Tőkés László püspök az esperesi és lelkészi hivataloknak küldött körlevelében valamennyi gyülekezetet felkérte arra, hogy nov. 2-án emlékezzenek meg az első és második világháború idején elesettekről, a fogságba hurcoltak kálváriájára, a Kárpátalján, Délvidéken, kiirtott testvéreinkre, és azokra, akik Erdély földjén váltak a nacionalista gyűlölködés vértanúivá. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), okt. 15./
1997. október 28.
A történelmi magyar egyházak vezetői meghívták a sajtó képviselőit az RMDSZ bukaresti székházában okt. 29-én tartandó sajtóértekezletre, melynek témája az egyházak és az állam viszonyának alakulása az elmúlt évben és ezen belül: az egyházügyi törvény kidolgozásának jelenlegi állapota, az államosított vagy elkobzott egyházi javak helyzete és az egyházi oktatás kérdése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./
1997. október 28.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ célul tűzte ki a családok egyészségügyi, szociális gondjainak felmérését és lehetőség szerinti orvoslását. Ennek érdekében szakmai találkozókat rendeztek. Hagyományossá váló orvostalálkozóival a VET és Pest megye önkormányzata az együttműködés szép példáját mutatta fel, így a legutóbbival, az okt. 8-12-e között Tusnádfürdőn tartott tanácskozással, összegezte az eredményeket Patrubány Miklós, a VET elnöke, az MVSZ elnökhelyettese. Tusnádfürdőn a már hagyományos népbetegségekről volt szó, az alkoholizmusról, a meddőségről, az öngyilkosságról és a gyermekek magányáról. Magyarországi orvosok mellett a kárpátaljai dr. Oroszi Pál, a felvidéki dr. Bajnok István és a délvidéki dr. Burány Béla részvételével az egész Kárpát-medencére való kitekintésű szakmai fórum volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
1997. október 29.
Michal Kovác szlovák köztársasági elnök okt. 29-én kétnapos hivatalos látogatásra Romániába utazott. Hangsúlyozta, hogy országa jó kapcsolatot akar kiépíteni Romániával. Emil Constantinescu államelnök fogadta Michal Kovácot, aki okt. 30-án vidékre látogat, Nagylakon romániai szlovákokkal találkozik. /Új Szó (Pozsony), okt. 30./
1997. október 29.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése állásfoglalásában határozottan síkra szállt a Kolozsváron létrehozandó magyar egyetem mellett. Emlékeztettek arra, hogy az RMDSZ kongresszusa is egyhangúlag megszavazta: az önálló tudományegyetemet Kolozsváron kell felállítani. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy az RMDSZ vezetőivel konzultálva kérte azt, hogy más városban létesüljön magyar egyetem. A tömörülés állásfoglalásban felszólította Markó Bélát és Takács Csabát, nyilatkozzanak erről a kijelentéstől. - Ettől függetlenül a tömörülés kiáll amellett, hogy Kolozsvár nem a "legalkalmasabb" az egyetem szempontjából, hanem az egyetem kizárólagos helyszíne. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 29.
Okt. 29-én Bukarestben fél éves szünet után ismét összeültek a Vallásügyi Államtitkárságon a romániai egyházak vezetői, hogy szakértőik bevonásával véglegesítsék a kilencvenes évek elejétől kész, de újabb módosításokkal kiegészült kultusztörvény-tervezetet. Ez a tervezet - politikai akarat híján - még nem jutott a parlament elé. A tanácskozás után az RMDSZ székházában a történelmi magyar egyházak sajtóértekezletet tartottak. Az új, demokratikus kormányzatnak a történelmi magyar egyházakhoz való viszonya nem sokban különbözik Iliescu idejétől, minden maradt a régiben, így lehet összefoglalni Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az értékelését. Az államtitkárság a kommunista idők "szellemét" konzerválja. Tőkés László szólt a diszkriminációról is: amíg az ortodox és görög katolikus egyházat milliárdokkal dotálják, addig például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb összegű állami céltámogatása 10 millió lej volt. Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy akitől a legtöbbet vártak, a Kisebbségügyi Hivatal, Tokay György miniszter még egyszer sem kereste meg őket. Az egyházak vezetői nov. 11-én ülnek össze újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 31./
1997. október 29.
Újra lemázolták Nagyszalontán a kétnyelvű táblákat. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
1997. október 29.
