Jún. 20-án Bukarestbe érkezett Lakos László földművelésügyi miniszter, eleget téve román kollégája, Valeriu Tabara meghívásának. Jún. 21-én a két miniszter tárgyalt, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar vendéget. Lakos László jún. 22-én és 23-án Brassó, Kovászna és Maros megyében felkeres mezőgazdasági intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1996. június 20.
Nagyváradon jún. 20-án megalakult a 31 tagú helyi tanács, amelyben az RMDSZ 8 helyet szerzett meg, az egyik alpolgármester pedig Kapy István, az RMDSZ jelöltje lett. Megyei tanácsi alelnöki tisztséget nem tudott szerezni az RMDSZ. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./
1996. június 20.
Jún. 20-a kettős ünnep volt az Erdélyi Református Egyházkerület történetében: ezen a napon a Farkas utca templomban felszenteltek 53 lelkipásztort és felavatták a kolozsvári Diakóniai Központot. A lelkészek szentelésén megjelent Tőkés László püspökön kívül több magyarországi református püspök. Dr. Csiha Kálmán kolozsvári püspök kifejtette, hogy az egyháztól elvették iskoláit, kórházait és egyéb javait, ezért nem tud létezni a külföldi egyházak segítsége nélkül. Mindazokat kitüntetették a Magister Ecclesiae Reformatae Transsylvaniensis címmel. A Diakónai Központ főigazgatója, dr. Bustya Endre elmondta, hogy a központban van több konferenciaterem,a vendégszobákban 160 személyt lehet elszállásolni, könyvtár, orvosi rendelők, várószobák, patika, raktár, ebédlő, konyha és mosoda. A Diakóniai Központ feladata a gyengék gyámolítása, gondoskodást nyújtani a segítségre szorulóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./
1996. június 20.
A budapesti székhelyű European Roma Rights Center /Európai Roma Jogvédő Központ, az Európában élő romák emberi és polgári jogait kutató nemzetközi intézet/ jelentést készít azokról a jogsértésekről, rendőri atrocitásokról. pogromszerű támadásokról, melyeket a romániai cigányság közösségei szinte napról napra elszenvednek, közölte Szente Veronika, az ERRC tényfeltáró munkatársa. A romák elleni jogsértés tipikus esete, hogy lakhatási engedély hiánya miatt rendőrtámadások érik őket. Legutóbb például, jún. 6-án Bukarest colentinai kerületében élő cigány közösséget támadott meg mintegy 50 lőfegyverekkel és botokkal felszerelt rendőr, akik - házkutatási engedély nélkül - behatoltak az épületekbe, bántalmazták az ott tartózkodókat, a nőket és gyermekeket is. A rendőrségen 20-150 ezer lej bírságot szabtak ki rájuk. Õket évtizedekkel ezelőtt egy építkezés munkálatainak elvégzésére telepítették Bukarestbe. az építkezések megszűntek, a romáknak nem adtak lakhatári engedélyt, a hatóságok zaklatással igyekeznek megszabadulni tőlük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
1996. június 20.
Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./
1996. június 20.
Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
1996. június 20.
Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormány ne tegye függővé tetteit attól, hogy mit csinálnak szomszédjai. A magyar kormány képviselje az összmagyarságot. Bennünket persze elsősorban a román kormány képviseljen, de amennyiben ezt nem teszi, akkor a magyar kormány tegye ezt gyámként. - nyilatkozta az Új Magyarországnak Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt tiszteletbeli elnöke /Új Magyarország, jún. 20./
1996. június 20.
Végh Antal a szokott durva hangú kirohanását intézte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és elnöke, Csoóri Sándor ellen. Az első mondata: "Megint összeült jó néhány - Nyugaton megtollasodott és bölccsé vált - ?díszmagyar? . És így tovább: hazafias sóder, ehetetlen a magyar nép számára. Az MVSZ: világhakni-brigád... /Végh Antal: S mégis, magyarnak számkivetve... = Népszava, jún. 20./
1996. június 21.
Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1996. június 21.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 21-én fogadta Lakos László földművelésügyi minisztert, aki Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter meghívására érkezett Bukarestbe, négynapos látogatásra. Előzőleg a két tárcavezető tárgyalt az együttműködésről. /Magyar Nemzet, jún. 22./
1996. június 21.
