Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke rádióinterjújában kifejtette: aggódik a román-magyar viszony alakulása miatt, mert - mint mondta - Magyarországon a választások után új politikai erők alakítottak kormányt, illetve amiatt, hogy mélyül a Romániát Magyarországtól elválasztó gazdasági szakadék. A lapok ismertették véleményét, szerinte: "Aggodalomra ad okot a magyar kormányfő számos megnyilatkozása" - hangoztatta Melescanu, aki szerint a jelenlegi magyar miniszterelnök nyilatkozatai "bizonyos fokú agresszivitásra vallanak a Romániával megkötött alapszerződést aláíró korábbi magyar kormány magatartásához képest". A másik aggasztó jel Melescanu szerint az, hogy egyre romlik a külgazdasági egyensúly Románia és Magyarország között, mégpedig a románok kárára. /Melescanu aggódik a magyar?román viszony alakulása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1998. november 25.
A kulturális tárca vezetőjeként nov. 24-én első alkalommal találkozott Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere a RMDSZ vezetésével. A találkozót követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: "Röviden, de meglehetősen tárgyszerűen áttekintettük azokat a romániai magyarság számára fontos területeket, amelyeken a magyar művelődési minisztérium eddig is nyújtott támogatást és amely területeken mi nagyon fontosnak tekintjük a támogatást. Szóba került részletesen a könyvkiadás és a színházi támogatás kérdése, a műemlékvédelem ügye" - mondta. Az RMDSZ vezetése javaslatot tett arra, hogy a jövőben külön, önálló területként kezeljék a képzőművészetet, s próbálják meg annak támogatását minél hatékonyabbá tenni. Markó szerint ígéret van arra, hogy a támogatás minden területen bizonyos mértékben növekedni fog, ugyanakkor a támogatások odaítélése továbbra is romániai magyar szakemberek bevonásával fog történni. "A támogatási pályázatokat elsőként elbíráló bizottságokban vagy részt vesznek romániai szakemberek, vagy pedig csak itteni szakemberekből állnak" - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1998. november 25.
Romániai privatizációs és befektetési lehetőségek címmel a budapesti Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával konferenciákat szervez. A legutóbbit nov. 20-án, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartották. Romániából két előadót hívtak meg, Tudorel Dumitrascut, az Állami Vagyonalap külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatóját és Pécsi Ferenc parlamenti képviselőt, a parlament reformügyi, privatizációs és integrációs bizottságának tagját. Dumitrascu nyíltsággal és őszinteséggel beszélt a romániai privatizáció eredményeiről és eredménytelenségéről, a privatizációt követő káros jelenségekről, sőt a visszaélésekről is. Külön kitért rá, hogy a politika, a pártok marakodása rányomja bélyegét a magánosításra, akadályozza fontos gazdasági egységek eladását. Példaként a fővárosi Bucuresti szálloda és a Neptun-Olimp tengerparti üdülő privatizálása körüli botrányokat említette. De nem hallgatta el az állami vagyonalap vezetésében tapasztalható bajokat, problémákat sem. Egy esztendőben 2800 igazgatót kellett leváltani, mert rossz menedzsernek bizonyultak vagy éppen összefonódtak, együttműködtek a helyi maffiával. A nacionalista román sajtó könnyen a nemzeti érdek feladásának, mi több árulásának nevezhette volna Dumitrascu nyíltságát, holott egyáltalán nem volt az. Dumitrascu 40 romániai szálloda és 38 kereskedelmi társaság privatizációs ügycsomóját hozta magával és kínálta fel az érdeklődőknek. /Sike Lajos: Budapesti tanácskozás a romániai privatizációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1998. november 25.
Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1998. november 25.
Bencze Mihály agyonhallgatásnak minősítette, hogy Brassóban 1990 óta nem rendezték az akkori megállapodásnak megfelelően az Áprily Lajos Középiskola helyzetét, azt, hogy a román tagozatot a másik iskolába helyezzék. A legutolsó iskolaügyi megbeszélésről távol maradt a Brassói Lapok is. Bencze hibáztatta a helyi RMDSZ-t, mert "a funkcióban való túlélésre kényelemesedett", és nem áll ki a város magyar középiskolája ügyének rendezéséért. /Bencze Mihály: Nyílt levél az Áprily Lajos Középiskola igazgatóságához és vezetőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1998. november 25.
