Nagyzerindet ért árvízcsapás miatt Nagyiratoson rendezik meg a határ menti települések polgármesterei jubileumi, X. találkozóját máj. 5-én. Kiss István, Nagyiratos polgármestere /(balta): Határmenti települések polgármestereinek X. találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2000. április 26.
Ápr. 26-án kezdődik Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). Az ápr. 28-ig tartó rendezvényen 19 darabot mutatnak be, mesejáték, dráma, vígeposz és horror is látható majd a színpadon. A héttagú zsűri két kategóriában értékeli az előadásokat, ennek megfelelően stúdió, valamint nagyszínházi kategóriában díjazzák a produkciókat. Immár nyolcadszor rendezik meg a fesztivált. Tervezik hasonló fesztivál megszervezését I-VIII. osztályos diákok számára is. /Diákszínjátszó Fesztivál Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2000. április 26.
A Krónika napilap mellékleteként megjelent a tizenkét oldalas Provinicia melléklet 1. száma. A beköszöntő /Mit akarunk/ szerint: "Eljött az ideje egy közös fórum megteremtésének az erdélyi és bánsági nyilvánosságban, amely a viták korszakából átlép a dialógus korszakába." "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal." Az új melléklet Molnár Gusztáv "Premodern" provincia című tanulmányával kezdődik. Molnár Gusztáv leszögezte, hogy a Nyugat egyre inkább egy egységessé váló civilizáció jól szabályozott pluralizmusaként jelenik meg, a nem nyugati civilizációk talaján viszont a modernitások különbözősége élesebben kirajzolódik. Erdély ma, sajátos és egyedülálló "premodern" identitását újrafelfedezve, keresi a közös nyelvet. Érdekesek Molnár Gusztáv adatsorai is /Romániai választási geográfia. Adatok/: 1990-től napjainkig húzódó ívben vizsgálta Romániában a nyugatbarát erők és a posztkommunista erők közti viszonyt a választások, illetve az utóbbi években a felmérések alapján. Kirajzolódik az eltérés: a Regátban lényegesen nagyobb volt a posztkommunista erők súlya, mint Erdélyben. Erdélyben a románok is inkább nyugatbaráti beállítottságúak, mint a regátiak, a politikai különbözőség tehát nem etnikai eredetű. A mellékletben több értékes tanulmány sorakozik, így Gabriel Andreescu írása /Nemzeti kisebbségek - lehetséges taktika/, aki nehezen tudja elképzelni, hogy az RMDSZ ismét kormányzati szerepet vállal Iliescu pártjában. A Provincia felelős szerkesztői: Al. Cistelecan és Molnár Gusztáv, a szerkesztőség tagjainak többsége román, magyar szerkesztő Bakk Miklós, Szokoly Elek románul írt cikke magyar fordításban jelent meg. A Provincia a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával jelent meg. /Krónika (Kolozsvár), ápr. 26. melléklet: Provincia 1. sz./
2000. április 26.
Ápr. 26-án háromnapos környezetpedagógiai rendezvény kezdődik Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében. /Környezeti nevelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./ Ápr. 27-én folytatódott a környezetvédelmi rendezvény. A résztvevők a környezeti nevelés szükségességéről hallgattak előadásokat. Kolozs, Brassó, Kovászna és Hargita megyékből 5 óvónő, 24 tanító és 58 tanár gyűlt össze, hogy a környezeti neveléssel kapcsolatos problémákat feldolgozzák, majd átadják a diákoknak. /Környezetpedagógiai rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./
2000. április 26.
A csíkszeredai hivatásos táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette. Magyarország gazdasági minisztériumának meghívására a csíkszeredai együttes a Hannoveri Világkiállításon fog fellépni /június 23-26-a között/. Gérnyi Gábor miniszteri biztos levelében kifejtette, hogy ez az együttes "a legméltóbban tudja képviselni a határainkon túl élő erdélyi, csíki magyarságot a millenniumi év egyik legrangosabb világrendezvényén." /A csíkszeredai táncegyüttes a Hannoveri Világkiállításon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2000. április 26.
