Jan. 11-én kezdődött Bukarestben a Ziua lap kezdeményezésére ötvennégy forradalmár egyesület szervezésében a Ceausescu-per tárgyalása. A bíróság /a Forradalom Erkölcsi Törvényszéke néven/ egy bíróból és esküdtekből állt. Többször hangsúlyozták, hogy nem a Ceausescu-házaspár rehabilitálása a céljuk, hanem a törvényszék becsületének helyreállítása. Gelu Voican Voiculescu jelenleg tunéziai nagykövet huszonhét oldalas tanúvallomást küldött Az ügyvédek azt bizonygatták, hogy a per komédia volt, megsértette a jogelveket. Az esküdtek meghozták ítéletüket: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. /Ferencz Zsuzsanna: A per perének komédiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 17./
1996. január 11.
Az múlt év végén ülésezett a Gyergyóért Alapítvány, tájékoztatott Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az alapítvány támogatói gyergyói emberek. A múlt évben iskolásoknak való fizikai példatár kiadását segítették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1996. január 11.
A napi sajtóban közéletünk gyakran találkozunk a megfogalmazással: ennek vagy annak a témának a tisztázása a történészekre tartozik, írta Gagyi-Balla István. A '44-es õszi fordulat után az önszervezõdés - akkor - legfontosabb formája a Magyar Népi Szövetség volt. "Története a mi megmaradásunk, vegetálásunk, reményeink szétfoszlásának a története." Az új helyzetben a múlttal való szembenézés elkerülhetetlen. Az elmúlt 50 esztendõ történetileg feldolgozatlan. Gagyi-Balla Istvánt többen figyelmeztették: a tényfeltáró írások érzékenységet érinthetnek. Ez az érvelés elfogadhatatlan. Az 1945-1989 közötti korszak nem hasonlítható össze egyetlen más korszakkal sem, és sok jel arra mutat, hogy a kor értékes történeti forrásait abban érdekelt kezek el fogják pusztítani. Ezért szükséges, hogy a kor még élõ tanúi rögzítsék emlékeiket. A történészgárda nem vállalkozik e korszak vizsgálatára. A még fellelhetõ források (emlékek, iratok, levelek) összegyûjtése azonban halaszthatatlan történészi feladat marad. /Gagyi-Balla István: A tárgyilagos történetírásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
1996. január 11.
Győrfi Dénes ismertetett egy érdekes kiadványt: Tudományos diákkörök évkönyve 1955-56 /Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár/. Az évkönyv előszavában Takács Lajos rektor kifejtette, hogy az évkönyv bepillantást nyújt az egyetem 31 tudományos diákkörének munkájába. A 350 oldalas kiadvány első részében a természettudomány, a másodikban a társadalomtudomány tárgyköréhez tartozó dolgozatok sorakoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1996. január 12.
Romániában románok élnek, magyarság csak Magyarországon létezik! "Nálunk itthon mi, románok, vagyunk az urak és mindig is azok leszünk." Ez áll Gheorghe Funar polgármester jan. 11-i, a Mátyás-emléktáblaügyben kelt közleményében. Az RMDSZ nyílt levélben tiltakozott az emléktáblára kerülő szöveg miatt, erre válaszolt minősíthetetlen hangnemben a kolozsvári polgármester, és felszólította a város lakosságát, lépjen fel nyíltan az ellen a párt ellen, amelyik "megszegi az ország törvényeit és alkotmányellenes magatartást tanúsít". - Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök Grigore Zanc prefektushoz intézett nyílt levelében nem esett szó semmiféle mozgósításról, a polgármesteri közlemény szerint az RMDSZ ismét utcai tüntetésekre szólította fel Kolozsvár magyar lakosságát. /A polgármester visszavág Funar az RMDSZ elleni nyílt fellépésre szólítja fel a lakosságot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
1996. január 12.
