Okt. 26-án Marosvásárhelyen a Sportcsarnokban tartotta meg az RMDSZ kampánygyűlését. A műsort az RMDSZ képviselő-jelöltjei és a Maros megyei MADISZ közötti labdarúgó-mérkőzés nyitotta meg, majd a polgári fórumon a megjelentek kérdéseket tettek fel az RMDSZ vezetőinek. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje elmondta, hogy elsőrendű fontosságúnak tartja az oktatási törvény reformját és az állami adminisztráció reformját. Az estet Tolcsvay-koncert zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./
1996. október 26.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelében a választások fontosságára hívta fel a figyelmet. A minden templomban felolvasott körlevél szerint: "A választás nem csak politikai kérdés, hanem valláserkölcsi is." Minden embernek a "közjó érdekében nem csupán joga, hanem kötelessége élni a szavazás lehetősségével." Az érsek a körlevélben ismételten figyelmeztetett arra, hogy annak az egységek a megőrzéséről van szó, amely az utóbbi hányatott évek dacára segített megóvni mindazon értékeket, melyek az eltérő nézetek kereszttüzében megsemmisülhettek volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1996. október 26.
Ujj János szükségesnek tartotta, hogy Nyílt levél címen közölje a közvéleménnyel: megszakítja kapcsolatát az Erdélyi Naplóval, amelynek aradi tudósítója volt. Indoklása: A hatalomért mindent? című írásából kihagytak néhány jelentős mondatot, amelyben Ujj János hevesen támadta Borbély Imrét. Ujj János kifogásolta dr. Borbély Zsolt Attila Egységben a kétely című írását és a további cikkeit is, nem ért egyet a Neptun politikai hiba volt című írással, sem, mert ez a "Frunda-ellenes csoport érdekeit szolgálja". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./
1996. október 26.
Okt. 26-án a Beszterce-Naszód megyei Vicén megkezdődött az I. Mezőségi Néptánctalálkozó. A megnyitón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell fordulnunk a Mezőség szórványban élő magyar közösségei felé, akik a nehéz körülmények között is őrzik anyanyelvüket, hagyományaikat. A találkozóra Almásmálom, Beszterce, Dés, Füzes, Magyarborzás, Magyardécse, Magyarpalatka, Mezőkeszü, Szék, Szamosújvár, Vajdakamarás és Visa táncosai jöttek el. Megjelent Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Vetési László tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványfelelőse is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A találkozó egyik kezdeményezője és szervezője Lőrincz Károly, Vice fiatal katolikus papja. A csíkszeredai Hargita Állami Népi Együttes tagjai közreműködtek, segítettek a szervezésben, a táncosok bemutatkozásban. Ezen a vidéken alig folyt folklórgyűjtés, ezért a segíteni fognak azzal is, hogy a gyűjtött anyagot majd betanítják, hogy a falvak saját énekeikkel, táncaikkal lépjenek föl. /Guther M. Ilona: Ideje volt már ennek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
1996. október 26.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1990. okt. 4-én volt az első évnyitó. Az első évben hittantanári szak indult, idézte fel az intézmény történetét Méder Zsolt ügyvezető igazgató. A második évben nappali tagozatos hittantanár-szociális munkás, hittantanár-jog és hittantanár-némettanár szakra vettek fel hallgatókat. 1993 decemberében, az akkreditációs törvény életbe lépésével a hittantanár-jog szak nem kapott működési engedélyt. Ez a döntés mély nyomot hagyott a hallgatókban és a tanárokban. 1994-ben kántorképzést indítottak /ezt a szakot még nem akkreditálták/, 1995-ben közgazdasági-egyházi intendáns, 1996-ban zenepedagógia-egyházi zene szak indult. A főiskolának nincs önálló épülete, így több helyen, köztük a püspöki palotában folynak az előadások. Jelenleg 280 hallgatójuk van. - A felvételizők felkészültsége évről évre javul, állapította meg Mester Zsolt rektor. Bogdán Irén könyvtáros a bővülő állományú könyvtárukat ismertette. A budapesti Pro Hungaris Alapítványtól kapták állományuk felét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26-27./ A Pro Hungaris Alapítvány vezetője, mindenese Húbert Ferenc.
1996. október 26.