Megjelent Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj Gyimesi-szoros, 1944 című könyve. A visszaemlékezés a Gyimesi-szorosban 1944. aug. 28.-szept. 20-a közötti védekezésről szólt. Sebő Ödönt csapatával a német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy fedezze a németek visszavonulását. Ő szembeszegült ezzel a paranccsal, az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre. A visszavonulás után honvédeit továbbvezette Székelyföldön, majd egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig. /Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2000. április 26.
Ebben a hónapban Mikóújfalu általános iskolája nyolcoldalas diáklapot jelentetett meg. A Hangszóró című újság indításának ötlete Szőcs Domokos igazgatóé, a szerkesztését Máthé Szentkirályi Imola és Pál Kinga fiatal tanárnők vállalták. /Az első falusi sulilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./
2000. április 26.
Urszinyi Mária /Nagyvárad/ festőnő éveken át járt a szerkesztőségekbe és árulta a kartonlapokra, deszkadarabokra festett, meghökkentő rajzait. Egyesek őrültet láttak benne, mások megszállottat. Kovács Péter /Nagyvárad/ tanár szenvedélyes műgyűjtő, aki meglátta Urszinyi Máriában a nem mindennapi tehetséget, sorra megvette a festményeit. 1999 májusában megszervezte Nagyváradon az első tárlatát. Nagy sikere volt a kiállításának. Akkor már sokan vásároltak volna, de a festmények Kovács Péter tulajdonában vannak. A következő kiállítása május 12-én lesz, Budapesten. /Szőke Mária: A kétkedőket is meggyőzte a nagyváradi tárlat. A színek boszorkánykonyhája. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2000. április 26.
A fiatal Egressy Zoltán az egyik legnépszerűbb drámaíró Magyarországon. Portugál című színművét a francia és az angol közönség is láthatta. Sóska, sültkrumpli című drámáját a budapesti ősbemutatót követően Szatmárnémetiben műsorra tűzte a színház magyar társulata. A szerző elmondta, hogy ebben a drámájában azt akarta bemutatni, hogy ha három ember összekerül egy bizonyos ideig, hihetetlen dolgok derülhetnek ki személyiségük lényegéről. /Kulcsár Edit: Beszélgetés Egressy Zoltán drámaíróval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2000. április 27.
Emil Constantinescu elnök ápr. 28-án Székesfehérváron részt vesz a közép-európai országok államfőinek tanácskozásán. Az összejövetel alkalmat nyújt arra, hogy a közép-európai térség sajátos kérdései mellett Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna államfői megvitassák a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás vetületeit is. Az idei, sorrendben immár hetedik közép-európai államfői találkozó végén a résztvevők előreláthatóan elfogadják az Együttélésünk alapjai a III. évezredben című politikai nyilatkozatot, amelyet Göncz Árpád kezdeményezett és javasolt. /Emil Constantinescu Székesfehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2000. április 27.
Magyarország képviselői által vezetett multinacionális katonai felügyelet végez ellenőrzést április 25-27-e között Romániában. A többnemzetiségű katonai ellenőrzésre az európai hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó szerződés (CFE) keretében kerül sor. Az ellenőrzést végző csoportnak öt magyarországi, valamint egy-egy francia, német, holland és szlovák tagja van. /Többnemzetiségű katonai ellenőrzés - magyar vezetéssel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2000. április 27.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására, Markó Béla szövetségi elnök RMDSZ-küldöttség élén április 27-28-án látogatást tesz a Vajdaságban, A küldöttség tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A látogatás során az RMDSZ-küldöttség megbeszéléseket folytat a VMSZ vezetőivel, valamint részt vesz az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény alatt sor kerül a VMMSZ és az EMKE közötti együttműködés ünnepélyes aláírására is. A látogatás munkaprogramja szerint az RMDSZ, illetve a VMSZ vezető tisztségviselői lakossági fórumon vesznek részt Szabadkán. /Markó Béla a Vajdaságba látogat. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2000. április 27.
Az RMDSZ Arad megyei szervezete ápr. 26-án sajtótájékoztatón mutatta be polgármester-jelöltjét, Bognár Levente jelenlegi alprefektust. Arad megyében az RMDSZ huszonhét helységben indít tanácsost, több mint kétszáz személy vállalná ezt a tisztséget. Tizennégy helyen van teljes lista, kilenc községben, két városban (Kisjenő és Kürtös), valamint Arad municípiumban polgármester-jelölt is indul a tulipán jelével. /Németh Beatrix: A sorrendet a népszerűség döntötte el. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2000. április 27.
