Szept. 6-án kétnapos hivatalos romániai látogatásra érkezett Eduard Sevardnadze grúz elnök. A grúz államfő kétoldalú tárgyalásokat folytatott román kollégájával. A látogatás során a két államfő két gazdasági jellegű egyezményt is aláír. A grúz államfőt Adrian Nastase kormányfő fogadja. /Romániába látogatott Sevardnadze. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2001. szeptember 7.
Szept. 3-án megkezdődött a parlament őszi ülésszaka. Az RMDSZ képviselői frakciója megtartotta az első "frakció-acsarkodást" - számolt be a történtekről Böndi Gyöngyike képviselő. A frakcióban megkérdezték Szilágyi Zsoltot, a Reform Tömörülés tagját, tisztázza, melyik területi szervezetre gondolt, amikor politikai banditának minősítette annak vezetői. Szilágyi Zsolt erre nem volt hajlandó, ellenben mindezt kikérte magának. A frakció szinte egyhangúlag vonta kérdőre az RT-s képviselőket "az egyházi ingatlanok visszaigénylése körüli hazudozásaikért és azért, amiért nem hajlandók elismerni a frakció azon jogát, hogy kérdőre vonja őket az RMDSZ érdekeivel ellentétes tetteikért, nyilatkozataikért." Szept. 4-én beindult a parlamenti gőzgép: egy nap alatt több mint 34 törvénytervezetet fogadott el a T. Ház. A legtöbb sürgősségi eljárás volt, főleg kormányrendeletek. Ugyancsak 4-én Borbély László elítélte Vlad Hogea PRM-s képviselőnek "A nacionalista" című szennyiratát. Szept. 5-én a bizottság napirendjén a nyugdíjtörvény módosítása szerepelt, de mivel a miniszter éppen nem ért rá, ezért nem tárgyalták a módosítást. /Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő: Parlamenti napló. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), szept. 7./
2001. szeptember 7.
Mintegy ezer román szurkoló ünnepelte szept. 6-ra virradó éjjel Kolozsvár központjában a román labdarúgó-válogatott budapesti győzelmét. A diadalittas ünneplők élén Gheorghe Funar, a város szélsőségesen nacionalista polgármestere állt. A kolozsvári ünneplés része volt ezúttal is, hogy néhány százan felvonultak a magyar főkonzulátus épülete elé, ahol elénekelték a román himnuszt és hosszasan skandálták a "ki a magyarokkal az országból" jelszót. Sajtójelentések szerint 300 rendőr és 50 csendőr vonult fel az esetleges rendbontások megakadályozására. A főkonzulátus épületénél jelen volt a kolozsvári rendőrfőkapitány is. /A főszurkoló Funar. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2001. szeptember 7.
Augusztus 23-án elhunyt egy kolozsvári nyugdíjas történelemtanár, Gagyi Balla István. 1989 után - néhány társával a romániai magyar történészek közül - elkezdte az 1956 körüli éveknek kutatását. A szereplők, a szenvedő alanyok elbeszéléseit rögzítette, mert tudta, ha ezt most nem teszi, ez a jövő számára mindinkább elvész. Óriási anyagot gyűjtött össze, ennek egy része Magyarországon könyv formájában meg is jelent. Gagyi Balla Istvánt mindezért megfenyegették személyesen, telefonon, levélben, névvel vagy anélkül. Azt tervezte, hogy ha 1956 történetét befejezi, lejegyzi a még szörnyűbb sztálini idők megkínzottainak, tanúinak vallomását is. A sors azonban másképp rendelte. Vajon lesz-e, aki folytatja a munkáját? /Nagy László: Egy rang nélküli és mégis történész halálára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2001. szeptember 7.