Kuszálik Péter folytatta ironikus kötekedését, visszautasította Borbély Zsolt Attila írását /A fagylalt visszanyal, Romániai Magyar Szó, nov. 17./ és igyekezett nevetségessé tenni a Reform Tömörülést, továbbra is Ref. Töm.-öt írva. /Kuszálik Péter: Bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1998. november 26.
November 24-én az Igazságügyi Minisztérium aláírta azokat az iratokat, amelyek értelmében három ingatlan - a bukaresti Petőfi Ház, a kolozsvári Erdélyi-Múzeum Egyesület volt székháza és az Erdélyi Református Egyházkerület épülete- jogutódai immár megköthetik a "régi" tulajdonosokkal az átvételhez szükséges egyezményt. A visszaszolgáltatás módjáról Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal Jogi Főosztályának vezetője tájékoztat a lapban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1998. november 26.
A román képviselőház nov. 25-én jóváhagyta a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések egyenértékűségének kölcsönös elismerését tartalmazó magyar-román ekvivalencia-egyezményt. Miután a román szenátus ezt a jóváhagyást már korábban megadta, a megállapodás a ratifikálásról szóló törvény kihirdetése után életbe lép. Az ekvivalencia-egyezményt még 1997. június 7-én írta alá Bukarestben a két ország oktatási minisztere. Az akkor mindkét fél részéről rendkívül fontosnak minősített megállapodást a román szenátus oktatási bizottságának volt elnöke, George Pruteanu szenátor olyan gondosan elfektette, hogy arra csak 1998 márciusában bukkantak rá az RMDSZ törvényhozóinak kitartó kezdeményezéseire, s ezt követően kezdődhetett meg a román törvényhozásban a ratifikálás hosszas procedúrája. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
1998. november 26.
Itt az ideje, hogy Romániában betiltsák a szélsőségesen nacionalista pártokat - írta Doina Cornea Ion Diaconescuhoz, a parasztpárt elnökének címzett levelében. Véleménye szerint behatóan meg kell vizsgálni a Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudornak november 21-én Kolozsvárott elmondott beszédét, valamint más állásfoglalásait, amelyekben szélsőséges megtorlásokkal fenyegetett meg különböző személyiségeket és a kisebbségek - elsősorban a magyarok - képviselőit. Tudor idegengyűlöletről, antiszemitizmusról tanúskodó megnyilatkozásai elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány kezdeményezze a szélsőséges politikai alakulat betiltását, amint azt a román alkotmány is megköveteli. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1998. november 26.
Nov. 26-án Romániába látogatott Bukarestben Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Bukarestben Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével a közép- és kelet-európai parasztpártok együttműködéséről folytatott megbeszélést. Torgyán József szerint rendkívül hasznos, tárgyszerű volt a találkozó, egyetértettek abban, hogy célszerű lenne megteremteni a közép-és kelet- európai parasztpártok erős együttműködését. Ennek érdekében az érintett pártok vezetői számára a magyar Független Kisgazdapárt Budapesten találkozót szervez. Torgyán József az RMDSZ bukaresti székházában megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ vezetőivel, minisztereivel. Erről a találkozóról Torgyán József elmondta, hogy az RMDSZ részéről megfogalmazták az új magyar polgári kormánnyal szembeni elvárásaikat, kifejtették, milyen területeken várnak konkrét segítséget, és az együttműködés mely formáit tartják hasznosnak. /Torgyán József Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1998. november 26.
