Minden új határidő további csapdákat jelent, nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő. "A partnerek ígérgetése, a különféle bizottságok megalakítása, a határidők kitolása eleve egy csapdajáték, melynek fortélyát ennyi idő után meg kellett volna tanulnunk" - állapította meg a képviselő. Például a 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadásának határidejét szept. 30-ban határozták meg, majd Marga miniszter javaslatára a határidőt okt. 31-ig meghosszabbították. Ugyanakkor a koalíciós pártok közötti megállapodás szerint júl. 25-e volt a határidő. A "koalíció csak álltat bennünket egyetem-ügyben. S talán másban is." - fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. "A román pártok ugyanis nem akarnak önálló magyar egyetemet, s főleg Kolozsváron nem." Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke az SZKT-ülés másnapján kijelentette, hogy amíg ő áll a párt élén, Kolozsváron soha nem fog beleegyezni abba, hogy Romániában önálló magyar egyetem működjön. Ezekre a realitásokra az RMDSZ-nek fel kell figyelnie. /Román Győző: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. július 14.
Németh Zsolt átvette Göncz Árpád köztársasági elnöktől a politikai államtitkári kinevezéséről szóló okmányt az Országházban. /Magyar Nemzet, júl. 15./ Németh Zsolt 1963. október 14-én született Budapesten. 1987-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusi diplomát szerzett, majd az angliai Oxfordi Egyetemen tanult. 1987-90-ben az MTA aspiránsa volt a Magyarságkutató Intézetben és tanított a közgazdasági egyetem Széchenyi István Szakkollégiumában. 1987-88-ban a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. A Fidesz alapító tagja, 1993-tól a párt alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő, 1998-ban a budafoki egyéni választókerületben kapott bizalmat. A parlamentben az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottságban dolgozott, 1993-94-ben a testület elnökeként. 1994-től az ez évi választásokig a külügyi bizottság tagja, és a Fidesz külügyekért felelős frakcióvezető-helyettese volt. /MTI/
1998. július 14.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette kormány vállalja alkotmányos kötelességét a határon túli magyarságért - nyilatkozta a hetilapnak Németh Zsolt új államtitkár. A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ugyanabban a jogi státusban marad, amilyenben volt, csupán a felügyeleti jogkör kerül át a külügyminisztériumba. További intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy a HTMH jobban tudja az oktatásügy, a munkaügy, az egészségügy feladatait a határon túli magyarok vonatkozásában összehangolni. A kormányprogram szerint a határon túli magyarság ellenében az őket érintő kérdésekben dönthet a magyar állam. Ehhez intézményes magyar-magyar párbeszéd szükséges. Azt szeretnék elérni, hogy a határon túli magyaroknak a magyar belső jog különféle kedvezményeket biztosítana. /Gazda Árpád: Határon kívül, nemzeten belül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. július 14.
A csendőrség tevékenységét szabályozó új törvény szövegét a Hivatalos Közlöny jún. 18-i száma tartalmazza. A csendőrségre a jövőben sokkal több feladat hárul, ismertette a törvényt Stefan Demian alezredes, nagyváradi csendőrparancsnok. Ezentúl zavargások esetén nekik kell fellépniük a civil lakosság ellen, nekik kell felderíteniük és semlegesíteniük a diverziós csapatokat. Demian szerint mindehhez saját információs szolgálatra van szükségük. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. július 14.
Júl. 14-én ülésezett Kolozsváron a városi tanács. Funar polgármesternek nem sikerült megszavaztatni újabb tervét, hogy elköltöztessék a Szent György-szobrot. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
1998. július 14.
