A Magyarországon zajló parlamenti választás utólagos hatását tekintve a határon túli magyarság számára nem közömbös, szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatában. A püspök nem értett egyet Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésével, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelentene Magyarország szomszédsági politikájára nézve, mert az a megbékélés helyett gyűlölködésre vezetne, s ez a határon túli magyarságra is káros hatással lenne. A - jelenlegi - magyar és román kormányok által hangoztatott "történelmi megbékélés" csak a békesség látszatát takarja. Az igazi megbékélés mindaddig nem jöhet létre, míg a magyarság jogos követeléseit nem teljesítik. Egyébként is, a megbékélésnek nem elsőrendűen a két ország között, hanem a romániai románság és a magyarság között kell létrejönnie. A püspök szerint a magyarországi demokratikus ellenzék "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát". Tőkés László "félrevezetőnek és károsnak" tartja Markó Béla szövetségi elnök azon álláspontját, mely szerint a választásokon tapasztalt alacsony részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt hogy Magyarországon nincsenek igazán nagy társadalmi traumák". /Népszava/. A választástól való távolmaradást valamennyi felelős magyarországi politikai erő kedvezőtlennek mondta. A tiszteletbeli elnök szerint a "vészes abszenteizmus valójában a magyar társadalom válságának és a magyar nemzet politikai kiábrándultságának jellegzetes és aggasztó tünete". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
1998. május 19.
Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj.20./
1998. május 19.
Máj. 19-20-án Bukarestben magyar-román társelnökség alatt tanácskozott a Közép-Európai Kezdeményezés 15 országának félévente ülésező kisebbségi munkacsoportja, amelynek napirendjén a határokon átnyúló együttműködés és a különböző országok állampolgárai közötti - a kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, vallási, kulturális és nyelvi önazonosságának megőrzését szolgáló - szabad kapcsolattartás támogatása szerepel. Győrffy Csaba, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa, a tanácskozás magyarországi társelnöke elmondta, hogy a 14 országot tömörítő Közép-Európai Kezdeményezés e munkacsoportjának feladata az, hogy figyelemmel kísérje az 1994-ben kidolgozott KEK kisebbségvédelmi okmányában foglaltak megvalósulását és tagjai erről folyamatos párbeszédet folytassanak. Románia 1997-ben írta alá a KEK kisebbségvédelmi okmányát és kifejezte készségét, hogy részt vegyen a munkacsoport tevékenységének irányításában. Ennek nyomán alakult ki az az álláspont, hogy a munkacsoport, amelynek több éve magyar elnöke volt, ettől kezdve román-magyar társelnökséggel működjék. Győrffy Csaba szerint ez is egyfajta jelképe a román-magyar együttműködésnek, magyar részről a társelnöki gyakorlat bevezetésének ilyen értelemben tulajdonítanak jelentőséget. Gabriel Micu román társelnök is elismeréssel nyilatkozott a tanácskozásról. A munkacsoport ülésén Románia és Magyarország mellett Albánia, Ausztria, Belarusz, Bulgária, Horvátország, Csehország, Olaszország, Macedónia, Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna illetve az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ és más nemzetközi szervezetek szakértői vannak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21., 22./
1998. május 19.
Pete István az államtitkári kinevezése előtt készült interútban elmondta: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkáraként sok és nehéz feladat hárul majd rá. Foglalkoznia kell a növénytermesztési és állattenyésztési ágazattal, az élelmiszeriparral, a haltenyésztéssel, szabványokkal, mezőgazdasági szolgáltatásokkal, kutatással, agrárpolitikával, a munkáltatók és a szakszervezetek kérdéseivel, az ágazat privatizációjával, és a minisztériumhoz tartozó szakoktatással, elsősorban mindezen tevékenységek szervezésével és menedzselésével. Az államtitkár elmondta, hogy bár egy elhanyagolt gazdasági ágazat sokéves problémáira kell megoldásokat találnia, bízik benne, hogy mint agrárközgazdász, aki ért a piaci és pénzügyi kérdésekhez, helyt fog tudni állni, és többet tehet majd a közösség érdekében, mint csupán városi tanácsos. Mivel Bukarestből nem tud majd foglalkozni az eddig általa vezetett Szesz- és Élesztőgyár ügyeivel, a gyár vezetését az egyik igazgatóra bízza - folytatta Pete -, csupán a vezetőtanács elnöki beosztását tartja meg, amit választás útján nyert el, vezérigazgatói beosztása pedig fel lesz függesztve mandátuma lejártáig. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./
1998. május 19.
