Szept. 22-én véget értek a Csíkszeredán tartott IV. Erdélyi Orvosnapok és a keretében zajló I. Román-Magyar Neuropatológiai Szimpózium tudományos munkálatai. A záróülésen a felszólalók elismerően nyilatkoztak az itt tapasztalt tudományos színvonalról, a pontos, operatív szervezőmunkáról, a vendéglátás szívélyességéről. Dr. Komoly Sámuel, a budapesti Jahn Ferenc Kórház osztályvezetője bejelentette, hogy a hagyományt folytatandó, meghívja a romániaiakat egy budapesti, áprilisban megrendezendő hasonló találkozóra. /IV. Erdélyi orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2000. szeptember 23.
1875. szept. 22-én felavatták Temesváron az új színházépületet. 1880-ban a színházat szinte teljes egészében elpusztította a tűzvész. 1882-ben építették újjá, 1920-ban ismét a lángok martalékává lett. Jelenlegi formáját az 1923. évi újjáépítésekor nyerte el. 1953. évi alapításukkor az állami magyar és német színtársulatok is ebben az épületben kezdték tevékenységüket. Azóta négy társulat három nyelven szolgálja Tháliát. Szept. 22-én emlékezett meg a színház épületének 125. éves évfordulójáról a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. A Stúdió teremben került sor Ferenczy Annamária félszázados színészi jubileumára, majd a színház felső előcsarnokában leleplezték Csiky Gergely féldomborművét - Luigi Stefan Varga alkotását. /(Sipos): 125 éves a temesvári színház épülete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Szept. 22-én közzétették az Északi Színház /Szatmárnémeti/ magyar és román társulatai művészeti igazgatói posztjára beadott pályázatok eredményeit: mostantól Lőrincz Ágnes színésznő tölti be a szatmárnémeti színház magyar tagozatának művészeti igazgatói posztját; a román társulatot továbbra is Andrei Mihalache vezeti. A most kreált menedzseri állás egyelőre betöltetlen maradt, tájékoztatott Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Lőrincz Ágnest kifejtette, hogy az első évet tanulóévnek szánja, nagyjából Parászka Miklós támogatására, tudására hagyatkozva. /Fodor István: Lőrincz Ágnes lett a magyar társulat művészeti igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Szept. 23-án Kemény János-emlékplakettet avatnak Szászrégenben az Ifjúsági Klub (volt bálház) falán. A mecénás író, a helikonisták marosvécsi házigazdája tiszteletére elhelyezett plakettet Baróthi Ádám szobrászművész készítette. Az ünnepi esemény alkalmával irodalmi rendezvényen idézik fel a klubban Kemény János alakját, életművét. Az íróról Sebestyén Mihály történész beszél a Kemény János Művelődési Társaság szervezte ünnepségen, közreműködnek marosvásárhelyi színművészek - Farkas Ibolya, Kilyén Ilka, Kozsik József és Kozsik Ildikó - valamint a Kővirág együttes. /Kemény János-megemlékezés Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2000. szeptember 23.
A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2000. szeptember 23.
A nyolcvanéves dr. Molnár Jenő /sz. Karánsebes, 1920. szeptember 24./ nyugalmazott egyetemi tanár előtt tisztelegtek tanítványai. Egyetemi tanulmányait, 1940-1944 között, a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, már harmadéves korában gyakornoki kinevezést kapott. 1949-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz tanszékén nyert alkalmazást, 1953-ban docensi rendfokozatot nyert. Doktori oklevelet már 1945-ben szerzett Erdély népessége magassági övek szerint című disszertációjával, mivel azonban ez hivatalos elismerést nem nyert, 1972-ben újabb tézist védett meg Alkalmazott földrajzi kutatások Kolozs megyében címmel. Több mint három évtizeden át számos gazdaság- és kultúrföldrajzi kollégiumot tartott az egyetem természetrajz-földrajz, közgazdasági és filológia karain. 1982-ben nyugdíjazták. A rendszerváltás után az egyetemen beinduló oktatásban jelentős szerepet játszott, és az oktatói testületnek ma is aktív tagja. Tevékenysége elismeréseként tavaly elnyerte a professzori címet. - Teleki Pál felfogása befolyást gyakorolt földrajzi felfogására. Molnár Jenő kutatásainak eredményeit 1957-től rendszeresen közölt. Társszerzőként könyvekben, hazai és külföldi folyóiratokban, valamint sokszorosított formában kb. 100 szak- és ismeretterjesztő írást tett közzé. Jelentős a földrajztudományok népszerűsítésében kifejtett tevékenysége. A Múzeumi Füzetek természettudományi sorozata szerkesztőségének tagja. /Nagy Arisztid és Tövissi József: Szárkőtől az egyetemi katedráig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. szeptember 23.
