Július végéig Romániának meg kell válaszolnia az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Konzultatív Tanácsa által összeállított dokumentumot, amely a romániai nemzetiségi oktatási rendszert bírálja - jelentette ki Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: a dokumentumot Románia által a tavalyi az Európa Tanácsnak küldött, a Kisebbségi Keretegyezmény alkalmazására vonatkozó jelentése alapján állították össze. Markó Attila elmondta: a dokumentum külön kitér a romák szociális és oktatási helyzetére. Az ET konzultatív tanácsának megállapítása szerint a romák többségének nincs munkahelye és lakása. A helyettes államtitkár szerint a jelentés "kissé idejét múlta", mivel a kormány külön stratégiát állított össze a romák számára. /Bírálják Románia nemzetiségi oktatási rendszerét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 11.
Júl. 9-én a rendőrség letartóztatta és Sepsiszentgyörgyre szállította Héjja Dezsőt, az Agache-per egyetlen, az országban tartózkodó elítéltjét. A műtétje után még lábadozó, mankón bicegő idős embert nagy gyorsasággal tuszkolták be a gépkocsiba, megakadályozva még azt is, hogy gyógyszereit magához vegye. Héjja Dezső őrizetbevételére május végén bocsátottak ki letartóztatási parancsot, amelyet akkor a kórházban fekvő betegen nem tudtak alkalmazni. A négy éves büntetés letöltésének elhalasztására benyújtott kérést augusztus 23-án tárgyalja a Legfelsőbb Törvényszék. /(Flóra Gábor): Héjja Dezső kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 11.
Kihelyezett RMDSZ-frakcióülésre került sor júl. 9-10-én Kovászna fürdőn, amelyen a szövetség képviselői, szenátorai és az ügyvezető elnökség tagjai az elmúlt parlamenti ülésszak tevékenységét elemezték. Toró T. Tibor képviselő arról tájékoztatott, hogy az ő elemzése heves vitát váltott ki a jelenlevők között. A képviselőházi frakcióból néhányan azt szerették volna, hogy szülessen meg az a cselekvési prioritáslista, amelynek összeállítására a Szövetségi Képviselők Tanácsa még januárban bizottságot hozott létre, de ez soha sem ült össze. Ezért a jól kigondolt stratégia érvényesítése helyett a taktikázás jellemezte az RMDSZ elmúlt félévi parlamenti jelenlétét. A mostani kötetlen beszélgetés sem volt jó alkalom arra, hogy ezt a szemléletet meghaladják. Toró ismertette elemzését az elmúlt félévről és a hibákból tanulva kereste az előrelépés útjait. Szerinte az RMDSZ szerződéses, konstruktív szerepet vállalt, oda kell figyelnie egyrészt a törvényhozásra, de legalább annyi energiát kell fordítania önmaga, valamint közössége építésére is. Ilyen stratégiai kérdésnek számít elsősorban a tulajdon kérdése. Vannak eredmények, áttörésről azonban nincs, az egyházi és közösségi tulajdon máig rendezetlen. Stratégiai fontosságú a közösségi autonómia problematikája is - hangoztatta Toró. Most egyesek azt mondják, ez zsákutca, a megoldás pedig a különböző egyezségek a román politikai elittel. Toró szerint a közösségi autonómiáról el kell kezdeni a dialógust a parlamenti pártokkal. A dolgokról beszélni kell, a dialógus elvezethet a megoldáshoz. /Székely Kriszta: Toró: Továbbra is prioritás a közösségi autonómia. Csoportterápia-hangulat a kovásznai frakcióülésen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Több kérdésben is élénk vita volt. Többen vitatták Markó Béla megállapítását, mely szerint a Szövetség a körülményekhez képest eredményes időszakot zárt. Toró T. Tibor négyoldalas elemzést osztott ki a jelenlévőknek, melyben a visszásságokra figyelmeztetett. A képviselő sérelmezte, hogy az RMDSZ autonómiaprogramja öt éve lekerült a napirendről. Értékelése szerint újabban az RMDSZ-vezetés