Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./
1995. március 4.
Iliescu elnök márc. 4-i rádióinterjújában azt hangoztatta, hogy a román-magyar feszültségek egyik eredője az volt, amikor "1990 elején a magyar szélsőséges nacionalista vezetők követelték a román és magyar iskolák elkülönítését". A román államfő bírálta a márc. 15-i ünneplést, ami bujtogató, provokatív törekvés, mert románok "tízezrei haltak meg akkor", a magyar katonaság agresszivitása miatt. Iliescu elfogadhatatlannak nevezte "egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét". Szerinte "ez a háború előtti gyakorlatra emlékeztet, amikor Hitler a más államokban élő németeket területi expanzióra használta fel." Hozzáfűzte: nem hinné, hogy a magyar állam ilyesfajta célokat tűzne maga elé. Iliescu szerint elfogadhatatlan "az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelés", amelyet "egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSZ politikai harcosai sürgetnek". /Népszava, márc. 6./
1995. március 4.
Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke visszavonult a politikai élettől, de most terjedelmes nyilatkozatot adott, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva, melyben élesen bírálta Tőkés Lászlót és a köré gyűlő csoportot. Amennyiben az RMDSZ vezető testületei eltűrik Nagy Benedek képviselő kizárását, Domokos nem tudja, a jövőben lesz-e helye az RMDSZ soraiban. Szerinte az SZKT-ben vannak emberek, akik "belső ellenzékre vadásznak". A Tőkés László köré gyűlő csoport a kolozsvári RMDSZ-kongresszuson rendet akar teremteni, a város az erdélyi magyar radikalizmus győzelmének színtere lesz. Tőkés László és tanácsosai nem vették észre az atlantai találkozóval a román-magyar viszony nemzetköziesítését. A neptunosok, Tokay, Borbély László, Frunda túl nagy falatnak bizonyultak, nem sikerült őket eltávolítani, Nagy Benedek viszont "áldozatául esett az ezúttal jobban megszervezett lejáratási, elszigetelési erőfeszítésnek." Mindkét vád ürügy volt, állítja Domokos Géza, az igazi címzett a mérsékelt politika. /Hol tartjuk az eszünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., az interjú fontosabb részleteit idézi, ismerteti Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője: Magyar Nemzet, márc. 4./
1995. március 3.
Márc. 3-án a kormány tagjai, szenátorok és képviselők, pártok vezetői köszöntötték Iliescu elnököt 65. születésnapján. /MTI/
1995. március 3.
A Nyitott égbolt megállapodás keretében febr. 28. és márc. 3. között magyar ellenőrző csoport tartózkodott Romániában. /Új Magyarország, márc. 3./
1995. március 3.
A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./
1995. március 3.
Az emberi jogok védelmére alakult Temesvár Társaság szervezésében bírók, jogászok vitatkoztak az államosított házakat érintő kérdésekről. A Legfelsőbb Bíróság idei 1. számú határozatában az ítéletek megsemmisítéséért fellebbezett azon bírósági határozatok esetében, amelyek révén államosított házak tulajdonosait visszahelyezték jogos birtokukba. Azzal indokolják határozatot, hogy az államosítást kimondó 1950/92-s dekrétum nem mond ellent az alkotmánynak. Valójában ellentmond a magántulajdont garantáló alkotmánynak, állapították meg Temesváron a jogászok. A veszély abban rejlik, hogy a helyi bíróságok törvényes ítéleteit a Legfelsőbb Bíróság felülbírálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1995. március 3.
Balladur francia miniszterelnök, Kohl német kancellár, González spanyol miniszterelnök és Jacques Santer, az Európai Unió brüsszeli bizottsága elnöke közös levelet intézett Horn Gyulához, Nicolae Vacaroiuhoz, valamint Vladimír Meciar kormányfőhöz, amelyben üdvözlik az alapszerződések megkötésére tett erőfeszítéseket, egyben ösztönzik az érdekelteket a tárgyalások mielőbbi eredményes lezárására. A levelet márc. 3-án adták át Vacaroiu miniszterelnöknek. Vacaroiu válaszában kifejezte reményét, hogy a szerződés aláírása kiküszöböli "a radikális alapú álláspontokról kiinduló megközelítéseket és szabad teret nyit a román-magyar kapcsolatok erősítésére." /Melegedik, melegedik...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./
1995. március 3.
