Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 200 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-200
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. január 12.

Emil Constantinescu elnök jan. 11-én találkozott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ és a Nemzeti Liberális Párt /NLP/ vezetőivel, ezt követően pedig Snagovban a négy koalíciós párt vezetői folytattak megbeszélést. Ezeket a tárgyalásokat a résztvevők hasznosnak minősítették ugyan, de megoldás nem született: az eszmecserék elsősorban elvi kérdésekről folytak. Mind az államelnökség, mind a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-én reggel közleményben cáfolta egyes tévéállomások állítását, miszerint Constantinescu elnök kész lenne Victor Ciorbea miniszterelnök lecserélésére. Ciorbea kormányfő a bukaresti rádió jan. 12-i műsorában kijelentette. Basescu visszavételét a kormányba a miniszterelnök ismételten elutasította, és ebben támogatásáról biztosította saját pártja, a KDNPP mellett az NLP és az RMDSZ is. A válság akkor éleződött ki, amikor a Demokrata Párt Basescu utódjává magát Basescut javasolta, nyílt konfliktushelyzetet idézve elő a kormányfővel. Az államelnökség közleménye szerint az Emil Constantinescu és a parasztpárti, illetve a válságban közvetíteni próbáló liberális vezetők közötti találkozón nem merült fel a miniszterelnök cseréje: a fő téma a reform gyorsításának programja volt. /Késélen a koalíció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1998. január 12.

A koalíciós pártok jan. 11-i találkozóján több órás megbeszélést folytattak a kialakult válságról - közölte jan. 12-én a snagovi tanácskozásról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Közös konklúzió az, - állapította meg - hogy mulasztás történt, amikor a koalíció működését nem szabályozták kellőképpen. Az RMDSZ különben többször is szorgalmazta ezt, jegyezte meg Markó Béla, de nem került rá sor. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez fontos tennivaló. Tehát a közösen kidolgozott kormányprogram továbbra is érvényes, de felmerülhetnek bizonyos kiegészítések. Egyetértés volt abban, hogy a koalíciót meg kell őrizni, de a konfliktus még nem tekinthető lezártnak. Amennyiben a Demokrata Párt kilépne a kabinetből, valószínűleg a Konvenció és az RMDSZ kisebbségi kormányzása jönne létre. A Konvenció, amelyben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és több kisebb formáció vesz részt, valamint az RMDSZ a parlamentben együtt a mandátumok 47-48 százalékával rendelkezne, nem lenne többsége. Egy ilyen kormány tehát külső támogatásra szorulna - mutatott rá az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szerint például elképzelhető lenne, hogy a koalíciót a Demokrata Párt a parlamentben kívülről támogatja, vagy más támogatókat kellene keresni. Markó Béla rámutatott, hogy kisebbségi kormányzás esetén minden törvényről külön kellene megállapodni, külön kellene támogatást szerezni, beleértve az RMDSZ számára nagyfontosságú oktatási törvényt is. Mint ismeretes, még a jelenlegi válság előtt a szenátusban a koalíciós vezetők egyezsége ellenére a kisebbség oktatási jogait csorbító úgynevezett Pruteanu-változatot fogadták el, s a koalíció pártjai a képviselőházi szavazásra ígértek helyesbítést. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy kisebbségi kormányzás esetén a megfelelő többség biztosítása a szenátusi változat kiigazításához még nehezebbnek ígérkezne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1998. január 12.

Jan. 12-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került a szövetség vezetőinek szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson, amelyen az Ügyvezető Elnökség képviseletében jelen volt Birtalan József ügyvezető gazdasági alelnök Markó Béla szövetségi elnök tartott rövid helyzetelemző tájékoztatást, különös tekintettel a koalíción belül kialakult politikai válságra. A tanácskozáson megvitatták a kormánykoalíció helyzetét és a válság megoldására irányuló erőfeszítéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13.- 1187. sz./

1998. január 12.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-i rendkívüli sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök bejelentette, hogy továbbra is a jelenlegi koalíció fenntartásán belül kell feloldani a Demokrata Párttal kialakult válságot. Diaconescu hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány nem a tökély, mégis ez a lehető legjobb, amelyet a jelenlegi koalíció alapján létre lehet hozni.Pártja nem fogadja el egy kisebbségi kormány gondolatát, mert az országnak erős és stabil kabinetre van szüksége, a jelenlegi romániai helyzetben. Az előrehozott választások Diaconescu szerint katasztrofálisak lennének a reformfolyamat folytatása szempontjából. Ezért a Parasztpárt továbbra is határozottan részt vesz a jelenlegi koalícióban, eltökélten és teljes politikai súlyával támogatja Victor Ciorbea miniszterelnököt, aki az államfő teljes bizalmát is élvezi.Ezt követően Victor Ciorbea miniszterelnök részletesen ismertette a kormány reformprogramjának gazdasági vetületét, és megerősítette a kabinet további elkötelezettségét az európai és euroatlanti integráció fő külpolitikai célkitűzése mellett. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 12.