igyekezete arra irányul, hogy a közösséget meggyőzze: az autonómia járhatatlan út, a mindenkori kormánnyal való egyezkedés által lehet a legtöbb eredményt elérni. Állításai élénk reakciót váltottak ki. Puskás Bálint és Verestóy Attila szenátor, valamint Borbély László és Márton Árpád képviselő egyaránt amellett érvelt, hogy az autonómia elemeit tulajdonképpen már sikerült elérni, ezeket mozaikkockákként kell összerakni. A közjogosítványok közé sorolták egyebek mellett a közigazgatási törvény előírásait. Birtalan Ákos és Tamás Sándor nem értett egyet a szövetségi elnök azon megállapításával, hogy a földtörvény módosítása nem érinti hátrányosan az erdélyi magyarságot. Véleményüket szintén írásban osztották szét. Markó Béla szakértői véleményekre hivatkozva igyekezett cáfolni a két háromszéki képviselőt. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a politikai érveket szakszerűen, az érzelmi elemek kizárásával kell megfogalmazni. /Gazda Árpád: Eltérő értékelések. Zárt ajtók mögött tanácskoztak az RMDSZ-frakciók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 11.
Sok magyargyűlölettől lihegő nagynemzeti szerző irigykedve olvasná, ha értene magyarul, Tamás Gáspár Miklós mifelénk szokatlan, leginkább a közvetlenül a kommunista hatalomátvétel utáni időkre jellemző, enyhén szólva minősíthetetlen hangvételű írását (A magyar külpolitika csődje, Szabadság, június 30.)" - állapította meg Asztalos Lajos, kifogásait pontokba szedve. TGM szerint "Magyarországon valamiféle szélsőséges, parancsuralmi rendszer kaparintotta magához a hatalmat, hogy a magyar külpolitika csődbe jutott", nos erre reagált Asztalos Lajos. "Orbán Viktor és hatalomittas klikkje" - írta TGM. Valójában ország gazdasági helyzete, a lakosság életszínvonala, az ország nemzetközi megítélése töretlenül javul, sikeresen folynak az EU-csatlakozási tárgyalások. TGM szerint a mostani, "jobboldali-szélsőjobboldali" kormánytöbbség úgymond "gyakorlatilag fölszámolta a parlamentarizmust". Ismét bevezették a cenzúrát, derül ki TGM írásából, miközben a sajtó jelentős része, beleértve a legnagyobb példányszámú lapokat, MSZP és SZDSZ érdekeltségű kézen van. E lapok többségében a kormányt nem bíráló, hanem támadó cikkek jelennek meg naponta. "Központilag irányított hazugságáradat", mondja Tamás Gáspár Miklós, miközben az ellenzék lejárató kampányt folytat a kormány ellen. Tamás Gáspár Miklós szerint "a "nemzeti egység" butító és antidemokratikus", "az "összetartozás" elvtelen és erkölcstelen". Az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, az összetartozással együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politika az egyedül üdvözítő? A Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori vezetője, az SZDSZ-es Törzsök Erika, 1997 januárjában a Bolyai Egyetem ellen tett kijelentésével lényegében megtorpedózta az önálló magyar egyetem újralétesítését. - TGM egyenlőségjelet tesz az egykori, Ausztriától való függés, a két világháború közti Olasz-, majd Németországgal kötött szövetség, a második világháború utáni szovjet megszállás és a már létrejött Észak-atlanti Szövetségbeli meg az Európai Unióbeli közeli tagság között. "Az újgazdagok budapesti kormánya fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt". Az egyensúly tehát az, hogy Magyarország meghúzza magát. TGM azt mondja, hogy a "hírhedt" státustörvényben nincs semmi új, "beharangozott kedvezményei" eddig is zömmel megvoltak, továbbá a kolozsvári főkonzulátus "nélkülözhető", mert "haszna legföljebb jelképes". /Asztalos Lajos: Az összetartozás elvtelen és erkölcstelen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 11.
