76 Ezekilencszázötvenhat, te csillag /Püski Kiadó, Budapest/ antológiát /alcíme: A forradalom és szabadságharc olvasókönyve/, amelyet Medvigy Endre és Pomogáts Béla szerkesztett, ismerteti Bogdán László. A kötetben olvasható többek között Tamási Áron Magyar fohász című vallomása, Füst Milán üzenete: "Nacionalizmus.e az, ha valaki tönkretett, agyongyötört szegény kis magyar hazája sorsán évek óta sírva fakad?", Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című verse, Sinka István, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos verse mellett, továbbá Illyés Gyula évekig kéziratban lappangó nagy verse, az Egy mondat a zsarnokságról, Márai Sándor 1956 karácsonyára írt Mennyből az angyal című verse, de Nagy Gáspárnak a nyolcvanas években nagy vihart kavaró Öröknyár, elmúltam 9 éves című költeménye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
1997. október 19.
Az Erdélyi Magyar Népművészek Szövetsége és a Magyar Művelődési Intézet háromnapos tanácskozást tartott Csernátonban, melyen részt vett Halász Péter, az anyaországi intézet tudományos főmunkatársa, a határon túli magyar kapcsolatok felelőse. Okt. 19-én, vasárnap pedig felavatták Felsőcsernáton központjában a hősök emlékművét. A Kovács Sándor mérnök terve alapján született térplasztikai mű a magyar szabadságharc és a két világháború helyi áldozatai emlékére készült. A kőobeliszkre felvésték a 130 elesett nevét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1997. október 19.
Okt. 19-én Balázsfalván a katedrálisban újratemették a román görög katolikus egyház alapítóját, Micu Kleint. Ebből az alkalomból Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetet küldött, amelyben ígéretet tett a görög katolikusoknak a közel 2000 templom visszaszerzésére. A kormányfő minden olyan közösségnek, amelynek tulajdonát elvitatták, igazságos rendezést helyezett kilátásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1997. október 19.
Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./
1997. október 20.
Okt. 20-án küldöttség élén Romániába látogatott Horn Gyula miniszterelnök, viszonozva Victor Ciorbea kormányfő márciusi budapesti látogatását. Horn Gyulát a repülőtéren Adrian Severin külügyminiszter üdvözölte, akivel rögtön külön-megbeszélést tartottak. A magyar küldöttség tagjai között több miniszter mellett Tabajdi Csaba politikai államtitkár is jelen volt. Horn Gyula tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel, aki kijelentette: a látogatás fontos állomás a két ország kapcsolatainak folyamatában. Horn Gyula válaszában elmondta, szeretné, ha ezek a találkozók gyakorlattá válnának. "Az ön kormány több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat." Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében - mondotta a magyar miniszterelnök. - Horn Gyula helikopteren néhány órás látogatásra Sepsiszentgyörgyre érkezett. A városban Orbán Árpád Kovászna megye tanácselnöke és Gheorghe Tatu prefektus magyarul, illetve románul köszöntötte. A magyar kormányfő eszmecserét folytatott a megye vezetőivel, a téren üdvözölte a lakosokat, majd a Székely Mikó Kollégiumba látogatott, ahol a sajtó képviselőivel is találkozott. Este visszatért Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ A magyar kormányfő Sepsiszentgyörgyön mondott rövid beszédében kifejtette: "megvan a reális esélye, hogy itt a székelyek, a magyarok valóban egyenjogúak legyenek. És ez óriási dolog." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./
1997. október 20.
