Dr. Indig Ottó, a Sulyok István Főiskola tanára A magyar irodalom vázlatos története /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című tanulmánykötetét elsősorban főiskolai hallgatók számára készítette, de nem csak ők forgathatják a könyvet haszonnal. A könyv bemutatóján Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy hézagpótló munkáról van szó, hasonló évtizedek óta nem került a hazai magyar könyvpiacra. /Kevesen olvasnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 8.
Ötödik születésnapját ünnepelte a DUMA /Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete/ Torockón, a máj. 28-31-e közötti találkozón. Megválasztották a DUMA új elnökének Katona Mihályt, a Csiky-Csuky /Arad/ diáklap szerkesztőjét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
1998. június 8.
A Pallas-Akadémia /Csíkszereda/ két könyvújdonsága. Sütő András Hargita vadászkalandok - Igaz mesék, csodás történetek, Antal Imre Idegenben című kötete a svédországi magyar szórvány történetőről szól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún.9./
1998. június 8.
Jún.7-én, pünkösd utáni első vasárnapon immár hagyományosan Rétyen találkoztak Székelyföld fúvósai. A helybeli Kelemen Antal vezette együttes tevékenységével lett ez a találkozó a vidék seregszemléje. A fúvósok felléptek Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. /Fúvós seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 8.
Jún. 7-én Szatmárnémetiben Dsida Jenő szobra előtt a költőre emlékeztek, halálának 60. évfordulóján. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és a helyi Kölcsey Kör szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 8.
Jún. 9-én Budapesten megalakult Magyar Művelődési Társaság, amely az országban és a határokon túl működő magyar kulturális közösségek támogatását tűzte ki célul. A tudományos kollégiumok, valamint a művelődési egyesületek közötti kapcsolatok kialakulásának segítését, megtartását vállalták egyik feladataként. Különös figyelmet fordítanak a hagyományápolásra, ennek érdekében művelődési, népművészeti, honismereti országjárásokat és vándorgyűléseket szerveznek. A mintegy 50 taggal induló egyesület 12 tagú elnökséget választott. Elnök: Jankovics Marcell filmrendező, társelnök Zombori Ottó csillagász, titkár Fábryné Márk Anna, a Fővárosi Művelődési Ház munkatársa lett. Az elnökség további tagjai: Földiák András, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Juhász Judit, a Magyar Rádió alelnöke, Makovecz Benjámin grafikusművész-műfordító, Sebő Ferenc, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Szakály Ferenc történész-akadémikus, Szemadám György festőművész, Varga Domokos író, Vekerdy Tamás pszichológus és Zelnik József, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke. /Magyar Művelődési Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1998. június 10.
Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./
1998. június 10.
Emil Constantinescu elnök amerikai látogatása jún. 10-én ért véget. James Carew Rosapepe, az USA bukaresti nagykövete közleményben fejezte ki elégedettségét az államelnök amerikai útjával kapcsolatban. Kiemelte, hogy Constantinescu objektív tájékoztatást nyújtott a romániai helyzetről, amelyet a különböző körök, köztük a román-amerikai vagy zsidó szervezetek pozitívan értékeltek. A Román-Amerikai Fórum elégedetten nyugtázta Emil Constantinescu nyilatkozatát: a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a külföldre szakadt románságnak állandó képviselője legyen a román törvényhozásban. - Emil Constantinescu júliusban ismét washingtoni látogatásra indul. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1998. június 10.
A Szilágy megyei RMDSZ jún. 7-én tájékoztató fórumot tartott, melyen Markó Béla is részt vett. Markó elmondta, hogy jelen volt a Fidesz kongresszusán, melyre a határon túli magyar szervezetek vezetőit is meghívták. Az RMDSZ leltárra kényszerül, mert a másfél másfél esztendőben eredmények is felmutathatók, de ez az időszak tele van be nem tartott ígéretekkel. A sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ jó kormányprogram összeállításához járult hozzá, de most a kérdés az: a partnerek hajlandóak-e halogatás nélkül együttműködni. Többen felvetették az önálló magyar egyetem ügyét /Fejér László: Leltárra kényszerül az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó, jún. 10./
1998. június 10.