Ion Iliescu államfő Bukarestben találkozott Mircea Snegurral, a Moldovai Köztársaság elnökével, aki január 3-tól Romániában üdült. Tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és problémáiról, és hangsúlyozták: fejleszteni akarják a két ország kapcsolatait, "függetlenül attól, hogyan alakulnak országaikban a politikai élet eseményei". A két elnök javasolta a minisztériumközi vegyes bizottságok mihamarabbi ülésezését abból a célból, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki 1996-ra. /Közös akciótervet 1996-ra. Iliescu-Snegur találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
1996. január 12.
Kolozsváron a könyvesboltokban nyíltan árusítják a vasgárdista irodalmat, így Horia Sima könyvét is. Az újra felvirágzóban levő legionárius mozgalom Kolozsvárnál befogadóbb fészket aligha találhatott volna magának. /Sima szabadság vasgárdista módra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
1996. január 12.
A Romániai Magyar Középiskolák Szövetsége /MAKOSZ/ 1995. dec. 27-én tartotta meg Székelyudvarhelyen választmányi gyűlését. Csáki Árpád elnököt - kérésére - felmentették tisztségéből, megválasztották az új elnököt Ambrus Melinda /Brassó/ személyében, az ügyvezető elnök pedig Grünstein Szabolcs lett. Elfogadták a csíkszeredai irodát a szervezet központi irodájának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1996. január 12.
Boga Lajos katolikus papról olvashatunk a Brassói Lapokban, akit 1950-ben letartóztattak, több paptársával együtt. Boga Lajos /Csíkkozmás, 1885-Máramarossziget, 1954. szept. 14./ a máramarosszigeti börtönben halt meg, az utolsó időkig tartotta a lelket paptársaiban. Ismeretlen helyen nyugszik. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 12-18./
1996. január 13.
Jan. 13-án Székelyudvarhelyen az RMDSZ privatizációs kérdésekkel foglalkozó szakemberei tanácskoztak, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége gazdasági főosztálya szervezésében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 16., 697. sz./
1996. január 13.
Zanc prefektus halogató választ küldött az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének nyílt levelére. amelyben tiltakoztak Gheorghe Funar polgármester azon terve ellen, hogy kétnyelvű emléktáblát helyezzen el Mátyás király szülőházán. Zanc közölte, hogy Funar megszerezte a Művelődési Minisztérium jóváhagyását. Zanc ugyanakkor jelezte, felkérte a polgármestert, hogy bírálja felül szándékát. /Gyűrűzik az emléktábla-botrány Grigore Zanc prefektus halogató válasza az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1996. január 13.
Funar megszerezte a Művelődési Minisztérium jóváhagyását. /!/ Molnos Lajos válaszolt Grigore Zanc prefektus fenti levelére. Ebben a Kolozs megyei RMDSZ-elnök kifogásolta, hogy a szöveg nem tükrözi a történelmi valóságot, és megismételte korábbi kérését: a prefektus akadályozza meg a tábla elhelyezését. /Molnos Lajos nem elégszik meg a prefektus válaszával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1996. január 13.
A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.
1996. január 13.
Honfoglalásunk 1100. évfordulóját minden eddiginél nagyobb kórustalálkozóval köszöntjük - tájékoztatott a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc és művészeti alelnöke Ferencz Csaba. A Kárpát-medence magyarságának képviseletében több mint 80 együttes vesz részt a rendezvényeken. A megnyitó jún. 18-án lesz Marosvásárhelyen, a Közművelődési Palotában, jún. 19-én Mezőbándon a zsoltáréneklő csoportok, egyházi kórusok és népdalkörök, jún. 20-án Parajdon a sóbányában a gyermekkarok, Vadad faluban a népi zenekarok, jún. 21-én Kibéden a férfikarok, Makfalván a női karok, jún. 22-én Szovátán a vegyes karok, 23-án, ugyancsak Szovátán a kórusok lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14./
1996. január 13.
