Aug. 24-én ″kísérletként″ Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához kihelyezték az új kétnyelvű helységnévtáblákat. Ki akarták ″próbálni″, hogyan illeszkednek be a terepbe. Előzőleg a székház előtt közszemlére állították a hivatal által javasolt táblákat, felkérve a lakosságot, fejtse ki a véleményét ezekről. A város által is elfogadhatónak minősítette azokat. A város magyar neve kisebb betűkkel szerepel a táblán, ez az RMDSZ tisztségviselőinek sem tűnt fel. /Csak főpróba volt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2000. augusztus 25.
Szegeden, az Eko-parkban két hónapon át összesen 150 határon túli gyerek táborozott a nyár folyamán. Ebből egy hetet 14 brassói középiskolás, 6 lészpedi csángó fiú és 12 vajdasági általános iskolás gyerek töltött el együtt a Tisza-parti városban. A különböző tájegységekről származó gyerekek közti mentális, érzelmi és ismereti különbségek a tábor végére, jó irányba haladva, egymáshoz közelítettek. A táborok során a mentálhigiénés programok segítettek a kapcsolatteremtésben, konfliktuskezelésben, a szorongás oldódásában, az önértékelés fejlődésében, a segítőkészség és az egymás iránti tolerancia kialakulásában. /Korom István: Brassói, vajdasági és csángó gyerekek táboroztak Szegeden. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./
2000. augusztus 25.
Nyolcvan év elteltével vajon eljött-e az ideje annak, hogy hideg fejjel végezzünk számvetést, beszéljünk Trianonról? Egyáltalán lehetséges-e ezt a történelmi eseményt érzelemmentesen végiggondolni nekünk, magyaroknak? Ezekre a kérdésekre kerestek választ Kőszegen, a Fesztivál a határon rendezvénysorozaton a téma iránt érdeklődő résztvevők. A közös gondolkodásban Bárdi Nándor, Romsics Ignác, Zeidler Miklós történészek és Pál József irodalomtörténész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára voltak a fiatalok segítségére. Trianont évtizedek múltán is nehéz érzelmek nélkül szemlélni, de a történészeknek és politikusoknak valószínűleg nincs más választása, hiszen a máig érezhető feszültségek feloldása csak a történelmi folyamatok, ok-okozati viszonyok megértésén keresztül lehetséges - hangzott el a fórumon. /Trianon és a megbocsátás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2000. augusztus 26.
A Demokrata Párt rendkívüli országos vezetése aug. 25-i ülésén egyhangúlag elfogadta Petre Roman jelölését az államelnöki tisztségre. /Petre Roman a Demokrata Párt elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2000. augusztus 26.
Hargitafürdőn rendezték meg aug. 24-27-e között az Erdélyi Magyar Közművelődési és Könyvtárügyi konferenciát. Kiss Jenő a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a konferenciát az idei legnagyobb hazai magyar könyvtáros rendezvénynek nevezte. Amint mondotta, a több mint negyven meghívott a romániai magyar könyvtárosok egyötödét teszi ki, hiszen országszerte kétszáz magyar könyvtárosról beszélhetünk. Több olyan város is van, ahol csak egy vagy két magyar könyvtáros tevékenykedhet, ám ezekben a könyvtárakban nem nézik jó szemmel, ha a magyar könyvtárosok ilyen jellegű rendezvényeken vesznek részt. Legtöbb esetben el sem engedik őket az összejövetelekre. - Erdei István csíkszeredai alpolgármester kifejtette: a város egy éve vette át a városi és municípiumi könyvtár működtetési költségeinek egy részét. Az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt ítéltek oda a könyvtárnak amelyből 150 milliót szántak a könyvvásárlásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődik a könyvtár szerepe. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt években megnőtt a könyvtári olvasók száma. Az utóbbi időben nagy segítséget jelentenek a CD-k és CD-ROM-ok, amelyek igen változatos anyagokat kínálnak az olvasók számára. /Könyvtárakról magaslaton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ Aug. 25-én a könyvtár-üggyel kapcsolatos előadások hangzottak el. Kálóczy Katalin (Budapest) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatási törekvéseiről számolt be a jelenlévőknek. Róth András muzeológus, könyvtáros (székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár) a Schola Orbis iskolatörténeti adatbázis-építés jelentőségéről értekezett. Csupán a székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről kb. 800 iskola több mint 8000 évkönyve található, s ezeknek a feldolgozása nagy tudományos haszonnal jár. László Anna Déva állami könyvtárának mostoha helyzetéről számolt be. Tavaszi Hajnal (Nagyvárad) a téka-gyűjtemény-könyvtár fejlődési irány lehetőségekről beszélt, Kopacz Katalin a Hargita Megyei és Városi Könyvtár terveiről, Pillich Katalin (Kolozsvár) pedig az egyetemi szintű könyvtárosképzésről tartott előadást, Bedő Melinda (Csíkszereda) bemutatta a BIBLIS erdélyi fejlesztésű könyvtári szoftvert. /Könyvtárak fejlesztési stratégiái. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./
2000. augusztus 26.