A román kormány törvénytervezetet fogadott el a regionális fejlesztésről. A Rompres által részletesen ismertetett dokumentum meghatározza ennek intézményes kereteit, elveit, céljait, eszközeit. A kormány rendkívüli ülésen fogadta el a tervezetet, amelyet az tett szükségessé, hogy az EU által e célra biztosított pénzügyi támogatás érvényét veszti, ha a fogadó országban nincs megfelelő intézményes struktúra és hasonló célokat szolgáló pénzügyi alap, szabályozás. A határidő a napokban jár le. A tervezet értelmében az ország egyes régiói közötti fejlődésbeli különbségek megszüntetésére több megye fejlesztési övezeteket hozhat létre, megfelelő dokumentációval pedig azt is kérhetik, hogy térségüket kedvezőtlen helyzetű övezetnek minősítsék. A fejlesztési és a kedvezőtlen helyzetű régiók fejlesztési tanácsokat, illetve alapokat hoznak létre, az utóbbiakat a költségvetés, nemzetközi szervezetek és más források finanszírozzák. Létrehozzák a regionális fejlesztés országos tanácsát, ügynökségét és pénzalapját is. /MTI/
1998. május 20.
Máj. 20-24-e között Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Pécsi Ferenc képviselő és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa részt vesz Prágában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEV) 43. kongresszusán. A tanácskozás napirendjén szerepelnek: - a kétoldalú alapszerződések szerepe a nemzeti kisebbségek védelmében, - a nemzeti kisebbségek szerepe a nemzetközi együttműködésben és az európai integrációban, - a nemzeti kisebbségek európai intézményekben való képviseletének kérdései. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./
1998. május 20.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának Oktatási Bizottsága május 20-án a kormánypalotában tartotta soros ülését. A tanácskozásra, amelyen a nemzeti kisebbségek oktatásának legégetőbb kérdéseit, az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek romániai honosíttatását tárgyalták meg, a nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselőin kívül az érintett minisztériumi igazgatóságok, megyei tanfelügyelőségek és parlamenti képviselők is részt vettek. Miután az Oktatásügyi Minisztérium Ekvivalencia Irodájának tanácsosa ismertette a honosítás jelenlegi módját, a jelenlevők egyöntetűen az eljárás egyszerűsítését kérték. Az erre vonatkozó javaslatot Kötő József, az RMDSZ frissen kinevezett oktatási államtitkára továbbítja Andrei Marga miniszternek. Javaslatunk az, hogy a nemzeti kisebbségek anyaországaival Románia mielőbb kösse meg a kétoldalú Ekvivalencia-egyezményt, és ennek mellékleteként dolgozza ki azt a standardot, amely az intézményekre lebontott, elismerhető szakok/képzések jegyzékét tartalmazza. Ezen túlmenően, az egyezménynek biztosítania kell a lehetőséget azoknak a szakoknak az elismerésére is, amelyek esetében egyik vagy másik országban nincs képzés, de társadalmi fontosságuk indokolja a honosítást. Az oktatási reform, a kerettanterv a szakmai színvonal felemelésének alapfeltétele, a kisebbségeknek ebből kimaradni újabb leszakadást/lemaradást jelentene. A tanácskozás résztvevői, a kerettanterven belül, az anyanyelvi oktatás helyét és szerepét keresték és határozták meg. Erre vonatkozóan arra a következtetésre jutottak, hogy az anyanyelvi (anyanyelv és irodalom) oktatásnak a kötelező tantárgytömbbe, megfelelő óraszámmal kell bekerülnie, még abban az esetben is (a magyartól eltérő kisebbségeknél), ha nem anyanyelvű iskolában tanul a gyermek. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Polgári Fórum Szenátusa (tagjai egyetemi tanárok) a Curentul c. napilap május 19-i számában Az etnikai elszigetelődés veszélye az oktatásban címmel nyilatkozatot tett közzé, a tanügyi törvény módosítására vonatkozó 36-os kormányrendelet néhány, a kisebbségek nyelvén folyó oktatás korlátozását feloldó cikkelye ellen. Az egyetemek közül a Bukaresti Egyetem, a brassói Transilvania Egyetem, a temesvári Nyugati Egyetem, a Craiovai Egyetem, a konstancai Ovidiu Egyetem, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem is csatlakozott a fórum nyilatkozatához. A Kisebbségi Tanács Oktatási Bizottsága az említett fórum nyilatkozatával kapcsolatban Nyilatkozatot fogadott el. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az NKT 1997. november 12-i plénuma támogatta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet eredeti változatát, és ezt az álláspontot az NKT Oktatási Bizottsága is megerősítette 1998. február 13-i közleményében. E dokumentumokat - mutat rá a Nyilatkozat - nyilvánosságra hozták, és megküldték a Parlament illetékes szakbizottságainak és az Oktatási Minisztériumnak. Mivel az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás alkotmány által szavatolt megőrzésének, fejlesztésének és kifejezésének egyik legfőbb eszköze az oktatás, ezért egy demokratikus államban egy ilyen nagy horderejű törvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor nem lehet eltekinteni az ország lakosságának 10,5 százalékát kitevő és a kérdésben közvetlenül érintett nemzeti kisebbségek jogos elvárásaitól - hangsúlyozza az NKT Oktatási Bizottságának Nyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1268. sz./
1998. május 20.
A gazdasági átalakítás felgyorsítása kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatási helyzetet Romániában és az év végére az egymillió főt jóval meghaladó munkanélküliséget eredményez - jelentette a Rompres a bukaresti kormány 1998-as költségvetési tervezetéből idézve. A tervezet szerint az 1998-as gazdasági program megvalósításának következményeként 1998 végére 1,1 millióan lesznek munka nélkül Romániában, szemben a múlt év végi 881 ezerrel. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta 11,2 százalékra emelkedik az 1997 végi 8,8 százalékról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1998. május 20.
A kommunisták hatalombiztosító feladatuknak tekintették a magyar nemzetet öntudatától, szellemi egységétől megfosztani. Ezért támadták a leszakított nemzetrészek autonómiapolitikáját és most az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán, írta Borbély Imre. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a magyar állampolgárság automatikus kiterjesztésére. A magyarság megállapításához a német joggyakorlat szolgálhat mintául. A németséghez tartozást 25 % német vérhez, a német nyelv ismeretéhez, a németség vállalásához kötik. Vannak már példák: Izrael az állampolgársághoz való jogot szigorúan /az anyai ágon/ vérséghez köti, de alanyi jogként kiterjesztette a világon élő minden zsidóra. Az MVSZ választmánya márc. 5-i ülésén úgy döntött, hogy az állampolgárságról való elképzelést az új kormány és új parlament elé fogja terjeszteni. Azért nem előbb, hogy ez ne váljon a választási kampány témájává. Ezen döntés ellenére a sajtó egy része szenzációként röppentette fel a kettős állampolgárság igényét. Kovács László külügyminiszter azonnali reakciója megerősíti azt a feltételezést, hogy ezt a témát az MSZP akarta sajtókampányába integrálni. Kovács László elutasító magatartását durva félretájékoztatásra építette. "A csatlós média és klienspolitikusok /Erdélyben pl. Verestóy és Frunda pénzember-szenátor/ nem tettek egyebet, mint megismételték és sulykolták Kovács László április 6-i tételeit." Borbély Imre sorra megcáfolta Kovács László elutasító érveit. /Borbély Imre: Ki tudja meddig... /Egy politikai félrevezetés dimenziói./ = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1998. május 20.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója máj. 20-án sajtóértekezleten kommentálta azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap közölt Ellie Nassar arab cigaretta- és fegyvercsempész testvérével 1992 végén folytatott beszélgetéséről. A beszélgetés Brassó-Pojánán zajlott le. Magureanu azért volt hajlandó találkozni a bebörtönzött csempész testvérével, mert azt közölték vele, hogy az illető az állambiztonságra nézve fontos információkról szeretné tájékoztatni a csempészetről. A volt titkosszolgálati főnök az Evenimentul Zileiből tudta meg, hogy a beszélgetést lehallgatták. Magureanu megerősítette, hogy a beszélgetést követően az ő közbelépésére bocsátották szabadon a szóban forgó csempészt, miután az 3 millió dollárt fizetett, és ezzel - Magureanu szerint - megtérítette a román államnak okozott kárt. Magureanu mindarról, ami tudomására jutott, tájékoztatta az illetékeseket, beleértve az ország akkori elnökét, Ion Iliescut is. /Mindenki tudta? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1998. május 20.
