Alfred Moses, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete febr. 22-én Kolozsvárra látogatott. Újságírók kérdéseire válaszolva Moses nagykövet a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseivel kapcsolatban kifejtette: minden országnak szembe kell néznie a kisebbségi problémával, amelyre mindenhol természetesen más és más megoldás keresendő. Bár az Amerikai Egyesült Államok nincs az etnikai alapú területi autonómia és a kollektív jogok mellett, igenis szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Az Egyesült Államok mindig is feltétlenül a tolerancia mellett foglalt állást. A nagykövet szerint mind Romániának, mind Magyarországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy mielőbb aláírják az alapszerződést. Alfred Moses szerint Antonescu a marsall dicsőítése annyit tesz, mint a nácizmust glorifikálni. /Székely Kriszta: Tiszteletben tartani a másságot Moses amerikai nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Aki azt tudja állítani, hogy közvetlen dák ősei vannak, álljon fel - szólította fel hallgatóságát febr. 22-én Kolozsváron sajtóértekezletén Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet. Körülnézett, majd így folytatta: Látom, senki sem állt fel. Épp ideje, hogy a dicső múlt eseményeit hagyjuk a történelemkönyvekben és igyekezzünk felzárkózni ahhoz a vonalhoz, amely a haladást szolgálja. A nagykövet Kolozsváron fogadta mind a kormány, mind az ellenzék pártjait. A jelenlevők közül egyedül Molnos Lajossal, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével beszélgetett el négyszemközt, mintegy fél órát. Alfred Moses a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Az Egyesült Államok és Európa címmel tartott előadást, leszögezve: Romániában létezik egy világos akarat arra, hogy az ország sorsa összekapcsolódjon Nyugattal. A nagykövet szerint a választások után a szélsőséges pártok hiánya a politikai életből elő fogja segíteni a NATO-hoz való csatlakozást. Romániának folytatni kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Alfred Moses szerint túl sok energiát pazarolnak Romániában a nemzeti kisebbségek problémáira. A szélsőségesek mindkét oldalról fenntartják az interetnikai ellentéteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1996. február 22.
Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban ülésezett az EMKE Kolozs megyei egyesülete. A megbeszélésen többen jelen voltak az országos elnökség tagjai közül is. Az EMKE rendszeresíteni fogja egy-egy régió magyar művelődési életének áttekintését. A Kolozs megyei /szórványba szorult/ közművelődési életnek van olyan kistája, például a Mezőség, ahol pang a magyar kulturális élet, visszaszorul a családba, a tévékészülék mellé. Ennek ellenére itt is van követendő minta, ilyen a vándorkönyvtárak működtetése. Ezeken a településeken tíz-tizenöt évvel ezelőtt még magyar nyelvű felsőtagozatok működtek. Virágzó művelődési élet a kalotaszegi falvakban, Kolozsváron és részben az Aranyos-Torda vidéken létezik. Kolozsváron Kiss Irén és társai fáradhatatlan munkája eredményeképpen erős honismereti kör működik. A Kolozs megyei művelődési élte műkedvelő központú. Az elérhető csúcsot Mákófalva színjátszói jelzik, akik már megjelentek a budapesti színpadokon, ezenkívül kétszer voltak Angliában is. Ferencz László tiszteletes előterjesztette a Kőrösfői Emlékpark tervét: a református egyház tulajdonában levő templomkertben szabadtéri színpadot építenek, itt tartják évente a Vasvári Napokat, itt hozzák létre egy erdélyi személyiségek szoborpanteonját. Mindezt a Pro Kőrösfő Alapítvány akarja felkarolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
1996. február 22.
