Az erdélyi római katolikus egyház Egyházmegyei Tanács (Státus) néven ismertté vált szervezete újjáalakult máj. 21-én a gyulafehérvári érseki palotában. A tanács gyökerei az erdélyi fejedelemség idejére vezethetők vissza, egyik legfontosabb tevékenysége az egyházi vagyon kezelése volt. 1991 óta ideiglenes bizottság vezette az Egyházmegyei Tanácsot, viszont mára szükségessé vált egy formailag bejegyzett szervezet létrehozása. Az újjáalakulási gyűlés legfontosabb feladatának tekintette a hivatalos bejegyzés intézését, valamennyi egyházi, illetve státusi vagyon mihamarabbi visszaigénylését és ennek érdekében megalakítottak egy 27 tagból álló ideiglenes igazgatótanácsot. Az Egyházmegyei Tanács székhelye Csíkszeredában lesz, ahol a bejegyzést is végzik. A jelenleg rendelkezésre álló javak kezelésére öttagú ügyintéző kuratóriumot hoztak létre. /Újjáalakult a Státus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Május 26-án tudományos ülésszakkal egybekötött szoboravató ünnepséget tartottak Buziásfürdőn. Klebelsberg Kunó, az Arad megyei Pécska szülötte után Buziásfürdő jótevője, Trefort Ágoston egykori magyar kultuszminiszternek is szobrot állítottak a Bánságban. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának leleplezésén jelen volt Tőkés László református püspök, dr. Alföldi László kolozsvári főkonzul, dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtikára, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője is. /(Pataki Zoltán): Európainak és jó magyarnak lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Buziásfürdő kisszámú, de lelkes magyarsága újra bronzszoborral fejezi ki háláját Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikusnak, közgazdásznak és írónak, 1872-től 1888-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kinek a település fürdővárossá emelkedését köszönhette. Tőkés László püspök példaértékűnek nevezte két oktatásügyi miniszter és művelődéspolitikus örökségét: Klebelsberg Kunóét és Trefort Ágostonét. Az egyiknek Pécska község állított emléket, a másiknak most másodízben, az első szoborállítási szándék (1881) megszületésének 120. évfordulóján Buziásfürdő polgársága. Az előző, 1883-ban állított szobrot, mint annyi más magyar emlékművet, lerombolták. "Legyen Trefort Ágoston szobra az újjáépítés jelképe" - javasolta Tőkés László püspök. Dr. Entz Géza helyettes államtitkár beszédében kiemelte: egy közösség most beért hiteles kezdeményezése a normális érték- és erkölcsi rend helyreállítását jelenti. Dr. Alföldi László főkonzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője felvázolta Trefort Ágoston életpályájának főbb állomásait. Tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvénysorozat. Trefort Ágoston életművét mutatták be az előadók. /Szekernyés Irén: Szabadtéri istentisztelet és emlékünnepség. Szobra van ismét Trefort Ágostonnak Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2001. május 29.
A szovátafürdői üdülőtelepet működtető Balneoclimaterica S. A. Sovata társaság 82,17 százalékot kitevő részvénycsomagját két héttel ezelőtt adta el a privatizációs ügynökség a Salina Invest társaságnak. A tavaly novemberben marosvásárhelyi székhellyel megalakult Salina Invest társaságban meghatározó szerepet játszik a magyarországi Corvina Rt és a Danubius Rt. A privatizációra már hosszas vita és bírósági pereskedés után kerülhetett csak sor, mivel a négy szovátai szálloda korábbi bérlői tavaly a marosvásárhelyi táblabírósághoz fordultak, és kérték a magánosítás leállítását. A május 18-án kötött megállapodás értelmében a Salina Invest 1,9 millió dollárért megvehette a részvényeket, annak vállalásával, hogy két éven belül további 5 millió dollár értékű befektetést hajt végre. A privatizációs megállapodás hírére az egyik korábbi bérlő ismét a marosvásárhelyi táblabírósághoz fordult, s az szinte azonnal semmisnek mondta ki az adásvételi szerződést. /Jogi huzavona a szovátai szállodák privatizációja ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum szakított az RMDSZ-szel. Az UFF vezetőtanácsának május 16-ai döntése értelmében "szervezetünk nem kíván többé az udvarhelyszéki RMDSZ társult szervezete maradni. Véleményünk szerint a széki RMDSZ már hosszú ideje nem tölti be azt a szerepet, melyet az érdekvédelmi szervezet közösségünk érdekében kellene betöltsön. Az elmúlt évek tisztújításai és választási körülményei miatt nem tarthatjuk hitelesnek a szervezet vezetését sem, melynek köszönhetően az emberek eltávolodtak a szervezettől, a szervezet elszakadt a tagságától. Kilépésünk nem akadályoz meg abban, hogy az UFF az ifjúsági élet területén továbbra is ellássa felvállalt feladatait, és hatékonyan részt vegyen a helyi közéletben." /Búcsú a párttól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
Nem módosítják az akkreditációs törvényt, hiszen több hónapos huzavona után a képviselőház elutasította a Nagy-Románia Párt ebbéli kérelmét. Asztalos Ferenc képviselő közölte, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem további építkezési útjába sem a kormány, sem az országos akkreditációs tanács nem tud újabb akadályokat gördíteni. Amennyiben az akkreditációs tanács megadja a kért szakok ideiglenes működési engedélyét, ősztől beindulhat (három szakkal Csíkszeredában és hárommal Marosvásárhelyen) az erdélyi magyar tudományegyetem. A Partiumi Egyetem integrálódni szeretne az erdélyi magyar tudományegyetembe. Ennek az egyetemnek olyan szellemi műhellyé kell kinőnie magát, ahonnan a végzős fiatal olyan önazonosság-tudattal, a közösségért felelősséget vállaló gondolkodásmóddal kerül ki, amely arra készteti, hogy itt maradjon, és tudását a hazai munkaerőpiacon kamatoztassa - nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. /A magyar nyelvű képzés fellegvára. Ősztől működhet az erdélyi magyar egyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./
2001. május 29.
A romániai magyarság szellemi helyzetéről készít széles körű felmérést a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete. A kezdeményezők arra próbálnak választ találni, miben látják a kisebbségi közélet aktív résztvevői a közösség szülőföldön való megmaradásának esélyeit, feltételeit. Salat Levente, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Karának adjunktusa, a felmérést végző háromtagú munkacsoport irányítója kifejtette, hogy elsősorban azokat a gondolkodási mintákat szeretnék begyűjteni, amelyek jelenleg meghatározzák a romániai magyarság viselkedését. /A Sapientia Alapítvány felmérése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./
2001. május 29.
Lupényban az 1-es számú I-VIII. osztályos iskolában magyar tagozatra 83-an járnak, közülük 43-an a felső tagozatba, ismertette helyzetüket Csavlovics Teodóra matematikatanár, az iskola aligazgatója. A Zsil völgyében náluk, Lupényban van a legnépesebb magyar nyelvű tagozat. Amióta Fekete Zsolt matematikatanár elköltözött Petrozsényból, megszűnt a helybeli líceum magyar tagozata. Azóta az egész Zsil völgyében válságba került, leépült a magyar nyelvű oktatás, ami a petrozsényi magyar felső tagozat összesen 7 diákjával érzékeltethető. A Zsil-völgyi magyar gyerekek Böjte Csaba atya jóvoltából Déván tanulhatnak tovább. Problémát jelent, hogy ide nem jönnek a tanárok. 12 év óta egyetlen tanár sem érkezett a Zsil völgyébe. Itt ugyanis nincs szolgálati lakás, a melegvíz-szolgáltatás évek óta nem működik, az ivóvízhálózat tönkrement, nincs művelődési élet. A rendszerváltás óta egyetlen magyar színtársulat sem lépett itt fel. A tömbházakban nem lehet házirendet tartani. Az ország minden részéből jöttek emberek, akiknek nagy része itt rekedt, többségük munkanélküli. Lupénynak nagy hátránya, hogy a főutcája 4 kilométer hosszú, ezért a magyar szülők egy része inkább beíratja gyermekét a közeli román nyelvűbe. /Pillantás a Zsil-völgyi magyar nyelvű oktatásba. Mindennapos küzdelem a túlélésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2001. május 29.