Resicabányán a helyi RMDSZ-székházban Szombati Szabó István Olvasókör néven hagyományápoló egyesület megalakulását mondta ki 27 alapító tag. Megyei szinten kívánnak működni, hogy minél több helységben elinduljon az irodalmi-kulturális tevékenység. Központjuk - a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szel történt megegyezés értelmében - a Resicabányán levő RMDSZ-székház. /Hagyományápoló egyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1998. május 21.
Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke újabb állásfoglalást hozott nyilvánosságra, ebben reagált Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatára. Tőkés László visszautasította az ügyvezető elnök rendreutasító "RMDSZ-cenzori megnyilvánulását". Takács Csaba nyilatkozatában elhatárolta magát Tőkés püspök magyarországi választásokkal kapcsolatos kijelentéseitől, arra figyelmeztetve, hogy az RMDSZ hivatalos állásfoglalása szerint a szövetség egyenlő közelséget kíván fenntartani az összes magyarországi demokratikus párttal. Tőkés László a régi időkre emlékeztető beidegződésnek tartja, hogy "a "hivatalos" RMDSZ-nómenklatúra nevezett vezető képviselője véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tiszteletbeli elnökét". Tőkés László válaszában feltette a kérdést: "Horn Gyula miniszterelnöknek szabad nyilatkoznia a határon túli magyarokról a választások idején Erre válaszolni viszont beavatkozás? Markó Bélának szabad nyilatkozni a választással kapcsolatban, mástól viszont ez beavatkozás". Tőkés László nyilatkozatában hangsúlyozta: "A határon túli magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tőkés László nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy nem kíván személyes polémiát folytatni a szövetség tiszteletbeli elnökével, akinek állásfoglalásait a szövetségen belüli belső pluralizmus megnyilvánulásának tekinti. Érdemben azért nem kíván vitatkozni a tiszteletbeli elnökkel a választások lezárása előtt, mert ez maga is a magyarországi választási kampány befolyásolásának egyik formája lenne és mert nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viták begyűrűznének az RMDSZ-be. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: úgy gondolja, a magyarországi szavazók külső beleszólás nélkül is megfelelő bölcsességgel fognak választani a versengő pártok közül, figyelembe véve azok programjában a határon túli magyar nemzeti közösségekre vonatkozó elemeket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1998. május 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László május 18. és 20-i nyilatkozataira reagálva kijelentette: "Nem értem, hogy miközben Magyarországon természetes módon zajlik a választási kampány és vita", "miért kellene nekünk is kampányvitát folytatnunk az RMDSZ-en belül. Markó nem értett egyet azokkal az érvekkel, amelyekkel Tőkés püspök ismételten bírálta a szövetség vezetőségét, hozzátéve, hogy sohasem próbált meg beleszólni a magyar belpolitikai életbe, ugyanakkor egyetértett a Takács Csaba ügyvezető elnök által már hangoztatott elvvel: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a magyar demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
1998. május 21.