Tamás Gáspár Miklós gyakran publikál, most újból kifejtette álláspontját. "A magyar liberálisok nem mondják ellenfeleikre, hogy nemzetellenesek, pedig az idegen megszállók hátáról a nyakunkba szakadt Horthy és Kádár istenítése aligha nevezhető hazafias álláspontnak." A magyar szabadelvűség "sajátosan magyar", írja, bár sokan bírálták a multikulturalisták és az autonomisták oldaláról. "A politikai nemzet fogalma három pilléren nyugszik. Az első: a honpolgári jogegyenlőség és a joguralom." A második: "a politikai nemzet fogalma kulturálisan semleges." A harmadik: "nincsenek kollektív jogok." A joguralom "nem tűr permanens kiváltságokat - a kisebbségek nem adhatnak önmaguknak törvényeket..." /Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről. = Magyar Hírlap, jan. 13./ Ez a cikk cáfolja Révész Sándor magyarázatát /10. sz. jegyzet/, hiszen Tamás Gáspár Miklós az SZDSZ egyik vezető alakja, ideológusa. Írásait az SZDSZ részéről nem cáfolták.
1996. január 14.
AZ RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ jan. 12-14-én Székelyudvarhelyen tanácskozott, a Csapó József RMDSZ-szenátor által kidolgozott személyi autonómiáról, melyet elfogadott munkadokumentumnak. A további kodifikáció feladatát egy szakértői csoport fogja elvégezni. Az SZKT foglalkozott Katona Ádám állásfoglalásával. Katona Ádám is vitatkozott. értelmezve kijelentését. Markó Béla kifejtette, hogy nem személyekre szóló büntetést kíván, hanem elvi állásfoglalást. Tőkés László püspök kifejtette: elfogadhatatlan, ahogyan Katona Ádám a témához közelített, de kérte a képviselőket, ne feledjék Katona érdemeit sem. Az SZKT állásfoglalása leszögezte, hogy az RMDSZ "elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a verbális agressziót", a szövetségben nincs helye az intolerancia semmiféle megnyilvánulásának. Az SZKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ismertette a román és magyar államfőhöz intézett újabb levelét, ebben kifejtette, hogy a megbékélés "legfőbb akadálya a romániai magyar kisebbségi nemzetközösség rendezetlen helyzete". - Az SZKT elfogadott nyilatkozata szerint az RMDSZ "a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely biztosítja a romániai magyarság közképviseletét". Az RMDSZ szükségesnek tartja a romániai magyar közösség politikai, gazdasági, kulturális megerősödését, a belső önrendelkezés jogának fokozatos érvényesítését, az aktív szerepvállalást a román politikai életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 696. sz., Simon Judit: Az SZKT elfogadta a személyi elvű autonómia statútumtervezetét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 17./ "Négy éve folyik Kolozsváron, Erdély fővárosában, Gheorghe Funar polgármester, RNEP-pártvezér kezdeményezésére és irányításával a kulturális etnikai tisztogatás, a törvényesség lábbal tiprása: a magyar utcanevek eltüntetése, magyar vonatkozású emléktábla levakoltatása, a város műemlékzónának nyilvánított, történelmi Főtere arculatának a teljes megváltoztatása, a Mathias Rex-szoborcsoport meggyalázása, otromba zászlórudak engedély nélküli szereltetése a szobor mellé, a főtéri ásatások kiterjesztése, törvénytelen kísérlet a városközpont magyaroktól való megtisztítására stb. Hogy a magyar elem végleges eltüntetése, tönkretétele a célja e következetesen szélsőséges nacionalizmusnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a bejelentett további tervek, úgymint: egy, a történelmet durván meghamisító emléktábla feltétele - 1996. január 15-én - Mátyás, Mathias Rex kolozsvári szülőházára; tavasz elején a Lupa Capitolina-szobor elhelyezése a Főtéren, Decebal és Traianus mellszobrával együtt, majd később a Traianus-oszlop másolatának ugyancsak a Főtéren való elhelyezése, legvégül pedig a Mathias rex-szoborcsoport eltüntetése Kolozsvárról. Eleddig hiábavalóak voltak tagságunk, Kolozsvár magyar lakosságának sorozatos tiltakozásai - amelyet romániai magyar nemzeti közösségünk is támogatott -, mivel hogy Gheorghe Funar polgármester visszaél hatalmával, kihasználja kisebbségi kiszolgáltatottságunkat, s mert a jogvédelem intézményes keretei még mindig a politikának vannak alárendelve. Gheorghe Funar polgármester négy éve tartó önkényeskedése, törvénysértési, következetes és provokatív magyarellenes, feszültségkeltő megnyilvánulásai mind azt tanúsítják, hogy a PUNR-nek és vezérének legfőbb célkitűzése gáncsot vetni Romániában a demokrácia kiteljesítésének, a jogállamiság megvalósulásának, mindenféle román-magyar megbékélési kísérletnek ezzel felmérhetetlen erkölcsi, politikai kárt okozva a román népnek, Románia európai integrálódásának. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanács ismételten és a leghatározottabban elítéli Gheorghe Funarnak és pártjának xenofóbiáját, szélsőséges nacionalizmusát, a magyar nép önérzetét sértő provokációit, kultúránk egyetemes értékeinek megsemmisítését célzó intézkedéseit. Ezért azzal a kéréssel fordulunk Románia elnökéhez, Románia Parlamentjéhez és Kormányához, valamint Kolozs megye Prefektusához, hogy sürgősen és a leghatározottabban lépjen fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényeskedése, törvénysértései, szélsőségesen nacionalista és xenofób megnyílvánulásai ellen, elejét véve ezzel egy olyan esetleges interetnikai konfrontációnak is, amely beláthatatlan következményekkel járhat, s nemcsak feldúlja Kolozsvár törékeny békéjét, de egyszersmind továbbrontja Románia nemzetközi megítélését." /Az SZKT állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1996. január 15.
Funar polgármester végrehajtotta elhatározását, jan. 15-én Grigore Zanc prefektus társaságában /aki az előző héten még kifogásolta azt, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar uralkodót/ fölhelyeztette Mátyás király kolozsvári szülőházára azt az emléktáblát, amely románnak nyilvánította királyunkat. Funar nem kérte ki a városi tanács véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Több román történész szintén elítélte ezt az akciót, nyilatkozott Molnos Lajos az Új Magyarország munkatársának, Jódal Bélának, sőt a Vatra Romaneasca is elvetette Funar megfogalmazását, amely a táblára került. Zanc prefektus azt kérte Funartól, halassza el a tábla feltételét, amíg annak szövegét a történelmi valóságnak megfelelően ki nem javítják. Funar azonban erre nem volt hajlandó és a magyarok szolgájának nevezte a prefektust. Az RMDSZ SZKT is tiltakozott, felkérte Iliescu elnököt, lépjen fel az ilyen xenofób cselekedetek ellen. - A Magyarok Világszövetsége tiltakozott Funar újabb tette ellen. /Új Magyarország, jan. 16./ Funar az avatás után újságíróknak kifejtette, hogy Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa "rozoga kísértet", továbbá "az RMDSZ és Magyarország prókátora", aki rosszhiszemű. Funar szerint a kormánynak kérni kellene az EBESZ-től: tiltsa meg a főbiztosnak, hogy Romániával foglalkozzon. A főbiztost nemkívánatos személlyé kellene nyilvánítani. /Magyar Nemzet, jan. 16./ Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mivel az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat a városi tanáccsal nem engedélyeztették. - A Vatra Romaneasca is kifogásolta az emléktábla szövegét. /Magyar Hírlap, jan. 16./
1996. január 15.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa romániai látogatása során jan. 15-én az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A főbiztos a tanügyi törvény alkalmazása során észlelet tapasztalatokról, sérelmekről érdeklődött. AZ RMDSZ képviselői elmondták, hogy nem észlelhető pozitív változás a kisebbségi kérdés kezelése terén, megemlítették az iskolaigazgatók elleni diszkriminatív szankciókat. AZ RMDSZ küldöttei a többi sérelemre is kitértek, Funar újabb provokatív intézkedésére, az egyházi javak visszaszolgáltatására, majd Max van der Stoel a romániai magyar sajtó képviselőivel találkozott, akik a sajtó gondjairól adtak tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 696. sz./ A kisebbségi főbiztos megérkezése napján, jan. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ vezetőivel beszélgetett, nem hivatalos körülmények között. /Magyar Nemzet, jan. 16./
1996. január 15.
