Az Új Kézfogás Közalapítvány - a határon túl élő közösségek gazdasági helyzetének javítása érdekében máj. 15-étől beindítja Romániában a Mikrohitel támogatási programot. Lebonyolításával a Székelyudvarhelyen bejegyzett Bethlen Gábor Alapítványt bízta meg, melynek elnöke Birtalan Ákos. Az erdélyi érdekeltekkel előzetesen egyeztetett Mikrohitel program (MHP) egyelőre kísérleti jellegű. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megyék vállalkozói igényelhetik a támogatást. A MHP a már működő vállalkozások forrásbővítését szolgálja, és lehetővé tesz olyan fejlesztéseket, amivel növelni lehet a cégek jövedelemtermelő képességét. A mikrohitel-támogatás fontosabb feltételei: mértéke: 1000-4000 USD, futamideje 6 hónap türelmi idő után 2 év, a kamat a teljes futamidő alatt %, a folyósítási jutalék a hitel összegének 1, %-a, a saját erő nem lehet kevesebb mint a projekt összegének 30 %-a, biztosíték a hitel összegének 15 %-a értékben, a vállalkozás eszközei. Pályázatok benyújtása: Hargita Megyei Innovációs és Inkubátor Központ (Csíkszereda), Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ (Szatmárnémeti). /Guther M. Ilona, Budapest: Mikrohitel program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2000. május 6.
Máj. 6-án tartották Székelyudvarhelyen a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának díjkiosztó ünnepségét. A zsűri elnöke, Józsa T. István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, hogy az elvándorlás és beolvadás ellenére megnyugtató látni, hogy van még utánpótlás. A rendezvény öt napja során versmondó versenyen és anyanyelvi vetélkedőn vettek részt a diákok. A Székelyudvarhelyen töltött napok alatt a tanulók Tépett szárnyú Pegazus címmel diákújságot készítettek, amelyekben a legjobb dolgozatokból közöltek részleteket. /Orbán Ferenc: Díjkiosztás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./
2000. május 6.
Máj. 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában bemutatták Markó Béla új verseskötetét. A Szétszedett világ című kötet egy Markó Béla-triptichon része, hiszen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó fél év alatt a harmadik Markó-kötetet jelenteti meg, ez verseinek gyűjteményes kiadása - indította Káli Király István, a kiadó vezetője az összejövetelt. A költőtárs, Kovács András Ferenc (KAF), aki a Látó-főszerkesztő Markónak is munkatársa, értékelte a verseskötetet. A Szétszedett világ legtöbb verse a diktatúra idején született. Markó Béla a könyvbemutatón azt mondta: lehet, hogy szentségtörés egy költő részéről az, hogy még életében megjelennek összegyűjtött versei. De reméli, eljön még az az idő, amikor a politikai életből visszatér az íróasztalhoz, a csendes meditáláshoz, a versgyártáshoz. /(Máthé Éva): Egybegyűjtött versek a "szétszedett" világról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2000. május 6.
Ha adunk egy darab kenyeret, nem mindegy, hogyan adjuk - hangsúlyozza László Anna 49 esztendős könyvtáros, a dévai RMDSZ tanácsosjelöltje. László Anna a Ferences Világi Rend tagjaként több éve konkrét szociális munkát vállal, könyvtárosként pedig igyekszik minél több kultúrtevékenységet rendezni. Jelentős szellemi támogatást nyújt a MADISZ égisze alatt szerveződő ifjúsági munkának. Ha sikerül bekerülnie a városi tanácsba, ott is elsősorban szociális jellegű tevékenységet kíván kifejteni. Külföldi partnerek, szponzorok bevonásával szeretne egy olyan éjszakai menhelyet létrehozni, ahol valamennyi rászoruló meghúzódhatna. /Akik minket képviselnek... = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2000. május 6.
Húsz éves fennállását ünnepelte a pécskai Búzavirág népi táncegyüttes. A Khell házaspár éveken át autóbusszal, vonattal, majd saját Trabantjával utazott Aradról Pécskára a heti próbákra - a saját költségen. A jubileumi, ünnepi előadás máj. 6-án lesz Pécskán, a kultúrotthonban. /Húszéves a Búzavirág. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2000. május 6.
Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg nagyasszonya emlékének adózik a Kalotaszeg áprilisi száma, a lapalapító neves gyerőmonostori papleány halálának 90. évfordulóján. Olvashatunk Gyarmathy Zsigánéról, az irodalmárról, a népművelőről, a népművészet szerelmeséről és annak népszerűsítőjéről, a gyermek- és haza-, otthonszeretőről. A folyóiratban Szőke Zoltánné Bak Erzsébet, a Tordaszentlászlói Női Kar elnöke köszöntötte a tízéves nagyatádi kórust. Boldizsár Zeyk Imre részleteket közölt Tordaszentlászló közbirtokosságának, "Úrbéres közönségének" történetéből. /Áprilisi Kalotaszeg XI. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2000. május 6.
Máj. 5-én Szőts Péter régész tartott előadást a szatmárnémeti Szent István Körben Az Árpád-kori Magyarország egyháztörténete címmel. Az előadó szerint a honfoglaló magyarságnak volt tudása a keresztény értékrendszerről. Az előadás méltó főpróbája volt a máj. 6-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban kezdődő, történeti tematikájú EME vándorgyűlésnek. /Érdekes és színvonalas előadás a Szent István Körben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 6./
2000. május 6.
Máj. 5-én, a Kölcsey Ferenc Alapítvány megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából jótékonysági előadást szervezett az alapítvány kuratóriuma Szatmárnémetiben. Nagy Gyula magyartanár, a rendezvény műsorvezetője rendhagyó eseménynek nevezte a gálaestet és köszöntötte a megjelenteket. Az előadás bevételeét az ákosi diáktábor felépítésének megkezdésére fordítják. /Ötéves a Kölcsey Ferenc Alapítvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 6./
2000. május 6.
Máj. 5-én Országos Élelmiszeripari Üzletember-találkozót szervezett az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége (UMSZ) Székelyudvarhelyen. A rendezvényen bukaresti, temesvári, szatmárnémeti, szebeni, brassói, iasi-i, ploiesti-i, valamint Hargita megyei cégek jelentek meg. Kolumbán Antal József, az UMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a városban a fa- és készruhaipar, a nyomdászat, a turizmus mellett az élelmiszeripar is kezd fejlődni, van jövője. /Bálint Rozália: Élelmiszeripari találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./
2000. május 6.
Ápr. 29-én Vajdahunyad és Déva környéke jubileumi zarándoklaton vett részt. Hat egyházközség papjai és hívei zarándokoltak Gyulafehérvárra, a főegyházmegye székesegyházába. Bekapcsolódtak Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Hátszeg, Déva város, Déva-telep plébániái összesen 450 résztvevővel. /Bőjte Mihály: Jubileumi zarándoklat Gyulafehérvárra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2000. május 6.
Máj. 5-én kétnapos konferencia kezdődött Szekszárdon, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezésében, Magyarok együtt címmel, a peremmagyarság sorsáról, különös tekintettel a külhoni állampolgárság intézményére. A rendezvényre számos ismert határon túli magyar politikus érkezett, köztük Tőkés László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiszteletbeli elnöke. A megnyitón Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás az ajánlásaival hozzájárul az előkészületben lévő - a külföldön élő magyarok helyzetét, az anyaországgal való kapcsolatát tisztázó - státusztörvény elfogadásához. /Megnyílt a Magyarok együtt konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2000. május 8.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke máj. 5-én Kolozsváron a II. Civil Fórumon tartott előadásában többek között elmondta, hogy a napokban megnyílt a forrás az erdélyi magyar alapítványi egyetem számára. Szabó Tibor a Bihari Naplónak nyilatkozva kifejtette: komoly esély van arra, hogy az alapítvány által kiírt pályázatok alapján néhány képzési formát már a következő tanévtől elindítsanak. Szükségesnek tartja, hogy az egyetem központját meg tudják alapozni. "Egyfajta kommunikációs központról van szó, ahonnan az egész egyetemi struktúrát mozgatni, irányítani lehet, illetve a könyvtár alapjairól." Az egyetemnek az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány lesz a gazdája. Ez egy világi egyetem, amely fölött az erkölcsi védnökséget és felelősséget az erdélyi magyar egyházak vállalják. - A státustörvény az előkészítés fázisában van. A szakértői bizottságokban sikerült megfogalmazni a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénynek azokat az elemeit, amelyek szabályozást kell hogy tartalmazzanak erre a jogviszonyra vonatkozóan. "Ezek az elemek a munkavállalásra vonatkoznak, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, az oktatás területére, egyéb magyarországi kedvezményekre, beleértve az utazási, a diák- és a pedagóguskedvezményeket is." /Wagner István: Egyetemügy és státustörvény.= Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./
2000. május 8.
Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 8.
A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 8.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2000. május 8.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa meghallgatta az Országos Kampánystáb jelentését, illetve a szövetségi elnök tájékoztatóját és elemezte a Maros megyei RMDSZ-ben kialakult helyzetet. Az Operatív Tanács megállapította, hogy Kincses Előd, a Maros megyei szervezet elnöke sorozatosan megsértette a Szövetségi Képviselők Tanácsának, az Országos Kampánystábnak és a Területi Képviselők Tanácsának a döntéseit, és az Országos Kampánystáb többszöri írásos figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó betartani a választási előkészületek szabályszerűségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó rendelkezéseket. A Maros megyei elnök, önös érdekeknek engedve, több testületi döntést megszegett, a megyei kampánystáb elnökeként pedig nem tudta kellőképpen előkészíteni és megszervezni sem a előválasztásokat, sem magát az önkormányzati választási kampányt. Mivel az Operatív Tanács véleménye szerint az így kialakult helyzet veszélyezteti a Maros megyei választások sikerét, a következő határozatot hozzuk: Felfüggesztjük Kincses Elődöt megyei elnöki tisztségéből; Ideiglenesen megbízzuk Kelemen Atillát, a megyei Területi Képviselők Tanácsának elnökét a megyei elnöki teendők ellátásával; Javasoljuk a Területi Képviselők Tanácsa mielőbbi összehívását; Javasoljuk, hogy a Területi Képviselők Tanácsa határozzon a tisztújító küldöttgyűlés önkormányzati választások utáni sürgős összehívásáról. Bukarest, május 8. Markó Béla /Az Operatív Tanács határozata. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8. - 1716. sz./
2000. május 8.
Máj. 6-án megrendezték az évtizedes hagyománnyal rendelkező ríszegtetői ifjúsági találkozót. A majálist a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Fekete Károly tanító egyike azoknak, akik 1989 előtt is oroszlánrészt vállaltak a ríszegtetői majálisok megszervezésében. Elmondta, hogy 1956 májusában szervezték meg először a kőrösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Sajnos, néhány évig politikai okokból szünet következett. 1990 után újból megrendezhették a májusi találkozókat. A majális egyik fénypontja a népdalvetélkedő, díjazták a kalotaszentkirályi, a zsoboki és a kolozsvári népdalcsoportokat is. /Majális a kőrösfői Ríszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 8.
Kétnapos oktatás- és ifjúságpolitikai fórumot rendezett a hét végén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban a Romániai Magyar Középiskolás Szövetség (RMKSZ) Kolozs megyei szervezete. A zömében kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmári stb. tizenévesek előtt politikusok és oktatási szakemberek tartottak előadásokat a tanügyi reform, a középiskolák működése, a sajátos ifjúsági kérdések és az egyetemi oktatás összefonódásáról. A rendezvényt Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottsága alelnökének előadása nyitotta meg. Asztalos az iskolák vezetőségének iskolatanácsokká (iskolaszékekké) alakulásának előnyeiről, valamint az iskolák új finanszírozási módozatairól világosította fel a tizenéveseket. A tanügyi reform óriási kihívás a szakma, az önkormányzatok és a diákok számára. Asztalos Ferenc felhívta fel a fiatalok figyelmét: míg Románia lakosságának 7,1 százaléka magyar, ez az arány fokozatosan csökken az óvoda-líceum "útvonalon": az óvodában még 6,5 százalékban képviselteti magát a magyarság, de az elemiben ez a szám már 5 %-ra esik vissza. Az elemi iskola-gimnázium határon már csak 4,5 százalékos a magyarság részaránya, a líceumokban, szakoktatásban, posztlíceális intézményekben tovább folytatódik az aránycsökkenés (3,7; 2,6; illetve 1,4 %). Ezt az arányt kétféleképpen lehetne javítani: az önálló magyar tannyelvű egyetem létrehozása, illetve a minőségi oktatás biztosítása által. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke tartott előadást a kisebbségi egyetemi oktatásról. /Szabó Csaba, Dobri Réka: Középiskolások oktatási fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 8.