A múlt héten Hegyközcsatár, Szalárd és a magyarországi Bedő polgármestere szerződést írt alá arról, hogy megalakítják a Bed-Sal-Cet Rt.-t. A részvénytársaságot be is jegyezték, és a Berettyó- és Hegyköz-menti agrárprogram megvalósítását tűzték ki fő célul. Az rt. megpályázta a Sapard egyik programját, s bár válasz még nem érkezett, számítanak arra, hogy jelentős támogatást kapnak. Ősztől a hegyközi és a szalárdi emberek földjeit szeretnék bérbe venni és megmunkálni. A haszon tíz százaléka a tulajdonost illeti majd meg. A román és a magyar kormány is támogatásáról biztosította a társaságot. /Határ menti agrárprogram. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
2000. április 27.
Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
2000. április 27.
Ápr. 27-én Csíkszeredában ünnepélyesen megnyitották a VIII. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF). Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, a rendezvény egyik védnöke szólt a vendégekhez. Kolumbán Gábor megyei tanácselnök az integrációs folyamatok egyik legfontosabb összetevőjeként említette a közművelődési életet. Elsőként a Mikes Kelemen Gimnázium /Sepsiszentgyörgy/ színjátszó csoportja lépett színpadra. Előadást tartottak még székelyudvarhelyi, szilágycsehi, szilágysomlyói, brassói, nagykárolyi és kovásznai színjátszó csoportok. /Harmadik alkalommal Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2000. április 27.
A múlt rezsimben a székelyföldi múzeumok állandó nyomásnak voltak kitéve, olyan történelmi alapkiállítás létesítését követelték a dákoromán kontinuitás jegyében, melynek igazolásához eléggé szegényes bizonyító ásataganyag állt/áll rendelkezésre. A gazdag néprajzi anyagokból akkor csupán időszakos kiállításokra "futotta". Végre elérkezett az az idő, amikor e vidék emberének múltját igazolandó, néprajzi, tárgyi anyagokból készülhetnek igazi alapkiállítások. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban épp egy ilyen néprajzi állandó kiállításon dolgoznak, Zepeczáner Jenő múzeumigazgató és Károlyi Zita muzeográfus elmondták, hogy Székelyföld virágai címe lesz az alapkiállításnak. A múzeum erőssége ugyanis a gazdag virágmotívumokkal díszített tárgyi anyag, kerámiától kezdve, népi bútoron át a textildarabokig. /Kristó Tibor: Készül a székelyudvarhelyi múzeum alapkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2000. április 27.
Gyergyótölgyesen a millenniumi rendezvények sorozata március 15. megünneplésével kezdődött. Áprilisban Beder Tibor főtanfelügyelő Gyalogosan Törökországban című könyvét mutatta be. Szent György napján cserkészavatás volt a szépvízi iskolában. Májusban Honunk a hazában - A magyar állam és egyház megalapítása címmel történelmi vetélkedőt rendeznek, júniusban A kultúrák határmezsgyéjén - Hagyomány és önmegtartás a Kisbeszterce völgyében (Borszék, Holló, Tölgyes) tematikájú találkozóval zárul a rendezvénysorozat. Az év folyamán az 1848-as szabadságharcban részt vett tölgyesiek emlékére emléktábla avatására kerül sor. /Dimény Csaba: Magyar millenniumi rendezvények Tölgyesen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2000. április 27.
Megjelent Láposi Dia Morr Manó meséi /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötete. A tizenegy mesét tartalmazó könyvet Para István illusztrálta. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2000. április 27.
A határon túli magyarok az elképzelések szerint magyar hatósági okmánnyal igazolhatnák: jogosultak a most körvonalazódó státustörvény adta kedvezményekre. A kedvezményezettek körébe azok tartozhatnának, akik gyorsított eljárásban kaphatnák meg a magyar állampolgárságot. A státustörvényről szakértők szerint még ebben az évben szavazhat a parlament. A státustörvény előkészítése jelenleg a Magyar Állandó Értekezlet által működtetett bizottságokban folyik, amelyeknek munkájában a határon túli szervezetek képviselői, illetve a kormány szakértői vesznek részt. A bizottságokban néhány alapvető kérdésben már sikerült megegyezésre jutni. Így teljes az összhang abban, hogy a határon túli magyarok különleges státusának megállapításakor senkit sem szabad kirekeszteni. Egyes elképzelések szerint mindenkit magyarnak tekintetének, aki annak vallja magát, beszéli a nyelvet, de legalább felmenői között találhatók magyarok. A határon túli szervezetek, illetve a kormány képviselői is támogatják, hogy a különleges státust a magyar hatóságok által kiállított okmánnyal dokumentálják. /(Népszabadság / Országos Sajtószolgálat): Igazolvány a határon túliaknak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2000. április 27.
