A marosvásárhelyi magyarság a Postaréten, a Székely Vértanúk Emlékművénél gyűlt egybe, hogy felidézze a szabadságharc aradi és marosvásárhelyi áldozatainak emlékét. Fodor Imre emlékeztetett, hogy idén, március 15-én összefogásra ösztönözte a város magyarságát, de sajnos az összefogás nem hozta meg a várt eredményt, azt, hogy továbbra is magyar vezetője legyen a városnak. Az aradi vértanúk emlékét Sebestyén-Spielmann Mihály idézte fel. /(Máthé Éva): /A szabadságharc hőseire emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2000. október 9.
Okt. 7-én ünnepelte a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar 10. születésnapját. A helyi kórusok (Ipartestületi Férfi Dalárda, Örmény Vegyes Kórus és az ünnepelt női kar) mellett a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a gyergyóditrói Dalcsoport és Kolumbán István tekerőpataki fúvószenekara köszöntötte a Pál Ibolya tanárnő által alapított és vezetett kórust. Köllő Miklós műépítész az ezeréves évfordulónak tisztelgett rövid régizene-válogatással, majd Köllő Tündével népi hangszerek bemutatására és megszólaltatására is vállalkozott. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke köszöntötte a női kart, majd díszoklevelet adott át a szövetség 250. tagjának, az ünneplő kórusnak. /Bajna György: Dalosok ünnepe Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./
2000. október 9.
Szentegyháza város tanácsa határozatban fogadta el, hogy minden évben október 6., 7. és 8-át, tisztelegve az aradi vértanúk, valamint a magyar nép minden mártírja előtt, a település ünnepévé nyilvánítja - jelentette ki Herceg Ferenc, a városi RMDSZ elnöke okt. 7-én, a millenniumi emlékmű avatása alkalmából mondott ünnepi beszédében. A templomudvarban kapott helyet a millenniumi emlékmű. Bodó Levente alkotásának legszembetűnőbb elemei: a Szent Korona stilizált körvonala, Szent István, a település védőszentjének dombormű-portréja. Eseménydúsan teltek a Szentegyházai Napok, fellépett a helyi színjátszókör is, voltak sportvetélkedők. A gálaműsorból nem maradt ki Szentegyháza híressége, a Gyermekfilharmónia előadása sem. /Orbán Ferenc: Városnapok a mártírok emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./
2000. október 9.
Okt. 7-én népfőiskolai központot avattak Nagyváradon, a várad-ősi református templom mellett. Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium székháza felépült, de használni egyelőre csak az alsó szintet lehet. Itt egy előadóterem, konyha, két mosdó és egy irodahelyiség található. A hollandok továbbra is segítenek, fedezik a munkálatok befejezéséhez szükséges kiadásokat. A tervek szerint előadások, viták és hasonló rendezvények zajlanak majd az új épületben. Dr. Csapó I. József szenátor köszöntője után dr. Inotay Ferenc, a Magyar Népfőiskolai Kollégium (MNK) elnöke kifejtette, hogy az anyaország határain kívül létesült népfőiskolák egyik célja a magyarságtudat erősítése. Az avatáson bemutatták a Királyhágómelléki Füzetek sorozatban megjelent Nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségügyi értekezlet című munkát. Az ünnepség az új székház falán elhelyezett Millenniumi emlékjel leleplezésével zárult. /Kulcsár Andrea: Népfőiskolai központot avattak Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
2000. október 9.
Okt. 7-én, vasárnap Székelyhíd községben felavatták az eredeti állapotába visszaállított millenniumi emlékművet, a turulmadárral. Az emlékművet az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a '40-es években. Az ünnepi eseményen ott voltak - többek között - Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, Rákóczi Lajos és Székely Ervin parlamenti képviselők, Dukrét Géza és Balogh Ferenc műemlékvédők. Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint-Pataki József képviselte, s az anyaországból érkezett az ünnepélyes emlékműavatásra Dévai Nagy Kamilla művésznő is. /(dérer): /Székelyhíd. Újra áll a millenniumi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
2000. október 9.