Máj. 6-án dr. Czirják Árpád /Kolozsvár/ érseki helynök fogadta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőit: Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert, a szervezet kolozsvári polgármester-jelöltjét, Kónya- Hamar Sándor parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Molnos Lajost, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának titkárát, kolozsvári tanácsost, Máthé András és dr. Vekov Károly tanácsosjelölteket, valamint Sebesi Karen Attila szenátori irodavezetőt, a kampánystáb tagját. A megyei RMDSZ képviselői a római katolikus egyház és az érseki helynök segítségét és támogatását kérték a választási kampány idejére is. Dr. Czirják Árpád az RMDSZ-szel szembeni elvárásainak megfogalmazása után leszögezte: a római katolikus egyház s személyesen ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság - s így a kolozsvári magyarság is - figyelemre méltó sikert érjen el az idei helyhatósági választásokon is. Aki nem megy el az RMDSZ jelöltjeire szavazni, az nemzeti közösségünk jövője és önmaga ellen vétkezik, annak baj van az önazonosság-tudatával, önbecsülésével. /Hitet tenni jövőnk mellett Dr. Czirják Árpád érseki helynökkel találkoztak a megyei RMDSZ képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 8.
Máj. 6-án bemutatkozott Kolozsváron a Donát Alapítvány, amelynek fő célja a magyar oktatás és kulturális élet támogatása, fejlesztése a Donát/Grigorescu lakótelepen. Az alapítvány létrehozásáról Zsigmond Ilka elnök, az Onisifor Ghibu Líceum aligazgatója beszélt. A Donát lakótelepen (Rákóczi negyed) 1961-től kezdődően román-magyar vegyes tagozatú középiskola működött. Magyar tagozatán (I-XII.) még 1990-ben is párhuzamos osztályok működtek. A kivándorlás valamint a belvárosi színmagyar líceumok létrejötte, ezek szívó-vonzóerejének érvényesülése elapasztotta a magyar tagozatot, az iskola vezetése 1999-ben - a szülők, tanárok véleményének kikérése nélkül - be akarta szüntetni teljesen a magyar tagozatot. A Donát negyedi szülők viszont megvédték iskolájukat. Létre akarnak hozni biztos anyagi bázist, ezért megteremtették a Donát Alapítványt, amelyet március 15-én alapítottak. Az alapítvány célkitűzései: szakmai tanfolyamok, továbbképzők, szaktáborok és versenyek szervezése, kulturális-tanulmányi központ ("erdei iskola"), a Kincsesláda néptánc és hagyományőrző csoport működtetése, a nemzettudatot erősítő tevékenységek szervezése, megjelentetni a magyar tagozatának diáklapját, a Csimaszt. /Szabó Csaba: Versenyképes magyar tagozatos líceum körvonalazódik. Bemutatkozott a Donát Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 8.
Az Illyés Közalapítvány alkuratóriuma máj. 5-én megtárgyalta a szaktestületek támogatási javaslatait. A hét szaktestület április 28. és 30. között ülésezett, és az 1600 beérkezett pályázatból körülbelül 1150-et tárgyalt meg. A romániai alkuratórium mostani ülésén 920-at vitatatott meg a szaktestületek által javasolt 1150 pályázatból. Az alkuratóriumi véleményezés a május közepén Budapesten sorra kerülő kuratóriumi ülés elé kerül, és várható, hogy május végére a konkrét támogatások már eljutnak a pályázók bankszámláira. /Ülésezett az Illyés közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. 1150 pályázatból 920-at tárgyaltak meg. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2000. május 8.