Marosvásárhely vegyes bizottságot hoznak létre, hogy elősegítsék az iskolák jobb működését. A bizottságot Csegzi Sándor alpolgármester fogja vezetni, aki mostanig fizikatanár volt. A héten a marosvásárhelyi 74 tanintézet - óvoda, napközi, iskola - igazgatói jöttek össze, hogy tanácskozzanak az önkormányzat képviselőivel. Matei Dumitru főtanfelügyelő elmondta: idén az önkormányzattól kapott összegnek csak egy kilencedét fordíthatták iskolafelszerelésre, a többi javításokra ment el. A 74 marosvásárhelyi intézet közül csak 51-nek van érvényes működési engedélye. A többi engedélyeztetése folyamatban, de 13 tanintézet valószínűleg az idén sem kap működési engedélyt, mert nem képes biztosítani a törvényben előírt feltételeket. Ennek ellenére fogadják a gyermekeket szeptember 1-től, hiszen minden helyre szükség van. A városban van olyan iskola, ahol három váltásban folyik az oktatás. Több tanintézet államosított házban működik. A katolikus, református egyház - mint jogos tulajdonos - visszaigényelte az épületeket. Dorin Florea kijelentette: foggal és körömmel harcolni fog azért, hogy a város tulajdonában maradjanak ezek az épületek. Nagyon sok iskolában a fűtés megoldatlan. /Marosvásárhelyi tanévkezdés - szépséghibákkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./
2000. augusztus 26.
Nagykárolyban a millenniumi ünnepségek aug. 13-án kezdődtek, amikor Tukacs József Sándor református szerény megemlékezést rendezett. A nagykárolyi fiatalok történelmi visszatekintése után a nagykárolyi IKE-kórus Szent István királyról szóló énekeket adott elő, majd középiskolások szavalatai következtek. /Millenniumi-ünnepség Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./
2000. augusztus 26.
Szep. 15-17-e között színházi fesztivállal ünnepli a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának 10.évfordulóját. Fellép a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház, a budapesti Szkéne Színház, a debreceni Tabak Színház. Szakmai Fórumot tartanak Csíkszeredában. Bemutatják Szebeni Zsuzsa Figura-történet c. könyvét, majd fellép a Csíki Játékszín. A jubileumi fesztivált a Figura Stúdió Színház bemutató előadása zárja. Szabó Tibor színházigazgató tájékoztatott az évad további terveiről. /10 éves a Figura Stúdió Színház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./
2000. augusztus 26.
A kilencvenes évek elején fogtak hozzá Zilahon minden idők legnagyobb szilágysági ortodox katedrálisa felépítéséhez. Tíz év alatt sem készült el, de a becsült beruházási összeg több mint felét elköltötték. A katedrálist a konstantinápolyi Hagia Sophia mintájára tervezték: ötezer személy befogadására alkalmas lenne, ugyanakkor vallásos múzeumot is terveznek több mint háromezer régi egyházi könyvvel, ikonokkal és kegytárgyakkal. Azt állítják, hogy csak a hívektől és más városlakoktól "koldult″ pénzből épülget, ám költségvetési támogatást is kaptak. Ötezer négyzetméter freskó készítését tervezik, ehhez alkalmas román személyt Kanadában kutattak fel, aki a munkát elvállalná... négyzetméterenként 750 dollárért és zilahi tartózkodás idejére olyan feltételekkel, amelyeket egyelőre a megrendelők képtelenek teljesíteni. /Aja Szófia Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./
2000. augusztus 26.