A sepsiszentgyörgyi Albert Ernő tizenhét évig volt a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Néprajzkutató tekintélyét Háromszéki népballadák című kötetével alapozta meg. Legutóbb két könyve is napvilágot látott, a Rigó és madár, a másik: Boszorkányos dolgok. Mindkettő a Gyimesekből elszármazott családtól, Albert Mátyástól és feleségétől lejegyzett szöveg, kiadója a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó. A szerző véletlenül ismerte meg őket. A Rigó és madárban életüket mondják el, ez bepillantást nyújt a Gyimesekben élő emberek világába. Albert Ernő lejegyezte népballada és népdalkincsüket is, ez még kiadásra vár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1996. február 22.
A marosvásárhelyi Vatra folyóirat szerkesztősége elhatározta, hogy háromnyelvű (román, magyar, német) színházi havi mellékletet ad ki Post scenium címmel. Az első számot febr. 7-én mutatták be. A magyar nyelvű anyagok között van Király Kinga Júlia írása a Zalaegerszegi Nyílt Fórumról. /Stracula Attila: Az első háromnyelvű színházi lap. Post scenium. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
1996. február 23.
Febr. 23-án Robert E. Whitehead, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai tanácsosa felkereste Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés László beszámolt a romániai magyarság helyzetéről, a tanügyi törvényről, az elkobzott egyházi javakról. Rámutatott arra, hogy a megbékélés legfőbb akadálya a valós politikai akarat hiánya és a romániai magyarság helyzetének súlyosbodása. Tőkés László megfogalmazta a romániai magyarság néhány olyan követelését, melyek bizalomépítő voltuknál fogva szükségesek volnának: a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, egy erdélyi - lehetőleg kolozsvári - magyar konzulátus visszaállítása, az elkobzott egyházi javak rendezése, Cseresznyés Pál és a zetelaki elítéltek felmentése. Robert E. Whitehead hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem közvetít az alapszerződés és megbékélés ügyében, de szeretné, hogy ez minél előbb megtörténjék, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29., Új Magyarország, febr. 28./
1996. február 23.
A bukaresti Ziua febr. 23-i száma szerint Iliescu elnök fontolgatja Vacaroiu miniszterelnök leváltását, hogy javítsa a kormány vezető pártjának esélyeit. A lap azt írta, hogy Iliescu a Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetőségével és a kormány egyes tagjaival tanácskozott a kérdésről. Nicolae Vacaroiunak a lap szerint az Állami Tulajdonalap igazgatói tisztségét ígérték. /Vacaroiut menesztik? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1996. február 23.
Florin Georgescu pénzügyminiszter közölte: elhárult az akadály a Romániának megítélt világbanki hitel első részletének folyósítása útjából. Korábbi jelentések szerint a 60-100 millió dollár összegű hitelrészlet folyósítása azért szenvedett késedelmet, mert a Világbanknak fenntartásai voltak a romániai kuponos privatizáció módszereivel kapcsolatban. /Románia megkaphatja a világbanki hitel első részletét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
1996. február 23.
A Nyugati Érchegység (a Mócvidék) lakóinak jogaiba való visszaállításáról szóló törvénytervezet képviselőházi vitájában Birtalan Ákos többször is felszólalt. Helyeselte, hogy a "pozitív diszkrimináció" jegyében törvényes rendelkezéssel javítani kívánják a mócok életkörülményeit, ám hasonló elbírálást kért azoknak az állampolgároknak a helyzetét illetően, akik az ország más, hasonlóan mostoha, gazdaságilag elmaradottabb vidékein élnek, így a máramarosi avasiaknak, a Hargita, Kovászna és Maros megyei székelyeknek, a vranceai, besztercei, fogarasi hegyvidékek lakóinak. Birtalan Ákos az RMDSZ-frakció nevében a törvénytervezet megtárgyalásának elhalasztását kérte a kérdés átfogó, általános rendezése érdekében. /A hegyvidék lakóinak jogaikba való visszaállításáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
1996. február 23.
