Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1996. március 12.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nyilatkozatban cáfolta azt a vádat, hogy a Nemzetközi Transsylvania Alapítványnak nem számolt el 700 ezer forinttal. Az összeget harmadmagával vette föl 1992-ben, de csak közvetítőként és azonnal továbbadta, erről még akkor beszámolt Ábrahám Dezsőnek, Sütő Andrásnak és Markó Bélának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
1996. március 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó magánlevélnek minősítette Ilie Fonta vallásügyi államtitkár levelét és elhamarkodottnak a levél közlését. Az államtitkár levele hivatalos, pecséttel ellátott volt, közlése pedig a hiteles tájékoztatást szolgálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ Előzmény: 244. jegyzet
1996. március 12.
Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./
1996. március 13.
Magyar-román szakértői tárgyalások folytak márc. 12-13-án Budapesten. Az első napon a két ország közötti alapszerződésről tárgyaltak a szakértők, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magyar küldöttséget Szénási György, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, a román delegációt Dumitru Ceausu, a román külügyi tárca jogügyi igazgatója vezette. A felek újabb szövegjavaslatok kicserélésével próbálták kiküszöbölni az alapszerződés véglegesítése előtt álló akadályokat. Az ET 1201-es ajánlása értelmezése körül fennmaradtak az elvi különbségek. Márc. 13-án a történelmi megbékélési dokumentumok közül a közös politikai nyilatkozatról tárgyaltak, a magyar küldöttség élén itt Bagi Gábor külügyi főosztályvezető állt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A román fél újabb javaslatot terjesztett elő a kisebbségek jogait tartalmazó fejezet kapcsán. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő hangsúlyozta: a román fél mindent megtesz, hogy az alapszerződést még ebben az évben kidolgozzák és aláírják. A korábban emlegetett márciusi időpontról, amelyről Horn Gyula és Iliescu elnök 1995. decemberi madridi találkozóján volt szó, nem esett említés. /Népszava, márc. 14./
1996. március 13.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hivatala közleményt adott ki, visszautasítva azt, hogy az SZKT-tanácskozáson történt vita az RMDSZ szétszakadásával fenyegetne. A vita ellenére tartalmas és sikeres volt az SZKT ülése, több kérdésben döntöttek. A vita civilizált hangnemben zajlott. A közlemény ismertette a vitát. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beismerte, hogy hibázott, amikor megfellebbezte a Fidesz Szőcs Géza jelölésére vonatkozó döntését. Ezután megrökönyödéssel értesültek arról, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója állásfoglalásával Szőcs Géza jelölése ellen állt ki. Fontos lenne, hogy a frakció változtasson nyilatkozatán. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1996. március 13.
Funar polgármester meghívót juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe is, mely szerint márc. 15-én a kolozsvári Polgármesteri Hivatal megemlékezik "az 1848-as forradalomról és az elnyomók által meggyilkolt több tízezer románról". Kolozsváron felavatják az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen elhelyezett Baritiu-Balcescu-emléktáblát, amelyet Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök szentel fel, majd tudományos előadássorozat kezdődik "Supplex Libellus Valachorum - 205" címen. Az egykori eseményeket felidézik: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Ioan Silviu Nistor egyetemi tanár és Gelu Neamtu kutató. Az "ünnepségen" jelen lesz "Mihaila Cofariu élő nemzeti hős" is, akit, mint ismeretes, az 1990-es marosvásárhelyi események során - sokszor megcáfolt vátrás állítás szerint - megvertek a magyarok. /Élő nemzeti hős Kolozsváron Funar és Cofariu együtt ünneplik március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március 13.