A nyugati és közép-európai egyetemstratégiáknak szentelte szeptemberi számát a Korunk (Kolozsvár). "Ha az a célunk, hogy - tudásban és műveltségben - ott tartsunk, ahol mások tartanak, ha hozzájuk hasonlóan kívánunk foglalkozni jövőnk tervezésével, akkor számolnunk kell azzal, ahogyan ők a jelenleg működtetett - általunk áhított - eszközök birtokában elégedetlenek és nyugtalanok" - írta Horváth Andor a lapszám bevezetőjében. Ezekről az elégedetlenségekről, nyugtalanságról írnak a folyóiratban Jacques Derrida, Claude Karnoouh, Sorin Antohi, Szabó Mátyás, Selinger Sándor és mások. A lapszámban olvasható még Füzi László Németh Lászlóról írott esszéje, illetve Stefan Borbély és Kallós Miklós elemzései a holokausztról és következményeiről. /Egyetemstratégiák, egyetemkritikák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2000. október 9.
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium udvarán újabb kopjafát állítottak a hét végén az iskola diákjai és tanárai, az ezer éves magyar államiság és magyar oktatás valamint az aradi vértanúk emlékére. A kopjafát Nagy Antal tanár adományozta, aki az ünnepség keretében az aradi tizenhárom vértanúra emlékezett. Az iskola igazgatója, Varga László és Sata Klára aligazgatónő koszorúzták meg a kopjafát. /(Daczó Dénes): Kopjafa a millennium évében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2000. október 9.
Nagyenyeden okt. 10-én, a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében tartja évadnyitó előadását az Irodalmi Kávéház. Téma: Reményik Sándor élete képekben és versekben. Meghívottak: Hantz Lám Irén tanárnő, Albert Júlia színművésznő. Mindenkit szeretettel vár a házigazda: Demény Piroska. /Irodalmi kávéház Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2000. október 9.
Nyíregyházán, szept. 25-30 között zajlott az I. Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválja. Az előadások mellett szakmai kerekasztal is volt. A fesztiválon tizenkilenc hivatásos és amatőr bábtársulat vett részt. Sajnálatos, hogy ezek közül határon túli magyar bábszínház összesen öt volt, kizárólag Erdélyből. A szervezők rendszeressé kívánják tenni a rendezvényt, és talán ez a fesztivál lesz a bábos műfaj "Kisvárdája". /I. Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 9.
Okt. 7-én kezdődtek a Krasznai Napok. Megkoszorúzták a polgármesteri hivatal udvarán a hősök emlékére állított kopjafát. A hagyományőrzés és a közösség érdekében kifejtett tevékenységéért Kraszna díszpolgárává avatták Pákai Ferenc nyugdíjas tanárt és Nagy Károlyt. Felvonultak a néptáncosok, valamint a fogathajtó versenyre érkezettek Kraszna utcáin. Ezzel egyidőben Zilahon, a Kraszna utca végében gyülekeztek a szüreti bálra hivogatók: népviseletbe, valamint csőszruhába öltözött Szilágy megyei fiatalok. A Kálvineum előtt szabadtéri néptáncfesztivál kezdődött. - A Zilahi Napok rendezvényei egész héten át tartanak és millenniumi emléktábla-avatással és Nemzetiségi Kórustalálkozóval érnek véget. /Szabó Csaba: Krasznai Napok - Zilahi Napok Népünnepélyek Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 9.