Szatmárnémetiben bemutatták Shakespeare darabját. A Romeo és Júlia Parászka Miklós rendező olvasatában a nemzedékek között tátongó szakadék, a kapcsolatteremtési válság drámájává alakult át. A szatmárnémeti Harag György Társulat az idei évadját záró Romeo és Júlia előadással vesz részt a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiválján. A Rómeót játszó Sebestyén Aba és a Júliát alakító Nagy Dorottya tökéletes illúziót teremtett a színpadon. /A szatmárnémetiek a Romeo és Júliával készülnek Kisvárdára. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Tizenegy esztendei huzavona után úgy tűnik, megoldódik Arad egyedüli magyar középiskolájának a sorsa: a "társbérlő" Henri Coanda Gimnázium kiköltözik az épületből. Ennek azonban ára van, mert "cserében" a magyarság föladja a belvárosi 1-es iskolát, a hajdani zárdát, valamint a hozzá tartozó iskolát. Ebben az egy iskolához tartozó két épületben eddig is párhuzamosan működött a román és magyar tagozat. Ha az aradi tanfelügyelőség áldását adja a tervre, akkor ősztől végképp megszűnik a magyar oktatás "az egyesben", ahol a két háború között apácák tanítottak. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes termekért termeket kell adni, tehát az 1-es iskola I-VIII. osztályának oda kell költöznie a Csikybe. Az igaz, hogy osztálylétszám tekintetében továbbra is zsúfolt marad a Csiky, ám a diáklétszám jóval alacsonyabb lesz, hisz jön 370 tanuló, és elmegy közel 800. A tervek szerint a nyári vakáció alatt kell majd megoldani a költözés adminisztratív teendőit. Éder Ottó, a Csiky Gergely igazgatója elmondta, örül az intézkedésnek, ám hozzátette, szerinte nem ez a legoptimálisabb megoldás, mert a tanintézmény zsúfoltsága megmarad. /Irházi János: Megoldódhat a Csiky Gergely Gimnázium sorsa. = Krónika (Kolozsvár). máj. 29./
2001. május 29.
Május 22-én másodfokon is döntés született: az újságíró nem követett el semmilyen jogsértést abban a perben, amelyet a volt parlamenti képviselő, Nagy István indított a Gyergyói Kisújság főszerkesztője ellen. A múlt évben rágalom vádjával idézték törvény elé Ábrahám Imrét. A főszerkesztő ugyanis azt állította, hogy egy remetei falugyűlésen, Nagy István hívatlan vendégként vett részt, az állami erdészet pártját fogva a magántulajdon visszaállítását követelőkkel szemben. Ábrahám Imre a történtekről elmondotta: "Örömmel nyugtázom, hogy győzött a jog, a sajtó- és szólásszabadság." Nagy István szűkszavúbban , kifejtve, hogy amint megkapja a hivatalos választ, közli, hogy kívánja-e továbbvinni az ügyet. /Balázs Katalin: A sajtó oldalán az igazság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
A liberalizmus, a liberális politikai kurzus esélyeiről értekeztek a hétvégén a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform képviselői Marosvásárhelyen. Alig tucatnyian hallgatták végig az előadásokat. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a kör elnöke szerint a platformok léte jótékonyan hat az RMDSZ-en belüli világnézeti sokszínűsége szempontjából. Az RMDSZ-ről azt állította: túlontúl konzervatív, nem eléggé nyitott az újra. Magyari Nándor László egyetemi tanár a magyar nyelven folyó iskolai oktatás aktuális kérdéseiről szólt. A legsürgősebb feladat: a tantervek átalakítása. A ma használatos tankönyvek nagy része holt anyag, ezen felül pedig diszkriminatív előítéleteket gerjesztő információkat tartalmaz. /Sz. L.: Marosvásárhely. Mérsékelt érdeklődés az RMDSZ liberálisai iránt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