A státustörvény ellenségei, az úgynevezett "magyar igazolvány"-t tartják a törvény talán legelfogadhatatlanabb pontjának, maga Adrian Nastase miniszterelnök is hevesen kikelt ellene. Valójában nem magyar találmányról van szó. Négy évvel ezelőtt, Vladimir Meciar akkori szlovák miniszterelnök vezette be az ország határain kívül élő, idegen állampolgár szlovákok részére. Nos, a szlovák igazolvánnyal Szlovákia területén majdnem teljeskörű állampolgári jogokat élvezhet az igazolvány tulajdonosa, korlátlan ideig tartózkodhat ott, vállalhat munkát, részesülhet betegellátásban és bármilyen szlovák állampolgárnak járó kedvezményben. A "magyar igazolvány" lényegesen kevesebb kedvezménnyel jár - mégis sokak szemét szúrja. Fodor Sándor szerint az igazolványt Magyarországon is kiállíthatnák, a rendőrségen. /Fodor Sándor: Morfondírozás - a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 11.
Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 11.
Negyedik alkalommal hívta össze júl. 6-án a Project on Ethnic Relations (PER) marosvásárhelyi irodájának vezetője, Koreck Mária Maros megye választott roma nemzetiségű tanácsosait. A szemináriumon a romák problémáit megoldó közös stratégiáról lett volna szó, azonban a 27 roma helyi tanácsos közül egyedül a gernyeszegi Bobó György vette komolyan a meghívást, s vele tartott a mezőcsávási Roma Párt vezetője, Moldovan Mihai. A találkozó meghívottja, Ivan Gheorghe, az Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes államtitkára röviden ismertette a kormány által kidolgozott, a romák helyzetének javítását célzó stratégiát, amely egy négy évre szóló rövid távú, illetve egy tízéves, hosszú távú tervet tartalmaz. A terv szerint miniszteri bizottságokat hoznak létre a különböző minisztériumokban, amelyekben egy államtitkár irányításával két-három szakértő fog dolgozni. /(mózes): Roma stratégia... romák nélkül? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2001. július 11.
A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ július 4-én Kolozsváron tartott küldöttgyűlésén úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel és az RMDSZ-en kívül határozza meg a helyét. Lokodi Imre, a Népújság munkatársa elmarasztalta a MIT-et ezért a döntéséért. Ironikusan feltette a kérdést, mit tud az erdélyi magyar ifjúság ezekről a szervezetekről: MISZSZ, OMDSZ, IKE, ODFIE, RODOSZ, IFINET? És mit tett le az ifjúság képviselete gyanánt a közösség asztalára a MISZSZ? /Lokodi Imre: MITizálás = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2001. július 11.
A Kárpát-medence magyarlakta falvainak egészségügye az ezredfordulón címmel nemzetközi orvoskonferenciát szervezett júniusban Felsőszentivánon a Magyar Egészségügyi Társaság. A Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát a rendezvényen, köztük több erdélyi előadó. A Szilágyságot dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a hazai és nemzetközi orvostovábbképzés egyik fő szervezője, előadóként és szervezőként képviselte. Dr. Orbán János szilágyperecseni orvos az öregedő szilágysági faluról, Kémerről beszélt, ahol idén összesen egy gyermek született. /Gáspár Attila: Kémeren egyetlen gyerek született. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 11.
Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor választmányi júl. 9-én sajtótájékoztatón ismertette, hogy hol tart a megyei RMDSZ. Lakatos Péter az eddigi sikerekről és a még meg nem valósult tervekről beszélt. Az első kategóriában felsorolta az egyházi javak visszaszolgáltatását elősegítő helyi döntések meghozatalát, az igényelt magyar nyelvű líceumi, illetve szakiskolai osztályok számának biztosítását, az eddig hátrányos helyzetbe hozott magyar többségű települések önkormányzatainak fokozottabb támogatását a költségvetés elosztásánál, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának felállítását, 10 ezer magyar nyelvű tankönyv beszerzését, és végül a választmány új működési szabályzatának elfogadását. Feladatként jelölte meg az új közigazgatási törvény kisebbségi kitételeinek életbeléptetését, a megyei székház igazi Magyar Házzá való átalakítását. Nem sikerült még elérni a tagnyilvántartás naprakésszé tételét, illetve az évi eseménynaptár véglegesítését. /Wagner István: Bihar megyei RMDSZ-szervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
2001. július 11.
