Nov. 4-én mintegy tízezer diák lepte el a bukaresti Egyetem teret. Az egyetemisták tiltakozó menetelésük során kormányellenes jelszavakat kiabáltak, a járókelőket is buzdították, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Hasonló tüntetésekre az ország más városaiban is sor került. Adrian Miroiu államtitkár elmondta, hogy a diákszervezetek követeléseire írásban válaszolt a Tanügyminisztérium. /A diákok elfoglalták Bukarestben az Egyetem teret. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1999. november 4.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közleményben tiltakozott Kolozsvár városi tanács Antonescu-emlékmű állításáról rendelkező határozata ellen. Antonescu tudtával és cinkosságával meggyilkoltak, illetve haláltáborba hurcoltak nagyszámú zsidót és romát. "Nemzeti kisebbségügyi miniszteri minőségben tiltakozom a kolozsvári polgármester azon kezdeményezése ellen, amely sérti mindazok emlékét, akiket üldöztek és megöltek pusztán azért, mert valamely nemzetiséghez, illetve etnikumhoz tartoztak. Kérem Kolozsvár városi tanácsát, hogy vizsgálja fölül ezt a határozatát, s amennyiben kérésem teljesítését megtagadja, az állam illetékes szerveihez fordulok, hogy lépjenek közbe e határozat semmissé nyilvánítása érdekében, mert ezt több Romániában érvényben lévő törvény megszegésével hozták." /Az Antonescu-szobor felállítása ellen tiltakozik a kisebbségügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1999. november 4.
Nov. 4-én Iosif Panduru ezredes, a rendőrség főfelügyelőjének helyettese a belügyminisztériumi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendőrség a bűnözés megfékezésére külön szolgálatot létesített. A szolgálatnak öt alegysége alakult meg Brassóban, Konstancán, Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán. Egy alegység legkevesebb huszonhat személyt alkalmaz. Pandaru szerint a szolgálat a lakosság kérésére jött létre, nincs szándékosság a települések kiválasztásában. /E. Ferenc Judit: Megszületett a Belügyminisztérium döntése. Több rendőr Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5. - I. évf. 6. sz./ Székelyföldön tehát tovább növelik a román rendőrök létszámát.
1999. november 4.
A Művelődési Felügyelőség nem engedélyezte Érsemjénben a világháborús emlékmű felavatását, arra hivatkozva, hogy felállítására nincs településfejlesztési engedély. Az avató előtt a felügyelőség a helyszínen 15 millió lejre büntette meg a semjéni tanácsot, amiért elmulasztotta a különféle engedélyek beszerzését. Ennek ellenére sikeres volt a falunap. Azóta is állandóan friss virág díszíti Semjén központjában a kicsiny parkban, a Kazinczy- és Fráter-emlékház mellett felállított márványtömb talapzatát. A tanács nevében Balázsi József polgármester bíróságon fellebbezett a büntetés kifizetése ellen. A semjéni tanács most már rendelkezik a településfejlesztési, a művelődési felügyelőségi engedéllyel, de még szükség van a Megyei Tanács állandó bizottságának a jóváhagyására is. /Semjéni emlékmű. Bíróság tárgyalja az ügyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./
1999. november 4.
Nov. 4-én megnyílt az V. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, ez a Romániai Magyar Könyves Céh érdeme. Király Káli István, a Mentor Könyvkiadó igazgatója tartotta a megnyitó beszédet, elmondta, hogy a magyarországi standokon a legtekintélyesebb kiadók vannak jelen könyvekkel. Román részről több nagy kiadó hozta el könyveit. A legolcsóbb könyv 15 ezer lej, a legdrágább pedig a 600 ezer lejt is eléri. /(lokodi): Huszonkilenc stand könyvkínálata. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
1999. november 4.
Désen, a Ferenc-rendi katolikus templom felújítása alkalmából október 24-én hálaadó misét celebrált P. Benedek Domokos, az erdélyi Ferenc-rend provinciálisa. A felújítás 1997 tavaszán kezdődött. A ferencesek szobánként kapták vissza a kolostort, amelyben 1974-től a városi múzeum működött. A városban a ferencesek lelki és szociális gondozást végeznek. Van óvodás, hittanos, házas és idős csoportjuk. Az ifjúsági csoport elkezdte találkozásait a szórvány katolikus ifjúsággal, például Magyarláposon. A ferenceseknek könyvtáruk is van, melyet a magyartanár vezet. Börtönpasztorációt végeznek a szamosújvári elítéltek között. /Lukács Éva: "Akarom, fontos ne legyek magamnak" Teljesen felújították a dési Ferenc-rendi templomot és kolostort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
1999. november 4.
