Megkezdheti működését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (SEMTE). Csíkszeredában elsősorban a vidékfejlesztésre gondoltak, amikor a vidéki gazdaságtan, az agrárközgazdaság, a könyvelés és gazdasági informatika terén terveztek négyéves képzést, Marosvásárhelynek pedig minden esélye megvan arra, hogy a magyar tannyelvű műszaki felsőoktatás fellegvárává váljék. A Sapientia ugyanakkor lehetőséget nyújt a humán érdeklődésű fiataloknak is, hogy egy olyan területen, mint a szociális munka, valamint a gyermekvédelem, a társadalmi beilleszkedési konfliktusok kezelése, amire egyre nagyobb szükség lesz az elkövetkező években, anyanyelven tanulhassanak. Csíkszeredában pedig a román és az angol nyelv párosításával szeretnék orvosolni a már krónikussá vált román és angoltanár-hiányt. /(bodolai): Élni a lehetőséggel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2001. július 7.
Júl. 6-án az érettségi vizsga keretében az általános műveltséggel kapcsolatos vizsga folyt. Az oktatásügyi miniszter asszony előzőleg ígéretet tett arra, hogy a tételeket eleve lefordítva küldik el Bukarestből, de ez több tárgynál nem történt meg. Júl. 6-án is délig kellett várni a diákoknak a fordításra. /Köllő Katalin: Ismét órákat vártak a tételek lefordítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése nyilatkozata szerint a nemrég lezajlott nyolcadik osztályosok képességfelmérő vizsgáján a nagyfokú elbukás oka a magyar gyermekek esetében a tanügyi törvény néhány diszkriminatív jellegű előírása: a román nyelvet nem sajátos módszertan alapján tanítják s kérik számon, Románia földrajzát és történelmét pedig a magyar gyermekek nem tanulhatják anyanyelvükön. Emiatt aztán sok magyar gyermek gyakran az ország elhagyására és magyarországi gimnáziumok igénybevételére kényszerül. Mindezt akár burkolt etnikai tisztogatásnak is lehet nevezni - így a nyilatkozat, mely határozottan tiltakozik a megkülönböztető helyzet ellen, s követeli az RMDSZ-től, hogy érje el a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását. Ugyanakkor az Egyházkerületi Közgyűlés követeli "az RMDSZ 1994-ben benyújtott, közel ötszázezer aláírással ellátott állampolgári tanügyi törvénykezdeményezés parlament elé terjesztését és elfogadását". - A közgyűlés arról is döntött, hogy a nyári vakáció idején kéthetes felkészítőt szervez az érintetteknek román nyelvből, illetve Románia földrajzából és történelméből. A felkészítés teljes költségét az egyházkerület biztosítja, beleértve a tanulók (esetleges) kollégiumi elhelyezését is. Az erre kijelölt helyek: Nagyvárad, Szatmárnémeti és Zilah. /Burkolt "nyelvvizsga" volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 7.
Korábban elsősorban az érettségizett magyar fiatalok mentek át nagyobb számban az anyaországba továbbtanulni, most az általános iskolát végzettek is követik a példát. A sikertelen kisérettségi Nagyszalontán pánikot váltott ki, a városból több osztályra való gyermek távozott Magyarországra. Most arról jött jelzés, hogy Nagykárolyból is szép számmal készülnek átmenni. Nagykárolyban a képességvizsgán 133 magyar nyolcadikos közül csupán 79 kapott átmenő jegyet. A közeli Mezőfényen 24-ből 10-en megbuktak, Kaplonyban 38-ból 16-an. Nagy az elégedetlenség, hiszen azért csak nem lehetnek ennyire fafejűek - még románból sem. /(Sike Lajos): /(Fejér László): A szomszédba tájékozódik több nagykárolyi nyolcadikos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 7.