Júl. 10-11-én Hódmezővásárhelyen találkoznak a Tisza vízgyűjtő területén működő önkormányzatok képviselői. Aradról Bognár Levente alpolgármester és az Aurel Vlaicu Egyetem küldötte vesz részt a kétnapos munkamegbeszélésen, amelynek célja a közös környezet- és természetvédelmi feladatok pontosítása, illetve a további együttműködési rendszer tökéletesítése. Aradon tavaly novemberben fogadták el a Regionális Közép-Európai Technológiai Központtal való együttműködési szándéknyilatkozatot. Ezt Szegeden 15 magyarországi és négy európai ország - Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia - 30 önkormányzata írta alá. A programban partner önkormányzatok közhasznú társaságokat hoztak létre a környezet biztonságát veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére, informatizált rendszert pedig a katasztrófák előzetes modellezésére és a konkrét beavatkozási stratégiák kidolgozására. /(Gujdár): Arad Hódmezővásárhelyre látogat Nemzetközi megbeszélés a Tisza vízgyűjtőért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2001. július 11.
A határon túli magyar katolikus kispapok júl. 13-ig tartó találkozója kezdődött meg a Pannonhalmi Bencés Főapátságban erdélyi, felvidéki és kárpátaljai szemináriumi növendékek részvételével. A Rákóczi Szövetség és a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány rendezvényének célja, hogy elősegítse a sokszor nehéz helyzetben tanuló határon túli teológus hallgatók közötti személyes ismeretségek kialakítását, amelyek a jövőben a határon túli magyar egyházközségek, közösségek kapcsolatépítésében kamatozhatnak. A találkozóra várják Berecz András népdalgyűjtőt, aki a hagyományos magyar egyházi énekeket mutatja be az összejövetel résztvevőinek. /Határon túli kispapok találkozója Pannonhalmán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 11.
Szekeres György nyugalmazott tanár valamikor egyik mozgatója volt a zsombolyai magyar közművelődési életnek. Katasztrofálisnak tartja a helyi anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét: a magyar nyelvű óvodai csoportba alig egy tucat gyermek jár, szinte ugyanannyi az összevont elemibe is, a magyar felső tagozatba is nagyjából 15-16-an jártak összesen. Amikor még ő tanított, két sor osztállyal működött a magyar tagozat. A tanár szerint az itt élők 90%-a kivándorolt. A hatvanas években magyar nyelvű líceum működött Zsombolyán, ahol nyolc osztály érettségizett. Még 1989-ben is két tanítónővel működött az elemi, a felső tagozatban pedig rendes osztályok léteztek. A fordulat után jött a kivándorlás, elmentek a németek és a magyarok, helyükbe költöztek a moldvaiak. Nincs aki megszervezne irodalmi rendezvényeket, a magyarszakos tanárnő is kivándorolt. A magyar irodalmat egy érettségizett tanítja a felső tagozatban, ahol már alig vannak szakképzett magyar tanárok. /Balta János: Veszélyben a zsombolyai magyar nyelvű oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2001. július 11.
Az Első Erdélyi Gitártábor zajlik Kalotaszentkirályon, ahol különböző műfajokban, többnyire haladó szinten oktatnak. A Janovics Jenő Baráti Társaság és a Kolozsvári Rádió kezdeményezése volt a tábor. A főszervező, Zilahi Csaba (akit a Kolozsvári Rádió hallgatói már jól ismerhetnek) elmondta, hogy a tábort három évvel ezelőtt kezdték tervezgetni. Látta, hogy a zenekaroknak nincs fejlődési lehetőségük, mindenki magától tanul. A tanárok között van Varga András a Kárpát-medence egyik legismertebb és legjobb flamenco-gitárosa. A dzsesszoktató Hollandus Zoltán Romániában ismert művész. /Sándor Boglárka Ágnes: A könnyűzenét is lehet művészi szinten űzni. Első Erdélyi Gitártábor Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 11.
