Nov. 20-án Lakitelken a népfőiskola vendégei szentmisével emlékeztek Márton Áron erdélyi püspökre. Az elnyomott magyarságért bátran kiálló gyulafehérvári püspök évtizedeket töltött háziőrizetben, börtönökben. Az emlékét idéző Vértanúink- hitvallóink sorozat keretében tervezett emlékkonferencia több rangos előadója a hóakadályok miatt nem érkezett meg, ezért az eseményt egy későbbi időpontra halasztották. A vendégeket Lezsák Sándor, a házigazda a népfőiskola alapítója köszöntötte. /Márton Áron emléknap Lakitelken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
1999. november 20.
Nov. 20-án mezőgazdasági tanácskozást rendezett Besztercén az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Országos Elnöksége. A mezőgazdaság időszerű kérdéseit vitatták meg. Dr. Kelemen Attila parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke a módosított földtörvényt ismertette. Pete István államtitkár felvázolta a román agrárpolitika és a mezőgazdasági tárca stratégiájának legfontosabb jellemzőit. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke ismertette a romániai terméktanácsok alakítására vonatkozó stratégiát. /Besztercén országos tanácskozást tartottak. A mezőgazdaság helyzetéről és a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./
1999. november 20.
Szatmárnémeti belvárosában az ún. Lévay háznak háromnegyed része a helyi református egyház tulajdona volt. Évek óta folyó pereskedés után a négy üzletet és több lakást magába foglaló emeletes házat visszakapta az egyház. December elejétől a Lévay házban működő üzletek tulajdonosai és a lakásbérlők egyaránt a református egyházközségnek fizetik a használati díjat. A befolyó pénzt a Kálvin Alapítvány által finanszírozott reformátusok öregotthona építésére fordítják. /Pert és épületet nyertek a szatmárnémeti reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./
1999. november 20.
Nov. 20-án Nagyváradon a diákszervezetek közötti együttműködésről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. Az ország majd minden egyetemi városából érkeztek román és magyar diákok. Az 1990-ben alakult Országos Magyar Diákszövetséget Vulkán Nimród elnök mutatta be. Az OMDSZ-be hat magyar diákszervezet tartozik: a nagyváradi, temesvári, kolozsvári, brassói, marosvásárhelyi és bukaresti. A Romániai Diákszervezetek és Ligák Szövetségéről (FOLSR) Razvan Garbacea beszélt. Náluk nincs elnök, alelnök, csupán tárgyaló, szóvivő, külkapcsolatokkal foglalkozó titkár és sajtóreferens. /Fiatalok fóruma. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
1999. november 20.
Nov. 20-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartották az első olyan geológustalálkozót, amelyen zömmel székelyföldi szakmabeliek vettek részt. Boér Hunor muzeológus elmondta: mára a Székely Nemzeti Múzeum maradt az egyedüli határon kívüli magyar intézmény, amely folytonosan működik. Márton István a kolozsvári földtani kutató diákcsoport, a GEKKO tevékenységét és kiadványát vázolta. Wanek Ferenc, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke "megtűrtnek" nevezte a kolozsvári magyar nyelvű geológia-földrajz szakot. /Székelyföldi geológusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./
1999. november 20.
Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./
1999. november 20.
Reprint kiadásban jelentették meg az Erdélyi csillagok című, hajdan népszerű kötetet, amelyben Bánffy Miklós, Tavaszy Sándor, Vita Zsigmond és mások írtak esszéportrékat az erdélyi múlt olyan nevezetességeiről, mint Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Benkő József, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós, Kriza János, Orbán Balázs vagy Székely Bertalan? A mintaszerű elemzések mindig arra keresik a választ, hogyan történt mindaz, ami megtörtént a portré hőseivel? /Olvasólámpa. Erdélyi csillagok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
1999. november 20.