Kormányzati ügyvezető alelnökkel bővült az RMDSZ végrehajtó testülete, az ügyvezető elnökség - Borbély Lászlónak, a román területrendezési és közmunkaügyi minisztérium államtitkárának személyében. Ezt a posztot az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott határozat értelmében hozták létre. Fő feladata az lesz, hogy biztosítsa az információáramlást az RMDSZ miniszterei, kormányzati tisztségviselői, parlamenti csoportjai, elnöki hivatala, az ügyvezető elnökség, a megyei RMDSZ-szervezetek és a különböző megyei tisztségekben működő RMDSZ-vezetők között. Takács Csaba ügyvezető elnök nevezte ki Borbély Lászlót az új tisztségre, Markó Béla szövetségi elnök a kinevezést elfogadta és megerősítette, és Takács Csaba azt a Szövetségi Képviselők Tanácsának soron következő ülésé elé terjeszti, ugyanis e testület jóváhagyása is szükséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1998. január 12.

Jan. 12-én a dollár árfolyama 8420 lej volt. Jan. 9-én 8360 lejre ugrott a bukaresti bankközi piacon a dollár árfolyama, amely a hét elején lépte át a 8100 lejes határt, és december végén haladta meg a 8000 lejt. Így a lej értékvesztése az év eleje óta több mint 4 százalék. A pénzváltóknál és a bankokban még jobban megugrott a dollár árfolyama pénteken, elérte és meghaladta a 8600 lejt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 12.

A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "többszáz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1998. január 12.

A Szent-Györgyi Albert Társaság közgyűlései - tekintettel annak Szatmárnémeti és a megye magyar civil társadalmában betöltött vezető szerepére - mindig eseményszámba mennek. Így volt ez a mostani, jan. 12-i közgyűlésen is. A társasság elmúlt évi tevékenységéről Csirák Csaba és dr. Kiss László társelnökök számoltak be. A Szent-Györgyi Albert Társaság 5 szakmai, 3 szociális és 8 közművelődési csoportot működtet. Dr. György Ágoston, a Szatmár megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója ismertette az új egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárásokat és a családorvosi szolgáltatás bevezetését. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./

1998. január 12.

Szamosdara faluban csak magyar iskola van, 163 tanulóval, 12 pedagógussal. A hetvenes években még mindegyikük szakképzett volt, jelenleg csak öten szakképzettek. Pelle Ágnes iskolaigazgató elmondta, hogy 13 elsősük van. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./

1998. január 12.

A Szín, a budapesti Magyar Művelődési Intézet kéthavonta megjelenő lapjának tavalyi utolsó számában Halász Péter, az intézet munkatársa figyelemre méltó írást közölt a népművészek Alsócsernátonban 1997. október 17-19-én tartott szakmai tanácskozásáról. Ezen a tanácskozáson kiderült, hogy az erdélyi népművészetre többféle veszély leselkedik, a magárahagyottság, főleg pedig az, hogy járhatatlan utakra téved. Halász Péter arra intette a népi alkotókat, hogy népi szövés, a kerámia, a tánc tökéletes másolására törekedjenek, s ne a népművészetet meghamisító önálló alkotások felé hajszolják magukat. /Sylvester Lajos. Csernátoni tanácskozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

1998. január 12.

Megjelent a Heti Hirdető Magazin idei első száma, amely négy megye hirdetési magazinjának nevezi magát. A lapot a Demaco adja ki, felelős szerkesztője: Lukács Csaba. /Heti Hirdető Magazin (Székelyudvarhely), jan. 12., II. évf. 1. sz./

1998. január 13.