György Attila a Magyar Narancs "politikai elemzéséből" idézett három mondatot, hogy mondanivalóját illusztrálja: "Komor viták tárgya volt már nemegyszer erdélyi értelmiségi körökben, hogy ha megvalósulna a Magyarok Világszövetségének ötlete, és állampolgárságot kapna valamennyi kisebbségben élő magyar - ami egyben szavazati jogot is jelentene -, egykettőre a budapesti parlament vezető erejévé válna a MIÉP." "A Tőkés típusú radikálisoknak nyilvánvalóan egyetlen esélyük maradt, hogy elszigetelődésükből kitörhessenek: a maguk és a bukaresti szélsőségesek provinciális vitáját okvetlenül nemzetközivé kell tenniük, azaz Budapest-Bukarest konfliktussá kell szélesíteniük." "Egy letűnt kor sovén trágársága reinkarnálódik e kabalisztikusan bonyolult, ugyanakkor mégis együgyű mondatokban," /Mármint abban, hogy a magyar miniszterelnök lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni./ György Attila megjegyezte, hogy ugyanígy választhatott volna RMDSZ-tisztségviselők állásfoglalásaiból is. Ugyanaz a beteges prüdéria, mihelyt nemzeti érdekekről van szó., valamiféle furcsa bűntudat, ami miatt nemzetről, hazáról, elcsatolt területekről csupán szégyenkezéssel vegyes szabódással szabad csak beszélni. Ha valaki szégyeni magyarságát, az magára vessen. Az igazi baj, amikor ezek a kijelentések felelős emberektől erednek.- Mindez eredményes hadviselés önmagunk ellen, állapította meg György Attila. "Az eredmény a verbális tabuk és nemzetben gondolkodás korlátainak szaporodása." A Magyar Narancsban rögzített félelmeket egyszerűen baromságnak nevezte György Attila. /György Attila: A nemzeti prüdéria diszkrét bája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. július 14.
Megjelent Beke György Védekező anyanyelv című tanulmánykötete Budapesten. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. július 14.
Emil Constantinescu román államfő amerikai útja előtt több fontos törvényt írt alá. Ezek közé tartozik az a törvény, amelynek értelmében a kormány a parlament nyári szünete alatt rendeleteket adhat ki. Ezzel a gyakorlattal a román kormányok a kilencvenes években széles körben éltek. A parlament utólag általában különösebb vita nélkül szentesítette a nyári kormányzati döntéseket, viszont a Ciorbea-kormány heves ellenállásba ütközött, amikor a parlamenti időszak alatt is több kormányrendeletet és sürgősségi kormányrendeletet adott ki. A Vasile-kormány bejelentette, hogy szakít elődjének gyakorlatával e téren, viszont a kéthónapos nyári szünet alatt a korábbiaknak megfelelően számos területen adhat ki rendeleteket. Az elnök aláírta a regionális fejlesztésre vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi egyes különleges helyzetű tájegységek, régiók célirányos fejlesztését. Az államfő ugyancsak törvényerőre emelte az országos lakásügynökség létrehozására vonatkozó szabályozást, amely lakásépítési ügynökség felállítását írja elő. A regionális fejlesztési törvény kimunkálásában közreműködött Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, aki a legutóbbi napokig a miniszterelnök tanácsosaként dolgozott és azért vált meg ettől a tisztségtől, mert választania kellett a különböző megbizatások között. A lakásalap létrehozásában az egyik illetékes Borbély László közmunkaügyi államtitkár volt. /MTI/
1998. július 15.