Az első világháború után először Kolozsváron alakult meg a református diákegyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/, Az 1945/46-os tanévben újjászervezték, 1948-ig, feloszlatásáig négy konferenciát tartott. Az IKE 1990-ben újra feltámadt. 1993. dec. 11-én Illyefalván fogadták el az Erdélyi IKE alapszabályzatát, melynek 16 fiókszervezete van. 1994-ben hivatalosan is bejegyezték az IKÉ-t. 1990-ben született meg lapjuk, a Kiáltó Szó, amely anyagi problémák miatt 1995-ben megszűnt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1996. június 21.
A megfélemlítés a célja a tanárok, iskolaigazgatók leváltásának, nyilatkozta az Új Magyarországnak Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási szakértője. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a sajtó, így a Háromszék tiltakozása, a képviselők interpellációi elérték céljukat, a felmentési hullámot leállította a tanügyi vezetés. /Új Magyarország, jún. 21./
1996. június 21.
A Párizsban élő Méray Tibor újból támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/, a Magyarok IV. Világkongresszusát "úgynevezett világkongresszusnak" nevezte, melyen Csoóri Sándor kijelentette: a Világszövetség nem akar háborúskodást a kormánnyal. "Minekutána beosztottjai, a pártokon felül álló világszövetség vezető tisztségviselői több mint két esztendeje gyalázkodó cikkek és nyilatkozatok sorozatával heccelik olvasóikat-hallgatóikat a törvényes kormány ellen és szórják a sót a határon túli magyarok jogos keserűségének sebeire...". Az MVSZ évi 180-200-230 millió forintot kapa kormánytól - a magyar nép pénzéből, írja Méray. Ebből a pénzből meg lehetne menteni néhány óvodát, iskolát... /Méray Tibor: Siker. = Népszava, jún. 21./
1996. június 22.
A helyhatósági választások eredményét közzétették, ez még némileg módosulni fog. A pártok sorrendje:- polgármester-választás : Szociális Demokrácia Pártja /SZDP, vezető kormánypárt/ 868 polgármester, Demokratikus Konvenció /DK, ellenzéki tömörülés/ 320, Szociáldemokrata Unió 447, függetlenek 258, RMDSZ 139, Szocialista Munkapárt 104, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 141, Demokratikus Agrárpárt 178 polgármester, - helyi tanácsosok: DK 6530 tanácsos, SZDP 9480 tanácsos, Szociáldemokrata Unió 5952, RMDSZ 2445, függetlenek 1727, Szocialista Munkapárt 2525, RNEP 2045, Agrárpárt 2352 tanácsos, további pártok színeiben lett még 6675 fő tanácsos,- megyei tanácsosok: DK 307 tanácsos, SZDP 290, RMDSZ 602 561 szavazat, 133 tanácsos, RNEP 90, Szocialista Munkapárt 98, Nagy-Románia Párt 71, egyéb pártok színeiben is választottak tanácsosokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1996. június 22.
A Firenzében megtartott Európai Unió-csúcs jún. 22-i munkálatain jelen voltak a társult országok kormányfői, Romániát Ion Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter képviselte. Iliescu elnök kiemelte, hogy nemcsak a társult országok óhajtják a csatlakozást, hanem maga az Európai Unió is érdekelt abban, hogy ezek az országok - mint a gazdaságilag fejlett országok információ- és technológia-áradatának nagy felvevő piacai - az érdekszférájába kerüljenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 22.