A 300 lelkes Ojtoz faluban lebontották a kultúrtermet, a faluban már egy kalákát sem lehet összehozni. A falu fele magyar, fele két nyelvet beszélő magyar és csángó. Az RMDSZ-t nem tudja feltámasztani Ojtozon, panaszolta Lázár István falufelelős. Yvonad svájci község a testvérfalu, sokat segítenek, egy buszt kapott Ojtoz, ezenkívül bevezették a kábeltévét. Az iskola előtt állt egy gyönyörű, festett tulipános székelykapu. Elhúzatta egy jármű, összetörten hever a hóban. A megtört magyarságtudat miatt nem sikerült összefogni, hogy megjavíttassák a székelykaput. Moldva felöl jövet ez volt az első látható jele annak, hogy itt magyarok élnek. A Rákóczi-vár romjai a faluturizmus kihasználatlan lehetőségeire figyelmeztetnek. Elpusztított emléktáblák töredékei mutatják, kik jártak erre, kik építették az utakat. A honvédkői emléket 1961-ben felrobbantották. Az Ojtozi-szorost emlékhellyé kellene nyilvánítani, itt tört be a tatár, a török.../Kisgyörgy Zoltán: Miképp fúj az Ojtoz szele? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1996. február 23.
Bodor Ádám /sz. Kolozsvár, 1936. febr.22./ 1982-ben telepedett át Magyarországra. Sokan a legnagyobb élő magyar novellistának tartják. "...írói életművem Erdélyben keletkezett és feltehetően arról is szól" - fejtette ki az interjúban, melyet Bíró Béla készített vele. Erdély "eszmélésem helye, minden, ami írói pályámon belül fontos volt, mindaz, ami életszemléletemet, világnézetemet, értékrendemet és magatartásomat meghatározta, az itt esett meg velem." "Erdély ihlető erejét számomra nem egy mitikus álomkép jelentette, sokkal inkább periferikus mivolta, peremvidékeinek megejtő archaizmusa." /Brassói Lapok, febr. 23./
1996. február 24.
Adrian Nastase febr. 23-án Kolozsvárra utazott. Sajtótájékoztatóján reagált Moses nagykövet előző napi kijelentéseire. Szerinte az amerikai nagykövet jobban tenné, ha az USA-beli választótestület szándékainak jobb ismeretében az ottani állapotokról mondana véleményt. Nastase kifejtette, hogy az RNEP, mivel nincs stratégiája, szobrokkal próbál szavazatokat gyűjteni. Hogy Antonescunak miért éppen Kolozsváron és nem Iasi-ban állítanának szobrot? Ott inkább megértené, Kolozsváron pedig folytathatnák az ásatásokat - jegyezte meg. Antonescuról az a véleménye, hogy ha 50 évig csend volt körülötte, szerepének felülvizsgálatával nyugodtan várni lehetne pár évet. Ballaszt-e az RNEP az ország európai integrációjában? Erre a kérdésre nem adott egyértelmű választ. Nastase szerint a magyar politikusoknak nem kellene akkora jelentőséget tulajdonítaniuk a szélsőséges nyilatkozatoknak, ellenkezőleg. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt Für Lajos akkori honvédelmi miniszter a román választási kampány teljében jelentette ki, hogy a magyar hadsereg megvédelmezi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket. Funart ez a mondat választatta meg polgármesternek. A Szabadság sajtótájékoztatóról tudósító munkatársa hozzátette: "Nem árt, hogy Adrian Nastase emlékeztetett a négy évvel ezelőtti balszerencsés kijelentésre. De nekünk is kötelességünk emlékeztetni arra, hogy az a mondat önmagában nem választatta volna meg Funart polgármesternek. Ahhoz jócskán besegített a televízió főműsorának esti híradója, amely hetekig konzervben tartotta a nyilatkozatot és a döntő menet előtti legmélyebb kampánycsendben szirénázott bele Kolozsvár nyugalmába - büntetlenül." /N. Á. [Nits Árpád]: Adrian Nastase Kolozsváron Antonescu várhatna pár évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1996. február 24.