Júl. 15-én Washingtonban, az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén beszédet mondott Emil Constantinescu elnök. A román vezetés arra törekszik, hogy hazája és a térség környező országai egyaránt korszerű, nyitott társadalmak legyenek, és békében éljenek egymással, a demokrácia, a türelem, a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása jegyében - fejtette ki. A román államelnök. Hatalmas tapsvihart arató kongresszusi beszédét szabadon, jegyzet nélkül mondta el, angol nyelven. Románia a NATO-tagságba veti reményét, mondta. "Ahhoz, hogy virágzó, demokratikus és szilárd Európa épüljön, az Egyesült Államoknak a kontinens délkeleti szárnyán olyan országokhoz kell kötnie politikáját, amelyek osztják a demokratikus eszményeket és elkötelezettek a régió stabilitása mellett. Románia ilyen ország" - hangoztatta. Constantinescu elnök felhívta a figyelmet Románia stratégiai fontosságú földrajzi fekvésére, arra, hogy a nyugati szekularizált, a déli katolikus, a keleti ortodox és a muzulmán civilizáció között helyezkedik el. Ennél is fontosabb tényezőként említette Románia belső etnikai és vallási, valamint külső kapcsolatrendszerét. A magyar kisebbség része a kormánykoalíciónak, a vallási kisebbségek fejlődnek és erősítik a párbeszédet az ortodoxokkal, a moldovai és az ukrán viszony érzékeny kérdéseit feszültség nélkül sikerült megoldani - mondta. Külön kitért arra, hogy nemrég a magyar kisebbség a románokkal együtt szabadon és békésen tudott megemlékezni az 1848-as demokratikus forradalom történelmi eseményeiről - arról az időszakról, amikor "országaink sajnálatos módon egymás ellen küzdöttek". A külkapcsolatokról szólva Constantinescu úgy fogalmazott, hogy hazája szoros diplomáciai és politikai viszonyt tart fenn a térség összes országával. "A mindkét ország részéről megnyilvánult jószándéknak és kitartó erőfeszítésnek köszönhetően Románia történelmi jelentőségű megállapodásra jutott Magyarországgal, a két nemzet régóta áhított megbékélését célozva. E megbékélés szilárd gyökerei az elmúlt évben többször sikeresen kiállták a próbát" - mondta. Emil Constantinescu kifejtette hallgatósága előtt, hogy Románia a lehető legszorosabb, "stratégiai partneri viszonyra" törekszik az Egyesült Államokkal. Constantinescu beszéde után a román kapcsolatokkal behatóbban foglalkozó amerikai törvényhozókkal találkozott, majd a Kongresszus vezetőivel ebédelt. Este a Világbank és Románia között létrejött megállapodások aláírási ceremóniáján vesz részt, ezután pedig James Wolfensohn, a Világbank elnöke látja vendégül vacsorára. A román államfő júl. 16-án találkozik Bill Clinton amerikai elnökkel. /Emil Constantinescu Washingtonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
1998. július 15.
Az új magyar kormány kiemelt fontossággal kívánja kezelni a határon túli magyarokkal való kapcsolatokat. Ezért lényegesen javítják a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ tevékenységét. A HTMH ezután valóban az összmagyarság szétszórt közösségeinek érdekeit kívánja szolgálni. A Fidesz már a Horn-kormányzás idején is sokat bírálta a HTMH tevékenységét. Hasonlóan elégedetlenek voltak a hivatal működésével a határon túli magyarok közösségei is. Németh Zsolt lesz külügyi államtitkárként Tabajdi Csaba utóda. - Orbán Viktor kijelentette, hogy a magyar nemzet és az ország határai nem esnek egybe. Az új miniszterelnök lélekben Antall József 15 millió magyarjának lesz a miniszterelnöke, olvasható a hetilapban. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 15./
1998. július 15.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya 1998. július 15-i keltezéssel körlevélben fordult a szövetség területi szervezeteinek elnökeihez, amelyben felkéri a területi szervezeteket, intézzenek felhívást a területükön tevékenykedő vállalkozók vagy vállalati vezetők felé, hogy járuljanak hozzá adományaikkal az árvízkárosultak megsegítéséhez, a bajba jutottak súlyos gondjainak enyhítéséhez. Erre a célra az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége központi gyűjtőakciót indított és a Román Fejlesztési Banknál számlát nyitott (BRD, Sucursala Cluj - 251100996069404), de a területi szervezetek is nyithatnak külön számlát az adományokra. Az RMDSZ tíznaponként közzéteszi a számlára befolyt összegeket, s egyben biztosítja az adományozók nevének közlését mind a helyi, mind a központi magyar nyelvű sajtóban, illetve a szeptember első hetében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartandó nagyszabású zárórendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1304. sz./
1998. július 15.
A napokban mutatták be Szovátán a mintegy 300 oldalas munkát: Szováta, 1578-1989 /Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/, amelynek szerzői: Fekete Árpád, Józsa András, Szőke Árpád és Zepeczáner Jenő. /Hasznos könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1998. július 15.