Idén második alkalommal járt Szilágy megyében Nyisztor Tinka néprajzkutató, a moldvai csángó-magyar mozgalom egyik vezetője. Nemrég tért haza Svájcból, ahol doktorál. A Szilágyságban az EMKE adományát jött átvenni a pusztinai Szent István Egyesület számára. Székhelyük Pusztinán van, idén tavasszal jegyeztették be hivatalosan. - Demokráciánkban nem lehet jogi személyiség nélkül tevékenykedni, közben meg sokan jól élnek a csángó kérdésből - vélte Nyisztor Tinka. - Maximum egy év múlva székházuk is lesz. Hiányának furcsa oka van: nincsen eladó föld, mert Moldvában nem létezik telekkönyvezés. A pusztinaiak egyik legtöbbször hangoztatott követelése az anyanyelvű mise. Karácsony óta ez is van - a templomon kívül. Nyisztor Tinka szerint a csángókat elismerő isztambuli határozat az ET részéről mind a finn raportőrnek, mind a pusztinaiaknak egyaránt köszönhető. /Lesz magyar mise Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 7.
Iliescu elnök szerint a státustörvény provokatív jellege szította föl Romániában a nacionalista indulatokat. Kiss János emlékeztetett: a múlt század hatvanas éveinek elején már beindult az országtisztogatásnak szánt nyomor-gőzhenger. Elsőnek a németek, zsidók szaladtak neki a határnak, anyaországuk busásan fizetett is értük a maga státustörvénye alapján. Akkor nem érte szó a német és zsidó államház elejét! A marosvásárhelyi események idején sem volt még szó státustörvényről. A kolozsvári polgármester ügyködéseit sem a státustörvény provokálta és provokálja ki. Nem a státustörvényben van a hiba, hanem a románság túlérzékenyítettségében. Nagyon túloz a román kormány, amikor azt próbálja elhitetni a világgal, hogy a nemzeti kérdés itt példásan megoldott. /Kiss János: Státustrauma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 7.
Bizonytalanná vált a lapterjesztés. A terjesztő, a Rodipet Rt. csődhelyzetbe került, hosszú ideje. A Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt-nek például már több, mint három hónapja nem fizet! Lassan csak a magyar lapnak több mint félmilliárd lejjel tartozik olyan körülmények között, hogy az előfizetésekért a pénzt a megrendelőktől hónapra, évnegyedre, félévre, sok esetben egész évre előre beszedte. Az 1990-ben a Román Postából kivált Rodipet egy évtized alatt sem tanulta meg a piacgazdaság legelemibb szabályait. Ma már azt nem engedheti meg magának, amit 1990-ben elfogult alkalmazottai még megtehettek, hogy az RMSZ-t egyszerűen kidobták a postavagonból, de az előfordul, hogy több megyében is elárusító pontjain csak akkor tették/teszik ki, és persze csak ideig-óráig a magyar lapot, ha a szerkesztőség közbejár, tiltakozik. Sokszor ahogy becsomagolják az RMSZ-t a "rendelést", úgy kerül a begyűjtőhöz mint remittenda. Ezzel magyarázható az, hogy Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér és más megyékben hónapokon át egyetlen szám sem kél el. A Rodipet mintegy 150 milliárd (!) lejjel tartozik a kiadóknak. /Gyarmath János: Csőddel csődbe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 7.
A Soros Oktatási Központ szervezésében júl. 9-12-e között továbbképzést tartanak A román nyelv és irodalom tanítása Hargita és Kovászna megyei magyar tannyelvű iskolákban címmel. A Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyó/ sorra kerülő, négynapos tanfolyamon a két megye romántanárai mellett az Oktatásügyi Minisztérium és a Centrul Educatia 2000 is jelen lesznek. A szemináriumot a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség támogatja. /Módszertani szeminárium romántanároknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./
2001. július 7.
Szatmárnémetiben a tanácsosok megszavazták, hogy a város helységnévtábláin, illetve a szatmárnémeti önkormányzati hatáskörbe tartozó intézmények névtábláin háromnyelvű felirat legyen. Simon József tanácsos indoklásában elmondta, hogy az új közigazgatási törvény életbelépése óta eddig már eltelt 50 nap, tehát semmi szükség a további halogatásra, s bár a város német nemzetiségű lakossága 20 százalék alatti, az európai szellemiség térhódítására vallana a háromnyelvű felirat kitétele. /Ágopcsa Marianna: Háromnyelvű névtáblák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 7.