Szept. 5-én Victor Neuman temesvári történészprofesszora washingtoni Woodrow Wilson tudományos központba tartott előadást a dél-erdélyi és a bánáti zsidóság vészkorszakbeli sorsáról. Neuman az elmúlt hónapokat az Egyesült Államokban töltötte, és a washingtoni Holokauszt Múzeumban, illetve amerikai kormányzati levéltárakban is tanulmányozhatta a fő kutatási területének számító régióra vonatkozó írásos forrásokat. Azt a tényt, hogy a dél-erdélyi zsidóságot - ellentétben a második bécsi döntés értelmében magyar fennhatóság alá került Észak-Erdély zsidóságával - nem deportálták tömegesen a németek haláltáboraiba - és így "csupán" mintegy 10 százalékuk vesztette életét a vészkorszakban -, Neuman professzor elsődlegesen annak tulajdonította, hogy Antonescu a sztálingrádi csata után már nem hitt a németek győzelmi esélyeiben, és a deportálási tervek leállításával mintegy "jó pontot" akart szerezni a majdani győztesek szemében. E remélt "jó pontokat" vélhetőleg Észak-Erdély Romániához való visszacsatolása érdekében kívánta hasznosítani. /Washingtoni tájékoztató a dél-erdélyi zsidóságról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2001. szeptember 7.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem túl van a felvételi vizsgákon, a Szentgyörgyi István tagozat első éves színészosztályában 9 hallgató kezdi el tanulmányait. Teatrológia szak jelentkezés hiányában az idén nem indul. Érdekesség: volt egy-egy roma hely a magyar és a román tagozaton, ám azok is betöltetlenül maradtak. Kovács Levente tanszakvezető emlékeztetett: ötvenöt éve indult a színművészeti egyetem. Ezt az évfordulót most novemberben szeretnék megünnepelni. Készülnek tudományos ülésszakra, előadásokra és egy ünnepi album kiadására. Az anyagi kiadásokra pályázattal pénzalapot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától. A színészpálya vonzereje némileg csökkenőben van. Továbbra is nagyon kevesen jelentkeznek Marosvásárhelyről. A vásárhelyi ifjúság érdeklődése a magas színházi jelenségek iránt is csökkenőben van. /(lokodi): Csökkenőben a színészpálya vonzereje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2001. szeptember 7.
A koltói színjátszótábor házigazdája a Lendvay Márton Színjátszó Kör /Nagybánya/ volt. Egyik vezéregyénisége Méhes Béla, a csoport egyik alapító tagja a kezdetre emlékezett: A csoport 1960-ban alakult meg, azóta folyamatosan működnek. Volt egy hatéves megszakítás 1963 végétől, amikor a párttitkár azt akarta, hogy ne magyarul, hanem román nyelven játsszanak. Ezt visszautasították. A csoport nem szűnt meg, a tagok összejártak, találkozgattak, de előadást nem készítettek. 1969-től újból működhettek magyar színjátszókként. Azóta megszakítás nélkül minden évben legalább egy darabot bemutatnak. Simori Sándort 1990-ben választották meg elnöknek. Lehet mondani, hogy a Lendvay Márton színjátszócsoport a nagybányai magyar színház. A csoport teljesen önfenntartó. Nagybánya lakosságának 17,8%-a magyar, erre hivatkozva különféle pályázatokat terjesztettek elő, kaptak is támogatást.- A tagok nem kapnak pénzbeni juttatást. A szórvány szélén vannak. Utánuk, a Gutinon túl a szórványok szórványa. Feladatuknak érzik, hogy oda elvigyék a magyar szót. Olyan helyeken léptek fel, ahol előttük soha nem láttak színházat. /Dancs Artúr: I. Koltói Színjátszótábor - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2001. szeptember 7.
Fehér megyében ez év elejéig sehol sem függesztettek ki magyar nyelvű helységnév-táblát. A lehetőséggel sem Magyarlapád, sem Torockó nem élt, előbbi a többségiek "érzékenységére" való tekintettel. Augusztus elején Marosdécse két bejáratánál magyarul is feltüntették a falu nevét a román felirat alatt. Példamutató tettüket egy apróbb elírás "beárnyékolja" ugyan - a falu neve helyesen Marosdécse, s nem az, amit a táblára írattak -, ám ez eltörpül a döntés és a tett fontossága mellett, hiszen olyan szórványvidéki településről van szó, melynek magyarsága évek óta apad, de úgy tűnik, közösségünkhöz való tartozásuknak tudata távolról sem halványul. /(ferencz): Példamutató décseiek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2001. szeptember 7.