A Homo Ludens Alapítvány második alkalommal szervezte meg szeptember 15-17 között a Romániai Magyar Bábostalálkozót Kolozsváron. Kilenc társulat lépett fel. A rendezvény házigazdái bemutatóval készültek a Bábostalálkozóra. A két bábos - Balló Zsuzsa és Vincze László - játéka mutatta a hivatásos bábszínész sokéves tapasztalatát. Kovács Ildikó elismert bábszínházi rendező szakmai hozzáértése növelte a sikert. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábcsoportja. Esténként, az előadások után tartották a társulatok megbeszélését. A résztvevők közül három társulat állami költségvetésből tartja fenn magát: a marosvásárhelyi Ariel, a nagyváradi Arcadia valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtársulata. A független - alapítványi, kft. vagy más háttérrel működő- bábszínházak alapítói az állami társulatokból kivált bábosok. Az állami társulatoktól sokan magyarországi társulatokhoz szerződnek. Van, aki csak egy évadra távozik, vissza azonban már nem jön. Hivatásos bábosképzés magyar nyelven Romániában nem létezik, az egymás nyomába lépő generációk egymástól tanulják a szakmát. - Az előadások változatosak voltak, sikere volt a temesvári Megyesi Lábadi Éva egyszemélyes pantomim játékának. /Szabó Attila: II. Romániai Magyar Bábostalálkozó - Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Szept. 22-én ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, napirendjén szerepelt az alapítványi magánegyetem, a román állami keretekben zajló magyar felsőoktatás, valamint a magyar kormány támogatási rendszere. A résztvevők leszögezték: minden döntés és intézkedés annak a folyamatnak a része, amely végső soron az önálló állami magyar egyetemhez fog vezetni. A tanácskozásról Nagy F. István oktatásügyi alelnök adott tájékoztatást. Megpróbálták felmérni azt a segítséget, amelyet a civil szféra és a politikum biztosíthat a felekezetközi alapítványi egyetem optimális beindításához. A másik kérdéskör a Babes-Bolyai Tudományegyetem új chartájának elfogadásával kialakult helyzet elemzése volt. Az új charta nem fogalmazta meg maradéktalanul az igényeket, de a lehetőséget optimálisan ki kell használni. "Elértük azt, hogy már hatezren tanulnak magyarul, létrejött két új magyar kar - a háromszor 25 fős jog, illetve közgazdaságtan" - mondta Nagy F. István. A tanácskozáson részt vett a magyar oktatási minisztérium részéről Ríz Ádám, aki beszámolt a magyar állami támogatásban eszközölt változtatásokról és meghallgatta az elhangzott igényeket. - A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem kérdése nem került szóba. Nagy F. István azonban úgy véli: ez is egyike a cél felé vezető utaknak. Szerinte egy olyan állami finanszírozású tudományegyetem ellen, amely magyar többségű szenátussal rendelkezik, amelyen az egyetemi autonómia értelmében a döntési jog a német fél figyelembevételével a magyar részre tartozik, nem hozható fel szakmai ellenérv. Politikai ellenérv annál inkább. Kérdés ugyanis, hogy ezt az egyetemet a többségi politikai akarat minek szánta. /Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. Lépésről lépésre az önálló magyar egyetem felé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Minden körülmény adott arra, hogy az oktatásügyi minisztérium engedélyezze a csángók által lakott, Bákó megyei Klézsén és Pusztinán a magyar nyelv tanítását - jelentette ki Sántha Attila oktatásügyi államtitkársági tanácsos a román Helsinki Bizottság szept. 