Kormányhatározattal szétosztották az 1994-es költségvetés szerint a kisebbségi szervezeteket megillető másfél milliárd lejt. Az RMDSZ 180 milliót kapott, a németek 197 milliót, az ukránok 109 milliót, a görögök 96 milliót, zsidó közösségek 87 milliót, a romapárt 78 milliót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./
1994. szeptember 10.
Szept. 10-én Nagyenyeden emlékeztek meg dr. Szász Pál mártírhalálára, az RMGE szervezésében, egyúttal az EMGE megalakulásának 150. évfordulójáról. Az ökumenikus istentiszteletet követően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke méltatta munkásságát, majd Veres István ny. professzor vázolta fel a kommunista börtönben 1954-ben elhunyt Szász Pál életútját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
1994. szeptember 12.
Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a román-magyar viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György RMDSZ-szenátor a bukaresti Cronica politica hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Romániában semmibe vették a magyar kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a magyar kormányok kicsit felülről kezelték a romám kormányt. /Népszabadság, szept. 13./
1994. szeptember 12.
A kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja a román-magyar alapszerződésről kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kisebbségek státusában az alkotmányból kell kiindulni: Románia egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a Román Nemzeti Egységpárt legutóbbi nyilatkozatát. /Magyar Hírlap, szept. 12./
1994. szeptember 12.
Fejér Katalin moldvai csángó nyugdíjas munkásnő perében elmaradt az ítélet, a pert elhalasztották. Lakásában magyarul tanította a csángó gyermekeket, ezért folyik ellene a per. Házkutatást tartottak, elvitték az RMDSZ-től kapott írógépét, hangszalagjait. /Magyar Nemzet, szept. 12./ Előzmény: Orient Expressz (Bukarest), 1993. máj. 28., Orient Expressz (Bukarest), 1993. jún. 11.
1994. szeptember 12.
Horn Gyula miniszterelnök szept. 12-én fogadta Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét. Csoóri Sándor kifejtette, hogy a Duna Televízió beolvasztása a Magyar Televízióba nem lenne szerencsés, mert akkor elvesztené megkülönböztetett szerepét és föladatát. /Magyar Nemzet, szept. 13./ Csoóri Sándor gondolatait a Duna Tévé jelentőségéről a Magyar Nemzetben fejtette ki Szerelem-televízió címen. /Magyar Nemzet, szept. 10./
1994. szeptember 12.
Romániai Kommunista Ellenzék néven új, szélsőbal csoport alakult a Marxista-Leninista Romániai Kommunista Párt kezdeményezésére. Programja szerint küzdeni fog az "ősi rög" védelméért, Moldávia visszaszerzésérét, nemet mond az újburzsoázia diktatúrájára, a monarchiára, az újkapitalizmusra, a vallásra és a pénzre. /Magyar Hírlap, szept. 12./
1994. szeptember 13.
Iliescu elnök szept. 13-én a parlament két házának együttes ülésén mondott beszédet, melyet a televízió is közvetített. Előzőleg az ellenzék azt követelte, hogy az elnöki üzenetet mindjárt meg is vitathassa, de ezt nem tudta elérni. Iliescu pozitívnak ítélte meg a választások óta eltelt két évet, zajlik a demokratizálási folyamat. Megállapította, hogy elszegényedés észlelhető, ezen csak a tudatos szociális piacgazdaság segíthet. Az elnök támadta a korrupciót és sürgette a társadalmi megbékélést, az együttműködést egy minimális platform alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., Magyar Nemzet, szept. 15./ Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője feltette a kérdést, mi volt az elnöki üzenet lényege. A társadalmi megbékélés sürgetése. Akkor viszont miért zárkózott el a vita, a párbeszéd elől? A vita lehetőségének leszavazása figyelmeztetés, kinek a kezében van a hatalom. Talán ez volt az elnöki üzenet lényege. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1994. szeptember 13.
Az RMDSZ képviselőcsoportja szept. 13-án Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek. Tokay György előzőleg 1992. szeptemberétől 1994. márciusáig volt már elnök, akkor Vida Gyulát választották a helyébe, most újra Tokay lett az elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert az RMDSZ alapszabályzata szerint ez összeegyeztethetetlen RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségével, képviselői helyét Fekete Zsolt foglalta el, aki az RMDSZ-frakció titkára lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., /Új Magyarország, szept. 15./
1994. szeptember 13.