Emil Constantinescu államelnök jan. 13-án a Cotroceni-palotában fogadta a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságok Szövetsége /MRBTSZ/ vezetőit. Az elnök méltatta a civil társadalmi szervezetek kétoldalú együttműködését. Az 1997-ben létrehozott, a két ország civil társadalma közötti kapcsolatok építését szorgalmazó szövetség elnöke, dr Iglói Zoltán meghívta Emil Constantinescut a szeptemberben Aradon megrendezésre kerülő 6. román-magyar polgárfórumra, továbbá Pécsre, ahol decemberben ünneplik a helyi Magyar-Román Baráti társaság megalapításának 10. évfordulóját. Ugyancsak meghívták a két eseményre Göncz Árpád magyar elnököt, aki december elején fogadta az MRBTSZ delegációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1998. január 13.

Traian Basescu bejelentette, hogy lemondását a közlekedési miniszteri posztról visszavonhatatlannak tekinti. Azzal indokolta lépését, hogy ily módon a Demokrata Párt nem a miniszteri poszt összefüggésében alakítja majd ki arra vonatkozó döntését, hogy maradjon a kormányban vagy lépjen ki belőle. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1998. január 13.

Az új román külügyminiszter, Andrei Plesu első külföldi útjára indult jan. 11-én, Norvégiába látogatott. Norvég kollégájával, Knut Vollebäkkel találkozott, fogadja V. Harald király is. A látogatás célja Norvégia támogatásának megszerzése Románia NATO- és EU-integrációs lépéseihez. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 13.

Magyarország euroatlanti csatlakozásának követelményrendszeréről fejtette ki álláspontját Fülöp Zsuzsanna. "A csatlakozás általunk megszabott feltétele kell hogy legyen a Kárpát-medencei, Trianon sújtotta magyarság megmaradásának és jövőjének nemzetközi jogi érvényű biztosítása. Működő kisebbségvédelmi rendszert kell életre hívni Közép-Európában, nemzetközi ellenőrzéssel és bíráskodással." "A javaslat indokolt, mert a kulturális népirtás ténye kemény valóság." Magyarország nem a régió egyik állama, hanem kulcsfontosságú ország, ezért Magyarországnak meg kell kérni a csatlakozás árát, tisztességes alkura méltán tartva igényt. A népcsoport ügye "eséllyel vethető fel sajátos közép-európai kérdésként, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseként akkor, amikor kényszerkisebbségi sorsban élő, a népirtás szenvedő alanyaként szereplő magyar népcsoportokért nemzetpolitikailag, erkölcsileg és a történelmi alkotmány szerint felelős magyar állam felvételét kéri olyan szervezetekbe, amelyekben igen korlátozottak a többi tagállammal - a tag trianoni utódállamokkal - szemben való fellépés lehetősége." "Ezért nélkülözhetetlen a Kárpát-medence magyar népének és népcsoportjainak a NATO és az Európai Unió által elfogadott védelme" nemzetközi szerződés által. A szerződés - lehetőleg a szomszéd államokkal egyeztetett - magyar rendezési javaslat a népcsoportjogok Kárpát-medencében érvényesülő katalógusáról, a szükséges intézkedésekről és nemzetközi bíróságról. Amennyiben ezt a rendszert záros határidőn /pl. öt éven/ belül nem tudják működésbe hozni, akkor a trianoni utódállamok NATO- és európai uniós tagsága felülvizsgálandó. - Magyarországnak egy népcsoportvédelmi keretegyezmény kidolgozott tervezetét kell odahelyezni a tárgyalóasztalra. /Fülöp Zsuzsanna: Trianon és Magyarország euroatlanti csatlakozása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./

1998. január 13.

Jan. 13-án ülést tartott a Román Demokratikus Konvenció, az 1996. novemberi választásokon győztes, a Parasztpártot, a Nemzeti Liberális Pártot és több kisebb pártot, civil szervezetet magában foglaló politikai szövetség. A Konvenció tanácsa nem tartja működőképes megoldásnak egy kisebbségi kormány létrehozását, a választások előrehozását pedig - bár értékelése szerint a Konvenció számára kedvezne - azért utasítja el, mert az országnak lenne hátrányos. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./

1998. január 13.

Jan. 12-én a dollár árfolyama 8420 lej volt. Jan. 9-én 8360 lejre ugrott a bukaresti bankközi piacon a dollár árfolyama, amely a hét elején lépte át a 8100 lejes határt, és december végén haladta meg a 8000 lejt. A lej értékvesztése az év eleje óta több mint 4 százalék. A pénzváltóknál és a bankokban még jobban megugrott a dollár árfolyama pénteken, elérte és meghaladta a 8600 lejt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 13.