Tasnádon a közeljövőben mellszobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajosnak. és dr. Coriolan Sternek. A Bíró Lajos?mellszobrot Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész készíti el. A szobor felavatására az előzetes terv szerint 2000 áprilisában kerül sor. /Tasnád. Szobor Bíró Lajosnak és dr. Coriolan Sternek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./
1999. november 4.
A Pax Romana mozgalomról Jakabbfy Tamás, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ felelős szerkesztője tájékoztatott. A Pax Romana mozgalom világszintű, 1921-ben kezdődött. Ma már az öt lakott kontinens mindegyikén megtalálható. Erdélyben 1992 óta létezik. Azzal a céllal született, hogy kapcsolatot létesítsen az értelmiségiek között, mert elszigetelten él a katolikus értelmiség. A Pax Romana ezek között egyfajta hálót, láncot szeretne kialakítani. Vannak helyi Pax Romana csoportok - például Brassóban, Székelyudvarhelyen, Szatmáron. A Pax Romana nem kirekesztő jellegű, sokszor hívnak nem katolikus előadót is. - A jelenlegi egyetemisták és frissen végzettek is szép számban jelen vannak, minden év tavaszán egyetemistáknak és középiskolásoknak szóló rendezvényeket szerveznek. - A Pax Romana apolitikus szervezet a világon mindenhol. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közéletben nem kíván jelen lenni, de a Pax Romana szervezetként nem foglalhat állást politikai kérdésekben. /Gál Mária: Az értelmiségi lét meghatározó eleme a közéletiség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
1999. november 4.
Megjelent az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ novemberi száma, amely tájékoztat a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete múlt hónapban megtartott bővített elnökségi üléséről. /Megjelent az Erdélyi Gazda novemberi száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./
1999. november 4.
Nov. 11-12-én tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második ülését Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt a találkozón. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A szakértői bizottságok beszámolóival kezdi meg kétnapos munkáját a Magyar Állandó Értekezlet november 11-én Budapesten" - közölte Szabó Tibor HTMH-elnök. A nyitónapon Szabó Tibor tart majd tájékoztatót az elmúlt időszakról. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter is. Szót kapnak továbbá a határon túli meghívottak és a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Szabó Tibor véleménye szerint a találkozón feltehetőleg hangsúlyosan szerepelnek majd az integrációval kapcsolatos kérdések, valamint a jugoszláviai események. A HTMH elnöke fontosnak nevezte, hogy ez az intézményi találkozás rendszeres és természetes kapcsolati formává váljon. Az értekezlet szervezése során valamennyi határon túli szervezettel egyeztetnek. A rendezvény az újságírók előtt zárt, de a tervek szerint az eseményhez kapcsolódóan sajtótájékoztatót tartanak majd. Magyar Állandó Értekezlet lesz Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1999. november 6.
Nov. 4-én kezdődött el Bulgáriában, Borovecben a román-bolgár-görög államfői találkozó. A hármas csúcs nov. 5-én folytatódott. Emil Constantinescu elnök elmondta, hogy teljes egyetértéssel zárultak az eddigi tárgyalások Petar Sztojanov bolgár és Kosztasz Szimisztisz görög elnökkel. Egyetértettek a bűnözés visszaszorításában, ebből a célból regionális központ felállításáról döntöttek, a központ Bukarestben lesz. Vita a bolgár és a román fél között a két országi összekötő Duna-híd helyének meghatározásában volt. /Balogh Levente: Boroveci hármas csúcs. Majdnem teljes balkáni egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./
1999. november 6.
Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) alelnöke, ajánlást terjesztett az Európa Tanács elé, amelyben azt kéri, hogy az európai normáknak megfelelő gyakorlat szerint rendezzék az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Frunda György szenátor Nastase indítványáról elmondotta: az RTDP-s politikus beadványának egyetlen célja az, hogy fékezze az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazását Romániában. /Papp Annamária: Értelmetlen Adrian Nastase Európa Tanács-i beadványa - véli Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
1999. november 6.