Jún. 22-én a Régiók Magyar Tankönyvtanácsa meghívására Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megbeszélésre gyűltek össze a kisebbségi magyar oktatási szakemberek. A tanácskozáson részt vettek Horvátország, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély és Magyarország képviselői. A tanácskozásokon rájöttünk arra, hogy nem ismerjük egymás problémáit és a különböző tanterveket, tankönyveket. Magyarországon folyik a Nemzeti Alaptanterv /NAT/ kidolgozása, amely - sajnos - csak országos célokat tűzött ki. Jó lenne egységes, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó tantervet elkészíteni. Anyanyelvi képzés folyik minden régióban, jó lenne ugyanazzal a szakszóval megnevezni például egy fizikai vagy kémiai folyamatot. Kiindulópontként szolgált az összegyűltek számára a Halász Péter szegedi főiskolai tanár vezette csoport által kidolgozott Nemzeti Alaptanterv. Ez ötleteket, módszereket adhat a határon túli tankönyvíróknak. - Horvátországban nincs közös tanterv, nincsenek tankönyvek, rengeteg baj van a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, vázolta helyzetüket Palkó Tünde, aki Eszékről érkezett. - A kárpátaljai magyarságot a magyar tanárképző ügye foglalkoztatja, mondta Perduk János. A minisztérium még mindig nem jegyezte be a már két éve működő nyíregyházi Bessenyei György Főiskola kihelyezett tagozatát. Tanterveink, tankönyveink nagyon elavultak, tette hozzá. - A szlovákiai magyar pedagógusok érdektelenek, panaszolta Ádám Zita. Szlovákiában az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kezében van, nem tűrik a másságot, a kezdeményezést. Az oktatási vezetőket csak az érdekli, hogy tűnjenek el a magyar iskolák. - Legégetőbb gondjuk az oktatás centralizáltsága, fejtette ki Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.A lefordított szerb történelmet kell tanítani. A magyar irodalmi tankönyv kis százalékát képezik a magyar írók. Lényegében szerb szellemiségű oktatás folyik. - A tanácskozás záródokumentummal értet véget, ebben megállapították, hogy a tanterv-egyeztetési és tankönyvírási munkában az erdélyi magyar modellt követik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 22.
Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője lapjában támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ és a Magyarok IV. Világtalálkozóját. Kifogásolta, hogy nem küldtek lapjának meghívót a világtalálkozóra, vagy ahogy egyik barátja mondta, az Egyes Magyarok Világkongresszusára. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ arra kérte a szerkesztőséget, hogy közöljék le a találkozó teljes anyagát. Erre nincs elég terük, válaszolta, ezért csak a hírügynökségi anyagot hozzák. A találkozón nagy célok szerepeltek, de arról nem esett szó, hogyan őrizhetik meg az anyanyelvet, kik fogják segíteni a kisebbségi lapokat, mert erre hiába kérték az MVSZ-t. Az MVSZ pénzeit felemésztették a tiszteletdíjak, a vezetők "nyugati utaztatása, a kétes hasznú pénzügyi manőverek, és bizonyára sok más ehhez hasonló nemes cél." Az MVSZ egyetlen politikai irányzat szolgálatába szegődött. A főszerkesztő Csapó József szenátort támadta, aki lelkesen szólt az MVSZ-ről, Tibori Szabó Zoltán szerint az MVSZ-ben "csak a svihákság világméretű". /Tibori Szabó Zoltán: Világméterek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1996. június 22.
Tibori Szabó Zoltánnal szemben mások pozitívan értékelték a Magyarok IV. Világtalálkozóját: Burányi Nándor cikkének címében összefoglalta a világtalálkozóról alkotott véleményét: Anyaország, kisebbség - csak összefogás, nem szembenállás. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 22. 9. p./ "Szétszóratásunkban, a kisebbségi lét keserűségében is a sors kegyeltjeinek érezhetjük magunkat, hogy kárpát-medencei jelenlétünk ezerszázadik esztendejét együtt ünnepelhettük Ópusztaszeren, Budapesten." - vallotta Dudás Károly. /Szabad Hét Nap (Szabadka), jún. 20./
1996. június 23.
Jún. 21-23-a között Gyulafehérvár és Nagyenyed volt a házigazdája a IV: Román-Magyar Polgárfórumnak. A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság, valamint a gyulafehérvári és nagyenyedi filiálék szervezte találkozó fő támogatói a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a budapesti Nyitott Társadalom Alapítvány, továbbá a két város polgármesterei. A témakör: Történelmi megbékéléssel Európába. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ügyvezető titkára, Gheorghe Fulga elnöki tanácsos pedig Iliescu elnök üdvözletét tolmácsolta, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter üzenetét Alföldi Jenő nagykövetségi első tanácsos olvasta fel. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a jövőben tovább kívánják erősíteni azt, hogy az "egyszerű emberek" tudatosan vegyenek részt a két nép barátságát szolgáló közéleti munkában. Ugyanakkor szorgalmazni fogják az államközi polgári kapcsolatokra vonatkozó új törvények meghozatalát, mert egy még érvényes 1924-es törvény alapján a határokon átnyúló polgári szervezetek törvényes működéséhez kormányengedély szükséges. /C. Kiss Ilona: Együtt Európába - volt a jelszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1996. június 24.
Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte a Népszava munkatársa, Kepecs Ferenc a kirobbant nézeteltérésekről. "Nemigen mondhatjuk el, hogy Magyarországon pontos, jól körvonalazott elképzelések lennének arról, vajon hogyan, milyen eszközökkel lehetne megoldani a határon túli magyarság problémáit. Amíg a magyar politikai életben nincs meg az ezzel kapcsolatos konszenzus, addig időről időre előállhatnak nézetkülönbségek." /Népszava, jún. 24./
1996. június 24.
A strasbourgi székhelyű Francia-Magyar Társaság nemrégiben levélben tiltakozott a kolozsvári városi vezetés politikája ellen. A polgármesternek címzett levélben Fabienne Wassmer, a társaság elnöke elmondta, hogy a társaság támogat egy kolozsvári gyermekintézményt is. Strasbourgban utcát neveztek el Petőfi Sándorról, noha a költő soha nem tette be a lábát a városba, 1994-ben pedig Petőfi-emléktáblát helyeztek el Strasbourgban. Ilyen előzmények után határozottan tiltakoznak azért, hogy Kolozsváron a Petőfi utca nevét megváltoztatták és kérik a korábbi utcanév visszaállítását. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 24.
Napvilágot látott Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, természetrajzi s népismereti szempontból című, 1868 és 1873 között megjelent munkája első erdélyi kiadásának 26. füzete. A sorozat elindításakor, 1991 júniusában az Európai Idő Kiadó (Sepsiszentgyörgy), sem mérhette fel, milyen nehéz feladatra vállalkozott. A 35 ezer példányban megjelent sorozat hányatott pályát futott be. öt év alatt hat nyomdában készültek az egyes részek. Az utolsó füzet tartalmazza az előfizetők névsorát, akik végig kitartottak. A lista hosszú, Erdély és az anyaország megannyi helységén kívül nemzetünknek szétszórt foszlányatomjai jelentkeztek Párizstól Melbourne-ig. Hat éven keresztül a kiadót, a terjesztőket és az olvasókat ilyen világméretű szellemi kapocs fűzte össze. /Ördög I. Béla: Hatéves szellemi kapocs. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 25.
Jún. 21-én megtartotta alakuló ülését Hargita megye új tanácsa. A 37 tagú testületben 27-en képviselik az RMDSZ-t, függetlenként pedig Páll Katona Csaba Székelyudvarhelyről. A tanácselnök megválasztásánál várható volt, hogy a románok inkább a liberális Kolumbán Gáborra, semmint az egy ideig Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/-tag és a román sajtóban többször szélsőségesnek feltüntetett Sántha Pál Vilmosra, a jelenlegi tanácselnökre szavaznak, aki éveken át elvi és jogi háborút vívott Ioan Doru Vosloban prefektussal. A háttérből a megyei hivatal jelentős része is a rugalmasabb, jól hangzó új fogalmakkal építkező Kolumbánt támogatta, nem utolsó sorban a Civitas-elnök Kolumbán tanulmányokat és előadásokat honoráló alapítványa eredményeképpen. A szavazás eredménye: 27 szavazattal Kolumbán Gábor lett a megyei tanács elnöke, Sántha 7 szavazatot kapott. Sántha hiába indult az alelnöki tisztségért, mert az eddigi alelnököt, a gyergyói Minier Gábort választották meg /31 szavazat/, a másik pedig Zsombori Vilmos lett /21 vokssal/. Zsombori előzőleg a Kolumbán-lobby zászlóvivőjeként járta a vidéket. Az eddigi nép-nemzeti politika helyett most "az urbánus eszmék és tanulmánykészítések lesznek az uralkodók, a velük járó hajlékonysággal és nagyvonalúsággal, ismerős és munkatársi szálakat nem mindig megkerülő pályázat-elnyerésekkel egyetemben." /Székedi Ferenc: Elvek, elvtelenségek és érdekek szövevényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
Háromszék újonnan választott önkormányzata jún. 21-én ülésezett először, a 37 tagú megyei tanácsból 27-en az RMDSZ színeiben kerültek be a tanácsba. Az RMDSZ egyedül választhatott volna alelnököt, azonban - előzékenyen - a Szociáldemokrata Liberális Koalícióval együtt tettek javaslatot Riti Olivér műépítész személyében. Háromszéken újraválasztották Orbán Árpád elnököt, az alelnökök: László Gyula és Ritti Olivér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