Második alkalommal rendezik meg a Keresztúr nevű települések magyarországi és nemzetközi találkozóját, a szept. 14-16. közötti eseménynek Budapest XVII. kerülete, azon belül is Rákoskeresztúr lesz a házigazdája. A nevünk összeköt mottójú találkozó elsődleges célja a települések közötti kapcsolatok kialakítása, a kulturális értékek kölcsönös megismertetése és ápolása. A háromnapos rendezvényre húsz Keresztúr nevű település elöljáróját, valamint további képviselőit, illetve művészeti csoportjait várják. Az eseményen résztvevő magyarországi települések: Balaton-, Bodrog-, Rákos-, Dráva-, Hejő-, Kapos-, Magyar-, Nemes-, Petri-, Rác-, Sajó-, Sarkad- és Sárkeresztúr, Erdélyből Apát-, Cserna-, Póka- és Székelykeresztúr, illetve Szilágyfőkeresztúr; Kárpátaljáról Tiszakeresztúr; Szlovákiából pedig Szécskeresztúr képviselői lesznek jelen. A Keresztúr nevű települések az első összejövetelüket tavaly tartották. Akkor Balatonkeresztúr adott otthont az eseménynek. /Keresztúr nevű települések találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2001. szeptember 8.
A február 14-én megjelent 10. számú ingatlantörvény (a visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról) alapján országszerte számtalan olyan épületet, kastélyt, palotát kérnek vissza a jogos tulajdonosok illetve ezek örökösei, amelyek többek között történelmi és építészeti szempontból is hatalmas kincset, örökséget jelentenek. Ioan Opris művelődésügyi államtitkár ezen a héten megbeszélést folytatott a szenátus kulturális bizottságával, mivel szerinte a "visszaigénylési komédia" súlyosan érinthetné a nemzeti kulturális örökséget. A művelődési minisztérium államtitkára egy listát is bemutatott a szenátoroknak, amelyen feltüntették azokat a visszakért épületeket, amelyeknek a visszaszolgáltatása esetén "a román államot hatalmas veszteség érné". A szenátus kulturális bizottságának kormánypárti valamint nagyromániás tagjai javasolták, hogy vagy külön törvénnyel, vagy a 10. törvény kiegészítésével gondoskodjanak a nemzet eme örökségeinek megőrzéséről. A művelődésügyi minisztérium által összeállított jegyzék 34 visszaigényelt ingatlant sorol fel, többek között a Batthyaneumot, a hunyadi várkastélyt, bethleni kastélyt, Kolozsváron a Bánffy-palotát, Bonchidán a Bánffy-kastélyt. A központi sajtó meghúzta a vészharangot. Eckstein-Kovács Péter szenátor meggyőződése szerint nem fogják módosítani az ingatlantörvényt. /Ú. I.: Ingatlantörvény-módosítást fontolgat több politikus. Eckstein-Kovács: Nem lesz gyakorlati következménye az államosító gondolatnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára státustörvénnyel kapcsolatban folytatott tárgyalást szept. 6-án és 7-én Bukarestben. A román félnek inkább politikai, mint szakmai problémái vannak - jelentette ki Szabó Tibor, miután a román parlament munkaügyi bizottsága, a társadalombiztosítási főigazgatóság, a foglalkoztatási ügynökség és a Munkaügyi Minisztérium vezetőivel, illetve képviselőivel találkoztak. Mindenhol elmondták, hogy jelenleg a státustörvény végrehajtási rendeletein dolgoznak, készek a román fél javaslatait lehetőség szerint beépíteni a rendeletekbe. A román fél részéről még nem fogalmazódtak meg a konkrét ellenvetések. /Magyar küldöttség Bukarestben. Politikai probléma a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ "Hogy egyre gyakrabban járunk mostanában nemcsak Romániába, hanem minden szomszédos országba, amelynek állampolgárait érintheti a státustörvény, ez egy természetes folyamat része" - fejtette ki Szabó Tibor HTMH-elnök. Átadták azokat tervezeteket, melyeken még dolgoznak. A folyamat következő állomása a HTMH-elnök szerint a szept. 