Egyed Ákos Szekszárdon a Székelyek a Duna mentén - Tanulmányok a bukovinai székelyekről c. tudományos értekezleten, aug. 19-én ismertette a Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához /Babits Kiadó, Szekszárd/ című munkát, egy szerzőhármas: Foki Ibolya, Solymár Imre és Szőcs Zoltán történeti forráskötetét. Az 1777-1782-es években létrejött öt kis székely-magyar falu: Fogadjisten, Istensegíts, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva, így született meg egy különleges magyar népcsoport. Állami szinten először 1848-ban, a magyar népképviseleti országgyűlésen tárgyalták a "határokon túli magyarok″, vagyis a csángók s a bukovinai székelyek helyzetét s fogadtak el határozatot a Magyarországra való hazatelepítésükről. A szabadságharc leverése elodázta a hazatelepítés ügyét, a magyar közvélemény azonban érdeklődéssel fordult a moldvai s bukovinai magyarok felé. A társadalom lelkiismerete megmozdult: többrendbeli gyűjtés nyomán jelentős segítség érkezett a bukovinai székelyekhez. A magyar nemzethez való tartozás jelei voltak ezek. A bukovinai székelyek megoldásként a hazatelepedést fogadták el. 1874-ben bukovinai küldöttség érkezett Magyarországra, amelynek helyzetfeltárása szintén ilyen irányban hatott. Jókai Hon című lapja, a Szent László Társulat és más fórumok kitartó odaadással karolták fel a bukovinai magyarok ügyét. Kiemelkedő jelentősége volt Szádeczky Lajos közismert történész, kolozsvári egyetemi tanár küldetésének, aki határozottan síkra szállt a hazaköltöztetés mellett. Végül a kormány 1883-ban úgy döntött, hogy az Al-Duna mentén ármentesítendő kincstári területre fogja folyamatosan letelepíteni azokat, akik kifejezik hazatelepedési szándékukat. Az első hazatérő csoport 1883-ban indult el. Így jött létre az Al-Duna mentén három település: Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve. 1941-ben lehetővé vált a Bukovinában maradt családok megmentése. Ők a Bácskában kaptak ideiglenesnek bizonyult szállást, ahonnan 1944 őszén s 1945-ben a háborús események következtében a Dunántúlra telepedtek át. /Egyed Ákos: Forráskiadvány a bukovinai székely-magyar népcsoport születéséről és kálváriájáról (I.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25., (II.) aug. 26./
2000. augusztus 26.
Bödör András önéletrajzi vallomása /Székről indultam/ szervesen illeszkedik be a 20. század utolsó évtizedeiben nyomdába került hasonló jellegű, Erdélyben napvilágot látott könyvek sorozatába. A régi széki életmód és életfelfogás felidézése kitűnő szociográfiai érzékről tesz tanúságot. Felidézte a kolozsvári hóstáti gazdák (a munkaadók) és a székiek (szolgálók-munkavállalók) közötti ellentmondást is. Bödör András a hazai lapok levelező-riporterévé vált. Ezt egészen nemrégiben bekövetkezett haláláig végezte. /Szabó Csaba: A széki hűség kollázsregénye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2000. augusztus 26.
Csíksomlyón katolikus ifjúsági találkozót tartottak. A legtöbben erdélyiek, voltak, de jöttek máriás nővérek Felvidékről és kamilliánusok Magyarországról. Jakubinyi György érsek misézett, majd előadást tartott és kérdésekre válaszolt. /Csíksomlyói ifjúsági találkozó. Szentségimádás gitárral és hálózsákkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./
2000. augusztus 26.