Felavatták Nagyszebenben a Német Demokrata Fórum /NDF/ országos elnökségének újjáalakított székházát. Az NDF 1993-ban bírósági ítélet alapján szerezte meg az épületet, 1999-ben pedig visszakapta a volt szász evangélikus árvaház épületét is. Így a ma alig két és fél ezer szebeni szászság két impozáns épületet birtokol régi vagyonából. sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mint a nagyszebeni magyarság. A Magyar Ház még mindig a város tulajdonában. Annak ellenére, hogy hivatalos iratokkal bizonyították a tulajdonjogot, az igényt a bíróság elutasította. A nagyszebei RMDSZ az NDF épületében működik, albérlői minőségben A szász házigazdák horribilis árat kérnek az RMDSZ által bérbe vett helyiségekért. /Kalmár Zoltán: Egy ragyogó épület árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2000. április 28.
Ápr. 28-án Chisinauban aláírták a Románia és Moldova Köztársaság közötti alapszerződést. Ez az utolsó a Románia és szomszédai közötti szerződések sorában. Románia Bulgáriával 1992. jan. 27-én, Jugoszláviával 1996. máj. 16-án, Magyarországgal 1996. szept. 16-án, Ukrajnával 1997. jún. 2-án Konstancán írta alá az alapszerződést. A román-moldován alapszerződés szövegét nem hozták nyilvánosságra, de kiszivárgott, hogy nyitva hagytak néhány kérdést, amelyet a két ország közötti "speciális" viszonnyal magyaráznak. A román politikai pártok vezetői nem kívánják felvállalni azt, hogy Moldova Köztársaságot más államokkal azonos státusúnak tekintsék. /Chisinauban aláírták a Románia és Moldova Köztársaság közötti alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2000. április 28.
Keszthelyi Gyula kiállt Patrubány Miklós mellett, aki ellen a támadást a sajtóban a kolozsvári Szabadság kezdte: a teret átengedte a szorgos irodalmárnak, Kántor Lajosnak, aki támadást intézett Patrubány ellen. Patrubány válaszolt a rágalmakra, cikkét közölte is a kolozsvári lap. Úgy nézett ki, az ügyet lezárták, de Kántor Lajos öt év után újra felmelegítette a rágalmazást. Kántor diverziója sikerült, ezrek olvashattál nyomtatásban az ötéves rágalom friss kiadását. Keszthelyi megjegyezte, hogy mindazok, akik a legkövetkezetesebben ragaszkodtak ahhoz, hogy a Temesvári Kiáltvány 8. pontja szellemében minden politikai szerepre vágyó személy számoljon el a múltjával, ma már szinte teljesen eltűntek az erdélyi magyar közéletnek RMDSZ által ellenőrzött szeletéből. Patrubány egyike ezeknek. S az átvilágítást nem most kérte, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ elnökségi tagja volt. Keszthelyi hangoztatta: Ha van legitim magyar politikus Erdélyben, akkor Tőkés László mellett, Patrubány is az. Közéleti szerepvállalását nem 1990 tavaszán kezdte, hanem a 70-es években műegyetemi hallgatóként, aki Gáspár Sándor diákrádiójából Visszhang néven olyan fórumot hozott létre, amilyen még a napjainkban csak jó oldalairól emlegetett Bolyai Egyetem idején se létezett. Keszthelyi emlékeztetett, hogy a Lajtán innen (legalább is a Dnyeszterig terjedő területen) Patrubány hozta létre az első személyi számítógépet (le is gyártottak belőle több ezer darabot). A mikroprocesszorokról írt könyvéhez pedig a kontinensen elsőként mellékelt floppyt. /(Keszthelyi Gyula, Budapest): Az RMSZ-t átejtették. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2000. április 28.