A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/.
Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését.
A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./
1998. június 10.
Csíkszeredában mindenki összefogott azért, hogy a városnak legyen önálló színháza. Ferenczes István költő az elsők között állt a kezdeményezés mellé. Üzletemberek is felajánlották segítségüket, Csedő Csaba István polgármester és a megyei vezetők is támogatta a tervet. Az intézmény székhelye a régi művelődési ház lesz. A színházalapítás szándékát helyeselte Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Szentgyörgyi István tagozatának vezetője is. A végzős évfolyam a városban tartotta vizsgaelőadását. Felkérték a végzősöket, hajlandók lennének-e Csíkszeredára, az induló színházba szerződni. A fiatalok egy hónapot kértek a válaszadásra. /Forró Miklós: Színháza lesz Csíkszeredának? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1998. június 10.
Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1998. június 10.
A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1998. június 10.
Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke június 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a HTMH a Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyarság helyzetéről három kötetből álló sorozatot jelentetett meg magyar, angol és francia nyelven. A kiadványok szükségességét indokolva utalt arra: az elmúlt évben megnövekedett az érdeklődés a hivatalnál az Európai Unió és a NATO részéről a korrekt és tárgyszerű adatok iránt. - Ezek a füzetek olyan hátteret biztosítanak, hogy a lehetséges félreértések elkerülhetők legyenek - mondta Törzsök Erika. A kiadványokban közlik az adott országok általános adatait, rövid történelmi összefoglalóját, a magyar közösségek népességi jellemzőit, gazdasági és történelmi helyzetének áttekintését. Külön fejezetet szentelnek jogi helyzetüknek, ezen belül a kisebbségi jogok szabályozásának, az ottani politikai pártoknak és érdekvédelmi szervezeteknek, továbbá a civil társadalom, az oktatás, a vallásgyakorlás és a média jellemzőinek. A füzetekben térképekkel szemléltetik az ország etnikai összetételét, a magyar közösségek elhelyezkedését. A HTMH a tervek szerint a jövőben rendszeresen, félévenként készít újabb jelentéseket - együttműködve az adott területek szakembereivel - az egyes témákban. A köteteket eljuttatják a magyarországi parlamenti pártok vezetőihez, határon túli szervezetekhez és az Európai Unióhoz. A jelentések az Interneten, a hivatal honlapján is olvashatók. Ezeket előreláthatólag az adott országok nyelvén is kiadják a későbbiekben. A bemutatott kötetek magyar nyelven ötszáz, angolul nyolcszáz, franciául pedig három-háromszáz példányban jelentek meg. Várhatóan azonban külön füzetet tesznek majd közzé a "kis kisebbségekről", azaz például a Horvátországban és Szlovéniában élő magyar közösségekről. Hamarosan olyan összefoglaló kiadványt is közreadnak, amely egyetlen kötetben mutatja be valamennyi határon túl élő magyar közösség helyzetét. /Jelentések a határon túli magyarok helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ Az intézmény körülbelül három hónappal ezelőtt készített hasonló összeállítást a délszláv térségben élő magyarok helyzetéről, ezért most nem jelentetett meg ismét összefoglalót erről. /MTI/
1998. június 11.
A kormány jún. 11-i ülésén eltörölte a Vacaroiu-kabinet által bevezetett 1994/812. számú, benzinilletékre vonatkozó határozatot. Mint ismeretes, e határozat értelmében - évi egyszeri utazás kivételével - minden gépkocsival külföldre távozó állampolgár a határ átlépésekor a gépkocsi tartályának megfelelő benzinmennyiség árának 250%-át volt köteles lefizetni. Ezt az alapvető emberi jogokat súlyosan sértő és a gyakorlatban diszkriminatív módon - különösen az ország nyugati határán - alkalmazott rendelkezést az RMDSZ kezdettől fogva bírálta, és megszüntetését többször is szorgalmazta. Az időközben még a Vacaroiu-kormány által módosított rendelkezés ugyan már negyedévenkénti egy utazást illeték lefizetése nélkül lehetővé tett, ennek ellenére alapjában véve jogtipró maradt, ezért törlését az RMDSZ - már a kormánykoalíció tagjaként - nem szűnt meg szorgalmazni. A határozat azonnali hatállyal érvényes, tehát június 11-től többé nem kell benzinilletéket fizetni a gépkocsival külföldre utazóknak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. - 1283. sz./
1998. június 11.