Pálffy G. István, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökségi tagja szerint félreértelmezték a Tőkés-interjú kapcsán tett nyilatkozatát. Mint ismeretes, Tőkés László elismerte, hogy a Szekuritáté kényszerének hatására megírta saját beszervezési nyilatkozatát, amelyet viszont nem írt alá. A Szabadság ismertette a Népszabadságnak Pálffyval készített interjúját, amelyben az kijelenti: az MVSZ levélben kéri fel a püspököt, hogy tisztázza az ügyet a szervezet vezetősége és a közvélemény előtt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valamilyen formában együttműködött a Szekuritátéval, le kell mondania az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Az MVSZ vezetősége a Pálffy-interjúra reagálva cáfolta, hogy a testület magyarázatot követelne Tőkéstől, és elhatárolódott a nyilatkozótól, aki az MVSZ májusi kongresszusa után 12 társával együtt egy alapszabályzat-újító küldöttgyűlés összehívásáig különben már felfüggesztette tevékenységét az elnökségben. Pálffy G. István azzal kereste meg lapunkat, hogy - ezúttal a saját maga - helyzetét tisztázza az erdélyi közvélemény előtt. Számomra azért különösen fontos ennek a helyzetnek a tisztázása, mert egész életemet a határon túli magyarok szolgálatára tettem föl, és nem szeretném, ha így szerzett becsületemen bármiféle folt esne. A tizenkettek közt, akik felfüggesztettük tevékenységünket a Magyarok Világszövetségében, sokan vagyunk olyanok, akikre az elmúlt tíz-tizenöt évben nemegyszer borzalmas és természetesen alaptalan rágalmakat szórtak. Mi tehát tudjuk, hogyan működik a rágalomhadjárat, ezért eszünk ágában sincs hasonló eszközökhöz folyamodni - nyilatkozta a Szabadságnak Pálffy G. István. Nem szeretné, mondta, ha Tőkés Lászlóra bármiféle gyanú árnyéka vetülne. Azt szeretné, ha elcsitulnának ezek a viharok, Tőkés László tisztasága pedig mindenki számára megkérdőjelezhetetlen maradna. Azt szeretnék, ha az erdélyi kiválóságok teljes kara benne lehetne az MVSZ vezető pozícióiban. ″Mi nem tudjuk elfogadni azt, hogy Erdélyből Sütő Andrásnak, Kányádi Sándornak, Farkas Árpádnak, Lászlóffy Aladárnak, Király Károlynak, hogy csak néhányat említsek az erdélyi magyarság meghatározó egyéniségei közül, semmi szerepük ne legyen a Magyarok Világszövetsége, a magyarság legnagyobb testülete irányításában.″ ″Nem szeretjük, amikor zárakat cserélnek le, őrző-védő gorillákat állítanak az MVSZ ajtajaiban, amikor kizárással fenyegetnek jeles embereket.″- mondotta. Pálffy szerint az MVSZ-en belüli feszültségek fokozódása miatt a felelősség elsősorban Patrubány Miklóst terheli. /Székely Kriszta: A tisztázás tisztázása. Pálffy G. István: Az MVSZ minden magyaré... = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2000. augusztus 28.
Gheorghi Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: A román kormánynak világos jelzést kellene küldenie az Orbán-kormánynak arról, hogy nem fogad el együttes kormányzást Romániában. A Romániai Társadalmi Demokrácia Párt (RTDP) külügyi és európai integrációs osztályát vezető politikus az RTDP lapjában, a Dimineata című újság aug. 26-i számában nyilatkozott a román külpolitikáról. Szerinte a két szomszédos ország közötti kapcsolatok alapját az 1996-ban aláírt alapszerződés betű szerinti teljesítése jelenti. A szerződés bármiféle felülvizsgálatára tett kísérlet el kell utasítani - szögezte le. Prisacaru kifogásolta, hogy a magyar politikusok kizárólag az RMDSZ meghívásának eleget téve Romániába utaznak, és ott részt vesznek az RMDSZ rendezvényein. Szerinte sokkal gyakrabban járnak az erdélyi megyékben, mint a bukaresti miniszterek. Kijelentette, hogy ″a kizárólag magyar nyelven oktató egyetemre vonatkozó RMDSZ-követelés támogatása az Orbán-kormány részéről ellentmond a nyugati demokráciák által szorgalmazott multikulturalitás elvének″. /Gheorghi Prisacaru szerint A magyar politikusok gyakrabban járnak Erdélybe, mint a román miniszterek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2000. augusztus 28.