Hírszolgáltatási szerződést kötött nyolc, határon túli magyar nyelvű napilappal a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A megállapodást Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke és a lapok főszerkesztői, illetve képviselői írták alá a hírügynökség budapesti székházában. Az MTI öt éve nyújt hírszolgáltatást a magyarországi Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, a temesvári Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című lap, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a Csíkszeredán kiadott Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, az Újvidéki Magyar Szó, valamint az ungvári Kárpáti Igaz Szó számára. A határon túli magyar napilapok műholdon keresztül, a magyarországi szerkesztőségekkel egyidőben jutnak hozzá a híranyagokhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1998. május 21.
Székelyudvarhely város polgármesterének, alpolgármesterének, városi és megyei önkormányzati képviselőinek, valamint a magyar történelmi egyházak képviselőinek közös elhatározásával máj. 21-én megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület. Az egyesület célja, hogy a város lakosainak elvárása szerint a csereháti kisegítő iskola végső megoldásából nem maradhat ki Székelyudvarhely városa. A cél megvalósításához pénzintézeti számlaszámot nyitottak, hogy mindenki hozzájárulhasson a város e nagy gondjának megoldásához. A Csereháti Iskoláért Egyesület vezetőtanácsa: Szász Jenő polgármester az elnök, Kovács Sándor római katolikus főesperes az alelnök, Szőke László önkormányzati képviselő, a Csereháti Bizottság elnöke a titkár. A tagok: Sófalvi László alpolgármester, a városi RMDSZ elnöke, Hegyi Sándor református lelkész, Kedei József unitárius esperes, Derzsy András önkormányzati képviselő. /Felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
1998. május 21.
1977-1984 között - ameddig engedélyezték - Garda Dezső rangos történelmi konferenciákat szervezett Gyergyószentmiklóson. 1992-től 1994-ig minden esztendőben, azóta kétévenként sikerült megszervezni a történészek találkozóját a városban. Garda Dezső rangos történészeket hív meg a konferenciákra. Máj. 21-én kezdődik az 1848-as szabadságharcra emlékező konferencia, az előadók között van - rajta kívül - dr. Egyed Ákos, dr. Tüdős Klára /Bukarest/, dr. Demény Lajos /Bukarest/ és több magyarországi történész. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
1998. május 21.
Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai tudományosságnak két lábon kell állnia, egyrészt az EME-re, másrészt az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra támaszkodva. A multikulturális elmélet mögött kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének gondolata húzódik meg. Abodi Nagy Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar népművészet elindult a többségibe való beolvadás útján. Az EME taglétszáma 1994-ben 1789 fő volt, jelenleg 3170, a növekedés az egyetemi hallgatók beiratkozásának tulajdonítható /a taglétszámból 1348 egyetemista/. Az EME tevékenyen működő ifjúsági szervezetei: a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete /KOMATE/, a biológia szakos hallgatók ÖKO-STÚDIUM csoportja, valamint a földrajz és geológia szakosok /GEKKO/ csoportja. Az EME két könyvtára a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-, irodalom- és történettudományi szakkönyvtár mellett az EME-házban van a Természettudományi és Matematikai Szakosztály szakkönyvtára. /Kiss András: Változatlanok az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1998. május 21.
Máj. 21-én a parlament költségvetési vitájában megszavazták, hogy a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal költségvetése 13 milliárd lej lesz. A mintegy másfél millió dollárnak megfelelő összeg a nemzeti kisebbségi szervezetek nem politikai tevékenységének támogatására, a kisebbségi sajtó, könyvkiadás segítésére szolgál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23-24./
1998. május 21.
Romániában május 20-ig a munkanélküliek aránya 9,2 százalékra csökkent az egy hónappal korábbi 9,5 százalékról - közölte csütörtökön a munkaügyi minisztérium. A minisztérium szóvivője azt mondta, hogy május 20-án 923 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, közel hármnegyedük csak kétkezi dolgozóként lenne foglalkoztatható. /MTI/
1998. május 22.