A szenátus okt. 20-i ülésén a liberális frakció nyilvános felkérésére a tanügyi bizottság parasztpárti elnöke, George Pruteanu beszámolt a Kovászna és Hargita megyei kiszállása során szerzett tapasztalatairól. Kifogásolta, hogy a Hargita megyei főtanfelügyelő bizalmatlanul fogadta, és hogy Asztalos Ferenc képviselő helytelenítette, hogy sajtóértekezletet tartott a prefektúrán. Elismerte, hogy egyes magyar tannyelvű iskolákban magas szinten és hatékonyan folyik a román nyelv oktatása, de szóvá tette, hogy találkozott olyan tanulókkal is, akikkel nem tudta megértetni magát, sőt, tudomására jutott, hogy egyes iskolákban már 1990 óta magyarul oktatják a történelmet és földrajzot, és helyenként éppenséggel Magyarország történelmét tanítják. Miután azt is elújságolta, hogy a helybeli román tanárok helyzete bizonytalan, és sokan "becsomagolt bőröndökkel" várják a fejleményeket, a felmerülő problémákat a lehető legsúlyosabbnak ítélte. Az RMDSZ-frakció elnöke, Verestóy Attila szenátor válaszában kifejtette, hogy Pruteanu szenátor nagyjából ugyanazokat a vádakat hangoztatja, amelyeket már hét éve hallunk bizonyos politikusoktól. Leszögezte, hogy a statisztikai adatok nem támasztják alá ezeket az állításokat, a románság létszáma ugyanis az utóbbi években egyáltalán nem csökkent a szóban forgó két megyében, és Hargita megyében például a 15%-ot kitevő román lakosságból kerül ki a vezető tisztségviselők 30%-a. A tényleges igazság az, hogy senkinek sem kell csomagolnia e két megyében. Sértőnek, egy egész vidéket méltatlanul megbélyegzőnek nevezte Pruteanu szenátor minősítését és felszínes benyomásokon alapuló észrevételeit. Felszólalásában Hajdu Gábor Hargita megyei szenátor elmondotta, hogy George Pruteanu kiszállása során szemlátomást egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz./
1997. október 20.
A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek okt. 11-én kezdődtek. Okt. 17-e az ülésszakok napja volt. diákok és tanárok olvastak fel dolgozataikból. A központi ünnepség okt. 18-án volt, a kollégium udvarán. Az egybegyűlteket Szatmári Ildikó aligazgatónő köszöntötte, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Felolvasták Virgil Petrescu oktatási miniszter, Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György kisebbségügyi miniszter üzenetét. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, enyedi véndiák mondott beszédet, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következett, aki kifejtette: "Másoknak Oxfordjuk, Cambridge-ük van, nekünk Nagyenyedünk." A Kollégium diákjait és tanárait üdvözölte Fehér megye prefektusa és a város polgármestere. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök tartott beszédet. Az ünnepi szónokok sorát Krizbai Jenő igazgató zárta. - Jelképes jelentésű eseménye volt az ünnepségnek a 375 diákból álló iskolai kórus záróéneke. Okt. 19-én az iskola udvarán felavatták a kollégium második alapítójaként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. - Az ünnepi rendezvénysorozat felnőttek és diákok részére szervezett tudományos ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, jubileumi vásárt, népi- és hivatásos művészek bemutatóit, szoboravatást, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./ A nagyenyedi kollégiumi ünnepségekre időzítve jelent meg Győrfi Dénes Nagyenyed és a kollégium /Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Philobiblon sorozat, Kolozsvár, 1997/ című helytörténeti tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25-26./
1997. október 20.
Fontosnak tartok minden olyanfajta integrációt, amely egy erdélyi minőséget őriz és ezt többletként tudja kamatoztatni a magyarországi viszonyok között. Így értékelte a zalai MDF-szervezet erdélyi tagozatának megalakulását Tőkés László püspök az RMDSZ küldöttségének háromnapos zalai látogatása alkalmából. Elmondta: az MDF-fel jól megértik egymást, talán ez a tagozat és a fejlődő Zalaegerszeg-Marosvásárhely testvérkapcsolat is segít a "megcsökött nemzeti öntudat" felélesztésében. Az erdélyi tagozat egyik fő célja, hogy figyelmet fordítson az évtizedek során az anyaországba települt csaknem 150 ezer erdélyi magyar sorsára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1997. október 20.