Aug. 26-án ünnepelték meg Kolozsváron a Báthory Líceum dísztermében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ szervezésében az 1000 éves a magyar iskola zárórendezvényét. A megjelenteket Szőcs Judit, az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte, Balázs Ildikó, a líceum igazgatója a pedagógusok munkáját értékelte. Fellépett a Székely Árpád vezette Református Kollégium kórusa, a Báthory Líceum színjátszó csoportja és a Katolikus Líceum énekkara. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ A színjátszók Kós Károly Az országépítő című művéből adtak elő egy részletet, Szent István király szerepelt a darabban.
1996. október 26.
László Gyula Abásfalvától a kettős honfoglalásig címmel felvázolta munkásságát, ennek szövegét közli a lap. Felolvasták Kolozsváron, szept. 7-én, az unitáriusok millecentenáriumi ünnepségén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1996. október 26.
A MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége/ okt. 24-26-a között rendezte meg idei közgyűlését Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban. A vitákon szó volt a diákújságíró programról, az érdekképviseletek feladatköréről, a városi diákönkormányzatokról. Megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Öri-Pákay Franciska /Szatmárnémeti/ lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1996. október 26.
Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1996. október 26.
A Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában rövidesen megjelenik a szekszárdi Babits Kiadó közreműködésével szerkesztett Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig című lexikon, melynek munkálatai 1991-ben kezdődtek. A november végén megjelenő első kötet az A-K betűket tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1996. október 26.
Okt. 25-én Budapesten megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ háromnapos tisztújító közgyűlése. Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében feltette a kérdést: "Mihez igazodik az a nemzetstratégiai törekvés, amelynek váratlan fordulataiban a határon túli magyarság számára elfogadhatatlan alapszerződések születtek. Olyan kompromisszumok, amelyekben elemi nemzetiségi jogokat tagadó kormányok dicsőültek meg, és mondhatják el maguktól: etnicista, nemzetállami koncepciójukból jottányit sem kellett feladniuk." Sütő András az MVSZ legdrámaibb feladatának a határon túli magyarság "létveszélyének" elhárítását tartotta. Sütő András bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezet sok mindentől megfeledkezik, ez pedig annak a veszélyét hordozza magában, hogy a nemzet nem érti meg jelenét, később pedig majd elveszti múltját. Magyarországon ma zűrzavar van, széthúzás, korrupciós botrányok látnak napvilágot, kulturált hazaárulás folyik. Annak érdekében, hogy vége legyen ennek a mélypontnak, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a politikai hatalom részese.- Csoóri Sándor az alapszerződésekről megállapította, hogy tartós békét csak egyenlő felek köthetnek. Az ülés szünetében Tabajdi Csaba politikai államtitkárnak a Magyar Hírlap okt. 25-i számában megjelent nyilatkozatára reagálva félreértésnek tartotta, hogy a MVSZ meg akarja osztani az RMDSZ-t. Tabajdi Csaba azon állítására, miszerint az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti soraiba, Csoóri Sándor kijelentette: az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne, és kifejtené, mire gondol. - Az MVSZ erdélyi küldöttei nyilatkozatot adtak ki, reagálva Tabajdi Csaba említett interjújára: ebben "olyan megtévesztő kijelentéseket tett, melyek minden alapot nélkül megkísérlik szembeállítani egymással" az MVSZ-t és az RMDSZ-t, ezt visszautasítják. Állításuk alátámasztását szolgálja az, hogy szinte valamennyien egyszerre tagjai az RMDSZ-nek és az MVSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Alapszabályba foglalták, hogy "az MVSZ legfőbb feladata a magyar nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján". Lényeges két új testület, a Világszövetség Védnökeinek Tanácsa és a Stratégiai Bizottság létrehozása. Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Teller Edét jelölték a Tanácsba, olvasható Gáspár Sándor beszámolójában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./
1996. október 26.
Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését okt. 26-án tartotta meg Szilágysomlyón. A vándorgyűlésen szegényes volt a jog- és közgazdaságtudományok jelenléte, és hiányzott a műszaki tudományosság képviselete. Összesen húsz tudományos előadás hangzott el, köztük több a Szilágysághoz kötődő volt, például Tövissi József professzor a szilágysomlyói medence domborzatáról beszélt. A díszülésen hangzott el Ferenczi István régész professzor előadása a nagyfejedelemség-kori erdélyi határvédelem kérdéséről, számolt be Fejér László a vándorgyűlésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1996. október 27.