Immár hagyománynak számít, hogy két testvérváros, Mátészalka, és Nagykároly román és magyar elöljárói, illetve különböző intézmény- és cégvezetői évente ellátogatnak egymáshoz. E hagyománynak megfelelően Bekő Tamá, Nagykároly polgármestere, Petcu Emil alpolgármester, a károlyi tanács tagjainak a többsége, több nagykárolyi igazgató és gazdasági vezető, valamint a megyei labdarúgó bajnokságban szereplő nagykárolyi roma-együttes játékosainak a társaságában nemrég Mátészalkán vendégeskedett. /Szomszédolás Mátészalkán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 11.
Vegyes érzelmekkel fogadta a "székelyföldi információs társadalom" elérhető közelségű megvalósításáról, a "kistelepülések térinformációs rendszerének kialakításáról és elérhetőségéről", a "Hargita megyei ipari agglomerációk vizsgálatáról" a "tudáscentrikus megye megteremtéséről" szóló írásokat Székedi Ferenc újságíró. A KAM-Regionális Antropológiai Kutatások Központja egyik munkacsoportjának vizsgálata szerint ugyanis a Csíki-medencében az elmúlt évtizedben nem valósítottak meg semmiféle életképes helyi stratégiát, emiatt Székelyföld visszafordíthatatlanul a peremvidékre sodródhat, felzárkózásképtelen marad. A régió családi háztartásainak nagyobb része stagnálásra, kivárásra, szintentartására rendezkedett be. Az iskolázottság és a szakképzés szintje a régióban ma komoly problémaként vetődik fel, az iskolarendszernek a piaci rendszerhez igazodása késik. Feltételezhető, hogy a fiatalok egy igen jelentős csoportja a térségen kívül fog megélhetési lehetőséget keresni - állítja a KAM jelentése. Sok konferenciát rendeztek már, anélkül, hogy megvizsgálták volna: vajon hol vannak azok a területek, ahol 89 után leginkább megindult az élet. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Földközelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 11.
Június 26-30. között rendezték meg Debrecenben a Magyar Kórusok Millenniumi Fesztiválját. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke elmondta, hogy Erdélyből, továbbá a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve Magyarországról érkeztek kórusok. Erdélyből hat kórus volt jelen: a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet férfikara, Szovátáról az Intermezzo női kar, Marosszentgyörgyről a Soli Deo Gloria, Marosvásárhelyről a Bernády György kamarakórus, valamint a Cserealji Vegyes Kar. /Járay Fekete Katalin: Azonos hullámhosszon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2001. július 11.
A Marosvásárhelyi Napok idején a középkori vár kapubástyájában kiállítás nyílt, melynek egyik része vándorkiállításként a Székelyföld felé indul. Bónis Johanna marosvásárhelyi múzeológus bemutatta az anyagot. A helytörténeti részt 1997 óta minden évben megnyitják. Négy évvel ezelőtt ezt Fodor Imre akkori polgármester segítségével sikerült megvalósítani. Megérkezett a sárospataki anyag is, melyet itt azon a címen állítottak ki, hogy II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely. Idén - mivel kezdődik a Rákóczi nevéhez fűződő eseményekkel kapcsolatos megemlékezés-sorozat - Erdélyben vándoroltatják az anyagot. Áprilisban Szatmárnémetin és Nagykárolyban tartottak tudományos konferenciát, és ott mutatták be először a kiállítást. Onnan érkezett Marosvásárhelyire, a következő állomás: Sepsiszentgyörgy. - A Rákóczi-kiállítás ékessége a Zsolnai-porcelánból készült Rákóczi-címer is, ez régebben a helyi Városháza (mai prefektúra) épületében volt, ahol az erdélyi fejedelmi címerek mind ott sorakoztak az előcsarnokban az erdélyi címer, a magyar címer és a város címere társaságában. Mindegyik Zsolnai kerámiából készült 1907-ben, amikor a palotát építették. 1965-ben tüntették el ezeket, amikor a pártbizottság költözött az épületbe. A Városháza gyűléstermében pedig egyes vitrail-okat azért pótoltak közönséges üveggel, mert magyar történelmi személyiségeket, jeleneteket ábrázoltak. Az anyag a múzeumba került. /Máthé Éva: Erdélyi múlt - a kapubástyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 11.