Egy nappal kolozsvári sajtóértekezlete után Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövetnek újabb sajtóértekezletet kellett tartania Bukarestben, kijelentései annyira felborzolták a közvéleményt. A nagykövet megismételte, szókimondóbban, mint febr. 22-én Kolozsváron: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Románia NATO-tagságát, ezt csak maga Románia vagy a román elnök akadályozhatja meg. /Magyar Nemzet, febr. 24./ Alfred Moses nagykövet kijelentette, hogy a szélsőséges pártok további jelenléte a kormányban csökkentheti Románia euroatlanti integrációjának esélyeit. Az olyan pártoknak, mint a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt nincs helyük az igazán demokratikus kormányban, állapította meg a nagykövet. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadásában azt is hangsúlyozta, bármennyire is igazságtalan volt a Molotov-Ribbentrop-paktum, ma már nem lehetséges módosítani a határokat, Romániának le kell mondania a Nagy-Románia eszméjéről. Erre febr. 24-én közleménnyel reagált a Román Nemzeti Egységpárt, ebben ,,a szovjet politikai komisszárokhoz" hasonlította Alfred Mosest. A közlemény szerint a diplomatának kolozsvári és bukaresti kijelentései igazolják azokat a fenntartásokat, amelyeket még kinevezése előtt hangoztattak az amerikai kongresszushoz írott levelükben a román szenátus egyes tagjai Moses szakmai felkészültsége, erkölcsi alkalmassága és pártatlansága tekintetében. A közlemény szerint a nagykövet véleménye arról, hogy milyen pártoknak kellene kormányozniuk az országot ,,megengedhetetlen személyes beleszólást jelentenek a romániai politikai életbe". Felháborította az RNEP-et, hogy Kolozsváron a nagykövet bírálta Funar polgármester arra vonatkozó tervét, hogy felállítsák a városban Antonescu marsall szobrát. Az RNEP nyilatkozata szerint ez ,,megengedhetetlen beavatkozás nemzeti történelmünk értékelésébe, és figyelmen kívül hagyja a román nép kizárólagos jogát arra, hogy tisztelje hőseit". /Megengedhetetlen beleszólás a román politikába Moses nagykövet kijelentéseit bírálja az RNEP. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
1996. február 24.
Febr. 24-én Kolozsváron tartották az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) és a Megyei Ügyvezető Tanácsának (MÜT) közös ülését. Molnos Lajos beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ tavalyi tevékenységéről, majd Neményi Nándor József, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők, és Buchwald Péter szenátor beszámolói. Bálint Kelemen Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület biztosa a Református Világtalálkozóról tartott ismertetőt, szó volt a millecentenáriumi, a március 15-i ünnepségek megszervezéséről, javasolták a vidéki művelődési házak felújítását, dalárdáknak, szavalócsoportoknak a létrehozását. A fő napirendi pont a kolozsvári tanácsosi lista összeállításának az első szakasza volt. Közel negyven jelölt közül titkos szavazás útján létrejött az a 31 tagot magába foglaló ideiglenes jelöltlista, valamint a négy tagból álló pótlista. Az ülésen Buchwald Péter kifogásokat emelt a megállapított kollektív kritériumrendszer ellen, és Dáné Tibor is elítélte azoknak a kizárását a jelöltek listájáról, akiknek a gyerekei külföldön tanulnak. /Papp Anna-Mária: Megszavazták az RMDSZ városi tanácsosainak ideiglenes jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
1996. február 24.
Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
1996. február 24.
Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület attól a perctől készül a következő Kőrösi Csoma Sándor Napokra, amikor az előző év rendezvényeinek a függönye legördül. A résztvevőket meghívják a következő évre is, de újabb és újabb csoportokat hívnak, egyeztetik a műsort, stb. Idén várják a budapesti Térszínház, a fogarasi Színjátszó Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház együttesét. Nagy gondot okoz, hogy a színháztermet bérlő mozivállalat átalakította, csökkentette a színpad területét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
1996. február 24.