A Diaszpóra Alapítvány /Temesvár/ az Európa Tanács Bizalmi intézkedések programja keretében okt. 17-19-én nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Temesváron. A rendezvényen a Bánság területén 1996-97-ben végzett kutatások eredményét hozták nyilvánosságra, amelynek célja a román-magyar /Temes megye/, szerb-magyar /Vajdaság/ és magyar-szlovák /Békés megye/ etnikumközi kapcsolatok bemutatása, az utóbbi időben egyre gyakrabban modellként emlegetett bánsági tolerancia gyökereinek felkutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Érthetetlen titokzatosság övezte ezt a konferenciát, állapította meg Pataki Zoltán, a rendezvény a sajtó szinte teljes kizárásával zajlott. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György londoni politológus, aki előadásában kifejtette: valódi demokráciában nincs szükség kollektív jogokra és területi autonómiára. Szerinte a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. Azért is vannak fenntartásai a kollektív jogokkal és a területi autonómiával szemben, mert szálka a többség szemében. /Pataki Zoltán: "Valódi demokráciában nincsen szükség kollektív jogokra" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1997. október 20.
Györgyfalva /Kolozsvárhoz csatolt falu/ több létesítményt köszönhet a hollandiai Zwolle város református gyülekezetének. Pékséget hoztak létre Györgyfalván, idén májusban avatták a holland segítséggel felújított épületben az orvosi rendelőt, a teljes felszerelést is ajándékba hozták. Most épül az ifjúsági ház, amely ifjúságnevelési, kulturális és szociális célokra készül. Étkezde, konyha, gyűlésterem is lesz az épületben. Györgyfalvának van egy időszaki lapja, az ötödik évfolyamába lépett Halljátok, melynek megjelent az idei első száma. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
1997. október 20.
Megjelent a Remény, az Apáczai Csere János Baráti Társaság értesítőjének 12. száma, amely beszámol az öregdiák társaság 1997. évi rendes közgyűléséről, valamit az immár hatodik alkalommal megtartott öregdiák-találkozóról. Ebben a számban ismertették a Mészáros József irodalomtörténész szerkesztésében megjelent Kós Károly egyetemessége című kötetet. A Reményt az Apáczai Csere János Baráti Társaság székházában /Kolozsvár/ lehet megvásárolni. - A Remény (Kolozsvár) 1992 óta lát napvilágot. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
1997. október 20.
Megjelent Dsida Jenő kétnyelvű verseskötete /Angyalok citeráján - Pe struna ingerilor, Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1997/ Petre Saitis fordításában. A könyvet dr. Bartha Zoltán szerkesztette. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
1997. október 21.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, romániai látogatása második napján az RMDSZ vezetőivel találkozott, a szövetség bukaresti székházában. Az egyórás megbeszélésen értékelték az elmúlt esztendő eseményeit, szóltak a pozitív lépésekről, a két sürgősségi kormányrendeletről, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az utóbbi idők sorozatos magyarellenes és RMDSZ-ellenes támadásai miatt. A sajtónak nyilatkozva Markó Béla szólt arról is, hogy e támadásokban vezető szerepet játszik az ellenzék, kísérletet tesznek a koalíciós partnerek közötti viszony megrontására is. Horn Gyula sajtótájékoztatóján kitért a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésére is. Elmondta, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök türelmet kért ebben a témában. Folynak az előkészületek egy magyar fakultás megnyitására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, továbbá önálló magyar egyetem felállításával is foglalkoznak. Horn Gyula Sepsiszentgyörgyön magyar polgármesterektől hallotta, hogy amióta az új kormány van hatalmon, óriási változások mentek végbe, Ciorbea nyitott a kisebbségi kérdések iránt. A kettős állampolgárság kérdése nem időszerű, állapította meg Horn Gyula. Emil Constantinescu elnök is fogadta a magyar kormányfőt. A tárgyalások után a két miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott. Mindketten eredményesnek tartották a megbeszéléseket. Megállapodás született további két határátkelő megnyitásáról, közös brókerház létesítéséről, román-magyar ifjúsági alap létrehozásáról. A két kormányfő egyetértett abban, hogy új magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális helyzetét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. Horn Gyula kíséretével együtt okt. 21-én délután hazaindult Budapestre. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ A Népszabadság és az Erdélyi Napló idézte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését: "Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozása az adott helyzetben lehetetlen, s ezért kellene egy új egyetemet létesíteni egy később meghatározott városban. Ez az RMDSZ-nek, mint ebben a kérdésben hiteles illetékesnek a konkrét igénye, amit a magyar kormány természetesen támogat." Másnap azonban az RMDSZ vezetői nyilatkoztak, hogy szó sem volt a Bolyairól való lemondásról. Az Erdélyi Naplónak Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a Bolyai Tudományegyetemről lemondásról nem tárgyaltak Horn Gyulával. /Román Győző: Horn nem egy nyelvet beszél az ellenzékkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4., Lesz magyar egyetem, de nem Kolozsváron. = Népszabadság, okt. 22./ Okt. 21-én Horn Gyula magyar miniszterelnök és a kíséretében lévő hivatalos magyarországi vendégek ellátogattak az RMDSZ bukaresti székházába, ahol a vendégeket Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ többi vezetői, több szenátora és képviselője, Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter fogadták. Az ez alkalommal létrejött beszélgetésen többek között jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési, Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, Csiha Judit privatizációs miniszter, Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár, több magyarországi üzletember. A vendégeket Markó Béla köszöntötte, kiemelve, hogy ez a találkozó merőben új körülmények között zajlik, hiszen az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt. A szövetségi elnök rövid helyzetelemzést tartott az RMDSZ kormányzati munkájáról, a szövetség főbb célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos problémákról, a koalíciós együttműködésről, és kidomborította, hogy a romániai magyarság érdekeinek megfelelően az RMDSZ támogatja Magyarország európai integrációját s a román-magyar kapcsolatok fejlesztését. Horn Gyula válaszában őszintén gratulált az RMDSZ-nek a kormányzásban vállalt szerepéért, és kifejtette, hogy az RMDSZ, a romániai magyarság előtt történelmi esély áll: kormányzati tényezőként tenni azért, hogy a két ország és nép közötti megbékélés és együttműködés, jószomszédi kapcsolatok megoldást hozzanak régi problémákra. Kijelentette, modellértékűnek mondható a két kormány, a két ország kapcsolata, Romániában ma olyan kormány van hatalmon, amely tenni akar és tud is a két ország közötti jó kapcsolatokért, a kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezéséért. Utalt arra, hogy a magyar kormány határozottan támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ugyanakkor kifejtette, hogy a felerősödő nacionalista uszítás ellen mindkét országban tenni kell, nem lehet eltűrni a kapcsolatokat romboló, nemzeti gyűlöletet keltő propagandát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21./
1997. október 21.
Erdély Honlap /EHO/ címmel új nonprofit Internet-magazin született. A négynyelvű lap politikamentes, a hagyományos. Erdélyről szóló emigráns kiadványokkal szemben az Erdélyi Honlap igyekszik naprakész információkat adni színházi bemutatókról, kiállításokról, fesztiválokról, felvételi lehetőségekről, pályázatokról, továbbá segítséget kíván nyújtani romániai magyar íróknak /FAGYÖNGY irodalmi rovat/, képzőművészeknek /KÉP-ZŐ képzőművészeti rovat/, zenészeknek /KOTTA zenei rovat/ internetes publikációkra. A Városnéző rovatban minden erdélyi városról olvasható leírás. A HITVILÁG rovat teret ad Erdély minden történelmi és újkori felekezetének. Fel lehet iratkozni az EHO társalgási listájára. A szerkesztő várja az együttműködőket. Az oldalak összeállítása Budapesten történik, a leveleket a következő címre várják: KabiNET H-1462 BUDAPEST Pf. 685 /e-mail: [email protected]/. Az Interneten az Erdély Honlap https://sophia.jpte.hu/erdely címen található. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./
1997. október 21.
A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tanévnyitója alkalmával Nagyváradon találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ vezetősége. A két szervezet dokumentumot írt alá az együttműködésről. A megállapodás értelmében szerkesztőségcserét szerveznek, együttműködési tervet készítenek oktatási, szakképzési, szociális és más területeken. Gondoskodnak kiadványaik cseréjéről. A MÚOSZ és a MÚRE vezetősége évente legalább kétszer tanácskozni fog. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./
1997. október 21.
A Soros Alapítvány negyven megyei jogú város polgármesteri hivatalának internetre való csatlakozását finanszírozza, köztük van Sepsiszentgyörgy is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./
1997. október 21.