Csipor Ildikó válaszolt Ábrahám Dezsőnek, aki úgy reagált "Szemléltető" című cikkére, hogy kétségbe vonta létezését, mondván: ilyen nevű személyt nem ismer. Aki "elolvassa Ábrahám Dezső legutóbbi förmedvényét (RMSZ, 1998. október 21.) annak bizonyára feltűnik, hogy a Nagy Lejárató eszköztára végzetesen kimerült." Bemutatkozott: "Csipor Ildikó vagyok. Születtem 1968. január 10-én, Temesvárott. Címem a szerkesztőségben." "1986 óta ismerem Tőkés Lászlót." "Megtiszteltetés számomra, hogy akkor reménytelennek tűnő küzdelmében mellette, mögötte állhattam, másokkal együtt." Csipor azt kéri, hogy Ábrahám Dezsőnek válaszoljon arra, "volt-e valaha valamilyen bűncselekmény miatt elítélve? Ha igen, mi volt ez a bűncselekmény és mikor követte el?" Hogyan kapott útlevelet? Miért éppen akkor rágalmazza meg a Transsylvania Alapítványt, amikor Sabin Gherman a nyilvánosság elé lépett a Pro Transilvania Alapítvány nevében? /Csipor Ildikó: Cogito ergo sum ? vagy mégsem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1998. november 26.
Szilágyi József a Postafiók rovatban felháborodottan reagált Egressy László Meddig? /Romániai Magyar Szó, nov. 11./ című írására. Ilyen írás még nem jelent meg ebben a lapban, "csak Funar és Vadim kitalációiban." Egressy nem írta ki, hogy Tőkés László püspök ellen szól olvasói levele. Szilágyi rágalomnak minősítette, hogy Isten házát politikai hordónak használják. /Szilágyi József, Magyaró: Egy elkésett írásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1998. november 26.
A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság alelnöke, Molnár Szabolcs, a Hungarológia Tanszék vezetője háromszéki körutat szervezett a tagság részére. Sepsiszentgyörgyön jelen voltak gróf Mikó Imre szobrának leleplezésénél, jártak Csomakőrösön, Kézdivásárhelyen, Alsócsernátonban és Dálnokon. Hiányolták, hogy Csomakőrösről és Dálnokról nincs tájékoztató anyag. /Bakó Mária: Vissza a gyökerekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1998. november 27.
Emil Constantinescu elnök nov. 25-én Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkárral és a szövetség tagországainak nagyköveteivel találkozott. Leszögezte, hogy Románia számára a NATO-csatlakozásnak nincs alternatívája. Azzal a határozott szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy előrevigye a román tagság ügyét, jelentette ki. Az államfő úgy vélte, hogy Románia teljesíti a belépéshez szükséges feltételeket, beleértve a politikai és gazdasági elvárásokat is. Külön említette meg a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának romániai eredményeit. A román vezetés egyebek között a telefontársaság, a nagybankok és a kőolajfinomítók privatizációjából kíván félretenni a védelmi kiadásokra. Javier Solana a találkozót követő sajtótájékoztatón arra helyezte a hangsúlyt, hogy a NATO a bővítés során továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja. Kifejtette: még nem született. /Emil Constantinescu Brüsszelben. Nincs alternatívája a NATO-csatlakozásnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1998. november 27.
Az RMDSZ közleményt adott ki Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával, ebben tiltakozott a Nagy-Románia Párt által nov. 21-én Kolozsváron megrendezett szabadtéri nagygyűlésen elhangzott sovén, magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások ellen, amelyek nyíltan támadják az ország alkotmányos rendjét, a demokrácia alapvető értékeit, a jogállamiságot. "Rendkívül veszélyesnek és az ország valós érdekeivel szöges ellentétben állónak tartjuk azt, hogy a demokrácia alapelveit, az európai értékeket felvállaló politikai tényezők, elsősorban a koalíciós pártok, az ország alkotmányos rendjén őrködni hivatott intézmények, a kormány, az illetékes minisztériumok, valamint az elnöki intézmény tétlenül szemlélik ezeket a súlyosan alkotmányellenes megnyilatkozásokat. A Nagy Románia Párt elnökének Kolozsváron elhangzott kijelentései egyértelműen kimerítik a nemzeti kisebbségek elleni nacionalista uszítás és gyűlöletkeltés bűncselekményének ismérveit." Az RMDSZ felkéri "Románia főügyészét, az igazságszolgáltatás szerveit, az illetékes minisztériumokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e törvénytelenségek kivizsgálása és a törvényszegők felelősségre vonása érdekében. Ugyanakkor felkérjük Románia elnökét, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelezettségeinek, és foglaljon állást az állambiztonságot, az ország politikai stabilitását és Románia külföldi megítélését súlyosan veszélyeztető folyamattal szemben." /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1998. november 27.