Lehangoló a felmérés eredménye. A megkérdezett középiskolásoknak (kb. 160 magyar diák) csupán 35%-a tudta, hogy "Verecke híres útján" jöttünk ide. A megkérdezett diákoknak csak 38%-a tudta, hogy 1100 éve vezetett minket ide Árpád fejedelem, akiről a megkérdezettek 85%-a hallott. A diákok kb. fele tud valamit a honfoglalásról. A magyar elméleti líceumokba járó diákok fele. Mit várhatnánk akkor a román líceumok, szakiskolák magyar diákjaitól? A tanügyi törvény lehetőséget ad a magyar történelem tanítására, de van-e iskola, ahol élnek a törvény adta lehetőséggel? A megkérdezettek 88%-a örömmel tanulna történelmi múltunkról. A magyar tannyelvű iskolákban még megoldhatónak látszik a helyzet, de mi lesz ott, ahol a legnagyobb szükség van a magyarságtudat megőrzésére, a román tannyelvű iskolákban, ahol sok magyar fiatal tanul? /Mit fogunk tudni a honfoglalásról? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1996. február 26.
A román-amerikai katonai együttműködés fontosságát hangsúlyozta Ion Iliescu államfő, amikor Paul Kaminski amerikai védelmi államtitkár-helyettest fogadta. Az amerikai vendég biztosította az államfőt arról, hogy az Egyesült Államok kész egyezményt kötni az információcseréről, ami a védelmi és haditechnikai együttműködés alapjául szolgálhat. A látogatás idején a bukaresti Adevarul kampányt indított az amerikai Cobra helikopterek tervezett romániai gyártása ellen, mert 96 támadó helikopter román üzemekben történő összeszereléséhez, előállításához szükséges 1 milliárd dollár fedezetét a román államnak kellene előteremtenie. /Román-amerikai haditechnikai együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1996. február 26.
Bukarestben febr. 26-án szakértői tárgyalások kezdődtek a román-ukrán alapszerződésről, azután, hogy 1995 végén a Kígyó-sziget miatt zsákutcába jutottak a tárgyalások. A két fél emellett tárgyal a két ország gazdasági-kereskedelmi kormányközi konzultatív tanácsának üléséről, amelynek előkészítése most folyik. Febr. 28-án kezdődnek Bukarestben a jugoszláv-román alapszerződésről folyó tárgyalások. Ugyancsak febr. 28-án kezdődnek a szakértői tárgyalások a magyar-román megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1996. február 26.
A szenátus febr. 26-i ülésén tárgyalták a kormány energiapolitikáját elmarasztaló indítványt, amelyet végül nem szavaztak meg. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly frakcióvezető fejtette ki. Strukturális válságról van szó, hangsúlyozta, erre vall az is, hogy a kormány elutasította az indítványt, nem áll szándékában az energiafaló iparágak visszaszorítása, modernizálása, ezután is jóváírja a gazdaságtalan vállalatok adósságállományát. A képviselőházban ugyanezen a napon viszont elfogadták az energiaválsággal kapcsolatos kormányt elmarasztaló indítványt. Székely Ervin emlékezetett arra, hogy az RMDSZ már a kormányprogramot helyettesítő ún. "gazdasági-szociális stratégia" bemutatásakor figyelmeztette a kormányt az energiafaló mamutvállalatok politikai meggondolásból való fenntartására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 28., 728. sz./ A képviselőház febr. 26-án - a szenátustól eltérően - megszavazta az ellenzék 50 képviselője által a kormány ellen - az energiahiánnyal kapcsolatban - benyújtott "egyszerű indítványt", amelynek elfogadásához a jelenlévők többségének voksára volt szükség. Az eredményt az határozta meg, hogy az ellenzék kezdeményezését támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A szenátus tehát elvetette, a képviselőház elfogadta ugyanazt a szöveget. Emil Constantinescu, az "egyszerű indítványt" kezdeményező Demokratikus Konvenció elnöke felszólította a kormányt, hogy derítse ki az energiaválság okait, az általa okozott károk nagyságát, és állapítsa meg a felelősök büntetőjogi felelősségét. Az energiahiány miatt február elején több száz üzemet kellett lekapcsolni az áramszolgáltató rendszerről, egész városok maradtak fűtés és meleg víz nélkül. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök a parlament mindkét házában visszautasította már azt is, hogy energiaválság lett volna. A miniszterelnök a szokottnál keményebb téllel és azzal magyarázta a február elején kialakult helyzetet. /A képviselőház leszavazta a kormányt A nagy-romániások és a szocialisták az ellenzékkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
1996. február 26.