Ploiesti-ben, a kőolajipari egyetemen Emil Constantinescu államelnök jelenlétében felavatták azt a központot, amelyet a környező országok román anyanyelvű diákjainak felvételi előkészítésére szánnak. Az államfő javasolta, hogy a bukaresti, kolozsvári, temesvári, iasi-i egyetemek vegyék pártfogásba a négy, Ukrajnában működő román középiskolát, ahonnan idén százan érkeznek ebbe az új előkészítő központba. Bulgáriából, Albániából és Macedóniából most 15 aromán diákot képeznek tovább Ploiestiben. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./
1997. október 22.
Okt. 22-én tartották a képviselőház épületében az RMDSZ és a KDNPP vegyes bizottságának újabb egyeztető megbeszélését a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán kialakult nézetkülönbségek rendezéséről. A bizottság szükségesnek látja egy munkacsoport felállítását saját tagjaiból, amely az ország több megyéjében felmérné a sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának helyzetét és következményeit a Tanügyminisztériummal közösen kijelölendő, kisebbségi nyelveken oktató tanügyi egységekben. A vegyes bizottság azzal az ajánlással fordul a koalíció vezetéséhez, hogy mindaddig, amíg a felmérés következtetéseit meg nem fogalmazzák, a szenátusban ne kezdődjön meg a plénumbeli vita a sürgősségi kormányrendeletről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz./
1997. október 22.
Okt. 22-én a szövetség bukaresti székházában tanácskozott az RMDSZ-vezetés a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozás napirendjén két kérdés szerepelt: a szövetségi elnök kormányzati konzultatív testületének létrehozása a kongresszusi határozatoknak megfelelően és az Ügyvezető Elnökségen belül kormányzati feladatokkal megbízott főosztály és ügyvezető alelnöki tisztség létrehozása. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott alapszabályzat előírásainak megfelelően Markó Béla szövetségi elnök létrehozta az RMDSZ szövetségi elnökének konzultatív testületét, melynek tagjai az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. A szövetségi elnök konzultatív testülete az RMDSZ kormányzati munkájának operatív kérdéseiben tanácskozik heti rendszerességgel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 23., 1139. sz./
1997. október 22.
Az RMDSZ Szabadelvű Köre Eckstein Kovács Péter elnök aláírásával a következő állásfoglalást adta ki okt. 22-én: Megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból, hogy a magyarországi és a romániai kormányzat Erdély magyar egyetemét nem kolozsvári székhellyel szándékszik létesíteni. A szándék ellentmond minden racionális érvnek. Mind a múltban, mind a jelenben Kolozsvár jelentette az Universitast az erdélyi magyarságnak és minden velünk érző honfitársunknak. Kolozsváron él és tevékenykedik az a kipróbált, szakmailag felkészült oktatói gárda, amely a megvalósítandó egyetem gerincét adná. Kolozsváron létezik az az infrastrukturális háttér, amely nélkülözhetetlen egy európai szinten tevékenykedő egyetem számára. Végül, de nem utolsó sorban, egy új egyetem Erdély más városában való létrehozása kapitulációt jelentene Funar polgármester fenyegetései előtt, egyben Kolozsvár mint magyar szellemi központ megszűnését jelentené. Felhívjuk a román és magyar politikai döntéshozók és a közvélemény figyelmét, hogy a magyar nyelvű egyetem létesítésének üdvözlendő tényét ne árnyékolják be a székhely nem megfelelő megválasztásával. Nem fogadhatunk el semmilyen Kolozsváron kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1997. október 22.
A háromszéki RMDSZ Márton Árpád elnök kézjegyével ellátott tiltakozó állásfoglalást adott közzé az újabb magyarellenes nacionalista kampánnyal szemben. A dokumentumban a szervezet aggodalmának ad hangot a Hargita és Kovászna megyékről szóló álhírek terjesztésével kapcsolatban, amit az 1990 óta folyó nacionalista, uszító kampány szerves részének nevez. Az állásfoglalás ugyanakkor hiányolja, hogy mindeddig elmaradt a hatalom részéről az ilyen hangok nyílt, határozott elítélése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz./
1997. október 22.