Az Ady Endre Sajtókollégium /Nagyvárad/ 1994-ben indította el első évfolyamát. A kezdetektől fogva minden évben a diákokat tanulmányi útra viszik a magyar fővárosba, amelyet egy háromhetes szakmai gyakorlat követ különböző szerkesztőségekben. A hetedik évfolyam nappali tagozatos végzős hallgatói a napokban tértek vissza tanulmányi útjukról. Kinde Annamária, a tanintézet vezetője beszélt a tapasztaltakról, illetve a sajtókollégiumban várható változásokról. Kifejtette, hogy a magyarországi sajtó intézményeivel való ismerkedés hasznos a jövendő újságíróknak. Minden évben szerepel a programban a Népszabadság, a Blikk és a Magyar Nemzet látogatása is. Kinde Annamária úgy látja, hogy nagyon felgyorsult a magyar sajtó átalakulása. Lassan eltűnik a szerkesztőségi asztalokról a papír, minden a számítógépen történik. Az országos lapok piacán előretör a bulvársajtó, ugyanakkor csökken a komoly, mérvadó politikai lapok példányszáma. A közszolgálati rádiók, televíziók is piaci versenyben állnak a kereskedelmi médiával és egymással is. - A sajtókollégium nappali tagozatán a továbbiakban is egyéves tanfolyamokat hirdet: újságírást, tördelőszerkesztést, illetve a kétéves időtartamú levelező tagozaton újságírást, egyházi újságírást és fotóriporteri szaktanfolyamot. /N. I.: Újságíró-iskola változó sajtóvilágban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke a vele készült interjúban hangsúlyozta: pontosan kell tudni, hogy hányan vannak Kolozsváron és környékén. Pontos tagnyilvántartás nélkül a további RMDSZ-stratégia is elképzelhetetlen. Jelenleg Kolozsváron kívül a megye 87 településén kötelező a törvény szerint magyar helység- és utcanévtáblákat elhelyezni, a helyi tanácsok dokumentumait és döntéseit magyarul is meg kell jelentetni, s a kisebbségi állampolgárok anyanyelvükön is kérelmezhetik ügyeik intézését. Azért is fontos a magyarságot összeírása, hogy az 2002 márciusára meghirdetett népszámláláskor elejét vehessék a csalásoknak. Főleg Kolozsváron kell figyelni, mert a jelenlegi polgármestertől bármi kitelik. - A képviselő beszámolt arról, hogy megvan a külhoni állampolgárságot és a Frunda György államfőjelölését támogató aláírások gyűjteménye, ezenkívül felhasználják az egyházi nyilvántartásokat, valamint a tavalyi helyhatósági választások választói névjegyzékeit. A fehér foltok felfedezés is fontos, mert van, aki jelenleg nem tartozik sehova, nem szerepel egyik nyilvántartásban sem. A számlálás megkezdése óta kiderült például, hogy nagyon sok fiatal magyar értelmiségi talált Kolozsváron munkahelyet. Ők sok esetben nem tartoznak egyetlen felekezet itteni parókiájához sem, mint ahogy az állandó lakhelyük sem ide szól, hiszen a lakás egyelőre csak álom számukra. De Kolozsváron élnek, itt dolgoznak, a számuk mintegy 1700 fő. Az ő letelepedésüket segíteni kell, hiszen a várost elhagyó, végleg kivándorló értelmiségieket pótolják. /Román Győző: Megszámlált fehér foltok. Interjú Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
Május 27-én ünnepelte Almásmálom népe a református templomban, amit a gyülekezet két éves áldozatos munkával, továbbá külföldi segéllyel renováltak. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza erdélyi püspök és Vetési László református lelkész. Az ünnepségen részt vett Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Szilágyi János RMDSZ-elnök. Az istentiszteleten és az úrvacsoraosztáson több mint 550 személy volt jelen. /(Kresz Béla): Templomának szentelését ünnepelte Almásmálom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. május 29.