A Szent László Akadémia célja az, hogy az egyetemes magyarság számára Budapesten és Magyarország más szellemi központjaiban olyan kulturális, képzési és tájékoztatási műhelyeket létrehozzon, amelyekben az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarsága tájékozódhat a nemzet közös dolgairól, törekvéseiről. Célja továbbá a magyar-magyar párbeszéd, a nemzeti önazonosság elmélyítése. A Szent László Akadémia székhelye Budapesten a Magyarok Háza /Semmelweis u. 1-3./. Az Akadémia több mint kéthetes nyári egyetemet szervezett határon túli újságírók számára. A magyarországi sajtó élvonalához tartozó ismert személyiségek tartottak előadást. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 15./
1998. július 15.
A Romániai Magyar Szóban Pete István mezőgazdasági államtitkár az általa ellátott feladatokról, valamint az árvizek nyomán kialakult tennivalókról számol be. Az államtitkár úgy látja, az RMDSZ a tárca legnehezebb feladatkörét vállalta fel, azaz a minisztérium "lelkéért" vállalta a felelősséget, ugyanis a mezőgazdasági-élelmiszeripari politika, a mezőgazdasági szolgáltatások, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal való kapcsolattartás tartozik e feladatkörbe. Egy másik interjúban Márton Árpád beszélt az RMDSZ és a kormányzati partnerek közötti viszonyról, a szövetség célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről. /MTI/
1998. július 16.
Júl. 16-án ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, aki tájékoztatót tartott a parlamenti ülésszak befejezése utáni belpolitikai helyzetről, és összefoglalta az RMDSZ előtt álló, a törvényhozási és kormányzati tevékenységből adódó feladatokat, tennivalókat. Az ülés részvevői elemezték az SZKT-határozat értelmében "Szövetség az árvízkárosultakért" címmel kezdeményezett országos adománygyűjtő akció eddigi eredményeit, majd meghatározták és elosztották az akció sikeres végrehajtását célzó konkrét tennivalókat és feladatokat. Takács Csaba ügyvezető elnök július 18-ra Kolozsvárra összehívta a Területi Elnökök konzultatív Tanácsát, melynek fő célja az árvízkárosultak megsegítésére irányuló eddigi intézkedések felmérése és a további teendők meghatározása. A TEKT meghívottjai: a kérdésben illetékes RMDSZ-államtitkárok, -prefektusok és -alprefektusok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./
1998. július 15.
Júl. 16-án Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Emil Constantinescu román államfőt, aki hivatalos állami látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. A találkozón Constantinescu igyekezett tájékozódni hazája NATO-csatlakozásának esélyeiről, valamint amerikai támogatást kért Románia gazdasági megújulásához. Constantinescu közölte: az amerikai elnökkel megvitatta a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, és a maga részéről kifejtette, hogy az amerikai cégek beruházásai "segíthetik Romániát a fejlett technológián alapuló, számítógépekkel jól ellátott társadalom kialakításában". Clinton pedig a találkozó után újságíróknak annyit mondott, hogy mély benyomást tesz rá Románia előrehaladása. (Egyébként Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője - még a találkozó előtt - közölte: Clintonnak szándékában áll leszögezni, hogy az Egyesült Államok a NATO-bővítési folyamat továbbvitele, a "nyitott ajtók politikája" mellett áll, s bátorítani fogja a román vezetést, hogy az ország folytassa a gazdasági reformok politikáját.) Constantinescu a The Washington Times júl. 16-i számában megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett: a Kaszpi-tenger alatti hatalmas olaj- és gázkészletek növelik a Fekete-tenger térségének stratégiai jelentőségét. Ha Románia NATO-tag lenne, az atlanti szövetség kiterjeszthetné hatókörét a Fekete-tenger keleti partvidékén elhelyezkedő kaukázusi országokra, amelyek Nyugatra akarják eladni az olajat - fejtegette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./
1998. július 15.
Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./
1998. július 15.
Júl. 16-án újabb esőzések voltak, ennek hatására emelkedett a folyók vízszintje, mezőgazdasági területeket, lakásokat öntött el a víz. Brassóban például négyzetméterenként 20-28 liter eső esett, a víz több helyen megrongálta a telefonvonalakat. Maros megyében a Nyárád sokadszor pusztított, különösen Dózsa György községben, ahová Magyarországról érkeztek fiatalok, hogy segítsenek az előző árvíz okozta károk helyreállításában. Brassó megyében is volt áradás, különösen Bethlen és Kékes között. A Homoród, a Szamos, a Nyárád, a Nagy-Küküllő és az Olt további áradásaira lehet számítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1998. július 15.
Újabb válság fenyeget a Balkánon, ezúttal Romániában, a térség legnagyobb és legnépesebb országában, ahol nincs nyoma piaci reformoknak, s ezért gazdasági katasztrófa fenyeget - olvasható az egyik legnagyobb londoni stratégiai és politikai kutatócsoport, a Jane's külpolitikai szakkiadványának legutóbbi elemzésében. A Foreign Report címû idõszaki Jane's-kiadvány júl. 16-án megjelent összefoglalója szerint a múlt héten titokban Bukarestben járt az Európai Unió egy különmegbízottja, aki "kertelés nélkül közölte Radu Vasile kormányfõvel: az EU-tagságra pályázó tíz kelet-európai ország közül Románia az egyetlen, amely az elmúlt egy évben semmiféle haladást nem tudott felmutatni". A Jane's-kiadvány szerint "a döntésképtelen Ciorbea-kormány szinte megbénult, és semmit nem csinált tavaly, miközben a gazdaság teljesítménye nyolc százalékkal zsugorodott". Ciorbea utódja, Radu Vasile megígérte ugyan a közszolgáltató vállalatok zömének privatizálását, sõt, a parlamenti évadot is meghosszabbította a szükséges jóváhagyások megszerzése végett, de azok a határidõk is eredménytelenül múltak el az idén, amelyeket az új kormányfõ maga tûzött ki mindezek teljesítésére - írta a Foreign Report. A londoni elemzés idéz egy titkos belsõ IMF-jelentést, amely szerint a román gazdaság gyakorlatilag szétmállóban van, s a 150 legnagyobb román állami vállalat tavaly összesen 1 milliárd dollár veszteséget produkált. A Jane's elemzõi azt jósolták, hogy ha a kormány az év végéig nem lesz képes magához ragadni a kezdeményezést, a koalíció legnagyobb ereje, a kormányfõcsere miatt máris megosztott Parasztpárt kettészakad, s ez a kormány bukását fogja okozni. Az esetleges elõrehozott választásoktól azonban még rosszabb kormányzati felállás várható, nem utolsó sorban azért, mert "az elõzõ rezsim volt kommunistáit nacionalisták válogatott csapata váltotta fel... amely keresi a viszályt a tekintélyes lélekszámú magyar kisebbséggel" - áll a londoni elemzésben. /Gazdasági katasztrófa fenyegeti Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./
1998. július 15.
Rég nem hallatott magáról Vasile Vacaru szenátor. A minap bejelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság tagjaként rendelkezik egy listával, amely 156 olyan nevet tartalmaz, akik Románia rovására idegen hatalmaknak kémkedtek. Az SRI a múlt héten tette közzé a tevékenységéről szóló jelentését, ebben célzások vannak bizonyos "hazaárulási estekre", de nevek említése nélkül. /Kém hátán kém. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./
1998. július 15.