Immár két teljes évadot tud maga mögött a Csíki Játékszín, állapította meg Parászka Miklós színművész, a Csíki Játékszín igazgatója. Adott a Csíki-medence 90 000 magyar emberrel, s adott a város 50 000 magyar emberrel, ahol egyetem létesül, s a kulturális igény napról napra nő. A bérletes nézők számát az első évadhoz képest sikerült megduplázniuk, most 2600 bérletesük van. A hagyományos színházak Románia-szerte válságban vannak, mindenütt a leépítés, szűkítés határozza meg a színházi életet. Náluk egyelőre az építésen van a hangsúly. 13 színészük van főállásban, akik mind ittmaradnak Csíkszeredában a következő szezonra, ezenkívül szerződött két fiatal színész is. /Gál Éva Emese: "Az előadás teljesítette feladatát". Beszélgetés Parászka Miklós színművésszel, a Csíki Játékszín igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. július 11.
Déván 11 esztendeje működik önálló állami magyar óvoda a város központjában. Egyre többen íratják gyermeküket a jól felszerelt óvodába. Idén sikerült komoly összeget kieszközölni a városi önkormányzat költségvetéséből, és kívül-belül felújítják az óvodát. - Tizenegy évi álmomat látom most valóra válni - mesélte Mazilu Gizella, az óvoda igazgatónője. Az elmúlt évtizedben sokat segített a római katolikus, a református egyház, a Caritas, a hollandok és talán legtöbbet a szülők. Az előző évben hatvan gyermek járt ide. /Gáspár-Barra Réka: Felújították a dévai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2001. július 11.
Ötödik alkalommal rendeztek tudományos ülésszakot Temesváron a Megyei Könyvtárban Az erdélyi és a bánsági kulturális sajtó a két világháború között címen július 8-án. A két világháború közötti temesvári magyar nyelvű irodalmi és művészeti lapokról Szekernyés János újságíró beszélt, kiemelve többek között a Járosy Dezső szerkesztette Zenei Szemle és Egyházi Zeneművészet, a Jakabffy Elemér irányította Magyar kisebbség, az Ébredj!, a Szemle, a Toll, a Fajankó, az Új Ember, a Heti Magazin, a Május, a Temesvári Futár lapok szerepét a tájegység művelődési életében. /Kurkó Irén: Szimpózium a temesvári sajtóhagyományokról. Újságírók és lapok a két világháború között. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2001. július 11.
Júl. 9-én Kolozsváron, a Szentegyház utcai Nagygalériában megnyílt Csonka Károly pécsi fotóművész Két évezred öröksége: Pécs című kiállítása, ez az első olyan rendezvény, amelyet a Képzőművészeti Egyetem a kolozsvári Rotary Klubbal együtt szervezett. A Pécs és Kolozsvár közötti tízéves testvérvárosi kapcsolatot elemezve Papp Béla pécsi alpolgármester kifejtette: öröm számára, hogy a kiállítás megnyitása egybeesik a hivatalos pécsi delegáció látogatásával. A kolozsvári és pécsi Rotary Klub közötti együttműködés 1999-ben kezdődött. /Sándor Boglárka Ágnes: Szép város Pécs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 12.