A Krónika egyik rendszeres olvasója kifejtette: megdöbbentette két interjú, melyet a Krónika közölt, amelyet "két ismert, magyarországi tudatmérgező politikussal" készített a lap. Tamás Gáspár Miklósról és Kovács Lászlóról van szó. Az olvasói levél pontokba szedte a két politikus állításait. Tamás Gáspár Miklós szerint a Fidesz agresszív menetelést folytat, erőszakos, antidemokratikus a mostani magyar kormány, Magyarországon veszélyben van a szabadság, Orbán Viktor vezette lopakodó államcsínnyel állunk szemben. Orbán Viktor a magyar történelem egyik legkártékonyabb figurája stb. "Tamás Gáspár Miklós közismerten nemzetidegen, aki minden alkalmat megragad, hogy a magyar hazát ócsárolja." Kovács László MSZP-elnök szerint a kormányoldal hibázott a jogi státusz ötletével. Az 1996-os magyar-román alapszerződés az elérhető legjobb dokumentum. Az Orbán-kormány egyfajta ultimátummal követelte a magyar egyetem újra-megnyitását. Azóta sincs magyar egyetem. Ughy Károly levelében kifejtette: "mi határon kívüli magyarok örültünk, hogy anyaországunk végre megszabadult a kommunista uralomtól, és ma a nemzeti érdeket képviselő kormány vezeti az országot..." És akkor "megjelennek a Krónikában TGM magyargyűlölő nyilatkozatai!" /Ugry Károly: Csalódottságom határtalan. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 8.
Tavaly október óta immár másodjára szervezett gyermekgyógyászati előadás-sorozatot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat romániai szervezete, a magyarországival és németországival közösen. Nagyváradon mintegy harminc orvos és egyetemista gyűlt össze a Gyermekkórház előadótermében, ahol dr. Bárányi Ferenc, a szervezet romániai elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. /Gyermekgyógyászok találkoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./
2000. május 8.
Sepsiszentgyörgyön idén máj. 5-7-e között rendezték meg a hagyományos Szent György-napokat. Ezúttal is ellepték a központot az árusok, több mint 150 sátor, 17 lacikonyha csalogatta a vendégeket. Felvonták a Szent György-napi zászlót, a nemzetközi vásár is megnyílt, megszólalt a zene a központi és sétatéri színpadon, folyt a mulatság. Felléptek a bábosok és népzenészek, voltak kiállítások és sportversenyek. /Kovács Attila: Sepsiszentgyörgy víg napjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./
2000. május 8.
Máj. 6-án világhírű nyíregyházi Cantemus kórus fellépett Nagyváradon az anyagcserezavarban szenvedő gyerekek megsegítését célzó jótékonysági koncerten, a Bazilikában. /Gittai István: Hetvenkét dalnok éneke a Bazilikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./
2000. május 8.
Ifjúsági házat avattak Újszékelyen a székelykeresztúri Domus Alapítvány és németországi testvérszervezetének képviselői. A Domus Alapítvány 1992-ben alakult, célja a városi gyerekotthonból kikerülő fiatalok segítése. Szőcs Pál, az alapítvány elnöke az alkalomból elmondta: eddig több mint száznegyven fiatalt segítettek valamiképpen, több mint ötven fiatalt következetesen esztendőkön keresztül támogattak. Az alapítvány Keresztúron hat, Udvarhelyen két lakást vásárolt meg az árvaházból kikerülő fiatalok szállásgondjainak enyhítésére. Martin és Dorrit Korpowsky, a német testvéralapítvány képviseletében három esztendeje Újszéken élnek, s hogy a ház áll nagyban az ő érdemük. A fiatalokkal foglalkoznak. Egyébként a ház ifjú lakói egy évig igénybe vehetik az újszékelyi otthont, ezalatt megpróbálnak elhelyezkedni. /Az Élet kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2000. május 8.