Kilenc éve annak, hogy a Szovjetunió megszűnését követően Moldova Köztársaság függetlenségét kikiáltották. A Prut és a Dnyeszter között elterülő országnak azonban mindmáig nem sikerült kiterjesztenie szuverenitását a Dnyeszter bal partján fekvő területre, amelyet túlnyomóan oroszok és ukránok laknak. A senki által el nem ismert, ám mégis évtizede létező európai államot, a Transzdnyeszteri Moldovai Köztársaságot ma is az "ott felejtett 14. szovjet hadsereg" védelmezi. Nem oldotta meg a transzdnyeszteri kérdést a néhány évvel ezelőtti háború sem, amelynek során mintegy hatszáz ember vesztette életét. Az utóbbi hónapokban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy orosz nyomásra Moldova Köztársaság két egyenlő rangú állam föderációjává alakul át. Dumitru Braghis miniszterelnökkel Tibori Szabó Zoltán készített interjút. A kormányfő cáfolta az ország föderalizálásáról szóló híreszteléseket, és leszögezte: országa egységes állam marad, a Dnyeszteren túliaknak pedig széles autonómiát biztosítanak. Braghis kifejtette, hogy az elmúlt években országa lényeges átalakuláson ment keresztül. Elfogadták az új, független Moldova Köztársaság alkotmányát. A bruttó nemzeti össztermék hatvan százalékát már a magánszektor állítja elő. Idén befejezik a föld tömegprivatizációját. 1991 óta a közvetlen külföldi befektetés 550 millió dollárra emelkedett. Júniusban Vlagyimir Putyin elnök Kisinyovba látogatott. Kidolgozták Transznyisztria statútumát, mind Ukrajna, mind pedig Oroszország különbizottságokat hozott létre a transznyisztriai helyzet rendezésére. Putyin megismételte, hogy Oroszország elismeri Moldova Köztársaság területi integritását, függetlenségét és oszthatatlanságát. Transznyisztriának széles autonómiát biztosítanak. Tibori megkérdezte: Románia idéntől alanyi jogon román állampolgárságot ad a moldovai románajkú állampolgároknak. Hogyan látja ezt a moldáviai kormány? A kormányfő megjegyezte: aláírták a moldovai-román alapszerződést. Románia néhány hónapja útlevelet követel a határon a moldovai állampolgároktól. A román állampolgárságot illetően: a moldáviai törvények csakis abban az esetben teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, ha a szóban forgó országgal erre vonatkozó kormányközi egyezmény létezik. Romániával egy ilyen kormányközi megállapodás kidolgozása folyamatban van. A kormányfő elismerte, hogy több hónapos a késedelem, főképp a falusiak esetében a nyugdíjak kifizetésében, s az emberek nehéz körülmények között élnek. /Tibori Szabó Zoltán: Moldova egységes állam marad. Interjú Dumitru Braghissal, Moldova Köztársaság miniszterelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 9.
Kolozsváron okt. 6-án a Szent Mihály plébániatemplomban ökumenikus istentiszteletet tartottak a magyar forradalom és szabadságharc aradi tizenhárom vértanújának emlékére. Dr. Czirják Árpád érseki-helynök, Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője, dr. Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád zsinatpresbiteri evangélikus-lutheránus püspök, dr. Rezi Elek, unitárius főjegyző, Mikes Sámuel, baptista főlelkész és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke mondott beszédet. /Ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály plébániatemplomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 9.
Színvonalas a Diákabrak /Kolozsvár/, a Tinivár Kiadó ifjúsági folyóirata, mindegyik száma igényes, értékes, mint a legújabb száma (2000/6) is. /Szabó Csaba: Gondolatok az új Diákabrakról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 10.
Markó Béla amerikai útjáról nyilatkozott. Négy napot töltöttek Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel együtt Amerikában, ahol sűrű program várt rájuk. A választások fontosnak tartották, hogy az amerikai illetékesek tudomására hozzák az elmúlt négy esztendővel kapcsolatos következtetéseiket, és a választások utáni helyzetre vonatkozó aggályaikat. Házigazdáik, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány vezetői segítségével majdnem harminc megbeszélésük volt. Mindenütt nagy rokonszenvvel fogadták őket. Markó tapasztalta, hogy megváltozott a vendéglátó politikusok hozzáállása. Néhány éve még megkérdezték, szükséges-e önálló magyar egyetem, most egyetértettek ezzel. Az RMDSZ 1996-os kormányba lépésével Amerikában az a tévhit kapott lábra, hogy ezzel megoldódott a magyar kérdés. Most elmondták, hogy Romániában a magyar kérdés továbbra sem megoldott, fontos célokat nem sikerült elérniük. Nem született meg az önálló állami magyar egyetem, a nyelvhasználatot még mindig nem szabályozza végleges törvény, a tulajdonjog tekintetében az egyébként jó föld- és erdővisszajuttatási törvény alkalmazása akadozik, az ingatlanok visszaadásával kapcsolatos törvény /amelyet a szenátus akkor szavazott meg, amikor ők már Amerikában voltak/, nem oldja meg egyrészt azon épületek helyzetét, melyekben közintézmények működnek, másrészt az egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Kérték az Amerikai Egyesült Államok képviselőit, hassanak oda, hogy a folyamat ne álljon le. Mindenütt biztosították őket: Amerika nem tudja azt elfogadni, hogy Romániában a magyar kérdés megoldása megtorpanjon. Mindezt az odalátogató román politikusoknak is elmondták. - A Nemzetközi Valutaalap képviselői szerint 1999-hez képest idén Románia előbbre lépett, gazdaságilag és pénzügyileg jobban áll. Az interjút készítő Gyarmath János főszerkesztő megjegyezte: budapesti politikai körök nehezményezik az RMDSZ által lényegében csak felkarolt aláírás-gyűjtést a külhoni állampolgársággal kapcsolatosan. Markó Béla válaszában megerősítette: helyesen döntött az RMDSZ az aláírásgyűjtésről. Ezek után a magyarországi felelős tényezőknek is őszintén ki kell mondaniuk, pontosan mit is akarnak, hogyan látják ezt a kérdést. Gyarmath szerint nyomásgyakorlásról lehet szó. - A jelöltállítási vitákról Markó leszögezte: nem fenyegetőzni kell, hogy független jelöltként indulnak, amennyiben a versenyből vesztesként kerülnek ki. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 10.