Franciaország egyetért azzal, hogy ne legyen megkülönböztetés az Európai Unióba való felvételnél a társult országok között, egyszerre induljanak meg a tárgyalások, jelentette ki kétnapos romániai látogatásának befejezésekor, jan. 15-én Michel Barnier, a francia kormány európai ügyekkel megbízott minisztere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
1996. január 15.
Egész napos tanácskozásnak adott helyet a Magyarok Világszövetsége székházában, jan. 15-én, Püski Sándor szervezésében: Trianon-konferencia zajlott, azzal a céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét Trianon máig ható következményei re, valamint a határon túli magyarság romló helyzetére. Raffay Ernő bevezető előadásban utalt megjelent könyvére (Trianon 75 éve /Püski Kiadó, Budapest, 1995/), amellyel fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy szót kell emelni a határon túli magyarokért. A trianoni rendszer felbomlása megkezdődött, tucatnyi ország jött létre a néhány hajdani helyén. Hol van előírva, hogy csak a magyar határok örökkévalók? Tamáska Péter azt ecsetelte, hogy a különféle egyezményeknek a magyarság javára vonatkozó részeit sohasem tartották be. Pozsgay Imre kifejtette, hogy még mindig nem vagyunk egészen szabadok, mert egy szaktudományi műben kell elbújtatni fontos és évtizedek óta tabuként kezelt gondolatokat. A bennünket körülvevő nemzetek legitimációjukat nemzeti alapon valósították meg. A magyar jogállam legitimációja viszont kurzuskérdéssé tett a magyarság egészét érintő kérdéseket. Dobos Krisztina, MDF-es parlamenti képviselő az Új Magyarországnak elmondta, hogy 1990-1994 között szoros volt az együttműködés a határon túli pedagógus- és kulturális szövetségekkel, mert a kulturális kormányzat el akarta érni, hogy ne legyen műveltségbeli különbség a határ két oldalán tanuló diákok között. A jelenlegi helyzet nem kedvez ennek a folyamatnak. - A konferencia teljes anyagát a közeljövőben megjelenteti a Püski Kiadó. /Haefler András: Trianon-konferencia az MVSZ-ben. /Új Magyarország, jan. 16./
1996. január 16.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román elnöknek írt levelében - amelyet az SZKT székelyudvarhelyi ülésén felolvasott - új cikkely beiktatását javasolta a megbékélési nyilatkozatba, amely kimondaná, hogy a felek a megbékélés elengedhetetlen feltételének tartják a "román-romániai magyar megbékélést", ennek érdekében szorgalmazzák a "román-romániai magyar kerekasztal" összehívását, illetve egy "román-romániai magyar egyezség" megkötését. A román-magyar ellentét mindenekelőtt kisebbségi természetű, írja. A tényleges megbékélés a közös múlt sérelmeinek kölcsönös meghaladásával kezdődik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1996. január 16.