Növekszik a munkanélküliek aránya, amely jelenleg 8,1 százalékos, szemben az egy évvel korábbi 7,6 százalékkal. Az állástalanok száma december 5-én 816 ezer fő volt. Közülük 220 ezren nem részesülnek sem munkanélküli, sem létfenntartási segélyben. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 13.

A székelyudvarhelyi tanács a Cserehátra vonatkozó összes adatot, dokumentumot, levelet az internetre vitte. Az érdeklődők a https://udv.csoft.ro/cserehat. honlapon olvashatják a háromnyelvű tájékoztatást. Innen tudható meg, hogy az apácarend, amely a román sajtó előtt oly nyitott, a Magyar Hírlap /Budapest/ napilap munkatársait nem engedte be az épületbe. A kisegítő iskolának szánt épületet változatlanul nagyszámú rendőri erő védi, újabb teherautónyi szállítmányt hoztak. A világháló adta hírül, hogy több Nyugaton élő magyar angol nyelvű tiltakozó levelet intézett Emil Constantinescu elnökhöz, a levél eljut az amerikai elnökhöz is. /Simó Erzsébet: Cserehát a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 13.

Jan. 13-án tárgyalta a marosvásárhelyi Táblabíróság a csereháti árvaház ügyét, az újabb tárgyalást febr. 20-ra tűzték ki a két per tárgyalását. Az egyik felperese Székelyudvarhely önkormányzata, a másiké az ARIS. - Varga Lajos Svájcban élő magyar mérnök rájött, hogy a csereháti ügyben szereplő Basel Hilft egyesületet csak 1997. febr. 19-én jegyezték be Svájcban. Amennyiben ez igaz, akkor egy nem létező egyesületnek nincs honnan adományozni bármit is. - Ez is mutatja, hogy okos dolog volt internetre felvinni még 1997 decemberében a Székelyudvarhelyen levő csereháti ügy összes dokumentumát. /Légből szőtt adományozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1998. január 13.

Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/ 1997. dec. 16-án Stabilitás és instabilitás - a kisebbségek szerepe az Új Európában címmel konferenciát szervezett Koppenhágában. Egy nappal később kezdődött ugyancsak Koppenhágában az EBESZ-konferencia, ezért az EBESZ-ülésre érkezőket is meghívták a konferenciára. A konferencián előadást tartott - többek között - Romedi Arguint, a FUEV elnöke is. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő /az RMDSZ nevében/ német nyelvű beszédében ismertette az RMDSZ helyzetét. Megemlítette a problémát is, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos bonyodalmakat,a kisebbségi törvény körüli huzavonát, Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi akcióját. Pécsi Ferenc után Románia koppenhágai nagykövete igyekezett kisebbíteni a problémát, hangoztatta, hogy az országban egyáltalán nincs kisebbségi probléma. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./

1998. január 13.

Megjelent a Hírhordó /alcíme: Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele/ első száma, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi rendszerességgel tervez kiadni. A folyóiratot Sepsiszentgyörgyön adják ki. Az első számot Török Katalin és Ördög Gyárfás Lajos szerkesztette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 13.

A Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom renoválására nem kaptak állami támogatást, ismertette helyzetüket dr. Czirják Árpád érseki helynök. Magyarországon katolikus testvéreik gyűjtöttek erre a célra, továbbá nyugati adományok érkeztek. 1989 után rendszeresen megjelentek plébánián az adóhivatal emberei, közéjük rendőrök is vegyültek. Elrejtetett fegyverekről érdeklődtek. A plébánia tulajdonát képező Szentegyház utcai épület tetőterének beépítését elkezdték, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újonnan létesült hitoktató-idegen nyelv szak hallgatói bentlakását megoldják. Funar polgármester megtiltotta az építkezést és húszmillió lejes büntetést rótt ki az egyházra. A kolozsvári Pro Tv napokig alaptalan információt közölt Czirják Árpádról /elhagyta az országot, stb./ Az ügyészség utólag mossa kezeit. - A Donát úti Szent István templom építését nem tudják befejezni anyagiak miatt. /Horváth Arany: Rágalomhadjárat dr. Czirják Árpád érseki helynök ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1998. január 13.

Jan. 14-én kezdődik Szatmárnémetiben, az RMDSZ székházában, a Szent István Körben az 1848-as szabadságharcról szóló előadássorozat. Erdei Líviusz történelemtanár lesz az előadó. Az előadást Tasnádon megismétlik. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./

1998. január 13.