Máj. 22-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A testület elemezte a titkosszolgálatok működését. A tanács arról döntött, hogy a belügyminiszternek fel kell oszlatni a hatáskörébe tartozó titkosszolgálatot, a 0215-ös katonai egységet, amely 1990-ben alakult meg. Ugyanakkor a belügyminiszter létre fog hozni egy külön szolgálatot a korrupciós és más törvénysértő esetek kivizsgálására, amelyek belügyi alkalmazottakat érintenek és a rendőrség körében egy felderítő részleget létesítenek. Az őrzőszolgálat vagy testőrszolgálat /SPP/ nevű titkosszolgálat létszámát 23 %-kal csökkentik, s tevékenységét két héten belül átszervezik. Kiszivárgott hírek szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács támogatja az amerikai Bell Helicopters Dracula típusú helikopterének romániai gyártását. /Feloszlatott titkosszolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
1998. május 22.
Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1998. május 22.
Máj. 22-én ülésezett a Csíkszeredán a városi tanács. Elvi döntés született arról, hogy a művelődési házban megalakuljon a város hivatásos színtársulata. Régi vágya ez a városnak, a terv megvalósulását a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti társulat is támogatja. A színház dokumentációjának elkészítésével Erdei István alpolgármestert bízták meg. /Ambrus Edit: Színháza lesz Csíkszeredának. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
1998. május 22.
Gál Éva Emese készített interjút dr. Garda Dezső RMDSZ-képviselővel a képviselőház állandó bürójának nemrégiben benyújtott közbirtokossági törvényről. Garda Dezsőnek oroszlánrésze volt a törvénytervezet megalkotásában. A képviselő elmondta: sokat késett a tervezet benyújtása, ugyanis - bár a törvényre égető szükség van - ennek "RMDSZ színekben nem lett volna esélye". A tervezet a közösségi földek, a közbirtokosság, az urbariális határföldek, az egyházközösségi földek, valamint a Moldvában, Olténiában, és Munténiában gyakori parasztközösségi földek jogi helyzetét szabályozza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1998. május 22.
Resicabányán az RMDSZ-székházon levő feliratot ismeretlenek eltávolították a télen. Most a szervezet új táblát helyezett el a székház bejáratánál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1998. május 23.
Máj. 23-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői. Az egyik téma az új nyugdíjtörvény volt, illetve ennek következményei az egyházak önálló nyugdíjpénztáraira. Másfelől a kormányprogram teljes fizetést biztosít a lelkészek számára. A gyűlésen az egyházfők fenntartásaiknak adtak hangot ezzel kapcsolatban. Elsősorban azért, mert ilyenformán az állam bármikor beleszólási jogot követelhet a lelkészek tevékenységébe. Az egyházfők a Bukarestből érkezett V. Anghelescu államtitkárnak ismét felvetették: hagyják az egyházak ügyvitelét magyarul vezetni, amelyre különben törvényes garanciák vannak. Ennek ellenére sorra megbüntetik az egyházközségeket a magyar ügyvitelért. A magyar egyházi vezetők tiltakoztak román egyetemi tanárok közreadott nyilatkozata miatt, amelyben a 36-os sürgősségi kormányrendelet anyanyelvi oktatással kapcsolatos részeit bírálták. /Magyar történelmi egyházfők tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
1998. május 23.
Május 23-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban találkoztak az alakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő Művelődés /Kolozsvár/ szerkesztői és barátai. Szabó Zsolt főszerkesztő vázolta a folyóirat történetét. Bemutatták az erre az alkalomra készült Művelődés-antológiát /A közművelődés szolgálatában, szerkesztette Gábor Dénes és Szatmári László/, melynek anyaga a lap 1990 és 1994 közötti keresztmetszetét adja. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországnak támogatni kell a határon túli magyarok szellemi életének stratégiailag fontos fórumait /így a folyóiratokat is/ és nem helyi kuratóriumokra /érdekekre/ kell azok támogatását bízni. /Szatmári László: Ötvenéves a Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
1998. május 23.