Október 23-án összeült néhány erdélyi középiskola, /a szatmári Kölcsey Ferenc, Kolozsvárról a Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Líceum, a kézdivásárhelyi Tanítóképző, a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum/ diáktanácsa. A küldöttek elhatározták, hogy a MAKOSZ-szal (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) szembeni elégedetlenségük miatt megpróbálnak kidolgozni egy új utat a középiskolás diákszervezeteket tömörítő szövetség számára, megalakították a Romániai Magyar Középiskolás Szövetséget. - A MAKOSZ természetesen még működik, és folynak az egyeztetések arról, hogyan tovább, mert mindenki tudja, hogy ez a két szervezet párhuzamosan nem létezhet. Több alternatíva is létezik: az egyik az lenne, hogy a MAKOSZ-t is tovább vinni, ha ez nem megy, akkor az RMKSZ vonalát követni, esetleg a két szervezetet összevonva egy harmadikat indítanánk el. /Gáspár Miklós: MAKOSZ, holnap PISZOK Az RMKSZ mint alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1999. november 6.
Nov. 4-5-én én Szilágycsehben tartotta kihelyezett őszi közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A szilágycsehi református egyházközség ünnepi évfordulók alkalmából hívta meg a közgyűlést: 480 éves a református templom és 400 éve tartottak zsinatot benne. A közgyűlésen elnöklő Tőkés László püspök többek közt bejelentette: az elmúlt tíz évben hiányzott az újításhoz szükséges megfelelő erő, a kezdeti lelkesedés lanyhult. A közgyűlésen emlékeztek az 1989-es események 10. évfordulójára, valamint a földvári haláltábor partiumi áldozataira, majd átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia díjakat. /Baksai Károly: Jubileumi református közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Nov. 5-én osztották ki Szilágycsehben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület idei kitüntetéseit, a kihelyezett igazgatótanácsi közgyűlés keretében. Szilágy megyéből Pro Ecclesia kitüntetésben részesült Bántó Bálint, az egyházmegye jelenleg legidősebb lelkésze. Bántó Bálint 1910. május 23?án született Nagykárolyban. A kolozsvári protestáns teológiáról Szatmárnémetibe került, ahol három évig volt a Láncos-egyházközség segédlelkésze. 1940 őszétől negyven évig, vagyis nyugdíjazásáig volt a mikolai gyülekezet lelkipásztora. Nyugalomba vonulása után helyettesítő lelkészi állást töltött be Királydarócon, Érszentkirályon, Avasfelsőfaluban. A Pro Ecclesia kitüntetés odaítélésével az egyház a lelkipásztor által végzett rendkívül értékes szolgálatot ismerte el. /Bántó Bálint nyugalmazott lelkipásztor Pro Ecclesia kitüntetést kapott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./ Véső Ágoston nagybányai képzőművész és Dánielisz Endre nagyszalontai közíró Pro Partium-díjat kapott. A Pro Ecclesia Militans-díjjal tüntették ki dr. Molnár János lelkipásztort, tanárt és írót, akinek a közgyűlésen mutatták be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyve első kötetét, műve az egyházkerülettel foglalkozó első történeti munka, amely alakulásától 1941-ig ismerteti annak történetét. Tőkés László püspök laudációjában felvázolta dr. Molnár János életpályáját, akit a diktatúra éveiben kizártak az ország minden iskolájából, a teológiáról, sorozatosan meghurcolták, és az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztésében való részvétel miatt bukott le, került a tiltott írók listájára. 1989-ben áttelepült Magyarországra. /Fejér László: Emlékezés a megtett útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1999. november 6.
A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ szövetséget kötött az Újraegyesítés Pártjával, melynek teljes neve: Újraegyesítés Pártja - Dák-Latin Opció. Az újraegyesítés Romániára és a Moldavai Köztársaságra vonatkozik. A pártelnök Mircea Druc, a Moldavai Köztársaság hajdani miniszterelnöke, aki román-moldavai kettős állampolgársággal rendelkezik. Valeriu Tabara RNEP-elnök a nemzeti jellegű lépések felélesztését látja a jövendő pártegyesítésben. /Különös házasság. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
1999. november 6.
Közelednek a választások, Iliescu pártja egyre népszerűbb, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Mérlegelni kell, Iliescuék győzelme esetén milyen politikát folytasson az RMDSZ. Borbély Zsolt Attila szerint három forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy az RMDSZ szövetséget köt az új kormányzattal. A másik, hogy Markó Béla sarkára áll, kitart amellett, hogy Iliescu pártjával nem lép koalícióra. Ebben az esetben a neptunisták mégis megkötik a szövetséget. A harmadik változat az, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonul. /Borbély Zsolt Attila: Új választás. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
1999. november 6.
