Lisszabonban tartották a Nyugat-Európai Unió védelmi- és külügyminiszterei szokásos féléves tanácskozásukat, melyen a társult partneri státusban csatlakozott kilenc kelet-európai ország miniszterei is részt vehettek. /Népszabadság, máj. 15./
1995. május 13.
Borbély Imre kérte a Szabadság szerkesztőségét, hogy tegyék közzé nyílt levelét. A szerkesztőség ezt a kérést elutasította, csak egy rövidített változatot hoznának. Borbély Imre elutasította azt, hogy levelének rövidebb változatát elkészítse. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1995. május 13.
Borbély Imre szövegét még nem ismerik az olvasók, írja Asztalos Lajos, melyet Buchwald Péter már az RMDSZ elleni támadásnak nevez. Ha valaki az elnököt támadja, akkor mindennek vége, tette fel a kérdést Asztalos Lajos cikkében. Borbély Imre nem azzal hibázott, hogy szemtől szembe támadta Markó Bélát, hanem azzal, hogy elnökjelöltként egy másik elnökjelöltet támadott. /Asztalos Lajos: Harangfélreverés helyett nyitottságot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
Buchwald Péter írása: Szabadság, máj. 9./
1995. május 13.
Faragó Vilmos szerint most csak a privatizációval foglalkozik mindenki, ez a vulgármarxizmus. "Pedig társadalom vagyunk, eleven organizmus, tehát mentalitásunk is van, erkölcsünk, érzelmünk." Túljutottunk a negyven éven, "a katarzis megint elmaradt. Féligazságokban élünk ismét." Ezután jönnek Faragó példái, az 1956-os forradalmat siet újra átértékelni: "embervadászat és önbíráskodás is folyt", fennállt a szélsőjobboldali fordulat veszélye... /ismerős szöveg a Kádár-korból/. Faragó tovább folytatja átértékelését: 1989-ben "önjelölt néptribunok döntöttek", továbbá: "ne törekedjék egyetlen kormányfőnk sem tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni lélekben", "mert nincs tizenötmillió magyar", és sorolja: hatszázezer cigány, kétszázerer német, "csaknem ugyanennyi szlovák"... /Magyar Hírlap, máj. 13./ Faragó Vilmos a Kádár-rendszerben az Élet és Irodalom főszerkesztője, Aczél György bizalmi embere volt.
1995. május 13.
Szilágyi N. Sándor Bumeráng című cikkében elítélte Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 13.
Borbély Imre kérte a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét, hogy közöljék le nyílt levelét, mert szavait rosszindulatúan kommentálják. A válasz: csak reklámdíjszabásnak megfelelő feltétellel közlik le az elnökjelöltek /Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor és Markó Béla/ írásait a kongresszusig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 13.
Máj. 12-13-án zajlottak le Szatmárnémetiben a helyi Kölcsey Kör rendezésében Közösségvédelem és önkormányzat címmel a másodszor megrendezett Jakabffy Napok. A rendezvényt bevezető Muzsnay Árpád, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál szatmári katolikus püspök és Kötő József EMKE-főjegyző szavaiból kitűnt, a tanácskozás a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek megmaradását szolgáló önkormányzati gyakorlat és a különféle autonómia-formák bevezetését szavatoló törvény meghozatalát kívánja szorgalmazni. Szakemberek érkeztek Magyarországról, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából, és Jakabffy Elemér szellemében tanácskoztak a kollektív jogokról, az autonómiáról. Előadást tartott többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Pozsgay Imre, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke é Jeszenszky Géza országgyűlési képviselő. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./ Bárdi Nándor szegedi tudományos kutató úgy fogalmazott, hogy addig nem lehet nemzetiségi autonómiáról beszélni, amíg nincs közigazgatási autonómia. Törzsök Erika osztotta ezt a véleményt, hozzátéve: ha az önkormányzatot valóban technikai kérdésként fogjuk fel, akkor van esély a nemzeti önigazgatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1995. május 12.
