapot, a megyei folklóregyüttesek találkozóját. /Majláti Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1993. augusztus 16.
Aug. 16-án leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Adrian Nastase sem tudta jobb belátásra bírni a sztrájkolókat, Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szintén sikertelenül tárgyalt. törvényszéki vizsgálat kezdődött egyes vasúti szakszervezeti vezetők ellen. Hatodik napja tart a vasúti sztrájk aug. 16-án, amikor délután Iliescu elnök fogadta a munkabeszüntetők vezetőit. Közben nő a feszültség, alaptalan bombariadó volt a brassói, illetve nagyváradi vasútállomáson. /Iliescu tárgyalt a mozdonyvezetőkkel. = Magyar Nemzet, aug. 17./ A MÁV eddigi vesztesége 35 millió forint. /Népszabadság, aug. 17./
1993. augusztus 16.
Váratlannak tűnő munkalátogatást tett Bukarestben a Moldáviai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Nicolae Andronati. Vacaroiu kormányfővel történt megbeszélése után a két ország tárcaközi bizottságai ültek az asztalhoz. A román fél konkrét segítséget ajánlott fel Moldova üzemanyag-ellátására, áruszállítások ellenében. A látogatás az után történt, hogy Moldova döntött, nem lép szorosabb integrációra a FÁK-kal. /Román-moldáv együttműködés. = Új Magyarország, aug. 16./
1993. augusztus 16.
Debrecenben megnyílt a szomszédos országokban élő magyar értelmiség legjelentősebb magyarországi továbbképző tanfolyama, az Ady Akadémia. A nyitó előadást Szabad György, az Országgyűlés elnöke tartotta. Orosz István történészprofesszor elmondta, hogy négy évvel ezelőtt néhány társával kötelességének érezte ennek megindítását. /Megnyílt az Ady Akadémia. = Új Magyarország, aug. 17./
1993. augusztus 16.
A Tineretul Liber ifjúsági lap szerint Horthy Miklós kormányzó hamvainak hazaszállítása még a magyar politikai körökben is vitát kavart. A román lap szerint "szomszédunk melyet inkább nem szeretünk, mint szeretünk" válságba került. A Nyugat immár nem kezeli kivételezett országként. Budapestnek ezért "erősítőkre" van szüksége, ezek közé tartozik Horthy újratemetése is. /Bukaresti lapvélemény Horthy újratermetéséről. = Magyar Hírlap, aug. 16./
1993. augusztus 17.
Aug. 16-án a védelmi miniszter meghívására Bukarestbe látogatott Sir Richard Ferderick Vincent tábornagy, a NATO katonai bizottságának elnöke. A kétoldalú kapcsolatokról volt szó Nicolae Spiroiu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain, fogadta Iliescu elnök is. Románia a NATO teljes jogú tagja kíván lenni, közölte Melescanu. /Románia NATO-tagságra törekszik. = Népszabadság, aug. 17./ Vincent tábornagy válasza: A NATO-val való szorosabb kapcsolatnak párosulnia kell a szomszédokkal való jó katonai együttműködéssel. Vincent tábornagy aug. 17-én továbbutazott a Moldovai Köztársaságba. /Magyar Nemzet, aug. 18./ Spiroiu cáfolta két NATO-támaszpont Romániában való létesítéséről szóló híreszteléseket, ilyen ajánlat el sem hangzott. /Az európai biztonság támpontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1993. augusztus 17.
Varga László cikkében békíteni akarja a vitázó feleket: szükség van Tőkés Lászlóra, ugyanúgy a Neptun-ügy három szereplőjére, Borbély Lászlóra, Frunda Györgyre és Tokay Györgyre is. Üljenek le a vitázó felek, javasolja, de nyilvános személyeskedéssel "ne szórakoztassuk ellenségeinket". /Varga László: Qui prodest? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
1993. augusztus 17.
A Magyarországról Erdélybe visszatérő, hazatelepülő nem kaphatja vissza lakását, ingóságait, ezt saját példájával mondta el Domokos Ferenc, aki 1988-ban ment ki Magyarországra. Emlékezett a kezdetre, amikor az emberek segítettek a Ceausescu-diktatúrából érkező menekülteken. Rákosszentmihályon Pánczél Tivadar lelkész kezdte az erdélyi menekültek felkarolását, a templomban találkoztak minden héten. 1988. júliusában sokan Vizsolyban gyűltek össze, ahol megszövegezték a Vizsolyi Nyilatkozatot. "Mi nagyobbrészt erdélyi és kisebbrészt magyarországi fiatalok" a következő nyilatkozatot tesszük. Életük meghatározó részének tekintik az evangéliumot, hangsúlyozzák a vallási türelmességet, a más világnézetűekkel való párbeszéd szükségességét. Ez tehát tanácskozó fórum volt. Domokos Ferenc 1991 szeptemberében hazaért, lakását nem kapta vissza. Eszébe jutott a Vizsolyi Nyilatkozat egyik pontja: "Otthon maradt vagyonunkért Románia a nemzetközi egyezmények alapján az anyagi kárpótlást haladéktalanul kiszolgáltatja" Az ő régi lakásában más lakik. /Fejér László: Öt évvel a Vizsolyi Nyilatkozat után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
1993. augusztus 17.