A Magyarok Világszövetsége székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek tanácskozása után az RMDSZ és a szlovákiai magyar pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban. A megállapodás értelmében támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát. A szerződő országokban élő magyar közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehetséges tényleges megbékélés, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett magyar közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1995. március 3.
A Magyarok Világszövetsége budapesti székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek és pártok tanácskoztak az alapszerződésekről. A tanácskozás után a sajtóértekezleten a résztvevők hangsúlyozták: az alapszerződések megkötésénél a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségben élő nemzetrészek érdekeit. Élesen bírálták a szerződések megkötésére a márciusi dátumot. "Újratermelődhet az a Kádár-korszakbeli állapot, hogy nemcsak Bukaresttel, de Budapesttel is szemben állunk." - jelentette ki Tőkés László püspök. Pedig a kisebbségben élők kétszeresen is érdekeltek abban, hogy e kérdésben konszenzusra jussunk. Mégis, szinte zavaró tényezőnek számítunk - tette hozzá. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, márc. 4./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő, a sors a magyarságot, hogy elsietve alapszerződéseket kössön a kompromisszumokra nem kész szomszédokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./ A Kurír ilyen címen tudósított a tanácskozásról: Zsörtölődő határon túli kibicek. /Kurír, márc. 4./
1995. március 2.
A határon túli magyar egészségügyi szakemberek továbbképzési lehetőségeiről volt szó a Határon Túli Magyarok Hivatalában a szociális és egészségügyi munkacsoport márc. 2-i ülésén. Az együttműködés további lehetőségét az jelenti, ha minden meghívott szervezet elkészíti saját tevékenységének bemutatását, ennek alapján alakítják ki a térség jobb egészségügyi ellátását célzó koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./
1995. március 2.
Magyardécsén febr. 25-én rendezte meg Beszterce-Naszód magyarsága a kisgazdaköri találkozót, hogy létrehozzák a megyei egyesületet. A találkozót állatszemle előzte meg. A lovasparádét népviseletbe öltözött fiatalok tették színesebbé. Egykor nevezetesek voltak a gazdaköri rendezvények, ennek feltámasztását próbálták meg a találkozóval. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke is megjelent a rendezvényen, melyről Guther M. Ilona tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
György Béla Zsolt fiatal csíkszeredai vállalkozó az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője a főosztály eddigi munkájáról számolt be. A kárpótlási ügyben tájékoztatót adtak ki, továbbá a privatizációról, a Vállalkozni jó! című oktatási programot Erdély öt városában kezdték el és szeretnék kiterjeszteni további területekre, beleértve minden nagyobb iskolát. A szövetkezeti mozgalom múltját tanulmányozzák és újratanulását kezdik meg. Az anyagi eszközök korlátozottak, intézményeik nincsenek, befektetői társaság megalapításához nem tudták előteremteni a szükséges összeget. A társadalom önszerveződésére kell építeni. Diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek, a bankokban hitelkérelem esetén a magyar nevű vállalkozó háttérbe szorul, diszkriminatív a bánásmód is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
A brassói bíróság felfüggesztette a megyei prefektusnak Adrian Moruzinak, Brassó polgármesterének felmentésére vonatkozó döntését. A polgármester hivatalában marad, amíg kivizsgálják az ellene benyújtott vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Temesváron 1993-ban összetörtek, meggyaláztak egy 1848-as honvédemlékművet, amelyet a temesvári magyarság felújíttatott, így tiszteleg most a márciusi forradalom emléke előtt. Az emlékmű márványtábláját márc. 15-én leplezik le, ünnepélyes külsőségek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége arra kéri Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy az emlékezés koszorúit csak jelképesen helyezzék el, a koszorúra, virágokra szánt pénzt fizessék be az idehaza tanuló fiatalok megsegítésére létrehozandó tanügyi alapba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Horn Gyula miniszterelnök márc. 2-án telefonon beszélt Vladimír Meciar szlovák kormányfővel és Iliescu román elnökkel, az alapszerződésről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., Magyar Hírlap, márc. 3./ Iliescu közölte Horn Gyulával, hogy minden feltétel adott az alapszerződés véglegesítéséhez. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1995. március 2.