Mugur Isarescu miniszterelnök Milos Zeman cseh kormányfő meghívására látogatást tett Csehországban, okt. 9-én tárgyalt Zemannal. A kormányfők egyebek között véleményt cseréltek az Európai Unió és a NATO kibővítéséről is. Zeman biztosította a román miniszterelnököt, hogy Csehország támogatja Románia csatlakozási igényeit. Isarescu leszögezte: fontosnak tartja, hogy a kedvező jugoszláviai politikai változások mellett minél hamarabb felújuljon a dunai hajózás is, amelynek megszakítása súlyos gazdasági károkat okoz Bukarestnek. Isarescut fogadta Václav Havel cseh államfő is. /Isarescu és Zeman mihamarabb normalizálni akarja a viszonyt Jugoszláviával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2000. október 10.
Adrian Nastase, Iliescu pártjának második embere kijelentette: Adrian Paunescu ugyan ellentmondásos figura, de baloldali személyiség, és helye van a PDSR választási listáján. Az egykori kommunista Ceausescu-dalnok, a Szocialista Munkapárt korábbi alelnöke Dolj megyében kerül novemberben a szenátusi lista első helyére. Nastase érvelése: "Jobb velünk, mint ellenünk" - tájékoztatott az Evenimentul Zilei. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), okt. 10. - 441. sz./
2000. október 10.
Az erdélyi-magyarországi szellemi elit képviselői a hétvégén Sepsiszentgyörgyön a Magyar Művelődés Erdélyben 2000 címmel fejtették ki nézeteiket, feleletet keresve az integrálódási, globalizálódási folyamatok teremtette kihívásoknak. Történelmünk a jövőnk - fogalmazott Egyed Ákos akadémikus. A múltból táplálkozó, jövőbe tekintő figyelem megadta a kétnapos értekezés alaphangját. Hermann Gusztáv, Csetri Elek, Tamás Gáspár Miklós, Péntek János, Salat Levente, Horváth Andor, Bakk Miklós, Bárdi Nándor, Lőrincz József, Bíró Béla, Molnár Gusztáv, Martos Gábor, Kelemen Hunor voltak az első nap előadói. Nehéz a problémakörök akár jelzésszintű felsorolása is: miért beszélnek erdélyi demokráciáról és nem a demokrácia Erdélyben problematikáról, a civilizációs zsákutcákról, a politikai elitek közötti kapcsolatrendszerről, a nyelvhasználat jogairól, az önálló intézményrendszer szükségességéről, mit nyújthat a regionális politika stb. A szervezést Egyed Péter támogatásával Jánó Mihály háromszéki művelődési főtanácsos vállalta. /Flóra Gábor: A közös töprengés hullámhosszán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 10.