22-i, bukaresti sajtóértekezletén. Klézsén, Pusztinán és Lészpeden egy, az Oktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségügyi Hivatal, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és a Prefektúra képviselőiből alkotott bizottság szeptember 14-e és 15-e között a helyszínen ellenőrizte a kérvények helyzetét, és megállapította: Klézsén tíz kérvény létezik, Pusztinán pedig nyolc. A minimális kérvényszám hét. Constantin Sergiu, aki az illető bizottságban a Kisebbségügyi Hivatalt képviselte, kijelentette: Az iskolák vezetősége és a helyi hatóságok nyomást gyakoroltak a szülőkre. Klézsén a bizottságot egy, 20-30 személyből álló csoport fogadta, amelynek tagjai azt skandálták: "Ki a magyarokkal! Nem kellenek a magyarok! Halált rájuk!" Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke elmondta, a csángók helyzetéről jelentés készül, amelynek nyomán az Európa Tanács kivizsgálást indít. Andreescu kijelentette, az APADOR-CU emberjog-védelmi bizottság fontosnak tartotta megrendezni sajtókonferenciát, mert ezáltal az oktatásügyi minisztérium és a kisebbségügyi hivatal képviselői a nyilvánosság elé tárhatták a helyzetet. A Helsinki Bizottság elnöke "abszolút természetes kérésnek" nevezte a csángók beadványát. /A Helsinki Bizottság támogatja a csángók kérését. Természetesnek tartják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. szeptember 23.
A kormány elfogadta a pótköltségvetést. Az infláció idei várható ütemét 40 százalékra módosították az eredetileg várt 27 százalékról, a GDP-növekedés ütemét pedig 1,5 százalékra mérsékelték a tervezett 3 százalékhoz képest. Az idén várható lej/dollár árfolyamot 20 481 lejről 21 600 lejre emelték. A módosított költségvetés kérdését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank Prágában jelenleg zajló közgyűlésén is megvitatják. /Elfogadták az idei pótköltségvetést. 40 százalékra módosult az infláció üteme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. szeptember 22.
Várhatólag szept. 22-én választják meg Sára Sándor utódját. Az új elnök megnevezése után rövidesen kiderül, hogy megőrzi-e vagy sem önállóságát a Duna Televízió. A Hungária Televízió Közalapítvány határon túli kurátorai - 4 erdélyi, 2 felvidéki, 1 délvidéki, 1 a nyugati régióból - sajtóhoz is eljuttatott 12 pontos jegyzéke azt sugallja, hogy az elnökség példátlan dialóguskészsége ellenére a Duna tv eddigi arcélét és önállóságát megőrizni vágyó kisebbségiek veszélyt éreznek. "Biztosítékot várunk abba az irányba, hogy végleg megtörténik a lemondás a DTV-MTV beolvasztási szándékáról, megszületik a két médium közötti kapcsolat méltányos és tisztességes rendezése, világosan meghatározott és biztosított lesz a DTV semmihez sem hasonlítható mássága, önállósága és ennek védelme is. Értékelésünk szerint a DTV megválasztott elnökének, bárki legyen is az, nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben felvállalja a DTV alapító okirataival nem ellenkező határon túli elvárások. - Magyarországon a Duna Televízió nézettsége minimálisra csökkent. A nézettségi és gazdasági szempontokat hangsúlyozó magyar politikusokkal és kurátorokkal szemben a kisebbségből jövők úgy vélik: a Duna tv önállóságáról vagy szükségességéről nem érdemes vitatkozni. Valóban nincs olyan ország, amely több közszolgálati televíziót tartana fenn, de olyan nemzet sincs, amelynek kétharmada határain túl él. /Hagyományőrzés vagy változás. A Duna Televízió elnökválasztásának tétje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Szept. 24-én lesz Koltón az új református gyülekezeti ház avatása. Tőkés László püspök hirdeti az igét. A gyülekezeti házban közösségi terem, konyha és hálószobák vannak, így alkalmasak vendégfogadásra is. /Gyülekezeti házat avatnak Koltón. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Az 1891-ben alakult Erdélyi Kárpát-Egyesületnek (EKE) 1900-ig - Erdély-szerte - mintegy tíz menedékházat sikerült felépítenie. Egyike ezeknek a havasrekettyei (Retyicel, Rachitele) vízesés melletti, amelyet 1899-ben avattak, és amelynek ma már romjait sem találja a vándor. Ennek az útnak a létrehozása a Bihar hegység nagy feltárója, Czárán Gyula (1847-1906) akkori EKE-műszaki bizottsági alelnök elveivel nem egyezett. Czárán a turistaúttal kapcsolatban azt ajánlotta, hogy az ne a völgyben haladjon, hanem kapaszkodjon fel a Csigla (Siglau) csúcsig. - Az első világháború után az EKE tevékenysége minimálisra csökkent: a Czárán-féle turistaalkotások (amelyek mai pénzben mintegy 500 ezer dollárt tennének ki), valamint az időközben felégetett menedékház feledésbe merültek. Évtizedek teltek el, amíg végül dr. Mátyás Vilmos (1911-1986) vállalta a Czárán-féle turistaalkotások maradványainak felkutatását: egy fél évszázadot szánt Erdély összes Czárán-emlékének felkutatására. Minden erdélyi Czárán-emléket megtalált, csak a havasrekettyei vízesés környékének körútját nem. A mintegy 80 éve eltűntnek tekinthető utat két lelkes EKE-tagnak, Tóthpál Tamásnak, az EKE turistatörténészének és Brósz Magdának most, az ezred végen, sikerült megtalálni ezt is. /Szabó Csaba: Turistatörténelmi szenzáció. Megtalálták az elveszettnek tűnt Czárán-körutat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE jelenlegi elnöke megállapíthatta: "hatalmi tényezővé vált a sajtó. (...) Méltóság, alázat, egyszóval tisztesség kelletik ehhez a hatalomhoz." /Tamás F. Attila: 10 éves a MÚRE. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./
2000. szeptember 22.
A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese ezelőtt két héttel Visegrádon aratott nagy sikert, e hét végén pedig, a Budapesti Nemzetközi Vásár Régiók találkozóján lépnek fel, amelyen több ország képviselői vesznek részt. A Balázs Bécsi Attila klubvezető tanár irányította együttes ezúttal is mezőségi és Szamos menti táncfeldolgozásokat mutat be. /Erkedi Csaba: Budapesten vendégszerepelnek a tékások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Csíkszereda Megyei Művelődési Központja szept. 23-24-re hívja össze a Romániai Magyar Dalosszövetség tagjait közgyűlésre, tanácskozásra és kórustalálkozóra. A tudományos tanácskozás fő témája az erdélyi kóruséneklés helyzete, múltja és kilátásai. Mostoha helyzetben van a kóruséneklés, amely visszakerült a templomokba. Mindig is megbecsülték az éneklést a római katolikus templomokban. A protestáns egyházi kóruséneklés helyzete nehéz, mert a legtöbb embernek nincs igénye az istentiszteleti kóruséneklésre. Gáspár Attila szerint lehetne tanulni a neoprotestáns felekezetek zenei gyakorlatából. Jelenleg ugyanis csak náluk folyik tudatos zenei nevelőmunka. /Gáspár Attila: Tanácskozik a dalosszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Homoródszentmártonban a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett újabb kezdeményezés bontakozott ki: a tábor e vidék, a Homoród mente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kívánt élni. A tábornak konkrét célja is volt, a téralakító közös munka, a jelteremtés szándéka. Az alkotók a vártemplom falának egy hiányzó részletét kívánták rekonstruálni. Nem tudományos igénnyel, hanem a művészet eszközeivel. "Ez az alkotás egy közösség emlékműve, mementó is - és csupán mirajtunk múlik, hogy az ipari vagy méginkább informatikai civilizáció romboló hatása miatt a közösség sírköve vagy éppen nélkülözhetetlenségének dicső jele lesz." - írta Szatmári László. /Szatmári László: Szobrok, domborművek. Homoródszentmárton