Szeben megyében Mihályfalva kis számú magyarsága nov. 14-én ünnepi istentiszteleten búcsúzott a nyugalomba vonuló Vass Árpád lelkipásztorától és felségétől, Balogh Irén tiszteletes asszonytól, akik 45 évet éltek és szolgáltak ebben a elszigetelt 130 lelkes kis Bolya völgyi falucskában. A lelkésznek és családjának neve évtizedekre összenőtt a völggyel és a vidékkel. Bolya-völgye, Vissza-mente - vajon hol is van ez? Kiskapuson és Bolyán kívül mindegyik helység ismeretlen még a műveltebb erdélyiek számára is. Többen talán csodálkozva kapják fel a fejüket. Hát élnek itt még magyarok? Mihályfalva, Kiskapus, Bolya, Nagyselyk, Hidegvíz, Mikeszásza, Hosszúaszó, Csicsóholdvilág neve a kívülről érkezőnek ismeretlen, az itt küldetését teljesítő lelkésznek azonban otthon, szolgálat, munka, mert a települések mindegyikében él néhány magyar. Vetési László szórványügyi előadó az erdélyi egyházkerület, a Szórványtanács köszönetét és kitüntető díszoklevelét hozta a lelkésznek. - Szétszóródik és szegényedik a falu, romlik a nyelv, Dél-Erdély egyik legromlottabb magyar nyelvét beszéli a vidék. Vass Irén tiszteletes asszony nyugalomba vonulásával még 1989-ben megszűnt a magyar elemi iskola. /Vetési László: Negyvenöt év egy gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./
1999. november 22.
Eckstein-Kovács Péter miniszter bejelentette, hogy a romániai nemzeti kisebbségek vallási felekezetei által birtokolt javak visszaszolgáltatására készek sürgősségi rendeletet a kormány elé terjeszteni. A szenátus előtt levő általános restitúciós törvény ugyanis nem tért ki az egyházi és a kisebbségi ingatlanok ügyére, azzal az indoklással, hogy azt külön törvény fogja szabályozni. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy éppen ennek a törvénynek kellene szabályozni az egyházi és közösségi ingatlanok kérdését. Szükséges lenne, hogy a szenátusi vita során módosítsák a törvénytervezetet. Amennyiben ez nem sikerülne, a tárca be fog terjeszteni egy erre vonatkozó dokumentumot. - 1996 óta egyébként a bukaresti kormányok négy rendeletet hoztak a kisebbségek felekezeteit megillető ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ezek nyomán 57 épületnek kellett volna visszakerülnie tulajdonosához, azonban a rendeletek végrehajtása késik. /Szeghalmi Örs: Felekezeti javak visszaszolgáltatása. Sürgősségi rendelet a megoldás? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
1999. november 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1999. november 22.
Romániában 2419 iskolában 197 279 magyar gyermek tanul anyanyelvén, a diákok 4,67 százaléka, írta a bukaresti Dimineata napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1999. november 22.
Nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban konzultációt tartottak az erdélyi magyar nyelvű egyetem telepítésének tárgyában. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök és Antal Attila ifjúsági főosztályvezető a székelyföldi önkormányzatok képviselőivel és felsőoktatási szakemberekkel tanácskoztak. A megjelentek javasolták, hogy annak a tizenegy erdélyi városnak a képviselői, ahol magyar nyelvű felsőoktatási intézmény már működik, kapjanak helyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létrehozására megalakuló kuratóriumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23. - 1608. sz./
1999. november 22.
Nov. 22-én Nagyváradon mintegy másfél százan jöttek el Ady Endrére emlékezni a költő születésnapján: megkoszorúzták a szobrát, többek között az Ady Emlékmúzeum, az Ady Társaság, az Ady Kör nevében. A Kiss Stúdió Színházban azonban már csak vagy harmincan hallgatták végig Az Illés szekerén című Ady-estet. /Ady Endrével születésnapoztunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 22.