A Hivatalos Közlöny július 8-i, 225. számában megjelent a 13. számú kormányrendelet, amely elrendeli a romániai nemzeti kisebbségek tulajdonába tartozott, és tőlük 1940. után kényszerrel, államosítással vagy megtévesztő ügyletekkel elvett, illetve elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását a hozzájuk tartozó telkekkel együtt. A rendelet összesen 17 ilyen ingatlan ügyét rendezi ilyen módon, és a német, bolgár, török, lengyel, görög, szerb, örmény (és a felsorolás végére kerülő) magyar kisebbség kérésének tesz eleget. A 17 ingatlan közül 8 kerül vissza magyar (egyesület, római-katolikus, református, unitárius egyház) tulajdonába. A kormányrendelet életbelépésétől számított 30 napon belül meg kell alakulnia egy kisebbségek és kormánytagok képviselőiből álló bizottság, amely eldönti majd, hogy az igénylők eleget tesznek-e a feltételeknek, jogosultak-e a visszakövetelt ingatlanokra. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
1998. július 17.
Júl. 17-én hirdetett ítéletet hogy a Maros megyei bíróság az 1993 szeptember 20-i hadrévi lincselés ügyében. A bíróság 11 vádlottra összesen 63 évi börtönbüntetést szabott ki, ám ezek egy része amnesztia hatálya alá esik. A két legsúlyosabb ítélet hét és fél évi börtönbüntetésre szól. Az ítélet nem jogerős. Haller István, a Pro Europa Liga képviselője bejelentette, hogy az ügyészségen és az Igazságügyminisztériumnál egyaránt tiltakozni fog az enyhe ítélet ellen. "Nevetséges, hogy emberölésért csak három évet üljön valaki. Cseresznyés Pált 16 évre ítélték, sokkal kisebb vétségért." A vétkeseknek csak egy töredékét büntették meg. A bíróság a per kiterjesztését kérte, az ügyészség ezt visszautasította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ 1993. szeptember 20-án - azt követően, hogy egy roma leszúrt egy falubeli románt - a tömeg rágyújtotta a házat a tettesre és két társára, a menekülő embereket meglincselte, további 12 házat is felgyújtott, több másikat megrongált. A lincselésnek három roma áldozata lett, a falu cigány lakossága elmenekült. A nyomozás három évig egy helyben topogott, s csak az 1996 évi választások után kapott lendületet. /MTI/
1998. július 17.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint kétséges, hogy Románia képes lesz-e tartani a költségvetés hiányára és a folyó fizetési mérleg tervezett deficitjére vonatkozó előirányzatot - jelentette ki John Hill,a nemzetközi pénzintézet bukaresti képviselője. Hill azzal számol, hogy a román folyó fizetési mérleghiány idén a GDP 7,8 százalékára nő a tavalyi 7,0 százalékról. Az IMF képviselője bírálta a román kormánynak azt a tervét, hogy az amerikai Bell Helicopters Textron céggel közösen kíván gyártani harci helikoptereket, amelyek közül 96-ot meg akar vásárolni. Hill szerint Romániának ez túlságosan nagy kiadást jelentene és veszélybe sodorná a kormány eddigi erőfeszítéseit a kiadások és a fizetési hiány csökkentése terén. /Aggódnak a nemzetközi pénzintézetek. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./
1998. július 17.
Varga Attilával, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője a vele készült interjúban a lezárult parlamenti ülésszak tevékenységében két szakaszt különböztetett meg: az egyik a kormányválság alatti két hónapos visszafogottság és a másik a Radu Vasile-kabinet megalakulása utáni időszak, amikor "érezhetően megélénkült a törvényhozási munka". A kisebbségi jogok vonatkozásában nem történt előrelépés, kisebbségvédelmi jogszabály nem született a parlamentben, és a 22-es és 36-os kormányrendeletek mindkét házi bizottsági véleményeztetése alapján megtorpanás vagy éppen visszalépés tapasztalható. A munkát nehezíti még a koalíción belüli "elvi és kevésbé elvi nézetkülönbség" is, aminek egyik példája a kisebbségi jogok terén jelentkezik: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz a megállapodáshoz, amit a koalíció létrejöttekor kötött a koalíciós partnerekkel, de ezek szeretnének visszakozni, ami viszont "elfogadhatatlan". /Megtorpanás, visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
1998. július 17.