Jún. 11-én Kolozsváron ülést tartott az RMDSZ egyetemi szakemberekből álló Felsőoktatási Tanácsa. A tanácskozáson az önálló állami magyar egyetem létesítésével összefüggő kérdésekről folytattak eszmecserét, különös tekintettel a június 15-ig a parlamenthez beterjesztendő vonatkozó törvényjavaslatra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. -1283. sz./
1998. június 11.
A politikai alakulatok elnökei és a miniszterelnök megállapodtak abban, hogy június 25-ig véglegesítik a jelentést az oktatási törvény módosítására vonatkozó 36-os sürgősségi kormányrendeletről; a Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémián magyar tannyelvű zenepedagógia részleg létesül, még ebben a hónapban; a kormány létrehoz egy bizottságot, mely "felbecsüli egy állami magyar egyetem létrehozásának a módozatait"; és a kormány még júniusban elfogadja "a magyar egyházi és közösségi tulajdonba tartozott egyes ingatlanok visszaadásához szükséges jogszabályt". A lapkommentárok igencsak ellentmondásos képet festenek a tegnapi megegyezés lényegéről és annak esetleges hatásairól. A kolozsvári magyar napilap címe szerint "Nem derült ki: van-e politikai akarat az egyetem létrehozására". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós pártok vezetői közül egyik sem kérdőjelezte meg az önálló magyar egyetemhez való jogot. /Szabadság (Kolozsvár), jún.11./
1998. június 12.
Az volt a kérdés, lesz-e magyar egyetem, ezért volt fontos a június 10-i koalíciós csúcs, melyről közleményt adtak ki. Megkezdődött a közlemény értelmezése. Cseke Gábor vezércikkében Markó Bélát kérdezte a megegyezés hátteréről. "A vita mondhatni heves volt", mondta Markó Béla, a tanügyminiszterrel a vita a multikulturális modellről folyt. A szövetségi elnök szerint ez a modell azért hamis, mert "mi, magyarok mindig másodrendű, alárendelt szerepbe lennénk kényszerítve. Multikulturalitása nem a kultúrák és nyelvek egyenlőségén, hanem azon alapszik, hogy a magyarok a helyettesek, a beosztottak, az alárendeltek, így minden lépésükhöz ki kell kérnünk a többség véleményét." A közlemény nem szólt arról, hogy Kolozsváron legyen a magyar egyetem. Markó Béla szerint arról majd a bizottság fog tárgyalni. /Cseke Gábor: A vita mondhatni heves volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1998. június 12.
Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa, hogy ajánlásokat tegyen a kolozsvári önálló magyar egyetem létrehozásához szükséges törvénytervezetre. Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban beszámolt az üléséről. A jelenlevő szakemberek megtették az ajánlásokat a minőségi oktatást szavatoló egyetemi struktúrára, de a törvénytervezet ezutáni sorsáról "a politikai vezetés dönt majd", mondta Kötő József. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy az ülésen kialakult az a nézőpont, hogy a törvénytervezet elfogadásának folyamata "párhuzamosan kell hogy haladjon az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadásával". A tegnap megfogalmazott tanácsi felsőoktatási javaslatok "mintegy szintézisei a már létező három törvénytervezetnek" és minden bizonnyal "előre fogják lendíteni az ügyet" ? vélte Kötő. A június 10-i koalíciós tanácskozáson elfogadott állásfoglalásban pozitívum, hogy "először jelent meg hivatalos dokumentumban is megfogalmazva az önálló magyar egyetemhez való jogunknak az elismerése", állapította meg Kötő József. Kételkedésének is hangot adott az állásfoglalásban foglaltak megvalósítását illetően. "Ha viszont valóban betartják az ígéreteket, akkor ez nagyon jelentős előrelépés lehet kisebbségi létünk problémáinak megoldásában."- jelentette ki, de hozzátette: amennyiben nem valósul meg az ígéret, akkor az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia a koalíció rendszerét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12.