A nyolcvanas évek politikai ellenállásáról emlékezett a túlélők egy csoportja az elmúlt hét végén Csíkszeredában. Az Európai Unió Phare programjának keretében zajló projekt koordinátora, Borbély Ernő maga is a nyolcvanas évek politikai ellenállója. A találkozóra meghívták azokat, akik a nyolcvanas években kommunista rezsimellenes tevékenységük miatt kerültek a nagyenyedi börtönbe. Borbély Ernőnek az elmúlt években sikerült felkutatnia a nyolcvanas évek politikai ellenállóit, akikről dokumentumfilm is készül, amelynek anyagát szeretnék majd könyvben is kiadni. Hatvanas lista állt eddig össze, amelyen a nevek mellett a kiszabott börtönévek is szerepelnek, többszáz évi szenvedést összesítve. A beszélgetések során többször is elhangzott: a parlament, valamint az állami vezetés legmagasabb rétegeibe is beépültek azok az emberek, akik a nyolcvanas években megtorlók voltak. A hatvan órás dokumentumfilm anyagában az elítéltek mondják el a velük történteket. A film iránt már több hazai tévéállomás, valamint külföldi adók is érdeklődést tanúsítottak, köztük a BBC is. /Daczó Dénes: A nyolcvanas évek politikai ellenállói találkoztak Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. május 29.
Egy XIX. századi székely kapuval gazdagodott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Az 1885-ös évszámot viselő festett kapu ritkaság Gyergyóban. A múzeum meg szeretné venni a kapuval egyidős, mögötte álló faházat is. Ehhez azonban anyagi hozzájárulás szükséges a város részéről. /Gyarapodott a múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. május 29.
Kalotaszegnek szentelt számmal jelentkezett az Erdélyi Gyopár (Kolozsvár). A tragikus hirtelenséggel eltávozott, lelkes EKE-titkárt, Behabetz Magdát (1928-2001) Máthé Gyula búcsúztatta. A tájegységről többek között Ajtay Ferenc, Boldizsár Zeyk Imre, Dan Brie, Magyari Péter, Ricci József, Tóthpál Tamás és Vas Géza írt. /László Ferenc: Kalotaszegi szám. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Május utolsó vasárnapja hagyományosan a Hősök napjának számít. Tordán ez alkalomból a helyi Honvéd Hagyományőrző Bizottság koszorút helyezett el a tordai csatában elesett hősök emlékére állított kopjafánál, ahol 183 ismert és ismeretlen magyar katona nyugszik. A honvédsírok kitakarítva várják a tordai kőbányánál négy évvel ezelőtt exhumált magyar hős maradványait, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a történelmi egyházak készségesen vállalnak szerepet az újratemetésben. A kolozsvári Házsongárdi temető után - ahol 251, a második világháborúban elesett magyar katona nyugszik - a tordai a legnagyobb. /Pataky József: Koszorúzás a Hősök napján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. május 29.
Május 11-én Máramarosban tartották Véső Ágoston nagybányai festőművész, a város díszpolgára tárlatának megnyitóját, amely a művész életművének gerincét tárta a látogatók elé. A retrospektív kiállítás darabjai portrékat, tájképeket, csendéletet, utcarészleteket ábrázoltak, de teret kaptak az absztrakt munkák is ugyanúgy, mint a vallásos témájú korpuszokat (Krisztus-keresztek) ábrázoló képek. A 70 éves mester munkáit a nagybányaiság szelleme hatja át, lévén a város szülötte. Véső Ágoston - alkotói tehetsége mellett - igen jó szervező is: az utóbbi időkben az ő hathatós segítségével kerülhetett megrendezésre évről évre Magyarláposon a Nemzetközi Alkotótábor, amelynek most már Felsőbánya ad otthont. /Sz. L. Z.: Egy művész-pálya kincsei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
Május 25-én kezdődött és június 1-jéig tart idén Nagyszalontán a Városi Ünnepnapok rendezvénysorozat a polgármesteri hivatal szervezésében. Kulturális és sportprogramok mellett lesz tudományos értekezlet, megnyitják a hajdúvárosi írók és költők könyvkiállítását, majd a szalontai fiatal művészek tárlatát, megkoszorúzzák Bocskai István fejedelem szobrát és megemlékeznek a város alapításának 395. évfordulójáról. /Szalontán zajlik az élet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
A Duna Televízió ebben az évben is részt vett Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi fesztiválon, s munkatársai kérdőívet osztottak szét. Összesen 287-en töltöttek ki kérdőívet. A Melyik a kedvenc televíziója? kérdésre adott válaszokból a következő sorrend alakult ki: DTV (79,4 %); MTV 2 (46 %); ATV (15,3 %); SAT (10,8 %); RTL Klub (2,4 %); TV2 (1,7 %); egyéb csatorna (7,6 %). A legnézettebb műsorok: híradók /83 szavazat/, Kalendárium /28 szavazat/. A válaszolók több mint tíz százaléka szerint az növelné a DTV nézettségét, ha több olyan műsort sugározna, amely a határon túli magyarok életével foglalkozik. /Szentgyörgyi felmérés a Dunáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 29.