A kolozsvári megyei ügyészségen 11 városi tanácsos /közülük heten az RMDSZ, négyen az ellenzéki pártok városatyái/ keresetet nyújtott be Funar polgármester ellen. Egyrészt azzal vádolják a polgármestert, hogy törvényellenes építési engedélyt adott ki, másrészt azt kérik, hogy az ügyészség vizsgálja ki Funar eddigi tevékenységének gazdasági vonatkozásait. /Népszava, szept. 15./ Ugyanakkor a városi tanácsosok mintegy 150 oldalas anyagot állítottak össze Funar gazdasági visszaéléseiről és korrupciós botrányairól. Ezt az anyagot elküldték a számvevőszéknek, vizsgálatot kérve a pártvezér /a Román Nemzeti Egységpárt elnöke/ Caritas-botrányban játszott szerepére vonatkozóan is. /Magyar Nemzet, szept. 16./
1994. szeptember 13.
Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkár szept. 13-án megbeszélést tartott a Duna Televízió vezetőségével és kifejtette, hogy a kormány támogatja a Duna Tv önállóságának megőrzését és a hatpárti egyeztetés után dönt a Duna Tv sorsáról. /Magyar Hírlap, szept. 15./
1994. szeptember 13.
Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
1994. szeptember 13.
Több mint 700 erdélyi hallgatója van a magyarországi egyetemek erdélyi városokban történt távoktatásának. A költségeket a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány fedezte Soros György és a magyarországi egyetemek támogatásából. Soros György bejelentette, hogy támogatását beszünteti. Mégis indítanak új évfolyamot, a költségeket tandíjból fedezik, a magyarországi tartózkodás költségeit az egyetem állja. Kolozsváron ősztől önköltséges informatika szak indul budapesti egyetemi távoktatásával, azonban ez nagyon drága, keveseknek elérhető. /Új Magyarország, szept. 13./
1994. szeptember 13.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó hivatala Valentin Gabrielescu szenátort jelölte ki a balkáni vlachok /makedonrománok/ raportőrének. A makedorománok megvédésére irányuló akciót egy olasz és francia képviselőkből álló csoport kezdeményezte. /Adevarul (Bukarest), szept. 13./
1994. szeptember 13.
Temesváron rendezték meg szept. 12-13-án A civil társadalom építése című konferenciát. A társrendező, a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/ anyagi támogatásával kiadták az elhangzott előadások anyagát három nyelven. Az előadók között volt Bodó Barna /Demokrácia és jogállamiság/, dr. Bárányi Ferenc /Demokrácia és jogállam Romániában/ és Patrubány Miklós /Civil társadalom és jogállam/. /Keresztyén politika - Politica crestina - Evangelium und Politic III. /RMDSZ-SGP, 1995 (Kolozsvár)/
1994. szeptember 14.
Dr. Vincze Mária, az RMDSZ Egyeztető Tanácsa gazdasági szakbizottságának ideiglenes elnöke vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Az elmúlt években a gazdasági recesszió, az infláció a szomszédos országok átlagát meghaladó, a beruházások, a külföldi tőkebefektetések szintje alacsony volt. A bérek reálértéke csökkent, folytatódott a lej leértékelése /1993 elején egy dollár 460 lej, 1994 júniusában 1650 lej/. A jogi keretek kialakítása lassú, a privatizáció késlekedik. Az RMDSZ-nek is ki kell dolgozni gazdasági programját. Nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavas-latokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Fontos a rendszerszemléletben való gondolkodás. Az állandó provokációkra való válaszadás miatt az RMDSZ vezetőségének ideje sem marad a gazdasági kérdésekre. Szükséges az információáramlás megszervezése, a gazdasági kérdések ismertetése a sajtóban, szakmai tanácsadó hálózatok kifejlesztése, továbbá az RMDSZ képviselői rendszeresen biztosítsanak információs anyagot a megyei gazdasági alelnökségek számára. - Várható az agrárválság elmélyülése, ez elsősorban a kistermelőket fogja érinteni. Fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére, a munkanélküliség növekedésére, amelynek hatását az átképzési lehetőségek felkutatásával lehet csökkenteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., 15./
1994. szeptember 14.
A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1994. szeptember 14.
Határozottan "etikusnak kell lenniük célkitűzéseinknek ahhoz, hogy helyreálljon a társadalmi értékrend", nyilatkozta Tőkés László püspök szlovákiai körútja alkalmával. A térségben ugyanakkor "a célok eléréséhez választott politikai eszközök notóriusan etikátlanok". Etikátlan magatartás érvényesül a célokat pontosan megfogalmazó politikusokkal szemben, akiket azután szélsőségeseknek, radikálisoknak neveznek. Szándékos diszkreditációról van szó. A nyugati politikusoknak csak a csend a fontos, a pillanatnyi békesség.- A legkisebb jele sem mutatkozik a történelmi megbékélésnek, a belpolitikai helyzet ennek ellentmond. Az elmúlt néhány hónap során pozitív változás történt a magyar kormány politikai magatartásában. Azonban a magyar politika úgy szeretne javítani a helyzeten, hogy megköti az alapszerződést. "Mi meg úgy gondoljuk, meg kell fordítani a sorrendet", amint javul a kisebbségek helyzete és kezükbe vehetik sorsuk igazgatását, megköthető az alapszerződés. A magyar kormány nem akar a kisebbség feje felett megegyezni. - A kommunista restaurációs törekvések megnyilvánulása, hogy a magyarságot megint vissza akarják ültetni a vádlottak padjára. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 14./
1994. szeptember 14.