Az RMDSZ Hargita megyei területi szervezetei, a Csíki területi, a Gyergyó területi és az Udvarhely széki Szervezet képviselői márc. 2-án Gyergyószentmiklóson tartott ülésükön elhatározták az RMDSZ Hargita megyei Szervezetei Egyeztető Tanácsa - röviden a Hargitai Egyeztető Tanács /HET/ létrehozását, elfogadták a működési szabályzatát. A HET a résztvevő szervezetek autonómiájának tiszteletben tartásával működik. A HET alakuló ülésén nyilatkozatot fogadtak el: szükségesnek tartják, hogy létrehozzák az RMDSZ székelyföldi szervezeteinek tanácsát. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 7., 486. sz./
1995. március 2.
Az alapszerződéseket a magyar kormány köti és nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok és nem a határon túli magyarság, nyilatkozott a BBC-nek Kovács László külügyminiszter. A nyugati országok azért sürgetik az alapszerződés megkötését, mert akkor az beépülne az európai stabilitási egyezménybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 2.
Emil Constantinescu, az /új nevén/ Román Demokratikus Konvenció elnöke a napokban Kolozsváron Románia megaláztatásaként értékelte az atlantai tanácskozást. Az RMDSZ kiválásával mi lesz az egymillió szavazattal, kérdezték tőle. Neki nem az egymillió magyar szavazata fáj, hanem azé a hárommillió románé, aki 1992-ben nem rá szavazott, felelte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 1.
Február közepén, nyolcvankét éves korában elhunyt Domokos Sámuel professzor, aki közel fél évszázadon oktatta a román irodalmat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Tanszékét. Egy román többségű faluban született /Alsófüged, 1913. márc. 16./, tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, majd Kolozsváron a Ferdinánd Egyetemen szerzett magyar és román szakos tanári oklevelet. Doktori disszertációját a magyar eredetű román szavakról írta. 1945-ben áttelepedett Magyarországra, 1947-től 1983-ig volt a román tanszék tanára, majd tanszékvezetője. 1966-ban jelent meg legfontosabb munkája: Román irodalom magyar bibliográfiája. Kevesen tudják, hogy az arányokhoz mérten magyarul a legteljesebben a román irodalom olvasható. Az első kötetben 438, a másodikban 700 román író magyarra fordított műveinek adatait tartalmazza. Domokos monográfiát írt Octavian Gogáról, 1982-ben adta ki A budai egyetemi nyomda román kiadványainak dokumentumai című gyűjteményét. 1984-ben jelent meg a Magyar-román irodalmi kapcsolatok című munkája. /Magyar Nemzet, márc. 2./
1995. március 1.
Márc. 1-jén a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták az 1995. évi költségvetést, az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak többsége tartózkodott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 1.
Inczefi Tibor, aki három évig volt a bukaresti Romania Libera, a legnagyobb ellenzéki napilap munkatársa, hangsúlyozza, hogy nem Funar hőbörgései aggasztják, hanem a román nyelvű sajtónak a kisebbségekhez való viszonyulása. A Romania Libera a demokratizálódásért való harc zászlóvivője, a legkorrektebb lap. Ennek ellenére ez az újság egyre gyakrabban támadja a kisebbséget, ebből már többször idézett Szász János. Anton Uncu már a tavalyi szept. 19-i számban Paradoxiális szimbiózis címen megírta, hogy "egy demokratikus államban etnikai alapon létrejött párt létezése anomália, illogikus..." "Normális körülmények között egy olyan párt, mint az RMDSZ - minden rokonszenvem ellenére, amit egyes vezetői iránt érzek - nem kellene létezzen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 1.