Máj. 23-án Gyergyóalfaluban megünnepelték az azt, hogy legalább 400 éves a helyi iskolai oktatás. Írásos adatok bizonyítják, hogy 1597-ben Mihály deák volt az iskolamester Gyergyóalfaluban. Az évforduló alkalmából először megkoszorúzták az iskola elhunyt tanítóinak sírjait. Az ünnepi szentmise után iskolatörténeti előadások hangzottak el, majd leleplezték a falu központjában Domokos Pál Péternek, az iskola nagy tanítójának mellszobrát, Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A Sövér Elek Ipari Szakközépiskola falán emléktáblát helyeztek el. /400 éves a gyergyóalfalvi iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
1998. május 23.
A román televízió az új kormány névsorának ismertetése után két állami hivatalnokokból álló csoport bűntetteiről is beszámolt. Az egyik a Németországba akkreditált román diplomaták esete, akik román zsebtolvajok számára jó pénzért hamis útleveleket állítottak ki, a másik az egyetemi felvételi tételek múlt évi kiárusításában közrejátszó magas rangú rendőrök ügye. Az adásban sugallt ítélet az, hogy Románia gyakorlatilag kormányozhatatlan. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt által meghirdetett morális reform elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ország ismét kormányozhatóvá váljon, vallja írásában Bíró Béla. Azonban a parasztpártiakkal vitatkozó Demokrata Párt elnöke, Petre Roman ugyanezen az estén a morális megtisztulás, vagyis a jóvátételnek, a szekuritátés dossziék ügyének és az 1989-es gyilkosságoknak a napirenden tartását minősítette reformellenes időpocsékolásnak. Nem véletlen, hogy a parasztpárti-demokrata konfrontáció mindvégig erkölcsi kérdések körül zajlott. A Demokrata Párt törzsgárdája a korábbi kommunista elit fiatal, jobbára nyugati egyetemeken végzett szakembereiből verbuválódott, ők gyors privatizációt szeretnének, a parasztpártiak viszont átgondoltabb, méltányosabb, a kártérítéseket is felölelő privatizáció akarnak. /Bíró Béla. A reform erkölcse vagy az erkölcs reformja? = Magyar Hírlap, máj. 23./
1998. május 23.
A TIBCO'98 bukaresti nemzetközi fogyasztásicikk-vásáron sajtóértekezleten mutatkozott be a magyar pavilonban jelen lévõ 11 cég. A 160 négyzetméteres kiállítási területen a Morton Kft., a TVK Rt., a Sany Kft., a Pick Szeged Rt., a Budai Hengermalom Rt., a Color-lux Kft., a Ringatex Kft., a Pécsi Gabona Rt., a Hajdúsági Gabonaipari Rt., a Farbo Kft., a Levi-King Kft. mutatja be termékeit a Samling Exhibitions Co. szervezésében. Több vállalat képviselõi szóltak romániai értékesítési terveikrõl. Molnár Lajos, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda képviselõje elmondta, hogy miután a tavalyi forgalom csaknem 500 millió dolláros, sõt román kimutatások szerint a félmilliárd dollárt is meghaladó volument ért el, ami az 1990. évinek két és félszerese, idén az elsõ negyedévben a forgalom idõarányosan tovább nõtt. A Romániába irányuló magyar kivitel március végéig elérte a 110 millió, a Magyarországra irányuló román szállítások volumene a 44 millió dollárt. A növekedés elsõsorban a CEFTA-megállapodás életbe lépésének köszönhetõ. /MTI/
1998. május 24.
Máj. 24-én este Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz megnyerte a választásokat. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy Antall József néhai miniszterelnökhöz hasonlóan ő is 15 millió magyar miniszterelnöke lesz-e, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. /A Fidesz vállalja a kormányzást. = Népszabadság, máj. 25./ A Magyar Szó pontosan idézett, amikor beszámolt a sajtótájékoztatóról. Orbán Viktor egy újságíró kérdésére válaszolva kijelentette: "a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a magyar nemzet része lesz". /Magyar Szó (Újvidék), máj. 26./