1998. június 12.
Andrei Marga oktatási miniszter részt vett a koalíciós pártok vezetőinek négypontos megállapodásának meghozatalában, másnap azonban külön álláspontját hozta nyilvánosságra közleményében. Eszerint a legfontosabb az oktatás általános reformja, ez megoldást fog hozni a problémákra. Az etnikai asszimiláción, illetve etnikai szeparáción alapuló megoldások károsak, csak a multikulturális struktúrák jelenthetnek megoldást. Marga már nem tett említést sem az önálló magyar nyelvi fakultásról, sem a zeneszakról, sem az önálló magyar egyetemről. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1998. június 12.
Fülöp G. Dénes, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke jún. 6-án kelt nyílt levelében bejelentette, hogy lemond alelnöki tisztségéről, amint ezt alelnök elődei is sorra megtették /Kató Béla, Vetési László, Böjte Csaba/, tiltakozásul Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ugyanis Dobos Lászlónak ítélték oda, ez ellen Patrubány Miklós, a VET elnöke tiltakozott. Fülöp G. Dénes ezzel nem ért egyet, a VET-nek nem kell előzetes beleegyezést adni a díjhoz. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1998. június 12.
Jún. 7-én, vasárnap népművészeti kiállítással zárult a Bánffyhunyadon a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség háromnapos találkozója. A szervezet tanácskozásán a székely, a kalotaszegi és az anyaországi művészek tapasztalatcseréje zajlott. /Hagyományőrző kiállítás nyílt Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár),jún. 12./
1998. június 13.
Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója elutasította a kormány döntését, hogy magyar tagozat induljon az akadémián, mert az szerinte etnikai megkülönböztetést jelentene a zenei képzésben.. Az akadémia román többségű szenátusa 1995 óta már többször elutasította a magyar tanárok és diákok erre irányuló kérését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1998. június 13.
A román Főiskolai Alma Mater Szövetség Szakszervezete közleményben ellenezte a magyar egyetem létrehozását. Az RMDSZ követelése úgy is értelmezhető, hogy a kisebbség nem hajlandó az állam nyelvén végezni a főiskolát, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1998. június 13.
Ioan Mircea Pascu, a Ion Iliescu volt államfő vezette Társadalmi Demokrácia Pártjának szóvivője kijelentette, hogy pártja "a budapesti hatalomváltás után elhatározta, hogy különleges figyelemmel követi az RMDSZ minden akcióját". Pascu szerint - amint a Dimineata írja - "a budapesti kormánynak köze lehet a Koszovó tartományi helyzet romlásához és ilyesfajta akciókat Románia ellen is végrehajthatnak az RMDSZ révén". Az RMDSZ követelései az utóbbi időben "mindinkább radikálizálódtak", állította Pascu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1998. június 13.
