Az országban működő kilenc titkosszolgálat közül egyedül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozza törvény. Most elkészült a Külügyi Hírszerző Hivatalra vonatkozó törvényjavaslat is. Szabó Károly RMDSZ-szenátor tucatnyi módosító indítványt fűzött ehhez a tervezethez. Az újságíró kérdésére most erről beszélt. A hatalom arra törekszik, hogy törvénnyel hitelesítse a jelenlegi helyzetet. A múltban gyökerező szabályozási rendszerrel működő szervezetet nehéz parlamenti kontroll alá venni. Helytelen a tervezetben az, hogy a működéséhez szükséges pénzforrások nem áttekinthetőek. A megfigyelések egy része fölösleges. Itt is föllép az önigazolás igénye. Szabó Károly el akarja érni, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal feladatait és hatáskörét ne a Legfelső Védelmi Tanács, hanem a parlament szabja meg, továbbá tartozzék a Külügyminisztériumhoz és vezetője kisebb ranggal rendelkezzék, mint most, amikor miniszteri ranggal tevékenykedik. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./ 865. sz. jegyzet: A Külügyi Hírszerző Hivatal élén Ioan Talpes altábornagy áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. június 14.
Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjút Kozma Szilárd. Az elmúlt rendszer nagy rombolást végzett az emberi autonóm tudatformák szintjén, a hagyományos magyar nemzeti kisközösségek hagyományos kohéziója is csökkent. A legnagyobb kiábrándulást a jogos autonómiatörekvéseket "szégyenként rejtegető székelyföldi szenátorok és képviselők" okozták. Egyes magyar képviselők, szenátorok gáncsolják, belülről bomlasztják az autonómiapolitikát. A román népet kommunista tudatformákkal rendelkező vezetői évek óta a kollektív tudat személytelen arctalanságában tartják, ezért fél az autonómiaformáktól. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./
1995. június 14.
A Le Monde jún. 14-i számában Yves-Michel Riols az első oldalon kommentálta azt a tényt, hogy a Vacaroiu-kormányban poszthoz jutott az ultranacionalista, idegenellenes és antiszemita Nagy-Románia Párt egyik tagja, Toma Nastase, megkapva az idegenforgalmi minisztérium államtitkári székét. /MTI, jún. 14./
1995. június 14.
A parlament két házának külügyi bizottságának delegációja, Sergiu Nicolaescu szenátusi bizottsági elnök vezetésével jún. 14-én Budapestre érkezett, eleget téve az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívásának. A delegáció jún. 14-17-e között hivatalos tárgyalásokat folytat. Fogadja őket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, majd a magyar külügyi bizottság, 16-án Tabajdi Csaba államtitkárral tárgyalnak, a vendégek találkoznak Budai Gáborral, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., MTI, jún. 14./
1995. június 14.
A szenátus jún. 14-én 94 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta a tanügyi törvényt, amely jelentősen rontja a kisebbségi oktatás esélyeit. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi elfogadott tervezettől, ezért a két ház között egyeztetés lesz. Az RMDSZ szenátusi csoportja jún. 14-én kiadott nyilatkozatában indokolta meg döntését: miután minden érvelés nélkül leszavazták módosító indítványaikat, tiltakozásul kivonultak, hangsúlyozva, hogy nem legalizálják jelenlétükkel a megkülönböztető törvény elfogadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ Az RMDSZ jún. 14-i sajtóértekezletén ismertette, milyen kitartó küzdelmet folytatott éveken át a korlátozás nélküli oktatási jogokért. /Magyar Hírlap, jún. 15./
1995. június 13.
Hatodik alkalommal rendezték meg jún. 10-11-én Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A színvonalas vetélkedőn két csángó végzett az első helyen, az ónfalvi /Onesti/ Nyisztor Ilona és a gyimesfelsőloki Antal Tibor. A felvidéki Ipolyszakállosból jött Marsal Judit nyerte a második díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona mind több csángó népdalt és történetet tanult szüleitől, s lassan feltárult előtte a csángók küzdelmes múltja. "Miután megismertem, hogy ki vagyok és megértettem sorsomat, önszorgalommal megtanultam írni és olvasni magyarul." Pusztinán Nyisztor Ilona énekkart és tánccsoportot vezet. Énekesként első sikerét 1991-ben Jászberényben, egy ottani versenyen aratta. /Sike Lajos: Érdemes magyar csángónak lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
1995. június 13.