A nemzeti tájékoztatás felelősségéről beszélt Csapody Miklós MDF-képviselő Lakiteleken, a Magyarság és Európa konferencián. Jelenleg nincs nemzeti stratégia, nincs offenzív külpolitika, "stratégia hiányában a zavar, az engedékenység és az igazodási hajlam együtt él tovább." "Magyarország külső képe az elmúlt kilenc hónapban nagyon erőteljesen megromlott." Franciaország, Németország, az Egyesült Államok rendelkezik a szükséges külföldi tájékoztatás intézményeivel, nem szólva Romániáról vagy Szlovákiáról, "addig nekünk nemcsak nemzeti tájékoztatásunk nincsen, de egy sor külföldi magyar intézet bezárása várható." /Magyarország, máj. 12./
1995. május 13.
Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./
1995. május 12.
A Varadinum`95 rendezvénysorozat a nagyváradi magyarság hagyományossá váló önismereti ünnepsége. A Vártemplomban Bakos István, a Magyarok Világszövetsége főtitkára leplezte le a Szent László halálának 900. évfordulója alkalmából elhelyezett márványtáblát. Máj. 9-én "A lovagkirály kora" című ifjúsági vetélkedő zajlott, máj. 10-én bemutatták Mózes Teréz Váradi zsidók című kötetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 530. sz./
1995. május 12.
Az ottawai emberjogi világkonferencián első alkalommal történt meg, hogy a három internacionálé - a liberális, a szocialista és a konzervatív - közös véleményt alakított ki az emberi jogokról, mondta Németh Zsolt a Fidesz- Magyar Polgári Párt parlamenti frakcióvezető-helyettese, akivel Ágoston Vilmos készített interjút. Ezen a világkonferencián - Fidesz-javaslatra - az információadás kötelezettsége bekerült a záródokumentumban. "Magyarország alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarság érdekeinek képviselete, és ez számunkra megkerülhetetlen erkölcsi parancs." - hangsúlyozta. Ágoston Vilmos olvasói levélre hivatkozott, de a képviselő nem értett egyet a levéllel, amelyben ez állt: "nem szabad felkeltenünk a románok gyanakvását". Ez csapda,"amelybe nem szabad belemennünk, mert egyfajta zsarolás áldozata lesz - megítélésem szerint már évtizedek óta az - a határon túli magyarság. Bizonyos pontokon meghátrálunk," és a szomszédos országok magyarsága tarthatatlan pozícióba szorul vissza. Vannak meghatározott demokratikus normák, és amíg ezeket a normákat nem alkalmazzák, addig "nincs más dolgunk, mint hogy ezeket a normákat számon kérjük." A Fidesz álláspontja különbözik a kormánykoalíció véleményétől. "Amikor Vladimír Meciar nem hajlandó leülni tárgyalni a szlovákiai magyar pártokkal, akkor nekünk nincs jogunk alapszerződést kötni velük. Romániában is hasonló a helyzet: a román politika még a közeledés gesztusát sem tudta megtenni." Az alapszerződés nem rögzíti az ellenőrzés módját. /Respublika, máj. 12./
1995. május 12.
Szabadkán rendezték meg az Ötágú Síp második találkozóját, ahol a kárpátmedencei magyar írók jöttek össze. Az egyik erdélyi résztvevő Lászlóffy Csaba volt, aki beszámolt élményeiről. Pótolhatatlan értékű könyvet kapott ajándékba a rendezőktől, Botik József-Csorba Béla-Dudás Károly szerzőhármas munkáját: Eltévedt mezsgyekövek. Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918-1993 /Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
1995. május 12.
Fennállásának 325. évfordulójának megünneplésére készül a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, jogelődjét, a Református Kollégiumot 1670-ben alapította Bethlen János, Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja. Az ünnepségek máj. 15-21-e között lesznek. Máj. 19-én megkoszorúzzák Benedek Elek szobrát és Backamadarasi Kis Gergely emlékoszlopát, majd találkozó lesz az iskola véndiákjaival, a meghívottak között van Dávid Gyula, dr. Toró Tibor és Kányádi Sándor. Máj. 20-án lesz az iskolai múzeum megnyitása, amelyet tudományos felolvasások követnek. Megjelent egy emlékkötet is: Évfordulónkra 1670-1995. Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995./ /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
1995. május 12.