Az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti képviselője, Adrian Severin sajtóértekezletén kijelentette, hogy Iliescu elnök támogatást nyújtott a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Izrael elleni harcához. Severin ismertette Jasszer Arafatnak 1992 decemberében a román elnökhöz írt levelét, melyben Arafat köszönetet mondott az eddigi román kiállásért és segítséget kért a kiképzéshez és fegyverek beszerzéséhez. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hamisítványnak minősítette a levelet, de nem tagadta a levélváltás tényét. /Magyar Hírlap, febr. 26./
1996. február 26.
A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei oldalas összeállításokban "leleplezte" a vezető ellenzéki politikusokat, legutóbb például a Volt Politikai Foglyok Egyesületének országos elnökét, Ticu Dumitrescut, közben a kormánypárt, az SZDP ügyvezető elnöke, Adrian Nastase hangoztatta, hogy a választási kampányban kerülni kell a személyes vádaskodásokat. Gyarmath János emlékeztetett, mi mindent ígért az SZDP az előző választáson: egymillió munkahelyet, szociális védőhálót, az ifjaknak lakást, növekvő béreket... A vezető kormánypárt most vadászatot indított nem kompromittált, ismert emberek után, ennek megfelelően énekesek, sportolók, színészek sorakoznak fel az SZDP zászlaja alatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1996. február 26.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke szintén bejelentette, hogy indul az őszi elnökválasztási küzdelemben. A kisebbségekről elmondta: fontos, hogy "azonos tető alatt érezzék magukat a román többséggel, más szóval úgy érezzék, hogy ez a saját országuk, amelyben állampolgári jogaikat garantálják." Kérdésre válaszolva az 1990. évi gyulafehérvári incidensről /amikor a televízió mutatta, hogy vezényelte az RMDSZ ellen tüntető tömeget/ annyit mondott: ő maga tudja, mit gondolt akkor, és szívében nem volt sértő szándék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1996. február 27.
A Szocialista Munkapárt országos konferenciája Adrian Paunescu szenátort választotta a párt jelöltjévé az őszi elnökválasztásra. A kétnapos pártértekezleten a posztkommunista párt tanácskozásának résztvevői valamennyi dokumentumot egyhangúlag szavaztak meg. A pártértekezleten több szónok élesen bírálta a Társadalmi Demokrácia Pártját, a kormány vezető erejét, ugyanakkor Adrian Paunescu és más szónokok is méltatták Ion Iliescu államfő tevékenységét. A SZMP jelöltje szólt a kivégzett diktátor, Nicolae Ceausescu "érdemeiről" is és sajnálkozását fejezte ki "tragikus sorsával" kapcsolatban. /A. Paunescu a szocialisták elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1996. február 27.
A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja vezetőinek a nagykövet megállapításait elmarasztaló állásfoglalása után a kormányt támogató Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy Románia Párt és a Szocialista Munkapárt is elítélte a nagykövet kijelentéseit. Ezzel szemben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Szövetség Pártja képviselői osztják Alfred Moses véleményét. /Népszabadság, febr. 27./
1996. február 27.