Az 1990 júniusi bukaresti bányászjárás ügyében nyomozó katonai ügyészek bűnvádi eljárást indítottak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) két tisztje ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy személyesen irányították a fővárost feldúló bányászokat. Ion Pinta alezredest és Titu Bondoc nyugalmazott ezredest az államhatalom elleni támadással vádolják. A vizsgálat megállapította, hogy Pinta, aki abban az időben a SRI Gorj megyei parancsnoka volt az Albeni bányába küldte akkori beosztottját, Bondocot azzal a paranccsal, hogy vigye a bányászokat Bukarestbe. Pinta alezredes jelenleg is a SRI aktív tisztje - írták a bukaresti lapok, hozzátéve azt, hogy az ügyészek további 64 titkosszolgálati tisztet fognak kihallgatni, mivel azt állapították meg róluk, hogy feletteseik parancsára ″beépültek″ a tüntető egyetemisták közé. A bányászok terrorjának több halottja, száznál több sebesültje volt. Ion Iliescu akkori államfő később váltig tagadta, hogy a bányászok az ő hívására érkeztek volna Bukarestbe. Ugyanakkor Iliescu 1990. június 15-én meghatottan mondott köszönetet a bányászoknak, hogy helyreállították a rendet a fővárosban. /A bányászokat 1990-ben a SRI mozgatta. Bűnvádi eljárás indul két tiszt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2000. augusztus 28.
Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2000. augusztus 28.
A magyar lakosság fogyásának illetve kiöregedésének újabb riasztó jele érzékelhető a 2000-2001-es tanév kezdetén: míg az 1999-2000-es tanévben még két első osztályt indíthatott Nagyenyed híres kollégiuma, idén már csak egyre futja. A helyzet tovább romlik: a 2001-2002-es tanévben még tartható a szint, de 2002 szeptemberében minden valószínűség szerint magyar első osztályosok nélkül kezdődik a tanév a kollégiumban. A gyermekutánpótlás csökkenése a Nagyenyed vonzásköréhez tartozó magyarlakta településeken is érzékelhető: az elmúlt tanévben mintegy 16 ötödikest küldött a kollégiumba Magyardécse, Miriszló, Marosgombás, Csombord, Marosszentkirály és Felenyed magyar elemi iskolája, idén viszont csak 8 (!) érkezik. Emiatt a hagyományos három ötödik osztály helyett csak kettővel indul most a kollégium. A líceumi osztályok terén viszont - egyelőre - jó hírekkel szolgálhat az iskola: mintegy 100, az ország minden sarkából érkezett kilencedikessel kezdi az évet a kollégium. Életképesnek mutatkozik a főiskolai szintű tanítóképzés is, annak ellenére, hogy a tavalyhoz képest csökkent az érdeklődés ezen oktatási forma iránt. /Vérszegény nagyenyedi kisdiák-utánpótlás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2000. augusztus 28.
Csíkszépvízen aug. 26-án tartották meg az örmény-magyar családok találkozóját. Erre a találkozóra több városból érkeztek a Dajbukátok, a Szávák, a Fejérek, a Busligok, a Potozkyik, a Kabdebók és Ávédok. Meghívottként részt vettek a budapesti XIV és XV kerületi Örmény Önkormányzat képviselete is. Fellépett a gyergyószentmiklósi örmény kórus is. A templomkertben emléklapot lelepleztek le. /Példaértékű tisztelgés a múlt és a jelen előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2000. augusztus 28.
Harmadszor tartották meg az Esztelneki Napokat, idén a millenniumi megemlékezéssel egybekötve. Aug. 26-án a helybeli Esztelnekért Egyesület, a Szacsvay János Alapítvány, a Háromszék napilap, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium és a Bod Péter Líceum helyezett el koszorút az iskolaalapító Nagy Mózes emlékkopjájára, Szacsvay János 1848-49-es honvéd tüzér főhadnagy és a magyar szabadságharc emlékművére. A millenniumra emlékeztettek a szónokok, köztük Köntzei József ny. mérnök, a Szacsvay Alapítvány elnöke és Mocsáry Beáta, a Nagy Mózes Gimnázium aligazgatója. A Háromszék napilap találkozót tartott, melyet Farkas Árpád költő, a lap főszerkesztője, Esztelnek falu díszpolgára vezetett. Bogdán László író két írását olvasta fel, Kisgyörgy Zoltán pedig a mai falu gondjairól szólt. Bíró András esztelneki származású, Érdligeten élő, Baumgarten-díjas író és szerkesztő, a Keresztek, kardok, koronák című erdélyi és háromszéki tárgyú történelmi regénytrilógia szerzője könyvadományt hozott az Esztelnekért Egyesületnek. Gazda József író és Gazda Klára néprajzkutató, az esztelneki gyerekjátékok kiváló ismerője, leírója a falumentésről beszéltek. /Esztelneki Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
2000. augusztus 28.