Tízéves születésnapján, május 21-én köszöntötték a Kriza János Néprajzi Társaságot a bécsi Bornemissza Péter Társaság tagjai: Szépfalusiné Wanner Márta, Antal Imre és Antalné Sebestyén Ágnes. A bécsi Bornemissza Péter Társaság az ausztriai magyarság centruma, ennek volt alapítója és vezetője Szépfalusi István lelkész egészen 2000-ig. Meghalt a pásztor, mi lesz a nyájjal? - tette fel a kérdést Szépfalusiné Wanner Márta, aki az Antal házaspárral együtt jelenüket, lehetőségeiket és terveiket is bemutatta. Ők viszik tovább Szépfalusi hagyatékát és az Ausztriai Evangélikus Egyház Lelkigondozó Szolgálatát. Antalné Sebestyén Ágnes Erdőszentgyörgyről származik, férje, Antal Imre pedig csíkmadarasi. Ők a kortárs magyar népi kultúra közismert terjesztői Ausztria-szerte és a magyar szórványban mindenütt. /A bécsi Bornemissza Péter Társaság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./
2001. május 30.
A román akkreditációs bizottság nem hagyta jóvá az Erdélyi Magyar Tudományegyetem újabb szakjainak ideiglenes működési engedélyére beadott kérelmeket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a testület a Marosvásárhelyen tervezett informatikai szakot szakmailag megalapozottnak találta, de a jogi albizottság formai hibákat talált a kérésben, ezért az ideiglenes működési engedély kiadását elutasította. A különböző akkreditációs kérelmekben valóban nem tüntették fel következetesen az egyetem nevét, tekintettel arra, hogy a kéréseket körülbelül egy évvel ezelőtt terjesztették be, és akkor nem tisztázódott még az egyetem pontos elnevezése. A Sapientia Alapítvány megóvta az akkreditációs bizottság döntését, a következő ülésen, amelyre júniusban kerül sor, remélhetőleg újratárgyalják azt - jelentette ki Tonk Sándor. A bizottság döntését formailag még a román kormánynak is jóvá kell hagynia, s az ideiglenes működési engedélyről szóló kormányhatározatnak meg kell jelennie a hivatalos közlönyben. A három már jóváhagyott szak esetében ez még nem történt meg. /Kedvezőtlen akkreditációs döntés. Nem engedélyezték a marosvásárhelyi szakokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. május 30.
A tervek szerint öt szakon kezdődne el az oktatás a Sapientia Alapítvány által létrehozott magánegyetem marosvásárhelyi fakultásán. A Sapientia Alapítvány helyi fiókjánál egy kilenctagú ügyintéző bizottság készítette el a dossziékat és benyújtotta azokat az akkreditáló testületnek. Dr. Hollanda Dénes professzor /Marosvásárhely/, az egyetem kinevezett dékánja elmondta, hogy a tervezett szakok: programozó-matematikus, mechatronika és szociálpedagógia. A programozó-matematikus szakra azért esett a választás, mivel világszerte robbanásszerűen nő a szükséglet szakemberekből. Az egyetem felszerelése a legmagasabb szintű, a programozó gyakorlati órákon minden diák külön számítógépen dolgozhat, 30 darab Pentium 3-ason, míg az állami egyetemeken a legjobb esetben két diákra jut egy-egy gép. A másik tervezett szak, a mechatronika nagyon korszerű képzést jelent, villamosmérnöki, gépészmérnöki és informatikusit egyszerre, ami lehetővé teszi, hogy a végzett lehetőségei a munkahelyet illetően igen széles körűek legyenek, mivel mind több a mechatronika elvén működő gép. A mechatronikát a japánok találták ki, miután megépítették a rendkívül korszerű autóikat, amelyekbe beépítették az elektronikát, a számítástechnikát, a mikroprocesszorokat, majd rájöttek, hogy a világon