Brüsszelben az Európai Unió-román társulási tanács febr. 27-i ülése utáni sajtónyilatkozatban leszögezték, hogy az EU fontosnak tartja a Románia és Magyarország közötti "történelmi megbékélést" célzó tárgyalásokat és az alapszerződés mielőbbi megkötését. Hans van der Broek, a sajtótájékoztatón megjegyezte: a találkozón kitértek a belső politikai helyzetre is. Melescanu külügyminiszter jelezte: román részről felvetették, hogy az EU a társult országok közül csak Romániával és Bulgáriával szemben helyezett kilátásba vízumkényszert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
1996. február 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 27-i tájékoztatója szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bolyai Egyetem működésének újbóli engedélyezését, egy erdélyi, lehetőleg kolozsvári magyar konzulátus visszaállítását, az elkobzott egyházi ingatlanok ügyének rendezését, valamint Cseresznyés Pál és a zetelaki elítéltek felmentését jelölte meg olyan gesztusokként, amelyek mindenképpen szükségesek lennének ahhoz, hogy a román-magyar megbékélési folyamatot "kimozdítsák megrekedt állapotából". Tőkés László Robert Whiteheaddel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársával közölte ezt, amikor a diplomata felkereste a püspököt nagyváradi hivatalában. A diplomata kérésére Tőkés László beszámolt a romániai magyarság helyzetéről, különös tekintettel a tanügyi törvényre, az elkobzott egyházi ingatlanok és a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció kérdéseire, valamint a román-magyar megbékélésre. A püspök hangsúlyozta, hogy ez utóbbinak legfőbb akadálya egyfelől a megbékélésre irányuló valós politikai akarat hiánya, s ezzel szoros összefüggésben a magyar kisebbség helyzetének a megoldatlansága. A tájékoztató szerint Whitehead méltatta Tőkés László kiemelkedő szerepét az 1989. évi temesvári eseményekben, továbbá hangsúlyozta, hogy noha az Egyesült Államoknak nem áll szándékában közvetíteni a román-magyar alapszerződés, illetve a megbékélés ügyében, nagyon fontosnak tartaná, hogy ez minél előbb megtörténjen. /Tőkés László a megbékélés feltételeiről. Hiányzik a politikai akarat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
1996. február 27.
A kolozsvári Corvineum Kulturális Alapítvány febr. 24-e és márc. 2-a között Reneszánsz Napok címen rendezvénysorozatot indított Mátyás király születésének 553. évfordulója alkalmából. A megnyitón az Interetnikai Párbeszéd Egyesület, a Romániai Magyar Zenetársaság és a Német Demokrata Fórum képviselői szólaltak fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1996. február 27.
Évharmadonként megjelenő háromszéki pedagógusközlöny indult útjára Taní-tani címmel, a Kovászna megyei Tanfelügyelőség és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza kiadásában. A közlöny 300 példányban, 12 oldalon jelenik meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
1996. február 27.
Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1996. február 28.
Febr. 28-án Bukarestben megkezdődtek a magyar-román szakértői tárgyalások a "történelmi megbékéléssel kapcsolatos két dokumentumról, illetve a magyar választervezetről. A magyar küldöttségben Bagi Gábor külügyminisztériumi osztályvezető, a románban Nicolae Nitu külügyi igazgató irányítja a partnerségi szerződésről tárgyaó csoportot, a kisebbségi témakörrel foglalkozó dokumentumról tárgyaló munkacsoport vezetője magyar részről Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos, román részről Alexandru Farcas, az emberi jogi igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./ A "megbékélési és partnerségi szerződés", illetve a "kisebbségi magatartási kódex" anyagát a két küldöttség együtt, a következő napon pedig külön-külön, munkacsoportokban tekinti át. - Márciusban Budapesten további szakértői találkozóra kerül sor. /Román-magyar szakértői tárgyalások Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./