Székelyudvarhely Városi Tanácsa helyesbítette a helyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület híradását, hogy megrendelésükre Szervátiusz Jenő elkészítette a város főterére az Orbán Balázs-emlékmű tervét. Az Egyesület mellőzte a hivatalos formaságokat, ezért a tanács az előzőleg már meghirdetett pályázatra várja a művészek jelentkezését. /Szoborállítás Orbán Balázsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
1993. augusztus 17.
Funar, Kolozsvár polgármestere nyilatkozatában /Renasterea Banateana (Temesvár), aug. 10./ védelmébe vette a Caritas "önsegélyező" társaságot, jót tesznek az emberekkel. Funar elismerte, hogy segítséget nyújtott ennek a rejtélyes vállalkozásnak, működési teret biztosított számukra. A nagyobb összeget nyert emberek naponta milliókat adnak a város fejlesztésére. Funar ebből finanszírozza a tervezett Avram Iancu-szobor elkészítését, a Fellegvárra 26 méteres keresztet állít és segíti a kórházakat. Szerinte csak a Soros Alapítvány által támogatott újságok támadják a Caritast. /Clinton-Funar összefogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
1993. augusztus 17.
A magyarországi balliberális sajtó fáradhatatlanul támadja a kormányt. Neumann Ottó cikkében kifejtette: Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozatából árad az önteltség. Az újságíró szerint meg kellene hívni a román vezetőket, az célravezetőbb lenne. /Neumann Ottó: A sikertelenség záloga. = Magyar Hírlap, aug. 17./
1993. augusztus 18.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke állásfoglalásában emlékeztetett arra, hogy a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a sajtóból értesült a Neptunon tartott találkozóról. A New York Times tudósítása nyomán az RMDSZ-t súlyos külpolitikai presztízsveszteség érte. Tudatosan, háttérből irányított politikai diverzió esete forog fenn. /Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Bodó Barna politikai alelnök közösen írta meg a New York Times júl. 20-i cikkét kiigazító nyilatkozatot Bizalomerősítés David Binder-módra/?/ címmel, kérve, hogy azt közölje az amerikai napilap. Nem fogadható el ugyanis a következő, júl. 21-i számban megjelent helyesbítés, szerkesztési hibának tüntetve fel azt az állítást, hogy az RMDSZ kéri Erdély Magyarországhoz csatolását. Ebből nem tudható meg, elhangzott-e egyáltalán ilyen állítás. /Bizalomerősítés David Binder-módra/?/ = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./ Előzmény: a cikk magyar szövege: aug. 4-i jegyzet.
1993. augusztus 18.
Szász János szerint az egész tárgyalásos akciót az amerikai szenátus ún. román lobbyja kezdeményezte. Találtak egy egyesületet, mely az etnikai közeledés híve és felkérték: hozzon össze egy találkozót a román kormány és néhány RMDSZ-politikus között. Így került sor a svájci, végül a Neptunon tartott találkozóra. Nagytekintélyű amerikai lapok siettek valósággal túllihegni a találkozások jelentőségét. - A nemzetközi közvélemény elé kell tárni az amerikai lobby és a román kormányzat által megteremtett csapda célját, rámutatván, hogy a tárgyalások semmiféle konkrét eredménnyel nem jártak, a 300 hely biztosítása legkevesebb kétéves javaslat. A három tárgyaló RMDSZ-politikus számadással tartozik annak a közösségnek, amelynek nevében szólt. - Az RMDSZ cselekvőképességét fékezi merev vezetési struktúrája. /Szász János: Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1993. augusztus 18.
Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglakozó főbiztosa aug. 18-án Bukarestben az RMDSZ központjába látogatott, az RMDSZ képviselőivel tárgyalt. Kifejtette, hogy fontos lépés lenne a megfelelő kisebbségi és tanügyi törvény elfogadása. /Az EBEÉ kisebbségi főbiztosa az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Max van der Stoel értésére adta az RMDSZ képviselőinek, hogy Románia felvétele az ET-be eldöntött dolog. Tudomása van arról, hogy "egy országnak szándékában áll meggátolni Románia bejutását, de ez mit sem számít, mert a kétharmados többség elég a felvételhez". /(cs. g.): Az EBEÉ főbiztosának véleménye: Bukarest ET-felvétele eldöntött dolog. = Magyar Nemzet, aug. 21./
1993. augusztus 18.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 18-án összeülő Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban két javaslatot tett: "Az RMDSZ képviselete minimális követelményként terjessze a Nemzeti Kisebbségi Tanács elé a - marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki stb. - magyar politikai foglyok szabadon bocsátásának ügyét. Amennyiben igazságtalanul és törvénytelenül elítélt honfitársaink nem részesülnének azonnali amnesztiában, az RMDSZ vezetősége sürgősen vegye fontolóra a Kisebbségek Tanácsából történő haladéktalan kilépésünket - még az augusztus 31-re kitűzött határidő lejárta előtt." A másik javaslata szerint az RMDSZ-t ne képviselhessék azok, akik előzetesen részt vettek a hatalommal történt nemkívánatos egyezkedésekben. /Tőkés-indítvány az RMDSZ-ben. = Népszabadság, aug. 18./
1993. augusztus 18.
Aug. 1-10-e között tartották Veszprémben a második Magyarságismereti Tábort. A rendezők a szomszédos országokból több mint száz diákot és pedagógust hívtak meg. A veszprémi táborozókat üzenetben üdvözölte Jeszenszky Géza külügyminiszter. A lap közölte az üzenet szövegét. Jeszenszky Géza jelezte, hogy idén nem tud jelen lenni és beszélgetni a megjelentekkel, mint azt tavaly tette. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja a magyar nemzetnek az országhatárokon kívül rekedt tagjait abban a jogos küzdelemben, amit nyelvük, kultúrájuk és magyarságtudatuk megőrzéséért folytatnak. Magyarország kész szomszédaival államközi szerződéseket kötni. Azon országok esetében, ahol magyar kisebbségek, nemzetrészek vannak, ott a szerződésnek a magyar közösség jogainak garantálását is tartalmaznia kell. A román-magyar tárgyalásokban az RMDSZ igényét figyelembe veszik. Ha bármely ország kész azokat a biztosítékokat megadni, amiket az ott élő magyarok igényelnek /önkormányzat, iskolarendszer megőrzése, keresztnév- és helynévhasználat, a decentralizáció, az arányos képviselet minden szinten stb./, akkor lehet jó szerződést kötni. Magyarországnak nincs határvitája egyetlen szomszédjával sem, nincs területi követelése. /Jeszenszky Géza üzenete a veszprémi táborozókhoz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
1993. augusztus 18.
Aug. 18-án ülést tartott a Nemzeti Kisebbségi Tanács, meghívottként megjelent Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki felszólalásában pozitívan értékelte a nemzetiségi jogok terén tett lépéseket, annak ellenére, hogy előzőleg az RMDSZ képviselői tájékoztatták a valós helyzetről. A Tanács a helységnevek, utcanevek nemzetiségek nyelvén való feliratozásáról szóló határozatát elfogadásra felterjesztették a kormányhoz. Elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a kétnyelvű feliratok ott használhatók, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. A kérdésben a kormány dönt. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa egyhangúan döntött az Audiovizuális Tanáccsal, a rádióval és a televízióval kapcsolatot tartó bizottság felállításáról, amely tanácsadó testületként fog működni. /Összeült a Nemzeti Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ javasolta történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását általános- és középiskolai fokon, ezt azonban elutasították, ezt csak az elemi III. és IV. osztályában engedélyezik. Az RMDSZ kérte az 1990-ben elítéltek ügyének megvizsgálását, valamint a bebörtönzöttek feltétel nélküli szabadlábra helyezését. /Tanácskozott a Tanács. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 18.
Románia washingtoni nagykövete aug. 13-án látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, ahol Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke fogadta. A nagykövet pozitívan vélekedett a Nemzeti Kisebbségi Tanács eddigi tevékenységéről. Szabó Károly elmondta, hogy az RMDSZ által elfogadott határozatok nagyon kis részét érintette a tanács eddigi működése. Hangsúlyoznia kellett, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást. Szabó Károly úgy látja, az USA fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. Továbbra sem szabad lemondani semmiről, összegezte tapasztalatait az RMDSZ-szenátor, viszont minden körülményre tekintettel kell lenni. /Cseke Gábor: RMDSZ-kontaktus átvilágítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1993. augusztus 18.
Kolozsváron a közeljövőben beindul az első magántőkével működő rádió, napi négy órát sugároz magyar nyelven. A magyar szerkesztőség vezetője Sebesi Karen Attila. /Makkay József: Új rádióstúdió. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