A külhoni magyar állampolgárság megadása körüli viták felvetették a kérdést, hogy Erdélyországban ki a magyar? Jelentkeztek a magyarság különböző intézményei - az egyház, RMDSZ, civil szerveződések stb. -, hogy ők készek papírt adni a jelentkezők magyar voltáról, ha az illető megfelel az általuk megfogalmazott kritériumoknak. Mások úgy vélik, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát. A lap megkérdezett néhány honatyát, hogy mi erről a véleményük? - Ráduly Róbert, Hargita megyei képviselő: Az RMDSZ szavatolhatná a román állampolgárok esetében a tényt, hogy magyar származásúak. - Birtalan Ákos, Háromszék képviselője: - Jó lenne, ha az erre hivatott szakemberek - főleg jogászok - világosan meghatároznák, hogy mit jelent a külhoni állampolgárság. Megtörténhet - ha ennek eldöntését csak az egyénre bízzák -, hogy hirtelen nagyon sok "érdekmagyar" lesz. Valamilyen elbírálást be kell vezetni, s azt kellene a kérelmezőnek bizonyítania, hogy a magyarságát az erdélyi magyar közösség tagjaként vállalja. Szükség lenne egy külön testületre, amely megjelenítené az erdélyi magyar közösség különböző rétegeit. Tokay György, Arad megyei képviselő: Németországnak a törvényhozása lehetővé tette, hogy a külhoni németség bizonyos kiemelt kedvezményekhez jusson, s ezen előnyökhöz a gyakorlatban a nemzetiség tagjai úgy juthattak, hogy egyházi, illetve a Német Demokrata Fórum által kiadott írásos dokumentumokkal bizonyították: jogosak erre. Tokay szerint nem lehet a magyarságból bárkit is kirekeszteni. Kerekes Károly, Maros megyei képviselő: - Az erdélyi magyar az, akinek gyökerei itt vannak és magyarnak vallja magát. "Szerintem az a magyar, aki vállalja ezt." Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő: Nemcsak az egykori magyar állampolgárság valamikori léte, valamint a magyar kultúrkörhöz való tartozás az alapja a magyarsághoz való tartozás bizonyításának, hanem az is, hogy az illető szülők magyar iskolába járatják-e a gyerekeiket. Varga Attila, Szatmár megyei képviselő: Előreláthatólag azok részesülhetnek a megadott jogokból, akik önmagukat magyarnak vallják, ismerik a nyelvet és különböző módon igazolhatják, hogy szervesen kötődnek a magyar kultúrához, szellemi értékekhez, mint például egy felekezethez való tartozás, az iskolai végzettség. Székely Ervin, Bihar megyei képviselő: Ha kizárólag az illető nyilatkozata dönti el, hogy ki a magyar, akkor ezzel túlságosan szélesre tárulna a kapu. /Magyar Balázs: Ki a magyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 10.
A Temes megyei magyarság az idén is nagy számban vett részt az október 6-i aradi megemlékezésen. Szervezett formában az RMDSZ Temes megyei szervezete, a Temesvári Magyar Nőszövetség, az Ormós Zsigmond Társaság, a TEMISZ, a Bartók Béla Líceum IV-VII. osztályosai stb. vettek részt a 13 vértanú obeliszkjének megkoszorúzásán, de számos temesvárit, lugosi busszal, személyautóval zarándokolt Aradra. Évente kétszer, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél és az aradi vértanúk Vesztőhelyén emelt obeliszknél találkoznak az ünneplőbe öltözött temesi magyarok. Okt. 7-én megnyílt Temesváron V. Szabó Erzsébet Ótelekről elszármazott szegedi amatőr képzőművész tárlata. /(Pataki Zoltán): Közösségmegtartó zarándoklatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 10.
Békés megyét bemutató kiállítás nyílt a Temesváron, a Megyeháza előcsarnokában. A kiállítás célja a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió keretében továbbfejleszteni a két határ menti megye, Békés és Temes közötti kapcsolatokat, elsősorban a gazdaság, a turizmus és a kultúra területén. Szükség van erre, annál is inkább, mert az eurorégiótag Csongrád és Temes, illetve Békés és Arad megyék között rendkívül szoros az együttműködés, számos testvérkapcsolat jött létre a települések között, de a nem közvetlenül szomszédos megyék között lazább az együttműködés. A kiállítást bemutatják Aradon, majd a többi romániai testvérmegyébe - Hargita, Kovászna és Ilfov - is. /Békés bemutatkozik a bánságiaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 10.