Júl. 6-án ünnepélyes keretek között Déván is megnyitotta a Nyugati Jelen helyi szerkesztőségét, amely remélhetőleg hamarosan a helybeli magyarság otthonává válik. Jámbor Gyula főszerkesztő hangsúlyozta, a Nyugati Jelen a tájékoztatáson kívül azt a célt tűzte ki, hogy összefogja, szolgálja a magyarságot. Winkler Gyula, parlamenti képviselő örvendetesnek tartja egy magyar napilap megerősödését a megyében. Sípos János, a temesvári szerkesztőség vezetője köszöntötte a frissen megnyílt szerkesztőségben dévai munkatársait. /GBR: Tegnap megnyitottuk a Hunyad megyei szerkesztőséget. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
Az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes sikert sikerre halmoz. Nemrég a nagyváradi Harangvirág táncfesztiválon vettek részt, július elsején Micskén, az Észak-Bihari Napokon meghívottként voltak jelen, júl. 14-15-én pedig Kolozsvárra hivatalosak a Millenniumi Sokadalom rendezvényre. /N. B.: Kéthetenként fellépés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
Júl. 7-én Temesváron, a Szent György Székesegyházban Roos Márton római katolikus megyés püspök pappá szenteli Kozovits Attila diakónust. /Papszentelés a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
A 75 éves Bokor Sándor tíz esztendeje gondnoka a csermői református egyháznak.Kéthetente a pankotai pap, Kondor Endre tart Csermőn istentiszteletet, Bokor Sándor egyedül ül a szószékkel szembeni padsorban. Jelenleg 54 tagú a gyülekezet, egy-egy istentiszteletre 15 ember, ha eljár. Szépen rendbetették a templomot az utóbbi években, a Bokor házaspár gondnoksága alatt. /J. Gy.: Haranglábon szól a harang. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
Szilágyi Puskás Albert református tiszteletes Szigetfalun, a bánsági református szórványközpont lelkészi hivatalában elmondta, hogy a település Gátalja község részét képezi, s a református nyilvántartásban 96 hívő szerepel. A kevés, de lelkes hívő áldozatkészségét példázza a tatarozott lelkészi hivatal, valamint a jó állapotban lévő csonkatornyú templom. Szilágyi Puskás Albert szórványlelkész árvaházat tervez az egykori református iskola kisajátított épületébe, ha sikerül visszaszerezniük az ingatlant. Ebben az árvaházban szeretné a felnövő gyerekeket reformátusnak, magyarnak nevelni.- A szigetfalui szórványközponthoz tartozik Gátalja, Vermes, Füzes /ahol eltűntek a kelyhek, eltűnt a vagyonleltár, lebontották a református templomot, valamint a parókiát/, továbbá Karámfüzes, Detta, Sztamora, Gyér és Csávos. Az utóbbi helyen polgármesteri hivatalban tájékoztatták: nem hogy reformátusok, magyarok sincsenek. A lelkész ennek ellenére elment, s talált 8 reformátust, akik sírva fakadtak, mert 40 éve nem láttak református lelkészt. Kiderült, hogy Csávoson templom is volt, amelyet az egyik árvíz ürügyén eltűntettek a föld színéről, a parókiával együtt. - A kilencvenes évek elején alakult meg a dettai református egyházközség azáltal, hogy az elköltözött német evangélikusok templomát az egyházkerület megvásárolta, megjavíttatta Tőkés László püspök úrnak köszönhetően. - Gátalja községben több mint 1200 magyar él. Össze kellene fogni a helybeli katolikus és református egyházközségnek az anyanyelvű oktatás megszervezése érdekében. - Január elsejéig a szórványlelkészhez tartozott Gyertyámos is. Ezen a településen 20 hívet talált, csakhogy szórványgyülekezet lévén nem foglalkoztak velük, ezért áttértek mindenféle vallásra, legtöbben az ortodoxra. Nem azt mondják, áttérnek ortodoxnak, hanem egyszerűen azt: "Tiszteletes úr, átállok románnak! Ne kérje az egyházi hozzájárulást." - A lelkész úgy látja, ha szerezni tudna egy mikrobuszt, beindíthatnák a szórvány mozgókönyvtárt. Egyházközségük ugyanis figyelemre méltó könyvadományt kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. /Balta János: Szórvány-szolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
1992 januárjában alakult meg a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ a Véndiákszövetség. Júl. 14-én immár tizedszer gyűltek össze a véndiákok, a világ minden tájáról. Először aranydiplomaosztásra is sor kerül az 50 éve végzettek tiszteletére. A zászlós bevonulás minden esztendőben az ünnepség legemelkedettebb pillanata. Idén a Véndiákszövetség, a Kölcsey Gimnázium, a Hám János Római Katolikus Gimnázium, a Református Gimnázium zászlaja illetve a cserkész zászlón kívül már ott díszeleg a tavaly a magyar kormánytól kapott millenniumi lobogó is. A véndiákszövetség beleegyezésével itt fogják átadni idei díjait a Bocskai Szövetség is. Idén Egyed Ákos, az illyefalvi Kató Béla, a magyarországi Lovas István részesül Bocskai díjban. A szövetség az intézmények közül idén az Erdélyi Naplót részesíti elismerésben. /Dancs Artúr: Véndiáktalálkozó és jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 8.
Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológia dékánja elmondta, hogy a 42 végzős hallgató közül 32-en jelentkeztek ebben a vizsgaidőszakban licenciátusi vizsgára, s mind a 32 sikerrel vizsgázott. A diákok elsősorban a gyulafehérvári egyházmegyéből és Szatmárról származnak, Temesvár és Nagyvárad alig képviselteti magát. A teológián a hallgatók két szakot tanulnak, ez megkönnyíti majdani elhelyezkedésüket. A végzettek tanári diplomát szereznek, amellyel nem csak hitoktatóként, hanem más szakos tanárként is elhelyezkedhetnek. A bentlakás jó körülményeket biztosít annak a 22 lányhallgatónak, aki kiérdemelte tanulmányi eredményeivel, hogy itt lakhasson. A gyulafehérvári egyházmegye tervezi egy 100 férőhelyes diákkollégium létrehozását, a másik nagy terv a kantin létrehozása, ahol a diákok elérhető áron tisztességes körülmények között étkezhetnének. Időközben a könyvtár-rész is elkészült, már csak a könyveket kell szakszerűen elrendezni, ez lesz a nyári munkájuk, mert könyvtár nélkül képtelenség tudományos munkát végezni és elvárni. - A tavalyiak közül többen magiszteri képzésen vesznek részt a karon, többen tanítanak, néhányan közülük hittant is. - Évente rendeznek teológiai napokat, idén kettőt is volt. Az októberben rendezendőnek a témája a katolicizmus az erdélyi fejedelemség idején, ezt a konferenciát a magyar tanszékkel közösen szervezik. - A karnak az egyetem keretein belül kiadott önálló szakfolyóirata van, ennek első száma az első teológiai napok előadásait tartalmazza, a második a tavalyi családkonferencia anyagát fogja egybe, s már előkészítés alatt van. /Teológiai képzés, személyi érettség a cél. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 8.
A Szent Korona mellett magyarságunk legféltettebb ereklyéje a szent jobb, amelyet századokon át Bihar megye azonos nevű, előbb Berekis nevű településén őriztek. Ma Budapesten, a Bazilikában, külön erre a célra épült kápolnában őrzik. Szentjobbon bemutatták Csilik József monográfiáját /István király szent jobbja és Szentjobb község története, Partiumi Füzetek, Nagyvárad/, amely első szent királyunk, aki egyébként Európa első szentté avatott uralkodója, jobb kezének sorsát is végigköveti Székesfehérvártól Szentjobbon át Raguzáig, Bécsig, Czestochowáig, Pestig. Csilik József szólt a monográfia megírásának körülményeiről, ő is szentjobbi lévén, mennyit kellett küzdenie a bőség zavarával. Zatykó István polgármester bemutatta a kápolnát, amelynek falán tábla hirdeti: "E helyen őrizte Mercurius apát 1061-től a szent jobbot, családi monostorában, amelyet 1084-ben Szent László király megerősített, majd 1100 körül Álmos herceg kőből átépíttette, ahol évszázadokon át őrizték Szent István királyunk jobbját. Ennek emlékét őrzi máig Szentjobb község." /Tüzes Bálint: Monográfia a szent jobbról - Szentjobbról. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 8.
Először rendezték meg június 22-24. között Gyergyóditró nagyközségben a "falunapokat". Az első nap Gál András festőművész valamint ditrói kézműiparosok kiállításának megnyitójára került sor, délután sportrendezvények következtek. A második nap fénypontja a díszpolgári címek átadása volt a zsúfolásig megtelt művelődési házban. A kitüntetettek sorában a hazaiak mellett svájci, ausztriai és anyaországi állampolgárok is helyet kaptak. Hárman a díszpolgárok közül: Petres Ignác kántor-karnagy, dr. Lőrincz József és Takó János plébánosok "post mortem" kapták kitüntetésüket. Utóbbi volt a messzeföldön híres kéttornyú ditrói nagytemplom építtetője. /Jakab Gábor: Ditrói napok 2001. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 9.