Szatmár megyében az ellenzéki Konvenció jelöltje, Annamaria Biris lett a tanácselnök, Szabó István eddigi elnököt újraválasztották, 28 szavazattal, ami azt jelenti, hogy népszerű, több román tanácsos is rászavazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
Szilágy megyében a 37 megyei tanácsi helyből 10-et szerzett meg az RMDSZ, a tanács ellenzéki többségű, tanácselnök a Konvenció jelölje, Cosma Sorin Ioan lett, az egyik alelnök pedig Nagy István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
Iliescu elnök jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra Németországba utazott, tárgyalt Roman Herzog szövetségi elnökkel és Helmuth Kohl kancellárral. Iliescu államelnök kíséretében van Melescanu külügyminiszter, több kormánytisztviselővel és elnöki tanácsossal egyetemben. Németország a második legjelentősebb külföldi beruházó Romániában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. június 25.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ún. Alternatív Varadinum kezdeményezőihez és a Bihari Napló szerkesztőihez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy Pengő Zoltán a Romániai Magyar Szó máj. 16-i számában közölt írását, miszerint a Varadinum néhány szervezője merev, elutasító magatartás tanúsított az alternatív Varadinummal szemben, a cikkíró toleranciát emlegetett. Valójában senki sem kifogásolta az alternatív rendezvényt, legfeljebb az "ökumenikus sörözés" műfajával nem tud egyetérteni. Tőkés László nem érti, hogy a nagy erőfeszítéssel létrehozott Varadinum ellenében és rovására hirdették meg ezt a másik programot. Az igazi értékek egymást kiegészítve érvényesülnek. Mi szükség volt kijátszani a megszépítve "alternatívnak" nevezett anti-Varadinumot? Kizárt-e valakit is a Varadinum az előkészítésből? Az alternatívok magatartása tisztességtelen. "Nehéz helyzetünkben, bomló közösségünk, romló hagyományaink és népünk pusztulásának körülményei között destruktív és demagóg kritikájukkal éppen azokat vették célba, akik - mégiscsak - valamit tenni próbálnak a magyarságukat megosztó, gyengítő és romboló folyamatokkal szemben. Egyházellenes irányultságú kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig." Ennek az áldatlan "alternatívának" éppen a Bihari Napló lett a szócsöve. - Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét nem közölte a lap, ezért a püspök jún. 21-i keltezésű újabb levelében kérte előző írása közlését. - Tőkés László írása után áll Szűcs László főszerkesztő válasza. Az Alternatív Varadinumon több újságíró is jelen volt, de a rendezvény nem azonosítható a szerkesztőséggel, a szerkesztők túlnyomó része nem vett azon részt. Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes is válaszolt a püspök levelére. Úgy érezte, hogy az ügy lezárult, azért nem közölték hamarabb Tőkés László nyílt levelét. Azt, aki rászánja magát a cselekvésre, bátorítani kell, nem szabad a kezdeményezéseket csírájukban elfojtani. Az Alternatív Varadinum szervezői nem valami ellen szervezkedtek, hanem valaminek a sokszínűbbé tétele érdekében. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./
1996. június 25.
Keresztes Dénest, a marosvásárhelyi Custos Kiadó igazgatóját, az Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét ismeretlenek összeverték. A súlyosan sérült újságírót Budapestre vitték, ahol már három műtéten esett át, túl van az életveszélyen. Kezeltetése eddig többszázezer forintba került, amit főleg a Segítő Jobb Alapítvány és az újságíró Magyarországon élő volt osztálytársa és barátja, dr. Losonczy Béla fedezett. A tetteseket nem találta meg a rendőrség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 25.
A bukaresti Dimineata rendszeresen közli az államelnök nyilatkozatait. Jún. 25-i száma hozta Iliescu elnöknek a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatát. Magyarországon egyesek kijelentették, hogy az alapszerződés aláírása harmadik Trianon lenne. "Nos, Magyarország területeket vesztett el. Milyen területeket veszett el Trianon után? Olyanokat, amelyek nem hozzá tartoztak" - fejtette ki az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