Immár 22. alkalommal megrendezték a hírneves Parajdi Fúvóstalálkozót. Néhány zenekar (a homoródalmásiak, a csíkmadéfalviak, a Kovászna megyei barátosiak és uzoniak) pénzszűke miatt nem tudott eljönni. /Parajdi Fúvóstalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2000. augusztus 28.
Aug. 25-én kezdődtek a Borszéki Napok. Volt labdarúgó-, tenisz- és sakkbajnokság, a szervező a Borszéki Ifjúsági Fórum volt. Bemutatták a Borszék - Barangolás a múltban című helytörténeti tanulmánykötetet. Eljöttek a fürdőváros testvértelepülései, Balatonfonyód, Aba, Bácsalmás, Pilisvörösvár és Zákányszék küldöttségei. /V. Borszéki Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2000. augusztus 29.
Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. augusztus 29.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa aug. 28-i gyűlésén a megnövekedett feladatok miatt (jelenleg a hagyományos és távoktatásban több mint 35 ezer hallgató vesz részt) újabb rektor-helyettesi állást létesített, amelyre dr. Néda Árpád fizikus professzort választották meg, aki az egyetem keretében működő főiskolákért fog felelni. Serban Agachi kancellár helyét (aki 6 hónapos külföldi úton van) Vasile Cristea tölti be. Az egyetem eddigi vezetői továbbra is ugyanazokat a feladatokat látják el, mint eddig - rektor: Andrei Marga, eddigi rektor-helyettesek: Bocsan Nicolae (tudományos kutatás, kiadói feladatok, román nyelvű oktatás felelőse), Kása Zoltán (hagyományos egyetemi oktatás, magyar nyelvű oktatás felelőse), Wolfgang Breckner (posztgraduális oktatás, távoktatás, német nyelvű oktatás felelőse), Nicolae Paina (adminisztráció, pénzügyek), Simion Simon (infrastruktúra, informatizálás, európai programok), Mircea Muthu (nemzetközi kapcsolatok). /Kása Zoltán: Újabb magyar rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Néda Árpád professzort választották ebbe a tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. augusztus 29.
Hetedik alkalommal rendezték meg aug. 25-26-án a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon az államalapító Szent István király emlékünnepét. A millenniumi hálaadó istentiszteleten Czirják Árpád katolikus pap, kolozsvári érseki helynök hirdetett igét. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kötő József, a román oktatási minisztérium államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője. Az emlékünnepség résztvevőit köszöntötte Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Ezt követően megkoszorúzták Szent István szobrát. Ez volt az első köztéri szobor, amelyet Erdélyben a magyar államalapító király tiszteletére emeltek. Az ünnepség keretében Tölle Tibor történész, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa tartott nagy tetszéssel fogadott előadást a székelyek ezeréves történelméről. A helyi Barátosi udvarházban fotókiállítás nyílt a debreceni Déri Múzeum anyagából, amely Hajdú-Bihar megye ezeréves történetét mutatja be. /Szent István-emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A második napon az 1200 lakosú falu közösségi életéről, a szociális intézmények fejlesztéséről, valamint a falugondnoki szolgálat erdélyi perspektíváiról szóló szakmai tanácskozással folytatódott a millenniumi rendezvénysorozat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28. - 1790. sz./
2000. augusztus 29.
Vasile Lupu, a parasztpárt alelnöke kijelentette, hogy a kormány a következő két-három hónap leforgása alatt kormányhatározatot fogad el, amelynek alapján az Országos Erdőgazdálkodás (RNP) 190 ezer hektárnyi erdőt ad majd át a bukovinai ortodox egyháznak. A Suceavai Érsekség irányítása alá kerül 192 ezer ha erdő, a bevételeket pedig a történelmi emlékművek fenntartására, valamint karitatív célokra fogják felhasználni. Mugur Isarescu kormányfő beleegyezését adta erre a tervre. Múlt héten a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy támogatja az erdővisszaszolgáltatás gondolatát. /A kormány visszajuttat az ortodox egyháznak 190 ezer hektár erdőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. augusztus 29.