Okt. 27-én befejeződött a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlése. Újraválasztották Csoóri Sándort az MVSZ elnökének, elnökhelyettes Patrubány Miklós /Kolozsvár/ lett, aki eddig az MVSZ Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az anyaországi régió elnöke Kurucz Gyula, a kárpát-medencei régió elnöke Dobos László, a nyugati régió elnöke Papp László. Az MVSZ tízpontos határozatot hozott, ebben szerepel - többek között - az, hogy az MVSZ támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a Benes-dekrétum eltörlésére vonatkozó országgyűlési indítványát és a határon túli magyarokra vonatkozó indítványát. Az MVSZ megkereséssel fordul az Országgyűléshez, hogy képviselője felszólalhasson a magyar-román alapszerződés vitájában. Az MVSZ Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kéri fel a vitában való felszólalásra.- Az MVSZ indítványozza, hogy a határon túli nemzetrészek legitim képviselői az őket érintő kérdésekben megszólalhassanak az Országgyűlésben. Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. - A szomszéd népekkel való megbékélés céljából az MVSZ megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ Megfigyelhető egyféle célzatosság a Sütő András lemondásáról szóló híradásokban, az író ugyanis újból elfogadta a tiszteletbeli elnöki tisztséget. - Ez csak a Romániai Magyar Szóban közölt olvasói levélből derül ki /Portik Piroska: Felhagyni a politikai babonával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A szerkesztőség jelzi, hogy nem tudta pontosan kisilabizálni a faxon érkezett szöveget. - /
1996. október 27.
Megpezsdült Kőrösfő közösségi élete. Az egy éve felállított Vasvári-emlékoszlop miatti hivatalos ellenkezés, a felállítás miatt az RMDSZ perbe fogása, továbbá az, hogy a falu élére Ferencz László tiszteletes került, aki részt vállal a faluközösség építésében, mindez összefogta Kőrösfő lakóit. Megszervezték a falutalálkozót, meghívták a faluból elszármazottakat. A falutalákozón /okt. 26-27/ ünnepelték Kőrösfő első írásos említésének 720. évfordulóját. Okt. 26-án a művelődési otthonban tartott előadást Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Kőrösfő fia és Sebestyén Kálmán, aki kőrösfőiek nemzedékét nevelte tanárként-igazgatóként, jelenleg Magyarországon él. Az előadások után hajnalig tartó mulatság következett. Okt. 27-én a református templomban gyűlt össze az ünneplő sokaság, ahol Kovács Kurucz János ismertette a kőrösfői egyház és templom történetét. Az elszármazottak kérésére megalakították a Kőrösfői Baráti Társaságot, majd leleplezték a templom közkertjének mészkőfalán a Kiss Gergely által készített emléktáblát ezzel a felirattal: "896-1276-1996. Ezen emléktábla állíttatott Kőrösfő első írásbeli megemlítésének 720. évfordulóján. A honfoglalás utáni 1100. esztendőben. Anno Domini: 1996. október 27." Ünnepi istentisztelet, közös ima, majd a templomkerti szeretetvendégség tette teljessé az ünnepet. /Miklós László: Kőrösfői Riszeg alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1996. október 27.
Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1996. október 28.
A magyar-román alapszerződésnek nincs külön román értelmezése - hangsúlyozta Dorin Sucaru külügyi szóvivő okt. 28-án, ugyanakkor befejezett tényként állította, hogy az RMDSZ-t nem illeti meg támogatás választási kampányához. Az RMDSZ nem politikai párt, így nem részesülhet támogatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1996. október 28.
Dr. Kakassy Márton, a dicsőszentmártoni RMDSZ elnöke bemutatta a Romániai Magyar Szó szerkesztőinek a Dicsőszentmártonban működő Magyar Házat. Ez a ház nemcsak a város, hanem a Kis-Küküllő vidékén élő magyarságnak is a központja, művelődési fóruma. Van itt népszínház, népfőiskola, néprajzi kör, irodalmi kör, dalárda, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület, könyvtár, RMDSZ-székház. van több erdélyi város, amelyben számbelileg több magyar él, mint itt, de nemhogy magyar háza, de még kulturális egyesülete sincs. - A sikeresen működő Magyar Házat bemutató újságíró hozzáteszi: az elmúlt évek meddő vitái helyett nagyobb súlyt kellett volna helyezni a kis helyi kulturális autonómiák megteremtésére. "S azok a hőbörgők, akik kiszorultak a listákról és jobbról-balról fúrják az érdekvédelmi szervezetet, mert csak parlamenti képviselőként tudják elképzelni magukat, talán magukba szállhatnának..." /Sike Lajos: "A mi kis autonómiánk..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1996. október 28.