A kisebbségben élő magyarok "nyelvükben, kultúrájukban magyarok. Magyar rádiót hallgatnak, magyar televíziót néznek, ha tehetik, magyar újságot olvasnak. Nem válik szét számukra egyértelműen a politikai nemzet és a kulturális nemzet. Egy magyar állampolgár attitűdjével lépnek fel a magyar kormánnyal szemben, miközben tudják, hogy melyik állam polgárai." - nyilatkozta Lábody László, címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az "ő gondolatmenetük másfajta, mint a miénk: sérelmeket fölsoroló, historizáló, "archaikus"." - Tényleges sérelmeiket "olyan nyugati érveléssel kell eladni, amelyet ők maguk nem nagyon értenek meg. Ez a gyakorlatban úgy is jelentkezik, hogy egy lakossági fórumon - például Erdélyben - három és fél órán keresztül gyomroztak bennünket, mondván: a magyar kormány odadobott, elárult bennünket." - Lábody László elkerülhetetlennek tartja a kommunikáció megindítását a többséggel. Kifejtette, hogy a határon túli magyaroknak nyújtott költségvetési támogatás 1996-ban reálértékben is növekszik. /Eladhatatlan sérelmek. = Reform (Budapest), jan. 16./
1996. január 16.
1995. augusztusában a vámosok teljesen törvénytelenül elkobozták az onesti-i Nistor Ilona útlevelét és nem engedték tovább, amikor magyarországi csángó fesztiválra utazott volna. A moldvai csángó Nistor Ilona szép hangjával tűnt fel. Azóta RMDSZ-képviselő is közbenjárt ügyében, azonban a hatóság válaszra sem méltatta, a jogsérelmet nem orvosolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1996. január 16.
Romániai zsidó vezetők az 1941. januári pogrom évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségeken felhívták a figyelmet a szélsőjobboldal újjáéledésének veszélyére. 55 évvel ezelőtt a fasiszta Vasgárda tagjai 131 zsidót meggyilkoltak, s puccskísérletük során megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat. "Mélyen aggaszt bennünket a romániai Vasgárda mozgalom újjáéledése. A fanatikus szélsőséges szellem térhódítása nemcsak a zsidókat fenyegeti - mondta Nicolae Cajal, a romániai zsidó közösségek szövetségének világi vezetője a bukaresti zsinagógában a felkelés áldozatainak emlékére rendezett vallási szertartáson. /Megemlékezés a Vasgárda pogromjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
1996. január 16.
Katona Ádám a vele készült interjúban kifejtette, hogy "nem az elrománosodottak kizárását, hanem a békés visszavonulásukat tartanám jó megoldásnak." Az emberek megkérdezik: "hogyan érvelhet valaki például a tanügyi törvényünk mellett, amikor otthon románul beszél?" Az SZKT székelyudvarhelyi ülésén nem tért vissza Magyari Lajos szenátor megnyilatkozására, aki "ittas állapotban azt indítványozta, döntsék el, fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./
1996. január 16.