Kónya Hamar Sándor kolozsvári RMDSZ-képviselő jelezte: az RMDSZ képviselőcsoportja jún. 15-én fogja megvitatni az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet sorsát, és amennyiben az az álláspont alakulna ki, hogy mégsem terjesztik be a parlamentben, akkor ő személyes javaslatként fogja benyújtani azt a törvényhozásban, a Megyei Képviselők Tanácsának május 30-i felhatalmazása alapján. A Kolozs megyei RMDSZ-testületet különben június 20-ára ismét összehívták, éppen az akkori határozat óta történtek elemzésére. Kónya képviselő emlékeztetett arra, hogy az új kormányprogram értelmében a szakbizottság jelentésének már máj. 25-ig el kellett volna készülnie. Ez nem történt meg, ezért Andrei Marga minisztert és Ion Diaconescu házelnököt terheli a felelősség. Eckstein-Kovács Péter szenátor elfogadhatatlannak tartotta, Alexandru Farcasnak, a Zeneakadémia rektorának nyilatkozatát, hogy a magyar szak létrehozása az egyetemi autonómia megsértése. Valójában a különböző karok létrehozásáról kormányhatározatnak kell rendelkeznie, tehát ez esetben sértésről lehet beszélni, az akadémia szenátusának sértő magatartásáról, ahogyan évek óta semmibe veszi a magyar professzorok és diákok kérését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1998. június 13.
A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért Szörényi Levente zeneszerzőt tüntetik ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával, melyet június 16-án Kisvárdán adnak át. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig öt alkalommal adták ki. A díjazottak között van Gelu Peteanu /elhunyt/ román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke és Benkő Samu művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), jún.13./
1998. június 13.
Jún. 13-án Markó Béla elnökletével ülésezett az Iskola Alapítvány kuratóriuma Kolozsváron. A kuratórium jóváhagyta a nyári tehetségkutató és anyanyelvápoló táborozásokkal kapcsolatos támogatásokat. A testület foglalkozott az 1998. évi programmal: az egyetemi hallgatók számára juttatandó szociális és tanulmányi ösztöndíjak évi keretének a megállapításával, valamint az intézményfejlesztés keretének a megállapításával. Az Iskola Alapítvány kuratóriuma ugyanakkor foglalkozott az egyetemalapítás pénzügyi forrásainak feltérképezésével, az ezirányú lehetőségek kiaknázásának kérdéseivel. A kuratórium egyéb operatív kérdéseket is megtárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1284. sz./
1998. június 13.
N.C. Alexandru Farcas, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója nyilatkozatában vitatta a román koalíciós vezetők döntését, amelynek értelmében intézményében magyar nyelven indul zenepedagógus-képző szak. A Zeneakadémián számos magyar tanár és diák van, ők már korábban kérték, hogy anyanyelvű szakon oktathassanak illetve tanulhassanak, ez a törekvés azonban mindig megbukott az intézmény vezetésének ellenállásán. A koalíciós pártvezetők jún. 10-i csúcstalálkozójukon állapodtak meg abban, hogy a kormány a hónap végéig megteszi a magyar nyelvű szak létesítéséhez szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette: "Az RMDSZ vezetői lépéseikkel azt próbálják elhitetni, hogy Románia magyar etnikumú polgárai nem akarják megtanulni a román nyelvet, az ország hivatalos nyelvét". A koalíciós döntés, fejtette ki, ellentétes az egyetemi autonómiával. Az igazgató azzal érvelt, hogy az akadémia szenátusában a többség 1995 óta többször is alaptalannak minősítette és elvetette az intézmény magyar tanárai vagy diákjai által előterjesztett igényeket, amelyek, mint fogalmazott, "a felsőfokú művészképző intézmény etnikai kritériumokat szem előtt tartó átalakítására irányultak". /A kolozsvári zeneakadémia tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./
1998. június 13.
A Magyar Polgári Demokraták Társasága /köztük Elek István, Gergely András, Schmidt Mária, Tóth Gy. László, Tőkéczki László/ Akik új kultúrharcot akarnak címmel idézeteket sorakoztattak fel. Az idézetek között szerepel Kornis Mihálynak a Bayer Zsoltnak szóló kijelentése /Demokrata, jún. 4./, többek között szerepelnek még a következők: Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." /Élet és Irodalom, ápr. 3./ - "Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van." /.../ Polgár mindenki, az enyhén antiszemita püspöktől, az exkommunista nacionalistáig, aki szavazatokat hozott a Fidesz konyhájára. /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./ /Magyar Nemzet, Napi Magyarország, jún. 13./