A Romániai Magyar Szó szinte naponta közöl egy Borbély Imrét vagy dr. Borbély Zsolt Attilát támadó cikket. Most Szász János siet Frunda György védelmére, amikor kifejti: dr. Borbély Zsolt Attilát a hitelrontás szenvedélye vezette Egységben a kétely /Erdélyi Napló, okt. 9./ című írásában. /Szász János: Egyéb f/r/undamentális kérdések. Kétely vagy hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1996. október 28.
A magyar-román katonai helyzet összehasonlításáról olvashatunk, a szerzők a Fidesz tagjai. Amíg Magyarország katonai költségvetése évek óta a GDP 1,5 %-a alatt marad, addig Romániában ez az arány csaknem eléri a 3 %-ot, tehát az európai átlag /2-2,5 %/ fölötti. Vajon miért? Magyarország most csökkenti a haderő létszámát, a jövőben kezdi el a korszerűsítést, Románia előbb korszerűsít és csak azután szándékozik csökkenteni a létszámot. A hagyományos fegyverekről szóló szerződést /CFE/ mindkét ország betartja, de Románia a meghatározott limitek alá alig megy. Ennél szembetűnőbb a katonák létszáma. Magyarország a 100 ezres keretből 70 ezret tölt ki /1998-ra 60 ezret, de valószínűbb, hogy 50 ezret/, addig Románia a maga 230 ezres keretéből 210-220 ezret, és ez alá rövid időn belül nem szándékozik menni. Miért? Magyarország kivonta az összes föld-föld rakétáját a hadrendből, Románia viszont a mai napig hadrendben tartja az összes ilyen fegyverét. Ezek felhasználása a lakosság elleni terrorfegyverként jöhet szóba, amit a nemzetközi egyezmények tiltanak. Elgondolkoztató, hogy miért élvez aránytalan prioritást az erdélyi 4. hadsereg fejlesztése. - Romániában a biztonságpolitika első számú eszközének a hadsereget tekinti. - Magyarország egyoldalú bizalomerősítő intézkedéseket tesz, joggal elvárhatná szomszédaitól, hogy azokat hasonló intézkedésekkel viszonozzák. Úgy tűnik, hogy minderről a jelenlegi magyar kormány nem akar tudomást szerezni. /Gyuricza Béla-Siklós Péter: A magyar-román katonai viszony kérdőjelei. Felelős biztonságpolitikát! = Magyar Nemzet, okt. 28./
1996. október 29.
Okt. 29-én tartották Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ műsoros kampányzáró rendezvényét. Az RMDSZ székházában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kifejtette, hogy nem szabad csak a romániai magyarság megmaradását célul tűzni, mert az RMDSZ-nek küzdenie kell a magyarság fejlődéséért, gyarapodásáért is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az egyházi és polgári szerveződések megerősödésének fontosságát emelte ki, és elmondta, nemcsak a listán levő személyekért, hanem az egész közösségre szavaznak nov. 3-án. Az estet Tolcsvay Béla és Budai Ilona koncertje tette emlékezetessé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 898. sz./
1996. október 29.
Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ az RMDSZ képviselő-jelöltje történész, a Gyergyói Népfőiskola létrehozója akinek több mint száz történelmi dolgozata és két szakkönyve látott napvilágot /Gyergyó a történelmi idő vonzásában, 1992-ben és Székely hadszervezet és faluközösség, 1994-ben/, két újabb kötete kéziratban van: Székely társadalom a XVI-XVII. században és a Gyergyóalfalu története. Garda Dezső sokat foglalkozott a közbirtokossággal, törvényi úton vissza lehetne szerezni ezeket a területeket. - Ő alakította meg 1989-ben az RMDSZ-t Gyergyószentmiklóson és részt vállalt az RMDSZ létrehozásában a Gyergyói-medencében. Garda Dezső dolgozta ki a székelyföldi főiskolai hálózat gondolatát. - A választáson a megosztottság nagy veszélyeket rejt. Veszélyes például a Székely Ifjak Szervezetének indulása, amely a Vatra Romaneasca egyik szatelitszervezete, s azt vallja, hogy a székelyek nem voltak soha magyarok, de Nagy Sándor indulása és a magyar független jelölt indulása is veszélyes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1996. október 29.