A görög katolikus egyház vagyonvisszakövetelési perében az Alkotmánybíróság jogerős 1994. nov. 16-i, 127. számú döntését a Hivatalos Közlöny 1995. ápr. 26-i, 66. számában tették közzé. A döntést többségi szavazattal hozták meg, ellenvéleményt dr. Fazekas Miklós alkotmánybíró jelentett be, indoklását is közzétették. A döntés lényege az, hogy az állam kezelésében levő javakat visszaszolgáltatták, a templomok esetében azonban a vallási közösségek megegyezését írták elő. A többség az ortodox egyház kezelésében szeretné látni a templomokat, akkor a többség akarata érvényesül. Dr. Fazekas Miklós ellenvéleményével egyedül maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1995. május 11.
Kolozsvár főterén folytatják az ásatásokat. /Magyar Hírlap, máj. 11./
1995. május 11.
Megnyílt az első értéktőzsde Romániában, ez előfeltétele a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap hitelnyújtásainak is. /Magyar Hírlap, máj. 11./
1995. május 11.
Szatmárnémetiben a helyi magyar társulat, a zalaegerszegi színház és más fórumok szervezésében rendezték meg a négynapos Nyílt Fórumot. A megbeszéléseken, szakmai vitákon a kolozsvári, temesvári magyar színtársulat vezetői is részt vettek, valamint több erdélyi színikritikus, lapszerkesztő, egyetemi oktató és irodalomszakos hallgató. Erdélyi szerzők új műveit elemezték, máj. 5-én Visky András Vércseh című darabját, máj. 6-án pedig Szőcs Géza A kisbereki böszörmények című tragikomédiáját. Könyvbemutatók is voltak, a megjelentek három előadást láthattak. /Magyar Hírlap, máj. 11./
1995. május 11.
Ápr. 29-én Gyulafehérváron a Pro Europa Liga, az egyesült államokbeli National Endrowmen for Democracy és a gyulafehérvári Albamont támogatásával szemináriumot rendezett A sztereotípiák -az interetnikai feszültségek forrása címmel. Az előadásokat kolozsvári és bukaresti szociológusok, pszichológusok, egyetemi tanárok tartották, vitavezető Smaranda Enache, majd Szokoly Elek volt. Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének tanársegéde a szociológus szemével közelített a témához, Topolyai Mihály pszichológus, aki az Egyesült Államokból tért haza, ugyancsak a kolozsvári egyetem részéről az amerikai helyzetből kiindulva jutott el a hazai feszültségek, a beidegződött sztereotípiák megoldásának lehetséges módozataihoz. Vra Campeanu, a bukaresti Helsinki Bizottság munkatársaként a romák sajátságos helyzetéről beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
1995. május 11.
Nissim Zvili, az Izraeli Munkapárt főtitkára a kormánykoalíció vezető pártjának meghívására érkezett Bukarestbe, máj. 11-én sajtóértekezleten értékelte tapasztalatait. Kijelentette: meglepi, hogy 1995-ben Romániában még vannak antiszemita, idegengyűlölő, szélsőséges, a világ más részein már elfelejtett megnyilvánulások. "Noha elmagyarázták nekem, hogy ez egyes igen kis csoportok műve, mégis szeretném, hogy a román nép és a kormány legyen éberebb az ilyen megnyilvánulásokkal szemben" - mondta. Zvili kifejtette, hogy Izrael azt várja, Románia is csatlakozzon a világ más országaihoz az iszlám fundamentalista mozgalmak minden megnyilvánulásának felszámolásához. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
1995. május 11.