10-én összeülő a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottsági fórum. A küldöttség Markó Béla RMDSZ-elnökkel is tárgyalt a szövetségnek a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos elképzeléseiről. /(Koszta Erika): Őry Csaba és Szabó Tibor bukaresti küldetésükről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ Marian Sirbu munkaügyi miniszter nem fogadta a magyar kormányküldöttséget. Helyette Razvan Ionut Cirica államtitkárral folytatott Őry Csaba államtitkár megbeszélést, amelyen megállapodás született a munkaügyi egyezmény sürgetéséről. A román fél nem fogalmazott meg konkrét javaslatokat vagy igényeket a státustörvény végrehajtási rendelkezéseit illetően - összegezte a magyar kormányküldöttség kétnapos bukaresti látogatását Őry Csaba államtitkár. Őry Csaba megjegyezte, a magyar kormány a román miniszterelnök válaszát várja a javaslatra. /E. Ferencz Judit: Nincs előrelépés. Sirbu nem fogadta a kormányküldöttséget. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
A magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság szept. 10-re tervezett budapesti ülésén román részről számos konkrét kérdést fognak felvetni. Az egyik legfontosabb kérdésnek a magyar státustörvényt és a törvény most készülő végrehajtási rendeleteit tartják. Román források szerint megvitatják, hogy milyen jogi eszközökkel lehetne biztosítani a magyarországi román nemzeti kisebbség parlamenti képviseletét. Szó lesz a magyar önkormányzati törvény módosításáról, a román nyelven történő magyarországi oktatás támogatásáról. Román részről kérni fogják a magyarországi Román Ortodox Egyház ingatlanjainak - épületeinek és földterületeinek - visszaszolgáltatását, valamint egy ortodox szeminárium létrehozását, illetve a Gozsdu Alapítvány helyzetének újratárgyalását. Javasolni fogják, hogy készüljön politikai jegyzőkönyv a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség problémáiról. A szakbizottságon résztvevő román küldöttséget Constantin Diaconescu külügyi államtitkár vezeti. /Konkrét javaslatok. Román delegáció Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Új készenléti hitelről született megállapodás az IMF és Románia között. A 18 hónapra szóló mintegy 400 millió dolláros hitelszerződést az IMF igazgatótanácsa októberben vagy november elején hagyja jóvá, de ezt megelőzően még néhány feltételt teljesítenie kell Romániának. A feltételeket az IMF Bukarestben tárgyaló küldöttségvezetője nem részletezte. A Dow Jones jelentése szerint a kormány beleegyezett abba, hogy kordában tartja a költségvetési kiadásokat és javítja az állami cégek hatékonyságát. Vállalta azt is, hogy az állami szektorban a bérnövekedés nem haladhatja meg az inflációt. A kormány ígéretet tett továbbá arra, hogy folytatja a bankszektor privatizációját a legnagyobb kereskedelmi pénzintézet, a Banca Comerciala Romana eladásával. /Új készenléti hitelmegállapodás a nemzetközi Valutaalappal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szept. 7-i sajtóértekezletén Anton Ionescu Kolozs megyei képviselő bejelentette: a Szövetség Romániáért (SZR) aranyosgyéresi szervezete beolvadt az NLP-be. A pártegyesülést illetően megelőzték a pártok központi szervezetei, mondta. A következő időszakban megbeszélést kezdeményeznek a Jobboldali Erők Szövetségével (JESZ). - Ezzel egyidőben Bukarestben tárgyalások folytak az NLP és az SZR vezetői között a két párt összeolvasztásáról. Sikerült megállapodnunk abban, hogy a két politikai alakulat egyesítésével egy erős középjobboldalt hozunk létre - nyilatkozta a sajtónak a találkozó után Valeriu Stoica pártelnök. /Egyesül az NLP és az SZRP. Kolozs megye megelőzte az országos vezetést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Norica Nicolai Kolozs megyei NLP-szenátor szerint a belügyminisztériumnak nincs átfogó elképzelése a rendőri erők átszervezéséről. Szerinte a rendőrség működéséről szóló sürgősségi kormányrendelet csak arra volt jó, hogy külön hírszerző szolgálatot hozzanak létre. A szenátor elítélte azt, hogy a kormányrendelet lehetővé teszi a rendőrök számára a különböző szolgáltatások elvégzését /külön műhelyben borotválást, nyírást, hajmosást vállalhatnak/. A belügyminiszter rendelkezett arról, hogy a 47-50 év közötti rendőrök nyugdíjba mehetnek. /K. O.: Maszekoló rendőrök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Norica Nicolai NLP-szenátor felháborodva közölte az újságírókkal, hogy augusztus 20-án buldózerrel lebontották a kisbányai görög katolikus templomot. Elmondta, a létesítményt 1859-ben építették. - Az egyik községi tanácsos azzal nyugtatatta meg őt, hogy a templom lebontása a Ceausescu-féle templombontási tervben amúgy is szerepelt. /K. O.: Feléledt a falurombolási kedv? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Riasztónak nevezte Adrian Nastase a települések télire való felkészülését. A kormányfő szept. 7-én a prefektusokkal tartott telekonferenciáján elmondta, hogy a távfűtési rendszerrel rendelkező 283 település közül 104-ben szünetel a szolgáltatás: ebből 24 helységben fizetésképtelenség miatt, 36 településen pedig a lakók kérésére. A 179 működő távfűtési rendszerből 38-nak még nincs téli üzemanyag-tartaléka. A miniszterelnök kiemelte, hogy állami beavatkozás szükséges a kommunális szolgáltatások megnövekedett díjszabásai ellensúlyozására. Nastase elégedetlen volt a mezőgazdasági kampány lefolyásával is. Mint mondotta, a tervezett terület 33 százalékán végezték az őszi szántást, Hargita megyében ez az arány alig 15%. /Felkészületlen települések. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Gyimesbükkön 32 csángómagyar gyermek vett részt magyar nyelvi előkészítő táborban, annak a 12 pedagógusnak az irányításával, akik az ősztől immár 7 csángó településen iskolán kívül tanítani fogják a magyar nyelvet. A II. Oktatás-módszertani tábor tevékenysége ezúttal gazdagodott az Erdélyben magyar nyelven tanulni akaró gyerekek felkészítésével is. A változatos foglalkozások lehetőséget biztosítottak a pedagógusok számára a csángómagyar oktatási program alapos előkészítésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával induló program előkészítése és lebonyolítása a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselőinek felelős részvételével történik. /Indul a moldvai csángómagyar oktatási program. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Az Európai Parlament elfogadta a Romániáról szóló országjelentést. Románia komoly haladást ért el, ám még nagyon sok a tennivaló. A jelentés kedvezően értékelte a makrogazdasági stabilizáció fejleményeit, az elhagyott gyermekek védelmében hozott intézkedéseket és a román kormány törekvéseit a csatlakozási folyamat meggyorsítására. Bírálattal illette a korrupcióval szembeni nem elég hatékony fellépést, az elmaradt mezőgazdasági, környezetvédelmi és közigazgatási reformokat. /Elismert előrehaladások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Szept. 7-én Kovászna megye vendége Daniela Bartos egészségügyi miniszter asszony. Személyében a Nastase-kormány immár 12. tárcavezetője vizitel az övezetben. Hogy ki lesz a 13., atekintetben folynak már a találgatások, s nem lehetetlen, talán épp maga a kormányfő keresi föl az övezetet. /(Flóra Gábor): Ki lesz a tizenharmadik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Szept. 7-én immár harmadik alkalommal került sor a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében a székelyföldi néprajzosok konferenciájára Csíkszeredában. A meghívott kutatók, néprajzosok előadásaik, dolgozataik arról győzték meg a résztvevőket, hogy ez a munkacsoport dolgozik. Dr. Balázs Lajos az etnikumoknak a polgárosodásban betöltött szerepéről értekezett Csíkszentdomokos esetében, Tankó Gyula a Gyimesekben vizsgálta ugyanezt a jelenséget, Oláh Sándor előterjesztésében a székelyzsombori etnikai határfolyamatokról beszélt, Gazda József a felszívódó szórványokról, Gagyi József a cigányok és magyarok lakta Nyárádkarácsonyfalván gyűjtött kutatásaiból nyújtott ízelítőt. Figyelemfelkeltő dolgozatokkal jelentkezett Dimény Attila, Szőcs Loránt, Kis-Portik Irén és Bernád Ilonka is. /Kristó Tibor: Néprajzos konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Vetési László református lelkipásztor, a Diaszpóra Alapítvány vezetője szept. 