Petre Turlea képviselő a képviselőházban arra szólította fel Teodor Melescanu külügyminisztert, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének előfeltételeként szabja meg: Magyarország fizessen kártérítést a magyar hadsereg által szerinte Észak-Erdély megszállása idején megölt 133 ezer román állampolgár leszármazottainak. A Rompres jelentése szerint Teodor Melescanu külügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette: az ilyesfajta előfeltételek nem ösztönöznék az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. Az ilyesfajta kérdések, mondta a miniszter, egyes későbbi megbeszélések tárgyát képezhetik, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban örökölt kérdések rendezésére irányulnak majd, és beilleszkednek a román-magyar történelmi megbékélési kezdeményezésbe. /Petre Turlea kárpótlást követel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március 13.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 21-re Marosvásárhelyre összehívta az RMDSZ legfőbb vezetőit magába foglaló Operatív Tanács ülését. A ritkán összeülő legfőbb testület arra szolgál, hogy sürgős kérdésekben, válsághelyzetekben az RMDSZ fő vezetői egyeztessék nézeteiket. Az ülés összehívását Markó Béla nem indokolta. Nyilvánvaló, hogy ezen az ülésen megkísérlik feloldani a Tőkés László és Markó Béla közötti konfliktust. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, márc. 13./
1996. március 13.
Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala jan. 23-án kelt állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, most az Erdélyi Napló vállalta publikálását. Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi jan. 12-14-i tanácskozásán ittas állapotban tette fel a kérdést, hogy fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Ezt a káros kijelentést felkapta az elfogult sajtó, holott a kérdés feltevése is sértő. Vissza kell utasítani Tokay György képviselő állítását, hogy a lapok tele vannak "ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Az RMDSZ-nek a jövőben inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie..." - olvasható az állásfoglalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
Szőcs Géza kérdéseket tett fel, melyekre választ vár /Kérdőív erdélyi magyaroknak, 1996 tavaszán/ azzal kapcsolatban, hogy Markó Béla vitatta az ő személyének jelölését a Hungária Alapítvány ellenőrző testületébe, továbbá az Ábrahám Dezső akciójáról, de arról is, hogy miért volt szükség a Szőcs Géza elleni fellépésre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
Borbély László Maros megyei képviselő márc. 13-án írásban intézett kérdést Teodor Melescanu külügyminiszterhez a kétnyelvű helységnévtáblák több megyében prefektusi rendeletre történt eltávolításával kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 739. sz./
1996. március 13.
A legtárgyilagosabb történelemkönyvet, P. P. Panaitescu művét érdekes módon Antonescu idején adták ki. A második világháború után a hírhedt Rollet tankönyv ismét megnyitotta az utat a történelemhamisítás felé - nyilatkozta Demény Lajos a vele készült interjúban. Rollet egyetlen sort sem írt a román holocaustról. A legrosszabb tankönyvet a XII. pártkongresszus után írták, ez már Iosif Constantin Dragan álláspontját képviselte, aki tagadta a román nép római eredetét, azt állította, hogy a rómaiak a latin nyelvet tanulták el, stb. Hasonlóan romantikus-nemzeti a bolgár, szerb, szlovák, török, orosz, ukrán történetírás is. A román történészek között nem mindenki romantikus, egyesek kiváló résztanulmányokat írnak. A néhai Vlad Georgescu Amerikában kiadta az utóbbi évtizedek legjobb román történelemkönyvét. - Demény Lajos Bukarestben, a Nicolae Iorga Történelmi Intézetben dolgozott, ahol 1971-ben megalakult a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részleg. Néhány évig ott dolgozott Csucsuja István, Vekov Károly, Tüdős Kinga /ő jelenleg is Demény kollégája/. A részleg a nyolcvanas évek elején megszűnt, de tovább végezték munkájukat, Andrei Otetea akadémikus irányítása alatt. Összeállították az első nemzetiségtörténeti kötetet, amely a Politikai Kiadónál jelent meg román és magyar nyelven. A 16. század utáni történelmet volt szabad kutatni, a többit megtiltotta Stefan Pascu, a kolozsvári rektor, aki a kötetet felülvizsgálta. Emellett összeállították a Székely Oklevéltárat, az első kettő megjelent a Kriterionnál, a harmadikat betiltották, az csak a fordulat után látott napvilágot. A közeljövőben adja ki a negyediket, amely a lustrákat tartalmazza. A lustrák egészen sajátos forrásai a 16-18. századi erdélyi történelemnek, ezek más népközösségek estében nem léteznek. Ezek székely katonai vagy általános adó és más jellegű összeírások. - Több olyan fejezete van történelmünknek, amelyekre allergiásak a román történészek. Ilyen a bejövetel, a letelepedés. Hivatalos vélemény szerint a magyarok nem telepedtek le, legfeljebb átlovagoltak Erdélyen, a román őslakosság által benépesített tájakon. Arról sem lehet beszélni, hogy Erdély az önálló fejedelemség megalakulásáig a magyar királyság része volt, az erdélyi vajdát a király nevezte ki, legtöbbször magyarországi főnemesek közül. Nem szeretik a Rákóczi-felkelést sem. Eltérő 1848 megítélése is. A szabadságharc utáni korszak egészében ellenszenves a román álláspont számára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