Ezelőtt 40 évvel, 1959 novemberében a Securitate emberei a Szatmár megyei Érendréről elhurcoltak nyolc férfit. Hozzátartozóik sokáig nem tudtak semmit róluk. 1960 szeptember 3-án a kolozsvári hadbíróság államellenes szervezkedésért, két főt pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ítélt el: Bujdosó Géza állatorvos 15, Kovács Lajos 10, Szaleczky Miklós 7. Ábrám Sámuel 5, dr. Avasán Gyula 4, Fischer Lajos 4, Toroczkai Sándor 3, Kiss Miklós 2 év börtön. Végül 1963-ban amnesztiával szabadultak. Koncepciós per zajlott, azért ítélték el őket, mert ellenszegültek a kollektivizálásnak. Románia Legfelsőbb Bírósága 1998. május 25-én felülvizsgálta és jogtalannak ítélte az 1960-ban kimondott ítéletet. Nov. 6-án Érendréd református templomában az ártatlanul elhurcoltak emlékére márványból készült emléktáblát állítottak. /Boros Ernő: Rehabilitálták a szekuritate áldozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./ 1959. november 3-án éjjel tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az Nagybányán kínozták és vallatták őket. A katonai ügyész halálbüntetést kért a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Szerencsére a Nagybányán lezajlott nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. Az ártatlanul elítélt érendrédieket a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára vitték. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. /Dr. Ábrám Zoltán: Emlékezés az érendrédi politikai elítéltekre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Nov. 6-án Érendréd református templomában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1959?ben elhurcolt, majd utána koncepciós per nyomán bebörtönzött helybéliek emlékének állított emléktábla felavatása alkalmából. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Németi János történész emlékeztetett arra, hogy a törvénytelenül elítéltek rehabilitálására 1998 májusáig kellett várni. A márványtáblán az 1960-ban elítéltek névsora szerepel, továbbá Márton Attila lelkész, akit 1958?ban ítéltek el Kolozsváron 7 évre. /Ünnepség Érendréden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./
1999. november 6.
Marosvásárhelyen nov. 5-én megkezdődött az ALTER-NATIVE 7 nemzetközi rövidfilmfesztivál. Fővédnöke Jancsó Miklós, aki nem jött el a fesztiválra, levélben mentette ki magát. Bemutatják, többek között, Tompa Gábor filmjét /Kínai védelem, forgatókönyvét Csiki László írta/. Egy erdélyi ember története, aki huszonkét év szibériai fogság után hazatér. /ALTER-NATIVE 7. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./
1999. november 6.
Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1999. november 6.
Székely Győző, az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője kifejtette, hogy a tanár ma már írhat, szerkeszthet tankönyvet, tervezhet megfelelő tanmenetet. Ez azonban sok-sok munkát igényel. - Kevés szülőnek jut eszébe, hogy beperelje a Tanügyminisztériumot, a minisztert, mert gyermekét számos tankönyvben alázzák meg. A mai nacionalista megnyilvánulások egyik (fő) oka az utóbbi évtizedek hamis tartalmú oktatása. Azért kellene küzdeni, hogy ne taníthassanak valamely nemzetiségre, kisebbségre nézve sértő, megalázó tartalmú könyvekből. Székely Győző úgy látja, hogy a mostani tankönyvek között sok a rossz, elfogadhatatlan tankönyv. Szabadság van, mindenki azt ír, amit akar. A negyedikes például arról tanulhat, hogyan szabadították fel a román csapatok 1916-ban Csíkszerdát az elnyomás alól. - Néhány korosztálynak fél évet kell várnia a magyarra fordított változatra. Kevesebb a példányszám, mint ahány tanuló magyarul tanul, mert nem rendeltek eleget. Vannak fertőző, rossz tankönyvek: néhány történelem, erkölcsi nevelés, illetve matematika-tankönyv. A középiskolákban a rendelet a tanévkezdés utánra helyezte a teljesen átdolgozott tanterveknek megfelelő tankönyvek nyomtatását és bemutatását. Ezekből kell majd kiválasztani /a bemutatásra kerülő 70 változatból!/ és magyarra fordítani a tankönyvet. A tanárok nem láthatják az összes változatot. Hogyan történik majd választás? Erre nincs válasz. Így néz ki a tanügyi reform. - Vannak olyan tanárok, akik maguk írják meg a tankönyvet. Ma többezer diák tanul ilyen szamizdat tankönyvből. Mások magyarországi tankönyvet rendelnek, és abból tanítanak, ha a tantárgy tanterve ezt lehetővé teszi. /Szabó Csaba: A tankönyverdő ösvényein. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1999. november 6.
