A Román Demokratikus Konvenció márc. 22-i ülésén Emil Constantinescut választotta elnöknek. Előzőleg kilépett az ellenzéki szövetségből az RMDSZ, a Liberális Párt`93, a Polgári Szövetség Pártja, a Román Szociáldemokrata Párt. /Magyar Nemzet, márc. 24./
1995. március 22.
Dicsőszentmártonban a helyi színjátszás 1964-ig, a betiltásig eredményes volt. 1970-ben Vitális Ferenc rendező vezetésével újból megindult a városban a magyar műkedvelő színjátszás. Vitális Ferenc mindenese volt és maradt a csoportnak. A klasszikus darabokat sorra bemutatták. Tamási Áron Vitéz lélek című darabjával pedig Magyarországon, Zsámbékon, az amatőr színjátszók seregszemléjén a legrangosabb díjat elnyerték. Eddig 16 alkalommal fordultak meg Magyarországon. Márc. 4-én, a negyedszázados jubileumi ünnepségen Páskándi Géza A szélmalom lakói című színművével álltak a közönség elé. Műsorfüzetben emlékeztek az eltelt időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1995. március 22.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Párizsban tárgyalt Balladur kormányfővel, találkozott az EU-országokba akkreditált román nagykövetekkel, majd márc. 22-én hazaért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1995. március 22.
Az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalások következő, áprilisi fordulójának időpontját a közeljövőben kitűzik, közölte márc. 23-i sajtóértekezletén Vasile Sofineti helyettes külügyi szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24., Népszava, márc. 23./
1995. március 22.
Felháborodással fogadta Arad és Nagyvárad lakossága azt a döntést, hogy a nemzetközi gyorsvonatok ezután nem állnak meg ebben a két városban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 22./
1995. március 22.
Jelentős mértékben kiterjeszti a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek körét az Iliescu által elnökölt Legfelsőbb Védelmi Tanács javaslata, ilyen például a "területi szeparatizmusra szólító felhívás", a Románia épségét fenyegető "etnikai alapú autonómia-törekvések", az "autonóm enklávék létrehozása". /Magyar Hírlap, márc. 23./
1995. március 22.
Az utóbbi öt év legnagyobb diplomácia kudarcának nevezte Frunda György szenátor az RMDSZ márc. 22-i bukaresti sajtóértekezletén az alapszerződés aláírásának meghiúsulását. Markó Béla emlékeztetett: a román vezetés két éve írásban elfogadta az ET 1201-es ajánlását, amelyet most idejétmúlt dokumentumnak tartanak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./ Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ajánlást felvállaló korábbi román állásfoglalásokat. /Népszabadság, márc. 23./
1995. március 21.
Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület márc. 4-i ülését Németh Lászlónak szentelte, emlékezve a város nagy fia, Németh László halálának 20. évfordulójára. Fábián Ernő méltatásában az író munkássága egy XX. századi Széchenyi Istvánként került a hallgatóság tudatába. Az ülésen szó esett az 1993-ban átadott, a városban levő, több mint 11 ezer kötetet tartalmazó Németh László Könyvtárról is. Az EMKE-füzetek soron következő 5-6. kettős száma: In memoriam Németh László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1995. március 21.
A horvát-magyar kisebbségvédelmi egyezmény véglegesített változatát cserélte ki márc. 21-én Budapesten Smiljan Simac külügyminiszter-helyettes és Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, miután a múlt héten megállapodtak a tizennyolc cikkelyből álló dokumentum és a preambulum tartalmáról. Törzsök Erika elmondta, hogy az egyezményben mindkét ország szavatolja a területén élő horvát, illetve magyar kisebbségek európai normák szerinti életfeltételeit, anyanyelvi, kulturális és vallási identitásuk megőrzését. A dokumentum tartalmazza az ET 1201-es ajánlását. /Népszabadság, márc. 22./
1995. március 21.
Öt év telt el Marosvásárhely "fekete márciusa", a magyarellenes pogrom óta. Akkor, márc. 19-én az éppen a Bolyai téri RMDSZ-székházban tartózkodók, hetvenhárom ember, a románok rohama elől a padlásra menekült. Azóta az így megmenekült emberek évről évre találkoznak. Korelnökként Sütő András elfogadta az osztályfőnöki tisztséget. Hálával és elismeréssel idézte azokat, akik a történteket megörökítették. Eddig két dokumentum-kötet jelent meg, a Fehér könyv és Kincses Előd Fekete márciusa, amelyet eddig négy nyelven adtak közre. Az író emlékezett a román demokratikus erőkre, akik kórházi betegágyánál fejezték ki szégyenérzetüket: Mircea Dinescu, Gabriel Liiceanu, Dan Petrescu és mások. A rendhagyó osztályfőnöki órán egyperces csenddel emlékeztek Csipor Antalra, Gimes Istvánra és Kiss Zoltánra, akik mártíromságuk miatt nem lehettek jelen. Az RMDSZ megyei vezetősége szerette volna börtönében meglátogatni Cseresznyés Pált, de az igazságügy-miniszter ezt nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1995. március 21.