mesterséges falmaradványa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Cs. Kovács Katalin kifejtette, hogy Fey László Mítosz és ráció /RMSZ, aug. 25./ című írása megmosolygatta. Fey László elutasította Kocsis Istvánnak a Szent Koronáról szóló írását. Miért zavarja Fey Lászlót a Szent Korona tana? Fey László nincs tisztában a misztérium, mítosz, legenda, babona kérdéskörökkel. Cs. Kovács Katalin kifejtette, mit takarnak ezek a fogalmak. A Szent Korona tana nem mítosz, szögezte el a cikkíró. Miért fél Fey László attól. hogy "az ilyen mítoszok néhány magyar ember fejében zűrzavart keltenek"? A történelmi tudatában biztos magyar ember fejében nem lesz zűrzavar. A sok évtizedes elnemzetlenítő politika olyan tudatrombolást végzett, hogy sokan nem tudják vállalni magyarságukat. "A Szent Korona tanának ismerete azonban éppen ennek a szellemi összetartozásnak a tudatát erősítheti". /Cs. Kovács Katalin: A misztérium nem misztifikáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Kocsis István tanulmánya: A Szent Korona misztériumának és tanának néhány kérdése = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 11 folytatásban: aug. 2-16.
2000. szeptember 22.
Szept. 19-20-án Temesváron szemináriumot tartottak a Békés és Temes megyei településmenedzserek részvételével. Felmerült közös román-magyar településfejlesztési programok kidolgozásának a lehetősége. /Román-magyar együttműködés a regionális településfejlesztés területén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Gyergyóalfalu alkotóinak kiállításával zárult a Gyergyószárhegyen megrendezett alkotótábor. A szárhegyi Alkotóközpont a gyergyóalfalusi önkormányzattal karöltve, katalógus kiadását is tervezi; a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozata által felvállalt kötet a Gyergyóalfaluról indult képzőművészek munkásságát mutatja be.- Az alfalusiak katalógusa, remélhetően, pontosan fog hírt adni e település művészeti sajátosságairól - hogy messzi földön hirdethesse e nép tehetségét. /Szatmári László: Alfalusi képzőművészek alkotótábora. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 22.
A parlament megszavazta a Kisebbségi Kutatóintézet létesítéséről szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos felhatalmazást. A sürgősségi kormányrendeletet szept. 14-én elfogadták. Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta: "A Kisebbségi Kutatóintézet majd minden országban részét képezi a kormányzati struktúrának. Jellegét tekintve nem hungarológiai intézetben, hanem általános, átfogó struktúrában gondolkozunk, amely foglalkozik majd a magyarság múltjával, történelmével, jelenlegi gondjaival; lesz nyilván statisztikai, szociológiai stb. osztálya. Kolozsvárt működik majd. Felkérésre készít különböző felméréseket, tanulmányokat, háttéranyagokat és a Kisebbségvédelmi Hivatal igényeit is kielégíti. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az intézetnek önálló jogi személyisége van, ami számtalan lehetőséget nyit meg az érdemi munka előtt. Megjegyezném, hogy sikerült a Kisebbségvédelmi Hivatal kebelében megtartani, aminek szintén megvan a jelentősége. Hogy ki támasztott ellenvetést? Elvi ellenkezés a kormánytagok részéről nem volt, csupán a pénzügyminiszter aggodalmaskodott, hogyan tudja a pénzalapokat előteremteni. Számunkra nagy öröm, hogy leraktuk az intézmény jogi és anyagi alapjait, és kezdetét veheti egy intézményes, szakszerű kisebbségkutatás, amely remélhetőleg tartós eleme lesz a kisebbségvédelemnek." /Béres Katalin: A láthatáron Kisebbségi Kutatóintézet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./
2000. szeptember 22.