A Felfalusi Kovács Antal Alapítványnak sokat köszönhetnek Brassó iskolái. Az Illyés Alapítvány támogatásával két számítógépet és másológépet szereztek be, az Áprily Lajos Gimnázium hétezer kötetes könyvtárának felállításában is volt részük. Brassó megyében a nyolcadik osztályt végzett magyar tanulók 54 százaléka elvész, mert bentlakás hiányában nem tudja anyanyelvén folytatni tanulmányait. Az Áprily Gimnázium vonáskörzetében tíz város és tizenhárom magyarlakta település van. Egy szakkollégium megoldaná a gondokat. A katolikus egyház telket ajánlott fel a kollégium részére, megindult a gyűjtés, hogy megkezdődhessen az építkezés. /Gát a beolvadás útjában. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 13./
1995. június 13.
Az Országgyűlés jún. 13-án megszavazta a magyar-szlovák alapszerződést. /Magyar Nemzet, jún. 14./
1995. június 13.
Dr. Bátai Tibor, az Illyés Alapítvány irodavezetője elmondta, hogy idén az alapítvány 300 millió forintos keretéből 145 millió jutott az erdélyi pályázatok kielégítésére. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális szaktestület és az ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. Az Új Kézfogás Közalapítvány nem alkuratóriumi rendszerben dolgozik, az üzleti tervet nézi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1995. június 13.
Az Iliescu elnökletével működő Legfelső Védelmi Tanács jún. 13-i soros negyedéves ülésén elfogadta a külügyminisztériumi előterjesztést az európai regionalizálási, határon túli együttműködési, helyi autonómia- és kisebbségi koncepciók alakulásáról és azoknak Románia biztonságának alakulásáról. Ezek a koncepciók nem ellentétesek Románia érdekeivel. Románia szembe fog szállni azzal, hogy a koncepciókban szereplő elveket eltorzítsák és visszaéljenek velük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1995. június 13.
Folytatódnak a levélbomba-fenyegetések Romániában. Jún. 13-án az Erdélyi Napló szerkesztősége kapott levélbombát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., Magyar Hírlap, jún. 14./
1995. június 13.
Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./
1995. június 13.
Gheorghe Funar polgármester legújabb rendeletével betiltotta a magyar feliratokat Kolozsváron. Szankciók és bírságok terhe mellett tilos nem román nyelvű falragasz és hirdetmény kifüggesztése. /Magyar Hírlap, jún. 14./
1995. június 12.
Benkő Samu emlékezett arra a három kiváló professzorra, akiknek köszönhető a kolozsvári magyar egyetem megmaradása: Miskolczy Dezső /1894-1978/ rektornak, Buza László /1885-1969/ prorektornak, a nemzetközi jog professzorának és Haynal Imre /1892-1979/ híres belgyógyásznak, az orvosi kar dékánjának. Családi gondokkal küszködtek, egyedül éltek, de keményen helytálltak, nem menekültek el, a helyükön maradtak. 1944. szept. 17-én megnyitották az egyetemi tanévet. Okt. 11-én vonult be a szovjet hadsereg a városba, három nap múlva, okt. 14-én megjelent a nagyszebeni román egyetem rektora és felszólította Miskolczy Dezső rektort az egyetem átadására, hasonlóképpen Haynal Imrétől Tataru nagyszebeni professzor a belgyógyászati klinika azonnali átadását kérte. Haynal a kérést megtagadta. Az egyetem tanácsa nevében Miskolczy Dezső rektor a szovjet városparancsnoksághoz írt levelében a magyar lakosságra, továbbá arra hivatkozva, hogy Kolozsvár túlnyomó többsége magyar, sürgős intézkedést kért a magyar egyetem további működéséhez, mivel a román egyetemi küldöttek birtokba vették az egyetemet. A szovjet parancsnokság gyorsan intézkedett: a szebeni professzoroknak és a többi román hivatalos személynek el kellett hagyniuk Kolozsvárt. Ugyanakkor a parancsnok felszólította az egyetemet munkája folytatására. 1994. dec. 1-jén megkezdődtek az egyetemi előadások. A három professzor vezető szerepe akkor ért véget, amikor a román király alapító okirata nyomán a nevelésügyi miniszter ideiglenes bizottságot nevezett ki az egyetem ügyeinek vezetésére. Csőgör Lajos rektor Nagy Géza és Venczel József személyében két olyan igaz embert vett maga mellé, akikkel biztosította a visszavonuló Miskolczy-Buza-Haynal triumvirátus szellemiségének továbbélését. /Magyar Nemzet, jún. 12./
1995. június 12.