1995 decemberében immár hatodik alkalommal rendezik meg a Gellért Sándor szavalóversenyt Szatmárnémetiben. A városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság meghirdeti a Dsida Jenő költői versenyt, amelyre kisebbségi magyar költők jelentkezését várják eddig még nem közölt szonettel. A díjkiosztásra dec. 10-én, a Gellért Sándor szavalóverseny ünnepélyes eredményhirdetésekor kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 1.
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete nevében Borbély Ernő nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor Nagy Benedek kizárásáról döntöttek, ezt igazolta az Etikai Bizottság határozata és az SZKT döntése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 1.
Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa ismét jelentkezett szokott fórumában, a Magyar Hírlapban, hogy támadja Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. "Okos volt-e Tőkés László részéről nimbuszának mindenáron való védelme, az ellenfél lebecsülése?" A Tőkés László-Nagy Benedek ügyről kijelentette: "Az ügyet mindkét tábor nacionalistái önös politikai céljaikért próbálták meg - nem is eredménytelenül - kihasználni." Az ellenségesség megmarad. A Funar-párti igazságügy-miniszter az RMDSZ betiltását követeli. "A magyar álláspont is radikalizálódik." A cikkíró idéz a romániai sajtóból, hozzátéve, hogy azokhoz nem kell kommentár. Sütő András beszédéből idéz: "Orbán Balázs szobrának állítása alkalmából azért vagyunk mi élők - öregek és fiatalok - itt, hogy mindazt, amitől megfosztottak bennünket több évszázadon keresztül, visszaszerezzük akkor is, ha a legtragikusabb áldozatot kell hoznunk érte." /Brassói Lapok, 6. sz./, majd Adonyi Nagy Mária vezércikkéből: "Az RMDSZ számára (...) az autonómiáért folytatott küzdelem élethalálharcot kell hogy jelentsen. Hosszan tartó kemény csatát, melynek tétje sokkal nagyobb, kimenetele fontosabb, mint ama vásárhelyié volt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 7. sz./. Bíró Béla befejezésül Tőkés Lászlót idézi, aki Atlantából hazatérve azt hányta a találkozót szervező amerikai alapítvány szemére, hogy a farkast és a bárányt akarja összebékíteni. /Jó románok, jó magyarok. = Magyar Hírlap, márc. 1./
1995. március 1.
Az RMDSZ a múltban is folytatott konzultációt Budapesten az alapszerződésről, azonban a két ország kormánya határozza meg a tárgyalás tartalmát és ütemét, felelte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 1-jei sajtóértekezleten, akit az RMDSZ budapesti útjáról kérdeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1995. március 1.
Mindvégig csapdahelyzettől való aggodalommal gondoltam Atlantára" - jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a vele készült interjúban. Fenntartásai vannak a PER-rel és tárgyalópartnereivel szemben. A PER a farkast és a bárányt akarja összebékíteni. A román hatalomnak el kell szánnia magát arra, hogy a romániai magyarság helyzetét megoldja. Atlantában határozottan fölvetették, hogy a romániai magyarságnak joga van egyetemre. Kifelé a román hatalom a dialógus kedvező képét mutatta, miközben otthon az RMDSZ elnökét kiáltották ki szélsőségesnek. Ezért született még ott, Atlantában a nyilatkozat, felkérve a román kormányt és a pártokat, hogy belpolitikai szinten tegyék lehetővé, hogy párbeszédet folytathassanak. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 1./
1995. március 1.
Késve kezdődhetett meg a határon túli magyar szervezetek találkozója, mert Tőkés László püspök kocsiját feltörték és kirabolták. /Új Magyarország, márc. 2./