sehol nem képeznek olyan szakembereket, akik minden részletét értsék ezeknek az autóknak. Így született meg a mechatronika szak. Ezen az alapon működnek a számítógép vezérlésű szerszámgépek és mind több háztartási gép is. Az informatikai képzés gyakorlati része Marosvásárhelyen a Deus Providebit ház legfelső emeletén berendezett laboratóriumban kezdődne el, a mechatronika szaké pedig a Kolozsvári Zoltán által vezetett Plasmaterm kutató- termelő egység laboratóriumaiban. A Sapientia Alapítvány jóváhagyott egy bizonyos összeget a villamos-laboratóriumi felszerelések megvásárlására, valamint a könyvtár létrehozására. A tanárokkal állnak a legjobban, a 18-ból a legtöbb doktorátusi fokozattal rendelkezik, fele professzor, fele előadótanár, 10 jövendőbeli tanár pedig most doktorál. Ebből a szempontból nincs is ellenfelük. A legmagasabb képzéssel rendelkező tanárok fogják oktatni a hallgatókat. 160 főt tudnak majd felvenni. Az akkreditáló bizottság máj. 28-i ülésén apró formai okokra hivatkozva elutasította a programozó-matematikus szak akkreditálását, a mechatronika és szociálpedagógia esetében pedig elhalasztotta a döntést, a dossziék kiegészítését kérve. Az elutasítás ellen óvást lehet benyújtani. /A Sapientia Marosvásárhelyen. Tovább tart a huzavona. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./
2001. május 30.
A felsőfokú oktatási intézmények között ma már verseny folyik, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sem, amikor a készülő Erdélyi Magyar Tudományegyetemről van szó - jelentette ki máj. 29-én Andrei Marga, a BBTE rektora. Elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amikor 1993-ban átvette a rektorátus vezetését, 14 576 hallgató volt, beleértve a magiszteri tanulmányaikat folytatókat és a doktorandusokat is. Ezzel szemben a 2000-2001-es tanévben 38 500 hallgató tanul az intézményben. A változások a magyar nyelvű karokat is érintették. Míg 1993-ban csupán 772 hallgató tanult magyarul, ma 6042 diáknak nyílik erre lehetősége. Nyolc évvel ezelőtt 19 magyar szak létezett, jelenleg pedig 47 szakon tanulhatnak - minden tantárgyat - anyanyelvükön a magyar hallgatók. Ugyanakkor magyar nyelvű kihelyezett főiskolai karok működnek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden és Marosvásárhelyen. /Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem konkurencia a BBTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. május 30.
A szenátus művelődési szakbizottsága máj. 29-én megszavazta a román nyelv védelméről szóló törvényt, amelyet George Pruteanu (RTDP) terjesztett elő. Eszerint Romániában minden idegen nyelvű közérdekű szöveget román nyelvre is le kell fordítani. A törvény megsértése esetén a jogszabály 10 és 50 millió lej közötti pénzbírságot helyez kilátásba. Kereskényi Sándor képviselő hangsúlyozta: a törvénytervezet az önkormányzatokban az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő helyi közigazgatási törvény kiegyensúlyozására készült. - Markó Béla szövetségi elnök szerint nincs szükség ilyen nyelvtörvényre. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a franciák fogadtak el hasonló jogszabályt, amelynek szintén nem volt sok értelme, Romániában pedig az különösen veszélyes lehet, figyelembe véve az itt élő más nyelvű nemzeti közösségek arányát. /Papp Annamária: Román nyelvvédő törvény Markó: nincs szükség ilyesmire. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. május 30.