Veress István, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott professzora 1909 november 5-én született Nagyenyeden. A Csombordi Gazdasági Iskola szaktanára, majd igazgatóhelyettese volt. A negyvenes évek végén kinevezték a kolozsvári Agrártudományi Egyetemre tanárnak, ahol a magyar fakultás beolvasztásáig magyar diákjait oktatta. 1972-ben ment nyugdíjba, szakírói munkásságát azonban folytatta. 1932-ben megjelent első cikkét az Enyedi Hírlapban az évek hosszú során több ezer követte. Televízióban, rádióban több mezőgazdasági sorozata volt. 120 szakdolgozata és 20 szakkönyve jelent meg. Veress István a XX. századi romániai magyar agrárszakírás egyik legjelentősebb személyisége. /Makkay József: Veress István 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1999. november 6.
Kós András /Kolozsvár/ szobrászművész 85 éves, munkássága elismeréséül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki. Nagy méretű szobrai, térplasztikáik, emlékművei ismertek. Táncsics Mihály szobrának felállítását nem engedélyezték, mert egy magyar "történész" azt állította, hogy Táncsics "nacionalista" volt. /Abodi Nagy Béla: Kós András 85 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1999. november 6.
Kovács Ferenc emlékezett barátjára, a 25 éve elhunyt Jordáky Lajosra. Jordáky 1943-ban adat ki a 48-as Erdély című emlékkönyvet, amelynek létrehozásában Józsa Béla is közreműködött. 1944-ben a két munkáspárt, a szocdem és a kommunista őt javasolja a Szakszervezetek Tanácsa főtitkári tisztségére, majd 1945. február 22-étől ő lett a Román Kommunista Párt kolozsvári szervezetének titkára. Jordáky népgyűléseken szónokolt, ezt a tevékenységét ellenezte Lakatos István szocialista csoportja és a Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének hivatalos lapja, az Erdély. Jordáky rövidesen egyetemi tanár lett, a Józsa Béla Athenaeum Kiadóvállalat egyik vezetője, ő szerkesztette a Marx-Engels Könyvtár sorozatot. Jordákyt 1952-ben letartóztatták, koholt vádak alapján, három évig volt börtönben. 1957 áprilisától újból több hónapos vizsgálatot indítottak ellene. Végül rehabilitálták. Előbb a kolozsvári magyar színház irodalmi titkárságán dolgozott, majd az Akadémia kolozsvári fiókja Történeti Intézetében, mint kutató. 1971-ben megjelentette Janovics Jenő és Poór Lili (két színész arcképe) című kötetét, megírta Az erdélyi némafilmgyártás történet e története című összefoglalóját, és halála előtt egy esztendővel megjelent Kótsi Patkó János, a kolozsvári színházalapító A régi és új Theátrom históriája és egyéb írások című könyve a Kriterionnál. /Kovács Ferenc: Ifjúkori szomszédom, Jordáky Lajos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1999. november 8.
Nov. 6-án Kolozsváron tartotta küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A megnyitó beszédet Buchwald Péter ideiglenes prefektus tartotta. Bíró Károly EMT-elnök a szervezet tevékenységéből az idén szervezett konferenciákat emelte ki: Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, SZÁMOKT ?99, OGÉT ?99, ÉPKO ?99, Körmöczi János Fizikus-napok, Országos Szakmai Napok (OSZN). Égly János, kiadói elnökhelyettes kifejtette: a Műszaki Szemle EMT-kiadványokhoz nagyon nehezen gyűlnek össze az egy-egy lapszámhoz szükséges tudományos dolgozatok. - A kiadói tevékenység legnagyobb megvalósítása a Transindex (http:www.transindex.ro) elnevezésű internetes napilap beindítása. Deák Melinda, az EMT gazdasági titkára hangsúlyozta: az anyagi gondokon új pályázati lehetőségek felkutatása, illetve a bejegyzésre váró Technorex cégen keresztül történő kereskedelmi tevékenység beindítása segíthet. A brassói, székelyudvarhelyi, illetve a nagyváradi fiókszervezet képviselői is beszámoltak tevékenységükről. /Kiss Olivér: EMT Küldöttgyűlés. Erdélyi műszakiak seregszemléje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
1999. november 8.