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ egyaránt szükségesnek tartja együttműködésük folytatását. Az SZDP és az RMDSZ képviselői - Viorel Hrebenciuc alelnök és Markó Béla szövetségi elnök vezetésével - júl. 10-én találkoztak Kovásznán a fél évvel ezelőtt kezdett együttműködés eddigi tapasztalatainak értékelésére és a folytatás kijelölésére. Hrebenciuc szerint egy olyan új megállapodásra lesz szükség, amely tartalmazza mindkét fél érdekeit. Markó Béla szerint az RMDSZ érdeke, hogy Romániában folytatódjon a reform, az ország közeledjen az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a két párt kész közösen is fellépni Brüsszelben és Washingtonban Románia európai integrációjának felgyorsítása és NATO-tagsága érdekében. /Folytatódik a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2001. július 12.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága brüsszeli ülésén olyan módosító indítványt fűzött a parlament készülő magyar országjelentéséhez, amely elfogadása esetén megbízná a külügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg: összeegyeztethető-e a magyar státustörvény az Európai Unió jogszabályaival, a tagállamok közti jó szomszédság és együttműködés szellemével. A módosítást a zöldek parlamenti csoportjának néhány tagja terjesztette elő a román és a szlovák kormány által kifejezett aggodalmakra hivatkozva és ez volt az egyetlen olyan javaslat a 38 közül, amelyet a külügyi bizottság támogatott. A parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a belga Wilfried Martens nyilatkozatban fejezte ki véleményét, hogy a magyar kormány gondoskodása a környező országokban élő hárommilliós magyarságról teljesen legitim, sőt dicséretes dolog, ezért ennek a módosító indítványnak nincs sok esélye a sikerre a szeptemberi szavazáson. Günter Verheugen bővítési biztos pedig az elmúlt napokban többször is kijelentette: eddig semmi kivetni valót nem találtak benne. /EP: Módosító indítvány a státustörvényhez. Nem vádolják diszkriminációval Magyarországot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2001. július 12.
Mircea Dinescu a CNSAS (a szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság) elnökét, Gheorghe Onisorut azzal vádolja, hogy a bizottság nevében hoz határozatokat, és túlságosan hajlékony lett a politika és a politikusok irányába, mióta gyakran találkozik az államelnökkel valamint Teoctist patriárkával. Elmondta: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mindeddig visszautasította a kért iratcsomók átadását a bizottságnak. Több módosítást javasolnak, többek között azt, hogy a szekuritáté volt ügynökeinek adatait csak a nemzetbiztonsági intézmények jóváhagyásával lehetne nyilvánosságra hozni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a volt szekusok továbbra is megőrizhetnék ismeretlenségüket, állítják a kommentárok. /Módosítva értelmetlenné válna az átvilágítási törvény. Nyilvánosságra hozzák a kollaboráns egyházfők és újságírók dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2001. július 12.
Nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakoztak az ellen a román parlament elé kerülő törvénytervezet ellen, amelynek alapján a jövőben akár börtönbüntetésre is ítélhetik azokat az újságírókat, akik "megsértik a hatóságokat". A júl. 10-i - Londonban és Bukarestben párhuzamosan kiadott - közleményben az aláírók, a new yorki Központ a Független Újságírásért, valamint a londoni székhelyű, független 19-es Cikkely nevű szervezetek kijelentik, hogy a román törvénytervezet "nem egyezik a nemzetközi normákkal, amelyek biztosítják a szabad véleménynyilvánítást, valamint az információhoz való hozzáférést." A kormány előterjesztése szerint a hatóságok elleni keményebb bírálatot bűncselekménynek lehet értelmezni, ami öt évi börtönnel büntethető. Nyugati vélemények szerint Romániában az 1989-es rendszerváltás után is megmaradt a hatalom türelmetlensége a kritikával szemben, olyannyira, hogy újságírók ellen tucatszámra indítanak rágalmazási pereket, és a média munkatársainak a többnyire elfogult bíróságokon sincs túl sok esélyük igazuk védelmére. Adatok szerint 50 újságíró ellen indítottak becsületsértési pert, közülük harmincan kaptak pénzbírságot, míg húszat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A közlemény nehezményezi, hogy a törvénytervezet "túl messzire megy az államtitkok védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának rovására". Úgy véli: ellentétes az európai mintákkal a közhivatalnokok törvényi elbástyázása a nyilvánosság ellenőrző erejétől. /Nemzetközi újságírószervezetek tiltakozása a készülő új törvény ellen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2001. július 12.