A Dimieatában Melescanu kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása jó pont lett volna Románia számára, de jelenleg nem lát megoldást az etnikai alapú területi autonómia követelésére. /Új Magyarország, márc. 22./
1995. március 21.
Iliescu elnök márc. 21-én ismét kifejtette a rádióban, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Népszabadság, márc. 22./
1995. március 21.
Márc. 22-én tartották meg az RMDSZ bukaresti székházában a kéthetente szokásos sajtótájékoztatót. A téma az alapszerződés volt. Markó Béla egyfajta fura amnéziára hívta fel a figyelmet. A román politikai pártok vezetői, a sajtó nagy része megfeledkezett arról, hogy az elmúlt években is, idén pedig különösen durva támadások érték a magyarságot, az RMDSZ-t a márc. 15-i megemlékezések kapcsán. Sajnálatos, hogy az alapszerződést nem írták alá. Sajnálatos, hogy a kormány ellenzi az ET 1201-es ajánlásának elfogadását, annak ellenére, hogy két éve, Románia ET-be való felvétele előtt, minden parlamenti párt, minden felelős politikai tényező, a külügyminiszter elfogadta és írásban kötelezettséget vállalt a teljesítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./
1995. március 21.
Márc. 21-én az RMDSZ képviselői a privatizáció gyorsítása ellen szavaztak. Elutasító álláspontjukat Birtalan Ákos képviselő által felolvasott nyilatkozat szerint azzal indokolták, hogy az új törvény áltulajdonosokat teremt /17 milliót a 23 millió romániai állampolgárból/, akiket ingyen vagyontöredékhez juttat, amelyek az állami tulajdon által uralt piacon nem versenyképesek. Ugyanezen a napon megszavaztak egy csődtörvényszerű jogszabályt, ami viszont nem felel meg az elvárásoknak: a fizetésképtelenné váló magánvállalatokat csődeljárással sújtja, az állami tőkéjű társaságokkal kesztyűs kézzel bánik, az állami egységeket pedig nem is érinti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1995. március 21.
A szenátus márc. 21-én ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet Melescanu febr. 1-jén írt alá Strasbourgban. Szinte mindegyik felszólaló támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Új Magyarország, márc. 22./
1995. március 20.
A Berzsenyi Társaság vendégeiként öt erdélyi magyar író, költő - Farkas Árpád, Kántor Lajos, Király László, Lászlóffy Aladár, Mózes Attila - Budapesten, a Rátkay Klubban találkozott a közönséggel. A házigazda, Pomogáts Béla irodalomtörténész kifejtette, hogy a jelenlevő írókat nem vendégként kell tekinteni, hanem olyan magyar alkotóknak, akiknek természetes helyük van Budapesten. /Gittai István: Párbeszéd Erdéllyel. = Új Magyarország, márc. 21./
1995. március 20.
Márc. 20-án a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége csúcsszintű megbeszélést tartott Orbán Viktor, illetve Csoóri Sándor vezetésével, melynek eredményeképpen a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti jóváhagyásának feltételeiről nyilatkozatot adtak ki. A szerződés rögzítse, hogy a szlovákiai magyarság a magyar nemzet részét is képezi. Mindkét kormány fogadjon el közös csomagtervet a szerződés megvalósításáról, Horn Gyula kérje fel a nemzetközi tényezőket, hogy vegyenek részt az alapszerződés nemzetközi ellenőrzését végző bizottságban. A végleges változatnak tartalmaznia kell a benesi dekrétumok elítélését, a vagyoni kárpótlási igények rendezését és az autonómia jogát. /Magyar Nemzet, márc. 21./
1995. március 20.
Az ET 1201-es ajánlása a magyar-szlovák szerződésben kötelező jogi értékű dokumentumként szerepel, hangsúlyozta Tabajdi Csaba miniszterelnökségi politikai államtitkár. /Népszabadság, márc. 21./
1995. március 20.
Az Evenimentul Zilei Románia utóbbi években elkövetett legnagyobb balfogásának nevezte az alapszerződés megkötésének elpuskázását. /Magyar Nemzet, márc. 21./
1995. március 20.