Nov. 6-án Kolozsváron tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ tisztújító közgyűlését. Első napirendi pontként a közgazdász társaság ünnepelt, ugyanis november 3-át, a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány napjának nyilvánította. Hiszen ezen a napon jelent meg Bolyai nagy műve, és ugyancsak november 3-án Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia javára. Második napirendi pont a magyar nyelvű középiskolai szakoktatás kérdése volt, megállapították, hogy hiányoznak a képzett tanárok, továbbá nincs felszerelés. Dr. Kerekes Jenő megtartotta elnöki beszámolóját. A tényleges tisztújítás elmaradt, sikerült meggyőzni dr. Kerekes Jenőt, hogy vállalja az elnökséget még egy évig, és majd a nyári vándorgyűlés és jubileumi ünnepségen újra felveszik a tisztújítás kérdését. Az RMKT vezetőségének a mandátumát meghosszabbították még egy évre. A régi-új felállítás: elnök dr. Kerekes Jenő, ügyvezető alelnök Somai József, gazdasági alelnök Coltea Tibor, oktatási alelnök Szécsi Kálmán, fiókszervezetekkel kapcsolatot tartó alelnök Kelemen Emőke. /Gáspár Miklós: RMKT tisztújítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Az RMKT lépést tart az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1999. november 8.
Nov. 5-6-án Székelyudvarhelyen nyolc székelyföldi ifjúsági információs iroda részvételével tartották meg az IFINET, az információs irodák tömörítő szervezetének tanácskozását, ahol elfogadták a szakmai etikai kódexet. Az IFINET terve az, hogy a régiót átfogó információs hálózattá alakuljon. Jelenleg az irodák minimális szolgáltatási kötelezettsége a pályaválasztási, felvételi, turisztikai, szórakozási lehetőségekről szóló adatok birtoklása és hozzáférhetőségének biztosítása a fiatalok számára. Az ehhez kapcsolódó irodai munka megkönnyítésére az IFINET keretén belül számítógépes adatbáziskezelő programot adtak át minden irodának. /Ifjúsági irodák tanácskozása Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
1999. november 8.
Nov. 6-án Gyergyóremetére zarándokoltak a gyergyói keresztalják, hogy együtt ünnepeljék a templom védőszentjét, Szent Lénárdot. Az ünnepi szentmisét P. Balázs Aba esztelneki ferences celebrálta, az oltárnál ott volt Bálint Lajos ny. érsek is. A búcsún megjelentek között ott volt dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselő is. Nagy István a szociális kérdések terén tudott tájékoztatni, dr. Garda Dezső pedig az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, az egyházi vagyon helyzetéről és az erdőkkel kapcsolatos kérdésekről. /Aranymisés áldás Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
1999. november 8.
Nov. 5-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Pro Philosophia Alapítvány rendezésében bemutatták a Magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai sorozatban megjelent, Somló Bódog: Értékfilozófiai írások és Tavaszy Sándor: Válogatott filozófiai írások című köteteket valamint a Kellék filozófiai folyóirat legújabb, 13. számát. Sokan voltak, a Pro Philosophia Alapítványt létrehozó és működtető fiataloknak sikerült megtölteni az EME előadótermét. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófiai Tanszéke, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem Filozófia Tanszéke és Társadalomelméleti Gyűjteménye közösen hívták életre ezt a hiánypótló sorozatot. - A Kellék 13. száma tematikus, Heidegger életművével foglalkozik. A folyóirat ugyancsak kolozsvári-szegedi együttműködés révén születik meg negyedévenként. /Könyvbemutató. Ezek a mai fiatalok! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
1999. november 8.
Nov. 6-án értesült Szatmárnémetiben a helyi zsidó hitközség arról, hogy a zsidó temetőben ismeretlenek több síremléket megrongáltak, feliratos márványlapokat ledöntöttek, többet összetörtek, a Holocaust emlékművet is megrongálták. /(Sike Lajos): Vandál pusztítás a szatmárnémeti zsidó temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1999. november 8.
Nov. 4-én Csomakőrösön a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte Kőrösi Csoma Sándor Év rendezvényei keretében a nagy kelet-kutató szülőfalujában emléktáblát helyeztek el Kőrösi Csoma Sándor idén felavatott emlékházának falán. /Emlékünnepség Csomakőrösön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