Bukarestben a magyar Kulturális Központban jún. 12-én bemutatták a Concordia 112 Alapítvány által kiadott Foaia román és Fórum magyar lapot. Megjelentek a szerkesztők és a lap igazgatója, Szász János, aki elmondta, ezek a lapok a román-magyar barátság jelképei akarnak lenni, amellett olyan újságok, amelyeket mindenki szívesen olvas. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1995. június 12.
Zsibón a Wesselényi kastélyban jún. 12-én műsoros könyvbemutatót tartottak. A sepsiszentgyörgyi Castrum Kiadó a romániai magyar líra immár háromkötetes antológiáját mutathatta be. A köteteket Lisztóczky László egri főiskolai tanár válogatta. Az első az Isten kezében című versantológia 1992-ben jelent meg, azóta a harmadik kiadása is elfogyott, összesen húszezer példányban. A szülőfölről való vallomásokat tartalmazza a második kötet /Hazahív a hűség/ kilencven költő háromszáz versével, ennek idén látott napvilágot a második kiadása, a harmadik válogatás Arany és kék szavakkal címmel a szerelmes verseket fogalja magába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1995. június 12.
Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1995. június 12.
Ismét Illyefalván /jún. 6-8./ tartották meg a száznál több erdélyi magyar alapítvány képviselőinek találkozóját. A házigazdák bejelentették, hogy a pénzügyőrök valóságos bírságözönt zúdítottak a KIDA és a LAM alapítványokra, sőt 120 millió lej értékű berendezést akarnak elvenni. Kifogásolták, hogy miért adta el a KIDA a segélyszállítmánnyal érkezett ruhák tíz százalékát, holott erre törvényes joga volt, továbbá kifogásolták, hogy a KIDA könyvelését magyarul vezeti, közben ehhez az egyházi alapítványnak joga van. A LAM-nál pedig abba kötöttek bele, hogy miért vezeti könyvelését három nyelven, miért van Brassóban is kirendeltsége, azt el fogják kobozni. Az alapítvány bírósághoz fordult, a per folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1993-tól Svájc, Kelet-európai Fejlesztési Irodáján keresztül, belépett a LAM Alapítványba és azt a román-svájci kormányközi egyezmény keretében technikai és managament-tevékenységgel támogatja. Az alapítványok ügyében a bírósági tárgyalás jún. 22-23-án tartják Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalást követő bírósági határozat példa értékű lehet, írta Udvardy Zoltán, az alapítványok anyagi tönkretétele után nem kizárt, hogy a többi erdélyi magyar alapítvány is hasonló sorsra kerülhet. /Új Magyarország, jún. 19./ Kató Béla sajtónyilatkozatban kérte, hogy a közvélemény kövesse figyelemmel az ügyet. Az ügy egyértelműen politikai, nem gazdasági jellegű. /MTI, jún. 15./
1995. június 12.
Ion Iliescu elnök találkozott a külföldön élő román írókkal. Az összejövetelt nagyszabásúra tervezték, 17 országból 150 főt hívtak meg. A többnapos rendezvény a tengerparti üdülőben, a Neptunban zajlott. A találkozót politikamentesnek hirdették, ezért nem hívták meg az ellenzéki parlamenti író képviselőt, Nicolae Manolescut, a Polgári Szövetség Pártja elnökét. A találkozó Bukarestben, a Cotroceni palotában tartott fogadással ért véget. /Magyar Hírlap, jún. 14./ A Cotroceni palotában a találkozón megjelent az antiszemitizmusáról és magyarellenességéről ismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője is, ezért az Izraelben élő írók csoportja tiltakozásul távozott a teremből, szolidaritást vállalt velük Laurentiu Ulici, a Romániai Írószövetség elnöke és alelnöke, Florian Iaru is. Iliescu a felháborodott írókkal különmegbeszélést tartott, majd elnézésüket kérte. A történtekről az írószövetségi tagok számoltak be jún. 12-i sajtóértekezletükön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12., Magyar Hírlap, jún. 13./ A Neptunfürdőn összegyűlt írók elhatározták a román írók világkongresszusának intézményesítését. A jövő dönti el, hogy lesz-e ebből valami. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1995. június 12.