Okt. 29-én kezdte meg magyarországi tárgyalásait a romániai Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium Borbély László államtitkár vezette küldöttsége, mely a magyar Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztérium meghívására utazott Budapestre. A megbeszélések napirendjén szerepel a két minisztérium közötti megállapodás szövegének az előkészítése, a különböző területfejlesztési kooperációs tervek megvitatása, a két ország törvénykezése közötti különbség megbeszélése, valamint tapasztalatcsere a területrendezés terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 1143. sz./
1997. október 29.
Bartolomeu Anania, Kolozsvár, Révkolostor és Felek ortodox érseke kikérte magának, hogy az RMDSZ beavatkozzék a hadsereg és a klérus dolgaiba. Előzőleg ugyanis Szabó Károly szenátor kijelentette: az egyháznak semmi keresnivalója nincs katonai eseményeken. Legújabban ugyanis katonai ünnepségek elképzelhetetlenek ortodox papok csoportos jelenléte nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 29.
Okt. 29-én sztrájkba léptek a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákjai az oktatás színvonalát befolyásoló súlyos gondok /könyvtár és olvasóterem hiánya, kevés tanterem és a tanárok folyamatos változásai/ miatt. A tiltakozók kérték, hogy Kovács Béla rektor töltsön több időt az intézményben, s bejelentették: addig nem mennek órákra, amíg követeléseiket nem teljesítik. A sztrájk első napján a rektori tanács öt tagja közül csak Szűcs István rektor-helyettes volt Nagyváradon, aki megértését fejezte ki a diákok problémái iránt. Szerinte ezek főoka az egykori református püspöki palota tisztázatlan vagyonjogi helyzete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./
1997. október 29.
Adrian Severin külügyminiszter okt. 28-án Bécsben Heinz Fischer parlamenti elnökkel folytatott megbeszélésén sürgette, hogy Romániával is kezdődjenek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Severin okt. 29-én Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszterrel és Werner Fasslabend védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1997. október 29.
A Korunk Baráti Társasága szervezésében tartják Bukarestben a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában okt. 30-án12. órai kezdettel Markó Béla Timp Canibal című román verseskötetének bemutatójára. A könyvet Mircea Dinescu költő ismerteti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 1143. sz./
1997. október 29.
1987-ben 269, 1993-ben 1435, 1995-ben 1551 Erdélyből áttelepült magyar orvos dolgozott Magyarországon. Őket Magyarországon sokszor románnak nevezik, kényszerkihelyezésük idején Moldvában meg magyarnak mondták ezeket az orvosokat. Emiatt a megbélyegzés miatt szomorúak. - A Csíkszeredában megtartott első erdélyi orvosnapokra többen eljöttek közülük. Közülük néhányan biztosan hazajönnének. /Székedi Ferenc: Orvosnapok, orvosévek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1997. október 30.
Megbüntetik azokat a tanárokat, akik nem tartják be a tantervet és Magyarország történelmét tanítják Romániáé helyett, magyarországi tankönyvekből tanítanak, nyilatkozta Virgil Petrescu oktatási miniszter a Medifax hírügynökségnek. Románia történelmét és földrajzát magyarul is lehet tanítani, de csak románból fordított tankönyvekből. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1997. október 30.
Okt. 30-án Bukarestben tartották a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában résztvevő szervezetek képviselőinek rendkívüli összejövetelét, melynek célja a nov. 12-i plenáris ülés előkészítése, napirendjének megállapítása volt. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a plenáris ülésen megvitatásra kerül a sürgősségi kormányrendelettel módosított oktatási illetve közigazgatási törvény alkalmazása, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, a kisebbségi törvény kidolgozásának módozatai, valamint a 83/1995-ös törvény módosítási javaslatai. A tervek szerint a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának plenáris ülése el fog fogadni egy nyilatkozatot is a hazai xenofób megnyilvánulások ellen. A RMDSZ részéről Kötő József ügyvezető elnök-helyettes, Márton Árpád képviselő és Czédly József Bukarest alprefektusa vett részt a megbeszéléseken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 1144. sz./
1997. október 30.
Emil Constantinescu elnök és Michal Kovác szlovák köztársasági elnök okt. 30-án Bukarestben tárgyalt, állást foglaltak a két ország euroatlanti törekvéseink szorosabb összehangolása mellett. Mindkét fél kevésnek tartotta a kétoldalú kereskedelmi forgalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1997. október 30.
A törvényhozás módosította a földtörvényt. A Constantinescu elnök kézjegyével ellátott törvény csak 1998. márciusától lép életbe. Az elfogadott törvénymódosítás szerint a visszaigényelhető termőföldterület felső határa 50 hektár, az erdőé 30 hektár. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1997. október 30.
Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke a parlamentnek tett jelentésében /székelyföldi útja tapasztalatának alapján/ javasolta, rendeljék el Hargita és Kovászna megyék monitorizálását: olyan különleges bizottság felállítását sürgette, amely kivizsgálja az említett térségben az emberi jogokat és az alkotmány tiszteltben tartását. Kötelezni kell az anyanyelven tanulókat, hogy képességpróbát tegyenek román nyelvből. Külön pénzalap létrehozását követelte román tanítóknak a magyarlakta településekre való helyezésére. Pártja ragaszkodik ahhoz, hogy vegyes iskolák élére román igazgató vagy aligazgató kerüljön. Ugyancsak javadalmazási pótlékot kell adni az ortodox papoknak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1997. október 30.
Cseke Gábor feltette a kérdést /kiemelten szedve/: kell-e nekünk egyáltalán egyetem? Senki sem vitatja, hogy kell magyar egyetem és annak optimális helye Kolozsváron van. De Cseke hozzáteszi: egy dolog az elképzelés, és más a mindennapok lehetőségeiből felismerni azokat, melyek a gondolat alá játszhatnának. Nem az a döntő kérdés, kik a nagymagyarok, hanem azt, kik az okos-magyarok. Cseke megérti, hogy sokan aláírják, az egyetemnek Kolozsváron van a helye, de - szerinte - "ezzel csak ámítjuk magunkat". /Cseke Gábor: Kié az egyetem, kié a gondolata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. október 30.
Okt. 30-án Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője a következő felhívást intézte a romániai magyar nőszövetségekhez és nőegyletekhez: Felkérem a romániai magyar nők összes szervezetét, hogy minél előbb nyílt levélben tiltakozzon az Adrian Nastase által vezetett, 20 ellenzéki politikusból és számos újságíróból álló csoport okt. 24-én és 25-én Kovászna és Hargita megyében eszközölt, az emberi jogokat és ezen belül a gyermekek jogait sértő kiszállása ellen. Nem tűrhetjük, hogy egy politikusokból és újságírókból álló csoport kénye-kedve szerint etnikai zavargások szítására használja fel gyermekeinket. Semmivel sem igazolható az az eljárás, amely során 8-10 éves kisiskolásokat videokamerák "tűzében" durva provokatív hangon, megfélemlítő fellépéssel kérdőre vonnak olyan oktatási kérdésekről, amelyekre még a náluk idősebbek sem felelhettek volna kielégítően. - Nem tűrhetjük, hogy gyerekeinket politikai kampány céljaira használják fel! Nem tűrhetjük azt sem, hogy az iskolát politikai célokra használják fel, hiszen gyermekeink azért járnak oda, hogy tanuljanak és nem azért, hogy súlyos lelki megrázkódtatást szenvedve segítsenek egyes felelőtlen ellenzéki pártoknak politikai tőkét gyűjteni. - Felkérem a pedagógusokat, hogy minden esetben, személyektől és ezek minőségétől függetlenül tartsák tiszteletben a törvényes előírásokat és leghatározottabban tiltsák meg minden politikai célzatú tevékenység lebonyolítását az iskolákban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 1144. sz./
1997. október 30.
A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./
1997. október 30.
A napokban Tamási Áronra emlékeztek Szászrégenben, a helyi Kemény János Társaság szervezésében. Nagy Pál irodalomtörténész tartott előadást az íróról, Tamási Áron 1956-os helytállásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. október 30.
Szegedi egyetemi tanárok négy napos továbbképzőt tartottak a magyar könyvtárosoknak Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban. A téma az informatika könyvtári alkalmazása volt, a résztvevők megismerkedhettek az Internet használatával is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. október 30.
Király István geológust 1989 decemberében Gelu Voican-Voiculescu miniszterelnök-helyettes hívta Bukarestbe. Király először a miniszterelnök-helyettes tanácsadója volt, 1990 júniusától 1991 augusztusáig államtitkár-helyettesként, később a miniszter tanácsadójaként dolgozott, majd nyugdíjba vonult. Nyugdíjasként egy angol geológiai kutatócég romániai képviselője volt. 1995-ben letartóztatták Király Istvánt. A perével nem siettek. Első fokon 1996 novemberében hirdettek ítéletet. A vád: gazdasági kémkedés. Hét évre ítélték. A vádlott felmentésért fellebbezett. Nemrég volt az újabb tárgyalás, a Legfelsőbb Bíróság 16 év börtönre súlyosbította az ítéletet. Király István geológust azért ítélték el, mert magyar, és mert egy ilyen példára valakiknek szükségük volt, állította Gelu Voican-Voiculescu, az Ultima Ora című lapnak nyilatkozva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. október 30.