Nov. 22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki Senkálszky Endre színművészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját és Benkő András zenetörténészt, zenepedagógust, a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott tanárát. Az ünnepségen Benkő Samu, az EME elnöke köszöntötte a kitüntetetteket. Senkálszky Endre 1947-től a kolozsvári társulat helyettes igazgatója, majd 1964 és 1969 között igazgatója volt. 1957-től érdemes művész. Benkő András zenetörténész egyszemélyes erdélyi magyar zenetörténeti "intézetként" mindent felvállalt, ami ebbe a munkakörbe belefér, dokumentumok fölkutatásától, közlésétől és zenetörténeti értékelésétől a zenetörténeti múlt népszerűsítéséig. A laudációk után Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul átadta a Göncz Árpád köztársasági elnök adományozta kitüntetéseket. /Papp Annamária: Kitüntették Senkálszky Endrét és Benkő Andrást Alföldi László főkonzul adta át a magyar állami kitüntetéseket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1999. november 22.
Ant falu 800 éves fennállását ünnepelte. A faluban felújították az omladozó református templomot. Tőkés László püspök hirdetett igét. Kijelentette, élő kövekből épülő templomokra van szükség. Az istentiszteletet követő ünnepi beszédében dr. Csapó I. József szenátor elmondta: "Egyetlen sorompót, egyetlen béklyót se fogadjunk el, ami sérti nemzeti önazonosságunkat." Ezután Anton megnyitották az iskolamúzeumot, majd bemutatták a település monográfiáját, Nikolits Árpád munkáját, akinek Tőkés László átadta az Erdőháti Napok vándordíját, a dokumentumkönyv szerzőjének. Az ünnepség végén Tőkés püspök leleplezte a megmaradást jelképező kopjafát. /Pálfy Török László: Erdőháti Napok a 800 éves Anton. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
1999. november 23.
Németh Zsolt külügyi államtitkár nov. 22-én Budapesten fogadta az RMDSZ Reform Tömörülés nevű nemzeti liberális platform vezetőit. Németh Zsolt elmondta, hogy a magyar kormány támogatja a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magyar magánegyetem létrehozását. Kijelentette: a partiumi magyar egyetemről a budapesti kormány nem kíván konzultálni az RMDSZ-szel, kész viszont velük tárgyalni a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magánegyetem ügyében. Hangsúlyozta: a magyar kormány minden esetben abban érdekelt, hogy a fontos ügyekben egységes álláspontot képviseljenek a határon túli magyar szervezetek. /A magyar kormány elvárja. Fontos ügyekben egységes álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1999. november 23.
Köln város polgármestere, Hary Blumm a kolozsvári polgármesteri hivatalba küldött levélben tiltakozott az ellen, hogy a helyi tanács Ion Antonescu marsallnak akar szobrot állítani. Kolozsvár német testvérvárosának polgármestere feltette a kérdést: miként emelhetnek Romániában egy olyan embernek szobrot, aki 150 ezer zsidó és 25 ezer cigány haláláért felelős? /Német tiltakozás az Antonescu-szobor ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1999. november 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége állásfoglalásában sértőnek minősítette Tőkés László püspök állítását, miszerint kommunista jellegű pártnak mondta az RMDSZ-t. Ezzel kapcsolatban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette a Bihari Naplónak, hogy ezeket az ügyeket az RMDSZ-nek meg kell beszélnie a tiszteletbeli elnökkel. Takács Csaba nem tartja bírálatnak mindazt, amit Tőkés László állított, sokkal inkább egyszerű minősítéseket lát benne. Elmondta, hogy személyes levélben fordult a tiszteletbeli elnökhöz, kérve, hogy egyeztessenek egy időpontot a megbeszélésre, addig nem kíván érdemben nyilatkozni az ügyről. /Szeghalmi Örs: Megbeszélést sürget az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 23.
Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa. Ezen az ülésen került volna sor Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor tanácselnök és Csedő Csaba polgármester meghallgatására, viszont az érintettek nem jelentek meg az ülésen. Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa egy korábbi ülésén megvonta bizalmát a megye, valamint a város vezetőitől: Dézsi Zoltán prefektustól, Kolumbán Gábor tanácselnöktől és Csedő Csaba polgármestertől, a csíkszeredai kétnyelvű főiskolai tagozat beindításában játszott közreműködésük miatt. /Dézsi, Kolumbán és Csedő. A "vádlottak" nem jelentek meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./
1999. november 23.
Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./
1999. november 23.
A közoktatás Romániában hét nemzeti kisebbség nyelvén folyik, kezdve az iskola előtti oktatásról egészen a líceum utáni oktatásig és a mesteriskoláig. A magyar tanulók 2.410 iskolai és iskola előtti egységben tanulnak. Összesen 197.279-en vannak, a hazai tanulók összlétszámának 4,67 százalékát teszik ki. A második helyen a németek szerepelnek 282 oktatási egységgel. Számuk 20.602. Őket követik a szlovákok, számuk 1.281 és 37 iskolában tanulnak. A 823 szerb 31 iskolában tanul, míg a 21 ukrán iskolában 733 tanuló van. Az utolsó két helyen a csehek (138 diák és hat iskola) és a horvátok (40 tanuló és három iskola) szerepelnek. /Statisztika az anyanyelvű közoktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
1999. november 23.
Nov. 22-én Nagyszalontán ülésezett a Nagyszalonta-Sarkad határ menti kistérségi szerveződés operatív bizottsága. Elhatározták, hogy december 15-én Nagyszalontán rendezik meg a Konzultatív Tanács megbeszélését, ahová több minisztérium szakembereit is meghívják. Beindították a Nyelvi híd néven ismert programot, amelyre pályázat útján szereztek pénzt. Ennek alapján mintegy 12.000 eurót költhetnek arra, hogy a román tisztségviselők elsajátítsák a magyar nyelv alapjait, és hasonlóképpen tegyenek a határ túloldalán élő rész elöljárói is. /Nagyszalonta?Sarkad. Magyarul tanulhatnak a tisztségviselők. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 23.
Nov. 22-én kezdődött Kolozsváron a Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek háromnapos tanácskozása. A rendezvény célja a kapcsolatteremtés. Dr. Bartha Zoltán, a Tinivár lapkiadó igazgatója, a rendezvény fő szervezője a Szabadság kérdésére elmondta: Erdélyből jelen vannak a Napsugár, a Diákabrak, a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a kolozsvári Géniusz szerkesztői, s várható a nagyváradi Szemfüles érkezése is. Magyarországról a pécsi Gyermekház, illetve a szegedi Kincskereső munkatársai jöttek el. A határokon túlról megérkeztek az újvidéki Mézeskalács és Jó Pajtás, a horvátországi Barkóca, a burgenlandi Hírhozó szerkesztői is. /Erdei Róbert: Gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1999. november 23.
November 20-án Besztercén az RMDSZ Ügyvezető elnöksége, az RMGE országos elnökségével közösen mezőgazdasági tanácskozást szervezett. Két témát tűztek napirendre: szövetkezeti mozgalmak jogi hátterét, valamint a civil szervezetek részvételét az agrárpolitikában. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: a szövetkezet életképességét a hitelszövetkezetek biztosítják, ezekhez pedig helyi és külföldi támogatókat kell szerezni. Pete István államtitkár helyzetelemzést tartott a román agrárpolitikáról. Elmondotta: a mezőgazdasági kuponok a jövőben a termelőket illetik. A támogatási törvénytervezet biztosítja a keretet a mezőgazdasági kölcsön felvételére, valamint a kamat egy részének visszafizetésére. A legfontosabb feladat a hitelszövetkezetek létesítése. Dr. Szigeti János az RMGE és a magyar szaktárca közti együttműködés megalapozásáról szólt. /(Kresz Béla-Brodács Magdolna): Mezőgazdasági tanácskozás Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1999. november 23.
Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 24.
A Romániai Magyar Szó felhívására, hogy az RMDSZ legfontosabb, kinevezett tisztségviselői írják meg gondolataikat Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéséről, miszerint az RMDSZ egy kommunista típusú pártszervezet, megjött az első válasz. Czédly József bukaresti alprefektus és Szatmári Tibor szintén visszautasította azt, hogy az RMDSZ-t kommunista típusú pártszervezet lenne. Utóbbinak a vezetés intoleranciájáról, a másság eltiprásáról az egyik egyházkerület jutott eszébe. /Az első fecske. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1999. november 24.
A kormány újabb egykori kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítésén dolgozik. A helyi közigazgatást felügyelő kormányhivatal november elején felkérte Kolozs megye prefektúráját, hogy szerezze be és készítse elő 39 olyan kolozsvári és Kolozs megyei ingatlan tulajdonjogi dokumentációját, amelyek egykor "a Romániában élő nemzeti kisebbségi közösségek tulajdonát képezték". A jelenlegi tulajdonjogi helyzet feltérképezésének az a célja, hogy lehetővé váljon az ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítése. Az ingatlanok listáját az érintett egyházak és kisebbségi szervezetek kérései alapján állították össze. /Újabb 39 Kolozs megyei egyházi ingatlan? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
1999. november 24.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ állásfoglalást adott ki a külhoni magyarok jogállása kérdésében. Az állásfoglalásban a VET visszatekintett arra, hogy az MVSZ 1998. április 5-én társadalmi méretű vitát kezdeményezett a világon bárhol élő magyarok magyar állampolgársághoz való alanyi jogáról. A szokatlan intenzitású vita jótékony hatásúnak bizonyult, mert jól kidomborította a kérdéskör neuralgikus elemeit. A vita anyagát a VET kiadásában megjelenő Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle 1999/2-3. száma ismertette. A külhoni állampolgárság intézményére vonatkozó javaslatát a VET az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szeptemberben, Bécsben megtartott felülvizsgálati konferenciáján ismertette. A javaslat a külhoni státuszhoz nem rendel választójogot, továbbá nem jelent automatikusan le-, illetve áttelepedési jogosultságot, ezzel megakadályozza az exodus-veszélyt. A külhoni állampolgárság fogalma értelemszerűen magába foglalja a külhoniak magyarországi státuszának rendezését is. - A részletes kimunkálásra váró külhoni állampolgárság intézménye jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország euro-konform megoldást találjon a magyar nemzet számára megkerülhetetlen, az állampolgárság fogalmát is érintő kérdésben. /Patrubány Miklós: Állásfoglalás a külhoni magyarok jogállása kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1999. november 24.
A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
1999. november 24.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, november 20-án tartott választmányi ülésén meghatározta álláspontját a romániai magyar felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a nemzeti közösségnek a Kolozsvár központú, önálló, állami magyar egyetemhez való jogát és igényét. Az egyetemépítést olyan háttérintézményekkel (pl. kollégiumokkal) kell kezdeni, amelyek a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be. Addig is alapvető fontosságú a jelenlegi intézményes keretek bővítése mind a kolozsvári egyetemen, mind a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen és a színművészeti főiskolán. Ennek feltétele az egyetemek és főiskolák kari szintű önállósodása. A magyar nyelvű oktatás kereteit és feltételeit minden olyan intézményben javítani kell, ahol magyar nyelvű egyetemi oktatók és hallgatók vannak. Végig kell gondolni Székelyföld és a Partium felsőoktatási igényeinek szakmai hátterét. Az oktatáspolitikai döntésekben tekintettel lenni a szakmabeliek véleményére. - Az aláírók között van Benkő Samu, Bocskay István, Dávid Gyula, Imreh István, Jenei Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