Újabb hetilap próbaszáma látott napvilágot Székelyudvarhelyen, a Székely Szék című regionális hetilap. Kiadja az Impar Kft. Felelős kiadó: Molnos Zoltán, olvasószerkesztő: Kovács Ágnes. A próbaszámban Szőke László Az információcsonkítás manipulálás címen beszámolt a májusban történt tiltakozásról, amikor tíz újságíró közleményben tiltakozott a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-nél kialakult áldatlan helyzet miatt. A Digital 3 például bojkottálta Szász Jenőt, a város polgármesterét. A tévé vezetősége válaszolt erre, mondván, nekik joguk van ehhez. A tiltakozó újságírók a MÚRE kivizsgálását kérte. A MÚRE roppant óvatoskodó közleményt adott ki helyszíni vizsgálatáról. A bojkottot a MÚRE is elfogadhatatlannak tartja. Az új hetilap hozta a Digital 3 TV vezetőtanácsa tagjának fényképét, aki nem más, Verestóy Attila szenátor. /Székely Szék (Székelyudvarhely), júl. 17-24./
1998. július 18.
Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./
1998. július 18.
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának július 18-i ülése után az RMDSZ Háromszéki Szervezetének Ügyvezető Elnöksége felkérte tagságát, hogy legalább 1000 lejes adományokat fizessen be az RMDSZ által nyitott számlákra, és a betakarítás idején legalább 5-10 kg burgonyát, búzát, káposztát vagy kukoricát adományozzon az árvízkárosultak javára. Az RMDSZ háromszéki szervezete ugyanakkor levélben fordult a megye vállalkozóihoz, kérve azok pénzbeli, termékbeli (építőanyagok, vetőmag stb.) hozzájárulását és aktív részvételét az árvíz következményeinek felszámolásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./
1998. július 18.
Dobos Lászlónak a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnökségének írt levelét közölte a Romániai Magyar Szó, melyben a szerző visszautasította és hajtóvadászatnak nevezte a VET elnökségének személyével kapcsolatos nyilatkozatát. Dobos László elismerte, 1994. szeptemberében Quo vadis, Világszövetség címmel véleményt mondott az MVSZ számára aggasztó helyzetéről. Az 1996-os tisztújító közgyűléssel két táborra szakadt az MVSZ, ami azóta csak mélyült. Az MVSZ védnöki testülete nevében Tőkés László püspök válaszolt, keresve az egyensúlyt. Az ügyet 1998. jan. 24-én zárt ülésen tárgyalta az MVSZ. Azt kérték, hogy Dobos László nyilatkozata bizonyos részeit vonja vissza. Az ülésen nem született elfogadott határozat. Állásfoglalásként jelent meg a Dobos László szerint egyoldalú szöveg, amelyet ő nem fogadott el. "Az ellenségkép kísérlete járja be a Világszövetséget." A "kialakult táborok rengetik meg valójában a Világszövetséget". Dobos László szerint szükséges az országos tanácsok és a VETszerepének értelmezésére. Ezt erősíti meg Duray Miklósnak az MVSZ elnökségéhez írt levele, ebből idézte Dobos László a következőt: "politikailag, taktikailag és stratégiailag hibásnak tartom, hogy az MVSZ-be tömörül az RMDSZ ellenzéke". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./
1998. július 18.
A Bolyai Nyári Akadémia 23 szakterületet felölelő idei tanfolyamain mintegy ezer pedagógus vesz részt. Ennek keretében Nagyváradon hatodik alkalommal rendezik meg a történelem-tanfolyamot. A magyarság történelme és hagyományai című, 1997 őszén bevezetett új tantárgynak még nincs tankönyve, nincs miből tanítani, ezért is jelentős ez a továbbképzés. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./
1998. július 18.
A közelmúltban írásbeli megállapodást kötött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Ennek a célja a két intézmény között immáron hét esztendeje tartó együttműködés megerősítése volt. Debreceni professzorok rendszeresen tanítanak a nagyváradi főiskolán. Szűcs István, a Sulyok István Református Főiskola rektor-helyettese elmondta, hogy az együttműködést további területekre is kiterjesztették. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./