A román sajtó nagy terjedelemben kommentálta az RMDSZ székelyudvarhelyi tanácskozásán született döntéseket. Az Adevarul jan. 16-i száma szerint a "toleránsabb szárny győzött". Ennek jelének tudja a lap, hogy Csapó József autonómiatervezetének megvitatását későbbre halasztották és Katona Ádám nézeteit elutasították. Az Evenimentul Zilei szerint Adrian Nastase képviselőházi elnök üdvözölte az RMDSZ elhatárolódását Katona Ádám nézeteitől. A Vocea Romaniei Tőkés László ismét előadja számát címmel támadta a püspök Iliescu és Göncz Árpád elnökhöz intézett levelében kifejtett új megbékélési javaslatát. /Magyar Nemzet, jan. 17./
1996. január 16.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója a tévében nyilatkozott C. V. Tudorról, nemcsak Tudor szekuritatés múltját emlegette, hanem azt hangsúlyozta, hogy Tudor a jelenlegi államrendre veszélyes. Tudor nemcsak a múltban vett részt jeles román értelmiségiek lejáratásában, hanem hetilapjánál /Romania Mare/ mai is a terrort, a zsarolást, a pánikkeltést gyakorolja, az állam alapjait támadja, hogy megakadályozz a demokratizálódást. Az viszont nem derült ki a nyilatkozatból, hogy kik támogatták 1990 óta, mindaddig, amíg az ellenzéket és a kisebbséget támadta, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, jan. 17./
1996. január 17.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 16-án Brassóba látogatott, majd Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol a megyei prefektus az RMDSZ-t támadta, miközben a kisebbségek példa nélküli jogait emlegette, ezután Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök arról tájékoztatta a vendéget, hogy az oktatási törvény az anyanyelv elsorvasztását szolgálja és diszkriminatív. A főbiztos tárgyalt a megye RMDSZ-vezetőivel. A megbeszélésen jelen voltak az RMDSZ Brassó megyei vezetői is, akikkel a főbiztos Brassóban külön nem találkozott. A Brassó megyeiek szóvá tették a brassói Áprily Líceum ügyét is. Jan. 17-én Stoel a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolát kereste fel, Kézdivásárhelyen pedig a Gábor Áron Szakközépiskolát és a Nagy Mózes Líceumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1996. január 17.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 17-én megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az eszmecserén a román elnök ismertette az oktatási törvény alkalmazását, amely biztosítja az anyanyelvű oktatást. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1996. január 17.
Állandóan olyan tetteket észlelünk, amelyek kimerítik a nemzeti-faji uszítás bűntényét, és senki sem mozdul meg. Corneliu Vadim Tudor ellen, úgy tudom, több mint 90 pert kezdeményeztek, de egyik sem jutott el a döntésig - szögezte le Borbély László, aki már több sajtóértekezleten elítélte, hogy megjelent Neagu Cosma könyve: Egyes nemzetiségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához, a Dreapta Nationala /Nemzeti Jobboldal Pártja/ kiadványa, melyet Cornel Brahas képviselő gondozott és ezt a kiadványt a parlamentben árulták. A könyv szerint a zsidók és a magyarok hibásak mindazért, ami történt 1945 után, ők Románia árulói és sírásói. A kommunista funkcionáriusok - Brahas szerint - mind zsidók vagy magyarok voltak. A szerző megírta, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit bebörtönözték, majd feltette a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ jelenlegi vezetőire is?" Borbély László az ügyészség eljárását kérte a kiadó ellen. /Zsehránszky István: Szerecsenmosdatás náci módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója súlyos vádakkal illette Corneliu Vadim Tudort, a szélsőséges, idegengyűlölő Nagy-Románia Párt elnökét. A titkosszolgálat főnöke közölte, hogy C. V. Tudor a Ceausescu-diktatúra idején nemcsak egyszerűen a Securitate informátora volt, de annak utasítására rendszeres zaklató hajszát folytatott a Saptamana című lap hasábjain értelmiségiek ellen. Ion Caraian írót halálba kergették, másoknak nagy megpróbáltatásokat okoztak ezek a hajszák, s ma fenyegetéseivel, feljelentéseivel, támadásaival, nyilatkozataival a szenátor ugyanezt a gyakorlatot folytatja a köré gyűlt volt Securitate-tisztek segítségével. Corneliu Vadim Tudor az év elején a SRI-t felügyelő bizottság elé öt különböző dossziéban terjesztette be vádjait Virgil Magureanu ellen, aki előzőleg éppen C. V. Tudor fenyegetéseinek elébe vágva tette közzé azokat az anyagokat, amelyek saját múltjára vonatkoztak, elismerve, hogy 1963-ban egy éven át maga is a Securitate - a kommunista titkosszolgálat - embere volt egy temesvári oktatási intézményben. /Magureanu tévényilatkozata C. V. Tudorról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