Háromnapos budapesti hivatalos látogatása befejeztével együttműködési megállapodást írt alá nov. 25-én Budapesten Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa és Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Az egyezmény értelmében a felek - többek között - kicserélik tapasztalataikat a középszintű államigazgatási szervek koordinálásáról, illetve a köztisztviselők továbbképzésének formáiról. A két ország közigazgatási hivatalai elősegítik a gazdasági kamarák és az önkormányzatok kapcsolatfelvételét. Utóbbiak együttműködésére példa a Hargita megyei Tusnádfürdő és Budapest XVIII. kerületének szándéknyilatkozata, amelyben egy tusnádfürdői telken az önkormányzatok üdülőt készülnek építeni - tartalmazza a közlemény. /Kovászna megyei kormányhivatal prefektusa Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1998. november 27.
Nov. 26-án háromnapos nemzetközi történelmi szimpózium kezdődött Szatmárnémetiben A román-ukrán kapcsolatok - múlt és jelen címmel. A munkálatokat Riedl Rudolf prefektus nyitotta meg. Neves román, ukrán, magyar és nyugat-európai történészek tartanak előadást az etnoregionális kapcsolatok historikumáról. /Nemzetközi szimpózium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1998. november 27.
A Székelyudvarhelyen működő Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány hagyományt szeretne teremteni azzal, hogy köszöntik az éppen hetvenéves erdélyi magyar írókat. Idén Benkő Samu, Dávid Gyula, Domokos Géza és Szőcs István tölti be ezt az életkort, őket nov. 28-án köszöntik. Az ünnepség után kihirdetik az alapítvány novellapályázatának eredményét. /Nagy nap a szombat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1998. november 27.
1956-os emlékérmet adományozott Göncz Árpád köztársasági elnök a gyergyószentmiklósi Bajkó Mártonnak. Bajkó Mártont 1958-ban ítélték el, mert éltette az 1956-os forradalmat. A börtönből négy év múlva szabadult, súlyos betegen. 1956-ot követően a román kommunista vezetés keményen megtorolta a magyar forradalom melletti kiállást, s csak két-három éve kezdődött meg annak feltárása, hogy Romániában hányan szenvedtek börtönt, kényszermunkát, kitelepítést ezért a magatartásukért. /Bajkó Márton emlékérme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1998. november 28.
November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1998. november 28.
Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./
1998. november 28.
Kovács Csaba képviselő, a Brassó megyei RMDSZ újonnan megválasztott elnöke szeretné a szervezetben megoldani az elmúlt években kiéleződött ellentéteket. /Tóásó Áron Zoltán: Szeretném, ha erősebb RMDSZ-szervezet lenne. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./
1998. november 28.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház dec. 1-jétől 3-ig Budapesten vendégszerepel a Thália Színház Stúdiójában, Euripidész Alkésztisz című szatírjátékával. Az együttes a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi esték keretében mutatkozik be a kassai és a szatmárnémeti társulat fővárosi vendégjátékát követően. /A sepsiszentgyörgyi színház vendégjátéka a Thália Stúdióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./
1998. november 28.
Testes mű, 600 A4-es oldalnyi monumentális munka Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között /Pro Print Kiadó és a Teleki László Alapítvány közös kiadása, 500 példányban Csíkszeredában nyomták. A könyv tanúsítja, hogy egy 4-5000 főnyi magyar falu hogyan csökkent két-három emberöltő alatt 40-50-re. /(Willmann): Csontok és számok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./
1998. november 28.
Gonda László a Bánságból telepedett ki Németországba. Sokszor hazalátogat. Nyáron jelen volt Tusnádfürdőn, a szabadegyetemen. Tusnádfürdőn feltette a kérdést Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, hogy miért nem áll ki Tőkés László tiszteletbeli elnök mellett, amikor annyian támadják és rágalmazzák a püspököt. Választ nem kapott. Gonda hangsúlyozta, hogy az RMDSZ vezetőinek kötelességük lenne kiállni egymás mellett. /Az Olvasó nem érti. Miért Tőkés László? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./
1998. november 28.