3-4-re kétnapos tanácskozásra hívta meg a szórványügyekkel foglalkozó református egyházmegyei vezetőket, a szórványegyházmegyék espereseit, illetve a szórványgondozó lelkipásztorokat a Hunyad megyei Algyógyra. A két egyházkerületből mintegy ötven lelkész és tiszteletesasszony jelent meg. Vetési László nehezményezte, hogy a szórványgondozás még mindig a lelkipásztori szolgálat kezdeti állapota, ahonnan legtöbben igyekeznek a szűkös megélhetés miatt mielőbb nagyobb gyülekezetekbe elpályázni. A szolgálók közül dr. Tőkés István érdemeit méltatta, aki augusztus 8-án volt 85 esztendős és akit méltán lehet a mai magyar református gondolkodásnak és igehirdetésnek köszönhetően az élő klasszikus névvel jellemezni. A megbeszélések gerincét az eltelt egy esztendő munkájának kiértékelése, a szolgálati beszámolók, az anyanyelv használatának gondjai és nehézségei, a kétnyelvűség kényszere, illetve a jövőbetekintés irányelvei, az egyházfegyelem, a missziós központok kialakításának a szükségessége alkották, de szó volt a két egyházkerület közös szórványgondozói tanácsáról, illetve a Czelder Márton- és Földes Károly-díjak odaítélésére vonatkozó javaslattételekről és a díjátadás lehetséges helyszíneiről. /Krassay Szörény: Az Algyógyi Munkaközösség kilencedik munkagyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./
2001. szeptember 8.
A Magyar Professzorok Világtanácsa, a Sapientia EMTE csíkszeredai karainak közreműködésével és a Hargita Megyei Önkormányzat támogatásával kerül sor a "Romániai magyar felsőfokú oktatás" c. konferenciára, szept. 7-8 között. A megbeszélések témái között szerepel: A romániai felsőfokú oktatás helyzetének áttekintése, a csíkszeredai magyar nyelvű egyetemi oktatás, a romániai (és csíkszeredai) magyar professzorok együttműködési lehetőségeinek felmérése az anyaországi és más államokban élő magyar professzorokkal és intézményekkel. A konferencia célja egy együttműködési szándéknyilatkozat aláírása is. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2001. szeptember 8.
Bartha László szegedi polgármester vezetésével szept. 7-én önkormányzati küldöttség látogatott Temesvárra. A tárgyalások fő témája: a két testvérváros közötti együttműködés fejlesztése, a DKMT Eurorégiós együttműködés keretében. /(Pataki Zoltán): Szegedi önkormányzati küldöttség Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Szept. 7-én és 8-án nemzetközi történészkonferencia színhelye Kolozsvár. Az előadók hazai, magyarországi, brit és lengyel szakemberek. A Kelet-Közép-Európa középkori történelmével foglalkozó kutatók 1983 óta rendeznek konferenciákat Kolozsváron. Az első két találkozó a nemzetiség és vallás témájával foglalkozott, majd a kört egyre szűkítették. Az idei téma Egyházi rendek: klerikális szónoklat és kegyességi modellek Kelet-Közép-Európában a XIV-XVIII században. Az eddigi konferenciák előadásai könyv formájában is megjelentek, a legutóbbi kettőt várhatóan Nagy-Britanniában adják ki. /Rácz Éva: Középkori történelmi tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Rendhagyó véndiáktalálkozók voltak szeptember elején Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Az 1966-ban végzett tanítóképzősök 35 éves találkozójukon tizenheten gyűltek össze. A legtöbb szórványvidéki falusi tanítóként élte meg az eltelt 35 esztendőt. Valamennyien helytálltak, végzik a munkájukat ott, ahol a néptanítói szolgálatot vállalták. Az osztályban 36-an végeztek, három osztálytársunk elköltözött az élők sorából, s akik maradtak, szétszóródtak: legtöbben Erdélyben, néhányan Magyarországon. A találkozóra érkezők elkeseredetten láthatták a kollégium jelenlegi állapotát: csak a főtér felőli homlokzatán felújított iskola három szárnyának belsőudvari része, a tornaterem, a Kós Károly-féle óvóképző épülete szinte háborús időket idéz. A történelmi műemléknek is beillő épületegyüttes felújítására az esztendők során sokan ígértek segítséget, ám abból vajmi kevés lett: megjavították ugyan a díszterem beomlott mennyezetét és a szúette tetőt, az angol királyi család támogatásával és holland segítséggel megújulhatott a lánybentlakás egy része, az óvóképző. Azonban az óvónőképző egyik sarkánál a tavasszal beomlott a talán törökkori alagút, s azóta semmi sem történt. A tavasz folyamán Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár ígért számottevőbb segélyt, ám abból eddig semmi sem lett. /Ferencz L. Imre: Lassan már csak a szelleme? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Tavaly februárban hunyt el Jeney Lám Erzsébet /Kolozsvár, 1931. szept. 14. - Kolozsvár, 2000. febr. /, aki most lenne 70 éves. Édesapja Lám Béla mérnök, író, Áprily Lajos és Reményik Sándor szellemi köréhez tartozó jó barát. Jeney Lám Erzsébet a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textiltervezői szakát végezte, részt vett a Román Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának munkájában. 1954-ben Moldvában a Szentimrei Judit, Nagy Jenő, dr. Kós Károly vezetése alatt dolgozó diákcsoport tagjaként készített illusztrációkat az 1981-ben megjelenő Moldvai csángó népművészet című kötethez. Vásznain megörökítette a Csíki-havasok szépségét és Torockó környékét. A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított ábrázoló rajzot, végül a Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba. Társtalan volt, de nem magányos. Tág, értékes baráti köre volt. Orosz származású édesanyja által adományozott becenéven (Koszinka) szólította mindenki. Képeivel 14 alkalommal lépett a tárlatlátogató közönség elé. Utolsó gyűjteményes kiállítására 1999 júniusában került sor Kolozsváron. /H. L. I.: Jeney Lám Erzsébet emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Egy évtizede, 1991. szept. 5-én jelent meg először hetilapként a Nagyváradon szerkesztett és országos szinten terjesztett Erdélyi Napló, és azóta 519 számot ért meg. Az évforduló kapcsán a szerkesztőség és a kiadóvállalat szept. 6-án újságíró-olvasó találkozóval egybekötött lakossági fórumot szervezett. Dénes László főszerkesztő vázolta a lap tíz éves történetét, majd a jelenlegi, anyagi gondokról beszélt. Mint mondta, nem csupán az EN-nél, hanem az erdélyi magyar sajtóban tapasztalható az a trend, miszerint egyre inkább megfogyatkoznak a belső munkatársak. A lap önmeghatározásáról szólva Dénes László - aki 1997 óta főszerkesztője az EN-nek - a "polgári" jelzőt járta körül, kiemelve az ehhez tartozó kereszténydemokrata vonzatokat is. Szilágyi Zsolt képviselő méltatta az Erdélyi Napló karakterességét, illetve azt az értékvilágot, amelyet főszerkesztői, publicistái a magukénak vallottak-vallanak, és a lap hasábjain közkinccsé tettek-tesznek. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy általában a médiában is úgy járt, mint az RMDSZ-ben: perifériára szorult. Véleménye szerint a "hivatalos" RMDSZ teljes mértékben uralja a hazai magyar sajtót, közvetve és közvetlenül egyaránt hatást gyakorolva arra. /Wagner István: Az Erdélyi Napló jubileuma. Tíz éve jelenik meg hetilapként. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./
2001. szeptember 8.
Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./
2001. szeptember 8.
Mégis indul magyar tannyelvű kilencedik osztály a nagyváradi Művészeti Líceumban. Az első képességfelmérő vizsga után tartott felvételi után csupán 11 tanulót vettek fel a meglévő 50 helyre (a beiskolázási tervben egy képzőművészeti és egy zene tagozatos magyar osztály létrehozása szerepelt). Ennyi diákkal egy osztályt sem lehetett volna indítani. Az augusztusi pótképességvizsga után ismét felvételit tartottak, s újabb 16 tanulót vettek fel, így egyetlen magyar tannyelvű kilencediket sikerül létrehozni a líceumban: 14-en a zenecsoportban, 11-en pedig a képzőművészeti csoportban tanulnak. /K. A.: Művészeti középiskola. Indulhat a magyar osztály. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./