Néhány nap leforgása alatt kétszer is jelentős mértékű nehézfémmel szennyeződött az Aranyos folyó, közölte júl. 7-én a Mediafax hírügynökség. Hasonló, akkor komoly halpusztulással járó szennyezés történt idén februárban és áprilisban. A környezetvédelmi minisztérium mostanáig csak annak megállapításáig jutott, hogy legalább 30 milliárd lejre lenne szükség sürgős környezetvédelmi beruházásokhoz az elavult technikával működő bányavállalatoknál. /Újabb nehézfém-szennyezés az Aranyoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 9.
Romániának segítenie kell abban, hogy a Moldovai Köztársaságban élő honfitársai románnak vallhassák magukat - jelentette ki júl. 7-én Ion Iliescu államfő. Az elnök újságíróknak adott nyilatkozatában - a Moldovai Köztársaságra utalva - leszögezte: az a kísérlet, hogy elfogadtassák a romántól különböző moldovai nyelv létezésének elméletét, a románok "elnemzetietlenítését" szolgálja. Iliescu sztálinista elméletnek minősítette azt, hogy egy új, úgynevezett moldovai nemzet született volna. Kifejtette, hogy a Moldovai Köztársaságot "a második román államnak" lehet tekinteni, mivel az ott élők 65 százaléka román eredetű. Bukarest a világban élő románok nyelvi és kulturális egységét kívánja megőrizni. /Iliescu tiltakozik a határon túli románok "elnemzetietlenítése" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének válságtanácskozásán Victor Ciorbeát választották meg ideiglenes elnöknek. Mint ismeretes, Ciorbea az 1996-os választások után az akkor győztes KDNPP jelöltjeként miniszterelnök lett. 1998 tavaszán lemondott, mivel a KDNPP nem állt ki mellette a koalíciós partner Demokrata Párt (DP) támadásával szemben. Lemondását követően a KDNPP-ből is kilépett, saját pártot hozott létre, mely a tavalyi választásokat megelőzően lépett szövetségre az akkor már biztos vesztesnek látszó kereszténydemokratákkal. A parlamentből kiesett volt vezető kormánypárt teljes szétesésének jeleként értékelte a román sajtó, hogy Andrei Marga, a KDNPP elnöke alig fél évvel megválasztása után benyújtotta lemondását. Nem sokkal később lemondott Vasile Lupu, a párt első alelnöke is. /Ciorbea a KDNPP ideiglenes elnöke. Szétesés fenyegeti a pártot? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése nyilatkozatot adott ki az elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában: ragaszkodnak az egykori nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium kormányrendelet által visszajuttatott épületének birtokbavételéhez, melyre az egyháznak a Nagyváradon működő tanintézetei miatt van szüksége. A közgyűlés szolidaritását fejezte ki az erdélyi magyar történelmi testvéregyházak iránt az elkobzott ingatlanaik visszaszerzéséért folytatott küzdelmükben. A közgyűlés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója többségében támogatta a tíz-tíz egyházi ingatlant visszaítélő, 2000/94. számú sürgősségi kormányrendelet jogfosztó jellegű szövegmódosítását és írásbeli magyarázatot kért ez ügyben az RMDSZ képviselőházi frakciójától és a Vallásügyi Államtitkárságtól. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 8-án, vasárnap Nagyváradon, a Bazilikában papszentelést tartottak: három fiatalembert diakónussá, kettőt pedig áldozópappá szentelt Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Tököli Magdolna: Vedd Krisztus evangéliumát... = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
1974-ben írta Szilágyi Domokos Magyarok című versét, Nánó Csaba úgy tudja, hogy csupán 1990 után jelent meg nyomtatásban. Szilágyi Domokos ebben az időben nagyot csalódhatott nemzetében, a magyarságban, főleg az erdélyiben. Akkoriban kezdődött az első kivándorlási hullám: a művészetek jeles személyiségei hagytak itt csapot-papot a diktatúra miatt, amely lassan, de biztosan megpróbálta beolvasztani a magyarságot. A költő nemzetféltésből írta versét. Félt, hogy "nyomunk a szél porral befújja". A cikkíró, Nánó Csaba szerint a vers alapjában megrengette volna a magunkról alkotott, olykor túlzottan optimista, szivárványszínű képet. "Az RMDSZ-vezetők hurrá-optimizmusa magukról és munkájukról még manapság is sok embert megtéveszt." Az RMDSZ és az egyház között mélyül az ellentét. Egyes egyházi személyiségek "néha lelkészhez méltatlan kirohanásokat intéznek olyan személyek ellen, akikkel együtt kellene működniük. Még nagyobbak a bajok ott, ahol belső viszályok bomlasztják a csöppnyi szórványmagyarságot. Nagyobb gondot okoznak az olyan publicisták, akik övön aluli ütésekkel járatják le nemzetüket. Az oktalan ember saját magát űzi ki a társadalom perifériájára. (Ez történt az öngólt lőtt Tamás Gáspár Miklóssal is)." /Nánó Csaba: Nyomunkban a szél... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel az idén életre keltenék azt a színházi fesztivált, amelynek 1979- 1980-ban - valamint a 90-es évek elején is egyetlen alkalommal - Sepsiszentgyörgy adott otthont. A megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A 200 millió lejre rúgó támogatás mellett azonban a gyergyói önkormányzat közreműködésére is szükség lesz. Az idén szeptember 5. és 9. közé tervezett Kollokviumról Szabó Tibor társulatvezető elmondta, jelenleg a pályázatírásnál tartanak és társrendezőket keresnek. A színházak részéről már érkeztek visszajelzések. Jelen lesz a szatmárnémeti, a nagyváradi színház - közösen a Kiss Stúdióval -, a temesvári, a marosvásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi társulatok, a Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi színház. /Gergely Edit: Társat keres a Figura. Színházi Fesztivál Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A csíkszeredai Regionális Központ A Bíró A. Zoltán vezetésével a Csíki-medence jelenlegi társadalmi helyzetéről készített tanulmányt. A kutatási részeredményekről megoszlik a régió elöljáróinak véleménye. A kutatás részeredményei arra engednek következtetni, hogy a térség társadalmi krízishelyzetben található: a családok többsége egyik napról a másikra, előretekintés, tervezés nélkül él, az embereknek nincs jövőképük, ezért a kilátástalanság hangulata uralkodik a régióban. Papp Előd csíkszeredai alpolgármester egyáltalán nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Madéfalva polgármestere, Blága Béni megjegyezte, hogy a falusi ember az adózások miatti félelmében mindig kevesebbet vall be mindabból, amilye van. Madéfalván például 2800 hektár megművelt földterület található, de ebből csupán ezer hektár szerepel a gazdasági nyilvántartóban. A polgármester úgy látja, a madéfalviak évről évre jobban odafigyelnek terményeik minőségére, vegyszerezésükre, ápolásukra, szántóik pedig a környéken a legszebbek. Csíkszentmárton elöljárója ellenben igazat adott a regionális központ kutatóinak. Ábrahám Lajos szerint a lakosság mindössze tíz százalékát teszik ki azok, akik jó körülmények között élnek, 65 százalékuk az átlagosnál gyengébben, a többiek pedig annál rosszabbul. Kiutat is kellene javasolni a társadalom számára" - fejtette ki Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. /Rédai Attila: Saját kézbe venni sorsunkat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A 18. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál negyedik napján, júl. 7-én a csíkszeredai új református templomban a Nagy István művészeti középiskola régizene-együttese mutatkozott be, fellépett a szentendrei Kecskés Régizene Együttes és a budapesti Ars Renatais. Júl. 8-án, a fesztivál utolsó napján, a csíksomlyói kegytemplomban, illetve a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban koncerteztek a meghívottak. /Szatmári László: Régizene fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 7-8-án első ízben tartottak falunapokat Felsősófalván. Színvonalas előadások tették tartalmassá a rendezvényt, Szőcs Lajos, Gub Jenő, dr. Vofkori László helytörténeti témákat érintett, Szekeres Sándor, a HTMH munkatársa a székely falu perspektíváiról beszélt, Nagy Pál és Barabás László néprajzi tárgyú könyveket ismertetett. A székelykeresztúri Pipacsok táncegyüttes és a helybeli táncosok, énekesek szolgáltatták az ünnepi műsort. /Borbély László: Falunapok Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