A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: egyáltalán nem kizárt, hogy a hadsereg beavatkozzon, fellépjen "a szeparatista törekvések ellen", amelyek esetleg veszélyeztetnék a nemzetállam egységét. Az új román nemzetbiztonsági törvénytervezet szintén lehetőséget ad erre. /Új Magyarország, jún. 12./
1995. június 10.
Hatodik alkalommal rendezték meg a Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű népdalvetélkedőt. Idén Szilágysámsonban gyűlt össze a verseny félszáz résztvevője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1995. június 11.
Jún. 11-én befejeződött a Pozsonyhoz közeli Madarászházán a kárpát-medencei országok magyar önkormányzatainak találkozója. A Kárpát-Alpok Alapítvány, a Pro Professione, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Demokratikus Nyitott Társadalomért Alapítvány szervezésében megtartott tanácskozáson kifejtették, hogy az önkormányzati rendszer a megmaradásnak is fontos eszköze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A tanácskozást valójában Reiner Péter és felesége a Kárpát-Alpok Alapítvány részéről, illetve a felvidéki Kvarda József szervezte. Erdélyből Sántha Pál Vilmos segítette munkájukat. Hasznos volt a konferencia, szögezte le Sántha Pál Vilmos, megismerhették egymás gondjait. Mihalik András kiemelte: ha létrehozzák a központi információs irodát, akkor minden olyan program, amely érdekli az önkormányzatokat, rendelkezésre áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./
1995. június 10.
A Reménység Szigetén, az Erdélyi Gyülekezet központjában, Budapesten jún. 10-én megemlékeztek a közösség megalakulásának ötödik évfordulójáról. A Németh Géza által létrehozott gyülekezet mindig a hiányt szenvedőket, az elesetteket karolta fel. Megalapítója 1987-ben az elsők között fordult az Erdélyből menekültek felé, munkája révén jött létre 1990-ben az Erdélyi Gyülekezet, majd két év múlva a Reménység Szigete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1995. június 10.
Kárpát-medencei vállalkozók találkoztak jún. 10-én Gödöllőn, hogy feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1995. június 9.
Markó Béla az Új Magyarországnak válaszolva elmondta, hogy Tabajdi Csaba államtitkár látogatása különleges jelentőségű volt. A meghívás célja az volt, hogy ne közvetett, hanem közvetlen módon ismerkedjen meg mindazokkal a gondokkal, amelyekkel az RMDSZ szembesül. Szó sincs arról, hogy a romániai magyarság feje fölött állapodnánk meg, mondta az államtitkár Csíkszeredában. /Új Magyarország, jún. 9./
1995. június 9.
Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen a napokban díszdoktorrá avatták a Kolozsváron élő Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ gazdaságtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt. A neves tudóst az MTI 1990-ben külső tagjai közé választotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1995. június 10.
A Szatmár megyei RMDSZ vezetősége a prefektusnál és a rendőrségen tiltakozott Szilágyi Domokos szobrának meggyalázása miatt. Az utóbbi hónapokban az itteni magyarság rendezvényeit gúnyolódva, uszító hangon fogadták. A szobrot máj. 28-ról 29-re virradó éjjel csonkították meg, éppen akkor, amikor az RMDSZ kongresszust tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./
1995. június 10.
A román lapok "lovagias" válásnak nevezték azt, hogy a román ellenzéket tömörítő Demokratikus Konvencióból /DK/ kivált négy ellenzéki párt /Demokrata Párt, Polgári Szövetség Pártja, Liberális Párt`93, Román Szociáldemokrata Párt/ elvált az RMDSZ-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Bélának az RMDSZ autonómia-fogalmairól szóló tájékoztatóját. Ugyanakkor a DK vezető pártja részéről újabb kemény bírálat érte az RMDSZ-t. Corneliu Coposu pártelnök a Cronica Romana jún. 10-i számában úgy értékelte, hogy az RMDSZ veszélyesen radikalizálódott. /Népszabadság, jún. 12./
1995. június 10.
Borbély László RMDSZ-képviselő örömmel üdvözölte azt a hírt, hogy Kincses Előd ügyvéd visszatérhet Romániába. Ez nem feledteti azt, hogy Kincses Előd öt éven át kénytelen volt családjától és városától távol élni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./
1995. június 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök közleményben jelentette be, hogy jún. 30-ára összehívta Marosvásárhelyre az SZKT alakuló ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