Okt. 20-23-a között Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő részt vett Strasbourgban az Európa Parlament liberális frakciójának /ELDR/ ülésén. Az RMDSZ képviselője okt. 22-én szólalt fel a frakció közép-kelet-európai tevékenységének szentelt ülésen. A romániai nemzeti kisebbségek kérdéskörére épített beszédében Ráduly Róbert ismertette a romániai magyarság helyzetét, vázolta azokat a diszkriminatív intézkedéseket, amelyek a magyarságot még a Ceausescu-féle törvényekhez képest is hátrányosabb helyzetbe sodorták az Iliescu-rendszer éveiben, majd szólt az RMDSZ-nek a novemberi választások nyomán létrejött új koalíciós kormányban való részvételéről, a kisebbségi kérdések megoldására irányuló törekvésekről, az azt akadályozó szélsőséges-nacionalista megnyilvánulásokról, amelyektől még a koalíciós partner KDNPP egyes politikusai sem határolódtak el, sőt maguk is egy követ fújnak a nacionalista bajkeverőkkel. Ebben az összefüggésben megemlítette, hogy az utóbbi két hónapban ismét fölerősödtek a nacionalista, kisebbség-, főleg magyarellenes megnyilvánulások a sajtóban, a politikai életben. A frakció tagjainak kérdéseire válaszolva Ráduly Róbert szólt a romániai törvények eurokompatibilitásáról, a görög-keleti egyház hegemonikus törekvéseiről, a koalíciós kormány által a nemzetközi intézményekkel közösen kidolgozott reformprogram alkalmazásáról, valamint Kolozsvár polgármesterének szüntelen provokatív viselkedéséről, uszító, etnikai feszültségeket keltő ténykedéseiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 1140. sz./
1997. október 22.
Okt. 22-én, szerdán tárgyalta a Legfelső Törvényszék a csereháti ügy áthelyezésére vonatkozó kérelmet, amelyet az ARIS Rt. és a Szeplőtelen Szív kongregációja nyújtott be. Az ARIS Rt. ügyvédje többek között azzal indokolta az áthelyezési kérést, hogy a székelyudvarhelyi bírák magyarok és emiatt elfogultak az ügyben. Eckstein-Kovács Péter, a Székelyudvarhely tanácsának jogi képviselője perbeszédében kifejtette, ez diszkriminációt jelent a bírók között, azok etnikai hovatartozását figyelembe véve. Arra kérte a Legfelső Törvényszéket, hogy az ügy megoldásában végül arról döntsön: létezik-e tényleges egyenlőség állampolgárok és bírák között, vagy pedig megkülönböztetést alkalmaz Romániában a bírói hatalom is, s felvetődik e helyzetben a kérdés, hogy magyar bíró tárgyalhat-e egyáltalán olyan ügyet, melyben az egyik fél román s a másik magyar? A Legfelső Törvényszék úgy döntött, hogy az ügyet a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 1140. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1997. október 22.
Az elmúlt időszak talán legdurvább sajtótámadása az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában jelent meg A forrófejűek műve. Hargita és Kovászna megyében a szélsőségesek félkatonai alakulatokat létesítettek címmel. A cikk szerint a két megyében utcai harcokra szakosodott kiképző táborok vannak, a római katolikus egyház biztosítja elméleti hátterüket, a polgármesterek a Horthy-rendszer jelképeit használják, magyarországi magyarok teszik rá a kezüket a gazdasági életre, a helyi magyarok szétrombolják a román templomokat és temetőket... stb. A cikkben sok magyar név és intézmény szerepel, ez az Erdélytől távolabb élő olvasóban a hitelesség látszatát kelti. A cikk megjelenése után többen felhívták Bukarestből és máshonnan az ott élő román ismerőseiket: bírják-e még a terrort, mert ha nem, jönnek és segítenek. - A Hargita megyei tanács kilátásba helyezte, hogy sajtópert indít a cikkellen, a prefektúra is tiltakozott a valótlan állítások ellen, mindez azonban nem söpri félre a sovinizmus magvait. A cikket ismertető Székedi Ferenc szerint a megoldás nem a sajtóper, hanem a szélesebb nyitás a román sajtó felé. Meg kell hívni a nagy bukaresti lapok tudósítóit a megyébe, javasolta. Hozzátette: Romániát tíz hónapja RMDSZ-részvételű koalíciós kormány vezeti. Hargita megyei vagy ennél alacsonyabb helyi szinteken azonban nyoma sincs ennek a koalíciónak. Jó lenne hallani az ilyen támadások esetében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt megyei, helyi képviselőit. Természetes lenne az elvárás, hogy kifejtsék véleményüket. /Székedi Ferenc: Ha baj van, jövünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1997. október 22.