Környezeti nevelés címmel indult négynapos előadássorozat pedagógusok és érdeklődők számára április 26-án a Csíkszeredán Elekes Éva biológiatanár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében. A rendezvény több, mint 100 érdeklődőt vonzott Brassó, Hargita, Kolozs és Kovászna megyék 35 településéről - leginkább falvakról. /Nevelők a környezet szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2000. április 28.
A közelmúltban zajlott le Médiastratégia a Kárpát-medencében címmel a Magyarország - 2000 rendezvénye Budapesten, egyik szervezője az Országos Rádió és Televízió Tanács volt, melyen több romániai magyar tévé- és rádióriporter, újságíró, politológus, szociológus is részt vett. A találkozó eszmeiségéről, lehetséges következményeiről mondta el véleményét Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke és Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke. Az ilyen konferenciák legnagyobb haszna nyilvánvalóan az együttlét, hogy a kárpát-medencei magyar újságírók jobban megismerjék egymást. Mindenki beszámolt a saját területéről, gondjairól. Csép Sándor kifejtette, hogy 1989 megtört bukaresti televízió egyeduralma, és létrejöttek a területi tévéstúdiók. A mostani konferencián Csép Sándor felvetette, hogy a szétszórt adókat integrálni kellene, jó lenne egy egész napos magyar tévé- és rádióműsor. A médiatalálkozónak lesz folytatása, májusban megint összejönnek. Voltak korábban is hasonló jellegű találkozók, melyeket a HTMH, a Magyar Televízió, vagy más szerv szervezett, de ezek után eltelt egy csomó idő, s minden maradt a régiben. Gáspár Sándor szerint a konferenciának az adott rangot, hogy jelen voltak a kiemelkedő magyar politikusok, az egyik beszélgetést Németh Zsolt államtitkár vezette. Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Várhegyi Attila államtitkár is komoly előadást tartottak. Számukra fontos volt ez a találkozó. Az évtizede igényelt magyar nemzeti integráció a sajtó területén lényegében megvalósult. Németh Zsolt hiányolta, hogy még mindig nem jött létre egységes tájékoztatási rendszer a magyar nyelvterületen - a sajtóban. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a hírforrások, de az eszközök nem mindenkinek egyformán állnak a rendelkezésére. Az forradalmi dolog volt, amikor a Duna TV megjelent, amely országos jelentőségű intézmény, de nemcsak az anyaországnak készít műsort, hanem a magyar nemzetnek. De ez most már kevés. Minden magyar intézménynek hasonló műsorpolitikát kell folytatnia. Ne csak magyar belpolitikai szempontból elemezzék a magyar történéseket, hanem összmagyar szempontból is, mert ezek az események például az erdélyieket is érintik. - A következő, a májusi szélesebb körű rendezvény lesz, a magyar művelődés integrációjával foglalkozik majd. Ennek a sajtó csak része. /Magyarország - 2000. Médiastratégia a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2000. április 28.
Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban megnyílt az államalapításunk ezeréves múltját felidéző munkák kiállítása. Az első tárlóban, a honfoglalás ezeréves emlékére a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Pauler Gyula és Szilágyi Sándor szerkesztésében a Magyar honfoglalás kútfői c. munka látható, szomszédságában Hóman Bálint: Magyar történet (őstörténet - törzsszervezet - keresztény királyság) c. munkája, továbbá a Katolikus Magyarság c. munka, mely a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából látott napvilágot, a III. Béla magyar király emlékezetének szánt tekintélyes munka, melyet Forszter Gyula szerkesztett s adott ki Budapesten 1900-ban. S ugyanott a Frölich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik által írt Magyarország a királyság megalakulásáig c. munka. A következő tárlóban Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján kiadott háromkötetes Emlékkönyv van, továbbá a dr. Márki Sándor által szerkesztett Mátyás Király Emlékkönyv, mely királyunk kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából látott napvilágot, Benedek Elek A Magyar nép múltja és jelene /Budapest, 1898/. Az 1848-49-es forradalmat az 1868-ban kiadott Honvédalbum idézi. Az aradi vértanúk emlékszobrának leleplezési ünnepségéről készült eredeti, kétoldalas fénykép a Vasárnapi Újság 1890. október 19-i számából került közszemlére. Látható A magyar viseletek története c. munka Nagy Géza kísérőszövegével, Heltai Gáspár Magyar krónikája, Árva Bethlen Kata eredeti önéletírása, Székely István 1559-es krónikája, mellette Magyar- és Erdélyország 1791-es históriája. Ott vannak a tárlókban a legújabb történelmi munkák is, melyek a Széchényi Könyvtár jóvoltából gazdagítják a nagyenyedi Bethlen Könyvtár állományát. Néhány név és cím sokatmondó, például Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói, Csorba Csaba: Árpád örökében; "Árpád jöve magyar néppel, Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben, Esztergályos Jenő: A magyarok bejövetele, Závodszky Géza: Hazáért és szabadságért, Magyar mondák, László Gyula: A honfoglaló magyarok. /Millenniumi kiállítás a könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2000. április 28.