Az 1967 óta Budapesten élő Kolozsvári Papp László sohasem tudott igazán elszakadni szülővárosától, a kincses várostól. Ezt bizonyítja az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában most megjelent kötete is, a Holló úr /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997/. Az 1988-ban kiadott Malom-árok című regénye után most újra Kolozsvárra kalauzol vissza, a néhány évtizeddel ezelőtti városba. A novellák bármely erdélyi városban játszódhattak volna. A könyv tartalmazza az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorát is. /Pásztai András: Hangulatképek az egykori Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

1998. január 13.

Nagykároly tanácsa tavalyi nov. 17-i ülésén arról döntött, hogy a város 28 utcája új nevet kapjon, olvasható Boros Ernő tudósításában. A román nacionalista sajtó felháborítónak tartotta, hogy az új elnevezések között magyar utcanevek is voltak. Az 1992-es népszámlálálás szerint a városnak több mint 50 %-át magyarok és svábok lakják, ennek ellenére Nagykároly 157 utcájából 137 román és csak 18 magyar, továbbá 2 német nevű. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1998. január 13.

Meghalt Méliusz Anna. Csontritkulása volt, rettenetes fájdalmai voltak. Két éve meghalt a férje, Méliusz József író. Méliusz Anna nemcsak feleség volt, hanem hű munkatárs. Méliusz utolsó könyvét /Láthatatlan kávéház/ félvakon neki mondta tollba. Férje halála után Méliusz Anna 300 oldalas emlékiratot írt, de a kézirat nem kellett a kiadóknak. /Szász János: Végakarat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Méliusz József /Temesvár, 1909. jan. 12.- Bukarest, 1995. dec. 1./

1998. január 14.

A koalíciós partnerekkel támadt nézeteltérések miatt összehívták a Demokrata Párt országos tanácsát, amely Bukarestben, jan. 14-én tartott ülésén úgy határozott, hogy "megvonja politikai támogatását a miniszterelnöktől". A Demokrata Párt nem lép ki a kormánykoalícióból, de feltételeket szabott. Petre Roman, a DP elnöke ismertette a koalícióban maradás feltételeit, írta a Cronica Romana: más kormányfő, más kormány, más program. - Mélyül a politikai válság, írták a lapok. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Amennyiben kéréseik nem teljesülnek márc. 31-ig, a DP kilép a koalícióból, így határozott a párt vezetősége. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./

1998. január 14.

A Demokrata Párt sajtótájékoztatója után Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 14-én közzétette a KDNNP vezetőségének nyilatkozatát. A nyilatkozat elítélte a DP magatartását, mondván, eddig soha nem fogalmazta meg azokat a vádakat, amelyekkel a miniszterelnököt illette. Új kormány alakítása végtelen tárgyalásokat jelentene, a reform szünetelne, a külföldi befektetők elriadnának. A válság ilyen körülmények között a DP-t terheli. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./

1998. január 14.

A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Értekezlete levélben fordult Victor Ciorbea miniszterelnökhöz a római katolikus, a református, az evangélikus és unitárius egyházat ért jogsértések, a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív megnyilvánulásai miatt. A felterjesztésre egy hónap múlva érkezett válasz, Remus Opris kormányfőtitkár aláírásával. Opris értetlenségét fejezte ki az egyházfők kifogásaival szemben. Letagadta az ortodox egyháznak juttatott többlettámogatást, majd azt állította, hogy a templomépítésre, műemlék templomok restaurálására a felezetek híveinek számával arányosan osztották el a támogatást. Valójában éppen a vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumból kiderült, hogy 1997-ben dec. elsejéig az előirányzott támogatások 93 %-át kiutalták az ortodox /görög keleti/ egyháznak, a görög katolikus egyház az előirányzatnál nagyobb összeget /annak 281 %-át/kapta, a római katolikus egyház azonban az előirányzott szubvenciónak csak 23, a református egyház 21 %-át kapta meg. Opris ezenkívül megismételte Gheorghe Anghelescu államtitkár állítását, hogy a magyar történelmi egyházak asszimilálták, áttérítették az ortodox híveket. Opris válaszában azt ígérte, hogy a vallásügyi törvény tervezete még ezen a tavaszon a kormány elé kerül. /Szilágyi Aladár: Bukaresti egyházpolitika. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-200




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998