Fidesz-Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 5-én indult erdélyi körútra. Útjukon értesültek arról, milyen vihart kavart az a gesztusuk, hogy saját helyüket átengedték Szőcs Gézának a Hungária Közalapítvány felügyelő testületében. Érdekes, hogy Szőcs Géza évek óta tagja a Hungária Közalapítvány kuratóriumának, de ez eddig senkit sem zavart. Arra számítottak, nyilatkozta Orbán Viktor, hogy más pártok követik példájukat, ehelyett támadások érték a pártot. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltságára hivatkozva nem akart találkoznia Fidesz delegációjával, végül látogatásuk utolsó napján mégis létrejött a találkozó. A találkozón Markó Béla elfogadta a Fidesz érvelését, hogy Szőcs Gézát erdélyi személyiségként jelölték. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
Márc. 12-13-án tartották meg Párizsban az Európai Demokrata Unió /EDU/ pátvezetői konferenciáját, az RMDSZ-t Markó Béla képviselte. Az elfogadott Párizsi Nyilatkozatba - az RMDSZ kezdeményezésére - bekerült az, hogy az EDU 1-es számú bizottsága elkezdi munkáját a volt kommunista országokban élő nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozóan. A kisebbségek jogainak védelme hozzákapcsolódik Európa stabilitásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1996. március 13.
Márc. 13-án Lábody László, a HTMH elnöke átutazóban Nagyváradon rövid látogatást tett az Ady Endre Sajtókollégiumban. Dr. Fleisz János igazgató ismertette munkájukat. 1996/97-ben beindítják az egyházi újságírói szakot is. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 14-én átutazott Nagyváradon Boros Péter, volt miniszterelnök, az MDF országgyűlési képviselője és Demeter Ervin, az MDF új frakcióvezetője. Felkeresték Tempfli József megyéspüspököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március 13.
A bukaresti metró alkalmazottjai tíz napja sztrájkolnak. Nem engedtek a fenyegetésnek, nem hagyták el megszállva tartott munkahelyüket a bombariadó hírére sem, akkor sem, amikor a törvényszék illegálisnak minősítette a sztrájkot. A kormány tömeges elbocsátást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem írják alá a hűségnyilatkozatot. Ezt a 6500 dolgozóból ezren írták alá. /Magyar Nemzet, márc. 13./
1996. március 13.
Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságát tájékoztatta a Románia és szomszédai közötti tárgyalások állásáról. A legelőrehaladottabb állapotban az Orosz Föderációval készülő szerződés található, és azt várhatólag még az oroszországi elnökválasztások előtt aláírja majd Iliescu román és Jelcin orosz elnök. Az egyedüli problémát az a cikkely képezi, amelynek tartalmaznia kell a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését. Ez a rész megoldatlan más témák mellett az Ukrajnával tárgyalt szerződésben is. Moldovával kapcsolatban nehézségekbe ütközik a két állam közötti különleges kapcsolatok megfogalmazása. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban Melescanu megemlítette azt a tényt, hogy szövege 95 százalékban elkészült. /Egyetlen szomszéd országgal sincs még alapszerződés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője sajtóértekezletén elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ-frakciónak a helyi közigazgatási törvény 26. szakaszába nem sikerült bevezetnie egy új bekezdést, amely előirányozta volna: a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamennyi tanácsos, polgármester, polgármester-helyettes, titkár ismeri az illető helyiségben többségben levő nemzetiség anyanyelvét, s ha mindannyian beleegyeznek, akkor a tanács munkálatain a hivatalos nyelvvel egyidejűleg használni lehessen a kisebbségi nyelvet is. A jegyzőkönyv, a tanács határozatai, valamint a többi dokumentumok kizárólag az állam hivatalos nyelvén készülnének. /A helyhatósági törvény korlátozza az anyanyelv használatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
Adrian Nastase képviselőházi elnök a Jurnalul Nationalnak adott interjújában kiemelte, hogy a magyar stratégia mindig az volt, hogy új fogalmakat dobnak be a köztudatba, melyeket azután megpróbálnak elfogadtatni. Tabajdi Csaba államtitkárnak arra a kijelentésére utalt, hogy a romániai magyaroknak "autonóm szigeteket" kellene létrehozniuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
1996. március 14.