Az aug. 28-i román lapok Adrian Nastasét, az RTDP első elnökhelyettesét idézték, aki szerint az őszi választások után az RTDP nélkül nem lehet kormányt alakítani. Szerinte az RTDP megszerzi a szavazatok 35 százalékát, ami a ″választási matematika″ alapján a törvényhozói helyek 42 százalékát eredményezi számára. A Nagy-Románia Párt a szavazatok 7-8 százalékával a törvényhozói helyek 10-12 százalékához fog jutni. - A Nagy-Románia Párt biztonsági tényezőt jelent az RTDP számára - jelentette ki Nastase. Nastase csak a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal való szövetséget tartotta kizártnak. Kitért arra is, hogy a RTDP-nek nagyobb figyelmet kell fordítania az RMDSZ-re, amely pragmatikusabbá vált. /Nastase: Nem lesz kormány RTDP nélkül. Az alelnök szerint pártjának nagyobb figyelmet kellene fordítania az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. augusztus 29.
Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte a Népújság a ″különleges jogállás″ sorsáról. ″A jelek szerint alaposan kezd felhígulni a státustörvény. Ön is így látja?″ - hangzott a kérdés. Markó cáfolta ezt : ″Szerintem nem kezd felhígulni. A státus- törvény mindenképpen fontos. Ahogy én látom, akörül lesz továbbra is a vita, hogy ez egy olyan kerettörvény jellegű szabályozó legyen-e, amelyben csak az elveket mondják ki, s a konkrét megoldások későbbre maradnak, vagy pedig már most pontosan írja le a kedvezmények körét. Legutóbbi találkozásunkkor Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányzat tisztségviselői is azon az állásponton voltak, hogy a mostanra kialakított törvénytervezet jó, s elfogadására is lehetőség van. Egyben figyelmeztették a határon túli magyar vezetőket, hogy amennyiben erről hosszadalmas vita alakul ki, s megkérdőjeleződik a tervezet hasznossága és a mostani elképzelés, kockáztatjuk, hogy nem lesz belőle semmi. Véleményünk szerint, tehát nem újabb és újabb igénylistákra van szükség, hanem a törvény elfogadására, hibáival, hiányosságaival együtt. Így gyakorlatilag úgy tűnt, hogy ebben a kérdésben mi vagyunk a radikálisabbak és a magyar kormány képviselői a mérsékeltebbek.″ A Magyarok Világszövetsége is készített törvénytervezetet. Markó Béla szerint azonban a ″státustörvényről, legalábbis elviekben van már kialakult konszenzus. Ha ezt most félrelökjük és megpróbáljuk valami mással helyettesíteni, akkor tényleg azt kockáztatjuk, hogy nem lesz belőle semmi. A kettős állampolgárságról, a külhoni állampolgárságról persze lehet és kell is vitázni, meg kell próbálni elemezni, hogy milyen pozitív és negatív következményeik lennének. Aki azonban most úgy próbálja felvezetni, hogy nem kell státustörvény, hanem az új koncepció, az két szék közt a pad alá visz bennünket.″ /Hígul a státustörvény? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2000. augusztus 29.
Frunda György szenátor Marosvásárhely polgármesteréhez írt nyílt levelében nem fogadta el a város háromnyelvű feliratával kapcsolatos határozatát, melyet a polgármester azzal indokolt, hogy Strasbourg példáját követte - ahol állítólag hasonló háromnyelvű feliratokat látott. Frunda György helyesbített: Strasbourgban nincsenek sem két-, sem háromnyelvű feliratok, csak egynyelvűek. És ezek nem franciák, hanem többségükben német nyelvű feliratok. Franciaországban senkit sem zavar, hogy ezek a települések megőrizték német nevüket. Franciaországban valóban vannak kétnyelvű feliratok, a francia-katalán vidéken. Abban a tartományban a feliratok különböző színűek, különböző színű alapon, két külön jelzőtáblán találhatók. - A polgármesteri hivatal háromnyelvű helységnévtáblája ellentmond a hazai törvényeknek, mert egyetlen, Romániában elfogadott törvényerejű szabályzó sem engedi meg a települések neveinek különböző színű és méretű, különböző alapra festett betűkkel való feliratozását. Frunda megjegyezte: csak komplexusokkal küszködő kultúrák vagy egyének próbálják a különböző méretű betűk használatával kompenzálni komplexusaikat. A német nyelvű feliratról esetleg a német kisebbség kérésére lehetne határozni. Sajnos, németek már nincsenek Marosvásárhelyen. /Frunda György nyílt levele Marosvásárhely polgármesteréhez. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2000. augusztus 29.