Megjelent az Erdélyi Pályázati Figyelő 7. száma, amely az irodalmi, gazdasági, történelmi, földrajzi és egyéb pályázati felhívásokat tartalmazza. Ez a szám közölte a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatását elnyert, 1997-ben megjelenő határon túli magyar könyvek listáját és a támogatás összegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. október 30.
Megjelent az Erdélyi műemlékek füzetsorozat 28. kötete Nagyenyed - Bethlen Gábor Kollégium címen. Krizbai Jenő igazgató ismerteti a kollégium történetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. október 30.
A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./
1997. október 31.
A bukaresti Horn-nyilatkozat politikai hiba volt, szögezte le Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Bolyai Társaság elnöke. "Magyar miniszterelnök az erdélyi magyarság érdeke ellen nem nyilatkozhat, különösen nem akkor, ha - mint jelen esetben is - arra még csak magyarázatot sem nyújt a magyar államérdek. Felvetődik a funkcióban lévő magyar politikusok /miniszterek, tanácsosok/ felelőssége: ha a miniszterelnököt rosszul tájékoztatták annak ellenére, hogy megfelelő információk birtokában voltak, az arra vall, hogy a rendszer rosszul működik." Horváth Andor szerint szükséges a magyar egyetemi közösség képviselőinek közvetlen párbeszéde illetékes román vezetőkkel. Dr. Kozma Dezső, a bölcsészkar dékán-helyettese is határozottan kiállt amellett, hogy Kolozsváron van az önálló magyar egyetem helye. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
1997. október 31.
Az erdélyi magyar értelmiség egyöntetűen kiáll régi követelése mellett, hogy Kolozsváron legyen a magyar egyetem. Azonban akadt egy erdélyi újságíró, aki Horn Gyula védelmére kel: nem szabad elutasítani azt az esélyt, hogy máshol legyen egyetem. Bíró Béla szép gesztusnak tartja a lemondást arról, hogy Kolozsváron legyen az egyetem: "a kolozsvári magyar-román szembenállás fontos összetevője a Bolyai Egyetem ügye, érdemes lenne eltöprengeni rajta, hogy vajon nem lenne-e tényleg okosabb az önálló magyar egyetemet mégsem Kolozsváron létrehozni?" Bíró Béla szerint: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." /Bíró Béla: A fehér múlt fekete árnya. = Brassói Lapok, okt. 31. - nov. 6./ Bíró Béla néhány hónapja még írt: "Bolyai Egyetemre Kolozsváron nincsen pénz, csendőrkaszárnyára az ország egyik legcsendesebb városkájában, Sepsiszentgyörgyön van." /Bíró Béla: Egyetem helyett kaszárnya. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./
1997. október 31.
A Collegium Transsylvanicum Alapítványt mutatta be Cs. Gyimesi Éva elnök: diák-önszerveződés, az elitképzést, a szakmai, tudományos kutatást szolgálja. Hat szakkollégium működik a keretein belül: az Értelmi Rehabilitációs Intézet /gyógypedagógia/, a Láthatatlan Kollégium /irodalomtudomány/, a Max Weber Kollégium /szociológia/, a Diotima Kör /filozófia/, a Kultúrkutatási Kollégium, valamint a Fizikusok Kollégiuma. Páll Zita irodavezető elmondta, hogy sok diák itt írta szakdolgozatát. Cs. Gyimesi Éve elmondta, hogy Ottlik Géza a kollégiumra hagyta 3000 kötetes könyvtárát, azt egy kibérelt lakásban helyezték el. - Brassai László, az Értelmi Rehabilitációs Intézet bekapcsolódott egy Soros-programba, amelynek célja a cigánygyermekek értelmi fejlesztése, mesélte Brassai László, a szakkollégium vezetője. A Láthatatlan Kollégium Torockón szervezett alakuló ülést az első éves magyar szakos hallgatók részére. Balázs Imre József programmenedzser beszámolt arról, hogy nyáron részt vettek a József Attila kör Tatán szervezett táborozásán. A Max Weber Kollégium vezetője, Veres Valér arról adott tájékoztatást, hogy vendégtanárok szervezését a szociológiai tanszékkel együtt bonyolítják le. Bekapcsolódnak egy olyan átfogó felmérésbe, amely a Kárpát-medencében élő identitását kutatja. Web nevű folyóiratuk újabb számának anyaga összeállt. /Sipos Géza: Látni való kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