Először ítéltek szabadságvesztésre Romániában magas rangú bírót. Négy év szabadságvesztésre ítélte júl. 11-én a Legfelsőbb Bíróság Viorel Burzót, a kolozsvári Ítélőtábla egykori bíráját. A korábban csúszópénz elfogadásával vádolt Burzo vádiratának besorolását befolyással való üzérkedésre súlyosbították, mivel a vádlott tavaly ötezer márkát és Zepter edénykészletet fogadott el bűnügyi perben való közbenjárás fejében. Viorel Burzo őrizetbe vételét követő napokban a katonai ügyészség három törvényszéki orvost is cinkossággal gyanúsított, akik számos szamosújvári fogvatartottat utaltak kórházba anélkül, hogy a rabok különösebb betegségben szenvedtek volna. A bíró letartóztatását összefüggésbe hozták az év elején kirobbant szamosújvári börtönbotránnyal, amely során szintén csúszópénz elfogadása miatt letartóztatták Vasile Muresan ezredest, a szamosújvári fegyház egykori igazgatóját és Floricel Vitan őrnagyot, az Igazságügyi Minisztérium Erdélyi Korrupcióellenes Főosztálya parancsnokát. /Lázár Lehel: Burzo bírót négy év börtönnel sújtották. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./
2001. július 12.
Július elsejétől a tanárok fizetését a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk. Mivel Kolozsváron a polgármester akadékoskodása miatt a mai napig sincs a 2001-es évre szóló elfogadott költségvetés, a középiskolai tanárok júniusi járandóságát nem lehet kifizetni. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő a Mediafaxnak elmondta: a polgármesteri hivataltól olyan levelet kapott, amelyben arra kérik, hogy tanügyi forrásokból fedezzék a fizetési alapot. Ez törvénytelen és nem alkalmazható. A Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testületének vezetője júl. 10-én Kolozsváron elkezdte a helyzet kivizsgálását. /Mivel nincs helyi költségvetés, nem kapnak fizetést a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2001. július 12.
A bálványosi szabadegyetem az átmeneti időszak legstabilabb intézménye és az alapgondolat, amelyre a tábor indulásakor épült, ma is érvényes - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Alapítvány csíkszeredai sajtótájékoztatóján, amelyen a tizenkettedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem /júl. 22-29., Tusnádfürdő/ programját ismertették. A meghívottak között található Orbán Viktor, Németh Zsolt, dr. Deutsch Tamás - a magyar kormány részéről, Duray Miklós, Kasza József, Kovács Miklós, Markó Béla - a határon kivüli magyar politikai szervezetek vezetői, Tőkés László, Kató Béla, Böjte Csaba, Lucian Muresan - egyházi méltóságok, Adrian Nastase, Smaranda Enache, Vasile Dancu, Andrei Marga, Serban Mihailescu, Viorel Coifan, Pavel Abraham - a román politikai élet személyiségei. Az idei megbeszélések a "kényszerek és lehetőségek" téma köré épülnek. Az előadások témái között említhető: "Schengenen innen és túl", "Erdélyi magyar magánegyetem, Sapietia Alapítvány - látható eredmények és láthatatlan akadályok", "Közigazgatási decentralizáció és re-centralizáció az EU-ban", " Az egyház társadalmi szerepvállalása és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása", "Regionális biztonságpolitika és együttműködés", Dél-kelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében. Ez utóbbi téma meghívott előadói Orbán Viktor magyar miniszterelnök valamint Adrian Nastase román miniszterelnök. /(Daczó Dénes): XII Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
2001. július 12.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