A mai magyarországi társadalom söpredéke minket, erdélyi magyarokat csak oláhnak, esetleg oláhcigánynak becézget, írta Magyari Lajos. A másik oldalon a MIÉP áll, mely millenniumi díszgyűlésén ily feliratokat mutogatott: ″István király, mi nem szeretjük az idegeneket″, meg hogy: ″Nem, nem, soha!″ - Mindenki abból kovácsol politikai tőkét, ami éppen a keze ügyébe kerül. ″A MIÉP pártelnöke, Csurka István kiváló barátom, általam igen nagyra becsült intellektuel, zseniális magyar író. Ezért szeretem. De pártjában már túl sok a "zsidózás", túl sok az idegengyűlölet, a felelőtlen hadova. Biztos, nem Csurka személyes hibája ez, de azért mégis felelős, kikkel-mikkel társul és szövetkezik.″ - Külhoni magyarok! ″Én nem érzem magam annak, belhoni vagyok, székely, ki legalább ötszáz évre visszamenőleg bizonyíthatom családom magyarságát és katonai (szegényes!) nemességét.″ - A mostani törvénykezdeményezés, ha elfogadják, biztosítaná a magyar útlevelet. A tervezet magyarnyelv-tudást, magyar származástudatot, a magyar kultúrához való kötődést, felmenő ágon valamikori magyar állampolgárság birtoklását kéri. ″Komoly föltételek. Én mégis megesküszöm, hogy Romániában legalább tízmilliónyian lesznek, kik teljesítik az elvárásokat! Anélkül, hogy most ősszel az RMDSZ-re szavaznának.″ /Magyari Lajos: Mi, ″külhoni magyarok″ = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2000. augusztus 29.
Az RMDSZ Maros megyei csángóbizottság szervezőmunkájának köszönhetően az elmúlt tíz év alatt 1038 moldovai csángó gyermek üdült Maros megyében. Idén Erdőcsinádon volt a nyári táborozás. Czellecz Jenő, a megyei csángóbizottság képviselője elmondta, hogy idén Lészpedről nyaralt itt 25 gyermek Fazakas József kíséretében, Klézséről pedig 28 gyermek. A marosvásárhelyi Galaczán Erzsébet fotólaboratóriumi felszerelést, szakkönyveket és 21 szépirodalmi könyvet ajándékozott a Klézsén működő Szeret-Klézse Alapítványnak, amely a helybeli csángó házat működteti. Magukkal vitték dr. Monoki István főorvos 292 tételből álló könyvtárát is. Czellecz Jenő szerint az a legnagyobb gond, hogy kéréseik ellenére, az RMDSZ keretében az eltelt tíz év alatt sem tudtak egy olyan központi szervet létrehozni, amely összehangolná a munkát, s amely előmozdíthatta volna, hogy minden csángó falunak legyen egy erdélyi testvértelepülése, hogy az felvállalja a gyermekek támogatását is. Menteni kellene, ami még menthető, mert néhány éven belül már késő lehet. Czellecz Jenő visszagondolt a kezdetekre, a legnehezebb volt az induláskor, 1990-ben, amikor az ott élők bizalmatlanságát kellett eloszlatni. A gyermekek szívesen vállalkoznak az útra, a gond csak az egyházzal van. Azokkal az ottani papokkal, akik ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart, nehéz szót érteni. Jövőre Szászrégen, Maroskeresztúr, Marosszentgyörgy és Erdőcsinád mellett Holtmaroson, Magyarón és Lukailencfalván is várják a csángó gyermekeket nyaralni. /A csángóbizottság tíz éve. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