Az aranyosszéki település, Harasztos református templomának háromszáz éves évfordulójáról okt. 7-8-án rendezvénysorozattal emlékeztek meg. Először a helyi asszonykórus lépett fel, majd megnyílt a jelenleg Harasztoson élő Nagy Enikő, a falu szülötte tűzzománc munkáinak kiállítása. Ismertették a Harasztos /Médium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, mely hét neves szerző, Keszeg Vilmos néprajzkutató, Murádin Jenő művészettörténész, Murádin László nyelvész, Nagyi Márton lelkipásztor, Török Albert mérnök és Zsigmond Győző néprajzkutató tanulmányát, valamint Jókai Mór regényes elbeszélését tartalmazza. Ezután felavatták az első és második világháborúban elesett hősök emlékművét. /Németh Júlia: A templom és a művészet ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2000. október 10.
Kolumbán Gábor vezetésével hamarosan beindul Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezési irodája. Négyközpontúnak tervezik az új intézményt: a központ Kolozsváron lenne, mellette a Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Székelyföldön működő tagozatok képeznék az oktatási hálózatot. Az öt Csíkszeredában induló szak közül négy indítására a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, egyre pedig a Regionális Képzési Központ nyújtott be szakindítási pályázatot. Ezeket a Sapientia kuratóriuma kedvezően bírálta el. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
2000. október 10.
Egyed Péter kolozsvári költő, filozófus a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy jelenleg két víz között van a romániai magyar értelmiség. Ezt leginkább képzőművész kollégái példájával jellemezte: kiállítanak Budapesten és Bukarestben, Kolozsváron nem. Más értelmiségiek, főleg az írók, rengeteget vannak Magyarországon, Kolozsváron alig találkoznak. Ők Bukarestbe nem mennek. A következő években "az erdélyi magyar értelmiségieknek, de nem csak nekik, hanem a nagyobb közösségnek is el kell döntenie, hogy fenntartja-e saját erdélyiségét." Szerinte a gondolkodó értelmiségnek nagyon praktikus stratégiákat kell választania ahhoz, hogy a nagyon elvont eszméit meg tudja jeleníteni. Az "erdélyiséget mint egy sajátos értéket az elektronikus korszakban" kell megfogalmazni. Ez azt jelenti, "hogy én erdélyi magyar emberként mihez kapcsolódom a hálózati kultúrában, a könyvkultúrában és a művészetekben." Arra a kérdésre, hogy ebből kimarad-e a közösségi gondolkodás, Egyed Péter válasza: "Semmiféle közösségi gondolkodás nem képviselheti az egyénnek azt a döntését, hogy ő magát erdélyi emberként határozza-e meg. Rendkívül sok konfliktus van az erdélyi házasságokban, szűkebb közösségekben, baráti társaságokban éppen amiatt, hogy van, aki választja az erdélyiséget, és van, aki nem. Ilyen értelemben gondoltam azt, hogy ez végül is egy nagyon magányos döntés. De ezek a döntések összekapcsolódhatnak világos közösségi képviseletté." "Sokan vannak, akik felismerik magukat valamilyen, az erdélyi szimbolikát megjelenítő formában, és ezt tisztelni lehet." /Fekete Réka: Az erdélyiség vállalása egyéni döntés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./
2000. október 10.
Egyelőre Zetelaka az 1/2000-es földtörvény legnagyobb vesztese Hargita megyében. A községbeliek által visszaigényelt erdőterület jelentős részét véderdőnek nyilvánította az Erdészeti Üzemtervező és Kutató Intézet (ICAS), ami annyit jelent, hogy ez továbbra is állami tulajdonban marad. A legjobb erdőkről van szó, Ivóban és Sikaszóban, ahol vadászatokat is rendeznek. Zetelaka közelében semmiféle rezerváció vagy védett terület nincs, ellenben ez a bizonyos védett rész a legjobb vadászterületnek számít. /Kovács Attila: Zetelakának szüksége van az erdőkre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
2000. október 10.
Temesvár és a Bánság legnagyobb római katolikus temploma felavatásakor országos ünnepség keretében a Millenniumi nevet kapta. A felszentelést végző Dessewffy Sándor püspök a templomot a Magyarok Nagyasszonya oltalma alá helyezte. Ezért a kezdetektől október 8. nemcsak templombúcsú, hanem a Máriás körmenet napja is. Idén is zsúfolásig megteltek a háromezer férőhelyes templom padsorai. A szentmise végén a hívek Máriás körmeneten vettek részt. /Égi nagy patrónánk ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2000. október 10.