1944. május 3-án gyűjtötték össze a marosvásárhelyi zsidóságot, majd nem sokkal azután útnak indították őket a haláltáborok felé. Most, máj. 5-én szentelték újra a száz éves zsinagógát, melynek teljes felújítása befejeződött. Az ehhez szükséges pénzt elsősorban a Joint, a zsidók nemzetközi segélyszervezete biztosította, és számtalan adakozó személy, cég, szervezet Romániából, Izraelből, Németországból, Kanadából, Skóciából, Ausztráliából és máshonnan. A hajdani csaknem hatezer lelket számláló, ma 217 tagúra fogyatkozott marosvásárhelyi zsidó közösség megünnepelte ezt a jelentős eseményt. Az újraszentelést Glantz Eliezer bukaresti főrabbi végezte el. Sauber Bernáth, a marosvásárhelyi hitközség elnöke felelevenítette a zsinagóga helyreállításának mozzanatait. Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője beszélt a marosvásárhelyi és Maros széki egykori zsidóság életéről, szerepéről. A történész elmondta, hogy a romániai zsidó szervezetek föderációjának jelenlevő vezetői megtiltották neki, hogy magyarul is szóljon az egybegyűltekhez, pedig a marosvásárhelyi magyar zsidóság történetéről beszélt. A történész szerint egyes hazai zsidó vezetők múltja sem éppen "szeplőtlen". A Kultúrpalota és a Városháza két budapesti zsidó műépítész: Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült. Spielmann Mihály arról is szólt, hogy Izsák Márton szobrász holokauszt-emlékműve 1947 (!) óta várja a vásárhelyi zsidó temetőben, hogy bronzba öntsék és köztéren helyezzék el. De erről ma sincs szó. /Újraszentelték a marosvásárhelyi zsinagógát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2000. május 8.
Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége /EKOSZ/ Magyarok együtt címmel rendezett konferenciát Szekszárdon máj. 5-6-án. A státustörvény volt a vitafórum témája. A konferencián erdélyiek is megjelentek, köztük Tőkés László püspök, Borbély Imre, Csapó József, Király Károly, Patrubány Miklós. Az EKOSZ-t erdélyi menekültek alakították 1989-ben. A szervezet mára az összmagyarság érdekeit képviseli. Az EKOSZ elnöke, Kövesdy Pál kifejtette: "A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státusztörvény akadályozhatja meg." Borbély Imre példaként a román belügyi rendeletet említette, amely félmillió moldáviai állampolgárt román állampolgárrá változtatott. Borbély Imre "kétszintű" állampolgárságot javasolt: a honi és a külhoni állampolgárságot. Az utóbbi utazásra, munkavállalásra és tanulásra jogosítana. /Jakab Lőrinc: Kettős állampolgárságért küzd az EKOSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 9.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke máj. 6-án határozatot hozott azzal kapcsolatban, hogy Kincses Előd, az előválasztás eredményét tartalmazó marosvásárhelyi tanácsosjelölt listát helyezte el a választási irodánál, és nem azt, amit a Maros megyei döntéshozó testület a TKT-val, illetve az Országos Kampánystábbal egyeztetett. Markó határozatában közölte: Kincses Elődtől, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnökétől május 6-ától visszavonja összes jogkörét. Következésképpen Kincses nem intézkedhet és nem írhat alá a szervezet nevében sem pénzügyi, sem politikai, sem érdekképviseleti vagy érdekvédelmi jellegű dokumentumot. Az ügyvezető elnök javaslatára Kelemen Attila parlamenti képviselőt kinevezte az országos kampánystáb tagjává, Maros megyei felelős kampánybiztossá. - A TKT (elnök: Kelemen Attila) nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, melyben újra ismertették a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek listájának megszületési folyamatát. (Május 2-án a TKT több órás vita és titkos szavazás után összeállította a névsort, majd az országos kampánytsáb Kolozsvárra kérette a szavazólapokat, mert a szavazással kapcsolatban kifogások voltak. 