A választási kampány idején a Magyar Szocialista Párt részéről "az alapszerződések föltétlen sürgetését elgaloppírozottnak ítéltem meg" - nyilatkozta Tőkés László püspök. Aug. 29-én találkozott először az új magyar kormány tagjaival. Úgy látja, hogy a román hatalomnak nehezebb lesz megegyeznie az MSZP-vel, mert ez a magyar kormány nem lesz hajlandó alárendelni a nemzeti érdekeket semmilyen pártpolitikai szempontoknak. - Sokszor bírálják Tőkés Lászlót, hogy pesszimista képet ad. "A romániai valóságot lesújtónak tartom." Ennek ellenére azért bírál, hogy mindez egy katarktikus igenben oldódjék fel. És úgy véli, ez történik Erdélyben. Az emberek a kellő pillanatban összefognak, aláírnak, vállalkoznak. /Orient Expressz (Bukarest), szept. 14./
1994. szeptember 14.
A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ kolozsvári tanácskozásán nem kérdőjelezték meg Funar pártelnöki tisztségét, azt viszont kimondták, hogy az RMDSZ tanügyi törvénytervezete az ország stabilitását veszélyezteti. Az RNEP olyan anyagot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kisebbségeknek egyetlen országban sincs felsőfokú oktatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./
1994. szeptember 14.
Szept. 14-én Brüsszelben ünnepélyesen elfogadták a román egyéni békeprogramot. Az esemény alkalmából Ion Mircea Pascu védelmi és Virgil Constantinescu külügyi államtitkár a NATO-tagállamok nagykövetei előtt méltatták a dokumentum jelentőségét Románia számára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1994. szeptember 14.
Bukarestben vasgárdista tüntetés volt szept. 14-én. A hírhedt vasgárdista vezérre, Corneliu Zelea Codreanura emlékeztek, születésnapja alkalmából. A tüntetésen fasiszta jelvényeket árusítottak. Sokak szerint az 1989-es fordulat óta ez volt a legnagyobb fasiszta erődemonstráció. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./
1994. szeptember 14.
A harmadik gyermekotthonát építi Romániában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesülete. A Csíkszentmártonban létesülő otthonban 130 csecsemőt látnak el. László Ottó, a szolgálat budapesti irodájának munkatársa elmondta, hogy a szükséges forrásokat cégek adományai fedezik. /Magyar Nemzet, szept. 15./
1994. szeptember 14.
Nagyváradon a Iosif Vulcan Tanítóképzőben jelenleg hat magyar és tizenhárom román nyelvű osztály működik, jövőre két magyar és két román osztály végez. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./
1994. szeptember 15.
Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója.
1994. szeptember 15.
A kormány kinyilvánított szándékának megfelelően a magyar-román és magyar-szlovák kapcsolatokban a pozitív elmozdulás kezdeti jelei tapasztalhatók, mondta Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő a külügyi sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1994. szeptember 15.
A romániai magyarság jeles képviselői részvénykibocsátó konzorcium létrehozására felhívással fordultak a romániai magyarokhoz és a világ magyarságához, hogy bankhálózatot teremtsenek Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy székhelyekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A felhívást ismertetve a Romániai Magyar Szó hozzátette, sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
1994. szeptember 15.
Csíkszeredában az önkormányzat nem adott építési engedélyt a görögkeleti ortodox püspökség székhelyének építésére. Váratlanul a kormány lépett közbe és az önkormányzat megkerülésével három kész épületet adott át használatra az ortodox egyháznak. Sántha Pál Vilmos, Hargita megyei tanácselnök törvénytelennek ítéli meg ezt a lépést, hiszen ez épület, a volt pártszálló a lakosság pénzéből épült. Szerinte az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése nem vallási, hanem politikai ügy és az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. /Új Magyarország, szept. 15./
1994. szeptember 15.
Csíkszereda római katolikus temploma kicsinek bizonyul, újat kell építeni. Megkezdték az építkezést, de elfogyott a pénz. A hívek világ magyarságához fordultak, adományaikkal segítsék a templom építését. /Új Magyarország, szept. 15./
1994. szeptember 16.
Minden ülésszak elején új titkárokat választanak. Szept. 5-én választották meg titkárnak a Képviselőházban Borbély Lászlót, az RMDSZ Maros megyei elnökét, aki elmondta, hogy a házelnököt munkájában négy titkár segíti, ő lett ezek egyike. A titkárok intézik a gyűlések szervezését, a kormánnyal való kapcsolattartást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