Okt. 8-án Déván a Melite házban megnyílt Mátyás József dévai festőművész, grafikus tárlata. A kiállításon Schreiber István EMKE-elnök és Winkler Gyula, a napokban leköszönő alprefektus köszöntötte a művészt. /Gáspár-Barra Réka: Mátyás József-kiállítás a Melite házban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2000. október 10.
A Magyar Televízió Magyar Ház szerkesztősége és a Magyar Újságírók Romániai Szervezete közösen rendezte meg a kisiratosi Máltai házban a Kárpát-régió magyar televíziósainak hagyományos évi munkatalálkozóját. Hat ország mintegy félszáz szerkesztő-riportere, operatőrje, gyártásvezetője és rendezője két napon át színvonalas szakmai megbeszélést folytatott, majd részt vett az aradi október 6-i megemlékezésen. /A Kárpát-régió magyar tévései Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2000. október 10.
A Millenniumi Dévai Magyar Napok istentisztelettel kezdődtek. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium diákjainak műsora követett. Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, a dévai RMDSZ elnöke hangsúlyozta az immár másodszor megrendezett Dévai Magyar Napok lényegét, feladatát: alkalmat teremteni arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal. /,,Az Isten őrizzen meg attól, hogy eladjam az én atyáimtól kapott örökséget" = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2000. október 10.
A szellem, a moldvai csángók magyarságtudatának a szelleme palackba van zárva, állapította meg Gazda József, és folyik a hazudozás, hogy: Ti nem vagytok magyarok! Ti románok vagytok! A vallásotok is román: "Romano catolic!" Folyik a népbutítás. A csángó fiatal számára csak egyetlen út vezet "kifele": a jászvásári teológia, ahol a tudatgyomlálás tökéletes módszereit dolgozták ki. És mégis: elkezdett a csángóság körében motoszkálni valami. Már vannak, akik kimondják: Akarják, hogy a gyermekeiknek legyen magyarórájuk! Azonban a nyelv mellé oda volna zárva abba a palackba a magyarságtudat is, ha kiengedik, feltámadhatna, felébredhetne ez a nép! Jó példa volt erre 1948-49, amikor a Magyar Népi Szövetség akciójára iskolák felállítását engedélyezték. Később ezt a folyamatot megállították. - Most pedig Klézséről, Pusztináról és Lészpedről hiába járták naponta az anyanyelv tanításának az akarói az egyetlen járható utat, "a járhatatlant". Megjelent az Európa Tanács küldötte, Joao Ary portugál politikus. Felvonult a falanszter, de Ary urat ezúttal nem lehetett megtéveszteni. Jelentésébe bele is foglalta: megfélemlítik a csángó lakosságot, történelmi kérdéssé akarják tenni az emberjogi kérdést, s nem tartják be a törvényességet. Ezután vegyes bizottságok szálltak ki a falvakba. Óriási volt a nyomás, még lerészegített botozók-hangoskodók is megjelentek Klézsén. A fenyegetettség állapotában levő szülők többsége nem merte vállalni a magyarórák igényét. Csupán Klézsén és Pusztinán maradtak néhányan, de a kívánt minimális számnál mégis többen, akik kitartottak kérésük mellett. A Klézsén várakozó tanárt behívták katonának! Marga miniszter összevissza nyilatkozott. /Gazda József: Palackból a szellem... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2000. október 10.
A hatvani Ratkó József és a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület kapcsolatai immár egy évtizedre nyúlnak vissza. A magyarországi testvérváros közművelődési egyesületének tagjai évente ellátogatnak Erdélybe. A hatvaniak ellátogattak Csernátonba is és írásban is megerősítették a kapcsolatot a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület között. Az október 23-i nemzeti ünnepre küldöttséget hívtak meg Hatvanba, ekkor avatják fel István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó kilenc elemből álló kopjafacsoportját, amelyen Hatvan testvérvárosainak neve is szerepel. Kézdivásárhely, 23 000 lakos, 760 km - ez áll az egyik kopján. /(dévai): Csernátonban. Közművelődési egyesületek kézfogása. = Háromszék Sepsiszentgyörgy), okt. 10./