Asztalos Lajos visszautasította a román sajtóban rendszeresen megjelenő véleményt, amely egyaránt szélsőségesnek nevezte Funart és Katona Ádámot, illetve Tőkés Lászlót. Octavian Paler például a Romania Liberában azt kérdezte: "Csak Funar szélsőséges nacionalista, Tőkés pap nem?" Ez nem csupán a sajtó vélekedése. Emil Constantinescu elnök az Adevarul kérdésére válaszolva a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokért a román többség és a magyar kisebbség egyes csoportjait tartotta felelősnek. Asztalos Lajos hangsúlyozta, hogy magyar részről nem követelték románok kitelepítését Erdélyből, nem adtak ki több százezer magyar elrománosításáról térképeket és nem terjesztették ezt, mint a román hatóság teszi, nem követelték a román nyelv korlátozását, stb. Különbséget kell tenni a többség és kisebbség nacionalizmusa között, mert miközben a többségi nacionalizmus elnyomó, támadó, a kisebbség létére tör, a kisebbségi - amelyet a többségi nacionalizmus vált ki - védekező nacionalizmus. /Asztalos Lajos: Ki a szélsőséges? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 22.
Az RMDSZ új kiadványa: Az RMDSZ az önkormányzatokban. Nevek, címek és tisztségek adattára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1997. október 22.
Gagyi Balla István régóta foglalkozik az ötvenes évek megtorlásaival. Jelenlegi munkája a Bolyai Egyetem 1956-os történetét foglalja össze. Az oral history módszerét alkalmazta. Az anyaggyűjtés nehézségeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy többen elmondták ugyan visszaemlékezésüket, de azt nem kívánják a nyilvánosság elé vinni. Sokan nem kívánják emlékeiket leírni. A magyar forradalom hatásaként Kolozsváron 1957-ben elítélt három, akkor a Bolyain tanító tanár és négy hallgató nem írta meg visszaemlékezését. Vannak viszont az erre az időre visszatekintő írások, könyvek, amelyeknek szerzői a hajdani nómenklatúrához tartoztak, s akik írásaikban az akkori eseményeket manipulálják. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1997. október 22.
22-én Göncz Árpád köztársasági elnök Budapesten, az Országházban 1956-os emlékérmeket adott át azoknak az elítélt, börtönviselt erdélyieknek, akik a magyarországi forradalom megtorlásait követően román börtönökben és lágerekben töltöttek hosszú éveket. Idén huszonnégy erdélyi vehette át a rangos kitüntetést. A kitüntettek nevében Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök köszönte meg a figyelmességet, jelezve: a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága olyan erdélyi bizottság felállítását tervezik, amely felkutatja az '56-os erdélyi elítéltek névsorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a budapesti Erdélyi Gyülekezet támogatásával többnapos magyarországi látogatáson vehettek részt a kitüntetett erdélyi ötvenhatosok, akiket Göncz Árpád kitüntetett. Immár harmadik alkalommal került sor ezekre a kitüntetésekre. Huszonnégyen vehették át most a kitüntetést, rajtuk kívül posztumusz 1956-os emlékérmet adományoztak Ambrus János, Dohi M. Árpád, Ezse Imre, Opra Benedek, Ravasz Győző Viktor és dr. Szikszay Jenő egykori elítélteknek, akik hosszú éveket töltöttek börtönökben, munkatáborokban. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az erdélyi '56-osok kitüntetése az azóta elhunyt Németh Géza gondolata volt. Három évvel ezelőtt ugyancsak a Reménység Szigetének volt a vendége az első 42 fős csoport, akik elsőnek kapták meg Budapesten az 1956-osoknak járó kitüntetést. Tavaly egy másik csoportot részesítettek elismerésben, a mostaniak zárják a sort. A reménység Szigetén most a kitüntetett erdélyiek elmondták gyötrelmes történetüket. "A magyar szekusok nagyon hitványak voltak. Jobban vágtak, mint a románok." - emlékezett az egyik. /Kristály Lehel: Jobban vágtak a magyar szekusok, mint a románok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./ A most kitüntettek közül 15-en brassóiak, négyfalusiak, olyanok, akik 1956-ban Brassóban tanultak. A magyarországi forradalom hírére 1956. nov. 5-én ifjúsági szervezetet alakítottak, az EMISZ-t /Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség/. A 77 EMISZ-tagot két év múlva, 1958 augusztusában tartóztatták le, amikor legtöbbjük már betöltötte a 18. életévét, hogy felelősségre vonhassák. Több hónapi vallatás után 15 és 25 év közötti börtönre ítélték őket. Köztük volt Mózes Árpád, aki most evangélikus püspök. A bebörtönzöttek hat év múlva, 1964-ben szabadultak, főként a nyugati diplomácia erőfeszítéseinek köszönhetően. - Dr. Szikszay Jenő nem volt ötvenhatos, hanem a magyar kultúra megszállott népszerűsítője. Főbenjáró bűnként rótták fel neki, hogy a Brassói Lapok hasábjain magyar irodalomtörténetet jelentetett meg, amikor a középiskolai tankönyv nem jelent meg. Titokban pedig a nem marxista szempontú magyar irodalomtörténetet írta. Gyanús körülmények között halt meg 1977-ben, felesége ma is állítja, hogy meggyilkolták. Kéziratait elkobozták. Szabó Károly szenátor szerint nincs akadálya annak, hogy Szikszay irodalomtörténetét visszaadják, amennyiben az megvan a Romáén Hírszerző Szolgálat irattárában. /Ambrus Attila: Igazságtételt Erdélyben is! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./
1997. október 22.
Az emlékérmek átadásakor Göncz Árpád köztársasági elnök interjút adott. A romániai magyarság számarányához képest meglepően magas az 1956 utáni megtorlás aránya, hiszen itt nem is volt felkelés. "Ekkora megtorlás egyszerűen döbbenetes." - Göncz Árpád elmondta, hogy nemrég volt Snagovban a Nagy Imre-emlékmű avatásán. "És akkor voltam azon a feledhetetlen, életem csúcspontját jelentő marosvásárhelyi látogatáson, amelyet amíg élek, nem fogok elfelejteni." "Vásárhelyt négy órát vártak ránk, megkéstünk." Marosvásárhelyen "tépték a kezemet, és csókolták, és zokogtak négy óra várakozás és másfél órás eső után..." - Göncz Árpád ezután nyelvészeti kérdésről is tett megállapítást: "Mindenesetre a Kárpát-medence magyar töredékeinek a fejlődése 1920 óta nyelvileg is eltér egymástól. És ez a legnehezebb: megmondani valakinek, aki azt kérdezi tőlem, hogy mikor csatolják vissza Erdélyt, hogy erre ne számíts, édes..." - /Benkő Levente: Európa jövője: jelképes határok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
1997. október 22.
A 11 országot tömörítő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Együttműködés /BSEC/ tagjainak külügyminiszterei okt. 22-én Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályzatát. /A BSEC tagjai között van Románia./ Leonyid Kucsma ukrán elnök újabb kijevi csúcstalálkozóra hívta meg a tagországokat abból a célból, hogy a parlamenti ratifikáció után aláírják a dokumentumot. Az aláírás után az új nemzetközi szervezetet be lehet jegyeztetni az ENSZ-nél. A BSEC nem új szerveződés, 1923 júniusában Turgut Özal török elnök kezdeményezésére hozták létre, szervezeti felépítésében helyet kapott a parlamenti közgyűlés, a titkárság, a magánvállalkozói tanács és a gazdasági vállalkozói központ. A tagországok külügyminiszteri félévente tanácskoznak. Az utóbbi fél év legfontosabb eredménye az 1997 végén létrejövő Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