Bucur Ildikó nem fogadja el Borbély Imre érvelését, hogy az RMDSZ-ben nincsenek radikálisok. Lehet mérsékelt és radikális hozzáállásról beszélni. Bucur Ildikó azzal sem ért egyet, hogy a mérsékeltek nem szorgalmazzák az autonómia-elképzelést. A mérsékeltek - magyarázza a cikkíró - az autonómia-formák világos megfogalmazását igénylik, majd kiáll Frunda György mellett. Az RMDSZ-nek a különböző rétegek, csoportosulások érdekeit egy szervezetként kell képviselnie, szükség van tehát "radikálisokra", "mérsékeltekre", kereszténydemokratákra, liberálisokra, népi-nemzetiekre, szociáldemokratákra egyaránt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
1995. május 11.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./
1995. május 11.
Iliescu elnök egy magántelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a győzelem napja alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott rövid eszmecseréjükön egyetértettek abban, hogy Románia és Magyarország végül is meg fogja találni a megfelelő formulát az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban. /Népszabadság, máj. 12./
1995. május 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 11-én tájékoztatta Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust az RMDSZ kongresszusának előkészületeiről, egyben meghívta a prefektust is. Szó sem lehet arról, hogy ne Kolozsváron és ne a kijelölt időben /máj. 26-28./ tartsák meg a kongresszust, hangsúlyozta Markó Béla. Szóba került a főtéri ásatások felújítása és szemmel látható kiterjesztése, továbbá az utóbbi időben az RMDSZ elleni támadások fokozódása. Markó Béla ugyanezen a napon Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 11.
Melescanu külügyminiszter máj. 11-én Strasbourgban, a miniszteri értekezlet megkezdése előtt benyújtotta a ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezményt. Melescanu a szokásos minősítést elmondta a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról: a legelőremutatóbb emberjogi európai standardok jelen pillanatban román standardok is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./ A hangzatos ígéretek ellenére máj. 10-én zárt ajtók mögött tanácskozott a még szorosabb együttműködésről a Romániai Szociális Demokrácia Pártja és a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ között. Az RNEP újabb tisztségeket kért a kormány másod- és harmadvonalában. /Új Magyarország, máj. 12./
1995. május 10.
Az ötvenéves Muhi Sándor szatmárnémeti tanár, művészeti közíró, grafikus tusrajzaiból, linómetszeteiből kiállítás nyílt Szatmárnémetiben, a főtéri Vécsey házban levő Művészeti Múzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
Csalog Zsolt reagált Tabajdi Csaba államtitkárnak a kisebbségek egzisztenciateremtését támogató írására /Népszabadság, ápr. 28./ Csalog Zsolt szerint kétféle nemzeteszme van, az egyik mesterséges ősködbe oldja a nemzethez tartozást, "15 millió mitologikus identitású magyarban" gondolkodik, a másik húsvér állampolgárokban számol. Csalog szerint egyetlen dolgot tehetünk a határainkon túli magyarokért, hogy mintaszerűen megoldjuk a hazai kisebbségek gondjait. Nálunk a munkanélküliség 12 %-os, a cigányság körében 70 %-os. Csalog szerint kalandor akció a határ menti területek fejlesztése, hagyjuk a magyar kisebbséget, ajánlja, majd ők megoldják a problémáikat, "seperjünk csak szépen a magunk portáján". /Népszabadság, máj. 10./
1995. május 10.
Feltűnően kevés a falusi környezetből egyetemre kerülő diák, állapította meg dr. Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, ezt több adattal alátámasztotta. A megoldás az, ami a két világháború között megvolt, a különböző alapítványok által biztosított ösztöndíj, erre van most is szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
Máj. 20-21-én, a romániai cserkész-szövetségek újraalakulásának ötödik évfordulóján országos cserkész-találkozót tartanak Gyergyószárhegyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
Domokos Pál Péter 1935-ben a Gyergyói-medence gyermekkórusainak ösztönzésére kórusvetélkedőt szervezett, amelynek vándorzászlója mindig a legjobb kórusnál maradt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson újraindították ezt a kezdeményezést, Domokos Pál Péter Kórustalálkozó néven, 1993-ban Gyergyóremetén, 1994-ben Ditróban, idén pedig Gyergyóalfaluban rendezték meg, ahol 13 kórus lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
1995. május 10.
A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./