Az Országgyűlésben a határon túli országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának során kiderült: a magyar kormánypártok, valamint az MSZP és a MIÉP módosításokkal támogatják, míg az SZDSZ elutasítja az előterjesztést. Kelemen András (MDF) garanciát kért a kormány képviselőjétől arra nézve, hogy a módosító indítványok valamilyen módon megjelennek majd a törvényben. Kívánatos lenne, ha a határon túli kérelmező nemcsak a magyarságáról nyilatkozna, hanem azt is kijelentené, hogy nem vallja magát más állampolgárságúnak. Bauer Tamás (SZDSZ) a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartotta, és azt hangoztatta, hogy feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat legkevésbé kidolgozott eleme a személyi hatály kérdése, így nem lehet pontosan tudni, ki kap majd támogatást a magyar adófizetők pénzéből. A politikus fontosnak nevezte a szabad identitásválasztás elvét, azonban szükségesnek tartja, hogy a jogszabály pontosan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek az alannyá váláshoz elengedhetetlenek. Emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezleten egyetértés alakult ki ebben a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) azt javasolta, hogy a kormány támogassa azokat a vállalkozásokat, amelyek ipart telepítenek az elszakított magyar területekre. - A részletes vita második szakaszában nagy vitát váltott ki Bauer Tamás (SZDSZ) módosító javaslata, amely a magyar állam feladatává tenné annak biztosítását, hogy a határon túli magyarok ne csak a Duna TV és az m2 adását láthassák, hanem az m1-et, az RTL Klubot és a tv2-t is. Bauer Tamás javaslatát a kormánypárti képviselők és a MIÉP politikusai visszautasították. Németh Zsolt (Fidesz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány törvényi szinten csak a közszolgálati média esetében vállalhat kötelezettséget. Erkel Tibor (MIÉP) véleménye szerint "a szellemi bűzt, szellemi mocskot árasztó kereskedelmi műsorokkal" megfertőznék Erdély tiszta levegőjét. - /Vita a státustörvényt módosító indítványokról. SZDSZ: krimi magyar nyelven a határon túliaknak is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. május 30.
Máj. 29-én Kolozsváron A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésében jártas csoportok és szervezetek intézményes fejlesztése címmel az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO), a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szervezésében kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött. A rendezvény célja az erdélyi falu lehetőségeinek felmérése, a mezőgazdaság haladásának szervezett formában történő szorgalmazása, a nemzetközi tapasztalatok megismerése és alkalmazásának terjesztése. Vincze Mária (BBTE) a romániai falufejlesztési koncepciókról szólva elmondta: sok faluban még a SAPHARD programokról sem hallottak, sok helyen a régit akarják feltámasztani, ami ma már lehetetlen és értelmetlen. Romániában alig ismert fogalom a mikrorégió, pedig nyugatabbra ennek köszönhetően komoly eredmények születtek. Kerekes Sándor, a Kolozs megye tanács alelnöke, falufejlesztési és mezőgazdasági termékek forgalmazását megkönnyítő programokat ismertetett. Jellemző adat: a tavaly a földgáz bevezetésére összesen 800 milliárd lej volt az igény, ebből csupán 25 milliárdot tudtak teljesíteni. Hasonló gondok jelentkeznek a víz bevezetésével kapcsolatban is. A Mezőségi vízhiány leküzdése érdekében holland segítséggel indul program. Egy Phare-program pedig októberig a megye huszonnégy községét látja el számítógépes hálózattal. /Ördög I. Béla: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. május 30.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke nyílt levélben válaszolt Tőkés László leköszönt tiszteletbeli elnök azon kijelentéseire, amelyekkel a világszövetséget és annak elnökét bírálta. Patrubány Miklós "párját ritkító esetnek" nevezte, hogy Tőkés László halaszthatatlan egyházi teendőire hivatkozva nem tartotta meg a védnöki testület értékelő beszámolóját a világszövetség májusi küldöttgyűlésén. Patrubány Miklós szerint nem volt igaza Tőkés Lászlónak, amikor politikailag elhibázottnak nevezte azt, hogy az MVSZ elnöke a "státustörvénnyel szemben erőlteti a külhoni állampolgárságot". Patrubány Miklós elmarasztalta Tőkés Lászlót azért, mert felkérése ellenére sem vetette latba tekintélyét, és nem szólította fel vállalt kötelezettségeik teljesítésére az MVSZ elnökségi munkáját bojkottáló tagokat. "Későn, három hónap múltán, amikor egyikük leszekusozott téged, csupán akkor szólaltál meg" - tartalmazza Patrubány nyílt levele. /Patrubány Miklós nyílt levele Tőkés Lászlóhoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. május 30.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködése keretében ösztöndíj-pályázatot hirdet romániai egyetemek magyar doktorandusai számára, öt és tízhónapos továbbképzésre vagy kutatómunkára. /Doktorandusok figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