A magyarokat Románia albérlőinek nevezte Gheorghe Funar pártelnök. Szerinte a magyarok nem ünnepelhetik meg Romániában márc. 15-ét és a honfoglalás 1100. évfordulóját. Funar szerint a magyarok a Balaton körül telepedtek meg ezer évvel ezelőtt, ezért az eseményt a magyar pusztán kellene megünnepelni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
1996. március 14.
Az RMDSZ parlamenti csoportja márc. 14-én nyilatkozatot tett közzé az RNEP és Virgil Magureanu, az SRI igazgatója találkozójával kapcsolatban, megállapítva, hogy ez a találkozó nyílt diverziókeltést szolgál, azt akarják elhitetni a román lakossággal, hogy márc. 15-e ünneplése veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. Az RMDSZ-frakció felszólítja Magureanut, hogy cáfolja meg vagy erősítse meg az RNEP által a találkozó után neki tulajdonított kijelentéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 739. sz./
1996. március 14.
Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1996. március 14.
A szenátusban márc. 14-én Magyari Lajos szenátor emlékezett márc. 15-e jelentőségére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1996. március 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 14-i ülésén elemezte a Csíkszeredában tartott legutóbbi SZKT-ülés utáni politikai helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség márc. 20-án találkozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával, melyen jelen lesz Markó Béla elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Megbízták Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy készítse elő a Szőcs Géza-üggyel kapcsolatos dokumentum-csomagot és adja át az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ügyvezető Elnökség levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a márc. 15-én Gheorghe Funar polgármester által Kolozsváron felavatott emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40 000 román áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. Az Ügyvezető Elnökség fogadta Lábody László címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét, akik megszakították útjukat Kolozsváron, kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai helyzetről, az alapszerződés szakértői tanácskozásainak eredményéről, majd továbbutaztak Sepsiszentgyörgyre, a márc. 15-i ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./
1996. március 14.
A Tiszteletbeli Elnöki Hivatal jan. 23-i állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, azzal az indoklással, hogy aláíratlan szöveg volt, a kibocsátó intézmény pedig "nem jogi személy, így válaszadási joga sem lehet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1996. március 14.
Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselő Tanács/ Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ frakciója megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az SZKT az utóbbi időben személyes jellegű, elvtelen viták színhelye lett. A márc. 9-10-i ülés azt bizonyítja, hogy ebben a formában az SZKT képtelen eleget tenni feladatkörének, hiszen építő szellemű határozathozatal helyett a személyeskedő vitákat részesítette előnyben. Az SZKT-ban elvszerű politikai vitára van szükség. Kötelességünk a indulatok megfékezése, olvasható a MIT-frakció nyilatkozatában, amelyet Vajda László frakcióvezető írt alá. /A MIT-frakció elítéli az öncélú, személyeskedő vitákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és tanácsosai nevében Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, városi tanácsos nyílt levélben fordult Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg Gheorghe Funart, hogy újabb törvénytelenséget kövessen el azzal, hogy a tanács megkérdezése nélkül újabb emléktáblát helyezzen el, mégpedig márc. 15-én, a Petőfi-emlékházra. Nemcsak törvénytelenségről van szó, hanem történelemhamisításról is, ezáltal magyarellenes uszításról, provokációról, melynek célja interetnikus összecsapás előidézése Kolozsváron. A prefektus, mint eddig annyiszor, nem vette tudomásul a tiltakozást. Emellett Funar erre a rendezvényre meghívta Cofariu Mihailát is, Hodákról. Cofariu az 1990-es marosvásárhelyi tragikus események egyik szereplője. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 14.
A RMDSZ Kolozs megyei szervezete márc. 15-ét a Magyar Színházban tartandó irodalmi műsorral ünnepli, majd a Petőfi-emlékháznál koszorúznak, este pedig ökumenikus istentisztelet lesz a Farkas utcai református templomban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