Nov. 28-án tartotta Budapesten az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi küldöttgyűlését. A nemzetpolgár - vagyis a magyar nemzet polgára - jogi definíciót javasolta a határon túli magyarok számára Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke az összejövetelen. Atzél Ferenc úgy vélte, hogy a nemzetpolgár kifejezés bevezetésével a határon túli magyarok számos jogosultságot kaphatnának Magyarországon. Székelyhidi Ágoston történész, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetséget 1988. nov. 29-én magyar állampolgárok hozták létre az egyetemes magyarság nemzetpolitikai és kulturális érdekvédelmi szervezeteként. Immár tíz esztendeje jelentetik meg lapjukat, az Erdélyi Tükör folyóiratot. /Az Erdélyi Szövetség jubileumi küldöttgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1998. november 28.
Az Európai Idő Kiadó erdélyi receptek sorozatának kiadását indította el. Napvilágot látott az első kötet: Erdély recepttár 1. Csángó szakácskönyv. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./
1998. november 30.
Három napos romániai, pontosabban regáti látogatása során Torgyán József magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter elsősorban a közben menesztett román kollégával, Dinu Gavrilescu ex-tárcavezetővel folytatott több órás megbeszélést a két ország közötti együttműködés bővítésének, fejlesztésének lehetőségeiről, a kapcsolódó elképzelésekről. Torgyán József hangsúlyozta, hogy a magyar fél konkrét megoldásokra törekedett, azonban megállapodások nem születtek, a két tárcavezető gyakorlatilag semmit sem írt alá. - Mindkét ország érdekeit szolgáló témák kerültek terítékre: az EU-törekvésekben nyújtandó, illetve nyújtható magyar segítség, netán programegyeztetés, vegyes vállalkozások beindítása, elsősorban határokon átnyúló régiós elképzelésekben, biodízeltermelés beindítása, haltenyésztési együttműködés /víztározók kialakításával a magyar-román, illetve az ukrán-magyar határ mentén/, környezetvédő erdősávok létesítése, a fa közös feldolgozása, burgonyatermesztési közös kutatások /Brassó és Csíkszereda bevonásával/, feldolgozók és keményítőgyár beindítása, a konstancai kikötő fejlesztési terveibe való bekapcsolódás, hogy az Adriai-tenger után a magyar áruk a Fekete-tengeren is "kikötőhöz" jussanak. A magyar miniszter szerint a kutatásfejlesztés eredményeit is érdemes lenne megosztani, fokozni a szakképzési együttműködést, s a tavaly aláírt nagyszalontai megállapodást végre konkretizálni kellene, hogy szóba jöhessen a továbbfejlesztés is. Torgyán József hangsúlyozta: rendkívül eredményes volt a bukaresti tárgyalássorozat. A magyar minisztert a magyar gabonára kivetett román védővám kapcsán is faggatták, s ő beismerte: az nem veszélyezteti a magyar-román viszonyt, akkor sem, ha mindkét fél fenntartja álláspontját a CEFTA-egyezmény kapcsán, amit ez idáig csak Magyarország tartott be maradéktalanul. Romániai viszonylatban - vélekedett Torgyán József - áthidaló megoldásokat kell keresni, ám jó lenne, ha Romániában is tudatosulna, hogy minden nemzetközi szerződést, így a CEFTA-megállapodást is illik betartani. /Torgyán József Bukarestben. "Nem kell patikamérleggel mérni". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1998. november 30.
Zsibón gyűltek össze Iliescu pártjának polgármesterei és tanácsosai. Megállapították, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetéért a román-magyar kormányzás téves politikája, az RMDSZ kormányzásban való részvétele a felelős. Felgyorsult az egységes nemzetállam szétesése az RMDSZ szeparatista akciói következtében, állították a gyűlésen. /Fejér László: Új kormányzási programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1998. november 30.
A Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának körülményeit tanulmányozó bizottság nov. 28-i ülésén az az elképzelés alakult ki, hogy ebben az intézményben olyan szakokat kell indítani a magyar és német diákok számára, amelyek más felsőoktatási intézményben nem léteznek. A bizottság a jövő héten véglegesítik a jelentést. Kötő József államtitkár pontosított: a jelentés első fejezete az önálló, államilag támogatott magyar egyetem tervét tartalmazza, a második rész a három - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben - centrumú egyetem alapítására vonatkozik. /Befejezés előtt az egyetemalapító bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