3 szavazólapot érvénytelenítettek, ami nem változtatott a végeredményen. A kampánystáb felszólította Kincses Elődöt: az így kialakult névsort adja be a választási irodába. Kincses olyan névsort iktatott be, amely még az előválasztás eredményét sem tartja tiszteletben.) A TKT kérte az országos vezetőséget: hozza meg a szervezet tevékenységét normalizáló intézkedéseket. /(Máthé Éva): Tovább gyűrűzik a Kincses-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A Szabadság Kincses Előd távollétében Szente Ibolyánál, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnökénél érdeklődött az ügy hátteréről. Az elnökasszony elmondta: korábban a Maros megyei kampánystáb úgy döntött, hogy csak akkor tekinthetők érvényesnek az előválasztások Marosvásárhelyen, ha a tagság részvételi aránya eléri a 20%-ot. (Szente Ibolyának nem voltak pontos információi arra vonatkozóan, hogy a megyei kampánystábnak egyáltalán jogában áll küszöbértéket megállapítani.) Ez minimum 8400 voksot jelentett, a szavazáson azonban csak 7000-en vettek részt. Tekintettel a kialakult helyzetre, a megyei vezetőség kompromisszumos megoldást ajánlott a kampánystábnak: ne érvénytelenítsék 7000 szavazó akaratát, hanem - megegyezés alapján - végezzenek néhány korrekciót a városi tanácsosi jelöltek listáján. A kampánystáb azonban érvénytelennek tekintette a szavazást, és a TKT-ra bízta a városi tanácsosi lista összeállítását. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nem értett egyet azzal, hogy a nagyrészt vidéki képviselőkből álló TKT bírálja fölül 7000 marosvásárhelyi akaratát. A TKT azonban módosította a listát, mégpedig jelentős mértékben. Ennek ellenére Kincses Előd úgy döntött: a 7000 marosvásárhelyi szavazatával kialakított városi tanácsosi listát tekinti érvényesnek, és azt jegyeztette be május 5-én a körzeti választási irodában. - A sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában Kincses így indokolja meg döntését: "Lelkiismeretemmel és demokratikus elkötelezettségemmel összeegyeztethetetlennek tartottam a TKT diktátummal meghatározott tanácsosi lista benyújtását, annál is inkább, mivel az országos kampánystáb több szavazólapnál az idegenkezűség alapos gyanúját állapította meg (...). A marosvásárhelyi előválasztások eredményét tiszteletben tartó döntésem meghozatalát a marosvásárhelyi körzetek egyértelmű felhívásain kívül nagyban megkönnyítette az, hogy a Maros megyei szabályzat-felügyelő bizottság kimondta: a marosvásárhelyi tanácsosi listát kialakító 2000. május 2-i TKT-határozat szabályzatsértő (...). Ezért a szabályzat-felügyelő bizottság a TKT vásárhelyi tanácsosi listát állító határozatát hatályon kívül helyezte. Egyúttal felhívott arra, hogy a marosvásárhelyi hivatalos tanácsosjelölt-listát és a jelöltek rangsorolását az előválasztási eredmények szerint állítsam össze. (...) Azoknak, akik szabályszerű döntésemet kifogásolják, azt válaszolom: a demokrácia ott kezdődik, hogy a törvényeket, szabályokat akkor is tiszteletben tartjuk, ha azok történetesen sértik pillanatnyi "politikai" érdekeinket." /Székely Kriszta: Felfüggesztették tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Máj. 9-én Toró T. Tibor aláírásával állásfoglalást hozott nyilvánosságra a Reform Tömörülés Elnöksége, amelyben Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztését precedens nélkülinek, jogilag, erkölcsileg és politikailag elhibázottnak minősítette. "Nem kívánunk ennek szótlan résztvevői lenni, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma" - áll a nyilatkozatban. Az RT szerint a Kincses elleni eljárás nem értelmezhető másként, mint "a szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérletét a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől". Úgy értékelik: Kincses az egyetlen elfogadható megoldást választotta akkor, amikor a közösség közvetlen akaratát tartalmazó választási listát jegyeztette be. Az RT kérte az Operatív Tanácsot határozatának felülvizsgálására és visszavonására. - Takács Csaba ügyvezető elnök úgy nyilatkozott: semmilyen észrevételezést nem kapott az RT-től. Sajtón keresztül üzengető RMDSZ-tagszervezeteknek pedig nem szokott sajtón keresztül válaszolni - mondotta. /Állásfoglalás Kincses-ügyben Leszámolási kísérlettel vádolja a Reform Tömörülés Markóékat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2000. május 9.
Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