Kijevben, az ukrán külügyminisztériumban okt. 28-án ukrán-román megbeszélést tartottak a két ország közötti alapszerződésről, okt. 29-én Ihor Harcsenko ukrán külügyi főosztályvezető közölte, hogy megállapodtak a tárgyalások folytatásában. Eddig hét tárgyalási fordulót tartottak, a tárgyalások többször megszakadtak az ellentétes felfogás miatt. A két ország viszonyát a területi vita is mérgezi, a Kígyó sziget hovatartozását illetően. Kijev nem zárja ki, hogy az alapszerződésben felhasználja a magyar-román alapszerződés néhány elemét, így az 1201-es ajánlás értelmezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1996. október 29.
Okt. 29-én Nagyváradon mutatták be a Versekben tündöklő Erdély /Castrum Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című félezer oldalas antológiát. Az irodalmi esten a házigazda, Fábián Imre beszélt a könyvről, melyen részt vett az antológia összeállítója, az egri dr. Lisztóczky László is. A kötet szerkesztője, Lisztóczky elmondta, hogy öt versantológiát állított össze. Megvallotta, hogy tizenöt éve újra és újra visszajár Erdélybe feltöltődni. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
1996. október 29.
A szó becsületéért címmel tette közzé felhívását a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetsége a honfoglalás 1100. évfordulójának esztendejében. A mai nyelvállapot aggasztó jelenségeire hívták fel a figyelmet. Mindenkit arra kérnek, hogy saját környezetében képviselje a kimondott szó becsületét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
1996. október 29.
Szilágy megyében 20-25 magyar tanári állást hirdettek meg, de csak négyen jelentkeztek. Zsibón továbbra is hiába várnak magyartanárra. A nyolcadik osztályt elvégző diákok - szinte mind - a helyi román líceumban tanulnak tovább, magyar szakos tanár hiányában félnek a nehézségektől. Amikor még volt magyar szakos tanár, a tanulók fele a magyar tagozatot választotta. a helyi református lelkipásztor szerkesztésében megjelent A zsibói Református Egyház története című színes kalauz, a zsibóiak pedig készülnek a Wesselényi-napokra /dec. 6-8./, az első nap ünnepsége Debrecenben, a második Zilahon, a harmadik Zsibón lesz. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1996. október 29.
Vofkori György Székelyudvarhely /képes várostörténet/ című munkáját bemutatta az Udvarhelyi Híradó okt. 24-i száma, most újabb, a városról szóló munkájáról tudósít a lap: dr. Vofkori László Székelyudvarhely /Rövid várostörténet/ című művéről, melyet Székelyudvarhely önkormányzata adott ki. A harminckilenc számozatlan oldalas kiadvány sok értékes adatot tartalmaz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./
1996. október 29.
Rövidesen négyéves fennállását ünnepli a határokon kívülrekedt magyarság számára oly fontos Duna Televízió. Még mindig megmaradásukért küzdenek Egy évre alakult meg Duna Televízióért Alapítvány, hogy segíteni próbáljon. Október közepén Csíkszeredában járt a Duna Televízióért Alapítvány elnöke, a svájci dr. Szölösy Árpád. Ez az alapítvány 25 millió forintos alaptőkével jött létre, tizenhattagú kuratóriumának erdélyi képviselői: Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Verestóy Attila szenátor. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./
1996. október 29.
Legfelsőbb Bíróság elutasította a Magyar Területekért Szövetség nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet jogi képviselője dr. Zétényi Zsolt volt MDF-es országgyűlési képviselő, a szövetség célja /alapszabálya szerint/: alkotmányos úton demokratikus szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, határon túliakat és más nemzetiségűeket, akik igazságtalannak tartják a magyarságot sújtó trianoni békediktátumot és békés revíziót követelnek. A bíróság megkereste a Külügyminisztériumot is. A szaktárca szerint az alapszabályban megjelölt cél ellentétes az alkotmánnyal és több nemzetközi szerződéssel. A Legfelsőbb Bíróság szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása. /Népszabadság, okt. 29./
1996. október 30.
Markó Béla kiadott felhívásában mindenkit arra kért, hogy az RMDSZ jelöltjeire szavazzon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 898. sz./
1996. október 30.
Tőkés László püspök körlevelében mindenkit felhívott a választáson való részvételre, hogy ezzel javítani lehessen a romániai magyarság helyzetén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