Megjelent a Levél, a szórványmissziós gyülekezeti lap /Kolozsvár/ húsvéti száma. Önhibájukon kívül szórványsorba süllyedt kálvinista református és nem református magyarok sirámai sírnak fel a Levél soraiból. Máramarosban, a Bánságban, a Mezőségen, Moldvában teológiai hallgatók fáradoznak azon, hogy megtalálják, összegyűjthessék a maradékot. Ramnicu-Valcea városában, ahol még templom sincs, a hívek az ökumenikus istentiszteletek alkalmával erősítették hitüket. A Szeben megyei Szentágotán, a fiatal segédlelkész nemcsak az imádság hajlékáról, hanem magyar anyanyelvű iskola létesítéséről is álmodozik. /Id. Kun Árpád, a Diaszpóra önkéntes munkása: Levél. A szórványmissziós gyülekezeti lap húsvéti számából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2000. április 28.
Április 21-én bejegyezték az Udvarhelyért Polgári Egyesületet mint jogi személyt, amelyet székelyudvarhelyi lakosok alapítottak. Az egyesület célja a polgári társadalom, a demokrácia erősítése, a magyar nemzeti közösség jogainak védelme. Az alapító tagok közt találhatók egyházi vezetők /Kovács Sándor római katolikus főesperes, Kedei Mózes unitárius esperes, Hegyi Sándor református lelkipásztor/, iskolaigazgatók, művészek, újságírók, más értelmiségiek és vállalkozók. Az egyesület elnöke Szász Jenő polgármester, alelnöke Péter Péter gyárigazgató, titkára Orbán Attila, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának igazgatója. /Udvarhelyért Polgári Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./
2000. április 28.
Májusban fogják megünnepelni, hogy három évtizedes Csíkszeredán az intézményesített művészeti oktatás. A többnapos rendezvénysorozat kezdeményezője és szervezője Kovács János iskolaigazgató. Az alapítók: Pusztai László igazgató, Gaál András és Márton Árpád, Ferencz Ernő szobrász /aki azóta más hazát választott magának/, Sövér Elek festőművész /elhunyt/. /30 éves a csíkszeredai művészeti iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./
2000. április 28.
A Korunk legutóbbi száma arra kereste a választ, hogy a magyar kutatók - szép számmal Erdélyből elszármazottak is - miként járultak hozzá a természet- és élettudományi kutatásokhoz, e tudományok fejlődéséhez? A Magyar Tudományos Akadémia több tagja segített a válaszadásban: Benkő Samu (Kolozsvár), Berényi Dénes (Debrecen), Bodor Miklós (Egyesült Államok), Klein György (Stockholm), Uray Zoltán (Kolozsvár). Azok az erdélyi fiatalok, akik a rendszerváltás után indultak kutatói pályájukon, szintén szerepeltek a folyóiratban, egy részük nyugatról jelentkezett (ifj. Buchwald Péter, Péntek Áron, Toroczkai Zoltán), mások Kolozsvárról (Fodorpataki László, Kósa Ferenc, Macalik Kunigunda, Markó Bálint, Újvárosi Lujza), Marosvásárhelyről (Simon Emese). A jelenleg Stockholmban élő Imreh Sz. István egykori kolozsvári és mostani stockholmi laboratóriumát mutatta be, felesége, Imreh Piroska a Karolinska Egyetem Tumorbiológiai Intézetének kutatója. /A Korunk természettudományi számából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