A brassói Transilvania Egyetem román-magyar szakán szept. 23-án kerül lesz a felvételi vizsga. Azok, akik még be szeretnének iratkozni, szeptember 27-ig megtehetik Csíkszeredában, az egyetem kihelyezett karán. A Bolyai Nyári Akadémián is előadó dr. Mihaela Gheorghe egyetemi oktató szerint a Székelyföldön nagy a hiány szakképzett, elsősorban román nyelv és irodalom tanárokban, oktatókban, ezért indítják a román-magyar profilon a csíkszeredai 25 fős csoportot. A brassói Transilvania Egyetemre azok is kérhetik áthelyezésüket, akik az ország bármelyik egyetemén román-idegen nyelv (köztük magyar is) szakra felvételiztek és legalább 5-ös eredményt értek el. A román-idegen nyelv szakon elindították a távoktásos képzést is. Évi 350 dollár tandíj ellenében a hallgatók nyomtatott egyetemi jegyzeteket, kazettákat kapnak, rendszeres konzultációkon vehet részt. A Transilvania Egyetemen a magyar nyelv és irodalmat Pásztori Klára és dr. Boros Erika tanárok oktatják. /Továbbtanulási lehetőség. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./Megjegyzés: Pásztori Klára és dr. Boros Erika az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ tanárai.
2000. szeptember 22.
Ürmösön ismeretlenek napi rendszerességgel leverik a falu elejét és végét jelző oszlopokon elhelyezett magyar helységnévtáblát, melyet azután Szász Vilmos RMDSZ-elnök állít vissza. /Táblaháború Ürmösön. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Csíkszeredán negyedik éve rendszeresen megrendezik az Erdélyi Orvosnapokat. Idén a tudományos konferencia témája a klinikai neuropatológia volt. Szept. 21-én kezdődött a konferencia dr. Kelemen József főszervező, dr. Majtényi Katalin társszervező /a budapesti Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezetője/, dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester és Sarca Mihai alprefektus köszöntői után két szekcióban rögtön nekiláttak a munkának. Este a csíksomlyói orgonakoncert hasznos kikapcsolódást nyújtott a vendégeknek. /Rédai Attila: IV. Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2000. szeptember 22.
A budapesti Akadémiai Kisebbségkutató Műhely és a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport szervezésében szept. 21-én kezdődött Csíkszeredában a Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken című, műhelyvitával egybekötött kerekasztal-beszélgetés. A program célja a Kárpát-medence tizenhét településén - köztük Apácán is - a lokális identitás és az interetnikus kapcsolatok vizsgálata. A kiválasztott falvak magyar hagyományokon alapuló települések, közösségeik aránylag zártak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./ A kutatások eddigi eredményeiről számoltak be a résztvevők. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa felvezetőjében elmondta: szükség van egy alapos népességszerkezeti felmérésre, kutatóprogramra, a program részeként pedig egy részletes székelyföldi társadalomkutatásra. A cél az, hogy az átfogó elemzés kisrégiós kutatásokból épüljön fel, megfelelően dokumentált anyag révén váljanak követhetővé a népességszerkezet változásai. Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai kutatócsoport vezetője úgy vélte, hogy minden ilyen vizsgálat alapját az esettanulmányok képezik. "Le kell számolni a nemzettudatra vonatkozó metaforákkal, tudományosan értelmezhető fogalmakra van szükség, és számolni kell az identitás alakulását befolyásoló gazdasági élet törvényeivel is." - mondta Bíró A. Zoltán. /Parászka Boróka: Reális kép a magyar identitásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár lemondását követelte Anghel Stanciu /Nagy-Románia Párt/ képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, aki Mugur Isarescu miniszterelnök közbelépését is kérte. Stanciu szerint Kötő megszegte a tanügyi törvény előírásait, és "az etnikai alapon történő megkülönböztetést támogatja". Stanciu kijelentette, Kötő József kezdeményezésére parancsot adtak ki, hogy a magyar nyelv tanítását kérő klézsei csángó szülők hamis névjegyzékét állítsák ki. Stanciu szerint az 1992-es népszámlálás alapján a Bákó megyei Klézse község