Ioan Itu, a Tinerama munkatársa, aki előbb Tőkés Lászlóról írta, hogy a Securitate ügynöke, most Sandu Coltea bukaresti ortodox papról állította, hogy szeku-ügynök volt. Hamarosan kiderült, hogy a közzétett dokumentumok hamisítványok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1995. március 20.
Egyes bukaresti lapok beszámoltak arról, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ szembeszállt az RMDSZ-szel. Az RMSZDP eddig nem sokat hallatott magáról. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke ismertette pártja programját. Az egyéni érdekeket tartják elsődlegesnek. Kiss Kálmán nem árulta el, hány tagjuk van. A következő választáson külön listán akarnak indulni. Helytelenítik az RMDSZ autonómia-törekvését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1995. március 20.
Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./
1995. március 20.
Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberjogi bizottsága Párizsban tartott márc. 13-i ülésén Frunda György szenátort jelentéstevőnek nevezte ki "A belügyekbe való be nem avatkozás és a területi integritás elve" témakörben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 496. sz./
1995. március 20.
Az Európai Stabilitási Értekezlet zárókonferenciáján, márc. 20-án Edouard Balladur francia kormányfő után Nicolea Vacaroiu miniszterelnök szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény célkitűzése, a jószomszédi kapcsolatok, a regionális együttműködés előmozdítása egybeesik a román külpolitika legfontosabb célkitűzéseivel és Románia eltökélt szándéka, hogy alapszerződést kössön minden szomszédjával, szilárd elhatározása a magyar-román tárgyalások sikeres befejezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22., Új Magyarország, márc. 21./
1995. március 20.
Márc. 20-án Székely Ervin RMDSZ-képviselő a főügyészhez interpellált Corneliu Zelea Codreanu légionárius vezér Pentru legionari /A legionáriusoknak/ című könyvének újrakiadása kapcsán, arra kért választ, hogy ez a könyv kimeríti-e a fasiszta propaganda bűncselekményt alkotó elemeit, és ha igen. szándékában áll-e a főügyésznek eljárást kezdeményezni. Borbély László pedig interpellációjában üdülőtelepek burkolt államosításának nevezte azt a kormányhatározatot, hogy a Turisztikai Minisztérium tulajdonába utaltak 26 üdülőtelepet. Ez a határozat alkotmányellenes. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 21., 496. sz./
1995. március 20.
Horn Gyula miniszterelnök márc. 20-án Párizsban, a stabilitási értekezlet kezdete előtt találkozott kollégájával, Nicolae Vacaroiuval és Balladur francia kormányfő előtt elfogadták azt a közös magyar-román nyilatkozatot, amelyet a két ország a stabilitási egyezményhez csatol. Ebben megállapodnak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folytatásában, leszögezik, hogy a szerződés az európai normákra alapozódik. /Népszava, márc. 21./
1995. március 18.
Budapesten a Bazilika előtt tiltakozó nagygyűlést tartottak az alapszerződés ellen a Civil Szervezetek a Magyarságért rendezésében. Horn Gyula miniszterelnök nem kapott felhatalmazást a magyar nemzettől, hogy aláírja a szerződést, mondta dr. Nagy László. A tömeg ünnepelte a Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatát, amelyet Bánffy György színművész olvasott fel. /Népszabadság, márc. 20./
1995. március 18.
A Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva Horn Gyula miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák-magyar alapszerződést, mert az ellentétben áll a szlovák kormányprogrammal. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány a nemzeti érdekek feladására készül. A három párt számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a szlovákiai magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződést úgy kell módosítani, hogy az tartalmazza a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését, továbbá a bősi vízierőművel kapcsolatos kérdések tisztázását. /Új Magyarország, márc. 20./
1995. március 18.
Márc. 18-án Szovátán, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos módszertani központjában tartotta ülését az RMPSZ elnöksége. Az 1995-ös Bolyai Nyári Akadémiáról tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1995. március 18.
Farkas Lóránt, az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Temesvárról Kolozsvárra, egy megbeszélésre érkezett elnöke 4500 kolozsvári és összesen 9-10 ezer romániai magyar főiskolásról beszélt. A Bolyai Társaság képviselője nem fogadta el ezeket a számokat. Félő, hogy nincsenek ellenőrzött adatok. - Kötő József elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ a napokban elkészítette az országos katasztert, eszerint 331 magyar kulturális alapítvány és egyesület működik az országban. András Péter, a Civitas Alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy jövő tavasztól távoktatásban részesítenek először 80-100, majd 1000 RMDSZ-tanácsost. A XXI. Század Alapítvány a vállalkozók oktatását végzi, számolt be munkájukról Zólya László titkár. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