nemzetiségi megoszlása a következő: a 6702 lakosból 6385-en vallották magukat románnak, 11-en magyarnak, 305-en csángónak, ami pedig az anyanyelvet illeti, 6516 személy anyanyelve a román, 15 személyé a magyar, 171-en pedig más nyelvet tartottak anyanyelvüknek. "A Magyar Csángószövetség terrorizálja a lakosságot, és kényszeríti a románokat, hogy magyarnak vallják magukat, az RMDSZ és a magyar kormány pedig különböző segélyeket folyósít a szövetségnek, amivel a listákra való iratkozásra csábítja a románokat" - állította Stanciu, aki szerint Duma András, ifj. és id. Csicsó Antal, valamint Istók György "a csángók eredetét tükröző történelmi igazság elferdítésére törekednek." A képviselő kérte az Andrei Marga által kibocsátott 2000/3113-as rendelet semmisnek nyilvánítását, és egy 669 klézsei csángó aláírásával ellátott beadványra hivatkozott, amelyben ezek a magyar kormány és az RMDSZ részéről történő nyomás gyakorlására panaszkodnak. - Kötő József a Szabadságnak elmondta, Anghel Stanciu akciója szervesen kapcsolódik az oktatásügyi minisztérium Bákó megyébe kiszállt bizottságának botrányos megfenyegetéséhez. Az államtitkár kijelentette, minden fenyegetés, nyomás ellenére kitart amellett, hogy a csángók gyakorolhassák az alkotmány és a tanügyi törvény garantálta jogukat, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. "Nem kívánunk történelmi vitába bocsátkozni a Nagy-Románia Párttal a csángók eredetéről, Anghel Stanciu kezdeményezésének pedig adminisztrációs következményeit is vállaljuk, munkatársaimmal együtt" - nyilatkozta Kötő József. - Szilágyi Zsolt, a csángók parlamenti képviseletére felkért Bihar megyei képviselő elmondta, valóban létezett egy beadvány, ami a Bákó megyei prefektus és Klézse polgármestere szervezte gyűlés nyomán született, ahol a megye elöljárói azt állították, hogy kötelező magyar oktatás bevezetése készül az iskolákban. - A magyar nyelv fakultatív módon történő tanítását kérő szülőknek minden joguk megvan ehhez - jelentette ki Szilágyi, aki szerint a tanügyminiszternek kötelessége betartani saját rendelkezéseit, és nem szabad engednie a Nagy-Románia Párt zsarolásának. /Salamon Márton László: Kötő József menesztését kérte Anghel Stanciu. A nagy-romániás képviselő a csángók beadványára hivatkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 22.
A román hadsereg tervezett reformja során egyetlen alakulatot sem számolnak föl Hargita és Kovászna megyében, sőt növelni fogják a katonák számát - derült ki Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Mircea Chelaru vezérkari főnök székelyföldi látogatása során. A védelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy orvosolják az itt szolgáló román katonák panaszait. A pótköltségvetés elfogadását követően külön alapot hoznak létre a hargitai és kovásznai gondok orvoslására. Ebből a külön alapból sok új lakást vesznek a tisztek számára és kifizetik az elmaradt pénzbeni juttatásokat, Sepsiszentgyörgyön bevezetik a katonai egységekhez a gázt, Székelyudvarhelyen megoldják a laktanyák fűtését, kijavítják a katonai létesítményekhez vezető utakat. /Militarizálják a Székelyföldet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Világossá vált, hogy a külhoni állampolgárságból lényegében semmi sem lesz, mert ennek legfontosabb elemét, a magyar útlevelet az úgynevezett státustörvény nem biztosítja, állapította meg Asztalos Lajos. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország néhány év múlva az Európai Unió tagja lesz, vagyis a nem schengeni országok állampolgárai, az ott élő magyarokkal együtt, az egyezmény értelmében csak vízummal utazhatnak Magyarországra, az MVSZ 1998 április elején azt ajánlotta, hogy a határon túli magyarság magyar állampolgársághoz juthasson. Az elképzelést a Független Kisgazdapárt mellett a Fidesz-Magyar Polgári Párt is fölkarolta. Az akkor még kormányon levő MSZP és SZDSZ azonban ellenezte azt. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, és hol vesznek részt a választásokon? Mondta ezt, mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy ez megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Thürmer Gyula, az országgyűlésbe be nem jutott MSZMP elnöke, bár ellenezte a kettős állampolgárságot, úgy vélte, szükséges, hogy a határon túli magyarokat ne turistaként kezeljék, hanem megkülönböztetett bánásmódban részesítsék. Asztalos emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula, az MSZP-s kormányfő volt az, aki 1994 és 1998 között különböző ürügyekre hivatkozva többször is fölvetette a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, anyagi okokra hivatkozva a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna tv felszámolását stb. Kovács László akkori külügyminiszter, a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette, hogy, úgymond, nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli magyarság vélt érdekeiért! Az akkori magyar kormány sietségében egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege, ha csupán árnyalatokban, de nem volt azonos az aláírttal! 1997 januárjában, amikor úgy tűnt, elérkezett az idő, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori alelnöke, kifejezetten ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újbóli létrehozását. Ugyanakkor az MSZP-vel és az SZDSZ-szel ellentétben a jelenlegi kormányszövetség tagjai nem csupán ígérnek, hanem az évek óta holtponton veszteglő magyar egyetem létrehozásához jelentős pénzösszeggel járulnak hozzá. - Hogy a kettős állampolgárságnak az MSZP és az SZDSZ által kifogásolt elemeit kiiktassa, a MVSZ a kérdés megoldására idén májusban a külhoni állampolgárságot javasolta, amelyik biztosítja a magyar útlevelet, de letelepedést, az ezzel járó személyi igazolványt, szavazati jogot nem. Az illetékesek ezzel szemben kidolgozták az úgynevezett státustörvényt, amelyből épp a legfontosabb, az útlevél, kimaradt. Miért hátrált meg a jelenlegi kormányszövetség legnagyobb pártja, a Fidesz, és mi ennek az oka? Talán az, hogy 1998 tavaszán az MVSZ fölvetését csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna? Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek a kérdést simán megoldották: külhoni lengyel állampolgárságot és útlevelet biztosítottak a litvániai, a fehéroroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével máris megadja a román állampolgárságot a moldovaiaknak. Horvátország is állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Talán azért a meghátrálás, mert a törvénynek az országgyűlésben való megszavazásakor a kormány nem számíthat az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára? Ha a határon túli magyarságot - a kádári "hagyományokhoz" híven - leíró jelenlegi magyar ellenzék álláspontja érthető, annál érthetetlenebb a külhoni állampolgárságot ellenző hazai magyaroké. Az ilyen képviselők, szenátorok nyilván diplomataútlevéllel rendelkeznek, s fütyülnek a mások számára fontos kérdés rendezésére. De miért ellenzik mások, parlamenten kívüliek? Talán ők is efféle útlevéllel rendelkeznek? Miért ragaszkodik a magyar kormány most mereven az útlevelet nem biztosító státustörvényhez? /Asztalos Lajos: Kettős állampolgárság külhoni állampolgárság státustörvény = nulla? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. szeptember 22.
Szept. 21-én tartotta utolsó sajtótájékoztatóját a Kolozs megyében zajló NATO-hadgyakorlat parancsnoksága. Jelen volt Francisco Carretero tábornok, a szövetséges erők dél-európai parancsnoksága vezérkari főnökének helyettese és dr. Mihail Popescu tábornok, a román szárazföldi erők vezérkari főnöke is. Mihail Popescu tábornok elmondotta, hogy a gyakorlatnak, melyen nyolc NATO-tagország és tíz partnerország vett részt, két fontos célja volt: a román hadsereg legyen felkészülve békefenntartó műveletekre, továbbá bebizonyítani, hogy Románia bármikor képes megrendezni és véghezvinni hasonló gyakorlatokat. Francisco Carretero tábornok, az AFSOUTH (déli parancsnokság) képviseletében elismerését fejezte ki a hadgyakorlatot rendező országnak, és megdicsérte a kolozsváriak megértését és vendégszeretetét. /"Cooperative Best Effort 2000" A NATO-hadgyakorlat záróakkordjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
